A határozat elvi tartalma: Amennyiben a határidőhöz kötött beadvány a bíróság részére nem ajánlott küldeményként kerül postára adásra a Pp. 149. §
(4)bekezdésében foglalt kivételes szabály nem alkalmazható. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.VI.40.139/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Fekete Ildikó a tanács elnöke Dr. Kalas Tibor előadó bíró Dr. Varga Zs. András bíró A felperes: Felperes1 cím1 Az alperes: Tolna Megyei Kormányhivatal cím2 Az alperes képviselője: Dr. Tóth Emese kamarai jogtanácsos A per tárgya: talajterhelési díj megfizetése – fellebbezés visszautasítása A fellebbezett határozat: a Pécsi Törvényszék 2.K.701.532/2020/
- számú végzése A fellebbezést benyújtó fél: felperes Rendelkező rész A Kúria az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás Kúria VI.Kpkf.40.139/2021/2/I 2 A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az elsőfokon eljárt törvényszék
- sorszámú végzésében az eljárást megszüntette és arra kötelezte a felperest, hogy az alperes részére 15 napon belül fizessen meg 10.000 forint perköltséget. A felperes a végzést
- február
- napján vette át. A végzéssel szemben nem ajánlott küldeményként
- március
- napján terjesztett elő fellebbezést, amelyet az elsőfokú bíróság március
- napján érkeztetett. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az átvétel napjához képest a fellebbezési határidő
- március
- napján letelt, ugyanakkor a fellebbezés a határidőt követően érkezett a bírósághoz és igazolási kérelmet nem tartalmazott. Az elsőfokú bíróság utalt a Kp.
- §
(1)bekezdés e) pontja alapján e tekintetben alkalmazandó a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 146. §
(3)és a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(4)bekezdéseire. A felperes fellebbezése [2] A felperes fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a talajterhelési díj megfizetésére irányuló közigazgatási perében a részéről korábban már megtörtént a keresetlevél visszavonása, így az elsőfokú bíróság törvénysértően tartott tárgyalást, illetve ítélt meg perköltséget az alperes javára. [3] Felperes vitatta, hogy beadványa elkésett volna. Arra hivatkozott, hogy a vitatott végzést
- február
- napján vette át és álláspontja szerint a fellebbezési határidő
- március
- napján járt le. Felperesi megítélés szerint a fellebbezési határidő számításánál a postára adás dátuma az irányadó és nem a bírósághoz való beérkezés. Felperes postai úton
- március
- napján terjesztett elő fellebbezést, tehát a
- napon így elkésettségről nincs szó. A Kúria döntése és jogi indokai [4] A fellebbezése nem alapos. [5] A periratokból megállapítható - és ezt a felperes sem vitatta -, hogy a per megszüntetésére vonatkozó végzését
- február
- napján vette át. A határidők számítására vonatkozóan a Kp.
- §
(1)bekezdés e) pontja szerint a Polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni. E vonatkozásban a Pp. 146. §-a az irányadó, a határidőt pedig a Pp. 149. §
(4)bekezdésében írt módon kell számítani. A határidő számítására vonatkozó rendelkezések szerint a fellebbezési határidő
- március
- napján járt le. [6] Az iratokból megállapíthatóan felperes – kétségkívül –
- március
- napján terjesztette elő fellebbezését postai úton, melyet a törvényszék
- március
- napján érkeztetett. Figyelembevéve a Pp. határidő számítására vonatkozó szabályait a fellebbezési határidő valójában
- március
- napján járt le, figyelemmel a Pp.
- §
(3)bekezdésére. A felperes azonban a fellebbezését nem ajánlott küldeményként adta postára, így annak Kúria VI.Kpkf.40.139/2021/2/I 3 hiányában kizárólag a beérkezés időpontját lehetett figyelembe venni. Ez azt is jelenti, hogy a március 9-i érkeztetés alapján a beadvány már elkésett. Az előzőekre tekintettel az elsőfokú bíróság helytállóan alkalmazta a Kp. és a Pp. vonatkozó előírásait és jogszerűen állapította meg, hogy felperes fellebbezése elkésett és jogszerűen döntött erre tekintettel a fellebbezés visszautasításáról, figyelembe véve az igazolási kérelem hiányát is. [7] A Kúria kiemeli, hogy a Pp. határidőkre vonatkozó szabályai alapján a késedelem akkor nem következik be, ha a beadvány a határidő utolsó napjáig a bírósághoz megérkezik. Ez alól kivételt csak a Pp. 149. §
(4)bekezdésében írt eset jelent, melynek alapján az ajánlott küldeményként történő postára adás esetében a postára adás dátuma is elfogadható előterjesztésként. Amennyiben viszont az előterjesztésre nem ajánlott küldeményként került sor, úgy a kivétel szabálya nem érvényesül, ami azt is jelenti, hogy a kivételes eset köre nem bővíthető. [8] Mindezek alapján a Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 114. §
(5)bekezdés alapján helybenhagyta. Záró rész [9] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [10] Az eljárás az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának illeték megfizetéséről rendelkeznie nem kellett. [11] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a végzés ellen a felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- május
- Dr. Fekete Ildikó s.k. a tanács elnöke Dr. Kalas Tibor s.k. előadó bíró Dr. Varga Zs. András s.k. bíró