Bf.110/2024/11 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdés IV. fordulat) minősíti. A vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetést 4 (négy) év 6 (hat) hónapra, a közügyektől eltiltás mellékbüntetést 5 (öt) évre enyhíti. A Balatonfüredi Rendőrkapitányság 19070/411/

1. bü. számú összesített bűnjeljegyzékén 1., 2., és
2. sorszámon nyilvántartott, a Veszprémi Törvényszék Bírósági Letéti Csoportjánál BL.00160/2023/
3. számon letétként kezelt összesen 5.954.500.- (ötmilliókilencszázötvennégyezer-ötszáz) forint vagyonelkobzására vonatkozó rendelkezést mellőzi, a pénzösszeg lefoglalását megszünteti és a vádlott részére kiadni rendeli azzal, hogy azt a vádlottat terhelő pénzbüntetés és bűnügyi költség biztosítására visszatartja. A szabadságvesztésbe beszámítani rendelt bűnügyi felügyelet kezdő napja
4. augusztus
5. Egyebekben helybenhagyja az elsőfokú bíróság ítéletét azzal, hogy a vádlott új személyazonosító okmányának száma: szám
6. Indokolás [1] A Veszprémi Törvényszék
7. június
8. napján kihirdetett 16.B.67/2023/
9. számú ítéletében Terhelt1 vádlottat bűnösnek mondta ki kábítószer kereskedelem bűntettében (Btk.
10. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés). Ezért őt 6 év szabadságvesztés büntetésre, valamint 200 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, mellékbüntetésül 6 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Megállapította, hogy a szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata börtön, továbbá azt, hogy a vádlott legkorábban a kiszabott szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság a pénzbüntetés egy napi tételének összegét 5.000.- Ft-ban állapította meg, egyúttal rendelkezett arról, hogy az így kiszabott összesen 1.000.000.- Ft pénzbüntetést meg nem fizetése esetén 5.000,- Ft- (ötezer) forintonként egy-egy nap fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. A törvényszék a vádlottal szemben 50.000.- Ft erejéig, továbbá a Balatonfüredi Rendőrkapitányság 19070/411/

1. bü. számú összesített bűnjeljegyzékén 1., 2., és
2. sorszámon nyilvántartott, letéti számlán kezelt összesen 5.954.500.- forint készpénzre Győri Ítélőtábla I.Bf.110/2024/11.. 2 vagyonelkobzást rendelt el. Az elsőfokú bíróság a vádlott által előzetes fogvatartásban, valamint bűnügyi felügyeletben töltött időt a szabadságvesztésbe beszámítani rendelte, rendelkezett továbbá az eljárás során lefoglalt bűnjelekről, valamint a bűnügyi költség viseléséről. [2] A törvényszék ítéletével szemben az ügyész jelentett be fellebbezést a vádlott terhére, a szabadságvesztés súlyosításáért, míg a vádlott irányának megjelölése nélkül, védője enyhítésért élt jogorvoslattal, teljes körű felülbírálattal együtt. [3] A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.225/2024/1-I. számú átiratában az ügyészi fellebbezést módosított formában tartotta fenn, míg a védelmi fellebbezéseket alaptalannak ítélte. Rámutatott, hogy a felülbírálat teljeskörű. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a büntetőeljárási szabályok maradéktalan betartásával folytatta le a bizonyítási eljárást. A megállapított tényállást egyrészt kiegészítendőnek tartotta a vádlott előéleti adatai kapcsán akként, hogy nevezettel szemben a Veszprémi Járási Ügyészség
3. július
4. napján K.1123/2021/
5. számú határozatával ügyészi megrovást alkalmazott közúti közlekedés biztonsága ellen, gondatlanságból elkövetett vétség miatt. Elkövetési idő:
6. április
7. Másrészt a tényállás [13] bekezdésében írtakat megalapozatlannak ítélte. Érvelése szerint a törvényszék elfogadta a tényállás alapjául a vádlott nyomozás során tett beismerő vallomását. A nyomozati iratok 9.4.
8. szám alatt elfekvő gyanúsítotti jegyzőkönyvben pedig a vádlott ez alkalommal úgy nyilatkozott, hogy „napi rendszerességgel fogyasztok általában napi egy gramm marihuánát.” Ennélfogva a vádlott ezen, bíróság által elfogadott vallomása és a 29200-801/30309/
9. szak. számú szakvéleményben a vádlottól lefoglalt kábítószerekben mért hatóanyag-tartalom alapján az a ténymegállapítás tehető, hogy a vádlott által értékesített és értékesítésre szánt kannabisz kábítószerek együttes hatóanyag-tartalma megközelíti, de nem éri el a jelentős mennyiség alsó határát, míg a vádlott saját fogyasztásra szánt kábítószerek együttes hatóanyag-tartalma pontosan nem határozható meg. Mindezek alapján indítványozta, hogy az ítélőtábla a tényállást a Be.
10. §

(1)bekezdésének a) pontja alapján ennek megfelelően egészítse ki. [4] Kifejtette, hogy a törvényszék logikai hiba nélkül értékelte az eljárás során beszerzett bizonyítási eszközök tartalmát, továbbá helyes következtetést vont a vádlott büntetőjogi felelősségére is. A kiegészített tényállás alapján azonban a vádlott terhére rótt bűncselekmény jogi minősítése a Btk. 176. §

(1)bekezdés IV. fordulatába ütköző és aszerint minősülő kereskedéssel elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette. [5] A büntetéskiszabási körülmények körében kifejtette, hogy az enyhítő körülményként értékelt büntetlen előélet nyomatéka csekély, figyelemmel a tényállásban rögzített ügyészi megrovásra, további súlyosító körülményként értékelendő viszont, hogy folyamatban lévő büntetőeljárás hatálya alatt valósította meg újabb terhére rótt bűncselekményét, a gondos előre eltervezettség, illetve a 4 évet átívelő elkövetési időszak. Rámutatott arra is, hogy a minősítés változtatása nem érinti a vádlott terhére rótt bűncselekmény társadalomra veszélyességét, mivel az általa értékesített és értékesítésre szánt kannabisz kábítószerek együttes mennyisége megközelíti a jelentős mennyiség alsó határát. Ekként pedig a súlyosító körülmények nagyobb nyomatékára figyelemmel a kiszabott szabadságvesztés súlyosítása indokolt. Az ítélet egyéb rendelkezéseivel egyetértett azzal, hogy az 5.954.500 Ft készpénzre vonatkozó vagyonelkobzás jogszabályi alapja a Btk. 74/A. §

(1)bekezdés b) pontja. [6] Minderre figyelemmel indítványozta, hogy az ítélőtábla a fellebbezéseket a Be. 599. §

(1)bekezdése szerinti nyilvános ülésen bírálja el, a törvényszék ítéletét a Be. 606. §

(1)bekezdése alapján változtassa meg akként, hogy a vádlott terhére rótt bűncselekményt a Btk. 176. §

(1)bekezdés IV. fordulatába ütköző és aszerint minősülő kereskedéssel elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettének minősítse, a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés mértékét súlyosítsa, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben. Győri Ítélőtábla I.Bf.110/2024/11.. 3 [7] A védő a fellebbezésének indokolásában elsődlegesen az ítélet megváltoztatását indítványozta akként, hogy a helyes tényállás megállapítását követően - részbeni beismerő vallomásának tartalmára figyelemmel, valamint arra, hogy a vádlott cselekvősége nem ölelte fel a kereskedelemmel szükségszerűen együtt járó átadást, két eset kivételével, sem további, ahhoz kapcsolódó résztevékenységeket, nevezetesen viszonteladók, vevők felkutatása, áru ellenérték fejében történő átadása vagy erre való felhívás - mondja ki bűnösnek a Btk. 178. § (l) bekezdésébe ütköző kábítószer birtoklás bűntettében, figyelemmel a szakértői véleménnyel kapcsolatosan később kifejtett védelmi álláspontra, valamint az átadásokra és az átadott kábítószer mennyiségére figyelemmel, valamint - tekintettel arra, hogy a 16 gramm marihuána együttes totál THC hatóanyagtartalma legkevesebb 0,8 gramm - a Btk. 176. §

(5)bekezdés

1. a)pontjába ütköző, csekély mennyiségű kábítószerre elkövetett, átadással megvalósított kábítószer kereskedelem bűntettében, melyre tekintettel az elsőfokon eljárt bíróság által kiszabott szabadságvesztés tartamát jelentős mértékben enyhítse, mellőzze a terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetést és mellőzze a vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezéseket. [8] Másodlagosan azt indítványozta, hogy az elsőfokon eljárt bíróság által megállapított tényállást az ítélőtábla akként módosítsa, hogy a terheltnél feltalált kábítószert nem maga termesztette, és azt a két személynek történő átadáson kívül kizárólag saját fogyasztásra szerezte meg, melynek következtében mondja ki bűnösnek a Btk. 176. § (
2. l)bekezdésébe ütköző kábítószer kereskedelem bűntettében, és a vele szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát jelentősen enyhítse, valamint mellőzze a terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetést és a vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezéseket. [9] Harmadsorban, amennyiben a táblabíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást és jogi minősítést fogadná el ítélkezése alapjául, úgy a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamának jelentős enyhítésére, valamint a terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetés és vagyonelkobzás mellőzésére tett indítványt. [10] Nem vitatta, hogy mekkora tömegű kábítószer került feltalálásra a terheltnél, továbbá az tanú1 részére átadott 8 gramm mennyiségű marihuánát sem. tanú2 kapcsán azonban rámutatott, hogy ő azt a nyilatkozatot tette még nyomozati szakban, hogy három alkalommal vásárolt a vádlottól, első alkalommal 1 gramm, második alkalommal 5 gramm, harmadik alkalommal pedig 2-3 gramm mennyiséget. Így a terheltre nézve kedvezőbb számítások szerint a vádlott részéről a két személynek összesen 16 gramm marihuána átadására került sor, amelynek hatóanyag tartalma legkevesebb 0,8 gramm. [11] Sérelmezte továbbá, hogy az elsőfokon eljárt bíróság nem folytatott le teljeskörű bizonyítási eljárást arra vonatkozóan, hogy a terheltnél feltalált kábítószert valójában ő termesztette-e. Nem vitatta, hogy a vádlott az első két kihallgatása során valóban azt nyilatkozta, hogy maga termesztette a nála feltalált kábítószereket, továbbá azt sem, hogy növény termesztéshez szükséges eszközöket is lefoglalt a nyomozó hatóság, azonban álláspontja szerint egyrészt a vádlott ekkor kábítószer hatása alatt állt, bódult állapotban volt, másrészt kizárólag szakértői bizonyítás lefolytatását követően lehetett volna kétséget kizáróan megállapítani azon tényt, hogy valóban a vádlott termesztett-e a marihuánát, illetve azt, hogy a nála feltalált kábítószer saját termesztésének végterméke. Hozzáfűzte, hogy a vádlott e körben következetes, logikus érveléssel alátámasztott nyilatkozattal vonta vissza a vallomásainak a termesztésre vonatkozó részeit, továbbá nyilatkozott, hogy a termesztéshez szükséges eszközöket valóban ő maga vásárolta meg, már használt állapotban, azonban azokat soha nem használta, ami az eljárás során cáfolatot egyáltalán nem szenvedett. [12] Minderre figyelemmel határozott meggyőződése, hogy szakértői vélemény hiányában nem lehet kétséget kizáróan kijelenteni, akármit is mondott a vádlott az eljárás kezdeti szakaszában, hogy a feltalált marihuánát ő maga termesztette volna, azt pedig végképp nem, Győri Ítélőtábla I.Bf.110/2024/11.. 4 hogy 2018. évtől kezdődően folyamatosan kábítószert termesztett volna. Ennek kapcsán kiemelte azt is, hogy a terhelt a nyomozó hatósággal egyezséget kívánt kötni, melynek keretein belül szerette volna elmondani, hogy ki az a személy, akitől a marihuánát vásárolta, az ügyészség azonban nem értett egyet a védelem egyezségkötési kezdeményezésével. [13] Azt sem vitatta, hogy az igazságügyi pszichiáter szakértő nem állapította meg a függőséget a vádlott tekintetében, ennek ellenére álláspontja szerint egy több, mint 20 éve folyamatosan marihuánát fogyasztó személyt nem lehet nem függőnek tekinteni. Elmondása szerint a vádlott napi szinten 3-5 gramm marihuánát fogyasztott, így a tőle lefoglalt hozzávetőlegesen 600 gramm tömegű marihuána egy napi szinten átlagosan csak 3 grammot elfogyasztó személynek körülbelül 200 napra elegendő. Így nincs szó olyan mennyiségről, melyből kétséget kizáróan csak is arra lehetne következtetni, hogy tovább értékesítési célzat is fennált nála, amikor azt megvásárolta. Az pedig, hogy a nyomozó hatóság digitális mérleget, fóliázó gépet és tasakokat is lefoglalt, nem jelent semmit, mert digitális mérleg minden fogyasztó birtokában megtalálható, hiszen leméri, hogy mit vásárolt, valamint azt, hogy mennyit szív el, fóliázó gép is sok magyarországi háztartásban megtalálható, a zacskók pedig a retró játékok adásvételéhez kellettek. [14] A vegyészszakértői vélemény kapcsán kifejezte azt a z álláspontját, hogy a szakértő nem a terheltre kedvezőbb mennyiséggel számolta ki a hatóanyagtartalmat. A terhelttől összesen 2910,87 gramm marihuána került lefoglalásra. Amennyiben nem vesszük figyelembe a terhelt saját fogyasztását érintő nyilatkozatait, akkor a lefoglalt kábítószerek együttes mennyisége valóban 3009,04 gramm, melynek totál-THC hatóanyag tartalma 121,07 gramm, amely a jelentős mennyiség alsó határának 100,89 %-a. A szakértői vélemény alapján a vádlottól lefoglalt és általa értékesített kábítószerek összmennyisége 3026,04 gramm, viszont, ha tanú2 esetében a vádlottra nézve kedvezőbb adattal számolunk, csak 3025,04 gramm. Így, ha figyelembe vesszük a terhelt fogyasztási szokásait, abban az esetben nem éri el a jelentős mennyiség alsó határát a hatóanyag tartalom, azaz felmerül a jogi minősítés módosítása, amelyre figyelemmel kell lenni a büntetés kiszabása körében. [15] Mindezekre figyelemmel – miután álláspontja szerint nem lehet kétséget kizáróan kimondani azt, hogy a Terhelt1től lefoglalt kábítószert saját maga termesztette, azt pedig végképp nem, hogy azt a saját fogyasztásán - tehát birtokláson - túl tovább értékesítési célzattal szerezte volna meg, a terhelt terhére kizárólag a Btk. 178. §

(2)bekezdés b) pontja szerinti kábítószer birtoklás bűntette, valamint az tanú1 és a tanú2 részére átadott, csekély mennyiséget meg nem haladó marihuána tekintetében pedig a Btk. 176.

(5)bekezdés a) pontjában leírt kábítószer kereskedelem vétsége állapítható meg. [16] A pénzbüntetéssel összefüggésben rámutatott arra, hogy a Btk. 50. §

(2)bekezdése előírja, hogy a pénzbüntetés kiszabásának feltétele a megfelelő jövedelem, illetve vagyon megléte. Jelen esetben a vádlott el van zárva a pénzbüntetés megfizetésének lehetőségétől, és figyelemmel arra, hogy vele szemben bizonyosan szabadságvesztés büntetést fog kiszabni a bíróság, így még jó ideig nem lesz lehetősége megfelelő összegű jövedelemre szert tenni, azaz a pénzbüntetés kiszabása rá nézve szinte teljesíthetetlen, hozzátartozóira nézve pedig további nehézséget róna. [17] A vagyonelkobzás esetében megjegyezte, hogy az eljárás során kétséget kizáróan nem lett bizonyítva, hogy az tanú1, valamint a tanú2 részére átadott marihuána által valóban 50.000, - Ft-tal gazdagodott volna a terhelt, míg arra egyáltalán nem merült fel adat, hogy a terhelt saját ingatlanából és hátizsákjából feltalált 5.954.500,- Ft készpénz bűncselekmény elkövetéséből származna. Utalt arra is, hogy ezzel összefüggésben a védelem a terhelt jövedelmi és vagyoni helyzetét és a lefoglalt pénzösszeg eredetét teljes bizonyító erejű magánokiratokkal alátámasztotta. Győri Ítélőtábla I.Bf.110/2024/11.. 5 [18] A büntetés kiszabása körében kifejtette, hogy álláspontja szerint az enyhítő körülményeket nem kellő súllyal értékelte a Veszprémi Törvényszék. A terhelt büntetlen előéletű, az első pillanattól kezdve együttműködött a hatósággal. A terhelt mindig is rendezett életvitelt folytatott, családi kapcsolatai és egzisztenciális körülményei is rendezettek. Az eljárás során édesapját elveszítette, 70 éves, demens állapotban lévő édesanyjáról kell gondoskodnia, valamint hosszú évek óta daganatos betegséggel küzdő testvérét is segíti, élettársával ez év szeptember hónapban összeházasodtak. A terheltnek igen súlyos betegsége is van, mely igazolást nyert az eljárás során. Enyhítő körülmény a két évet meghaladó időmúlás is. Minderre figyelemmel az álláspontja szerint a büntetési tételkeret alsó határát meg nem haladó tartamú szabadságvesztés kiszabása bőven elégségesnek bizonyulhat mind a speciális, mind pedig az általános preventív célok elérése érdekében. [19] A vádlott a fellebbezésébenek indokolásában a személyes körülményeit ismertette, megbánását hangsúlyozta és a büntetése enyhítését kérte. [20] Az ítélőtábla nyilvános ülésén a fellebbviteli főügyészség képviselője az átiratával egyezően a vádlott terhére megállapított bűncselekmény eltérő minősítését és az elsőfokú ítéletben kiszabott büntetés súlyosítását indítványozta, míg a védő az írásban részletesen kifejtett indokok alapján ugyancsak a vádlott cselekményének eltérő minősítése, illetve a vele szemben kiszabott büntetés enyhítése mellett érvelt. [21] A vádlott az utolsó szó jogán előadta, hogy ő nem termesztett kábítószert, haszonszerzési célja nem volt, azóta megváltozott az élete, szeretne a családjával lenni. [22] A fellebbezésekre tekintettel az ítélőtábla a törvényszék ítéletét és az azt megelőző eljárást a Be. 590. §

(1),

(2)bekezdése értelmében teljeskörűen bírálta felül függetlenül attól, hogy ki és milyen okból fellebbezett. Ennek során megállapította, hogy a törvényszék az eljárása során abszolút eljárási szabálysértést nem követett el, olyan, - az eljárás lefolytatására, a bűnösség megállapítására és a cselekmény minősítésére, illetve a büntetés kiszabására kiható, a vádemelést követően a bizonyítás törvényességére, az eljárásban résztvevők jogainak gyakorlását sértő vagy korlátozó - eljárási szabálysértést sem észlelt, amely az ítélet másodfokú érdemi felülbírálatának akadályát képezhette volna. [23] Terhelt1 vádlott az előkészítő ülésen nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, nem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság a

1. január
2. napján tartott tárgyaláson kihallgatta a vádlottat, tanú1 és tanú2 tanúkat, majd a vádlott vonatkozásában igazságügyi elmeorvosszakértői vélemény beszerzése iránt intézkedett. Annak elkészültét követően a
3. június
4. napján tartott tárgyaláson ismertette a szakvéleményt, ismertette továbbá az igazságügyi vegyész szakértői véleményt, valamint a releváns okirati bizonyítékokat is a bizonyítás anyagává tette. Mindezekre figyelemmel megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság az eljárása során a szükséges bizonyítást lefolytatta, az ügy ténybeli és jogi megítélését megalapozó bizonyítékokat feltárta, azokkal a védelem szembesülhetett, esetleges észrevételeit, indítványait előterjeszthette, így további bizonyítás felvétele nem volt indokolt. [24] Az elsőfokú bíróság eljárásán túl az ítélőtábla vizsgálta az ítélet megalapozottságát, az ítéletnek a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezéseit, valamint az indokolás helyességét is. [25] Ennek során megállapította, hogy a törvényszék az indokolási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett. Bemutatta és részletesen értékelte a vádlotti vallomásokat, azokat Győri Ítélőtábla I.Bf.110/2024/11.. 6 összevetette a tanúk vallomásaival, valamint a házkutatásról és lefoglalásról készült jegyzőkönyvek adataival, majd helytálló indokok mentén okszerűen jutott arra a következtetésre, hogy a vádlott első két gyanúsítotti kihallgatása során tett vallomása, valamint a nyomozási bíró előtt tett nyilatkozata fogadható el a fenti bizonyítékok tükrében a tényállás megállapítása során, míg az utóbb megváltoztatott, a kábítószer termesztését tagadó vallomását a rendelkezésre álló bizonyítékok, elsősorban a lefoglalt, a marihuána termesztéséhez szükséges eszközök, anyagok, valamint az értékesítéséhez szükséges tárgyak cáfolják. [26] Nem vitatható az sem, hogy a vádlottól, illetve a vádlott lakóhelyén a nyomozó hatóság különböző anyagokat foglalt le, amelyről a kirendelt igazságügyi vegyész szakértő megállapította, hogy azok delta-9-THC- tartalmaznak, így kábítószernek minősülnek. Ekként a lefoglalt kábítószerek hatóanyagtartalma tekintetében objektív bizonyíték is rendelkezésre állt a tényállás megállapításához. Mindezeket a bizonyítékokat az elsőfokú bíróság teljeskörűen és okszerűen mérlegelte, azok alapján helyesen állapította meg a tényállást, egyúttal helytállóan vetette el a vádlott - utóbb, az eljárás későbbi szakaszában - előadott védekezését. [27] Az ítélőtábla a törvényszék által megállapított tényállást a Be.
5. §

(1)bekezdés a) pontja alapján az iratok alapján csupán azzal egészíti ki, illetve pontosítja, hogy - a vádlottal szemben a Veszprémi Járási Ügyészség

1. július
2. napján K.1123/2021/
3. számú határozatával ügyészi megrovást alkalmazott közúti közlekedés biztonsága ellen, gondatlanságból elkövetett vétség miatt. Elkövetési idő:
4. április
5. - a [10] bekezdésben rögzíti, hogy a lefoglalt kábítószerből a vádlott a napi 1 gramm mértékű marihuána fogyasztását fedezte, a többit értékesítésre szánta. - a [13] bekezdést kiegészíti azzal, hogy a vádlott által értékesített és értékesítésre szánt kannabisz kábítószerek együttes hatóanyag-tartalma – figyelemmel a vádlott saját fogyasztásra szánt kábítószerek pontosan meg nem határozható együttes hatóanyag-tartalmára is – megközelíti, de nem éri el a jelentős mennyiség alsó határát. [28] A fentiek szerint történt pontosítással az ítéleti tényállás immár teljes mértékben megalapozottá vált, amely mentes a Be.
6. §-ban írt hiányosságoktól, így az ítélőtábla a Be.
7. §

(3)bekezdése szerint a pontosított tényállás alapján bírálta felül az elsőfokú bíróság ítéletét. [29] Az elsőfokú bíróság a megalapozott tényállásból okszerű következtetést vont le a vádlott bűnösségére, azonban a kiegészített tényállás alapján a vádlott cselekményének a minősítése helyesbítésre szorul. Miután a vádlott a lefoglalt kábítószerből a napi 1 gramm mennyiségű, azonban összesen pontosan meg nem határozható mértékű fogyasztását is fedezte volna, a fennmaradó, értékesítésre szánt, illetve korábban értékesített kábítószerek együttes hatóanyag tartama nem éri el a jelentős mennyiség alsó határát, azaz a cselekménye a Btk. 176. §

(1)bekezdés IV. fordulata szerinti kábítószer-kereskedelem bűntettének minősül, azzal, hogy a vádlott kábítószer fogyasztása, illetve fogyasztás céljából történő birtoklása a Btk. 178. §

(6)bekezdésében írt bűncselekmény szubszidiárius jellege miatt nem büntethető. Ugyanakkor a törvényszéknek az 1/

1. BJE határozat iránymutatásainak mindenben megfelelő, a vádlott kereskedői magatartására vonatkozó jogi indokolása helytálló és teljeskörű; a védő eltérő, a vádlott cselekményének mindössze a kábítószer birtoklására irányuló minősítésére vonatkozó érvei nem foghatnak helyt. Győri Ítélőtábla I.Bf.110/2024/11.. 7 [30] Az elsőfokú bíróság az enyhítő és súlyosító körülményeket is túlnyomórészt helyesen vette számba, további súlyosító körülmény azonban a négy évet átívelő elkövetési időszak, az, hogy a vádlott részben büntetőeljárás hatálya alatt követte el a jelen eljárásban elbírált bűncselekményt, továbbá az is, hogy a vádlott által értékesítésre szánt kábítószerek együttes hatóanyag-tartalma megközelíti cselekmény súlyosabb megítélését eredményező jelentős mennyiség alsó határát. [31] A büntetés kiszabása során a büntetés generális és speciális célja mellett figyelemmel kell lenni a büntetéskiszabás egyéb szempontjaira, így a bűncselekmény konkrét tárgyi súlyára, az elkövető személyének társadalomra veszélyeségére, a fokozatosság elvére, a belső arányosság és a tettarányos büntetéskiszabás követelményére is. [32] A vádlott személyi viszonyait illetően enyhítő körülményként értékelendő, hogy a vádlott több mint két évig állt büntetőeljárás hatálya alatt, büntetlen előéletű, egészségi állapota megromlott, és beteg hozzátartozóiról is gondoskodik. Emellett nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a cselekménye az elsőfokú bíróság minősítésétől eltérően enyhébben minősül, azt a törvény két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni, a középmérték öt év; mindezek pedig a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés, illetve azzal arányosan a közügyektől eltiltás mellékbüntetés enyhítését indokolják. Ezen körülményeket értékelve az ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy a vádlottal szemben a büntetés középmértékét el nem érő, de a súlyosító körülmények számára és nyomatékára figyelemmel azt megközelítő tartamú szabadságvesztés szolgálja megfelelően a büntetési célokat, melynek végrehajtási fokozata a Btk.
2. §

(2)bekezdés a) pontja alapján börtön. [33] A törvényszék vagyonelkobzást rendelt el a vádlottól lefoglalt 5.954.500.- forint vonatkozásában, bár rendelkezésének részletes indokolását nem adta. A Btk. 74/A. §

(1)bekezdése szerint az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni, és vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra, amelyet az elkövető a kábítószer forgalomba hozatala, illetve az azzal való kereskedés elkövetésének ideje alatt szerzett. A lefoglalt pénzösszegek eredetét illetően azonban az ítélőtábla megítélése szerint a védelem megfelelően, okiratokkal alátámasztottan bizonyította, hogy ezen pénzösszeg nem a bűncselekmény elkövetéséből, hanem a vádlott köveskáli ingatlanának eladásából származik. Ennélfogva ezen összegre vagyonelkobzás nem rendelhető el, így annak lefoglalását az ítélőtábla a Be. 321. §

(1)bekezdése alapján megszüntette és a vádlott részére kiadni rendelte azzal, hogy azt a Be. 323. §

(1)bekezdése alapján a vádlottat terhelő pénzbüntetés és bűnügyi költség biztosítására visszatartani rendelte. [34] Itt utal az ítélőtábla arra is, hogy a vádlottal szemben a védő érvelésével szemben a pénzbüntetés kiszabása nem mellőzhető. A vádlottat a bíróság haszonszerzés céljából elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette miatt ítélte el, a vádlottnak a fentiek szerint megfelelő vagyona van, így a pénzbüntetés alkalmazásának a Btk. 50. §

(2)bekezdésén alapuló feltételei fennállnak. Győri Ítélőtábla I.Bf.110/2024/11.. 8 [35] Helyesbítésre szorult a szabadságvesztésbe beszámítani rendelt bűnügyi felügyelet kezdő napja is, miután a terhelt letartóztatása megszüntetésének napját a törvényszék, mind a letartóztatás, mind a bűnügyi felügyelet tekintetében beszámítani rendelte. [36] Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Be. 606. §

(1)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta, egyéb rendelkezéseit azonban – miután azok törvényesek voltak, a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta azzal, hogy a Be. 561. §

(2)bekezdés b) pontjára tekintettel feltüntette a vádlott személyazonosító okmányában időközben bekövetkezett változást. Győr,

1. november
2. Dr. Takácsné dr. Helyes Klára s.k. Dr. Élő András s.k. s.k. a tanács elnöke előadó bíró bíró Szalainé dr. Joánovits Krisztina Záradék: A Győri Ítélőtábla ítélete és ezáltal a Veszprémi Törvényszék
3. június
4. napján kihirdetett 16.B.67/2023/
5. szám ítéletének meg nem változtatott része a mai napon jogerőre emelkedett. Győr,
6. november
7. Dr. Takácsné dr. Helyes Klára s.k. a tanács elnöke