← Magyarország

Bfv.973/2024/17 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az emberölés esetén az elkövető tudata átfogja a sértett halála bekövetkezésének lehetőségét, és ezt kívánja, vagy ebbe belenyugszik. Ezzel szemben a halált okozó testi sértés esetében az elkövető szándéka csupán testi sérülés előidézésére irányul, az eredmény tekintetében csak gondatlanság állhat fenn. Ez utóbbi bűncselekmény kapcsán az elkövető tudatában – a tőle elvárható figyelem, körültekintés elmulasztása miatt – fel sem merül a halálos eredmény bekövetkezésének a lehetősége, vagy ha igen, azt nem kívánja, nem nyugszik bele abba, hanem könnyelműen bízik az elmaradásában. 1/

  1. Büntető jogegységi határozat Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.973/2024/
  2. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Bartkó Levente, a tanács elnöke Dr. Hornyák Szabolcs János, előadó bíró Molnár Ferencné dr., bíró Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, bíró Dr. Varga Eszter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  3. május
  4. Az ügy tárgya: emberölés bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): I. rendű Első fok: Másodfok: Egri Törvényszék, 15.B.19/2021/122., ítélet, tárgyalás,
  5. szeptember
  6. Debreceni Ítélőtábla, Bf.III.4/2024/15., ítélet, nyilvános ülés,
  7. március
  8. Az indítvány előterjesztője: az I. rendű terhelt Az indítvány iránya: az I. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria az emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati Kúria 3.Bfv.973/2024/17-I. 2 indítványt elbírálva az Egri Törvényszék 15.B.19/2021/
  9. számú és a Debreceni Ítélőtábla Bf.III.4/2024/
  10. számú ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] Az Egri Törvényszék a
  11. szeptember
  12. napján meghozott 15.B.19/2021/
  13. számú ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki emberölés bűntettében [Btk.
  14. §

(1)bekezdés] és társtettesként elkövetett lopás vétségében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont]. Ezért őt halmazati büntetésül 10 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Az előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította, rendelkezett továbbá a bűnjelekről és a bűnügyi költségről. [2] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Debreceni Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a
  1. március
  2. napján jogerős Bf.III.4/2024/
  3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét – a bűnjelekre és a bűnügyi költségre vonatkozó adatok pontosítása mellett – az I. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. [3] A bíróság által megállapított, a felülvizsgálattal érintett I. tényállási pont lényege a következő. [4] A II. rendű és a III. rendű terhelt közösen építőipari vállalkozást működtetett. E tevékenységük során, 2015 őszén kapcsolatba kerültek az I. rendű terhelttel, akit munkavállalóként alkalmaztak. Ez idő tájt a II. rendű terhelt álnevet használt, így próbált a hatóságok előtt rejtve maradni, és elkerülni a vele szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés letöltését. Valós személyazonosságáról a többi terhelt is csak később szerzett tudomást. A terheltek egy közösen bérelt lakóházban éltek, oda a II. rendű és a III. rendű terhelt 2013-ban, míg az I. rendű terhelt
  4. december
  5. napján költözött be. [5] A II. rendű terhelt több évtizede ismerte a sértettet, börtönviselt múltjukra tekintettel támogatták egymást, egyfajta „betyárbecsülettel” viseltettek a másik iránt. A vesetranszplantáció előtt álló sértett 2015-ben ismét kapcsolatba lépett a II. rendű terhelttel, többször megjelent nála. Látogatásai során megismerkedett az I. rendű és a III. rendű terhelttel is. Idővel azonban a felbukkanásai – a rámenőssége, valamint az agresszív megnyilvánulásai miatt – egyre terhesebbé váltak mindhárom terhelt számára. [6] 2015 karácsonya előtt, december 23-án este 22 óra körüli időben a sértett váratlanul megjelent a terheltek lakóhelyén, a gépjárművével beállt az udvarra. A házban ekkor az I. rendű és a II. rendű terhelt tartózkodott, a III. rendű terhelt a karácsonyi ünnepeket a szüleinél Kúria 3.Bfv.973/2024/17-I. 3 töltötte. A két terhelt és a sértett a házban beszélgettek, majd körülbelül egy óra múlva a II. rendű terhelt a szobájába ment aludni. [7] Miután a sértettel kettesben maradt, az I. rendű terhelt ismeretlen okból egy nagyméretű kőműveskalapáccsal nagy erejű ütést mért a függőleges, ülő vagy álló helyzetben lévő sértett fejére. Az ütéstől a sértett koponyája darabosan betört, koponyaűri vérzés alakult ki, amely rövid időn belül a sértett halálához vezetett. [8] Ezt követően az I. rendű terhelt felébresztette a II. rendű terheltet, és „ott van a köcsög barátod, azt csinálsz vele, amit akarsz” kijelentés kíséretében megmutatta neki a nappali kanapéján fejére húzott kapucniban, ülő helyzetben lévő sértett holttestét. [9] Miután megbizonyosodtak a sértett haláláról, elhatározták, hogy a holttestet eltüntetik. Ennek érdekében a II. rendű terhelt telefonon a helyszínre hívta a III. rendű terheltet, azonban a történtekről, és arról, hogy a holttest eltüntetéséhez van rá szükség, nem tett említést. Közben az I. rendű terhelt a holttestet plédbe, azután fóliába csavarta. Azt követően, hogy a III. rendű terhelt a helyszínre érkezett és szembesült a történtekkel, a terheltek a becsomagolt holttestet közösen az ingatlan udvarán lévő kúthoz vitték, és abba beledobták. Néhány nap múlva az I. rendű terhelt a kutat előbb építési törmelékkel feltöltötte, végül a kútnyílást a II. rendű terhelt segítségével lebetonozta. A terheltek megbeszélték, hogy ha valaki a sértett után érdeklődne, azt válaszolják, hogy a sértett börtönbe került. II. [10] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen az I. rendű terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt – a Be.
  6. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjára alapítottan – elsődlegesen a megtámadott határozat hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása, másodlagosan a felmentése, harmadlagosan pedig a kiszabott büntetés jelentős enyhítése érdekében. [11] Álláspontja szerint a bűnösség nem kétséget kizáróan bizonyított. Téves, hogy 2015 őszén költözött a többi terhelttel közösen használt ingatlanba, és a fizika törvényeivel ellentétesen állapította meg a bíróság azt is, hogy a megállapított időpontra a városba ért. Sérelmezte, hogy a bíróság fontos tanúk vallomásait hagyta figyelmen kívül, pedig ezek a szavahihetőségét támasztották volna alá. [12] Kifejtette, hogy a cselekményét legfeljebb halált okozó testi sértés bűntettének lehetett volna minősíteni. A téves minősítés miatt a bíróság eltúlzottan súlyos büntetést szabott ki vele szemben. [13] Kiemelte, hogy az emberölés és a halált okozó testi sértés elhatárolása szempontjából kiemelkedő jelentősége van a cselekményt kiváltó indító oknak, motívumnak. Jelen ügyben motívum fel sem merült, hiszen egyrészt nem követte el, ami miatt elítélték, illetve nem is volt semmi indítéka arra, hogy a bűncselekményt elkövesse. [14] A Legfőbb Ügyészség BF.973/2024/2. számú nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. [15] Álláspontja szerint törvényben kizárt a felülvizsgálati indítvány azon része, amely az eljárt bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységét kifogásolja, mert azzal a megállapított tényállást támadja. Kúria 3.Bfv.973/2024/17-I. 4 [16] Kifejtette, hogy az eljárt bíróság törvényesen minősítette az I. rendű terhelt terhére rótt cselekményt emberölés bűntettének, amelyet egyenes szándékkal követett el. Az irányadó tényállásból ugyanis arra vonható következtetés, hogy az I. rendű terhelt a sértett halálának bekövetkezését kívánta figyelemmel az elkövetés eszközére, a kifejtett nagy erőre, az életfontosságú szervnek tekinthető fej célzott bántalmazására, valamint a halálos eredmény szinte rögtönös beálltára. [17] A sértett halála az őt ért erőszakos behatás miatt szükségszerűen és elkerülhetetlenül következett be, rövid idővel a koponyasérülés elszenvedését követően. [18] Utalt rá, hogy az eljárt bíróság a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát tévesen határozta meg, ez azonban álláspontja szerint egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatása útján orvosolható. [19] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot az I. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn. [20] A Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára tett észrevételében az I. rendű terhelt a felülvizsgálati indítványban írtakkal egyezően nyilatkozott. [21] Kiemelte, hogy a felrótt cselekmény és a sértett halála közötti okozati összefüggésre a megállapított tényállásból nem vonható következtetés. III. [22] Az I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos. [23] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben jogi – nem ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [24] A Kúria elöljáróban rögzíti, hogy a Be. 659. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [25] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogszabály sérelme nélkül a kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [26] Ehhez képest az I. rendű terhelt a bíróság bizonyítékértékelő, mérlegelő és azon keresztül a ténymegállapító tevékenységét kifogásolta a bizonyítékok átértékelésének igényével, eltérő tényállás megállapítását célozva. Felülvizsgálati eljárásban erre nincs lehetőség, az indítvány ezen részében törvényben kizárt. [27] A Kúria a jogerős ügydöntő határozatot a Be. 659. §
(5)bekezdése alapján – a feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértések kivételével – csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében, és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül. Kúria 3.Bfv.973/2024/17-I. 5 [28] A felülvizsgálati indítvány kizárólag az I. tényállási pontban írt cselekmény minősítését kifogásolja. Álláspontja szerint ugyanis az I. rendű terhelt büntetőjogi felelősségét legfeljebb halált okozó testi sértés bűntettében lehetett volna megállapítani. [29] A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja alapján a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [30] A törvénysértő minősítés ekként nem önmagában felülvizsgálati ok, hanem abban az esetben, ha a törvénysértő minősítéshez törvénysértő büntetéskiszabás is kapcsolódik. [31] Jelen ügyben erről nincs szó, az I. rendű terhelt álláspontja téves. [32] A Btk. 160. §
(1)bekezdése akként rendelkezik, hogy aki mást megöl, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. [33] A Btk. 164. §
(1)bekezdése szerint, aki más testi épségét vagy egészségét sérti, testi sértést követ el. Ugyanezen törvényhely
(8)bekezdés II. fordulata alapján a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértés halált okoz. [34] A szándékos emberölés és a halált okozó testi sértés bűntette szándékos elkövetési magatartással valósul meg, elhatárolásuk az elkövetőnek a cselekmény véghezvitele időpontjában fennálló konkrét tudattartalma alapján történhet. [35] Az emberölés esetén az elkövető tudata átfogja a sértett halála bekövetkezésének lehetőségét, és ezt kívánja, vagy ebbe belenyugszik. Ezzel szemben a halált okozó testi sértés esetében az elkövető szándéka csupán testi sérülés előidézésére irányul, az eredmény tekintetében csak gondatlanság állhat fenn. Ez utóbbi bűncselekmény kapcsán az elkövető tudatában – a tőle elvárható figyelem, körültekintés elmulasztása miatt – fel sem merül a halálos eredmény bekövetkezésének a lehetősége, vagy ha igen, azt nem kívánja, nem nyugszik bele abba, hanem könnyelműen bízik az elmaradásában. [36] Minthogy az említett bűncselekmények mindegyike szándékos elkövetési magatartással valósul meg, elhatárolásuk az elkövetőnek a cselekmény véghezvitele időpontjában fennálló konkrét tudattartalma alapján történhet (3/
  1. Büntető jogegységi határozat I/
  2. pont). [37] A tényállásszerűség az úgynevezett tárgyi okozatosság, a bűnösség pedig az úgynevezett alanyi okozatosság. A kettő együtt adja ki, hogy az elkövető tehet arról, amit a terhére róttak, amivel vádolják, mert van olyan külvilágbeli magatartása (viselkedése), ami a büntetőtörvényi tényállás szerint elkövetői magatartás (mint szükséges ismérv a tárgyi oldalon); és mert tehet az ilyen magatartás tanúsításáról. Ez utóbbi az anyagi jogi bűnösség elengedhetetlen alapja, amely az alany tudati/gondolati világával függ össze (és mint ilyen, szükséges ismérv az alanyi oldalon). A bűncselekmény hiánya pedig ezek hiányát jelenti. [38] Az elkövető tudatának tartalma törvényi tényállási elem, az ún. alanyi okozatosság: a tárgyi oldal elemeinek (elkövetési magatartás, eredmény stb.) külvilágban való megnyilvánulása, ténybelisége, és az elkövető ahhoz való akarati viszonyulása. [39] Ez a viszonyulás az elkövetőn belüli, külvilágtól elzárt. Ezért az elkövetési magatartásról (eredményről) való, tudatban előzetesen, illetve egyidejűleg meglévő képzet mindig csak valamely, külvilágban megjelenő, illetve fizikai mérhető tényből következtetéssel ragadható meg, s mint ilyen, ténykérdés. Ebből a szándékosságra, gondatlanságra, illetve annak mikéntjére, s a bűnösségre vont következtetés jogi értékelés, ami jogkérdés. [40] A tudati – és más tények – megállapításától el kell különíteni a megállapított tények jogi értékelését, ami a valónak már elfogadott fizikai és tudati tényeknek a jogi normával Kúria 3.Bfv.973/2024/17-I. 6 történő egybevetése, a törvény szövegének való megfeleltetése. Ennek eredménye pedig már jogi fogalmak formájában jelenik meg. A kettő közti kapcsolatot az teremti meg, hogy ha az irányadó tényállás valamelyik külvilágból megjelenő tényt és abból vont ténybeli következtetést egyaránt rögzíti, és utóbbi helyes, akkor a jogi értékelésnek, s ekként a törvényi tényállás adott eleme megállapításának alapja van. [41] A külvilágban megnyilvánult, és ennélfogva megismerhető tények elemzése során az egyes tényezőknek nem önmagukban, hanem egymással összevetve van jelentősége. Egy-egy tény kiragadása és annak önálló jelentéstartalommal felruházása, s abból az elkövető tudatára, szándékára történő egyoldalú következtetés levonása nem vezet helyes jogi értékeléshez. [42] Jelen ügyben mindez a következőket jelenti. [43] A felülvizsgálati indítványban írtakkal ellentétben az I. rendű terhelt ölési szándékának hiányára nem vonható következtetés pusztán abból, hogy a cselekményének motívuma nem volt felderíthető. [44] Ezzel szemben az irányadó tényállás a cselekményt megelőző történések között kiemeli, hogy a sértett terheltek lakóhelyén való megjelenése a rámenőssége, agresszív viselkedése miatt egyre terhesebbé vált a számukra. [45] Amikor az I. rendű terhelt kettesben maradt a sértettel, – ismeretlen okból – egy nagyméretű kőműveskalapáccsal – nagy erejű ütést mért – a függőleges, ülő vagy álló helyzetben lévő sértett fejére. [46] Az ütéstől a sértett koponyája darabosan betört, koponyaűri vérzés alakult ki, amely rövid időn belül a sértett halálához vezetett. [47] Ezt követően az I. rendű terhelt – felébresztette a II. rendű terheltet, és azzal a kijelentéssel mutatta meg neki a sértett holttestét, hogy „ott van a köcsög barátod, azt csinálsz vele, amit akarsz”; – majd a holttestet plédbe, azután fóliába csavarta, és a másik két terhelttel együtt az ingatlan udvarán lévő kútba dobta; – néhány nap elteltével pedig a kutat előbb építési törmelékkel feltöltötte, végül a kútnyílást a II. rendű terhelt segítségével lebetonozta. [48] A terheltek megbeszélték azt is, hogy ha valaki a sértett után érdeklődne, azt válaszolják, hogy a börtönbe került. [49] Mindezen külvilágban megnyilvánult, ekként a bíróság számára megismerhetővé vált (és a megállapított tényállásban rögzített) tényekből kizárólag arra lehet következtetni, hogy az I. rendű terhelt egyenes szándéka nem csak a sértett bántalmazására, hanem a halálának bekövetkezésére is kiterjedt. [50] Helyesen utalt a Legfőbb Ügyészség arra, hogy ezt támasztja alá a használt eszköz (nagyméretű kőműveskalapács), amely vitán felül alkalmas halál okozására. Ugyancsak a sértett életének szándékos, mégpedig egyenes szándékú kioltására utal, hogy ezt az eszközt az I. rendű terhelt nagy erővel, a sértett életfontosságú szervet védő testrészét, a fejét támadva, annak szinte azonnali halálát előidézve használta. [51] Ilyen körülmények között fel sem merülhet, hogy a tudata nem fogta át a sértett halála azonnali bekövetkezésének lehetőségét, de az sem, hogy a sértett halála lehetőségének ismeretében (ennek ellenére) bizakodhatott volna az eredmény elmaradásában. Kúria 3.Bfv.973/2024/17-I. 7 [52] Az elkövetéskor fennállott ölési szándékát támasztja alá a cselekmény elkövetése utáni magatartása, és az is, hogy az eseményeket követően milyen kijelentéseket tett. Az „ott van a köcsög barátod, azt csinálsz vele, amit akarsz” kijelentés, majd ezt követően a holttest eltüntetése (kútba dobás, törmelékkel befedés, lebetonozás) egyértelműen az egyenes szándákkal elkövetett ölésre utal, miként az is, hogy a terheltek megállapodtak még abban is, hogy mit mondanak az eltűnt sértett hollétéről. [53] Megjegyzi a Kúria, hogy az irányadó tényállással ellentétes az I. rendű terhelt azon hivatkozása, hogy a neki felrótt magatartás és a sértett halála közötti okozati összefüggés ténybeli alapjait a tényállás nem tartalmazza. Éppen ellenkezőleg, a tényállásban rögzítésre került, hogy az I. rendű terhelt nagy erejű ütése következtében a sértett koponyája darabosan betört, melynek következtében koponyaűri vérzés alakult ki, amely rövid időn belül a sértett halálához vezetett. [54] Nem tévedett tehát az eljárt bíróság, amikor az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki emberölés bűntettében [Btk.
  3. §
(1)bekezdés], és törvényes a cselekmény minősítése és a kiszabott büntetés is. [55] A Legfőbb Ügyészség a nyilatkozatában utalt rá, hogy a jogerős ítéletben az eljárt bíróság tévesen állapította meg, hogy az I. rendű terhelttel szemben kiszabott 10 évi szabadságvesztést fegyházban kell végrehajtani, ugyanis a terhére rótt élet elleni bűncselekmény [emberölés bűntettének Btk. 160. §
(1)bekezdése szerinti alapesete] nem szerepel a fegyházban végrehajtandó bűncselekmények [Btk. 37. §
(3)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)pont] között. [56] Ez helytálló, miként az megállapítása is, hogy ez nem felülvizsgálatban, hanem egyszerűsített felülvizsgálat lefolytatásával orvosolható. [57] A Be. 650. §
(1)bekezdése ugyanis rögzíti a felülvizsgálat korlátait, melynek c) pontja szerint nincs helye felülvizsgálatnak, ha a törvénysértés egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatása útján orvosolható. [58] A Be.
  1. §
  2. pontja alapján egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye, ha a bíróság az alapügyben a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem rendelkezett, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának megállapításáról. [59] Erre figyelemmel az I. rendű terhelt az elsőfokú bíróságnál egyszerűsített felülvizsgálati eljárás iránti indítványt terjeszthet elő a szabadságvesztés végrehajtási fokozatára vonatkozó rendelkezés miatt. [60] Ekként a Kúria az I. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva – miután nem észlelt további olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be.
  3. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatokat a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §
(1)bekezdés alapján az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [61] A döntés elvi tartalma Az emberölés esetén az elkövető tudata átfogja a sértett halála bekövetkezésének lehetőségét, és ezt kívánja, vagy ebbe belenyugszik. Ezzel szemben a halált okozó testi sértés esetében az elkövető szándéka csupán testi sérülés előidézésére irányul, az eredmény tekintetében csak gondatlanság állhat fenn. Ez utóbbi bűncselekmény kapcsán az elkövető tudatában – a tőle elvárható figyelem, körültekintés elmulasztása miatt – fel sem merül a halálos eredmény bekövetkezésének a lehetősége, vagy ha igen, azt nem kívánja, nem nyugszik bele abba, hanem könnyelműen bízik az elmaradásában. Kúria 3.Bfv.973/2024/17-I. 8 IV. [62] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [63] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
  1. május
  2. Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.