← Magyarország

Kvk.39398/2022/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Nem lehet az állami szerv adott tevékenységét kizárólag a Ve.

  1. §-ába tartozónak tekinteni, ha az kifejezetten az állami szerv által szervezett népszavazáson adandó egyik válaszlehetőséggel történő szavazásra szólít fel. A Kúria végzése Az ügy száma: Knk.III.39.398/2022/
  2. A tanács tagjai: Dr. Suba Ildikó a tanács elnöke, Dr. Bérces Nóra előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán bíró A kérelmező: kérelmező neve, címe A kérelmező képviselője: Harsányi és Baltay Ügyvédi Iroda (kérelmező képviselője címe ügyintéző: Dr. Baltay Levente ügyvéd) Az érintett: Miniszterelnöki Kabinetiroda érintett címe Az érintett képviselője: Dr. Kovátsits László Ügyvédi Iroda (érintett képviselője címe.; ügyintéző: Dr. Kovátsits László ügyvéd) Az eljárás tárgya: népszavazási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság
  3. április 1-jén kelt 259/
  4. számú határozata Rendelkező rész A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 259/
  5. számú határozatát helybenhagyja. Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 10.000 (tízezer) forint nemperes eljárási illetéket. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Indokolás Kúria III.Kvk.39.398/2022/4-I 2 A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A kérelmező a koronavírus elleni védőoltáshoz való hozzájutás érdekében regisztrált a https://vakcinainfo.gov.hu internetes felületen, és hozzájárulását adta ahhoz, hogy adatait Magyarország Kormánya (a továbbiakban: Kormány) „további kapcsolattartás, véleménykérés, tájékoztatás, illetve elektronikus levél küldése céljából” kezelje. [2]
  6. március 28-án a Kormányzati Tájékoztatási Központ „Tájékoztatás a vasárnapi népszavazásról” tárgyú elektronikus levelet küldött részére, amelyben elsőként az ukrajnai háborúról, ezt követően a népszavazásról írt, végül a levél azzal a felszólítással zárult, hogy „Most megállíthatjuk a gyermekekre irányuló szexuális propagandát! Ezért arra kérjük, vegyen Ön is részt a népszavazáson, és szavazzon négy nemmel!”. [3] A kérelmező
  7. március 31-én kifogást terjesztett elő, amelyben arra hivatkozott, hogy a Kormány mint a népszavazás kezdeményezője azáltal, hogy a
  8. április 3-ára kiírt népszavazás
  9. február 12-től tartó kampányidőszakában elektronikus levélben saját álláspontjának megfelelő („nem”) szavazat adására buzdította a választópolgárokat, a választási eljárásról szóló
  10. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.)
  11. § b) pontja szerinti kampányeszköznek minősülő közvetlen megkeresés útján kampánytevékenységet végzett. Az elektronikus levél jogszerűtlen kampányeszköz volt, mivel a kérelmező nem járult hozzá ahhoz, hogy a Kormány kampánytevékenység folytatása céljából kezelje és felhasználja az adatait. [4] Mindezek következtében jogszerűtlen kampánytevékenység valósult meg a Ve.
  12. §

(1)bekezdés e) pontjában meghatározott jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének megsértésével, és a Kormány a népszavazási kampányban jogszerűtlen eszköz – a koronavírus elleni oltás felvételére szolgáló regisztrációból származó adatok – felhasználásával nyert előnyt a Ve. 2. §
(1)bekezdés c) pontjában meghatározott esélyegyenlőség alapelvének megsértésével. A Kormány ezekhez az adatokhoz a közhatalom gyakorlójaként jutott, és azokat nem célhoz kötötten, nem közhatalmi minőségében használta fel. A megküldött elektronikus levél nem tájékoztatási tevékenység, hanem a választási akarat befolyásolásának explicit formája volt. Az ugyanis nem a népszavazás tényéről, annak megtartásáról, a kérdések felsorolásáról vagy a részvétel fontosságáról szólt, hanem kifejezetten a népszavazást kezdeményező Kormány álláspontját tükrözte vissza, és ennek megfelelő szavazásra buzdított. A Kormány kommunikációja ezért nem tekinthető a Ve. 142. §-a szerinti tevékenységnek, és nem vonatkozik rá az Alkotmánybíróság IV/665/2022. számú határozata sem. [5] A kérelmező a kifogásában mindezek alapján azt kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) állapítsa meg a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Ve. 2. §
(1)bekezdésének a),
  1. c)és
  2. e)pontjaiba ütköző jogszabálysértés tényét, tiltsa el a jogsértőt a további jogszabálysértéstől, valamint szabjon ki vele szemben bírságot. A bírság kiszabása során legyen figyelemmel arra, hogy a jogsértés tömeges, köztudomású tények alapján milliós nagyságrendű választópolgárt érint, és a jogsértést egy rendeltetésétől eltérően használt adatbázis felhasználásával, az adatvédelmi szabályok megsértésével követték el. Az NVB döntése Kúria III.Kvk.39.398/2022/4-I 3 [6] Az NVB a kérelmező kifogását négy másik, azonos tárgyú kifogással együtt bírálta el. Határozatában az egyik kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította, míg a másik négy kifogást – köztük a kérelmezőét is – elutasította. [7] A kifogások érdemi elbírálásakor mindenekelőtt abban a kérdésben foglalt állást, hogy a sérelmezett e-mail üzenet megküldése kampánytevékenységnek minősült-e. Mivel a Ve. 142. §-a szerint nem választási kampány – egyebek mellett – az állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége, a közlés tartalma és a cselekvő személye alapján azt vizsgálta, hogy a kifogásolt e-mail e kivételszabály körébe tartozik-e. Ennek során megállapította, hogy azon aláíróként a Kormányzati Tájékoztatási Központ szerepel, mely szerv az érintett szervezeti egysége, ezért a Ve. 142. §-a szerinti állami szervnek minősül. A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi V. törvény 2. §
(1)bekezdése alapján az érintett a miniszterelnök politikai munkaszervezeteként működik, és a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/
  1. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Statútumrendelet)
  2. §-ában meghatározottak szerint a kormányzati kommunikáció megvalósítása tekintetében felelős. [8] Az NVB a Kúria Kvk.III.38.043/2019/
  3. számú végzésére hivatkozással kifejtette, hogy a Ve.
  4. §-ának rendelkezése csak abban az esetben teszi lehetővé a Kormány képviseletében végzett tevékenység vizsgálatát, ha az kívül esik a Kormány feladatkörén. A Kormányzati Tájékoztatási Központ a kifogás tárgyát képező e-mail megküldésével a jogszabályokban meghatározott feladatát végezte, ugyanis abban – összességében, fő üzenete alapján – egy tájékoztató tartalmú közlést adott a Kormány álláspontjáról. Az üzenetben szó esett a jelenleg zajló ukrán háborúról, a népszavazás időpontjáról, tárgyáról és ezzel összefüggésben hangsúlyozta azt, hogy a gyermekvédelem állami kötelezettség, ezért a Kormány minden magyar embernek biztosítja a lehetőséget, hogy elmondja az ezzel kapcsolatos véleményét, és a népszavazás ezt a célt szolgálja. A Kúria Kvk.II.39.355/2022/
  5. számú végzésében rögzítettekre is figyelemmel az előbbieket értékelte az e-mail fő üzeneteként, ezért megállapította, hogy az a Kormány tájékoztatásának minősült. Mivel a népszavazás kezdeményezője a Kormány, ezért a Kormány a népszavazással kapcsolatos álláspontjáról is jogosult volt az állampolgárok részére tájékoztatást nyújtani. [9] Ezen túlmenően az NVB megjegyezte azt is, hogy ha a hivatkozott e-mail üzenet a Ve.
  6. §-a szerinti kampányeszköz lenne, akkor is úgy lehetne tekinteni, hogy formailag megtörtént a kérelmező részéről a „kifejezett hozzájárulás”, mivel az oltásra regisztráláskor bejelölte azon szöveg melletti négyzetet is, mely szerint „Hozzájárulok, hogy későbbi kapcsolattartás céljából a megadott kapcsolattartási adataimat visszavonásig kezeljék az adatkezelési tájékoztatóban foglaltak szerint”. Ezzel pedig az oltással kapcsolatos adatkezelésen túlmenően a Kormánnyal való további kapcsolattartáshoz is hozzájárult. [10] Az NVB határozata utalt arra, hogy a Ve. nem határozza meg a hozzájárulás fogalmát és feltételeit, így e vonatkozásban a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács (EU)
  7. április 27-i 2016/679 rendeletében (a továbbiakban: GDPR) használt fogalom- és feltételrendszer alkalmazandó. Az érintett hozzájárulására vonatkozó követelményrendszert a GDPR
  8. cikk
  9. pontja, valamint
  10. cikke szabályozza, az azokban megkövetelt formai követelményeknek a Kormány hozzájáruláson alapuló tájékoztatása igazolható módon megfelelt, és a célhoz kötöttség követelményének is eleget tett. Az NVB ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az adatkezelés jogszerűségének vizsgálata nem tartozik a hatáskörébe, és Kúria III.Kvk.39.398/2022/4-I 4 jelezte, hogy amennyiben az érintett az adatkezelést nem tartja megfelelőnek, milyen jogi lehetőségeket vehet igénybe. Megjegyezte emellett azt is, hogy mindenkinek megvolt és meg is van a lehetősége arra, hogy a korábban adott hozzájárulását visszavonja. [11] Az NVB kitért még a Kúria Kvk.III.38.043/2019/
  11. számú végzésének azon megállapítására is, amely szerint a Ve.
  12. §-ának
  13. december 28-tól hatályos módosítását követően a választási kampányban már nem érvényesül az állami szervek semlegességének doktrínája. [12] Mindezek alapján az NVB megállapította, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központ kifogás tárgyát képező tevékenysége a Ve.
  14. §-a alapján állami szerv által feladatkörében végzett tevékenységnek minősült, ennélfogva nem a Ve.
  15. §-a szerinti kampánytevékenység volt, ezért a kifogásban megjelölt alapelvek – a Ve.
  16. §
(1)bekezdés a),
  1. c)és
  2. e)pontjai – megsértése sem állapítható meg. Erre figyelemmel a kifogást a Ve. 220. §-a alapján elutasította. A felülvizsgálati kérelem [13] A kérelmező a felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának a megváltoztatását kérte a Ve. 231. §
(5)bekezdés b) pontja alapján, mivel álláspontja szerint az NVB a Ve. 223. §
(3)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontját is megsértve járt el. [14] Az indítványozói jogosultság tekintetében arra hivatkozott, hogy az ügyben természetes személyként érintett és ezért jogosult a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására. A kifogásolt e-mail küldésével adataival visszaélt a Kormány, mivel kampányüzenetet közvetített számára, holott nem e célból adta meg az e-mail címét, hanem az oltásra való regisztrációhoz. A kifogásolt e-mail az ő postafiókjába is megérkezett, így a Kormány őt is jogszerűtlen kampánytevékenységgel próbálta meg befolyásolni, emiatt a jogsérelem közvetlenül rá is kihatott. [15] A kérelmező fenntartotta azon álláspontját, amely szerint a kifogásolt e-mail nem a Kormány tájékoztató tevékenysége, hanem a választói akarat befolyásolásának explicit formája volt. A kampánytevékenység fogalmát a Ve. határozza meg, amely az Nsztv. 1. §
(1)bekezdése alapján az Nsztv. háttérjogszabálya. A tájékoztató levél nem a népszavazás tényéről vagy a részvétel fontosságáról szólt, hanem kifejezetten a népszavazást kezdeményező Kormány álláspontját tükrözte vissza, és az ennek megfelelő szavazásra buzdított. Erre figyelemmel e tevékenység kampánytevékenység volt, a Kormány által kiküldött levél pedig a Ve.
  1. § b) pontja szerint kampányeszköznek – közvetlen megkeresésnek – minősült. A Kormány erőforrásai nem összemérhetőek az állampolgárok erőforrásaival. Ebből fakadóan, akik más állásponton vannak, nem képesek olyan hatékonysággal célba juttatni az üzenetüket, mint a Kormány, ez pedig a népszavazás kimenetelére is jelentős hatást gyakorolhat. [16] Érvelése szerint a Kormány vitatott kommunikációja – egy adott válaszra buzdítás – nem a Ve.
  2. §-ában rögzített jogszabályi feladatának teljesítése körébe tartozott, emiatt nem tekinthető a kampánytevékenység definíciója alóli kivételnek sem. Jelen ügyben nem irányadó az Alkotmánybíróság IV/665/
  3. számú határozata, mivel a kifogásolt e-mail kifejezetten utalt a népszavazásra, valamint buzdított a népszavazáson nemmel történő szavazásra. Ezzel szemben a kérelmező az Alkotmánybíróság 19/
  4. (X. 28.) AB határozatát hívta fel, amely rögzítette, hogy a politikai reklám az Alaptörvény rendelkezései értelmében – egyebek mellett – az a közlés, amely népszavazáskor a kérdés mikénti Kúria III.Kvk.39.398/2022/4-I 5 eldöntését támogatja. Népszavazás idején sem lehet más tartalmat tulajdonítani az Alaptörvény szerinti politikai reklám fogalmának, mint amilyen tartalmat annak a választások idején tulajdonítani kell. A politikai reklám olyan közlés, amelynek a lényeges tartalma népszavazási kérdés esetén az „igen” vagy „nem” válaszok közötti választás. [17] A Kúria egyértelműen kimondta a Kvk.I.37.888/2016/
  5. számú határozatában, hogy a Kormány népszavazási kezdeményezői szerepében eljárva nem élhet vissza a közhatalmi pozíciójából származó jogosultságaival, így a rendelkezésére álló adatbázisokkal sem. E határozatában a Kúria megállapította azt is, hogy amennyiben a Kormány az országos népszavazás szervezőjének minősül, akkor a kampánytevékenysége során csak azt az adatbázist használhatja, amely a kampányban résztvevő, törvényi szinten szabályozott további személyi kör számára ugyanígy elérhető. [18] A Kormány azzal, hogy a koronavírus elleni oltás felvételére szolgáló regisztrációból származó adatokat jogellenesen használta fel a népszavazási kezdeményezését illető közvetlen választói befolyásolásra irányuló kampánytevékenységére, megsértette a Ve.
  6. §
(1)bekezdés
  1. c)pontja szerinti esélyegyenlőséget, valamint az
  2. e)pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvével is ellentétesen járt el. [19] A kérelmező a Kúria Kvk.I.37.941/2016/3. számú végzésére is hivatkozott, amely szerint a Ve. 2. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. e)pontjában foglalt alapelvek sérelme mindig megállapítható abban az esetben, ha valaki a jogosultságával – jelen esetben a kampányeszköz használatával – nem a jogszabályi rendelkezésekkel, illetve ezek céljával, rendeltetésével összhangban állóan él. [20] A határozatnak a Statútumrendeletre történt hivatkozása sem releváns ebben az ügyben, mert a Kormány tájékoztató levelében nem a Statútumrendelet alapján történő kommunikációs tevékenységét végezte, hanem – mint a népszavazás kezdeményezője – annak meghatározott kimenetele érdekében járt el. A választási eljárási alapelvek iránymutató és hézagpótló jellegűek, megsértésüket a Ve. 208. §-a jogszabálysértéssé minősíti. Az egyes tételes rendelkezéseket – mint amilyen a Ve. 142. §-a is – csak az alapelvekkel összhangban lehet értelmezni. [21] Amennyiben az e-mail üzenet a Ve. 142. §-a szerinti állami szerv által jogszabályban meghatározott tevékenységnek minősülne, a Ve. 142. §-a akkor sem ad felhatalmazást arra, hogy állami erőforrásokból kampányolhassanak. [22] Mindezek alapján a kérelmező az NVB határozatának megváltoztatásával a Ve. 218. §
(2)bekezdés a) pontja szerint annak megállapítását kérte, hogy a Kormány megsértette a Ve. 2. §
(1)bekezdés a),
  1. c)és
  2. e)pontjaiban foglalt alapelveket, ezért a Ve. 218. §
(2)bekezdés b) pontjának megfelelően kérte eltiltani a további hasonló jogszabálysértéstől – azaz a koronavírus elleni oltásra regisztráció során átadott személyes adatok kampánycélú felhasználásától –, végül a Ve. 218. §
(2)bekezdés d) pontja alapján bírság kiszabását kérte a választási kampány megsértése miatt. Ennek során kérte figyelembe venni azt, hogy a jogsértés tömeges, mivel közelebbről meg nem határozható számú, de milliós nagyságrendű választópolgárt érint, valamint azt, hogy a jogsértést egy rendeltetésétől eltérően használt adatbázis felhasználásával, az adatvédelmi szabályok állam általi megsértésével követték el. [23] Az érintett nyilatkozatában az NVB határozatának helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint az NVB határozata nem sért jogszabályt, mivel az e-mailben a Kormány mint a népszavazás kezdeményezője tájékoztatási kötelezettségét teljesítette, a hírlevél megküldése során az adatkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket maradéktalanul betartotta. Kúria III.Kvk.39.398/2022/4-I 6 A Kúria döntése és jogi indokai [24] A felülvizsgálati kérelem alaptalan. [25] A kérelmező érintettségére nézve kétség nem merült fel, ezzel összefüggésben irányadó az a kúriai gyakorlat, amely szerint országos népszavazási ügyben az esetleges érintettség hiányát a felülvizsgálati eljárás tekintetében nem lehet megállapítani, mivel az Nsztv. legitimáció hiányában történő elutasításra ebben a vonatkozásban nem ad lehetőséget (Knk.IV.37.222/2016/9.). Az elektronikus dokumentumban benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmet az ügyvédi képviselettel eljáró kérelmező az Nsztv. 79. §
(1)bekezdésében meghatározott határidőn belül terjesztette elő, azon minősített elektronikus aláírás szerepelt, és annak tartalma megfelelt az Nsztv. 1. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Ve. 224. §
(3)bekezdésében foglaltaknak, így a Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el. [26] A felülvizsgálati kérelemben a kérelmező a Ve. 2. §
(1)bekezdés a),
  1. c)és
  2. e)pontjaiban foglalt alapelvek megsértését arra hivatkozással állította, hogy a Kormány mint a népszavazás kezdeményezője elektronikus levélben kampánytevékenységet végzett egy adatbázis jogszerűtlen felhasználásával, az adatvédelmi szabályok megsértésével. [27] Mivel a jogsértés megvalósítójaként a kérelmező a Kormányt jelölte meg, az NVB helytállóan vizsgálta elsőként azt a kérdéskört, hogy a kifogásolt e-mail elküldése a Kormány – mint a népszavazás szervezője – által folytatott, a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenység volt, vagy a Kormány – mint állami szerv – által ellátott, a Ve. 142. §-a alá tartozó, jogszabályban meghatározott feladat során végzett tevékenységnek minősült. Ennek eldöntéséhez helyesen indult ki a közlés tartalmából és az e-mail aláírójaként megjelölt Kormányzati Tájékoztatási Központ jogállásából. Ez utóbbi kapcsán jogszerűen jutott arra a következtetésre, hogy az megfeleltethető a Ve. 142. §-a szerinti állami szervnek, amelynek a Statútumrendelet szabályai alapján az egységes kormányzati kommunikáció kialakítása a jogszabályban rögzített egyik feladata. [28] Azt, hogy e feladatnak mennyiben feleltethető meg a kifogásolt e-mail, csak annak teljes tartalmából kiindulva lehetett eldönteni. Amint azt az Alkotmánybíróság 3256/2019. (X.30.), valamint 3257/2019. (X.30.) AB határozataiban kifejtette, a határvonalat a Ve. 141. § szerinti „kampányidőszakban folytatott tevékenység” és a Ve. 142. § szerinti „jogszabályokban meghatározott feladat során végzett tevékenység” között esetenként, az adott cselekmény összes körülményének figyelembevételével lehet meghúzni. Ennek vizsgálatakor az NVB helyesen értékelte az e-mail üzenet egészét, és helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy az túlnyomó részében tájékoztató tartalmú közlésnek minősült. Nem volt azonban tájékoztató jellegűnek tekinthető az üzenet utolsó mondata, amely – amellett, hogy a népszavazáson való részvételre buzdított – kifejezetten arra szólította fel a címzettet, hogy szavazzon nemmel. [29] Amint azt a politikai reklám kapcsán a 19/2016. (X.28.) AB határozat is kifejtette, a politikai reklám fogalmi eleme népszavazáskor az Alaptörvény alapján a közvélemény befolyásolása a feltett kérdést illetően. A politikai reklám lényeges tartalma népszavazási kérdés esetén az „igen” vagy „nem” válaszok közötti választás. Jelen esetben a megküldött üzenet egyértelműen a „nem” válasz adására hívta fel a címzetteket, ezért az már túlmutatott a tájékoztatáson, és kifejezetten a választói akarat befolyásolására, illetve annak megkísérlésére irányult. Erre figyelemmel az már nem volt teljeskörűen a Ve. 142. §-a körébe vonható, hanem a Ve. 141. §-át is érintette. Kúria III.Kvk.39.398/2022/4-I 7 [30] Mindezekre figyelemmel a Ve. hivatkozott rendelkezései alapján nem lehet az állami szerv tevékenységét a Ve. 141. §-át nem érintő, kizárólag a Ve. 142. §-ába tartozónak tekinteni, ha abban kifejezetten szerepel az állami szerv által szervezett népszavazáson adandó egyik válaszlehetőséggel történő szavazásra felszólító üzenet is. Az NVB által hivatkozott Kvk.II.39.355/2022/3. számú kúriai döntés jelen esetben nem irányadó, mivel ott a politikai hirdetés népszavazáshoz kapcsolódását éppen a szavazás mikéntjére vonatkozó felhívás hangsúlytalansága miatt nem lehetett a népszavazáshoz kötni. Jelen esetben azonban a tájékoztatás mellett egyértelmű és határozott felszólítás volt a nemmel történő szavazásra is. [31] Tekintettel azonban arra, hogy jelen esetben a Kormány a népszavazás kezdeményezőjeként szervezői státuszban járt el, nem volt semlegességre köteles (Kvk.III.37.901/2016/2.). [32] A Kúria a továbbiakban azt vizsgálta, hogy megállapítható-e a kérelmező által állított alapelvek sérelme a Kormány Ve. 141. §-a szerinti tevékenységét illetően. Ezzel összefüggésben a Kúria kiemeli, hogy a Ve. 2. §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott, a választás tisztaságának megóvását tartalmazó alapelv vonatkozásában sem a kifogás, sem a felülvizsgálati kérelem érvelést nem tartalmazott, ezért az érdemben nem volt vizsgálható. [33] A másik két alapelvi sérelem [Ve. 2. §
(1)bekezdés
  1. c)és
  2. e)pontjában előírt esélyegyenlőség, valamint jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás] megállapítását a kérelmező az érintett által megszerzett adatok jogszerűtlen felhasználását állítva kérte. [34] A Ve. 208. §-a szerint kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással lehet előterjeszteni. Helytállóan utalt ezért az NVB a határozatában arra, hogy az adatkezelés jogszerűségének vizsgálata nem tartozik a hatáskörébe. Ebből következően a kérelmezőnek az ezzel összefüggő alapelvi sérelmekre történő közvetlen hivatkozása sem lehet megalapozott az alapul szolgáló tényállás megállapíthatóságának hiányában. [35] A kérelmező az esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megsértése kapcsán hivatkozott a Kúria Kvk. 37.888/2016/3. számú ügyben hozott határozatára is, amely szerint népszavazási eljárásban a szervező is csak azt a választói adatbázist használhatja, mint az arra egyébként jogosultak. Ez a kúriai döntés azonban az ügyazonosság hiánya miatt nem volt alkalmazható, ugyanis abban az ügyben olyan adatbázis felhasználásáról volt szó, amely révén azok a szavazópolgárok váltak elérhetővé, akik vonatkozásában az Nsztv. szavazóköri adatbázisa nem biztosított elérhetőséget. Jelen esetben azonban a kérelmező maga sem állította, hogy a Kormány által email útján értesített választópolgárok más úton – az Nsztv. 70. §-ának alkalmazásával – ne lettek volna elérhetőek más szervezetek számára is. [36] Mindezek alapján a Kúria az NVB határozatát az Nsztv. 1. §
(1)bekezdése alapján irányadó Ve. 231. §
(5)bekezdésének alkalmazásával – eltérő indokolással – helybenhagyta, tekintettel arra, hogy a kifogásolt e-mail megküldéséhez kapcsolódó alapelvi sérelem nem volt megállapítható. A döntés elvi tartalma [37] Nem lehet az állami szerv adott tevékenységét kizárólag a Ve.
  1. §-ába tartozónak tekinteni, ha az kifejezetten az állami szerv által szervezett népszavazáson adandó egyik válaszlehetőséggel történő szavazásra szólít fel. Kúria III.Kvk.39.398/2022/4-I 8 Záró rész [38] A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve.
  2. §
(2)bekezdése szerint nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott. [39] Az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő kérelmező köteles a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. §
(5)bekezdésében meghatározott mértékű illeték megfizetésére a Ve. 228. §
(2)bekezdése alapján irányadó – és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 157. §
(13)bekezdése és 35. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó –, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 101. §
(1)bekezdésében, 102. §
(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelően. [40] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. §
(5)bekezdése zárja ki. Budapest,
  1. április
  2. Dr. Suba Ildikó s.k. a tanács elnöke, Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő A Kúria végzése Az ügy száma: Kvk.III.39.398/2022/
  3. A tanács tagjai: Dr. Suba Ildikó a tanács elnöke, Dr. Bérces Nóra előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán bíró A kérelmező: kérelmező neve, címe A kérelmező képviselője: Harsányi és Baltay Ügyvédi Iroda (kérelmező képviselője címe ügyintéző: Dr. Baltay Levente ügyvéd) Az érintett: Miniszterelnöki Kabinetiroda érintett címe Az érintett képviselője: Dr. Kovátsits László Ügyvédi Iroda (érintett képviselője címe.; ügyintéző: Dr. Kovátsits László ügyvéd) Kúria III.Kvk.39.398/2022/4-I 9 Az eljárás tárgya: népszavazási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság
  4. április 1-jén kelt 259/
  5. számú határozata Rendelkező rész A Kúria a Knk.III.39.398/2022/
  6. szám alatt meghozott végzését akként javítja ki, hogy annak ügyszáma helyesen: Kvk.III.39.398/2022/
  7. A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A Knk.III.39.398/2022/
  8. számon kiadott végzés ügyszámát a Kúria a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló
  9. évi CCXXXVIII. törvény (Nsztv.)
  10. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 228. §
(2)bekezdése alapján irányadó, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 157. §
(13)bekezdése, valamint 84. §
(2)bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 352. §
(1)bekezdése alapján kijavította, tekintettel arra, hogy észlelte az ügyszámban az ügycsoport elírását. Budapest,
  1. április
  2. Dr. Suba Ildikó s.k. a tanács elnöke, Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.