Bf.362/2025/12 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés 4. fordulat

(3)bekezdés], ezért 6 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. [2] Úgy rendelkezett, hogy a vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.362/2025/12-III 2 [3] A kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte a vádlott által előzetes fogvatartásban és ingatlanra korlátozott bűnügyi felügyeletben töltött időt oly módon, hogy öt nap ingatlanra korlátozott bűnügyi felügyeletben töltött idő egy nap szabadságvesztésnek felel meg. 2.305.000 forintra vagyonelkobzást rendelt el. [4] Rendelkezett az eljárás során lefoglalt tárgyakról, valamint a bűnügyi költség viseléséről. [5] Az ítélet ellen a vádlott és védője enyhítésért, valamint a vagyonelkobzás mellőzése érdekében fellebbezett. [6] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.892/2025/3. számú átiratában a vádlott és védő fellebbezését nem tartotta alaposnak. [7] Utalt arra, hogy a bejelentett fellebbezések tartalmára figyelemmel a felülbírálat terjedelme a Be. 590. §

(3)bekezdése értelmében korlátozott. [8] A fellebbezéseket tanácsülésen elbírálhatónak tartotta, bejelentette, hogy az esetleges nyilvános ülésen az ügyész nem vesz részt. [9] Álláspontja szerint a törvényszék a perrendi szabályokat megtartotta, olyan abszolút, vagy relatív hatályú eljárási szabályt nem sértett, amely az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését eredményezhetné. [10] Utalt az ügyészség arra, hogy az elsőfokú ítélet ellen a fellebbezéseket kizárólag a Be. 583. §

(3)bekezdése alapján jelentették be, ezért a másodfokú bíróság a Be. 591. §

(2)bekezdésére figyelemmel nem vizsgálja az elsőfokú bíróság ítéletének a megalapozatlanságát, és a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja. [11] Az ügyészi álláspont szerint a törvényszék a rögzített tényállás alapján okszerűen következtetett a vádlott elkövetéskori tudattartalmára, szándékára és a bűnösségére, a cselekményét is törvényesen minősítette. [12] A büntetés kiszabásánál irányadó körülményeket feltárta, azokat mérlegelve helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a vádlottal szemben végrehajtandó szabadságvesztés büntetést és közügyektől eltiltás mellékbüntetést kell kiszabnia. A főbüntetés és a mellékbüntetés tartamát a Btk.

1. §-ában írt büntetési célokkal összhangban állapította meg és figyelemmel volt a Btk.
2. §-ában írt büntetéskiszabási elvekre is. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.362/2025/12-III 3 [13] A vádlott és védő fellebbezésében célzott büntetés enyhítése a másodfokú eljárásban nem vezethet eredményre, mert enyhébb szankció alkalmatlan lenne mind a generális, mind a speciális prevenció érvényre juttatására. [14] Az ügyészi álláspont szerint a törvényszék a vádlottól lefoglalt készpénz vonatkozásában a Btk.
3. §

(1)bekezdés a) pontja, illetve a Btk. 74/A. §

(1)bekezdés b) pontja alapján törvényesen rendelkezett vagyonelkobzásról. Az egyéb járulékos rendelkezések is törvényesek. [15] Indítványozta, hogy az ítélőtábla a törvényszék ítéletét a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján hagyja helyben. [16] A vádlott védője írásbeli fellebbezés indokolásában rögzítette, hogy a törvényszék a büntetéskiszabása körében irányadó körülményeket nem kellő körben és súllyal értékelte. Nem súlyosít a bűncselekmény elszaporodottsága statisztikai adat hiányában. [17] Kérte a védő enyhítő körülményként figyelembe venni azt is, hogy a vádlott dolgozik, családi élete rendezett, mely alapján a büntetés lényeges enyhítésére látott lehetőséget. [18] Az ítélőtábla az ügyet a Be. 598. §

(2)bekezdése alapján érdemi tanácsülésre tűzte, a védő nyilvános ülés kitűzését kérte. [19] A nyilvános ülésen a védő perbeszédében az írásbeli fellebbezés indokolásban írtakat ismételte meg. [20] vár. Utalt arra, hogy a vádlott egészségügyi állapotában hanyatlás történt, pacemakerre [21] A vagyonelkobzás mellőzését arra alapozva is kérte, hogy a történeti tényállás kizárólag a

1. december hó
2. napján történt eseményekre utal, ezért a vádlottól kizárólag az az összeg vonható el, amely az aznapi értékesítésekkel kapcsolatos, a fennmaradó összeg kiadását kérte a vádlott felesége, mint tulajdonos részére. [22] A vádlott felszólalásában megromlott egészségi állapotára utalt, erre vonatkozóan a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet által
3. február hó
4. és május hó
5. napjain kiállított orvosi iratokat csatolt. [23] A vádlott az utolsó szó jogán nem kívánt szólni. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.362/2025/12-III 4 [24] A vádlott és védő enyhítésért és a vagyonelkobzás mellőzése érdekében bejelentett fellebbezése nem alapos, az más okból vezetett részben eredményre. [25] A bejelentett fellebbezések a Be.
6. §

(3)bekezdés a) pont alapján a büntetés kiszabását és a vagyonelkobzás intézkedést érintették, ezért az ítélőtábla az ítéletet a Be. 590. §

(3)és

(5)bekezdése alapján korlátozottan, csak a fellebbezéssel sérelmezett részében, illetve a Be. 590. §

(5)bekezdés alapján bírálta felül az elsőfokú bírósági eljárást, ennek során vizsgálta azon eljárási szabályok megtartását, amelyek megsértése esetén a Be. 607. §

(1)valamint 608. §

(1)bekezdése alapján az ítéletet hatályon kívül kell helyezni. A bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezést is megvizsgálta, azaz, hogy a terheltet fel kell-e menteni vagy vele szemben az eljárást meg kell-e szüntetni. Vizsgálta továbbá a bűncselekmény minősítésére és a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezést. A

(7)bekezdés szerint hivatalból dönthetett az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdésekben is. [26] A vádlott előkészítő ülésen a terhére rótt cselekményt beismerte, azonban úgy vallott, hogy a 2.000.000 forint, amit a táskájában találtak, a cég pénze volt, amit be kellett volna fizetnie a cég számlájára, de halogatta. [27] Az elsőfokú bíróság a vádlott bűnösség beismerésére vonatkozó nyilatkozatának elfogadását megtagadta, mert annak Be. 504. §

(2)bekezdésében írt feltételei nem állottak fenn, a vádlott nem a vádirattal egyezően ismerte be a bűnösségét, beismerése nem volt egyértelmű. [28] A törvényszék az ügyet tárgyalásra utalta, a vádlott a személyi körülményeire és a vagyonelkobzással kapcsolatos kérdésben részletesen nyilatkozott. Előadta, hogy 2.000.000 forint a családi vállalkozás pénze volt, a többi, kb.300.000 forint a kábítószerkereskedelemből származott. A pénzt arra gyűjtötték, hogy az adókat majd be tudják fizetni. [29] Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat maradéktalanul megtartotta, az ítélet hatályon kívül helyezésének a fent írt törvényhelyekre alapítottan nem volt helye. [30] A Be. 591. §

(2)bekezdése szerint a másodfokú bíróság nem vizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított történeti tényállásra alapította, mert a fellebbezést kizárólag a Be. 583. §

(3)bekezdése alapján jelentette be a vádlott és védője. [31] Ugyanakkor a vádlott által a nyilvános ülésen csatolt orvosi iratok tartalma alapján az ítélet [2] bekezdésében rögzített személyi rész annyiban egészítendő ki, hogy a vádlott pitvari tachycardia miatt további folyamatos kezelés alatt áll a Gottsegen György Országos Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.362/2025/12-III 5 Kardiovaszkuláris Intézetben, ahol pacemaker beültetésének szükségességét vizsgálják jelenleg is. [32] Az ítélőtábla megállapította azt is, hogy a vádlott felmentésének, az eljárás megszüntetésének az irányadó tényállás alapján nem lett volna helye. [33] A cselekmény minősítése is helytálló, megfelel az anyagi jogszabályoknak. [34] A törvényszék a büntetés kiszabása körében irányadó körülményeket többnyire helyesen tárta fel, azokat a súlyuknak megfelelően értékelte. További súlyosító körülmény, hogy a vádlott hosszabb időn keresztül, 2021. évtől 2023. december hó 15. napján történt elfogásáig kereskedett több fajta kábítószerrel, valamint az a tény, hogy fogyasztott is kábítószert. A fogyasztás (kábítószer birtoklása Btk. 178. §

(6)bekezdés) külön jogilag nem értékelendő, beolvad a kereskedői magatartásba, ugyanakkor súlyosító körülményként értékelendő. [35] A vádlott által elkövetett cselekmény 5-20 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, a középmérték 12 és fél év. [36] Az ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartama a büntetés kiszabását befolyásoló kiegészített tényezőkre figyelemmel nem eltúlzott, annak enyhítése nem indokolt. A középmértéktől a rendelkező részben írt mértékű jelentős, lefelé történő eltérést indokolták a helyesen feltárt enyhítő körülmények, amelyek közül nagy súlyt képviselt a beismerő vallomás, a büntetlen előélet és a vádlott igazolt betegségei. [37] Nem osztotta az ítélőtábla azon védői álláspontot, hogy a cselekmény elszaporodottsága súlyosító körülményként ne lenne értékelhető. Ez statisztikai adat nélkül is figyelembevehető, ha arról a bíróságnak hivatalos tudomása van. Ezen túl a Polisz.hu adatai szerint 2022-ről 2023 évre a kábítószerrel összefüggő bűncselekmények száma 5,7%-kal nőtt. [38] Ugyanakkor a vádlott igazolt betegségeire és korára figyelemmel az ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy esetében alkalmazható a Btk. 35.§

(2)bekezdése. Eszerint a büntetés kiszabásánál irányadó körülményekre tekintettel a törvényben meghatározottnál eggyel enyhébb végrehajtási fokozat állapítható meg, ekként fegyház helyett a Btk. 37.§

(2)bekezdés a) pontban írt börtön fokozatban rendelte végrehajtani a kiszabott szabadságvesztés büntetést. [39] A vagyonelkobzás intézkedéssel kapcsolatos bizonyítás eredményét a törvényszék az ítélet [26] bekezdésében helyesen értékelte. Helyesen történt a tettenéréskor a vásárlóktól átvett 240.000 forint összegre a vagyonelkobzás a Btk. 74. §

(1)bekezdés a) pont alapján, míg a fennmaradó összegre a Btk. 74/A. §

(1)bekezdés b) pontjára figyelemmel. A Btk. 74/A. §

(1)bekezdés alapján az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni, és vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra, amelyet az elkövető b) a kábítószer forgalomba hozatala, illetve az azzal való kereskedés elkövetésének ideje alatt szerzett. A

(3)bekezdés szerint nem rendelhető el vagyonelkobzás az

(1)és

(2)bekezdés Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.362/2025/12-III 6 esetében, ha az elkövető bizonyítja, hogy a vagyon nem bűncselekmény elkövetéséből származik. [40] A vagyonelkobzás alkalmazása – szemben a védő nyilvános ülésen előterjesztett érvelésével - helytálló, a törvényi vélelmet megfordító bizonyítás a vádlott részéről nem vezetett eredményre, a törvényszék indokai helyesek. [41] A kiszabott szabadságvesztés és a közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartama igazodik a cselekmény tárgyi súlyához és a bűnösségi körülményekhez. [42] Helyesen rendelkezett a törvényszék a feltételes szabadságra bocsáthatóság legkorábbi időpontjáról, az előzetes fogvatartásban és az ingatlanra korlátozott bűnügyi felügyeletben töltött időnek a kiszabott szabadságvesztésbe történő beszámításáról. [43] Ugyanakkor arra figyelemmel, hogy az ítélőtábla a szabadságvesztés végrehajtását eggyel enyhébb fokozatban rendelte el, az ingatlanra korlátozott bűnügyi felügyeletben töltött idő esetében az átváltoztatási kulcsot módosítani kellett a Btk. 92. §

(3)bekezdés a) pontja alapján, mely szerint börtön fokozat esetén 4 nap ingatlanra korlátozott bűnügyi felügyeletben töltött idő egy nap szabadságvesztésnek felel meg. A törvényszék elmulasztotta a rendelkezést az előzetes fogvatarásban töltött idő beszámítási kulcsára vonatkozóan, ezért azt az ítélőtábla a Btk. 92. §

(2)bekezdés alapján megjelölte. [44] A bűnjelekkel kapcsolatos rendelkezés törvényes. Figyelemmel arra, hogy a vádlott részére kiadandó egyes dolgok jelentős értéket képviselnek, osztotta az ítélőtábla azon elsőbírói álláspontot, hogy azokat a vádlottal szemben megállapított bűnügyi költség biztosítására indokolt visszatartani a Be. 323. §

(1)bekezdése szerint. [45] A bűnügyi költséggel kapcsolatos rendelkezés ugyancsak helyes, számszakilag is helytálló. [46] A fent írtakra figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét nyilvános ülésen eljárva a Be. 606.§

(1)bekezdése alapján részben megváltoztatta, egyebekben annak helyes indokainál fogva a Be. 605.§

(1)bekezdése szerint helybenhagyta. Budapest,

1. május hó
2. napján dr. Magócsi István dr. Fatalin Judit a tanács elnöke előadó bíró dr. Póta Péter bíró Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.362/2025/12-III 7 A Fővárosi Törvényszék
3. október hó
4. napján kelt 20.B.314/2025/
5. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2.Bf.362/2025/
6. számú ítéletével eszközölt változtatással
7. május hó
8. napján jogerőre emelkedett. Budapest,
9. május hó
10. napján dr. Magócsi István a tanács elnöke