A határozat elvi tartalma: I. A végleges hatályú járművezetéstől eltiltás törvényes, haa terhelt aktuálisan alkalmatlan a járművezetésre. Alkalmassá válásának prognózisa közömbös. II. Korlátozott fellebbezés bejelentése esetén a másodfokú bíróság jogköre a tényállás felülbírálatára új bizonyítékra való hivatkozás esetén sem nyílik meg. III. Korlátozott felülbírálat esetén a másodfokú bíróság a tényállásban szereplő elírást és számítási hibát kijavíthatja, az ítélet személyi részét helyesbítheti, a történeti tényállást azonban nem érintheti. Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Kúria végzése Bfv.II.241/2021/
- felülvizsgálat Dr. Somogyi Gábor, a tanács elnöke Dr. Demeter Zsuzsanna, előadó bíró Dr. Sebe Mária, bíró Budapest tanácsülés
- október
- járművezetés ittas állapotban vétsége … Debreceni Járásbíróság, 45.B.886/2019/49., ítélet, tárgyalás, Az eljárás helye: Az eljárás formája: Az ülés napja: Az ügy tárgya: Terhelt: Elsőfok:
- június
- Másodfok: Debreceni Törvényszék, 18/A.Bf.208/2020/8., végzés, tanácsülés,
- november
- Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: a terhelt védője Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A járművezetés ittas állapotban vétsége miatt … terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Kúria a terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Debreceni Járásbíróság 45.B.886/2019/
- számú ítéletét és a Debreceni Törvényszék mint másodfokú bíróság 18/A.Bf.208/2020/
- számú végzését hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Debreceni Járásbíróság a
- június
- napján kihirdetett 45.B.886/2019/
- számú ítéletével a terheltet – helyes megnevezése szerint – járművezetés ittas állapotban vétsége [Btk.
- §
(1)bekezdés] miatt 1 év 6 hónapi szabadságvesztésre és végleges hatályú közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette, annak végrehajtási fokozatát fogházban állapította meg és akként rendelkezett, hogy annak végrehajtásának elrendelése esetén a terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. [2] A terhelt és védője fellebbezést elbírálva a másodfokon eljárt Debreceni Törvényszék a
- november
- napján meghozott 18/A.Bf.208/2020/
- számú végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Kúria 2.Bfv.241/2021/5 2 [3] A jogerős ítéletben megállapított tényállás lényege szerint a terhelt
- június
- napján 19:30 órakor a tulajdonában álló Opel Corsa gyártmányú gépjárműhöz ment a ... szám mögötti várakozóhelyen és elindult, amely során a gépjármű a padkán átugratott és a padka túloldalán lévő lejtőnél parkoló, személy 1 tulajdonában álló Opel Astra típusú személygépjárműnek ütközött. [4] A baleset során személyi sérülés nem történt, a járművekben anyagi kár keletkezett. [5] A terhelt úgy vezette közúton a járművet, hogy a járművezetés megkezdése előtt szeszes italt fogyasztott. [6] A balesetről értesített, helyszínre érkező rendőrjárőrök a terheltet a 19 óra 50 perckor végrehajtott helyszíni légalkoholmérést követően – annak pozitív eredménye miatt – vér- és vizeletvétel céljából előállították a felnőtt orvosi ügyeletre, a terhelt vérének etilalkoholkoncentrációja a
- június
- napján 21:05 perckor 1,83 g/l (ezrelék) volt. [7] A terhelt alkoholfüggő, az alkoholfogyasztást alkoholos és gyógyszeres intoxikációt követően, illetve addiktológiai kezelés ellenére sem tudta abbahagyni. A terhelt jelen egészségi és pszichológiai állapota alapján orvosi szempontból nem alkalmas gépjárművezetőnek. A terhelt idült alkoholizmusa eredményes elvonó kezelése, illetve a betegsége gyógyult volta esetén I. csoportú gépjárművezetőnek három évenkénti időszakos kontrollal, II. csoportú gépjárművezetőnek csoportos személyszállítás kivételével három éven át évenkénti időszakos vizsgálattal alkalmas lehet. [8] II.
- A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. [9] Indítványában a Be.
- § a) pontja alapján – pontosabb jogszabályi hivatkozás nélkül – kérte a jogerős ítélet felülvizsgálatát és a Be.
- §
(2)bekezdés b) pontjának megfelelő megváltoztatását akként, hogy a terhelttel szemben a végleges hatályú járművezetéstől eltiltás helyett határozott idejű járművezetéstől eltiltás alkalmazására kerüljön sor. [10] Indokolásként előadta, hogy a terhelt az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást nem vitatta, a bűnöségét elismerte, azonban a fellebbezési eljárás során új tény és új bizonyíték merült fel, amelyre tekintettel a másodfokú bíróság már törvénysértően alkalmazta a végleges hatályú eltiltást. A védelem hivatkozott arra, hogy a fellebbezés elbírálásának időpontjára a terhelt részt vett azon az orvosi kezelésen, amely alapján megállapítható, hogy a
- március 12-én készült szakértői véleményben és az elsőfokú bíróság ítéletében rögzített kettős feltételrendszer megvalósult, ezért orvosszakértői szempontból elhárult az akadálya annak, hogy ismételten gépjárművet vezessen. Mindezekből pedig az is következik, hogy a végleges hatályú eltiltás alkalmazására esetében már nem kerülhet sor. A 38/
- BK véleményre hivatkozással hiányolta, hogy a terhelt esetében a járművetetéstől eltiltás alkalmazása során nem történt meg a társadalmi érdekek, ezzel összefügésben a terhelt egzisztenciális körülményeinek feltárása és értékelése sem. [11]
- A Legfőbb Ügyészség BF.306/2021/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. [12] Álláspontja szerint törvényben kizárt az indítvány azon részében, amiben az új bizonyítékon alapuló új tényre hivatkozással valójában a felülvizsgálatban irányadó tényállás megalapozatlanságát állította, ami a felülvizsgálati eljárásban nem megengedett. [13] Ugyanakkor az indítványt érdemben sem tartotta alaposnak. [14] A Legfőbb Ügyészség szerint a jogerős ítéleti tényállás személyi részében rögzített adatok alapján az alkoholfüggő terhelt esetében egy olyan állandósult jellemhibára lehet következtetni, ami pszichológiai szempontból is alkalmatlanná tette a terheltet a vezetésre. A Kúria 2.Bfv.241/2021/5 3 védő által hivatkozott 38/
- számú BK vélemény II. pontja szerint a végleges hatályú eltiltás feltételét képező járművezetésre alkalmatlannak kell tekinteni azt is, akinél súlyos fokú és állandósult jellemhiba, kifogásolható életvezetési stílus (idült alkoholizmus, korábbi ittas járművezetés miatti többszörös elítélés) észlelhető. [15] Tévesnek tartotta a Legfőbb Ügyészség a védő azon álláspontját is, miszerint a másodfokú bíróság a tényállásban rögzített kettős feltételrendszer teljesülése ellenére hagyta helyben a terhelttel szemben a végleges hatályú közúti járművezetéstől eltiltás kiszabását. A törvényszék indokolása [25]-[26] pontjában kitért arra, egy 20 napos addiktológiai kezelésen való egyszeri részvétel panaszmentes hazabocsátás esetén sem lehet azonos az alkoholizmusnak, mint szenvedélybetegségnek a gyógyult voltával, amelyre egyébként maga az orvosi zárójelentés sem tartalmaz semmiféle utalást. [16] Ennek alapján pedig helyesen rögzítette, hogy az igazságügyi pszichiáter szakértők által nevesített feltételek maradéktalanul nem teljesültek, ekként a terhelt egészségügyi és pszichológiai állapota alapján orvosi szempontból továbbra is gépjárművezetésre alkalmatlannak tekintendő, így az irányadó tényállás alapulvételével a terhelt pszichológiai, továbbá orvosi szempontból is alkalmatlan gépjármű vezetésére. [17] A Legfőbb Ügyészség ezért indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálattal megtámadott határozatot hatályában tartsa fenn. [18] III. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [19]
- A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szembeni jogi – és nem ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja (Be.
- §). A felülvizsgálat kizárólag a Be.
- §ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [20] A védői indítvány szerint a másodokú bíróság törvénysértően alkalmazta a terhelttel szemben a járművezetéstől eltiltást végleges tartamban, mivel döntése idején már rendelkezésére állt – új bizonyítékként – egy olyan orvosi dokumentum, amely az elsőfokú ítéltben megállapított, a terhelt járművezetésre való alkalmatlanságával szemben új tényként annak megállapításra volt alkalmas, hogy a terhelt a jogerős határozat meghozatalának időpontjában már járművezetésre alkalmas állapotban volt. [21] A Be.
- §
(1)bekezdés
- b)pont második fordulatának
- ba)alpontja szerint felülvizsgálatnak helye van, ha a bíróság a Btk. más – a cselekmény törvénysértő minősítésén kívül eső – szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést, amikor a terhelttel szemben a közúti járművezetéstől eltiltást végleges hatállyal szabta ki. [22] A Btk. 56. §
(5)bekezdésének első mondata szerint a járművezetéstől végleges hatállyal az tiltható el, aki a járművezetésre alkalmatlan. Az indítvány szerint a bíróság e törvényi feltétel hiányában szabta ki a végleges hatályú közúti járművezetéstől eltiltást, ezért a védői indítvány ennek a törvényi felülvizsgálati oknak feleltethető meg, következésképp annak alapján jelen ügyben a felülvizsgálatnak helye van. [23] Ugyanakkor a felülvizsgálatban megkerülhetetlen szabály, miszerint a felülvizsgálati indítványban a jogerős ítéletben megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. §
(2)bekezdés], továbbá az, hogy a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 659. §
(1)bekezdés]. Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések – így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának helyessége, illetve a kiszabott büntetés törvényessége –kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. Kúria 2.Bfv.241/2021/5 4 [24] Jelen esetben a jogerős ítéleti tényállás a terhelt járművezetésre való alkalmassága kapcsán az alábbiakat tartalmazza: - a vádlott jelen egészségi és pszichológiai állapota alapján orvosi szempontból nem alkalmas gépjárművezetőnek, - a vádlott idült alkoholizmus esetén eredményes elvonó kezelés esetén, illetve a betegség gyógyult volta esetén I. csoportú gépjárművezetőnek három évenkénti időszakos kontrollal alkalmas lehet; II. csoportú gépjárművezetőnek csoportos személyszállítás kivételével három éven át évenkénti időszakos vizsgálattal alkalmas lehet, - a vádlott egy alkalommal jelent meg addiktológiai szakrendelésen, rendszeres kezelésen nem vett részt; bizonyítottan
- április 3-án fogyasztott alkoholt (elsőfokú ítélet
- oldal hatodik-nyolcadik bekezdés). [25] A védő a fenti ténymegállapításokkal szemben olyan, eltérő tényállás megállapítását kérte, miszerint a terhelt a másodfokú határozat meghozatala idején már járművezetésre alkalmassá vált, mert a …Kórház Felnőtt Pszichiátriai Osztályán addiktológiai kezelésen vett részt
- augusztus
- és
- augusztus
- napja között; az elvonókezelés eredményes volt, melynek eredményeképp a terhelt panaszmentes, gyógyult állapotban került hazabocsátásra. [26] A védő tehát a törvényi feltétel hiányára vonatkozó álláspontját a jogerős ítéletben foglalttól eltérő (azzal ellentétes) tényállásra alapította, ami a felülvizsgálatban – a korábban írtak szerint – törvényben kizárt. [27] A jogerős ítéleti tényállás ugyanakkor tényként rögzítette, hogy a terhelt a jelen (azaz a jogerős ítélet meghozatalakori) állapotában orvosi szempontból a járművezetésre alkalmatlan. A végleges hatályú eltiltásnak – a határozott tartamú eltiltáshoz képest – ez az egyetlen törvényi többletfeltétele, ez pedig az irányadó tényállás alapján maradéktalanul teljesült és így a végleges hatályú járművezetéstől eltiltás kiszabása törvényes. [28] Az pedig ebből a szempontból közömbös, hogy a jogerős ítéleti tényállás – az elfogadott szakvélemény alapján – időbeli határok megjelölése nélkül rögzíti azt is, miszerint a jövőben a terhelt bizonyos feltételek teljesülése esetén alkalmassá válhat a járművezetésre. A végleges hatályú járművezetéstől eltiltás kapcsán a Btk.
- §
(5)bekezdés második mondata akként rendelkezik, hogy a végleges hatályú eltiltás alól a bíróság az eltiltottat kérelemre mentesítheti, ha az eltiltás óta tíz év eltelt, és az eltiltott a járművezetésre alkalmassá vált. Az a tény azonban, hogy a terhelt esetlegesen tíz évnél korábban is alkalmassá válhat a járművezetésre, egyfelől nem teszi törvénysértővé a korábban törvényesen kiszabott végleges hatályú eltiltást, mert annak kiszabásának nem a legalább tíz évig tartó, hanem az aktuálisan fennálló alkalmatlanság a többletfeltétele, másfelől nem eredményezi a mentesítés esetleges korábbi lehetőségét sem. A járművezetéstől eltiltás ugyanis a Btk. szankciórendszerén belül büntetés (Btk. VII. Fejezet), aminek tartamát (végleges hatályú eltiltás esetén legalább tíz évet) az elítéltnek ki kell töltenie és a mentesítés feltétele a törvény egyértelmű rendelkezése szerint csak ezután vizsgálható. [29] 2. A védő azon állítása, miszerint a terhelt a jogerős ítélet meghozatalának időpontjára már alkalmassá vált a járművezetésre, a korábban írtak szerint az irányadó tényállással szembeni és ezért nem vehető figyelembe. A teljesség érdekébe azonban a Kúria kitér arra is, hogy jelen ügyben az elsőfokú ítélet ellen a terhelt kizárólag a végleges hatályú eltiltás miatt, a védő pedig „enyhítés érdekében, a fő- és a mellékbüntetés ellen is” jelentett be fellebbezést (49. számú tárgyalási jegyzőkönyv 5. oldal). Ez a Be. 583. §
(3)bekezdés a) pontja szerinti – kizárólag a kiszabott büntetés nemét és/vagy mértékét támadó – korlátozott fellebbezés, aminek jogkövetkezménye, hogy az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás rögzül [Be. Kúria 2.Bfv.241/2021/5 5 591. §
(2)bekezdés a) pont], annak felülbírálatára a másodfokú bíróság felülbírálati jogköre a Be. 590. §
(3)és
(5)bekezdésére tekintettel nem nyílik meg. [30] Következésképp az sem vehető figyelembe, ha az elsőfokú ítélet meghozatala után olyan új bizonyíték merül fel, ami a tényállás megállapítására kihatással lehet. Ebben a perjogi helyzetben az ilyen bizonyíték csupán – a Be. 637. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti feltételek megléte esetén – perújításban érvényesíthető. Ekként a Debreceni Törvényszék ügydöntő végzésében az új bizonyítási eszköz tartalmát ugyan helyesen, de szükségtelenül értékelte, mert azt tartalmától függetlenül, perjogi okból egyébként sem vehette volna figyelembe. [31] A Kúria a másodfokú bíróság által végzett felülbírálattal (és a végzésének indokolásában foglaltakkal) összefüggésben – a felülvizsgálat érdemét nem érintően – a következőket jegyzi még meg. [32] A másodfokú bíróság a végzése [8]-[13] bekezdéseiben az elsőfokú bíróság ítéletét érintően végzett el különféle módosításokat oly módon, hogy mindennek jogalapjaként egységesen a Be. 453. §
(6)bekezdését jelölte meg. Ez azonban nem helytálló. [33] Kétségtelen, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság tényállásában írtakat elírás vagy számítási hiba esetén akkor is helyesbítheti, ha a korlátozott felülbírálatra tekintettel annak megalapozottságát nem vizsgálhatja, ez azonban érdemi változást nem eredményezhet (EBD 2019. B.20.). Értelemszerűen azonban erre csak akkor kerülhet sor, ha a határozat kijavításának általános feltételei egyébként is fennállnak. [34] A Be. 453. §
(1)bekezdése a határozat kijavítására vonatkozó szabályozásban a határozat kijavítását az elírás vagy számítási hiba esetén teszi lehetővé, amennyiben az nem változtat a határozat érdemén. A kijavítás már meglévő adaton való – a törvényi előírás szerint elírás vagy számítási hibából eredő – módosítást jelent és nem használható a határozat tartalmi kiegészítésére. A másodfokú bíróság a hivatkozott bekezdésekben azonban kijavítás címén valójában egyrészt az indokolás személyi részét érintően kiegészítette annak tartalmát, másrészt az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást érintő – részleges megalapozatlanságot kiküszöbölő – beavatkozást végzett. Minderre a korlátozott felülbírálat miatt törvényi lehetősége nem volt, a kijavítás szabályainak megfelelő módosításnak kizárólag a másodfokú bíróság végzésének [9] bekezdésében írt javítások fogadhatók el. [35] Más okból azonban nem tekinthetők törvénysértőnek a másodfokú végzés [8], [10] és [11] bekezdésében foglaltak. [36] Az ügydöntő határozat tartalmát illetően ugyanis a Be. 561. §
(3)bekezdés
- b)és
- c)pontja külön-külön rögzíti, hogy az ügydöntő határozat indokolásának tartalmaznia kell egyfelől a vádlott személyi körülményeire vonatkozóan megállapított tényeket és a vádlott korábbi büntetéseire vonatkozó adatok közül azokat, amelyek a határozat meghozatalakor jelentőséggel bírtak, másfelől a bíróság által megállapított tényállást. [37] Következésképpen a Be. 561. §
(3)bekezdés c) pont szerinti tényállás azonos a történeti tényállással, annak a cselekménynek a leírásával, amelyre vonatkozóan a bíróság bizonyítást folytatott és amelyeket a bizonyítékok mérlegelésével megállapított. A terhelt személyi körülményeire és előéletére vonatkozó adatok nem ennek részei, hanem az ügydöntő határozat önálló tartalmi egysége. [38] Ehhez képest a megalapozottság kérdése a Be. 561. §
(3)bekezdés
- c)pontját érinti, ekként a korlátozott fellebbezés és a korlátozott felülbírálat az említett törvényhely
- b)pontja szerinti tartalmat, annak felülbírálat során történő kiegészítését, helyesbítését valójában nem akadályozza, nem érinti. Kúria 2.Bfv.241/2021/5 6 [39] Az ilyen helyesbítés, kiegészítés a büntetéskiszabást érdemben érintő tényeket, ténymegállapításokat rögzítő tartalom, amely felülbírálata – a büntetéskiszabás elleni jogorvoslat esetén – nyilvánvalóan nem korlátozható. Ettől független, hogy a bírói gyakorlat – legalábbis részben – a tényállást személyi és történeti részre bontva oldotta meg a személyi részben feltétlen rögzítendő, büntetéskiszabást befolyásoló tényezők kiegészítését, helyesbítését, mint részbeni megalapozatlanság kiküszöbölését. [40] Ezért kifejezetten jogalap nélkülinek csak a másodfokú végzés [12] bekezdésében írt kiegészítés tekinthető, így azt a Kúria nem is tekintette a jogerős ítéleti tényállás részének. [41] Mindennek azonban a felülvizsgálatra nincs kihatása. [42] Ekként a Kúria – miután olyan eljárási szabálysértést nem észlelt, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a terhelt védője által bejelentett felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatot a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §
(1)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. [43] IV. A Kúria végzése ellen a fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. [44] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul; az említett törvényhely
(7)bekezdése szerint felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. A Be. 656. §
(4)bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest, 2021. október 11. Dr. Somogyi Gábor s.k. a tanács elnöke, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Sebe Mária s.k. bíró