Pfv.20452/2025/5 – Kúria

(2)bekezdés g) pontja és az Ákr. 33. §

(5)bekezdése alapján nem tagadható meg. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.452/2025/

1. A tanács tagjai: Dr. Dzsula Marianna a tanács elnöke Dr. Pataki Árpád előadó bíró Dr. Stark Marianna bíró Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró Véghné dr. Szabó Zsuzsanna bíró A felperes: felperes (cím) A felperes képviselője: Óvári Ügyvédi Iroda (cím1; ügyintéző: dr. Csejtei Judit ügyvéd) Az alperes: Veszprém Vármegyei Kormányhivatal (cím2) Az alperes képviselője: Balsai Ügyvédi Iroda (cím3; ügyintéző: dr. ifj. Balsai István ügyvéd) A per tárgya: Közérdekű adat kiadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Az alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Veszprémi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 1.Pf.20.054/2025/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Veszprémi Járásbíróság 15.P.20.517/2024/
3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kúria IV.Pfv.20.452/2025/5 2 Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 127.000 (százhuszonhétezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
4. október 12-én a következő adatigény teljesítését kérte az alperestől: név vármegye (a továbbiakban: Vármegye) területén
5. augusztus
6. és
7. szeptember
8. közötti időszakban az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
9. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 57/C. §-ában szabályozott építési tevékenységekre nézve kik és milyen helyszínen tervezett beruházáshoz kapcsolódóan terjesztettek elő építési engedély iránti kérelmet és ezek közül a név1 Vármegyei Kormányhivatal vezetője mely esetekben adott ki hozzájáruló nyilatkozatot (a továbbiakban:
10. adatigény). [2] A felperes annak közlését is kérte az alperestől, hogy a Vármegye területén
11. július
12. és
13. szeptember
14. között az Étv. 57/F. §-ában szabályozott építési tevékenységre kik és milyen helyszínen tervezett beruházáshoz kapcsolódóan terjesztettek elő rendeltetésmódosítási hatósági engedély iránti kérelmet és ezek közül a név1 Vármegyei Kormányhivatal vezetője mely esetekben adott ki hozzájáruló nyilatkozatot (a továbbiakban:
15. adatigény). [3] Az alperes a
16. október 25-én kelt válaszában a felperes adat megismerése iránti kérelmét elutasította arra hivatkozással, hogy nem kezeli a kért adatokat, az általa kezelt adatokhoz képest azok minőségileg új adatok előállítását jelentené, ilyen típusú adatelőállítási kötelezettség azonban terheli. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [4] A felperes keresetében az előzetes adatmegismerése iránti kérelmében megjelölt
17. és
18. adatigény teljesítésére kérte kötelezni az alperest. [5] Állította, hogy a keresetében megjelölt adatok közérdekű adatnak minősülnek. Azokat az alperes, mint közfeladatot ellátó szerv kezeli, azok a közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkeztek. A felperes ebben a körben hivatkozott a polgári légiközlekedés védelmének szabályairól és a Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről szóló 104/
19. (IV. 27.) Korm. rendelet módosításáról rendelkező 343/
20. (XII. 23.) Kormányrendelet
21. §-ára, valamint a rendeltetésmódosítási eljárás során alkalmazandó részletes szabályokról szóló 143/
22. (VIII. 13.) Kormányrendelet
23. §-ában írtakra. Hangsúlyozta, hogy az alperes a keresettel érintett építéshatósági engedélyezési Kúria IV.Pfv.20.452/2025/5 3 ügyekben az az eljárni jogosult kormányhivatal, ezért az engedélyezés során keletkezett valamennyi irattal szükségszerűen rendelkezik, kezeli a keresetben megjelölt adatokat. [6] Kiemelte, hogy az alperesnek szükségszerűen van olyan nyilvántartása, amelyben elektronikus úton rendelkezésre állnak a kért adatok és azok egyszerű informatikai művelettel előállíthatóak. Az adatmegismerés iránti igénye a meglévő adatok leválogatása útján teljesíthető, ezért nem minősül új, minőségileg más adatsor előállításának. Érvelése szerint az alperesre irányadó, az egységes iratkezelési szabályzatról szóló 1/
24. (I. 12.) MVM utasítás alapján az alperes által kezelt iratokat az alkalmazott iratkezelési szoftvere nyilvántartja, ezért azokat a nyilvántartásból ki lehet gyűjteni. [7] Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. [8] Állította, hogy a felperes által kért adatok kigyűjtését az építésügyi hatósági feladatkörében használt ÉTDR rendszer, az iktatórendszer, valamint más alkalmazott nyilvántartási rendszere sem teszi lehetővé. A kereset teljesítése a megjelölt időszakban keletkezett összes ügyirat egyedi átvizsgálását követően, az ügyek egyedi elemzése és ez alapján összegző, statisztikai jellegű kimutatás készítésével lenne teljesíthető, amely rendkívüli többletmunkával járna, továbbá a kezelt adatokból minőségileg új adatok előállítását jelentené. Érvelése szerint ilyen típusú kötelezettség az irányadó jogszabályok alapján nem terheli. [9] A másodfokú bíróság által az érdemi tárgyalási szaktól elrendelt megismételt eljárásban a jogi érvelését kiegészítette és hivatkozott az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
25. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.)
26. §

(2)bekezdésének g) pontjára is, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló

1. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.)
2. §-ára. Az alperes előadta, hogy ezeknek a rendelkezéseknek az összevetése alapján közérdekű adat kiadása iránti per útján az Ákr. hatálya alá tartozó hatósági eljárásban keletkezett iratok tartalmát a felperes nem jogosult megismerni, az Infotv. rendelkezései nem írhatják felül az Ákr. iratbetekintést előíró szabályait. Az Ákr. hatálya alá tartozó hatósági eljárásban keletkezett adatok megismerésének módját nem a közérdekű adat kiadása iránti perre vonatkozó szabályok, hanem az Ákr. irányadó rendelkezései alapján lehet elbírálni. Hivatkozott ebben a körben a Kúria Pfv.IV.20.384/
3. sorszámú határozatára. [10] A felperes a kiegészített jogi érvelés tárgyában kiemelte, hogy nem folyamatban lévő eljárás iratait kívánta megismerni, hanem az Ákr.
4. §

(5)bekezdésében szabályozott és az alperes által kezelt azokat az érdemi határozatokat, amelyek tartalma közérdekű adatnak minősül. Az első- és másodfokú ítélet [11] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest a következő közérdekű adatigény teljesítésére: a Vármegye területén 2018. augusztus 1. és 2023. szeptember 30. között az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57/C. §

(1)bekezdése alapján szabályozott építési tevékenységre kik és milyen helyszínen tervezett beruházáshoz kapcsolódóan terjesztettek elő építési engedély iránti kérelmet és ezek közül a név1 Vármegyei Kormányhivatal vezetője, mely esetekben adott ki hozzájáruló nyilatkozatot; a Vármegye területén

1. július
2. és
3. szeptember
4. között az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
5. évi LXXVIII. törvény 57/F. §-ában szabályozott építési tevékenységre kik és milyen helyszínen tervezett beruházáshoz kapcsolódóan terjesztettek elő Kúria IV.Pfv.20.452/2025/5 4 rendeltetésmódosítási hatóság engedélye iránti kérelmet és ezek közül a név1 Vármegyei Kormányhivatal vezetője mely esetekben adott ki hozzájáruló nyilatkozatot. [12] Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint az Étv. 57/C. §

(1)bekezdése és az 57/F. §

(1)és

(2)bekezdése szerinti adatok tárgyában a bírói gyakorlat már állást foglalt arról, hogy az ilyen típusú adatok közérdekű adatoknak minősülnek, a 400 m2 feletti kereskedelmi beruházások fokozottabb közérdeklődésre tarthatnak számot (Kúria Pfv.IV.21.439/2018/4.). A felperes adatmegismerés iránti kérelmében megjelölt adatokat az alperes kezeli. [13] Az alperes védekezésére figyelemmel az elsőfokú bíróság tájékoztatta az alperest arról, hogy az ő bizonyítási érdekébe tartozik, hogy az adatok kigyűjtése számottevő és ezáltal észszerűtlen mértékű többletmunkával járna, illetve, hogy az iktatóprogram ezt nem teszi lehetővé. Az alperes a tájékoztatás ellenére bizonyítási indítványt nem terjesztett elő. [14] Az elsőfokú bíróság jogértelmezése szerint az alperes által hivatkozott, a Kúria Pfv.IV.20.384/2024/5. számú ítélete azért nem alkalmazható, mert eltérő tényállás mellett született. A jelen ügyben a megismerhető közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat az Ákr. 33. §

(5)bekezdése szerinti eljárást befejező határozat tartalmazza, amelyet bárki megismerhet. Ebből következően a közérdekű adatot tartalmazó érdemi határozatot az adott ügyben félként nem szereplő felperes is jogosult megismerni. A felperes által megjelölt időszakra vonatkozó érdemi döntéseket meghozták, az esetleges bírósági felülvizsgálat vagy ennek alapján hatályon kívül helyezett határozat sem akadálya az érdemi döntések megismerésének. Kiemelte, hogy az Infotv. 30. §

(1)bekezdése alapján az irat másolatának kiadása az adatkezelő hatóság (alperes) feladata és az ehhez szükséges anonimizálást is neki kell elvégeznie. Ennek során ugyanakkor biztosítani kell, hogy a határozatokból a kérelmezők személye és a beruházás tervezett helyszíne megismerhető legyen, a további személyes adatokat az alperes jogosult felismerhetetlenné tenni. [15] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [16] A másodfokú bíróság az alperes fellebbezését csupán az elsőfokú bíróság ítélete indokolása tekintetében találta részben alaposnak. Az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkező része ugyanis nem rendelkezett a határozatok anonimizálásáról, ugyanakkor az ítéletének indokolása a 7. oldal

(3)bekezdésében a határozatok anonimizálására vonatkozó megállapítást tartalmaz. A másodfokú bíróság megállapítása szerint az alperes ebben a körben határozott fellebbezési kérelmet nem terjesztett elő, ezért a megállapításon túl további rendelkezést hivatalból nem tehetett. [17] A másodfokú bíróság rögzítette, hogy az alperesnek az Infotv. 27. §

(2)bekezdés g) pontjára és az Ákr.

1. §-ára való hivatkozása a Pp.
2. §

(1)bekezdés 4.a) pontja alapján ellenkérelem-változtatásnak minősül, amelyet az elsőfokú bíróságnak vissza kellett volna utasítania. Az alperes az elsőfokú bíróság eljárásjogi szabálysértését a Pp. 370. §

(3)bekezdése szerinti tájékoztatás után nem kérte figyelembe venni, ezért ezt a hivatkozását érdemben vizsgálta. [18] A másodfokú bíróság a Kúria korábbi hatályon kívül helyező döntésére figyelemmel megállapította, hogy a kialakult ítélkezési gyakorlat lehetővé teszi, hogy az adatkezelő a megtagadásnak a korábbiaktól eltérő indokára hivatkozzon, illetve az is lehetséges, hogy az igénylő a megtagadás indokaként eredetileg megjelölt körülmény megszűnésének figyelembevételét kérje. [19] A másodfokú bíróság nem találta alaposnak az alperesnek az Ákr. 33. §

(1)és

(3)bekezdésére, valamint az Infotv. 27. §

(2)bekezdés g) pontjára alapított védekezését. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bírósággal abban a kérdésben, hogy a Kúria Pfv.IV.20.384/2024/

1. számú ítélete jelen per eldöntése szempontjából nem minősül Kúria IV.Pfv.20.452/2025/5 5 precedens ítéletnek, mivel a Kúria abban az ügyben arról foglalt állást, hogy a keresetben megjelölt adat az egyedi hatósági ügy iratainak részét képezte, ezért esik az Ákr.
2. §-a szerinti korlátozás alá. [20] A másodfokú bíróság kiemelte, hogy a perben ezzel szemben nem egy konkrét ügyben keletkezett szakhatósági állásfoglalás kiadását kérte a felperes, hanem az alperes előtt folyamatban volt, de már befejezett közigazgatási eljárásoknak a nem vitatottan az alperes kezelésében lévő adatok kiadását. Az adatigénylés célja a konkrét szakhatósági vélemény tartalmának, a támogatás indokainak a megismerése volt, az alperes nem szakhatóságként, hanem a szakhatósági véleményt beszerző hivatalként járt el. [21] A másodfokú bíróság rámutatott, hogy az Ákr.
3. §

(3)bekezdése szó szerint megegyezik a Kúria Pfv.IV.21.503/2016/

1. és a Pfv.IV.21.439/2018/
2. számú határozatában figyelembe vett, az elbírálásnál hatályos, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
3. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 69/A. §-ával, amely szerint bárki korlátozás nélkül megismerheti a személyes adatot és védett adatot nem tartalmazó jogerőssé (véglegessé) vált határozatot. [22] Hangsúlyozta, hogy a Kúria Pfv.IV.21.439/2018/
4. számú ítéletének indokolása is azt tartalmazza, hogy az érdekmérlegelés helyes eredménye az, hogy a közhatalmi tevékenység ellenőrizhetősége az ilyen tevékenységre vonatkozó közérdekű adatok megismerhetőségének érve jelentősebb súllyal esik latba. Az átláthatóság követelménye nemcsak a szakmai megfelelősségre, hanem a részrehajlás–nélküliség ellenőrizhetőségére is kiterjed. [23] A másodfokú bíróság jogértelmezése szerint a kérelmező neve és a beruházás tervezett helyszíne az alperes hatósági tevékenységére vonatkozó olyan adatnak tekintendő, amely az Infotv.
5. §
6. pontja értelmében közérdekűnek minősül. A 400 m2 feletti kereskedelmi beruházások nagyságrendjüknél fogva a környezetüket is jelentősebben érintő gazdasági tevékenységet takarnak, amelyek fokozottabb közérdeklődésre tarthatnak számot. [24] A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bírósággal abban a kérdésben, hogy a kért adatok nem jelentik új adat előállítását, illetve nem járnak aránytalan, rendkívüli többletmunkával. Önmagában a többletmunka felmerülésének a lehetősége az alperest nem mentesíti a közérdekű adatigénylés teljesítése alól, az legfeljebb a határidő meghosszabbítását, illetve költségtérítés megállapítását alapozhatja meg. E körben azonban az alperes nem tett tényállítást, illetve az elsőfokú bíróság felhívására nem indítványozott bizonyítást. [25] A másodfokú bíróság súlytalannak találta az alperesnek azt a védekezését, hogy az iktató programok korlátozott lehetőséget biztosítanak az adatok kinyerésére, illetve, hogy új adatsort kellene előállítania. Mivel a másodfokú bíróság megítélése szerint az alperes nem bizonyította, hogy jogszerűen tagadta meg a felperes adatigénylését, az elsőfokú bíróság ítéletet a polgári perrendtartásról szóló
7. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
8. §

(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem [26] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Kúria IV.Pfv.20.452/2025/5 6 [27] Megsértett jogszabályként az Infotv. 26. §

(1)bekezdését, a 27. §

(2)bekezdés g) pontját, az Ákr. 33. §

(5)bekezdését és a Pp. 346. §

(5)bekezdését jelölte meg. Hivatkozott arra is, hogy a jogerős ítélet eltér a Kúria Pfv.IV.20.384/2024/

1. számú precedens határozatától. [28] Felülvizsgálati álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete sérti a Pp.
2. §

(5)bekezdését, mivel annak rendelkező része és indokolása lényeges ponton tér el egymástól: a rendelkező része értelmében a felperes részére egy meghatározott adatokból álló adatsor kiadására köteles, míg az elsőfokú ítélet indokolása részben a személyes adatok felismerhetetlenné tételére utal. Az eltérés abban áll, hogy az elsőfokú ítélet rendelkező része szerint nem anonimizált határozatok kiadására köteles, ugyanakkor az indokolás ezzel szemben az érintett határozatok anonimizálásáról szól. [29] Állította, hogy az eljárt bíróságok tévesen hivatkoztak a Kúria Pfv.IV.21.503/2016/

1. és a Pfv.IV.21.439/2018/
2. számú precedens döntésében kifejtett jogértelmezésre, mivel ezek – az ügyazonosság – hiányában nem alkalmazhatóak. Hangsúlyozta, hogy jelen ügyben egyedül a Kúria Pfv.IV.20.384/2024/
3. számú ítélete vehető figyelembe precedens határozatként, ugyanis kizárólag az értelmezi az Infotv. és az Ákr. egymáshoz való viszonyát. Érvelése szerint az eljárt bíróságok a Kúria Pfv.IV.20.384/2024/
4. számú ítélete indokolásának kontextusából szakítottak ki egy elemet, amelyet az indokolás többi részétől függetlenítve interpretáltak és vetettek össze olyan korábbi precedens döntésekkel, amelyek az ügyazonosság hiánya miatt nem irányadóak (a Kúria Pfv.IV.20.384/2024/
5. számú ítélete [44] bekezdésében is kifejezetten elvetette a Pfv.IV.21.439/2018/
6. számú ítélete alkalmazhatóságát az Ákr. értelmezése kapcsán). [30] Felülvizsgálati álláspontja szerint a Kúria fenti indokolásának az az egyedül helyes értelmezése, hogy amennyiben egyedi hatósági eljárások harmadik személy által megismerhető közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat tartalmaznak, akkor ezen adatok kizárólag az Ákr.
7. §

(5)bekezdése szerint, az eljárást befejező határozaton keresztül ismerhetőek meg, vagyis kizárt, hogy ezen adatokat a határozatot meghozó hatóságtól más úton – közérdekű adatigénylés útján, mintegy a határozatokból szemezgetve – lehessen megismerni. Érvelése szerint erre utal az ítélet [25] pontjának az a megfogalmazás is, amely szerint nem támogatható az olyan jogértelmezés, amely arra vezet, hogy „az Ákr. szerint az irat megismerésére nem jogosult személyek az Ákr. rendelkezéseit kikerülve, közérdekű adatigénylés útján az egyes eljárások iratait és az abban szereplő közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat megismerhetik”. Márpedig a jelen perben előterjesztett kereseti kérelem kifejezetten erre irányul. [31] Állította, hogy az Ákr. iratbetekintésre feljogosító szabályai nem tartalmaznak olyan rendelkezést, amely alapján az ügyfélen kívüli harmadik személy, akár a hatósági eljárás befejezését követően – az Ákr. 33. §

(5)bekezdésében foglaltak kivételével – a hatóság által kezelt adatokba betekintést nyerhetne, azokat megismerhetné. Ezért a felperes az igényét csak az Ákr. rezsimjében, közigazgatási úton érvényesítheti, annak kiváltására, megkerülésére, párhuzamos igényérvényesítésre az Infotv. szerinti közérdekű adatigénylés azon az alapon sem szolgálhat, hogy a felperes által megismerni kívánt adatok egyebekben közérdekű adatok is lehetnek. [32] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria IV.Pfv.20.452/2025/5 7 [33] Az alperes felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint alaptalan. [34] A Pp. 423. §

(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálat során a felülvizsgálati és csatlakozó felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő, illetve a kúriai határozattól jogkérdésben való eltérő voltát. [35] A felülvizsgálati kérelem tartalmára tekintettel a Kúriának azt kellett megítélnie, hogy az eljárt bíróságok a megjelölt jogszabályokat megsértve kötelezték-e az alperest a felperes közérdekű adat megismerése iránti kérelme teljesítésére. [36] Az Alaptörvény VI. cikk

(3)bekezdése alapján mindenkinek joga van a személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. [37] Az Alkotmánybíróság következetesen érvényesített gyakorlata értelmében az Alaptörvény VI. cikk

(3)bekezdés szerinti közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog (információszabadság) „az informáltsághoz való jogot”, az információk megszerzésének szabadságát és állami elismerését, továbbá biztosítását jelenti. [38] Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény

1. cikke alapján a bíróságok részére alkotmányos kötelezettségként írja elő, hogy ítélkező tevékenységük során a jogszabályokat az Alaptörvénnyel összhangban értelmezzék {pl.: 3/
2. (IV. 17.) AB határozat, Indokolás [55], 7/
3. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [33]; 28/
4. (X. 9.) AB határozat, Indokolás [29]; 3/
5. (II. 2.) AB határozat, Indokolás [17]}. Ebből a kötelezettségből következik, hogy a bíróságnak a jogszabályok adta értelmezési mozgástér keretein belül azonosítania kell az elé kerülő ügy alapjogi vonatkozásait, és a bírói döntésben alkalmazott jogszabályokat az érintett alapjog alkotmányos tartalmára tekintettel kell értelmeznie {3353/
6. (X. 8.) AB határozat, Indokolás [47], 3112/
7. (III. 23.) AB határozat, Indokolás [25]}. [39] Az Alkotmánybíróság az Alaptörvényből levezethető alkotmányossági szempontként azt is kimondta, hogy az információszabadság ugyanakkor nem abszolút, vagyis nem korlátozhatatlan alapjog {4/
8. (I. 22.) AB határozat Indokolás [42]}. Az Alaptörvény VI. cikk

(3)bekezdése alapján közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog is más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával, törvényben korlátozható. [40] A felülvizsgálati eljárásban már nem vitatott, hogy a felperes keresetében megjelölt adatok közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok, amelyeknek az alperes közfeladatot ellátó szervként az adatkezelője, az adatigény teljesítése nem eredményezi új adatsor előállítását . [41] Az Infotv. 26. §

(1)bekezdése szerint az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot – az e törvényben meghatározott kivételekkel – erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. A

(2)bekezdés szerint közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. A közérdekből nyilvános személyes adatok a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek. [42] Az Alkotmánybíróság a 4/2021. (I. 22.) AB határozatban foglalta össze az információszabadság korlátozhatóságával kapcsolatos gyakorlatát. Ennek során kiemelte, Kúria IV.Pfv.20.452/2025/5 8 hogy az információszabadság korlátozhatóságának kereteit – az Alaptörvény ismertetett I. cikk

(3)bekezdésére figyelemmel – az Infotv. pontosítja:

1. a)pont: a minősített adat;
2. b)pont a döntés megalapozását szolgáló adat;
3. c)pont a külön törvényi rendelkezés szerinti elzárás [Inotv. 27. §

(2)bekezdés]. Alapelvként rögzítette azt, hogy az adatok zártsága egyik esetben sem automatikusan, a törvény erejénél fogva áll be, az mindig az adatkezelő döntésének közbejöttét igényli. Az információszabadság korlátozása nem lehetséges formai alapokon, vagyis bizonyítani kell, hogy a kért adat nyilvánossága – ténylegesen – sértené az alkotmányosan elismerhető korlátozási kategóriákat {4/2021. (I. 22.) AB határozat Indokolás [46]–[48]; 3/2023. (IV. 17.) AB határozat Indokolás [57]}. [43] Az alperes, mint közfeladatot ellátó szerv az adatigény megtagadásának indokaként az Infotv. 27. §

(2)bekezdés g) pontjára és az Ákr. 33. §

(5)bekezdésére hivatkozott, amely megengedi, hogy a törvény az információszabadságot közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel korlátozza. Állította, hogy a Kúria Pfv.IV.20.384/2024/

1. számú határozata (a továbbiakban: precedens1 határozat) ezt a jogértelmezést tartalmazza. [44] A Kúria kiemeli, hogy a közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre alapított felülvizsgálati kérelemben eredménnyel csak olyan precedens határozat hivatkozható, amelynek a jogerős ítélettel való összevethetősége a ténybeli alap és az elbírált jog tekintetében megállapítható. Az ügyazonosság ugyanis több tényező által befolyásolt, összetett jogfogalom, amelyet mindig esetről esetre kell vizsgálni. Ennek során szigorúan kell venni az összehasonlított bírói döntésekben az alkalmazott anyagi jogszabály egyezőségét (hatály, normatartalom) és a jogértelmezés szempontjából releváns tények lényegi hasonlóságát (Jpe.II.60.048/2023/6., Indokolás [33])]. Ez azt jelenti, hogy egyetlen kúriai döntést sem lehet leredukálni az elvi tételre, azt nem lehet elvonatkoztatni a döntés teljes szövegkörnyezetétől. Ezért a Kúria közzétett döntéséhez fűződő precedens hatás sohasem absztrakt, mindig konkrét ügyekhez, jogértelmezéshez köthető. [45] A Kúria egyetért az eljárt bíróságokkal abban a kérdésben, hogy a Kúria precedens1 határozatában kifejtett jogértelmezés jelen perben nem alkalmazható. Abban az ügyben ugyanis a Kúria egy folyamatban levő hatósági eljárás irataiba való betekintés tárgyában értelmezte az Ákr.
2. §

(1)-

(3)bekezdését, valamint az Infotv. 27. §

(2)bekezdés g) pontját, és figyelemmel volt az Alaptörvény XXIV. cikkére és a XXVIII. cikkére. Abban az ügyben az adatigénylés tárgyában eljáró szakhatóságra az Ákr. 55. §

(2)bekezdését és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 19. §

(4)bekezdését, valamint a 25. §

(2)bekezdését is alkalmazni kellett, a Kúria a döntésénél ezeket a jogszabályokat is alkalmazta. A folyamatban levő hatósági eljáráshoz kapcsolódóan emelte ki azt, hogy az „egyedi hatósági eljárások harmadik személy által megismerhető közérdekű és közérdekből nyilvános adatait az Ákr. 33. §

(5)bekezdése szerinti eljárást befejező határozat tartalmazza, amelyet bárki megismerhet”. Ezért a Kúria jogértelmezése szerint az alperes alaptalanul állította, hogy a jogerős ítélet sérti az Infotv. 27. §

(2)bekezdés g) pontját és az Ákr. 33. §

(5)bekezdését, illetve jogkérdésben eltér a Kúria precedens1 határozatától. [46] A felperes közérdekű adat megismerése iránti kérelmében nem az Ákr. 33. §

(5)bekezdése alapján anonimizált módon közzétett határozatok kiadását, hanem az Infotv. 26. §

(1)bekezdése alapján az alperes mint közfeladatot ellátó szervnek a tevékenységére vonatkozó, a közfeladatának ellátása során keletkezett közérdekű adatok kiadása iránti adatigény teljesítését kérte. Ennek azért van jelentősége, mert a kereset elbírálására az Infotv.nek a 27. §

(2)bekezdésén kívüli, a közérdekű adat megismerésére irányuló igénnyel összefüggésben írt rendelkezéseit is alkalmazni kellett. [47] Az Infotv. 31. §

(2)bekezdése alapján a megtagadás jogszerűségét és a megtagadás indokait, illetve az adatigénylés teljesítéséért megállapított költségtérítés összegének megalapozottságát az adatkezelőnek kell bizonyítania. Az alperes a bizonyítási érdekébe Kúria IV.Pfv.20.452/2025/5 9 tartozó tényállításhoz kapcsolódó bizonyítást nem indítványozott, a felülvizsgálati kérelmében az Infotv. 27. §

(2)bekezdés g) pontja mellett más megtagadási okot és azt megalapozó jogszabálysértést nem jelölt meg. Az Infotv. 30. §

(5)bekezdése szerinti, a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítésének megtagadása tekintetében a mérlegelést lehetővé tevő körülményekre nem hivatkozott, nem támadta az eljárt bíróságok által végzett érdekmérlegelést. Ezért a felülvizsgálat ebben a körben nem érintette a jogerős ítéletet. [48] A Pp. 406. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálat tárgya a jogerős ítélet, ezért a Kúria nem vizsgálhatta az alperesnek azt a hivatkozását sem, hogy az elsőfokú bíróság ítélete sérti-e a Pp. 346. §

(5)bekezdését. [49] Mindezekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet nem sértette meg a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat, ezért azt a Pp. 424. §

(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [50] A bíróság a közérdekű adat megismerésére irányuló igénnyel összefüggésben indított perben kizárólag az alperes által megjelölt megtagadási ok(ok) alapján vizsgálhatja az adatigény teljesítése megtagadásának jogszerűségét. A befejezett hatósági eljárás során keletkezett közérdekű adatigény teljesítése az Infotv. 27. §

(2)bekezdés g) pontja és az Ákr. 33. §

(5)bekezdése alapján nem tagadható meg. Záró rész [51] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban pervesztes alperest kötelezte a felperes felülvizsgálati eljárásban felszámított perköltségének megfizetésére, amelynek összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 2. §

(1)bekezdés a) pontja alapján határozta meg. [52] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes. [53] A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 405. §

(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 376. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,

1. június
2. Dr. Dzsula Marianna s.k. a tanács elnöke, Dr. Pataki Árpád s.k. előadó bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró Kúria IV.Pfv.20.452/2025/5 10