A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján nem fogadható be, ha a befogadási kérelemben foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.45.116/2024/2. A tanács tagjai: Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke Dr. Cséffán József előadó bíró Dr. Varga Zs. András bíró Dr. Szilas Judit bíró Dr. Varga Eszter bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) Az alperes: Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (alperes címe) Alperesi képviselő: Dr. Géczi Simone kamarai jogtanácsos A per tárgya: jogalap nélküli kifizetéssel kapcsolatos közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes Az első fokon eljárt bíróság neve: Fővárosi Törvényszék A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: 101.K.701.170/2024/13. Rendelkező rész A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria VII.Kfv.45.116/2024/2 2 [1] Az alperes ... törzsszámon nyugellátást folyósított ...1 részére a felperesnél vezetett bankszámlájára, a számla felett társtulajdonos nem volt. ...1 2023. november 18-án elhunyt, az elhalálozás ténye 2023. december 4-én jutott az alperes tudomására, ezért a december hónapban esedékes nyugellátás összegét, 141.055 forintot utalta a felperesnél vezetett bankszámlára. [2] Az alperes a 110/43888-1/2024. iktatószámú határozatában kötelezte a felperest 32.649 forint visszautalására az alperes részére a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 86/A. §
(4)bekezdés c) pontja alapján. [3] A felperes keresetében kérte a határozat megsemmisítését arra hivatkozva, hogy a Tny. 86/A. §
(4)bekezdése a jogosult halálakor, a vitás banki tranzakciók bekövetkezésekor nem volt hatályban. Másodlagosan előadta, hogy csak
- december 15-én értesült az alperes megkeresése alapján arról, hogy a számla jogosultja elhalálozott, a vitás bankkártyás tranzakciók a felperes tudomásszerzését megelőzően történtek, ugyanis azok közül a 14.444 forint és a 8.746 forint összegű tranzakcióra
- december
- napján került sor. Ezeknek a terheléseknek a vonatkozásában nem valósul meg a Tny. 86/A. §
(4)bekezdés c) pontjának feltétele, vagyis az, hogy azt követően terhelte volna meg a fizetési számlát a felperes, hogy tudomást szerzett a jogosult haláláról. Egyidejűleg vállalta 9.459 forint megfizetését, mert az azzal kapcsolatos tranzakció 2023. december 17-én történt, ami a felperes tudomásszerzését követő időpontra esik. Az elsőfokú bíróság jogerős ítélete [4] Az elsőfokú bíróság a határozatot megsemmisítette és a közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte. Megállapította, hogy közigazgatási eljárás megindulása és a határozat meghozatala idején a Tny. 86/A. § hatályos volt, alkalmazása nem ütközött a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmába. Az alperes három tranzakció alapján kötelezte a felperest a visszafizetésre, amelyek közül kettő december 14-én, vagyis azelőtt történt, hogy a felperes értesült volna a jogosult haláláról, ezért ezeknek a tekintetében nem terheli a felperest a visszafizetési kötelezettség a Tny. 86/A. §
(4)bekezdés c) pontjában foglaltak alapján. A harmadik tranzakció december 17-én történt, ezért erre vonatkozóan visszafizetésre kötelezésnek lehet helye. Az elsőfokú bíróságnak az új eljárásra vonatkozó iránymutatása szerint az alperes a 2023. december 14-én megvalósult tranzakciókra vonatkozóan nem írhat elő visszafizetési kötelezettséget. A felülvizsgálati kérelem [5] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítását kérte a Tny. 86/A. §
(4)bekezdés c) pontja, a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 351/2017. (XII. 14.) MNB rendelet 2. §
(1)bekezdés
- pontja, a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
- évi CCXXXVII. törvény
- §
(1)bekezdés 87.
- e)pontja, a pénzforgalmi szolgáltatás Kúria VII.Kfv.45.116/2024/2 3 nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 2. § 5., 6., 7., 22. pontjai, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:3. §
- d)pontja, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 78. § (
- l)bekezdés, 84. §
(2)bekezdés alapján alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 279. §
(1)bekezdés és 346. §
(4)-
(5)bekezdései megsértésére hivatkozással. [6] A felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának okaként a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- aa)alpontja második fordulatát jelölte meg. A befogadhatóság körében előadta, hogy a Kúriának abban a vitás jogkérdésben szükséges állás foglalnia, hogy a Tny. 86/A. §
(4)bekezdés c) pontja alkalmazási körében vizsgálandó tény-e, hogy a pénzforgalmi szolgáltató által a fizetési számla megterhelése alapjául szolgáló tranzakció azt megelőzően történt-e, hogy a pénzforgalmi szolgáltató tudomást szerzett a jogosult haláláról, vagy a törvényi rendelkezés szerint a tranzakció, mint fizetési művelet teljesítésére adott megbízás időpontja nem releváns, a ,,fizetési számla megterhelése" tényállási elemen túlmenően egyéb tény, körülmény nem vizsgálandó. A Kúria döntése és jogi indokai [7] A felülvizsgálati kérelem elbírálására – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [8] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [9] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [10] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem – általánosságban – akkor fogadható be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [11] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjában meghatározott befogadhatósági ok azt teszi lehetővé, hogy a Kúria az alsóbb fokú bíróságok felett megfelelő kontrollt Kúria VII.Kfv.45.116/2024/2 4 gyakorolhasson, és az egységes ítélkezés követelményének megtartása érdekében számukra – szükség szerint – irányt mutasson. A joggyakorlat egysége azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. [12] A perbeli esetben az alperes a befogadás okát [a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjának második fordulatát] ugyan formálisan megjelölte, a befogadhatóság körében azonban nem mutatta be, hogy a jogerős ítéletben foglalt döntés kapcsán a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében konkrétan miért látja indokoltnak a felülvizsgálati kérelem befogadását. A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét önmagában nem alapozza meg, hogy a fél a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet, azt jogszabálysértőnek tartja. Az alperes nem mutatta be, hogy a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. Ebben a körben nem tárt fel a bírói gyakorlat megváltoztatását, továbbfejlesztését, kúriai iránymutatást igénylő problémát sem. [13] A Kúria hangsúlyozza, hogy amíg az alsóbb fokú bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, illetve hogyan kell alkalmazni, addig a joggyakorlat egységének biztosítása nem kívánja meg a Kúria iránymutatását. Ilyen esetben ugyanis azt az értelmezést kell bírói gyakorlatként elfogadni, amelyet az elsőfokon, vagy másodfokon eljáró bíróság(
- ok)kialakított(
- ak)(Kfv.VII.37.127/2023/2., Kfv.VII.37.137/2023/2., Kfv.VII.37.007/2024/2.). [14] A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemnek a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont második fordulata alapján történő befogadására nincs törvényes lehetőség. [15] Mivel a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, a Kúria a befogadást a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [16] A felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján nem fogadható be, ha a befogadási kérelemben foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét. Záró rész [17] A végzés ellen a Kp. 116. §
- d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [18] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. Budapest,
- október
- Kúria VII.Kfv.45.116/2024/2 5 Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Cséffán József s. k. előadó bíró, Dr. Varga Zs. András s. k. bíró, Dr. Szilas Judit s. k. bíró, Dr. Varga Eszter s. k. bíró