← Magyarország

Pfv.20973/2020/9 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Nem terheli helytállási kötelezettség azt a további szerzőt, aki a vagyontárgyat a fedezetelvonó szerződéssel megszerző féltő már visszterhesen és jóhiszeműen vásárolta meg. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: A tanács tagjai: A felperes: Pfv.VI.20.973/2020/

  1. dr. Puskás Péter a tanács elnöke dr. Kocsis Ottilia előadó bíró dr. Csesznok Judit Anna bíró felperes. felperesi cím A felperes képviselője: dr. Fodor Zoltán Sándor ügyvéd felperesi képviselő címe Az alperesek: I. rendű I. rendű alperes címe II. rendű alperes II. rendű alperes címe III. rendű alperes III. rendű alperes címe I.-II. rendű alperes képviselője: Kiss Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Kiss Albert ügyvéd I-II. rendű alperesi képviselő címe III. rendű alperes képviselője: dr. Sándor Attila ügyvéd III. rendű alperesi képviselő címe A per tárgya: fedezetelvonó szerződés hatálytalansága A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: III. rendű alperes Kúria VI.Pfv.20.973/2020/9 2 A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Szekszárdi Törvényszék 3.Pf.20.057/2020/
  2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Szekszárdi Járásbíróság 22.P.20.100/2019/
  3. Rendelkező rész – A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és a keresetet a III. rendű alperessel szemben elutasítja. – Mellőzi a III. rendű alperes kötelezését perköltség megfizetésére és a felperest kötelezi, hogy 15 nap alatt fizessen meg a III. rendű alperes részére 1.567.100 (egymillió ötszázhatvanhétezer egyszáz) forint együttes elsőfokú, fellebbezési és felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A Szekszárdi Járásbíróság – a Szekszárdi Törvényszék 3.Pf.20.261/2017/
  4. számú ítélete folytán
  5. május 16-án jogerős – 14.P.20.370/2016/
  6. számú ítéletével kötelezte az I. rendű alperest, hogy fizessen meg a hagyatéki hitelezői igényt érvényesítő felperesnek 27.343.221 forintot és járulékait; megállapította, hogy e tartozásért a hagyaték tárgyaival és hasznaival, illetőleg az örökség erejéig saját vagyonával is felel, ha a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek a birtokában és annak tűrésére kötelezte az I. rendű alperest, hogy a felperes a követelését az átadott hagyatékból végrehajtás útján kielégítse. Az I. rendű alperesnek átadott hagyaték tárgya a b-i 038/49 és 038/50 hrsz.-ú szőlő, a 0148/4 hrsz.-ú szántó, az OTP Bank Nyrt.-nél vezetett lakossági bankszámlán lévő pénzösszeg és kamata. A két szőlő 11.980 forint, illetve 25.487 forint, a szántó 5.317.300 forint forgalmi értékű. [2] Az I. rendű alperes, mint adós ellen a 27.343.221 forint és a járulékai behajtására indult végrehajtás nem vezetett eredményre. Az I. rendű alperes a
  7. február 26-án keltezett ajándékozási szerződéssel a b-i 0148/4 hrsz.-ú szántó ingatlant nagyanyjának, a II. rendű alperesnek ajándékozta, aki annak 51/1100 tulajdoni hányadát a
  8. június 4-én Kúria VI.Pfv.20.973/2020/9 3 létrejött csereszerződéssel – az azt jóváhagyó hatósági határozat szerint birtok-összevonási célú földcsere jogcímén – átruházta a III. rendű alperesre. A szántó 1049/1100 tulajdoni hányadán a III. rendű alperes a
  9. november 26-án a „tulajdonközösség megszüntetése” tárgyában kötött szerződés alapján szerzett 6.100.000 forint megváltási ár ellenében tulajdonjogot. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] A felperes a keresetében kérte az I. és a II. rendű, valamint a II. és a III. rendű alperesek között létrejött ajándékozási, csere-, és tulajdonközösséget megszüntető szerződések vele szembeni hatálytalanságának a megállapítását fedezetelvonó jellegük miatt; kérte kötelezni a II. rendű alperest a b-i 0148/4 hrsz.-ú szántó értékének az erejéig a követeléséért való helytállásra, a III. rendű alperest a követelése b-i 0148/4 hrsz.-ú ingatlanból való kielégítésének a tűrésére [a Polgári Törvénykönyvről szóló
  10. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
  11. §]. [4] Az alperesek az ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. A III. rendű alperes jóhiszemű és visszterhes szerzésére hivatkozott. Az első- és másodfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság az ítéletében megállapította az I-II. rendű alperesek között létrejött ajándékozási szerződés, a II-III. rendű alperesek között létrejött csereszerződés és tulajdonközösséget megszüntető szerződés felperessel szembeni hatálytalanságát, a II. rendű alperes helytállási kötelezettségét a b-i 0148/4 hrsz.-ú ingatlan értékének erejéig a felperes 27.343.221 forint követeléséért és a III. rendű alperest az ingatlanból e követelés kielégítésének a tűrésére kötelezte. Az indokolásában a kereset alaposságát a fedezetelvonó szerződés egyes jogalkalmazási kérdéseiről szóló 1/
  12. (VI. 15.) PK vélemény (a továbbiakban: PK vélemény) 5.,
  13. és
  14. pontjának felhívása mellett a Ptk. 6:
  15. §-ában írt tényállási elemek megvalósulásával indokolta. Az I. rendű alperestől ingyenesen szerző II. rendű alperesnek tudnia kellett arról, hogy a III. rendű alperesre átruházott földterülettel az I. rendű alperes a felperes követeléséért helytállni tartozik. A II. rendű alperes rosszhiszeműsége megalapozta a III. rendű alperes szerző fél vonatkozásában is a szerződés fedezetelvonó jellegét. [6] A másodfokú bíróság az alperesek fellebbezése folytán hozott ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az indokolása szerint az elsőfokú bíróság a felek közötti jogvita érdemi elbírálásához szükséges mértékben a bizonyítási eljárást lefolytatta, a felek nyilatkozatai és az eljárás során felmerült bizonyítékoknak a maguk összességében történt okszerű értékelése és egybevetése alapján helytállóan állapította meg a tényállást [a polgári perrendtartásról szóló
  16. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  17. §

(1)bekezdés], abból érdemben is helyes jogi következtetésre jutott, ezért az ítéletét a helyes indokaival hagyta helyben. A Ptk. 6:120. §
(1)-
(2)bekezdéseire és a PK véleményre figyelemmel osztotta az elsőfokú bíróság jogi álláspontját: mindhárom szerződés fedezetelvonó, a felperessel szemben hatálytalan. Helyesen hivatkozott az elsőfokú bíróság az ítéletében arra, hogy az egymással hozzátartozói viszonyban álló I.-II. rendű alperesek rosszhiszeműségét és az ingyenességet az ajándékozási szerződés kapcsán a Ptk. 6:120. §
(2)bekezdése alapján Kúria VI.Pfv.20.973/2020/9 4 vélelmezni kellett, a törvényi vélelmet megdönteni nem tudták. A peradatok szerint a II. rendű alperes tudomással bírt a felperes követeléséről, az I. rendű alperes helytállási kötelezettségéről és arról is tudnia kellett, hogy az ajándékozási szerződés megkötésével a követelés kielégítési alapját vonják el. Helytállóan foglalt állást az elsőfokú bíróság a II-III. rendű alperesek közötti csere-, illetve a tulajdonközösséget megszüntető szerződés fedezetelvonó jellegének megítélésekor is: a helytálló felperesi érveléssel egyezően, az ajándékozás jogcímén II. rendű alperesre átruházott ingatlan tulajdonjogának III. rendű alperes által két jogügylettel történt megszerzése megalapozza e szerződések tekintetében is a rosszhiszeműséget. Az elsőfokú ítéleti marasztalás megfelel a Ptk. 6:120. §
(3)és
(4)bekezdése rendelkezéseinek: az ingyenesen megszerzett vagyontárgyat rosszhiszeműen átruházó II. rendű alperes a felperes követelésért a megszerzett vagyontárgy értéke erejéig köteles helytállni, míg a III. rendű alperes a felperes követelésének a kielégítését a megszerzett ingatlanból köteles tűrni. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [7] A III. rendű alperes a felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és vele szemben a keresetet elutasító határozat hozatalát, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását, harmadlagosan az ingatlannal való helytállási kötelezettségének 5.317.300 forintban történő megállapítását. Az indokai szerint a másodfokú bíróság az ügy érdemére kiható módon megsértette a Ptk. 6:120. § [Fedezetelvonó szerződés]
(1)-
(5)bekezdését, a jogerős ítélet a PK vélemény 5.,
  1. és
  2. pontjaiba ütközik, sérti a Pp.
  3. § [A rendelkezési elv]
(1)-
(2), a 237. § [Anyagi pervezetés]
(1)-
(3), a
  1. § [Bizonyítási érdek és bizonyítási szükséghelyzet] (l), a
  2. § [A bizonyítás eredményének mérlegelése] (l) bekezdését, a
  3. § [Az érdemi döntés korlátai] rendelkezését. A jogszabálysértést azzal indokolta, hogy tűrési kötelezettségét a kereseten túlterjeszkedve állapították meg, elmaradt az az anyagi pervezetés, a feleket terhelő bizonyítási kötelezettség meghatározása. „Az anyagi pervezetés körében adott bírósági tájékoztatás alapján az alperesnek lehetősége lett volna a felperesi kereset összegszerűsége körében kifogásait előterjesztenie, hiszen ezen nyilatkozatban a perbíróság közölte volna, hogy a felperesnek igényét 27.343.221 forintban látja perrendszerűen előterjesztve.” Az átruházott ingatlan értékének erejéig terjedő helytállása az összeg ítéleti megjelölése nélkül nem végrehajtható határozat. A további érvei szerint a csereszerződés megkötésekor és a tulajdonközöség megszüntetésekor nem volt rosszhiszemű és a jogügyletből ingyenes előnye sem származott. A felperes a perben a rosszhiszeműségét azért állította, hogy a csereszerződést a „hirdetményi” eljárás meghiúsítása érdekében kötötte, a magatartása jogszabály megkerülésére irányult. Az ítéletek e jogi érvelést mellőzték, a szerződéseinek fedezetelvonó jellegét a szerzését megelőző ajándékozási szerződés szükségszerű következményeként állapították meg. Figyelmen kívül hagyták a védekezését, amely szerint a felperes és az I. rendű alperes közötti jogvita ismeretének a hiányában, az ingatlannyilvántartás közhiteles adataira támaszkodva szerződött a II. rendű alperessel. A szerződéseivel kapcsolatban nem vetődhetett fel sem az ingyenesség, sem a rosszhiszeműség. Bizonyított, hogy az egyik szerződés megkötésekor sem tudott az ingatlan fedezeti jellegéről, az I-II. rendű alperesek fedezetelvonó szándékáról, a szerzése visszterhes és forgalmi értékarányos volt, ingyenes vagyoni előnyhöz nem jutott. A PK vélemény 5., 7.,
  4. és
  5. pontjainak lényege az ítéletben nem tudott megjelenni. Rosszhiszemű a szerző fél általában akkor, ha a szerződéskötéskor tudott, vagy tudnia kellett a kötelezettet terhelő követelésről és arról, hogy a szerződéssel a jogosult kielégítési alapját elvonják, vagyis a szerződés teljesítése következtében a követelés behajthatatlanná válik. A fedezetelvonó szerződések Kúria VI.Pfv.20.973/2020/9 5 hatálytalanságának megállapítása iránti perekben egyértelmű joggyakorlat áll fenn, a Kúria Pfv.21.827/2018/
  6. számú határozata értelmében a keresettel támadott szerződés teljes szerződéskötési körülményeinek vizsgálata szükséges. [8] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős ítélet hatályában való fenntartását és a III. rendű alperes perköltségben történő marasztalását. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A Pp.
  7. §
(2)bekezdés alapján a perben nincs helye felülvizsgálatnak, mert az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben. A Kúria a
  1. számú végzésében a III. rendű alperes által benyújtott felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem alapján a jogerős ítélet felülvizsgálatát a Pp.
  2. §
(3)bekezdése szerint engedélyezte, mivel az ítélet a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben eltér. A Kúria úgy ítélte meg, hogy a jogerős ítélet az aktuálisan irányadó ítélkezési gyakorlatától eltérő jogértelmezésen alapul [a felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 2/
  1. (XI. 13.) PK vélemény
  2. és
  3. pont]. A Kúria a felülvizsgálat engedélyezése érdekében hivatkozott Pfv.VI.21.827/2018/
  4. számú határozatában a jelen jogvita elbírálására is irányadó Ptk. 6:
  5. §
(1)bekezdése kapcsán kifejtette, hogy a fedezetelvonás miatt a szerződés akkor hatálytalan, ha a szerző fél rosszhiszemű volt, vagy reá nézve a szerződésből ingyenes előny származott. {Indokolás [10], [11], [12]}. [10] A felülvizsgálati kérelem alapos. [11] A Kúria rögzíti, hogy érdemben az a felülvizsgálati kérelem bírálható el, amely tartalmazza a kötelező tartalmi kellékeket, a megsértett jogszabályhely megjelölésén túl annak indokait is [Pp. 413. §
(1)b) pont, 415. §
(1)f) pont]. A Kúria a felülvizsgálat során a jogerős ítélet jogszabálysértő voltát a jelen esetben a III. rendű alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem korlátai között vizsgálhatta [Pp. 423. §
(1)bekezdése]. A Kúria felülbírálati lehetőségének a tartalmi és perjogi kereteit meghatározták a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabálysértés és annak tartalmi körülírása, az arra vonatkozóan kifejtett jogi álláspont, a jogszabálysértésre való hivatkozásnak a felülvizsgálati kérelemben ismertetett indokai. A III. rendű alperes az eljárt bíróságok anyagi pervezetését kizárólag az őt marasztaló ítéleti rendelkezés tartalmát érintően kifogásolta. A jogszabálysértés tartalmi körülírásakor a rendkívüli perorvoslati eljárás keretében orvosolni kért jogsérelmeként a jogerős ítélet általa sérelmezett és rendkívüli perorvoslatot megalapozó fogyatékosságát az ingatlan értékével való korlátozott helytállási kötelezettsége mellőzésében jelölte meg. A Pp. 405. §
(1)bekezdése folytán, eltérő rendelkezés hiányában, a felülvizsgálati eljárás során is alkalmazandó Pp. 384. §
(1)bekezdés értelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére sem szolgálhat önmagában alapul az, ha a Kúria az eljárt bíróságok anyagi pervezetésével nem ért egyet. A törvényjavaslat előterjesztői indokolása szerint ez a rendelkezés összhangban áll az ítélet hatályon kívül helyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/2014. (VI. 30.) PK vélemény megállapításával, amely szerint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban: rPp.) 3. §
(3)bekezdése szerinti tájékoztatási Kúria VI.Pfv.20.973/2020/9 6 kötelezettség megsértése önmagában nem szolgálhat alapul a hatályon kívül helyezésre; ezt csak a konkrét eljárásjogi szabályok sérelme alapozhatja meg. Az anyagi pervezetés ugyanis „kétarcú” jogintézmény: egyrészt eljárásjogi, másrészt anyagi jogi. Miután a bíróság az anyagi pervezetést az ügy anyagi jogi megítélése alapján végzi, az ügy helytelen anyagi jogi megközelítése eredményezi a helytelen vagy hiányos anyagi pervezetési cselekményeket is, ezért alapvetően anyagi jogi és nem eljárási hibáról van szó. A jelen esetben a Kúria nem vizsgálta a III. rendű alperes, mint további szerző fél korlátozott helytállási felelősségét, miután az általa kötött szerződések fedezetelvonó jellegét nem ítélte megállapíthatónak. [12] A Ptk. 6:120. §
(1),
(3)és
(4)bekezdése értelmében csak az a fedezetet elvonó szerződés hatálytalan a követelés jogosultjának irányában, amely szerződés alapján szerző fél rosszhiszemű volt, vagy rá nézve a szerződésből ingyenes előny származott. Az a körülmény, hogy a szerző fél a közvetlenül szerző fél, vagy a közvetlenül szerzőtől szerző további személy, jogi jelentőséggel kizárólag a relatív hatálytalanság alkalmazható jogkövetkezményei szempontjából bír: a fedezetelvonó szerződéssel megszerzett vagyontárgyat rosszhiszeműen átruházó (vagy attól rosszhiszeműen elesett) fél, mint közbülső szerző, a megszerzett vagyontárgy értékéig köteles helytállni, míg a tőle rosszhiszeműen vagy ingyenesen szerző fél, mint a vagyontárggyal rendelkező utolsó szerző, a megszerzett vagyontárgyból való kielégítést és a vagyontárgyra vezetett végrehajtást köteles tűrni. A relatív hatálytalanságnak a szerző fél oldalán támasztott törvényi követelménye tehát az egymást követő átruházások esetén is a rosszhiszeműség vagy az ingyenesség. Ez a perbeli esetben azt jelentette, hogy a felperes a Ptk. 6:120. §
(1)bekezdésre igényt a III. rendű alperessel, mint a közvetlen szerző II. rendű alperestől szerző további személlyel, a vagyontárggyal rendelkező utolsó szerzővel szemben abban az esetben érvényesíthetett alappal, ha annak fennállnak az ott rögzített vagylagos törvényi feltételei. Abban az esetben, ha a szerződések alapján szerző III. rendű alperes nem volt rosszhiszemű, és rá nézve a szerződésekből ingyenes előny sem származott, a megszerzett vagyontárgyból való kielégítést és a vagyontárgyra vezetett végrehajtást nem köteles tűrni. [13] A felperes nem állította sem a rosszhiszemű és az ingyenes szerzés törvényi vélelmét megalapozó, a Ptk. 6:120. §
(2)bekezdésébe foglalt feltételek fennállását, sem azt, hogy a III. rendű alperes ingyenesen szerzett. Az ellenérték fejében szerző fél esetében is megállapítható a szerződés fedezetelvonó jellege akkor, ha a szerző fél rosszhiszemű volt. A felperes a keresetlevelében az érvényesíteni kívánt jog és a kereseti kérelme megalapozására előadott tényállítása szerint a szerző III. rendű alperes rosszhiszeműsége abban nyilvánult meg, hogy a termőföld átruházására vonatkozó szigorú szabályok megkerülésével került sor a tulajdonjog átruházására, amellyel ki lehetett kerülni a cseréről és a tulajdonközösség megszüntetéséről szóló szerződés kifüggesztését, illetve a tulajdonközösség megszüntetése nem igényelte a mezőgazdasági szerv jóváhagyását. A III. rendű alperes a perben az ellenkérelmét mindvégig arra alapozta, hogy a II. rendű alperestől jóhiszeműen és értékarányos ellenérték fejében, visszterhesen szerzett (
  1. sorszámú ellenkérelem, 11.,
  2. sorszámú jegyzőkönyv). A II. rendű alperes előadása szerint sem ismerte „F-P. Kft.-s ügyet”, nem tudott a tartozásról (
  3. sorszámú jegyzőkönyv
  4. oldal). A III. rendű alperes jogi képviselője hangsúlyozta, hogy a további szerződések nem osztják az első szerződés jogi sorsát, külön és szerződésenként kell vizsgálni a III. rendű alperes esetében is az ingyenességet és a rosszhiszeműséget. Az elsőfokú bíróság felhívta a felperes jogi képviselőjét, hogy erre nyilatkozzon (
  5. sorszámú jegyzőkönyv). Bírói kérdésre a felperes jogi képviselője előadta, hogy a keresetlevélben nyilatkozott a III. rendű alperes, mint szerző fél rosszhiszeműségéről (
  6. sorszámú jegyzőkönyv). A III. rendű alperes a fellebbezésben is kifejtette azon álláspontját, hogy Kúria VI.Pfv.20.973/2020/9 7 minden szerződés esetében vizsgálni kell a fedezetelvonó jelleg feltételeit, csak az a szerződés hatálytalan, ahol az ingyenesség vagy rosszhiszeműség feltétele megvalósul. A felperes a fellebbezési ellenkérelmében is azzal érvelt a III. rendű alperes rosszhiszeműsége kapcsán, hogy azért szerezte meg először az ingatlan kisebb tulajdoni hányadát cserével, hogy tulajdonostárs legyen az ingatlanban, majd amikor ez megvalósult, már a mezőgazdasági szerv jóváhagyása nélkül tulajdonába kerülhetett az ingatlan nagyobb tulajdoni hányada. [14] A felperes által a III. rendű alperes rosszhiszemű szerzésének az alátámasztására állított tények nem bírtak jogi jelentőséggel, nem voltak alkalmasak az érvényesíteni kívánt jog és a kereseti kérelem megalapozására. A Ptk. több olyan szabályt tartalmaz, amelynek tartalmát „az adott helyzetben általában elvárható” magatartás követelménye tölti ki tartalommal [Ptk. 1:
  7. §
(1)bekezdés]. Ez az általános követelmény érvényesül abban az esetben is, ha a rosszhiszeműség körében a bíróság azt vizsgálja, hogy az érintettnek tudnia kellett-e, hogy magatartásának (eljárásának) nincs jogos alapja. Nem kizárt, hogy a szerződésekkel a II. és III. rendű alpereseknek volt olyan szándéka, hogy elkerüljék az esetleges elővásárlásra jogosultak joggyakorlását vagy a hatósági jóváhagyás szükségességét, de ez a felperes fedezetelvonás miatti hatálytalansági keresete szempontjából közömbös. Rosszhiszemű és a kereset szerint a szerződés fedezetelvonó jellege folytán marasztalható a szerző fél akkor, ha a szerződéskötéskor tudott, vagy tudnia kellett a kötelezettet terhelő követelésről és emellett arról is, hogy a szerződéssel a jogosult kielégítési alapját elvonják, vagyis a szerződés teljesítése következtében a követelés részben vagy egészben behajthatatlanná válik [A fedezetelvonó szerződés egyes jogalkalmazási kérdéseiről szóló 1/2011. (VI. 15.) PK vélemény – az 1/2014. Polgári Jogegységi Határozat 1. pontja értelmében a Ptk. alkalmazása körében is megfelelően irányadó – 5. pontja]. A III. rendű alperes a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint visszterhesen szerzett és nem tudott, nem is kellett volna tudnia a II. rendű alperes szerződés által megvalósítandó fedezetelvonó szándékáról, a felperes pedig az eljárás során ennek ellenkezőjét nem bizonyította. [15] A kifejtettekre tekintettel nem terheli a III. rendű alperest helytállási kötelezettség a felperes követeléséért. A Kúria ezért a jogerős ítéletet a Pp. 424. §
(3)bekezdése alapján a felülvizsgálattal támadott részében hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és a keresetet a III. rendű alperessel szemben elutasította. [16] A felperes a Pp. 405. §
(1)bekezdése és a
  1. § utaló szabálya szerint alkalmazandó
  2. §
(1)bekezdése alapján köteles a III. rendű alperes mindháromfokú eljárási költségét megfizetni: a megfizetett 957.100 forint (ebből 531.700 forint felülvizsgálati) eljárási illetéket és 610.000 forint, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2),
(5)-
(6)bekezdés alapján, a kifejtett képviseleti tevékenységgel arányban meghatározott ügyvédi munkadíjat. [17] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a veszélyhelyzet során érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedések újbóli bevezetéséről szóló 112/2021. (III. 6.) Korm. rendelet 27. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [18] ki. E határozat ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pont zárja Kúria VI.Pfv.20.973/2020/9 8 Záró rész Budapest,
  1. április
  2. Dr. Puskás Péter s.k. a tanács elnöke, dr. Kocsis Ottilia s.k. előadó bíró, dr. Csesznok Judit Anna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Sz.Sz. bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.