A határozat elvi tartalma: Annak megítélése során, hogy az adatigény útján megismerni kívánt adat közérdekű adatnak minősül-e, az Infotv. célját is figyelembe kell venni. A közfeladatot ellátó szerv belső elektronikus levelezésének számadatai nem bírnak közérdekű adattartalommal, azok nem minősülnek az Infotv.
- §
- pontja szerinti közérdekű adatnak. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.537/2024/
- A tanács tagjai: Dr. Stark Marianna a tanács elnöke Véghné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró Dr. Dzsula Marianna bíró Dr. Pataki Árpád bíró Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró A felperes: felperes (cím) A felperes képviselője: Dr. Kovács Eszter Ügyvédi Irodája (cím1, ügyintéző: dr. Kovács Eszter ügyvéd) Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala IV. Kerületi Hivatala (cím2) Az alperes képviselője: Dr. Bordás Ügyvédi Iroda (cím3, ügyintéző: dr. Bordás Vilmos ügyvéd) A per tárgya: Közérdekű adat kiadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Az alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 72.Pf.630.651/2024/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 33.P.88.208/2023/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet – a másodfokú perköltségre kiterjedően – hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a keresetet elutasítja. Kúria IV.Pfv.20.537/2024/8 2 Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 95.700 (kilencvenötezer-hétszáz) forint első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- január 4-én a következő közérdekű adatok kiadásának teljesítését kérte az alperestől:
- a kormanymegbizott@bfkh.gov.hu címről
- januárjában érkezett emailek száma;
- a foigazgato@bfkh.gov.hu címről
- januárjában érkezett e-mailek száma;
- az igazgato@bfkh.gov.hu címről
- januárjában érkezett e-mailek száma;
- a kormanymegbizott@bfkh.gov.hu címre
- januárjában küldött e-mailek száma;
- a foigazgato@bfkh.gov.hu címre
- januárjában küldött e-mailek száma;
- az igazgato@bfkh.gov.hu címre
- januárjában küldött e-mailek száma;
- a kormanymegbizott@bfkh.gov.hu, foigazgato@bfkh.gov.hu, igazgato@bfkh.gov.hu címekről
- januárjában érkezett azon e-mailek száma, melyek tartalmazzák a "covid" szöveget;
- a kormanymegbizott@bfkh.gov.hu, foigazgato@bfkh.gov.hu, igazgato@bfkh.gov.hu címekről
- januárjában érkezett azon e-mailek száma, melyek tartalmazzák a "vírus" szöveget;
- a kormanymegbizott@bfkh.gov.hu, foigazgato@bfkh.gov.hu, igazgato@bfkh.gov.hu címekről
- januárjában érkezett azon e-mailek száma, melyek tartalmazzák a "fertőtlenítő" szöveget;
- a kormanymegbizott@bfkh.gov.hu, foigazgato@bfkh.gov.hu, igazgato@bfkh.gov.hu címekről
- januárjában érkezett azon e-mailek száma, melyek tartalmazzák az "oltás" szöveget;
- a kormanymegbizott@bfkh.gov.hu, foigazgato@bfkh.gov.hu, igazgato@bfkh.gov.hu címekről
- januárjában érkezett azon emailek száma, melyek tartalmazzák a "vakcina" szöveget. [2] Az alperes
- január 20-án adatigénylése pontosítására hívta fel a felperest, mert nem egyértelmű, hogy milyen dokumentumok szkennelését kéri. A kereseti kérelem és az alperes ellenkérelme [3] A felperes a
- január 20-án előterjesztett keresetben az előzetes adatkiadás iránti kérelmével egyezően azt kérte, hogy az alperes 1 napon belül közölje közérdekű adatként, a kormanymegbizott@bfkh.gov.hu címről
- januárjában érkezett e-mailek számát (
- kereset); a foigazgato@bfkh.gov.hu címről
- januárjában érkezett e-mailek számát (
- kereset); az igazgato@bfkh.gov.hu címről
- januárjában érkezett e-mailek számát (
- kereset); a kormanymegbizott@bfkh.gov.hu címre
- januárjában küldött e-mailek számát Kúria IV.Pfv.20.537/2024/8 3 (
- kereset); a foigazgato@bfkh.gov.hu címre
- januárjában küldött e-mailek számát (
- kereset); az igazgato@bfkh.gov.hu címre
- januárjában küldött e-mailek számát (
- kereset); a kormanymegbizott@bfkh.gov.hu, foigazgato@bfkh.gov.hu, igazgato@bfkh.gov.hu címekről
- januárjában érkezett azon e-mailek számát, melyek tartalmazzák a "covid" szöveget (
- kereset); a kormanymegbizott@bfkh.gov.hu, foigazgato@bfkh.gov.hu, igazgato@bfkh.gov.hu címekről
- januárjában érkezett azon e-mailek számát, melyek tartalmazzák a "vírus" szöveget
- kereset); a kormanymegbizott@bfkh.gov.hu, foigazgato@bfkh.gov.hu, igazgato@bfkh.gov.hu címekről
- januárjában érkezett azon emailek számát, melyek tartalmazzák a "fertőtlenítő" szöveget (
- kereset); a kormanymegbizott@bfkh.gov.hu, foigazgato@bfkh.gov.hu, igazgato@bfkh.gov.hu címekről
- januárjában érkezett azon e-mailek számát, melyek tartalmazzák az "oltás" szöveget (
- kereset); a kormanymegbizott@bfkh.gov.hu, foigazgato@bfkh.gov.hu, igazgato@bfkh.gov.hu címekről
- januárjában érkezett azon e-mailek számát, melyek tartalmazzák a "vakcina" szöveget (
- kereset). A keresete jogalapjaként az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdését jelölte meg. Keresete szerint adatigénye közérdekű és az alperes kezelésében lévő adatok kiadására irányult, amelyek megismerését jogszabály nem zárja ki. [4] Az alperes elsődlegesen az eljárás megszüntetését, másodlagosan a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság – a hatályon kívül helyezést követően megismételt eljárás során– ítéletével az 1-
- keresetben megjelölt adatok kiadására kötelezte az alperest. [6] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokai szerint a hivatalos e-mail cím közérdekű adat, az alperes feladat és hatáskörében eljáró személy hivatalos e-mail címe közérdekből nyilvános adat. Ennélfogva az alperes rendelkezik hivatalos e-mail cím listával, a levelezés kezelt adat. Mivel az alperes az előzetes eljárásban nem tájékoztatta egyértelműen a felperest, hogy az adat megismerése iránti igényt miért tekinti határozatlannak, a kereset határozatlanságára a perben sem hivatkozhat. Az idő előtti igényérvényesítésnek nincs eljárásjogi jogkövetkezménye, az pedig megállapítható volt, hogy a felperes a keresetet határidőben terjesztette elő, az alperes alaki védekezése ezért nem alapos. Az adott ügyben a joggal való visszaélés nem állapítható meg; az alkotmányos alapjog gyakorlása független az igénylő személyes motivációjától, az adatigény indoka nem vizsgálható. Az adatkiadás megtagadása nem volt jogszerű, mert az igényelt adatok mennyisége nem szolgálhat alapul a kérelem elutasításához. Az informatikai rendszerből az adatok kigyűjtése nem minősül új adat előállításának, nem jár többletmunkával. [7] Az alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság ítéletének indokai szerint az eljárás megszüntetésének nem volt helye, mert a keresetlevél előterjesztését követően az adatigény teljesítésére rendelkezésre álló határidő eredménytelenül eltelt, a Pp.
- §
(1)bekezdés a) pontja és a Pp. 176. §
(1)bekezdés c) pontja alapján az eljárás megszüntetésére nincs lehetőség. Az elsőfokú bíróság a megismerni kért adat minősítése során az alperes hivatkozása nélkül vizsgálta az Infotv.
- §-a szerinti jogalkotói célt, ezért e körben az elsőfokú bíróság megállapításait mellőzte. A Pp.
- §-a alapján nem vette figyelembe az iratkezeléssel, az iratok iktatásával és nyilvántartásával, a dokumentumkezelő rendszerből való kereshetőséggel kapcsolatos védekezést és a fellebbezéshez csatolt iratokat. Az alperes Kúria IV.Pfv.20.537/2024/8 4 nem jelölte meg a felperes azon személye motivációját, amelyből az adatigénylés megtorló jellegére, az alanyi jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra lehetne következtetni. A megismeri kért adatok az Infotv.
- §
- pontja szerinti fogalommeghatározásnak megfelelnek, ezért közérdekű adatnak minősülnek; e fogalommeghatározás értelmében „az érdemi közérdekű adattartalom” nem feltétele a közérdekű adatminőség megállapításának. Az alperes nem vitásan közfeladatot lát el, a kormányhivatal és az alperes közötti belső levelezés számadata közérdekű adatnak minősül. Az Infotv.
- §
(5)–
(6)bekezdése az egyes munkafolyamatokkal kapcsolatos adatok megismerését nem korlátozza, adott esetben az adatok döntést megalapozó jellegére pedig az alperes nem történt hivatkozott. Az adott ügyben az adatigénylés alapján egyértelmű, hogy az alpereshez beérkezett és az alperes email címeiről meghatározott címzettekhez indított elektronikus levelek megismerésére irányul, a kereseti kérelem ezért határozott. Az alperes nem vitatta az e-mail címeire érkezett vagy azokról kiküldött leveleket kezelését; azt pedig nem fejtette ki, hogy milyen módon merülne fel az adatelőállítás szükségessége, az adatok előállításának nehézsége. A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem [8] A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és – tartalma szerint – elsődlegesen az eljárás megszüntetését, másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereset elutasítását, harmadlagosan az első- vagy a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. [9] Megsértett jogszabályként az Infotv. 1. §-t, a 3. § 5. és 6. pontját, a 26. §
(1)bekezdését, a 29. §
(1)bekezdését, a 31. §
(1)és
(3)bekezdését, a Pp. 240. §
(1)bekezdés a) pontját, 176. §
(1)bekezdés c) pontját és a kormányzati igazgatási szünet elrendeléséről és a kormányzati igazgatási szünetre alkalmazandó veszélyhelyzeti szabályokról szóló 369/2022. (IX.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2. §
(2)bekezdés h) pontját jelölte meg. Állította, hogy a másodfokú bíróság jogkérdésben eltért a Kúria precedens határozataiban foglaltaktól. [10] A felülvizsgálati kérelem indokolása szerint a jogerős ítélet azért sérti a Pp. 240. §
(1)bekezdés a) pontját és a Korm. rendelet 2. §
(2)bekezdés h) pontját, mert a felperes a keresetlevelet az Infotv. 29. §
(1)bekezdése szerinti, az adatigény teljesítésére rendelkezésre álló határidő eltelte előtt terjesztette elő. Ennélfogva azt a Pp. 176. §
(1)bekezdés c) pontja alapján vissza kellett volna utasítani. A jogerős ítélet sérti az Infotv. 1. § -t, a 3. § 5. pontját és a 26. §
(1)bekezdését, mert a másodfokú bíróság a Kúria Pfv.21.269/2022/5., Pfv.IV.20.419/2021/6., Pfv.IV.20.047/2023/4., Pfv.IV.20.203/2023/9., Pfv.IV.20.554/2023/
- és a Pfv.IV.20.269/2023/
- számú precedens határozataiban kifejtett jogértelmezés figyelmen kívül hagyásával elmulasztotta annak a vizsgálatát, hogy az adatigénylés mennyiben teljesíti az Infotv.
- §-ban megfogalmazott jogalkotói célt. A felperes által megismerni kívánt adatok a közügyek átláthatósága szempontjából lényegtelenek, nem az alperes nyilvánosan megismerhető tevékenységére vonatkoznak; így nem tartoznak az Infotv.
- §
- pontja szerinti közérdekű adat fogalomkörébe. A felperes kérelme alapján a kiadni kért adatok nem voltak egyértelműen beazonosíthatóak, mert a kérelem nem tartalmazta, hogy a megjelölt email címekre, illetve e-mail címekről honnan/hová küldött e-mailek számára irányult a kérelem. Abból a körülményből, hogy a felperes az alpereshez fordult adatigényléssel nem lehet arra következtetni, hogy a felperes az alperes e-mail címeire érkezett, illetve az alpereshez köthető e-mail címekről küldött e-mailek számát kérte kiadni. Ezért a Kúria Kúria IV.Pfv.20.537/2024/8 5 Pfv.IV.22.096/2007/5., Pfv.IV.20.755/2009/3., Pfv.IV.21.288/2010/
- és a Pfv.IV.20.962/2009/
- számú precedens határozatában kifejtett jogértelmezés szerint, a nem egyértelmű és nem megfelelően körül határolt kérelmet jogszerűen utasította el. Az adatigény teljesítése aránytalan idő- és energiaráfordítást igényel, amelyre nem kötelezhető (Kúria Pfv.21.767/2019/6., Pfv.21.963/2016/6., Pfv.20.941/2018/4.). [11] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felülvizsgálati kérelem alapos az alábbiak szerint. [13] A Kúria előrebocsátja, hogy a felülvizsgálati eljárás nem a per folytatása, hanem szigorú eljárási szabályok szerint lefolytatható rendkívüli perorvoslat, amelynek során a Kúria a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján kizárólag a felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő, illetve a kúriai határozattól jogkérdésben eltérő voltát. [14] A Kúriának a felülvizsgálati kérelem alapján elsődlegesen azt kellett megítélni, hogy a másodfokú bíróság a Pp. 176. §
(1)bekezdés c) pontjára tekintettel a Pp. 240. §
(1)bekezdés a) pontjában foglalt eljárásmegszüntetési ok figyelmen kívül hagyásával döntött-e érdemben a keresetről. [15] A Pp. 176. §
(1)bekezdés c) pontja a keresetlevél visszautasításának okaként a törvényben meghatározott pert megelőző eljárás hiányát jelöli meg, míg a Pp. 240. §
(1)bekezdés a) pontja szerint e perakadály fennállása esetén a bíróságnak az eljárást – annak bármely szakaszában – hivatalból kell megszüntetnie. A Pp.
- §-a szerint a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét végzéssel – teljes egészében vagy abban a részében, amelyre a megszüntetés oka fennáll – hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti, ha a
- §
(1)bekezdése vagy a 241. §
(1)bekezdése szerinti ok az elsőfokú vagy a másodfokú eljárásban fennáll. Ha az eljárás megszüntetésének alapjául szolgáló hiány pótolható vagy az eljárás jóváhagyásával orvosolható, a felet erre az eljárás megszüntetése előtt – megfelelő határidő tűzésével – fel kell hívni. [16] A Pp. 176. §
(1)bekezdés c) pontja szerint a bíróság – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – a keresetlevelet visszautasítja, ha a pert törvényben meghatározott más hatósági vagy egyéb eljárásnak, illetve a 24. §
(3)bekezdése szerinti eljárásnak kell megelőznie. A közérdekű adat kiadása iránt indított per szempontjából a pert megelőző eljárás célja az, hogy az adatkezelő a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat megismerése iránti igényt önként teljesíthesse, amennyiben azt alaposnak tekinti. Eljárásjogi szempontból a jelentősége abban határozható meg, hogy a közérdekű adat kiadása iránti kérelemnek az adatkezelőhöz való benyújtása a kiadni kért adatok körét illetően meghatározza a jogvita kereteit. Vagyis a felperes keresetében az adatmegismerés iránti kérelemben meghatározott adatok kiadására kérheti kötelezni az adatkezelőt. Az alperes érdemi védekezésével összefüggésben ugyanakkor nincs ilyen korlát, az adatkezelő a megtagadásnak a korábbiaktól eltérő indokára is hivatkozhat; továbbá a megtagadás indokaként eredetileg megjelölt körülmény megszűnésének figyelembevételét is kérheti (Kúria Pfv.IV.21.493/2021/5.). [17] A Kúria jogértelmezése szerint a pert kötelezően megelőző eljárás hiánya nem állapítható meg, hiszen az adott esetben a felperes az Infotv. 28. §-a szerint az adat Kúria IV.Pfv.20.537/2024/8 6 megismerése iránti kérelmet a keresetlevél benyújtása előtt az alperesnél előterjesztette, a keresetlevél visszautasítására a Pp. 176. §
(1)bekezdés c) pontja alapján csak akkor kerülhet sor, ha a felperes az adatkezelőnél egyáltalán nem terjeszt elő kérelmet. Az eljárás ezért a Pp. 176. §
(1)bekezdés c) pontjára tekintettel, a Pp. 240. §
(1)bekezdés a) pontja alapján nem volt megszüntethető, a pert a törvényben meghatározott eljárás megelőzte. [18] Az alperes a felülvizsgálati kérelemben az Infotv. megjelölt rendelkezéseinek megsértésére és a Kúria precedens határozataitól való eltérésre hivatkozással vitatta, hogy a megismerni kívánt adatok közérdekű adatok. Ezért a Kúriának a felülvizsgálati kérelem alapján azt kellett megítélnie, hogy a másodfokú bíróság jogszabályt sértve, a közzétett kúriai határozatoktól eltérve kötelezte-e az alperest a keresetben megjelölt adatok kiadására. [19] Az Alkotmánybíróság következetesen érvényesített gyakorlata értelmében az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdése szerinti közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog (összefoglaló néven: információszabadság) „[a]z informáltsághoz való jogot, az információk megszerzésének szabadságát és állami elismerését, továbbá biztosítását jelenti. Az Alaptörvényben védett alapjogok esetén a bíróságnak a jogszabályok által kijelölt értelmezési kereteken belül kell azonosítaniuk az eléjük kerülő ügy alapjogi vonatkozásait, valamint a bírói döntésben alkalmazott jogszabályokat az érintett alapjog alkotmányos tartalmára tekintettel kell értelmezniük {3112/2022.(III.23.) AB határozat [25]} [20] Az információkhoz való hozzáférhetőség, az információk szabad áramlása különösen a közhatalom és az állam szervei tevékenységének átláthatósága körében alapvető jelentőségű {34/
- (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 177, 185, megerősítve: 13/
- (IV. 8.) AB határozat, Indokolás [27]}. Az információszabadság és az azon alapuló alapjogi jogviszony tartalma kötelezettséget teremt a közfeladatot ellátó szervek és személyek számára, hogy bizonyos, a közfeladataikkal összefüggésbe hozható, illetve azt jellemző adatokat proaktív módon nyilvánosságra hozzanak, vagy igény esetén hozzáférhetővé tegyenek {13/
- (IV. 8.) AB határozat, Indokolás [28]}. Mindezek mögött alapvetően két, egymással összefüggő indok áll: egyrészt a közhatalom működéséről való tájékozott véleményformálás feltételeinek a megteremtése, másrészt a demokratikus és hatékony működés külső kontrollja és ösztönzése {3/
- (IV. 7.) AB határozat, Indokolás [44]}. Az Alaptörvényben rögzített alapvető jognak a közérdekű adatok megismerésére irányuló adatigénylés útján lehet érvényt szerezni (már amennyiben a közérdekű adatok proaktív közzétételére nem kerül sor) {3252/
- (XII. 6.) AB határozat, Indokolás [25]}. [21] Az alapjogi igény alapján a bírói felülvizsgálat (a formai szempontokon túlmenően) érdemben elsődlegesen annak megállapítására irányul, hogy az igényelt adatok közérdekű (közérdekből nyilvános) adatoknak minősülnek-e {3252/
- (XII. 6.) AB határozat, Indokolás [28], megerősítve: 3077/
- (IV.28.) AB határozat, Indokolás [24]}. [22] Az Alkotmánybíróság a közérdekű adatminőség vizsgálata körében megállapította, hogy az Alaptörvény értelmében az adatnyilvánosság a közérdekű adatokra vonatkozik, de az Alaptörvény – a
- cikk
(2)bekezdését kivéve – nem határozza meg, hogy mely adatok tartoznak ebbe a körbe. Ezért az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdésének alkotmányos rendeltetésével, valamint a demokratikus társadalomban betöltött funkciójával összhangban, az Infotv. vonatkozó rendelkezései alapulvételével szokásos az érintett adatkört behatárolni. Tehát adatigénylés esetében az Infotv.
- §
- pontjának értelmezésére és megfelelő alkalmazására van szükség. {13/
- (IV. 8.) AB határozat, Indokolás [40]}. A közérdekű adat meghatározása során alapvetően az Infotv. fogalom-meghatározásából kell kiindulni {3233/
- (VI.2.) AB határozat, Indokolás [27]}. [23] Az Alaptörvény
- cikke szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Vagyis az Alaptörvény
- cikke az Alaptörvény-konform, illetve a teleologikus értelmezés Kúria IV.Pfv.20.537/2024/8 7 követelményét írja elő a jogalkalmazás során a bíróságok számára. Az Alkotmánybíróság által meghatározott szempontrendszer alapján – másodfokú bíróság téves jogértelmezésével szemben – annak megítélésekor, hogy a megismerni kívánt adat megfelel-e az Infotv.
- §
- pontja szerinti fogalomnak, az Infotv. célját is figyelembe kell venni. [24] Az Infotv.
- §-a szerint e törvény célja a hatálya alá tartozó tárgykörökben az adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák, valamint a közügyek átláthatósága, a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével megvalósuljon. [25] Az Infotv.
- §
- pontja értelmében közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat. [26] A Kúria a közérdekű „adatminőség” megítéléséhez jelen perben is irányadónak tartja a Pfv.IV.20.554/2023/8., Pfv.IV.20.269/2023/6., Pfv.IV.20.254/2023/6., Pfv.IV.21.976/2014/
- és a Pfv.IV.21.579/2015/
- számú – ez utóbbi határozattal szemben előterjesztett alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság 3077/
- (IV.28.) AB határozatával elutasította – precedens határozataiban kifejtett jogértelmezését: kizárólag azok az adatok tartoznak az Infotv.
- §
- pontja szerinti közérdekű adatok körébe, amelyek az Infotv. hatálya alá tartozó szervek tevékenységére vonatkoznak, az adat a közfeladatuk ellátásával összefüggésben keletkezik és megismerésük biztosítja a közügyek átláthatóságát. A közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatok kiadásának kötelezettségét ugyanis az Infotv.
- §-ában meghatározott cél, a közügyek átláthatóságához fűződő közérdek alapozza meg. A Kúria a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott precedens határozataiban [Kúria Pfv.IV.21.269/2022/5., Pfv.IV.20.419/2021/6., Pfv.IV.20.047/2023/4., Pfv.IV.20.203/2023/9., Pfv.IV.20.554/2023/8.] ugyancsak azt állapította meg, hogy azok az adatok minősülnek az Infotv.
- §
- pontja szerinti közérdekű adatnak, amelyek hozzájárulnak az Infotv.
- §-ában deklarált cél érvényesüléséhez. [27] Az Infotv. fenti rendelkezései a közérdekű adat fogalmának meghatározásánál egyértelműen összekapcsolják a közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő és egyben a tevékenységére vonatkozó, illetve a közfeladat ellátásával összefüggésben keletkezett adatok körét, ezáltal érvényesül a közügyek átláthatósága a megismerhetőségüket biztosító információszabadságon keresztül. Ezeknek a feltételeknek azonban együttesen kell fennállniuk ahhoz, hogy az adat közérdekű adatnak minősüljön. [28] Az adatigény előterjesztésekor hatályos, a kormányzati igazgatásról szóló
- évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.)
- §
(1)-
(2)bekezdése szerint a kormányhivatal a főispán által közvetlenül vezetett szervezeti egységekből és járási hivatalokból áll. A járási hivatal a jogszabályban megállapított hatáskörét önállóan gyakorolja. A járási hivatal egyedi ügyében a kormányhivatal utasítási joggal nem rendelkezik. A Kit. 49. §
(2)bekezdés szerint a fővárosi kormányhivatal kirendeltségeiként kerületi hivatalok működnek. A kerületi hivatalra a járási hivatalra vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. Az alperes közfeladatát a Kit. 281. §
(2)bekezdés 1.,
- pontjában kapott felhatalmazás alapján megalkotott, a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 568/
- (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) a következőkben Kúria IV.Pfv.20.537/2024/8 8 határozta meg: a Korm. rendelet
- §-a szerint a fővárosi és megyei kormányhivatal a jogszabályoknak és a Kormány döntéseinek megfelelően részt vesz a kormányzati célkitűzések területi megvalósításában. Ennek keretében koordinációs, ellenőrzési, informatikai tevékenységet, valamint képzést, továbbképzést szervező, összehangoló feladatokat lát el. A Korm. rendelet
- §
(1)bekezdése értelmében a járási (fővárosi kerületi) hivatal a főispán irányítása mellett közreműködik a
- §-ban meghatározott feladatok ellátásában. [29] Adott ügyben az nem volt vitatott, hogy az alperes közfeladatot ellátó szerv. Azonban a fent kifejtettek szerint a közérdekű „adatminőség” megállapításához az is szükséges, hogy az adatigény útján megismerni kívánt adat a közfeladatot ellátó szerv működésének, a közügyek intézésének átláthatóságát szolgálja. A Kúria megítélése szerint az alperes belső elektronikus levelezésének számadatai nem bírnak ilyen közérdekű adattartalommal; az alperes közfeladata ellátásának szempontjából lényegtelen, hogy elektronikus levélcímein egy meghatározott időszakban hány darab elektronikus levelet küld és fogad. Ezért a közügyek átláthatóságához fűződő közérdeket a perbeli adatigény esetében nem lehetett megállapítani, illetve ilyet a felperes sem jelölt meg. Ehhez képest a megismerni kívánt adatok nem minősülnek az Infotv.
- §
- pontja szerinti közérdekű adatnak, nem tartoznak az Infotv. tárgyi hatálya alá. Így az alperes – a másodfokú bíróság téves megállapításával szemben – jogszerűen tagadta meg az adatigény teljesítését. [30] Mindezek alapján a másodfokú bíróság felülvizsgálattal támadott ítélete sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt anyagi jogszabályokat [Infotv.
- §, a
- §
- pont, a
- §
(1)bekezdés] és eltért a Kúria közzétett határozataiban kifejtett jogértelmezéstől is. Ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 424. §
(3)bekezdése szerint hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [31] 2011. évi CXII. törvény 1. §, 3. § 5. pont, 26. §
(1)bekezdés,
- §
- évi CXXX. törvény
- §
(1)bekezdés c) pont, 240. §
(1)bekezdés a) pont A döntés elvi tartalma [32] Annak megítélése során, hogy az adatigény útján megismerni kívánt adat közérdekű adatnak minősül-e, az Infotv. célját is figyelembe kell venni. A közfeladatot ellátó szerv belső elektronikus levelezésének számadatai nem bírnak közérdekű adattartalommal, azok nem minősülnek az Infotv. 3. § 5. pontja szerinti közérdekű adatnak. Záró rész Kúria IV.Pfv.20.537/2024/8 9 [33] A Kúria ítélete alapján az alperes az elsőfokú, a fellebbezési és a felülvizsgálati eljárásban pernyertes. A Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján a pervesztes felperest kötelezte az alperes ügyvédi munkadíjban jelentkező, az elsőfokú-, a fellebbezési – és felülvizsgálati eljárással összefüggésben felszámított eljárási költségének megfizetésére, amelynek mértékét a másodfokú bíróság által megállapított, összesen 19.500 forint másodfokú perköltség és 18 munkaóra alapulvételével a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése, a 4/A. §
(1)bekezdése alapján határozta meg. [34] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés o) pontja szerint illetékmentes. [35] A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 405. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [36] E határozat ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,
- szeptember
- Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Dzsula Marianna s.k. bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró