A határozat elvi tartalma: A törvényi feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása indokolt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.37.650/2024/
- A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Horváth Tamás előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: Dr. Bognár Imre Ügyvédi Iroda eljáró ügyvéd: Dr. Bognár Imre cím2 Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala cím3 Az alperes képviselője: Dr. Franczia Mercédesz kamarai jogtanácsos A per tárgya: termőföld-hasznosítási ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék
- június
- napján kelt 110.K.702.141/2023/
- számú ítélete Kúria VI.Kfv.37.650/2024/2-1 2 Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes
- február
- napján kelt, 15058/1/
- számú határozatával feltételekkel és kikötésekkel elrendelte termőföldek területéből a felperes, mint igénybe vevő által engedély nélküli más célra hasznosított, 2.991 m2 nagyságú gyümölcsös művelésű ágú,
- minőségi osztályú, 7,77 kataszteri tiszta jövedelmű (AK értékű) részterület állami ingatlannyilvántartásban rögzített állapotának helyreállítását. Kötelezte a felperest, hogy a termőföldeknek más célra történő hasznosítását szüntesse meg, az ingatlan-nyilvántartásban rögzített művelési ágnak és minőségi osztálynak megfelelő állapotába történő helyreállítást a határozata kézhezvételétől számított 90 napon belül végezze el. Egyidejűleg az alperes elrendelte azt is, hogy a helyreállítás megkezdése előtt a felperes nyújtson be talajvédelmi tervet a talajvédelmi hatóság részére jóváhagyás céljából. [2] Határozatát a termőföld védelméről szóló
- évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.)
- §
- pontjára,
- §
- pontjára,
- §
(2)bekezdésére, 9. §
(1)bekezdésére, 10. §
(1)bekezdésére, 11. §
(1)és
(4)bekezdéseire, 16. §
(1)bekezdés a) pontjára, valamint
(2),
(7),
(8),
(9),
(11),
(11a)és
(12)bekezdéseire alapította. [3] A felperes keresetében az alperes határozatának megsemmisítését, illetve hatályon kívül helyezését kérte. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 64. §
(1)bekezdésére és a
- §-ra hivatkozott. Véleménye szerint az alperes megsértette az Ákr.
- §
(2)bekezdés a) pontjában és a 6. §
(1)bekezdésében foglaltakat is. [4] Az alperes védiratában a felperes keresetlevelének visszautasítását kérte elsődlegesen a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp) 48. §
(1)bekezdés i) pontja, másodlagosan a Kp. 48. §
(1)bekezdés c) pontja alapján. Érdemi védekezésében a felperes keresetének elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítélete [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint az alperes döntése meghozatala során sem anyagi, sem az ügy érdemére kiható súlyos eljárási jogszabálysértést nem követett el, határozata a keresetben hivatkozott okokból nem jogszabálysértő. A befogadás iránti kérelem Kúria VI.Kfv.37.650/2024/2-1 3 [6] A felperes felülvizsgálati kérelmében az alperesi határozatnak - az elsőfokú határozatra is kiterjedő – megsemmisítését, az elsőfokú hatóság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. [7] Felülvizsgálati kérelmének befogadhatósága körében külön részletezés nélkül a Kp. a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont aa),
- ab)és
- ad)alpontjaira hivatkozott. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [9] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [10] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [11] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indok mellett – a Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. Kúria VI.Kfv.37.650/2024/2-1 4 [12] A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [13] A Kúria a befogadási okra hivatkozáson túl is egyenként megvizsgálta, nem áll-e fenn valamelyik ok, amelyik alapján az érdemi felülvizsgálat elvégezhető. [14] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont – érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogi értelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel a továbbiakban nem indokolt (Kfv.37.567/2023/2., Kfv.37.232/2023/2.). [15] A Kúria megítélése szerint sem a jogerős határozat, sem a felperes felülvizsgálati kérelme nem vetett fel olyan, az ügy érdemét adó elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a bírói gyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn, ilyet jelen ügyben a Kúria sem tárt fel. [16] Elvi jelentőségűnek, és így a felülvizsgálati eljárás lefolytatására alapul szolgáló jogkérdésnek az olyan felvetések minősülnek, amelyek egy adott jogi norma tartalmával, ahhoz kapcsolódó jogkövetkezményekkel, illetve a jogi norma alkalmazhatóságával kapcsolatosak. A felperes ilyen jellegű és kifejezetten ekként minősíthető jogkérdést felülvizsgálati kérelmében nem tudott megjelölni. [17] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva – Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpont – a befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére, legalább áttételesen, jogi hatást gyakoroljon. [18] A Kúria szerint nem valószínűsíthető, hogy az egyedi ügyben felvetett jogértelmezési probléma érintené a társadalom széles körét. Ahogyan az sem, hogy a jogkérdés a konkrét ügyön túlmutatna, és nagy számban lennének folyamatban ilyen eljárások ugyanezen jogkérdésben, amelyek megítéléséhez kúriai iránymutatás szükséges. A rendelkezésre álló adatok alapján a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpont szerinti befogadás ezért nem indokolt. [19] Az Európai Unió Bírósága (EUB) előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezésének szükségességét a felperes nem valószínűsítette, ennek hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpont alapján sem volt befogadható a felülvizsgálati kérelem. Kúria VI.Kfv.37.650/2024/2-1 5 [20] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. A felperes ilyen alátámasztást nem említett. Az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértés befogadási okként való kifejtésének hiánya miatt ezért nem volt indokolt a felülvizsgálati kérelem befogadása. [21] Önmagában az, hogy a felperes számára kedvezőtlen a jogerős ítélet, illetve a felperes nem ért egyet azzal, nem elegendő ok a befogadáshoz. [22] A bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet felülvizsgálati eljárásban eredménnyel csak akkor támadható, ha a bíróság a tényállást iratellenesen állapította meg, illetőleg a bizonyítékok mérlegelése kirívóan okszerűtlen volt. A Kúria ilyet jelen ügyben nem észlelt. [23] A felperes a felülvizsgálati kérelem befogadhatósága körében a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre nem utalt, és ilyet a Kúria sem tárt fel. Ezért a Kp. hivatkozott pontjára tekintettel befogadási feltétel nem teljesült, így a felülvizsgálati eljárásban érdemi elbírálásra a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontjában foglalt okból sem volt lehetőség. [24] A Kúria megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme felsőbírósági iránymutatást igénylő kérdést nem tartalmaz, ezért a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt. [25] Mindezek folytán a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdés alapján megtagadta. A döntés rövid tartalma [26] A törvényi feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása indokolt. Záró rész [27] A végzés ellen a Kp.
- § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [28] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp.
- §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
- október
- Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Kúria VI.Kfv.37.650/2024/2-1 Dr. Horváth Tamás sk. előadó bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. bíró bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő 6 Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró Dr. Rák-Fekete Edina sk.