Bf.432/2021/9 – Debreceni Ítélőtábla

(1)bekezdés

(2)bekezdés b),

1. d)és
2. k)pont] miatt – mint többszörös visszaesőt – életfogytig tartó szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés büntetés végrehajtását fegyházban rendelte végrehajtani azzal, hogy abból feltételes szabadságra nem bocsátható. [2] Rendelkezett az előzetes fogvatartás beszámításáról, a vádlottal szemben 120.000, Ft vagyonelkobzás elrendeléséről, a lefoglalt bűnjelekről, valamint kötelezte a Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.432/2021/9/II 2 vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. .... a magánfél „polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította”. [3] Az elsőfokú ítélet ellen a vádlott és a védője elsődlegesen eltérő minősítés megállapítása, a Btk. 160.§

(2)bekezdés

1. b)és
2. d)pontjában írt minősítő körülmény mellőzése végett, továbbá határozott ideig tartó szabadságvesztés büntetés kiszabása, illetve a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének biztosítása, valamint a bűnügyi költség mérséklése céljából jelentett be fellebbezést. [4] A vádhatóság az elsőfokú bíróság ítéletét tudomásul vette. [5] A védő fellebbezése írásbeli indokolásában a sértett fizikai jellemzőinek rögzítését indítványozta azzal, hogy jó erőben lévő, és mozgékony idős ember volt, amely általános egészségi állapota alkalmassá tette a bűncselekmény elhárításának a lehetőségét. Ugyancsak fontosnak tartotta annak kiemelését is, hogy a vádlott a cselekmény elkövetése után kizárólag a folyosón felakasztott ruhákat kutatta át. Sem a konyhában, sem a belső szobában nem voltak kutatásra utaló nyomok, ami így kizárja a nyereségvágyból történő elkövetés megállapíthatóságát, hiszen kizárólag a meneküléshez kereshetett anyagi javakat. A cselekmény minősítése álláspontja szerint az alapeseti emberölés bűntettéhez társuló kifosztás bűntette, ami lényegesen enyhébb büntetés kiszabását teszi lehetővé. Ugyancsak indítványozta a különös kegyetlenség mint minősítő körülmény mellőzését, mert önmagában a szúrt és metszett sérülések nagy száma az általános társadalmi és emberi megítéléstől eltérően - jogi szempontból - nem ad okot a különös kegyetlenség megállapítására. [6] A büntetés kiszabása körében a védő érvelése szerint annak van jelentősége, hogy a vádlott korábban jellemzően nem erőszakos jellegű bűncselekmények miatt volt marasztalva, és nincs akadálya annak, hogy határozott idejű szabadságvesztés büntetést kapjon. [7] A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség a Bf.137/2020/11. számú átiratában a védelmi fellebbezéseket alaptalannak tartva, a tényállás kisebb mértékű kiegészítése mellett a vádlotti egyenes szándék rögzítésével a törvényszék ítéletének a helybenhagyását indítványozta. [8] Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet elleni fellebbezések elbírálására a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban Be.) 599. §

(1)bekezdése alapján nyilvános ülést tűzött, melynek lefolytatására már irányadók voltak a

1. január 1jétől hatályos eljárásjogi módosulások [9] A nyilvános ülésen az ügyész az átiratában foglaltakkal egyezően az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta, míg a védő a fellebbezése iránya szerint kérte az elsőfokú döntés megváltoztatását. [10] A védelmi fellebbezés részben alapos. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.432/2021/9/II 3 [11] Az ítélőtábla a Be.
2. §

(1)és

(2)bekezdése alapján a törvény eltérő rendelkezésének hiányában az ítélet megalapozottságát, az ítéletnek a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezéseit, valamint az indokolás helyességét és az eljárási szabályok megtartását arra tekintet nélkül bírálta felül, hogy ki és milyen okból fellebbezett. A fellebbezés támadta a jogi minősítést is, így korlátozott felülbírálatra nem kerülhetett sor. [12] A másodfokú bíróság megállapította, hogy a törvényszék a bizonyítást a perrendi szabályokat betartva folytatta le. Nem vétett olyan abszolút vagy relatív eljárási hibát, amely az érdemi felülbírálatot kizárta volna [Be. 608. §

(1)bekezdés a)-h) pont; 609. §

(1)bekezdés és

(2)bekezdés a)-d) pontok]. Ilyen eljárási hibára nem is történt hivatkozás. [13] A törvényszék az ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett és alapvetően megalapozott tényállást [Be. 561. §

(3)bekezdés c) pont] állapított meg, azonban az kisebb részben hiányos [Be. 592. §

(2)bekezdés a) pont], mert a külsérelmi nyomok mellett nem tartalmazza az igazságügyi orvos szakértői véleményben rögzített belszervi sérüléseket, mint haláloki tényeket, továbbá hiányos a sértett életkorával összefüggő mentális és fizikai állapotára megállapítható tények köre is. A vádlott előéleti adatai körében [Be. 561. §

(3)bekezdés b) pont] iratellenesség nem volt megállapítható, a személyi körülmények tényei helyesen, az erkölcsi bizonyítvánnyal egyezően tartalmazták azt az adatot, hogy a vádlottat a Miskolci Városi Bíróság Bk.1027/2010/

1. számú összbüntetési ítéletével megállapított büntetése végrehajtását
2. február
3. napján kezdte meg [9] pont, azonban az ítélet rendelkező részében ezzel ellentétesen azt rögzítette, hogy a vádlott
4. január
5. napjától folyamatosan letartóztatásban volt, és a teljes időtartam beszámításáról rendelkezett. [14] Az ítélőtábla ezért a tényállást a Be.
6. §

(1)bekezdés a) pontjában írt jogkörében, az ügyiratok tartalma alapján a következők szerint kiegészíti, illetve pontosítja. [15] Az elsőfokú ítélet [27-28] bekezdésében rögzít azt, hogy a halált végső soron a kivérzéses sokk okozta, a nagy számú felszínes, illetve kevesebb parenchymás szervet ért szúrás és egy rendbeli bal szívkamrai szúrás következtében kialakult folyamatos vérzés. [16] Mindezt .... szakértő nyilatkozta a szakértői vélemény kiegészítéseként, de azzal összhangban a bírósági meghallgatása során. (

1. tárgyalási jegyzőkönyv,
2. oldal) A halál közvetlen okának feltárása és irathű rögzítése a későbbi elhatárolási kérdéseknek és a szándékra levont következtetésnek is az alapját képezik. [17] Az elsőfokú ítélet [14] bekezdését kiegészíti azzal, hogy .... sértettet korábbi koponya műtétei miatt leszázalékolták, mozgásszervi problémái miatt a mozgáskoordinációja sem volt olyan mint egy egészséges embernek. Magas vérnyomás betegségben szenvedett, valamint gyorsabb szívfrekvencia alakult ki nála. Mindezt ....tanú tárgyalási vallomásaiból (
3. tárgyalási jegyzőkönyv
4. oldal) és .... igazságügyi orvos-szakértő tárgyalási meghallgatásának adataiból lehetett megállapítani. (
5. tárgyalási jegyzőkönyv
6. oldal) Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.432/2021/9/II 4 [18] E kiegészítésekkel és pontosításokkal a tényállás megalapozottá vált és a Be.
7. §

(3)bekezdése értelmében határozatát a másodfokú bíróság erre alapította. A Be. 561. §

(3)bekezdés b) pontjában írt tények is teljesek. [19] A törvényszék a tényállás megállapításához szükséges releváns bizonyítékokat teljeskörűen beszerezte. Vizsgálta a vádlotti védekezést, továbbá a cselekményről közvetve információkat szerző tanúk vallomásait, ezen túl mérlegelés körébe vonta az ügy eldöntésénél jelentőséggel bíró szakértői bizonyítás anyagát és a tárgyi bizonyítéknak minősülő okiratokat is. [20] Összegezve, az elsőfokú bíróság mérlegelése hibátlan, megfelel a logika szabályainak, és a törvényszék az indokolási kötelezettségét is teljesítette. Helytálló indokkal vetette el a nyereségvágyból történt elkövetés, és a különös kegyetlenség megállapítását kizárni szándékozó terhelti vallomásrészeket, de helytálló érvekkel fogadta el az emberölés elkövetését alapvetően beismerő vádlotti vallomást az azt alátámasztó bizonyítékokkal együtt. [21] Az eltérő tényállás megállapítására és ezáltal a vádlott felmentésére irányuló védelmi fellebbezés a bizonyítékok okszerű mérlegelésén keresztül támadta a megalapozott tényállást, amely eredményre nem vezethetett (Kúria Bhar.III.1201/2018/10.). Az elsőfokú bíróság törvényesen vont következtetést a vádlott bűnösségére és a cselekmények jogi minősítése is megfelel a büntető anyagi jogi szabályoknak. Ezen ok folytán a védelmi fellebbezés a minősítést támadó részében sem volt alapos. .... vádlott a sértett pénzének megszerzése érdekében követte el a sértett életének kioltására irányuló cselekményét. Ennek során a sértettet testszerte mintegy 46 alkalommal megszúrta és megvágta, amely szúrások elszenvedése az átlagosnál nagyobb mértékű testi-lelki gyötrelmet eredményezett. Az irányadó tényállásból a törvényszék így helytállóan következtetett a vádlott aktuális tudatát jellemző nyereségvágyra, valamint a sértett gyötrelmes halálát eredményező különösen kegyetlen elkövetési módra. [22] Tévedett azonban a törvényszék akkor, amikor a vádlott aktuális bűnös szándékát, a ténylegesen bekövetkezett eredményhez viszonyulását eshetőleges szándékként találta megállapíthatónak. [97-102] Valójában a különös kegyetlenség szintjét is elérő túlméretezett vádlotti erőszak korántsem csak arra utal, hogy belenyugodott volna a sértett halálába, hanem az ölési cselekmény kitartó, ölésre alkalmas eszközzel történő elkövetésével, a sértett életfontosságú szerveit (bal szívkamrai szúrt sérülés) ért közvetlen szúrások egyértelműen a sértett halálának kívánására utalnak, ami -dolus directus- egyenes szándék. [23] A törvényszék a vádlott javára és terhére szóló alanyi és tárgyi bűnösségi körülményeket alapvetően helyesen tárta fel. ....vádlottnál a többszörös visszaeső személyi minősége is súlyosító körülmény. (56.BK vélemény II.2.) [24] Az elsőfokú bíróság a vádlottal szemben életfogytig tartó szabadságvesztés büntetést szabott ki azzal, hogy a vádlottat kizárta a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.432/2021/9/II 5 [25] Előljáróban szükséges rögzíteni azt, hogy a 3/2015. Büntető jogegységi határozat alapján az életfogytig tartó szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátás kizárásának lehetősége az alkotmányos jogrend része, amelynek - törvényi előfeltételek megvalósulása esetén történő bírósági alkalmazását nemzetközi szerződés nem tiltja. A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabására Magyarországon 1999. március 1-je óta van törvényi lehetőség. Tartalmazza az Alaptörvény és a hatályos Büntető Törvénykönyv is. Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés az, amikor az ítélőbíró ítéletében életfogytig tartó szabadságvesztést szab ki, s egyidejűleg kizárja a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét. [26] Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki. [Alaptörvény IV. cikk

(2)bekezdés] A bírói gyakorlat a szankciórendszer legsúlyosabb büntetését emellett is csak kivételesen alkalmazza olyan elkövetők esetében, akik kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekményt követtek el, és előéletük, személyiségjegyeik, büntetőeljárás alatti viselkedésük alapján arra lehet következtetni, hogy olyan javíthatatlanul elvetemültek, hogy még a későbbi szabadulás reményétől is meg kell őket fosztani. [27] A vádlott esetében az ítélőtábla arra a következtetésre jutott, hogy nincsen olyan kényszerítő ok, ami miatt már most a büntetés kiszabásakor ki kellene zárni annak a lehetőségét, hogy évtizedek elteltével a vádlott feltételesen szabadságra legyen bocsátható annak függvényében, hogy a fogvatartás alatt hogyan viselkedett, milyen az egészségi állapota és személyiségszerkezete hogyan változott. [28] Ebben a körben jelentősége van annak is, hogy a vádlott a büntető eljárás során együttműködött, a sértett élete kioltásának tényét nem vitatta, azt beismerte. A felelősséget alapjaiban nem hárította másra, a sértettre vagy egyéb kívülálló személyekre. Mindez az egyébként nem vitásan elvetemült cselekményt megvalósító vádlott esetében reményt ad arra, hogy bírói jogkörrel felruházott személy évtizedek múlva a feltételes szabadságra bocsáthatóságról megfontolt döntést hozhasson, és jelen ügyben a társadalom megnyugtatása sem indokolja a lehetséges szabadlábra kerülés eleve kizárását. Épp a beismerő vallomás értékelhetőségét és jelentőségét igyekszik a bíróság olyan ügyekben is megerősíteni, ahol már kizárólag a feltételes szabadságra bocsáthatóság kérdése a mérlegelést igénylő kérdés a büntetés kiszabás komplex rendszerében. [29] Az ítélet egyéb járulékos kérdésekben, így az előzetes fogvatartás beszámításáról, a vagyonelkobzásról, valamint a bűnügyi költség viseléséről hozott rendelkezései is megfelelnek a törvénynek. [30] Ugyancsak törvényes a polgári jogi igénnyel kapcsolatos rendelkezés is azzal, hogy a a bíróság a polgári jogi igény érvényesítését utasította egyéb törvényes útra a Be. 560. §

(1)bekezdés l) pontja alapján. [31] A kifejtettekre figyelemmel az ítélőtábla a védelmi fellebbezések alaptalansága miatt az elsőfokú ítéletet jelezett körben megváltoztatta a Be. 606. §

(1)bekezdés alapján, míg a Be. 605. §

(1)bekezdés alkalmazásával az alapvetően helyes indokainál fogva helybenhagyta. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.432/2021/9/II 6 [32] Az ítélőtábla a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségről a Be. 613. §

(1)bekezdése alapján határozott, mely az eredményes védelmi fellebbezésre figyelemmel az állam terhén marad. [Be. 613. §

(2)bekezdés a) pont] Debrecen,

1. október
2. Dr. Gömöri Olivér sk. a tanács elnöke, Dr. Elek Balázs sk. előadó bíró, Dr. Toma Attila sk. bíró Záradék: A Miskolci Törvényszék 12.B.65/2019/
3. számú ítélete a másodfokú határozat által a mai napon jogerőre emelkedett. Debrecen,
4. október
5. Dr. Gömöri Olivér sk. a tanács elnöke