A határozat elvi tartalma: A befogadás megtagadásának van helye, ha a felülvizsgálati kérelem előterjesztője a törvényi hely felhívása mellett egyáltalán nem jelöli meg, hogy milyen okból kéri a befogadást, így azt sem, hogy az általa állított eljárási jogsértés miért hatott ki az ügy érdemére. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.IV.37.313/2024/
- Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke Dr. Bögös Fruzsina előadó bíró Dr. Balogh Zsolt bíró Dr. Hajas Barnabás bíró Dr. Kiss Árpád Lajos bíró A felperes: Felperes1 Cím2 A felperes képviselője: Dr. Tóth T. Zsolt Ügyvédi Iroda Dr. Tóth T. Zsolt ügyvéd Cím4 Az alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Cím1 Az alperes képviselője: Dr. Jáger Kristóf András kamarai jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészeti ügy Az elsőfokú bíróság jogerős határozata: a Fővárosi Törvényszék 15.K.700.128/2024/
- számú ítélete A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria IV.Kfv.37.313/2024/5 2 [1] Az Nemzetség1 állampolgárságú kk. felperes törvényes képviselője útján
- szeptember
- napján egyéb célú tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Budapesti és Vármegyei1 Regionális Igazgatóságánál, amely
- szeptember
- napján kelt, 106-1-109691/5/2003-T. számú végzésével a felperes kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította, figyelemmel arra, hogy a felperes által előadottakat nem tartotta alkalmasnak a különös méltánylást érdemlő körülmény alátámasztására. [2] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes
- november
- napján kelt 106-T-47731/2/
- számú végzésével az elsőfokú végzést helybenhagyta. [3] Végzésének indokolásában rögzítette, hogy a felperes fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a Semmelweis Egyetemen tanuló testvérét, Név1 jött meglátogatni édesanyjával és egy másik testvérével együtt. A látogatás időtartama eredetileg a 90 napot nem haladta meg, ezért „C” típusú vízumot kértek. Tanulmányok folytatásának elősegítése végett kér családegyesítés céljából tartózkodási engedélyt azért, hogy együtt tudjon élni az édesanyjával, aki segíteni tudja őt és testvérét a mindennapi életükben Magyarországon. [4] Az alperes megállapította, hogy önmagában az a tény, hogy a felperes magyar nyelvi képzésre nyert felvételt, illetve, hogy a magyarországi tartózkodáshoz szükséges jogszabályi feltételeket esetlegesen igazolni tudja, önmagában nem értékelhető kivételesen méltányolható körülményként. Rámutatott továbbá arra is, hogy a felperes magyar nyelvi képzésre történő beiratkozása
- szeptember
- napján, tehát a felperes Magyarországra történő beutazását követően, illetve a tartózkodási engedély, illetve méltányossági kérelmének előterjesztését megelőzően történt. Az a tény, hogy a törvényes képviselője magyar nyelvi képzésre íratta be a felperest, nem minősül önhibán kívül fennálló körülménynek. A felperes nagykorú testvére, Név1 Nemzetség1 állampolgár a
- szeptember
- napjáig érvényes 001073150 számú tanulmányok folytatása céljából kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkezik, amely nem értékelhető olyan méltányolható körülményként, amely indokolná felperes számára a belföldi kérelmezést. Rögzítette, hogy a felperes nem adta okszerű indokát annak, hogy miért nem tudott a főszabály szerint a külképviseleten „D” típusú vízum és tartózkodási engedély iránti kérelmet benyújtani a külképviselethez előterjesztett „C” típusú vízumkérelem helyett. [5] Rámutatott, az, hogy a külképviseleti kérelmezés hosszadalmas és egyébként indokolatlan többletköltséget eredményező eljárás, önmagában nem értékelhető kivételes méltánylást érdemlő körülményként. Kiemelte, a felperes egyedi helyzetét figyelembevéve a rendelkezésre álló adatok egyenként és összességében történő megvizsgálását követően állapította azt meg, hogy a felperes országból való átmeneti kiutazása, illetve a főszabály szerinti külképviseleten történő kérelmezési eljárás realizálható. A kereseti kérelem és az alperes védirata [6] A felperes keresetet nyújtott be az alperes végzése ellen, amelyben annak elsőfokú végzésre kiterjedő megsemmisítését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte. [7] Az alperes védiratában a felperes keresetének elutasítását kérte. Kúria IV.Kfv.37.313/2024/5 3 A jogerős ítélet [8] Az eljárt bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. [9] Kifejtette, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
- évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.)
- §
(2)bekezdése szerinti vizsgálati körben alaptalanul kifogásolta a felperes keresetlevelében, hogy az alperes nem értékelte azt, hogy a tovább tartózkodás mellett döntöttek, és édesanyja őt magyar nyelvtanfolyamra, testvérét általános iskolába íratta be. Megállapítható ugyanis, hogy a felperes által felhozott ezen indokok nem értékelhetőek kivételesen méltányolható körülményként és ez az ok nem akadályozza a felperest abban, hogy a jogszabályban meghatározott általános feltételeknek megfelelő helyen terjessze elő a tartózkodási engedély iránti kérelmét. [10] Hangsúlyozta, a perbeli esetben a felperes családtagnak nem minősülő testvére él Magyarországon, és az alperes a felperessel kapcsolatban az egyedi vizsgálatot lefolytatta és teljes mértékben eleget tett a tényállás tisztázási kötelezettségének. Kiemelte, helyesen nem értékelte az alperes a belföldi kérelmezést megalapozó különös méltánylást érdemlő körülményként, hogy a Magyarországon tartózkodó felperes tartózkodási engedély kiadásának kérelmezése okán nem kíván visszautazni hazájába, ahol a főszabály szerint be kellene nyújtania a kérelmet. Hangsúlyozta, hogy a Kúria számos döntést hozott a tartózkodási engedély iránti kérelmek belföldi benyújtásával kapcsolatban, a bírói gyakorlat egységes abban a tekintetben, hogy a származási országba történő hazautazással járó időveszteség és költségek nem tekinthetőek méltányolható körülményeknek (Kfv.VI.37.446/2017/11., Kfv.II.37.740/2015/5.). [11] Rámutatott, a felperes méltányossági kérelmében kizárólag olyan általános körülményekre hivatkozott, amelyek a Kúria irányadó döntései alapján nem minősülnek kivételes méltánylást érdemlő körülménynek. Végül, mivel a felperes nem adott elő konkrét érvelést azzal kapcsolatban, hogy az alperes a keresettel támadott végzésével a Gyermekjogi Egyezményt, az Alaptörvény L.) cikkében és az Emberi Jogok Európai Egyezménye 8. cikkének 2. pontjában foglaltakat miként sértette meg, ezt érdemben vizsgálni nem tudta. A felülvizsgálati kérelem [12] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének történő helyt adást kérte. [13] Azt állította, a jogerős ítélet sérti az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 2. §
(2)bekezdés a) pontját, 62. §-át, a Harmtv. 17/A. §
(1)bekezdés a) pontját és
(2)bekezdését,
(3)bekezdés a) pontját, a 19. §
(1)bekezdését, 87/M. §
(1)bekezdését és a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(5)bekezdését. [14] A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont aa),
- ab)és
- ad)alpontjai alapján kérte, a befogadási kérelmét indokolással nem támasztotta alá, annyit hangsúlyozott, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadását a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében kéri. Kúria IV.Kfv.37.313/2024/5 4 A Kúria döntése és jogi indokai [15] A Kúria megállapította, hogy a befogadás feltételei az alábbiak szerint nem állnak fenn. [16] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [17] A Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [18] A Kúria megállapította, hogy a felperes a felülvizsgálati kérelmében a befogadás feltételeinek fennállását semmivel sem támasztotta alá. [19] A Kúria kiemeli, a Kp. 117. §
(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadásra. A befogadásról döntő bíróság vizsgálja meg, hogy az ügyben olyan kérdés merül-e fel, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdésének rendelkezései alá tartozik. A befogadhatóság tárgyában hozandó döntése körében azonban kizárólag a Kp. 118. §
(1)bekezdésében felsorolt befogadási ok(ok) fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, mert arra csupán a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában van törvényes lehetőség (Kfv.IV.37.483/2023/2.). [20] A felülvizsgálati bíróság megállapította, hogy a támadott jogerős ítélet a felmerülő jogkérdésben [Harmtv.
- §] a Kúria kialakult ítélkezési gyakorlatát hivatkozta, a felperes felülvizsgálati kérelmében pedig nem jelölte meg, hogy mi az az elvi jelentőségű jogkérdés, amelyben a Kúria álláspontjának kifejtése lenne szükséges. Továbbá, nem tárt fel olyan eltérő bírói döntéseket sem, amelyek arra világítanának rá, hogy a bírói gyakorlat széttartó lenne, annak egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült volna, vagy ennek veszélye fenyegetne. Mindemellett nem vázolt fel a bírói gyakorlat megváltoztatását, továbbfejlesztését, felsőbírósági iránymutatást igénylő problémát sem. [21] A felperes nem tett konkrét tényállítást arra vonatkozóan sem, hogy a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálása az egyedi tényállású ügyön túlmutató, különös súlyú, jelentőségű, a jogalanyok széles körét érintő jogkérdés eldöntése érdekében szükséges lenne. A Kúria nem észlelte, hogy a felvetett jogkérdés a jogalanyok széles körét – legalább áttételesen – érintené, illetve tömegesen fordulna elő. Az a körülmény, hogy a felperes a jogerős ítéletben foglalt Kúria IV.Kfv.37.313/2024/5 5 jogértelmezéssel nem ért egyet, a felmerülő jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége szempontjából nem értékelhető olyan körülményként, amely a felülvizsgálati kérelem befogadását indokolná (Kfv.VII.45.058/2023/2.). [22] A Kp.
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti befogadási okot a felülvizsgálatot kérő félnek a Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján meg kell indokolnia. Erre figyelemmel, ha a fél a befogadhatóság körében arra hivatkozik, hogy az alapvető eljárási jogának sérelme valószínűsíthető, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés történt, az erre irányuló kérelmét a befogadhatóság körében kell megindokolnia, az indokok felülvizsgálati kérelemből való kiválogatása a Kúriára nem hárítható át (Kfv.VII.45.067/2023/2.). [23] A Kúria egységes gyakorlata szerint a befogadás megtagadásának van helye, ha a felülvizsgálati kérelem előterjesztője a törvényi hely felhívása mellett egyáltalán nem jelöli meg, hogy milyen okból kéri a befogadást, így azt sem, hogy az általa állított eljárási jogsértés miért hatott ki az ügy érdemére (Kfv.VII.37.196/2023/2). [24] Hangsúlyozza a Kúria, hogy a befogadás tárgyában hozandó döntése során nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kellett vizsgálnia; a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának megalapozásához ezért önmagában nem volt elégséges, hogy a felperes a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet, azt jogszabálysértőnek – adott esetben téves jogértelmezésen nyugvónak – tartja. [25] A fentiekben kifejtettekre tekintettel a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy a jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdésére alapítottan megtagadta. [26] A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása folytán a Kúria az azonnali jogvédelem iránti kérelem elbírálását mellőzte. A döntés elvi tartalma [27] A befogadás megtagadásának van helye, ha a felülvizsgálati kérelem előterjesztője a törvényi hely felhívása mellett egyáltalán nem jelöli meg, hogy milyen okból kéri a befogadást, így azt sem, hogy az általa állított eljárási jogsértés miért hatott ki az ügy érdemére. Záró rész [28] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül határozott. [29] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetésről rendelkeznie nem kellett. [30] A végzés ellen a Kp. 116. §
- d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria IV.Kfv.37.313/2024/5 6 Budapest, 2024. június 4. Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke Dr. Bögös Fruzsina s.k. előadó bíró Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró Dr. Hajas Barnabás s.k. bíró Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró