Kfv.37278/2025/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti, a kérelmező alapvető eljárási jogának sérelmére való hivatkozás esetén konkrétan meg kell jelölni, hogy mivel következett be és milyen jogsérelem. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.37.278/2025/2. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó előadó bíró, Dr. Farkas Katalin bíró, Dr. Sugár Tamás bíró, Dr. Bérces Nóra bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Dancsné Dr. Simon Mária ügyvéd (cím2) Az alperes: Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlése (cím3) Az alperes képviselője: kamarai jogtanácsos A per tárgya: közterület-használati ügyben indult jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes, 29. sorszám alatt Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: a Fővárosi Törvényszék 2025. február 12-én kelt 4.K.701.268/2024/22. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria III.Kfv.37.278/2025/2 2 [1] A felperes 2022. október 12-én Területen hídon filmforgatási célból közterülethasználati hozzájárulás kiadását kérte főjegyzől (a továbbiakban: főjegyző). [2] Miután a hatóság elmulasztotta az eljárás megindításától számított nyolc napon belül hiánypótlásra felhívni az ügyfelet és a kérelmezett időtartam eltelt, a főjegyző 2023. március 3-án kelt, FPH058/812-6/2023. számú végzésében az eljárást a kérelem okafogyottá válása okán megszüntette az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 47. §

(1)bekezdés c) pontjára hivatkozással. [3] A felperes fellebbezésére eljárt alperes FP058/812-9/

1. számon az elsőfokú végzés indokolását megváltoztatva, azt helybenhagyta. [4] Ezen végzést a Fővárosi Törvényszék 4.K.702.355/2023/
2. számú ítéletével megsemmisítette, és az alperest új eljárásra kötelezte. Az új eljárásra előírta, hogy az alperesnek a végzés meghozatala során figyelemmel kell lennie az Ákr.
3. §

(2)bekezdésére, nem járhat el ugyanazon ügyintéző, mint aki az elsőfokú végzésen megjelölt ügyintéző. [5] Az alperes

1. november 15-én hozott, FPH058/812-20/
2. számú végzésével értesítette a felperest a hivatalból indult új eljárásról. A főjegyző FPH058/812-22/
3. számú, és
4. sorszám alatt kijavított végzésében a fellebbezési eljárás felfüggesztéséről döntött. Ezt a végzést
5. február 5-én visszavonta. [6] A megismételt eljárásban az alperes
6. február 28-án kelt FPH058/442-6/
7. számú végzésében az elsőfokú döntést részben megváltoztatta, részben helybenhagyta. [7] A felperes közigazgatási perben támadta az alperes végzését. A jogerős ítélet [8] A törvényszék ítéletével a felperes keresetét elutasította. [9] Kifejtette, a hatáskör gyakorlás jogi fogalom, amely a hatóságoknak a közigazgatási eljárások lefolytatásával kapcsolatos cselekményeit jelöli. A felperes állította, hogy a főjegyző intézkedett az eljárás megindításáról szóló értesítésről, azt azonban nem nevezte meg, hogy a végzés mely tartalmi eleméből vonta le ezt a következtetését. A végzés eljáró hatóságként az alperest jelölte meg, ezért az értesítés kapcsán a főjegyzői hatáskör gyakorlása fel sem merült. Emiatt a perben az alperes Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SZMSZ)
8. számú melléklet 7.
9. pontja alperes általi alkalmazását a bíróság nem tartotta megállapíthatónak. [10] Az alperes a megismételt eljárása felfüggesztésével megsértette az eljárást megszüntető végzés viszonylatában az Ákr.
10. §

(2)bekezdését. Ezen eljárási szabályszegésnek azonban az elbírálásra érdemi kihatása nem volt. A másodfokú eljárást felfüggesztő végzést a főjegyző hozta, ugyanakkor azt visszavonta. A visszavonás azt eredményezte, hogy az eljárást felfüggesztő végzésből joghatások nem származhattak. [11] Az Ákr. 23. §

(2)bekezdésében írt ügy elintézésében való részvétel nem csak az eljárást befejező döntés előkészítésében való részvételt jelenti, hanem ebből a szempontból az azt megelőzően, az adott másodfokú eljárás keretében hozott valamennyi, nem ügyviteli jellegű intézkedés szóba jöhet. [12] Az Ákr. 43. §

(1)bekezdés a) pontját az ügyben alkalmazni nem lehetett, arra a felperes alappal jogsértésként nem hivatkozhatott. Helyes volt az alperes végzése atekintetben, hogy az Ákr. 51. §

(1)bekezdésére alapítottan a felperesnek összeg nem jár. Kúria III.Kfv.37.278/2025/2 3 A felülvizsgálati kérelem [13] Az ítélettel szemben jogszabálysértésre hivatkozással a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve a Kp. 121. §

(1)bekezdés b) pontja alapján annak megváltoztatását, az alperes végzésének a közlésére visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését. Másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és törvényszék új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását indítványozta. [14] A felülvizsgálati kérelem befogadása körében a Kp. 118. §

(1)bekezdésének

1. a)pont
2. ab)és
3. ad)alpontjaira hivatkozott. [15] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpont körében álláspontja szerint a felvetett különleges súlyú elvi jelentőségű jogkérdés az, hogy a jogszabály erejénél fogva semmisnek kell-e tekinteni az önkormányzati képviselő-testület másodfokú önkormányzati hatósági ügyben hozott érdemi döntését akkor, ha a fellebbezés elbírálására vonatkozó másodfokú hatósági jogkör megosztása révén egyes eljárási cselekményeket egy másik önkormányzati szerv folytat le. Az ügyben ugyanis az SZMSZ 1. számú melléklet 7.4. sorának alkalmazásával – a bíróság korábbi ítélete kapcsán – a főjegyző döntött a megismételt másodfokú eljárás hivatalbóli megindításáról, az eljárást megindító végzést a főjegyző hozta meg. [16] Kifejtette, az alperes Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 142/A. §

(1)bekezdése alapján csak az érdemi – anyagi természetű – döntés lehetőségét ruházhatná át, ami elválaszthatatlan a közigazgatási eljárás lefolytatásának jogával és kötelezettségével. [17] Ha az eljárásban kibocsátott köztes végzést a hatóság hatáskör hiányában hozta és az Ákr.

1. §-ának megfelelően a végzést később sem vonták vissza és az ügyet nem tették át a hatáskörrel rendelkező hatósághoz, akkor a köztes végzés vonatkozásában megállapított jogszabálysértés (hatáskör hiányában való eljárás) az érdemi döntés semmisségét okozza. [18] Az elsőfokú bíróságnak a főjegyző eljárás megindításáról szóló végzését a semmiségi okok vonatkozásában hivatalból is meg kellett volna vizsgálnia, ekkor észlelte volna, hogy azt az eljárásból kizárt, hatáskör hiányában eljáró főjegyző hozta meg. [19] A jogerős ítélet sérti a Kp.
2. §

(1)bekezdés a) pontjára, amelynek értelmében az Ákr. 113. §

(1)bekezdés a) pontja szerinti közigazgatási perben a döntést meg kell semmisíteni, ha az ügy nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe. [20] Ugyanezen érvét adta elő a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja, az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés okán is. [21] Az eljárást megindító végzés kiadmányozás részéből egyértelműen kiderül, hogy azt hatáskör hiányában a főjegyző hozta, attól függetlenül, hogy eljáró hatóságként az alperes szerepel benne. A Kp. 19. §

(4)bekezdése alapján ezért a felperes a pert az alperes és a főjegyző, mint I. rendű és II. rendű alperesek ellen együttesen indította meg. [22] Vitatta, hogy a jogerős ítélet a kizárási szabálysértést megállapította ugyan, de nem a perben támadott eljárást megindító végzés vonatkozásában, hanem a nem támadott felfüggesztő végzés kapcsán. Az elsőfokú bíróság ezzel a kereseti kérelmen túlterjeszkedve döntést hozott egy másik per tárgyát képező jogszabálysértésről. Kúria III.Kfv.37.278/2025/2 4 [23] Az elsőfokú bíróság a keresetében az Ákr. 62. §-ában és 81. §-ában megjelölt és részletesen kifejtett jogsérelmeit nem vizsgálta, bizonyítási indítványait mellőzte, a feleknek a bíróság által észlelt ténykérdéssel ellentétes tartalmú nyilatkozatait figyelmen kívül hagyta. [24] Szintén a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja, de a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme okán hivatkozott arra, hogy az eljárt bíróság tárgyaláson kívül döntött kisítélettel 2025. február 12-én, azonban ítéletét 2025. március 17én foglalta írásba. Az írásba foglalt ítéleten a jogerős ítélet meghozatalának napjául a kisítélet dátumát tüntette fel. [25] 2025. március 7-én a Kp. 2. §

(6)bekezdése és a Kp. 77. §

(6)bekezdése alapján élni szeretett volna nyilatkozattételi jogával, de hiába küldte meg az alperes utolsó beadványára való észrevételeit, a bíróság a nyilatkozatát mellőzte. A felperes eljárási jogait a határozat közlését megelőzően az elsőfokú bíróság nem korlátozhatta. [26] És habár a bíróság tájékoztatta, hogy a jogvitát tárgyaláson kívüli eljárásban bírálja el és arra valóban felhívta a figyelmet, hogy keresete megváltoztatására, valamint bizonyítási indítvány előterjesztésére, illetve bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátására, további beadvány benyújtására 15 napon belül van lehetősége, azonban az alperes utolsó beadványára még kívánt volna nyilatkozni. [27] Azzal pedig, hogy a bíróság 2025. február 12-én a soha ki nem kihirdetett kisítélet meghozatala napjában határozta meg a jogerő napját, a jogerővel szembeni követelmények sem teljesülhettek. Nem hajtható végre egy olyan döntés, amely a felek előtt – önhibájukon kívüli okból – nem ismert, hiszen azt velük nem közölték, arról hivatalosan nem értesülhettek. A Kúria döntése és jogi indokai [28] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [29] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [30] A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. Kúria III.Kfv.37.278/2025/2 5 [31] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett – a Kp. 118. §

(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [32] A felülvizsgálati bíróság mindenekelőtt hangsúlyozza, a befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. [33] Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére való hivatkozás, az, hogy a felperes nem ért egyet az abban foglaltakkal, nem alapozza meg a befogadást. [34] A Kúria kiemeli, hogy a felülvizsgálati eljárás során elvi jelentőségű jogkérdésekben dönt, nem pedig a kereset ismételt elbírálását végzi. Az, hogy az eljárt bíróság bizonyos kérdésekben nem fogadta el valamely fél, jelesül a felperes érveit, nem indokolja a felülvizsgálati kérelem befogadását, miután a felülvizsgálati eljárás nem a közigazgatási peres eljárás rendszerinti folytatása. [35] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja szerint a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha a felmerült elvi jogkérdés az egyedi ügyön túlmutató jelentőséggel bír vagy a társadalom szélesebb körére bír jogi hatással. A befogadás viszont ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást (Kfv.I.37.471/2023/2., Kfv.II.37.590/2023/2.; Kfv.II.37.596/2023/2.; Kfv.VII.45.059/2023/2.; Kfv.VII.45.115/2023/3.). [36] E befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. A Kúria szerint azonban jelen ügy, illetve a felperes részéről ezen alpont körében felvetett jogkérdés, amely tartalmában nem is az érdemi végzést, hanem az eljárás megindításáról szóló végzést vitatja, a jogalanyok széles körét sem közvetett, sem közvetlen módon nem érinti, rájuk semmilyen formában nincs kihatással. A Kúria továbbá nem észlelte a felülvizsgálati kérelemben foglalt jogkérdések tömeges számban történő előfordulását sem. [37] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés miatt indokolt. A Kp. 117. §

(4)bekezdése folytán ezen okokra alapított kérelmet a kérelem előterjesztőjének indokolnia kell. [38] A Kúria hangsúlyozza, a felperes terjedelmes – 50 oldalas – felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, azonban alapvetően ugyanazon jogsértéseket vitatta, nevezetesen az eljárást megindító végzés hatáskör hiányában történő meghozatalát, ezáltal annak és az érdemi döntésnek a semmisségét, a tényállás-tisztázási és indokolási kötelezettség elmulasztását, a kereseti kérelmen történő túlterjeszkedést és az ítélet jogerőre emelkedésének napját, nyilatkozata figyelmen kívül hagyását. [39] A Kúria rámutat, az eljárási jogi indokokra alapított befogadási kérelemről való döntés során nem végezheti el a támadott jogerős ítélet felülvizsgálatát. Csak annak keretei között mozoghat, hogy sérültek-e a kérelem előterjesztőjének megjelölt alapvető eljárási jogai, illetve a kérelem alapján észlelhető-e az ügy érdemére kiható egyéb eljárásjogi jogszabálysértés. A kérelemmel olyan mértékben kell kétséget ébreszteni a jogerős ítélet jogszerűsége tekintetében, hogy érdemi vizsgálat nélkül, majdhogynem nyilvánvalóan fennállónak kell látszania a jogsértésnek. Ilyet azonban a Kúria nem állapított meg. [40] A Kp.

1. §-a szerinti befogadás vizsgálatánál maradva annyi rögzíthető, hogy a jogerős ítélet is azt rögzíti, hogy a felperes nem nevezte meg, hogy az eljárást megindító Kúria III.Kfv.37.278/2025/2 6 végzés mely tartalmi eleméből vonta le azt a következtetését, hogy azt a főjegyző hozta. Az ítélet külön kiemelte, hogy a végzés eljáró hatóságként nem a főjegyzőt, hanem az alperest jelölte meg, ezért az értesítés kapcsán a főjegyző hatáskör-gyakorlása fel sem merült. [41] A kérelmező alapvető eljárási jogának sérelmére való hivatkozás esetén az ügy érdemével való kapcsolatot nem kell bemutatni, de a hivatkozásnak konkrétan meg kell jelölnie, mivel következett be a sérelem. Az előadottakat a Kúria a befogadás iránti kérelem és a peres iratok formai összevetésével bírálja el. [42] E körben a Kúria kiemeli, a felperes felülvizsgálati kérelmében maga hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság tájékoztatta, hogy a jogvitát tárgyaláson kívüli eljárásban bírálja el és arra hívta fel a figyelmét, hogy keresete megváltoztatására, valamint bizonyítási indítvány előterjesztésére, illetve bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátására, további beadvány benyújtására 15 napon belül van lehetősége. Az ezt követően még az alperes beadványára benyújtott nyilatkozata körében azonban konkrétan nem jelölte meg, milyen jogsérelme következett be, mit nem tudott előadni még az ügyben, ezért a befogadást a Kúria ezen ok alapján sem találta indokoltnak. [43] Összességében a Kúria megállapította, a felperes felülvizsgálati kérelme felsőbírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vetett fel, ezért a Kúria a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatására nem látott indokot. [44] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp.
2. §

(2)bekezdés alapján megtagadta. Az alkalmazott jogszabályok [45] Kp. 118. §

(1)és

(2)bekezdés A döntés rövid tartalma [46] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti, a kérelmező alapvető eljárási jogának sérelmére való hivatkozás esetén konkrétan meg kell jelölni, hogy mivel következett be és milyen jogsérelem. Záró rész [47] A végzés ellen a Kp. 116. §
3. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [48] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §

(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Budapest,

1. május
2. Kúria III.Kfv.37.278/2025/2 7 Dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s. k. előadó bíró Dr. Farkas Katalin s. k. bíró Dr. Sugár Tamás s. k. bíró Dr. Bérces Nóra s. k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő