← Magyarország

Kfv.37752/2022/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A Kp. 118.

(1)bekezdésben meghatározott ok hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadására nincs lehetőség. Az ügy száma: A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Kfv.II.37.752/2022/
  1. A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Szilas Judit előadó bíró Dr. Bögös Fruzsina bíró Dr. Figula Ildikó bíró Dr. Kovács András bíró A felperes: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (9021 Győr, Árpád út 32.) A felperes képviselője: Dr. Torják Norbert kamarai jogtanácsos Az alperes: Vámosszabadi Község Önkormányzata (9061 Vámosszabadi, Szabadi utca 57.) Az alperes képviselője: Dr. Pethő András János ügyvéd (cím) A per tárgya: A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felülvizsgálni kért jogerős határozat: önkormányzati határozat felülvizsgálata az alperes Győri Törvényszék 103.K.700.324/2022/
  2. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
  3. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.)
  4. §
(1)bekezdése alapján az alperes 146/
  1. (XII. 9.) Kúria II.Kfv.37.752/2022/2 2 számú határozatával módosított 94/
  2. (XI. 8.) számú határozatát érintően törvényességi felhívással élt, mivel azt állapította meg, hogy az alperes határozata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
  3. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.)
  4. §
(3)bekezdés e) pontjába ütközik. Kifejtette, hogy e jogszabályhelyet a településtervezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló
  1. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Módtv.)
  2. §-a
  3. július
  4. napjával módosította, melynek értelmében a település beépítésre szánt területe csak olyan használati célra növelhető, amely célra a település már beépítésre kijelölt területén belül nincs megfelelő terület, és ezt a települési önkormányzat képviselő-testülete külön döntéssel igazolja, mely jelen esetben nem történt meg. [2] A felperes a törvényességi felhívás eredménytelenségét követően a Mötv.
  5. §-a alapján az alperessel szemben közigazgatási pert kezdeményezett. [3] Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes 146/
  6. (XII. 9.) számú határozatával módosított 94/
  7. (XI. 8.) számú határozatát megsemmisítette. A perben rendelkezésre álló bizonyítékok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a csatolt tervlapok alapján tényként állapítható meg, hogy a település területén jelentős területnagyságban állnak rendelkezésre mind lakó-, mind gazdasági célra kijelölt területek, melyek felhasználása meg sem kezdődött. Az alperes e körben tényleges vizsgálatot nem folytatott le, így a perben nem tudta igazolni, hogy e már korábban kijelölt területek miért nem alkalmasak a támadott döntésben megjelölt lakó- és gazdasági célra. A felülvizsgálati kérelem [4] Az alperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését, és a törvényszék új határozat meghozatalára kötelezését kérte. Állította, hogy az elsőfokú bíróság jogszabálysértően alkalmazta az Étv.
  8. §
(2)bekezdés k) pontját és
(3)bekezdés e) pontját, e rendelkezések helyes értelmezése mellett a felperes keresetét el kellett volna utasítani. Az Alaptörvény 31. cikk
(1)bekezdése szerinti, a helyi közügyek intézésére és a helyi közhatalom gyakorlására vonatkozó alkotmányos jogát hangsúlyozva kifejtette, hogy a megjelölt jogszabályhelyek helyes alkalmazásának különleges súlya van, annak társadalmi jelentősége is nagy, melyet az elsőfokú bíróság ítéleti rendelkezésével ténylegesen leszűkített. [5] Kifejtette, hogy határozatában csak az új beépítésre szánt területek kijelölését indítványozta, amely önmagában az új, beépítésre szánt területek kijelölésére, bővítésére nem alkalmas, az a rendezési terv módosításával történhet meg. Arra is hivatkozott, hogy az Étv. 7. §
(3)bekezdés e) pontja valójában mérlegelési jogkörben hozott döntés, melyre ezért a Mötv. 132. §
(4)bekezdése értelmében a törvényességi felügyelet nem terjed ki. E körben utalt a mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozatok felülvizsgálatáról szóló 2/
  1. (XI. 23.) KMK véleményre is. Miután a Módtv.-el módosított rendelkezések semmilyen szempontot nem határoznak meg arra vonatkozóan, hogy milyen feltételek mellett áll egy adott terület rendelkezésre, ezért a törvény mind a megfelelőség, mind a rendelkezésre állás megítélése tekintetében teljes körű mérlegelési szabadságot biztosít részére. Az Étv.
  2. §
(3)bekezdés e) pontja pedig két lehetőséget fogalmaz meg, bővíti az az új beépítésre szánt területeket vagy nem. E két döntés között mérlegeléssel választhat, azaz a döntés megfelel a Kúria mérlegelési jogkörben hozott döntést meghatározó fogalmának. [6] Érvelése szerint az elsőfokú bíróság „túlnyúlt” a benyújtott kereset határán, mivel a törvényességi felhívásban a felperes csak az Étv. 7. §
(3)bekezdés e) pontjának megsértését állította, ezért az Étv.
(2)bekezdés k) pontjának megsértését nem állapíthatta volna meg. A törvényszék a rendelkezésre álló tervlapokból téves következtetéseket vont le, s határozatát olyan „be nem építettség” és „fel nem használtság” fogalmakra alapította, amelyeket az Étv. 7. §
(3)bekezdés e) pontja nem tartalmaz. Részletesen kifejtette, hogy egy rendezési tervben a lakó, vagy gazdasági funkcióra történő kijelölés önmagában még nem teszi lehetővé, hogy az érintett területen ténylegesen lakó, vagy gazdasági funkció ellátására alkalmas épületek Kúria II.Kfv.37.752/2022/2 3 épüljenek, ehhez rengeteg feltételnek kell megfelelni, melyet az elsőfokú bíróság nem értékelt. Az elsőfokú bíróságnak e körben a módosított rendelkezés „használati cél” fogalmát a módosítás előtti „felhasználási cél” fogalmával kellett volna ütköztetnie és ezt követően értelmeznie, melyet elmulasztott. [7] A felülvizsgálati kérelem befogadását a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontjára alapította. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A Kúria megállapította, hogy jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn. [9] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata,
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [10] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, annak fennállását bizonyítani azonban, továbbá – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [11] Az alperes a felülvizsgálati kérelmét a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontjára alapította. A felvetett jogkérdés különleges súlya akkor állapítható meg, ha a vizsgált jogkérdés túlmutat a konkrét ügyön és nagyszámú ügy esetén a jogegység vagy jogbiztonság érdekében szükséges a Kúria iránymutatása. Az ügyek társadalmi jelentősége jellemzően akkor áll fenn, ha olyan jogkérdés merül fel, amely a társadalom széles körét közvetlenül vagy közvetett módon érinti (Kfv.IV.37.960/2020/2.). [12] A Kúria álláspontja szerint az önkormányzat településfejlesztési és településrendezési jogkörében meghozott döntése általában a társadalom szélesebb körét – különösen az adott térségben lakók életét – közvetlenül vagy közvetve érinti, ez azonban automatikusan nem eredményezi ezen okból a befogadás megalapozottságát, mert minden esetben a konkrét ügyben felmerülő jogkérdés, az arra adható válasz határozza meg, hogy a felmerült jogkérdésnek van-e kiemelt társadalmi jelentősége. Az alperes felülvizsgálati kérelmében a településfejlesztéssel összefüggő önkormányzati határozata törvényessége kapcsán lényegében az irányadó jogszabályi rendelkezések elsőfokú bíróság általi téves értelmezését állította. [13] A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott Étv. 7. §-ának módosított rendelkezései ugyanakkor, figyelemmel a korábban kialakult kúriai gyakorlatra és a Módtv.-hez fűzött jogalkotói indokolásra, egyértelműen értelmezhetők, nem vetnek fel olyan jogértelmezési kérdéseket, amelyek a Kúria állásfoglalását igényelnék. [14] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében lényegében az általa megjelölt fogalmak mentén a bíróság Alaptörvény 28. cikkének megfelelő jogszabály értelmezését vitatta, ugyanakkor a bíróság által elvégzett jogszabály-értelmezés a korábbi gyakorlat tükrében sem Kúria II.Kfv.37.752/2022/2 4 vetett fel olyan, az új rendelkezéseket érintő értelmezési kétségeket, ami a felülvizsgálati kérelem befogadását ez okból indokolná. [15] A felperes a felülvizsgálati kérelmében arra is hivatkozott, hogy az Étv.7. §
(2)bekezdés k) pontja megszegésének vizsgálata nem lehetett volna a per tárgya, mert e tekintetben nem került sor törvényességi felhívásra. A Kúria megállapította, hogy a felperes e felülvizsgálati érvelése a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpont szerinti befogadási oknak felelhet meg, a felperes azonban felülvizsgálati kérelmében erre nem hivatkozott, illetve az ezzel összefüggő jogszabálysértést részletesen nem fejtette ki és nem jelölte meg az elsőfokú bíróság által megsértett jogszabályt sem, ezért ezen okból a felülvizsgálati kérelem befogadására nem kerülhetett sor. [16] A Kúria a Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján hivatalból vizsgálta a felperes által fel nem hívott befogadási okokat is. Ez alapján megállapította, hogy az ügyben – figyelemmel a korábbi joggyakorlatra – nem merült fel a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének a biztosítása, az Európai Unió Bírósága előtti előzetes döntéshozatali eljárás szükségessége sem. [17] Az alperes felülvizsgálati kérelmében nem hivatkozott olyan, a Kúria által meghozott korábbi határozatra, amelytől az elsőfokú ítélet jogkérdésben eltér és amely a befogadást a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja alapján indokolná. [18] A fentiekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy jelen ügyben a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért azt a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [19] A Kp. 118.
(1)bekezdésben meghatározott ok hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadására nincs lehetőség. Záró rész [20] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [21] A végzés ellen a további felülvizsgálat előterjesztését a Kp.
  1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
  2. október
  3. Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Szilas Judit s.k. előadó bíró, Dr. Bögös Fruzsina s.k. bíró, Dr. Figula Ildikó s.k. bíró, Dr. Kovács András s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.