← Magyarország

Bfv.363/2023/15 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A Btk. 60. §

(2a)bekezdésének a
  1. évi XLIII. törvény
  2. §
(2)bekezdésével módosított, és
  1. január
  2. napjától hatályos rendelkezése alapján az embercsempészés esetén kiszabott szabadságvesztés mellett a kiutasítás – az
  3. §
(2)és
(4)bekezdése szerinti esetek kivételével – nem mellőzhető. Határozott tartamú kiutasítás esetén annak tartama a kiszabott szabadságvesztés tartamának kétszerese, de legalább két év. A kiutasítás tartamát években, hónapokban és napokban is meg lehet állapítani. E bekezdés alkalmazása esetén az 50. §
(2)bekezdés alkalmazásának nincs helye. Jelen ügyben a kiutasítás törvényes tartamát a jogerős ítéletben kiszabott szabadságvesztés tartama mérlegelést nem tűrően meghatározza. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.III.363/2023/
  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Molnár Ferencné dr., a tanács elnöke Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, előadó bíró Dr. Harangozó Attila, bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Dr. Varga Eszter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. november
  3. Az ügy tárgya: embercsempészés bűntette Terhelt(ek): terhelt Első fok: Gyulai Járásbíróság, 11.B.2/2021/44., ítélet, előkészítő ülés,
  4. április
  5. Kúria 3.Bfv.363/2023/15 2 jogerő:
  6. május
  7. Az indítvány előterjesztője: a Békés Megyei Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria az embercsempészés bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Békés Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Gyulai Járásbíróság 11.B.2/2021/
  8. számú ítéletét megváltoztatja, a terhelttel szemben kiszabott kiutasítás tartamát 4 (négy) évre enyhíti. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 15.610 (tizenötezer-hatszáztíz) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás I. [1] A Gyulai Járásbíróság a
  9. április
  10. napján meghozott, és
  11. május
  12. napján jogerős, 11.B.2/2021/
  13. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki embercsempészés bűntettében [Btk.
  14. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pont]. Ezért őt 2 év börtönbüntetésre és 5 év kiutasításra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés büntetésből legkorábban a kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A kiszabott szabadságvesztésbe beszámította a terhelt által előzetes fogvatartásban töltött időt, rendelkezett továbbá a bűnjelekről, a vagyonelkobzásról és a bűnügyi költségről. Kúria 3.Bfv.363/2023/15 3 II. [2] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a Békés Megyei Főügyészség B.Bf.71/2022/1. számon terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjára alapítottan a megtámadott határozat megváltoztatása, és a kiutasítás tartamának 4 évre történő enyhítése érdekében. [3] Indokai szerint a bűncselekmény elkövetésekor, és annak elbírálásakor a határozott időtartamra szóló kiutasítás büntetés tekintetében eltérő büntető anyagi jogszabály volt hatályban. Az alapügyben eljárt bíróság az ügydöntő határozatát a Btk. időbeli hatályra vonatkozó büntető anyagi rendelkezést figyelmen kívül hagyva hozta meg. Kifejtette, hogy az új büntetőtörvény alkalmazhatóságát az adott ügyben eljáró bíróságnak hivatalból, a kedvezőbb elbírálás lehetőségét a törvény összhatása alapján kell vizsgálnia. Az elkövetéskor hatályos Btk. 59-60. § alapján az embercsempészés bűntette esetén a kiutasítás kiszabása nem volt kötelező, ezért a 2021. január 1. napjával hatályba lépett, a Btk. 60. §
(2a)bekezdésben foglalt, a kiutasítást kötelezően előíró rendelkezés kedvezőtlenebb. A bíróság a kiutasítás kiszabását a kötelező rendelkezés alkalmazása nélkül is indokoltnak tartotta, így a módosítás ezen kedvezőtlenebb hatása a konkrét ügyben nem jelenik meg. A bíróság az ügyben
  1. április
  2. napján hozott ítéletet, és úgy ítélte meg, hogy a terheltnek az országban tartózkodása nem kívánatos, ezért őt Magyarország területéről 5 évi időtartamra kiutasította. Az elsőfokú ítélet
  3. május
  4. napján jogerőre emelkedett. Tekintettel arra, hogy a járásbíróság a nem kötelező rendelkezés alapján is úgy döntött, hogy a terheltet kiutasítja Magyarország területéről, akkor az új szabályozás önmagában a kötelező rendelkezés miatt a terheltre nem kedvezőtlenebb, ezért az új rendelkezést a kiutasítás tartamának szempontjából is össze kell hasonlítani az elkövetéskor irányadó rendelkezésekkel. Eszerint az elbíráláskor irányadó új büntetőtörvény a tartam tekintetében a jelen ügyben kedvezőbb a terheltre, de ezt az összevetést a bíróság elmulasztotta elvégezni. Az elkövetéskor irányadó Btk.
  5. §
(2)bekezdése értelmében a határozott ideig tartó kiutasítás egy évtől tíz évig terjedő tartamban határozható meg, az elbíráláskor irányadó Btk. 60. §
(2a)bekezdése alapján azonban a határozott ideig tartó kiutasítás tartama kizárólag a kiszabott szabadságvesztés tartamának kétszerese lehet, de legalább két év. Ettől csak abban az esetben lehet eltérni, ha a szabadságvesztés tartamának kétszerese a két évet nem éri el. A törvény mérlegelést nem tűrő rendelkezése szerint ebben az esetben a kiutasítás tartama két év. Jelen ügyben az elsőfokú bíróság két év szabadságvesztés büntetés kiszabása mellett – törvénysértően – öt év kiutasítás büntetést szabott ki a terhelttel szemben. Az elsőfokú bíróságnak a Btk. 2. §
(2)bekezdése alapján az elbíráláskor hatályos büntetőtörvényt, és annak 60. §
(2a)bekezdését kellett volna alkalmaznia, az ítéletben kiszabott öt év kiutasítás büntetés a törvény kötelező rendelkezését sérti. [4] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria jogerős ügydöntő határozatot változtassa meg, és a terhelttel szemben kiszabott 5 évi kiutasítás tartamát a törvényes mértékre, 4 évre mérsékelje. [5] A Legfőbb Ügyészség BF.401/2022/4. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt azzal a pontosítással tartotta fenn, hogy a terhelt esetében a Btk. 2. §
(2)bekezdése alapján Kúria 3.Bfv.363/2023/15 4 alkalmazandó, az elbíráláskor hatályos Btk. 60. §
(2a)bekezdésében megjelölt, a kiutasítás büntetés kötelező kiszabásának mellőzésére okot adó Btk. 59. §
(2)és
(4)bekezdés szerinti kivételek nem állnak fenn. A jelen ügyben a kiutasítás törvényes tartamát a jogerős ítéletben kiszabott szabadságvesztés tartama mérlegelést nem tűrően meghatározza, azt egyéb körülmény nem befolyásolja, ekként a törvénysértő büntetés kiküszöbölésének a Be. 662. §
(2)bekezdés b) pontjában írt főszabály alóli kivétel, a Be. 663. §
(1)bekezdés b) pontja alkalmazására nincs ok. III. [6] A Békés Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítvány alapos. [7] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi kifogás lehetőségét biztosítja. [8] A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja szerint a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [9] A kiszabott büntetés törvényessége kérdésében csak akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a kiszabott büntetés, illetve annak neme és mértéke a büntetőtörvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik. [10] Törvénysértő büntetés miatt – a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont második fordulat
  2. ba)alpontja szerinti – felülvizsgálati ok az olyan anyagi jogi szabály megszegése, amelynek alkalmazását a büntetés (intézkedés) meghatározása esetében a törvény a bíróság számára korlátok közé szorítva biztosítja. [11] Kétségkívül e körbe tartozik, ha a bíróság az általa alkalmazott büntetési nem tartamát nem a törvényi keretek között, kötelező tartam meghatározása esetén pedig nem azzal egyező mértékben határozza meg. [12] Az ügyészi indítványban foglalt, a Btk. 2. §
(2)bekezdésére és az elbíráláskori büntetőtörvény alkalmazására vonatkozó jogi állásponttal a Kúria egyetértett. [13] A Btk. 60. §
(2a)bekezdésének a
  1. évi XLIII. törvény
  2. §
(2)bekezdésével módosított, és
  1. január
  2. napjától hatályos rendelkezése alapján az embercsempészés esetén kiszabott szabadságvesztés mellett a kiutasítás – az
  3. §
(2)és
(4)bekezdése szerinti esetek kivételével – nem mellőzhető. Határozott tartamú kiutasítás esetén annak tartama a kiszabott szabadságvesztés tartamának kétszerese, de legalább két év. A kiutasítás tartamát években, hónapokban és napokban is meg lehet állapítani. E bekezdés alkalmazása esetén az 50. §
(2)bekezdés alkalmazásának nincs helye. Kúria 3.Bfv.363/2023/15 5 [14] Amint arra a Legfőbb Ügyészség helytállóan rámutatott, jelen ügyben a kiutasítás törvényes tartamát a jogerős ítéletben kiszabott szabadságvesztés tartama mérlegelést nem tűrően meghatározza. [15] A bíróság jogerős határozatában a terheltet két év szabadságvesztés büntetésre ítélte, ezért a kiutasítás büntetés tartama a törvény erejénél fogva négy év. [16] Ezzel szemben a bíróság a terhelt vonatkozásában öt év kiutasítást szabott ki, ami tartamában az alkalmazandó törvény kötelező rendelkezését sérti, ezért nyilvánvalóan törvénysértő. [17] A Kúria megjegyzi, hogy az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXI. törvény 164. §-a a Be. 671. § 10. pontját 2023. szeptember 1. napjától kezdődően akként módosította, hogy amennyiben a bíróság az alapügyben a kitiltás helyéről vagy a Btk. 60. §
(2a)bekezdésében meghatározott esetben a kiutasítás tartamáról a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem rendelkezett, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett, egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye. [18] Az eljárást a korábbi jogszabály szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, és a korábbi jogszabályban meghatározott összetételű bíróság folytatja le, ha az ügy e törvény hatályba lépése előtt a bírósághoz érkezett [Be. 868. §
(2)bekezdés]. [19] A Kúriára jelen ügy
  1. március
  2. napján, azaz a fenti jogszabály hatályba lépését megelőzően érkezett, erre tekintettel a Kúria az előtte már folyamatban lévő felülvizsgálati eljárást lefolytatta. [20] Ekként a Kúria a Békés Megyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be.
  3. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a Gyulai Járásbíróság 11.B.2/2021/44. számú ítéletét a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §
(2)bekezdés b) pont második fordulata alapján megváltoztatta, és a kiutasítás tartamát a Btk. 60. §
(2a)bekezdése szerint 4 évre enyhítette; egyebekben a megtámadott határozatot a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [21] A felülvizsgálati eljárásban felmerült bűnügyi költségről a Be. 664. §
(1)bekezdés zárófordulata alapján rendelkezett. IV. [22] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Kúria 3.Bfv.363/2023/15 6 [23] A Be. 652. §
(7)bekezdése úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Budapest,
  1. november
  2. Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. előadó bíró, Dr. Harangozó Attila s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.