A határozat elvi tartalma: I. Az ellenkérelem vagy annak valamely része vonatkozásában bekövetkezett döntési mulasztás nem szolgálhat az ítélet kérelemre történő kiegészítésének alapjául. II. Ha a fél álláspontja szerint a bíróság nem döntött a perben érvényesített joggal szembeni védekezéséről, úgy azt fellebbezési vagy adott esetben felülvizsgálati kérelemben sérelmezheti. Az ügy száma: A tanács tagjai: A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Pf.I.24.575/2026/
- Dr. Cseh Attila a tanács elnöke Dr. Magosi Szilvia előadó bíró Dr. Mocsár Attila Zsolt bíró Nyírőné dr. Kiss Ildikó bíró Dr. Parlagi Mátyás bíró felperes1 (cím1) Dr. Rózsa Péter ügyvéd (cím2) Fővárosi Törvényszék (1055 Budapest, Markó u. 27.) Dr. Varga István ügyvéd Az alperes képviselője: (cím3) A per tárgya: Személyiségi jog megsértése A fellebbezést benyújtó fél: Felperes A fellebbezett határozatot hozó bíróság neve és határozatának száma: Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.315/2025/
- számú végzés Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.315/2025/
- számú végzését helybenhagyja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] A Fővárosi Ítélőtábla a
- szeptember 25-én kelt 2.Pf.20.315/2025/
- számú jogerős ítéletével helybenhagyta a Budapest Környéki Törvényszék 8.P.20.319/2023/
- számú, a felperes keresetét elutasító kijavított ítéletét; kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 245.000 forint + áfa másodfokú perköltséget; megállapította, hogy a 48.000 forint fellebbezési illeték az állam terhén marad. [2] A felperes Pf.
- sorszámú beadványában – annak tartalma szerint – a jogerős ítélet kijavítását és kiegészítését kérte. A kiegészítés iránti kérelmét arra alapította, hogy a másodfokú ítélet nem tartalmazza a
- július 24-i és
- július 28-i beadványait, az azokban az alperes fellebbezési ellenkérelmére előadott észrevételeit, kérelmeit, amelyeket a másodfokú bíróság nem bírált el. Kúria I.Pf.24.575/2026/2 2 [3] A Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.315/2025/
- számú végzésével a jogerős ítéletének [42] pontját akként javította ki, hogy: „
- december 9-i pártfogó ügyvédi meghatalmazással”, a [44] pontját akként javította ki, hogy: „Hivatkozott a
- október 25-i beadványára.” A felperesnek a jogerős ítélet kiegészítése iránti kérelmét a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 355.§
(4)bekezdése alapján visszautasította. A visszautasítás indokolása körében a Pp. 355.§
(1)bekezdése felhívásával rámutatott: e jogszabályhely alapján akkor kérhető az ítélet kiegészítése, ha abban a bíróság nem határozott valamely kereseti kérelemről vagy annak valamely része felől, továbbá – habár annak helye lett volna – a perköltség viseléséről vagy az ítélet előzetes végrehajthatóságáról. A felperes ehhez képest a kérelmében nem állította, hogy a másodfokú bíróság ne bírálta volna el a fellebbezési kérelmét. Az a kifogása pedig, hogy nézete szerint a másodfokú ítélet indokolása nem tartalmazza az alperes fellebbezési ellenkérelmére benyújtott valamennyi észrevételét, nem eredményezheti az ítélet kiegészítését, mivel az ítéletnek olyan részére irányul, amely vonatkozásában nincs helye kiegészítésnek. [4] A felperes a 2.Pf.20.315/2025/16. számú végzés elleni fellebbezésében a kiegészítés iránti kérelmét visszautasító rész tekintetében elsődlegesen a végzés megváltoztatását és a kiegészítés iránti kérelmének helyt adó határozat hozatalát, másodlagosan a végzés hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. [5] Indokolása szerint a másodfokú bíróság a Pp. 2. §
(2)bekezdését, valamint 355. §
(1)bekezdését megsértve nem bírálta el a fellebbezési ellenkérelemre benyújtott
- július 24-i és
- július 28-i beadványaiban előterjesztett kérelmeit. E beadványaiban elsődlegesen az alperes perköltség-igényének elutasítását, és annak megállapítását kérte, hogy az alperes a perköltségét maga viseli. Másodlagosan a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(5)bekezdésében meghatározott összegben kérte az alperes perköltségének megállapítását. Harmadlagosan az alperes által felszámított perköltség mérséklését kérte arra tekintettel, hogy az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. Beadványaiban e kérelmeit részletesen megindokolta, és kérte az alperes kötelezését arra, hogy perköltségigényét okirattal igazolja. A kérelmei olyan lényeges kérelmek voltak, amelyeket a másodfokú bíróságnak el kellett volna bírálnia. Mivel erre nem került sor, a bíróság a másodfokú eljárásban nem bírált el minden kérelmet. [6] Az alperes a fellebbezésre észrevételt nem tett. [7] A felperes fellebbezése alaptalan. [8] Az ítélet kiegészítése jogintézményével, annak az adott ügyben történő alkalmazhatóságával kapcsolatban a Kúria elöljáróban az alábbiakra mutat rá. [9] A kiegészítés perorvoslati jellegű jogintézmény, célja az ítélet teljességének [Pp. 341. §
(5)bekezdés] biztosítása. A határozat egyes (nem bármilyen jellegű) hiányosságának orvoslására szolgál annak érdekében, hogy bizonyos hiányosságok fellebbviteli (fellebbezési, illetve adott esetben felülvizsgálati) eljárás nélkül is kiküszöbölhetőek legyenek. [10] A Pp. alapvetően nem változtatott a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (régi Pp.) kiegészítéssel kapcsolatos szabályain: általában akkor van helye kiegészítésnek, ha a bíróság nem döntött olyan kérdésben, amelyben határoznia kellett volna; kiegészítésre hivatalból és kérelemre is sor kerülhet; a kiegészítés által a bíróság nem változtathat az eredeti ítélet érdemén; a viszontkereset a keresettel egy tekintet alá esik, arra a kiegészítés szabályai megfelelően alkalmazandók. Lényeges változás azonban, hogy ha az ellenkérelem, vagy annak valamely része (pl. anyagi jogi kifogás) tekintetében nem döntött a bíróság, ez a hiányosság már nem orvosolható kiegészítő ítélet hozatalával. Az ítélet ilyen hibája perorvoslati eljárásban – fellebbezés, vagy a másodfokú bíróság hiányos határozata Kúria I.Pf.24.575/2026/2 3 esetén és annak feltételei fennálltakor felülvizsgálat útján – korrigálhatók [Nagykommentár a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvényhez, szerk.: Wopera Zsuzsa, a Pp.
- §-ához írt kommentár; egyezően: A polgári perrendtartás és a kapcsolódó jogszabályok kommentárja II/III. kötet
- oldal
- (HVG-ORAC, Budapest 2018., szerk.: Varga István)], továbbá: Polgári eljárásjog, Kommentár a gyakorlat számára II. kötet harmadik kiadás
- pótlás
- oldal (ORAC Budapest, szerk.: Petrik Ferenc]. [11] A Pp.
- §
(1)bekezdésének a perköltségigénnyel szembeni ellenkérelemben – az adott esetben a felperesnek az [5] bekezdésben részletezett beadványában – előadottakra is megfelelően irányadó helyes értelmezése szerint tehát az ellenkérelem, vagy annak valamely része vonatkozásában bekövetkezett döntési mulasztás nem szolgálhat az ítélet kérelemre történő kiegészítésének alapjául. Ha a fél álláspontja szerint a bíróság nem döntött a perben érvényesített joggal szembeni védekezéséről, úgy azt fellebbezési vagy adott esetben felülvizsgálati kérelemben sérelmezheti. [12] A fentiek miatt az adott ügyben a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül utasította vissza a felperes kiegészítés iránti kérelmét. [13] Minderre figyelemmel a Kúria a fellebbezéssel támadott végzést – a Pp. 391. §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül eljárva – a Pp. 389. §-a szerint irányadó 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [14] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdésének a) pontja szerint illetékmentes. A személyes költségmentes felperes illetéket nem rótt le. [15] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,
- március
- Dr. Cseh Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Magosi Szilvia s.k. előadó bíró, Dr. Mocsár Attila Zsolt s.k. bíró, Nyírőné dr. Kiss Ildikó s.k. bíró, Dr. Parlagi Mátyás s.k. bíró