← Magyarország

Kf.700121/2024/7 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Ha a hivatásos állomány tagja hosszabb időszakon keresztül rendszeresen a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatot lát el, az többletfeladatnak minősül, melynek ellentételezésére jogosult. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 9.Kf.700.121/2024/

  1. A felperes: felperes neve (címe) A felperes képviselője: Független Rendőr Szakszervezet dr. Tordai Gábor kamarai jogtanácsos (címe) Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: Dr. Péró Albin kamarai jogtanácsos A per tárgya: megbízási díj megfizetése iránt indított közszolgálati jogvita A fellebbezéssel támadott határozat: (település 5)i Törvényszék 12.K.700.919/2023/
  2. A fellebbezést benyújtó fél: alperes, 12.K.700.919/2023/
  3. Ítélet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. Kötelezi az alperest, 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 25 000 (huszonötezer) forint másodfokú perköltséget. Fővárosi Ítélőtábla 9.Kf.700.121/2024/7 2 A le nem rótt 61 116 (hatvanegyezer-száztizenhat) forint eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes az alperes hivatásos állományú tagjaként
  4. június 1-től
  5. május 31-ig (a továbbiakban: perrel érintett időszak) körzeti megbízottként teljesített szolgálatot a (település 1)-i Rendőrkapitányság állományában. Az alperes a 2021 decemberében foganatosított intézkedésével létrehozta a (település 1)-i körzeti megbízotti csoportot (a továbbiakban: KMB Csoport). A (település 1)-i Rendőrkapitányság illetékességi területén további két körzeti megbízotti csoportot hoztak létre (település 2) és (település 3) központtal. [2] A felperes munkaköri leírása szerint a szolgálat teljesítési helye a (település 1)-i Rendőrkapitányság illetékességi területe, feladatához tartozott a járőr és a körzeti megbízotti szolgálat és a csapatszolgálati feladatok ellátásáról szóló hatályos jogszabályokban és körzeti szervezet szabályozó eszközökben meghatározott módon és eszközökkel az abban részére előírt feladatok végrehajtása. [3] A perrel érintett időszakban a szolgálatok döntő többségében a felperes körzeti megbízotti tevékenysége mellett járőri feladatot is ellátott, melynek keretei között a (település 1)-i Rendőrkapitányság teljes illetékességi területén kellett főképp küldési feladatokat ellátnia, a szolgálati idő kb. 1/3-át tették ki a (település 1) területén végzett körzeti megbízotti feladatok, míg a fennmaradó 2/3 részben a felperesnek a rendőrkapitányság illetékességi területén lévő valamennyi, összesen 17 település vonatkozásában küldési feladatot kellett ellátnia, bejelentésekre reagálnia, a területi jelenlétet biztosítania. Ezen túlmenően 2020 márciusát követően a covid járvány kitörése után Covid ellenőrzési feladatokat végzett a rendőrkapitányság teljes illetékességi területén, havi rendszerességgel, eltérő számban végzett átkísérést főként (település 4), illetve esetenként (település 5), valamint (település 6) területére. Havonta eltérő számban a rendőrkapitányság teljes illetékességi területéről foganatosított elővezetési, előállítási feladatokat, hetente részt vett közlekedési akciókban, fokozott ellenőrzésekben, nyári időszakban alkalmanként ellátott rendezvénybiztosítási feladatokat, illetve vendéglátóhely ellenőrzést alapvetően (település 1) városában. [4] A felperes által előterjesztett szolgálati panaszt az alperes vezetője a 10000101/343/
  6. Szü. számú határozatával a kérelem megalapozatlansága miatt elutasította. A felperes keresete és az alperes védirata Fővárosi Ítélőtábla 9.Kf.700.121/2024/7 3 [5] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 1 043 550 forint és törvényes kamata megfizetésére megbízási díj címén a
  7. június 1-től
  8. május
  9. napjáig tartó időszakra vonatkozóan. A megbízási díj mértékét az illetményalap 75 %-ában határozta meg, keresetének jogalapjaként a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
  10. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
  11. §

(1)bekezdés a),
  1. b)és
  2. c)pontjaira, valamint
(5)bekezdésére, továbbá a 26/
  1. (XII. 9.) ORFK utasításra (a továbbiakban: KMB Szabályzat) alapította. Hivatkozása szerint a körzeti megbízotti beosztása ellenére azon túlmenően, illetve abba nem tartozóan utasításra rendszeresen látott el a (település 1)-i Rendőrkapitányság teljes területén járőri, járőrvezetői, járőrparancsnoki és egyéb szolgálati feladatokat. [6] A Kúria Mfv.I.10.751/2016/
  2. számú ítéletére hivatkozással rögzítette a körzeti megbízotti szabályzatról szóló 26/
  3. (XII. 9.) ORFK utasítás (a továbbiakban: KMB Szabályzat) rögzíti a beosztása célját, feladatait. Ezt nem érinti azon körülmény sem, hogy időközben KMB Csoportot is létesítettek az alperesnél, mert nem eseti jelleggel, hanem rendszeresen vonta el őt a munkáltatója a működési körzetéből. Álláspontja szerint a KMB Szabályzat
  4. pontjában írt esetek közé az általa rendszeresen ellátott feladatok nem tartoznak bele. [7] Hivatkozása szerint járőrszolgálata idején jellemzően a járőrpár mindkét tagja körzeti megbízott volt, a járőri, járőrvezetői, járőrparancsnoki beosztások az érintett szervezeti egységnél jelentős mértékben ideiglenesen megüresedtek, betöltetlenek voltak. Kiemelte, körzeti megbízott és a járőr egymástól különböző beosztások, melyeket a 30/
  5. (VI. 16.) BM rendelet egyértelműen elhatárol egymástól. A Hszt.
  6. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjával kapcsolatos hivatkozása során előadta, hogy a teljes pertárgyi időszakban folyamatosan járőri létszám hiány volt. [8] Az alperes védiratában a kereset elutasítását és az alperes perköltségben való marasztalását kérte. A követelés összegszerűségét számszakilag nem vitatta, azonban azt eltúlzott mértékűnek tartotta, mivel az nem áll arányban a több fokozottal alacsonyabb, kisebb végzettséget, képzettséget igénylő beosztásban teljesített munkával. Kiemelte, valódi többletmunkát jelentő helyettesítés az ügyben nem állt fenn, mivel a felperes járőrözési feladatait közrendvédelmi tevékenysége körében és nem többletmunkaként végezte. Érvelése szerint sok az átfedés a körzeti megbízott és a járőri tevékenység között és nincs olyan kogens szabály, amely kizárólag a járőri feladatokhoz rendelné a felperes által megjelölt tevékenységet. Állítása szerint amennyiben a felperes elvonásra is került a működési körzetéből a feladatai ellátása során, arra a KMB Szabályzat 21. pontjának
  2. d)alpontja alapján lehetőség volt tekintettel arra, hogy annak jelentős része halasztást nem tűrő TIK küldetéseket takart. Nem vitatta, hogy a felperesnek 2021. decemberétől az újonnan létrejött KMB Csoport területén kellett a feladatait ellátnia. Tételesen vitatta azon felperesi állítás megalapozottságát, miszerint a pertárgyi időszakban folyamatos járőr hiány állt volna fenn. Az elsőfokú bíróság ítélete [9] Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 763 960 forintot és késedelmi kamatát, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Fővárosi Ítélőtábla 9.Kf.700.121/2024/7 4 [10] Ítéletének indoklásában mindenekelőtt rögzítette, a perbeli időszakban mind a Hszt., mind a KMB Szabályzat rendelkezései több ponton változtak, e változtatásokat a különböző időállapot szerint hatályos szövegek részletes ismertetésével mutatta be. [11] A Hszt. 71. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjára való felperesi hivatkozás kapcsán rögzítette az állománytábla adatok ellentmondanak a felperes ezzel kapcsolatos hivatkozásának atekintetben, hogy folyamatos járőr hiány állt volna fenn, ezért az
  2. a)pontra alapított megbízási díj igény jogosságát nem találta igazoltnak. [12] A Hszt. 71. §
(1)bekezdés
  1. c)pontja tekintetében megállapította, helytállóan hivatkozott az alperes a perben arra, hogy a KMB Szabályzat 2022. augusztus 12. napjától jelentős módosításon esett át, mely alapjaiban megváltoztatta a körzeti megbízott beosztásába tartozó feladatok célját, mibenlétét, elvégzésének helyét, a kivételesen elvégezhető, illetve kizárt feladatok körét. Ennek kapcsán részletesen ismertette a KMB Szabályzat különböző pontjainak módosulásait. Ezek vizsgálata alapján megállapította, a KMB Szabályzat 2022. augusztus 11-ig hatályban lévő pontjaiból megállapítható, hogy a körzeti megbízottnak alapvetően a saját működési körzetében kell biztosítania az általános rendőri feladatok ellátását, így egyetértett azon felperesi állásponttal is miszerint a körzeti megbízott járőrszolgálatra is kizárólag a működési körzetében, azaz (település 7) településen volt beosztható a perbeli időszak nagy részében. [13] Ezt követően az elsőfokú bíróság vizsgálta a működési körzet fogalmát, mely alapján rámutatott: a KMB Csoport létrehozása nem eredményezi a körzeti megbízott eredeti működési körzetének a megváltoztatását, a 2022. augusztus 11-ig hatályos KMB Szabályzat 24. pontja is kifejezetten akként rendelkezik, hogy a körzeti megbízott működési körzetében kell feladatait ellátni. [14] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a KMB Szabályzat 2022. augusztus 12. napjától hatályos 2. és 44. pontjának együttes értelmezése alapján a fenti működési körzet fogalom, illetve az ezzel összefüggő felperesi feladatellátás megváltozott. A módosítás értelmében a körzeti megbízott a KMB Szabályzat 2.
  2. a)alpontjában meghatározott kapcsolattartási feladatokat látja el, elsősorban a részére meghatározott működési körzetben, míg az egyéb a KMB Szabályzat 2. pont
  3. b)és
  4. c)alpontjaiban meghatározott feladatokat – rendőri jelenlét biztosítása, bűnmegelőzési, bűnüldözési, rendészeti feladatok, jogsértések megelőzése stb. – az adott rendőrkapitányság illetékességi területén kell ellátnia a járőr szabályzat alapján. [15] E módosításokból következően a körzeti megbízottaknak a kapcsolattartási feladatokon túli feladataikat nemcsak a szűk működési területen kell ellátniuk, hanem a rendőrkapitányság teljes illetékességi területén, így többletfeladat ellátás már nem valósul meg a körzeti megbízott nemcsak a saját működési körzetében végzi a KMB Szabályzatban előírt feladatait. Erre figyelemmel 2022. augusztus 12-től a felperes esetében járőr feladat, mint más beosztásba tartozó feladat elvégzésére történő hivatkozás alaptalan volt. Fővárosi Ítélőtábla 9.Kf.700.121/2024/7 5 [16] Az elsőfokú bíróság kiemelte, a KMB Szabályzat 21. pontjának módosítása révén a körzeti megbízott 2022. augusztus 12-től nem a működési körzetéből, hanem rendőrkapitányság illetékességi területéről vonható el eseti jelleggel az ezen pontban meghatározott feladatok kapcsán, így értelemszerűen alapesetben azok a rendőrkapitányság teljes illetékességi területén ellátandók. [17] Rámutatott továbbá, a KMB Szabályzat 25. pontjában felsorolt ún. tiltott feladatok ellátása is változott a módosítással, ez alapján a perben is hivatkozott kísérő őri feladatok ellátása 2022. augusztus 12-től nem tiltott, hanem kifejezetten ellátandó feladatnak minősül a rendőrkapitányság teljes területén. Kifejtette továbbá, a bíróság a perben a KMB Szabályzat, mint a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 23. §
(4)bekezdés
  1. c)pontja szerinti normatív utasítás jogszerűségét nem bírálhatja felül. [18] Az elsőfokú bíróság a továbbiakban azt vizsgálta, hogy a körzeti megbízotti beosztáshoz az általa többletfeladatként megjelölt feladatok ellátása hozzátartozik-e vagy sem. E körben a Kúria közzétett döntéseit idézve kifejtette, ha a rendszeresen elvégzett további tevékenység nem tartozik az adott szolgálati beosztáshoz, akkor az mindenképpen többletfeladatként értékelendő. [19] A 30/2015. (VI. 16.) BM rendelet 2. számú melléklete meghatározza az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervek szolgálati beosztásait. Eszerint a járőr, a járőrvezető, a járőrparancsnok és a körzeti megbízott különböző szolgálati beosztások. A KMB Szabályzat határozza meg a körzeti megbízottak feladatait, így a járőr és őrszolgálati szabályzatról szóló 13/2017. (III. 24.) ORFK utasítás (a továbbiakban: járőr szabályzat) határozza meg a járőrök által ellátandó feladatokat. Utalt a Kúria Mfv.I.10.751/2016/4. számú ítéletére, melyben a bíróság kimondta, hogy amennyiben a jogi norma adott munkakörre nézve kógens módon meghatározza az ellátandó feladatok körét, a munkáltatónak ehhez kell igazodnia, a munkaköri leírás elkészítésekor az abban foglaltak korlátlanul nem bővíthetők. Erre figyelemmel a munkaköri leírásra való hivatkozás nem volt alapos, mivel jogi norma határozza meg a körzeti megbízott feladatait, a munkáltató ezen belül határozhatja meg az ellátandó feladatok körét, így a körzeti beosztásban foglalkoztatott személy esetén járőr feladatok, munkaköri leírásba foglalása nem teszi jogszerűvé az ez alapján ellátott tevékenységet (Kfv.739.247/2020/4., Kf.VII.39.389/2021/4.). A rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet (a továbbiakban: szolgálati szabályzat) 69-70. §-iban írtak is azt az értelmezést támasztják alá, hogy a KMB Szabályzatban a körzeti megbízott feladatai között nem szerepel a járőr szolgálat ellátása. A KMB Szabályzat 24. pontja csak azt a lehetőséget teremti meg, hogy a körzeti megbízott – alapjában véve a működési körzetében – a járőr vezetőjeként közterületi szolgálat végrehajtására járőrrel közösen beosztható legyen. [20] A fentiekre figyelemmel ezért az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperes beosztásától eltérő, többletfeladat ellátásának minősülnek azok a tevékenységek, amikor a perbeli időszakban az alperes utasítása alapján a KMB Szabályzat 2022. augusztus 11-ig hatályos 24. pontjában foglalt kógens előírással szemben látott el rendszeresen közterületi szolgálatot, attól eltérően rendszeresen járőri feladatokat a működési körzetén, illetve a KMB Csoport működési körzetén kívül számos esetben nem járőrrel közösen, hanem másik körzeti megbízottal. Megállapította továbbá, hogy a felperes ezen hónapokban rendszeresen a működési körzetén, illetve a KMB Csoport működési területén kívül teljesítette a TIK Fővárosi Ítélőtábla 9.Kf.700.121/2024/7 6 küldésekkel kapcsolatos szükséges intézkedéseket. A felperesnek rendszeresen közrendvédelmi feladatokat kellett ellátnia a rendőrkapitányság teljes illetékességi területén, többek között olyan településeken is, amely a működési körzetén, illetve a KMB Csoport működési körzetén kívül estek, így például (település 3), (település 2) vagy (település 8) településeken is. E feladatok többletfeladatnak minősülnek. [21] Az elsőfokú bíróság kiemelte továbbá, hogy a KMB Szabályzat 2022. augusztus 11-ig hatályos 25/
  2. a)pontja alapján a felperes változó gyakorisággal ellátott kísérő őri feladatokat is, amely a fenti pont értelmében kifejezetten tiltott volt 2022. augusztus 11-ig. [22] A perben lefolytatott bizonyítási eljárás alapján igazoltnak találta, hogy 2020. márciustól a felperes covid ellenőrzési feladatokat is ellátott, kb. 6-7 hónapon keresztül a rendőrkapitányság teljes illetékességi területén, havonta eltérő számban végzett elővezetési, előállítási tevékenységet, részt kellett vennie közlekedésellenőrzési feladatokban, illetve látott el rendezvénybiztosítási tevékenységet is. E körben ugyanakkor rögzítette, a felperesnek volt rendezvénybiztosítási kötelezettsége, ezért a bíróság azt vizsgálta, hogy a körzeti megbízott működési körzetén kívül látott-e el ilyen feladatokat. A lefolytatott bizonyítás eljárás alapján szintén bizonyítottnak találta, hogy a rendezvénybiztosítási feladatokat a felperes a kapitányság teljes illetékességi területén végezte. Szintén megállapíthatónak találta, hogy a felperes rendszeresen a szolgálatai többségében a működési körzetén és a KMB Csoport működési körzetén kívül is látott el tevékenységet. [23] A KMB Szabályzat 21. pont
  3. d)alpontjával kapcsolatosan kifejtette, az alperes nem tudta bizonyítani, hogy kizárólag kivételes esetekben vonták el a felperest a működési körzetéből, és azt csak eseti jelleggel látta el. [24] A fentiekre figyelemmel ezért a felperes Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja alapján megállapítható megbízási díj iránti igény
  1. augusztus 11-ig megalapozatlannak találta, míg az ezt követő időszakra az időközben bekövetkezett jogszabálymódosítás miatt alaptalannak. A havi megbízási díj összegszerűsége szempontjából figyelembe vette a többletfeladatok jellemzőit, bonyolultságát, időigényét, gyakoriságát, illetve az ezzel kapcsolatos bírói gyakorlatot. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [25] Az ítélet ellen az alperes fellebbezést, a felperes fellebbezési ellenkérelmet és csatlakozó fellebbezést terjesztett elő. A felperes csatlakozó fellebbezését a Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.121/2024/
  2. számú jogerős végzésével visszautasította. Az alperes fellebbezésében a közigazgatási perrendtartásról szóló
  3. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  4. §
(2)bekezdése szerint az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereset teljes elutasítását kérte elsődlegesen, míg másodlagosan a megítélt megbízási díj 50 %-os mértékre történő leszállítását kérte. Perköltségigényt a 32/
  1. (VIII. 22.) IM rendelet alapján terjesztett elő. A jogszabálysértést abban jelölte meg, hogy az elsőfokú bíróság helytelenül értelmezte a 30/
  2. (VI. 16.) BM rendelet
  3. számú mellékletében foglaltakat, illetve súlyosan félreértelmezi a közrendvédelmi beosztások feladatait szabályozó egyes normák szabályozó szerepét, jelentőségét, főként a szabályozások terjedelmét, amikor az indokolás
  4. pontjában megállapítja, hogy a KMB Szabályzat a körzeti megbízottak, míg a Fővárosi Ítélőtábla 9.Kf.700.121/2024/7 7 járőr és őrszolgálati szabályzati járőrök által ellátandó feladatokat határozza meg. Álláspontja szerint az ORFK utasításokat nem lehet kógens módon és kizárólagosan meghatározó normáknak tekinteni. Véleménye szerint a Járőr és Őrszolgálati szabályzat szabályozási terjedelme jóval nagyobb, mint azt a bírói döntés sugallja. Ez a szabályzat nem kizárólagosan a járőri beosztások feladatait tartalmazza, hanem minden olyan beosztásra vonatkozik, amelyeknél a saját beosztásbeli feladatok között jelentkezik a járőri, őrzési szolgálati tevékenység. [26] Kiemelte, a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/
  5. (XI. 22.) BM rendelet
  6. pontja megfogalmazza, hogy a rendőrök a szolgálati feladataikat külön-külön végrehajtási rendelkezések alapján különböző szolgálati formákban látják el. Egy beosztásra több szabályzat rendelkezése is irányadó, az adott beosztáshoz több szolgálati forma is rendelhető. [27] A járőr szabályzat 60-
  7. pontjai általános feladatmeghatározások, amelyek számtalan átfedést mutatnak a KMB Szabályzat körzeti megbízotti közrendvédelmi feladatokat taglaló részével. A közrendvédelmi járőr szolgálati formánál azonban eltérően a bűnügyi járőr szolgálati formától, nincs meghatározva, hogy azt a közrendvédelmi szakterületen belül mely állománynak kell teljesítenie. Álláspontja szerint egyértelmű, hogy a közrendvédelmi közterületi tevékenység valójában járőrözést jelent, amely a körzeti megbízott saját beosztásába tartozó feladata. Ebből következően a felperes nem más beosztásba tartozó feladatokat végzett, hanem olyan feladatot, amely a saját beosztásába tartozó több szabályzat és jogszabály által részletezett feladat. [28] Összefoglalva az alperes jogszabálysértésként a Hszt.
  8. §
(1)bekezdésében foglalt, a megbízás teljesüléséhez szükséges előfeltétel (más beosztásba tartozó feladatok ellátása) hiányának a figyelmen kívül hagyását, továbbá a szolgálati szabályzat 67. §
(1)és
(2)bekezdésében írt egyes szolgálati formák közötti átjárhatóság figyelmen kívül hagyását jelölte meg. [29] Véleménye szerint az eltérés valójában a körzeti megbízott és a járőr tevékenysége között arra szűkíthető, hogy a járőr járőrkörzetében járőr útvonalterv alapján, míg a körzeti megbízott működési körzetében szintén önállóan tervezett napi terv alapján látja el a szolgálatát. Az elsőfokú bíróság a működési körzeten a csoporttá szervezést követően pedig a csoport működési körzetben és csoport körzeten kívüli, a körzeti megbízott feladatkörébe tartozó tevékenységet értékelte többletnek. A körzeten kívül végzett saját beosztásába tartozó feladatok azonban véleménye szerint nem szolgáltatnak elégséges feltételt a helyettesítés megállapításához. [30] Kiemelte, lényeges ellentmondása az ítéletnek a 2021 decemberétől a (település 1)-i Rendőrkapitányság illetékességi területén létrehozott három körzeti megbízotti csoport, csoport működési körzetében végzett felperesi tevékenység értékelése. Vitatta az elsőfokú ítélet azon megállapítását miszerint a KMB Szabályzat
  1. augusztus
  2. napjától történt módosítása megváltoztatta volna a működési körzet fogalmát, ezzel kapcsolatosan részletesen kifejtette jogi érveit. Fővárosi Ítélőtábla 9.Kf.700.121/2024/7 8 [31] Álláspontja szerint a KMB Szabályzat – ideértve annak
  3. a) alpontjában foglaltakat – és a további körzeti megbízotti tevékenységet szabályozó normák előírásai akkor is részét képezik a felperes munkaköri feladatainak, ha annak részletes ismertetése a munkaköri leírásban nem szerepel. [32] Másodlagos fellebbezési kérelmével kapcsolatosan előadta, a körzeti megbízotti beosztásnál több fokozattal alacsonyabb beosztási kategória a járőri beosztás, melyhez képest az illetményalap 75 %-ában meghatározott megbízási díj igény eltúlzott. [33] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet – csatlakozó fellebbezésével nem érintett részében – helybenhagyását kérte, perköltség igényét az IM rendelet alapján 25 000 forintban terjesztette elő. Álláspontja szerint az alperes fellebbezése nem adott elő olyan körülményt, amelyet az elsőfokú bíróság nem vizsgálta volna. Hangsúlyozta, az egyes normákra, ORFK utasításokra vonatkozó alperesi értelmezés ellentétes a Kúria több tárgykörben tett megállapításaival. [34] Összességében nem volt vitatott, hogy a felperes a körzeti megbízotti működési körzetén kívül látott el rendszeresen járőr rendőri feladatokat, jellemzően járőr szolgálatot. Ezen tevékenységének a közterületi tevékenységgel, járőrszolgálattal történő alperesi beazonosítása alaptalan. [35] Az elsőfokú eljárás során kifejtett álláspontját megismételve rámutatott, a járőrszolgálat szabályozása a járőr és őrszolgálati szabályzatról szóló ORFK utasításban történik és az teljes mértékben hiányzik a körzeti megbízotti szabályzatról szóló 26/
  4. (XII. 9.) ORFK utasításban. A felperes feladatkörébe a KMB Szabályzat
  5. pontja szerint járőrvezetőjeként láthat el közterületi szolgálatot, főszabályként a működési körzetében. Ehhez képest a rendőrkapitányság teljes illetékességi területén ténylegesen ellátott járőrszolgálat, a járőri, járőrvezetői beosztásba tartozó feladat. Így a járőr szolgálat ellátása, de különösen annak működési körzeten kívül végzése egyértelműen nem tartozhat a körzeti megbízott feladatkörébe. Még amennyiben el is fogadnánk, hogy a két beosztás feladatkörének van egy szűkebb közös metszete, akkor is megállapítható, hogy a felperes pertárgyi szolgálatai ezen túlmutatnak, és a járőri és egyéb feladatai nem kizárólagosan a működési körzetére szorítkoztak csak. [36] Kiemelte továbbá, hogy ténylegesen létező csoport esetében is csak a csoportba beosztott körzeti megbízott távolléte esetén lehetséges a helyettesítés, kizárólag a körzeti megbízotti szabályzatban meghatározott feladatok ellátására, a közterületi járőr szolgálatra pedig a KMB Szabályzat
  6. pont kógens rendelkezéseit kell alkalmazni. [37] A fentiekhez képest a megállapított – és az alperes által fellebbezésében nem vitatott – tényállás alapján a felperes már az eligazítások alapján is, de a ténylegesen megvalósult TIK küldések szerint is a küldő egység tagja volt és rendszeresen elhagyta a működési körzetét, sőt az alperes által hivatkozott KMB Csoport körzetet is. Hangsúlyozta, a KMB Csoport esetleges létesítésével sem alakul át a felperes működési körzete, a csoport körzet területére. Így a körzeti megbízott nem vehető igénybe a körzeti megbízotti csoport működési területén kívül és ha a járőr pár másik tagja nem járőr (járőrvezető, járőrparancsnok) beosztású személy. A körzeti megbízotti csoport működési körzet sem ad Fővárosi Ítélőtábla 9.Kf.700.121/2024/7 9 tehát felhatalmazást az alperesnek, hogy a csoport működési körzetén belül bármilyen rendészeti feladatot ellásson a körzeti megbízott, kizárólag a csoportba beosztott körzeti megbízott távolléte esetén a KMB Szabályzatban meghatározott körzeti megbízotti feladatok végrehajtása történhet meg. A járőrvezetői és a körzeti megbízotti beosztások feladatai normális esetben párhuzamosan kerülnek ellátásra, a körzeti megbízott alapvető feladata a látható rendőrség, a rendőri jelenlét és a kapcsolatok biztosítása, míg a járőr elsődleges feladata a járőrszolgálat ellátása. [38] Továbbra is fenntartotta, hogy a körzeti megbízotti és a járőri beosztások különbözőek, e két beosztás feladatait nem lehet összemosni. [39] Az alperes összegszerű vitatásával összefüggésben észrevételezte, hogy azt kizárólag az ítéleti tényállás és a bizonyíték értékelése alapján lehetséges vizsgálni, de az alperes hivatkozása egyebekben is okszerűtlen, hiszen a felperes eligazításai és küldései már önmagában is egyértelműen bizonyították a többletfeladatai rendszerességét, azok nagy számát, és azt a tényt, hogy az munkaidejének jelentős részét tette ki. A havi nettó kb. 20 000 forintot sem elérő megbízási díj pedig nem tekinthető eltúlzottnak. Az ítélőtábla döntése és jogi indokai [40] A fellebbezés az alábbiak szerint alaptalan. [41] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Kp.
  7. §
(1)bekezdésében foglaltak alapján a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között bírálta felül azzal a kiegészítéssel, hogy a felperes csatlakozó fellebbezése jogerősen visszautasításra került, így a felülbírálat erre nem terjedt ki. [42] A fellebbezési kérelem és ellenkérelem keretei között eljárva az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a releváns jogszabályi rendelkezéseket felhívta, azokat megfelelően alkalmazta, ítéletének indoklásában e döntése indokait részletesen kifejtette, mellyel az ítélőtábla is egyetértett. A fellebbezésben foglaltakkal összefüggésben az alábbiakat emeli ki: [43] Mivel a Kp. 108. §
(1)bekezdése értelmében a másodfokú bíróságot köti a fellebbezés tartalma és a 99. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezés alapja csak jogszabálysértés, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben történő eltérés lehet, amit a 100. §
(2)bekezdés b) pontja alapján a fellebbezőnek a fellebbezésében meg kell jelölnie (a jogszabályhely, illetve a kúriai határozat és annak érintett része pontos közlésével) szükséges volt annak vizsgálata, hogy jelen esetben mi vehető figyelembe a fellebbezés jogalapjaként, mert a fentiekre tekintettel alapjában véve ez jelöli ki a felülbírálat kereteit. Az alperes fellebbezése alapját elkülönülten nem jelölte meg, ezért a fellebbezés egészének tartalmi vizsgálata alapján lehetett az kikövetkeztetni. [44] Az alperes fellebbezésében „jogszabálysértésként” a Hszt. 71. §
(1),
(6)bekezdéseinek megsértését, valamint a Körzeti Megbízotti Szabályzat, a Szolgálati Szabályzat és a Járőr és Őrszolgálati szabályzat téves értelmezését jelölte meg. Az ítélőtábla Fővárosi Ítélőtábla 9.Kf.700.121/2024/7 10 mindenekelőtt rögzíti, hogy az ORFK utasítás, a KMB Szabályzat és a TIK utasítás nem minősül jogszabálynak, így azok esetleges megsértése sem minősülhet jogszabálysértésnek, ezért a hivatkozott szabályzatok a fellebbezés alapját nem képezhetik, csupán a jogi indokolás körében lehet azokra figyelemmel lenni. [45] A jelen ügyben a kiindulópontot a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontjának vizsgálata jelenti. E rendelkezés előírja, hogy a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával, többletfeladatként. Ezen jogszabályi rendelkezésben szereplő tényállási elemek fennálltát – a
  1. augusztus 12-ét megelőző időszak vonatkozásában – az elsőfokú bíróság alapvetően azért állapította meg, mert álláspontja szerint a felperes a munkáltató utasítása alapján rendszeresen egyrészt – a beosztásához tartozó feladatkört meghaladva – a saját körzeti megbízotti működési körzetén kívül járt el, másrészt a járőri és egyéb perbeli feladatok ellátásakor szintén beosztásához nem tartozó feladatokat végzett, amelyek többletfeladatot jelentettek számára, ezt pedig a különleges jogrend sem írta felül, a működési körzetből való elvonás, illetve a csapatszolgálati tevékenység végrehajtásával kapcsolatos elvonás lehetőségének feltételeit pedig az alperes nem bizonyította. [46] Az előbbiek és a fellebbezési hivatkozások fényében – ugyancsak a
  2. augusztus 12-ét megelőző időszakot érintően – a jogalap szempontjából elsődlegesen lényegében három kérdés volt vizsgálandó:
  3. A járőr és a körzeti megbízott beosztásokból eredő feladatok elkülöníthetők-e, elkülönítendők-e, vagy a vizsgált feladatok tekintetében azok között teljes mértékű átfedés van?
  4. A felperes beosztásából eredő-e a saját működési körzeten kívüli feladatellátás?
  5. A közterületi szolgálat fogalmának értelmezése vezethet-e arra, hogy az e körben a felperes által ellátott feladatokat mindenképpen a körzeti megbízotti szolgálati beosztásába tartozó feladatnak kelljen tekinteni. [47] Az elsőfokú bíróság a járőr és a körzeti megbízotti beosztásokból eredő feladatok értékelése körében helyesen indult ki abból, hogy a Hszt.
  6. §
  7. pontja értelmében az állománytáblában rendszeresített munkakörbe tartozó munkaköri feladatok összessége képezi a szolgálati beosztást, a munkaköröket, szolgálati beosztásokat pedig a 30/
  8. (VI. 15.) BM rendelettel (a továbbiakban:
  9. BM rendelet) határozza meg, elkülönülten nevesítve a járőr és a körzeti megbízott beosztásokat. Ennek azért van alapvető jelentősége, mert a beosztásokhoz tartozó feladatokat a munkáltató – bár maga jogosult a munkaköri leírásban meghatározni – korlátlanul és önkényesen nem bővítheti, a munkaköröket kiterjesztően nem értelmezheti, nem tekintheti azok részének egy másik munkakör feladatait. Erről a Kúria már számtalan határozatában állást foglalt (Mfv.I.10751/2016/6., Mfv.II.10.516/2017/4., Kf.VII.39.247/2020/4., Kf.VII.39.389/2021/4.). [48] E körben hangsúlyozandó, a szolgálati beosztás lényegét, kereteit már az elnevezésének jeleznie kell. Ez abból vezethető le, hogy a szolgálati beosztás a Hszt.
  10. §
(1)bekezdése szerint a kinevezés kötelező tartalmi eleme, amit a szolgálati viszonyt létesítőnek a Hszt. 44. §
(1)bekezdése értelmében el kell fogadnia ahhoz, hogy a jogviszony létrejöjjön, illetve azt a felek a Hszt. 52. §
(1)bekezdése és 53-
  1. §-ai értelmében bizonyos esetekben csak közös megegyezéssel módosíthatják. Ezzel szemben a munkaköri leírás – amit a Hszt.
  2. §
(3)bekezdése alapján nem kizárt, hogy a hivatásos állományú személy csak a szolgálati viszony létesítését követően kap meg – a munkáltató egyoldalú nyilatkozata, az abban foglaltakat a munkáltató egyoldalú utasítási jogával határozza és változtathatja meg. Ezért van Fővárosi Ítélőtábla 9.Kf.700.121/2024/7 11 garanciális jelentősége annak, hogy a munkaköri feladatok a szolgálati beosztás elnevezése által kijelölt kereten belül maradjanak. Azzal pedig, hogy az
  1. BM rendelet elkülönülten tartalmazza a nyomozói és vizsgálói szolgálati beosztásokat, egyértelmű elvárást támaszt azok munkaköri feladatok szintjén történő megkülönböztetésére is. [49] A Kúria követendő határozataiban (pl.: Kf.VII.45.155/2021/6., Kf.VII.45.004/2022/4., Kf.VII.45.007/2022/4., Kf.VII.45.076/2022/4., Kf.VII.45.117/2022/4.) már állást foglalt – a fent említett Hszt.
  2. §
(1)bekezdés, 45. §
(1)bekezdés és egyéb normák (az ORFK utasítások) alapján – a körzeti megbízott és a járőr beosztás elhatárolása és különbözősége tekintetében. Kifejtette azt is, a Szolgálati Szabályzat 69. § és 70. § elkülöníti egymástól a körzeti megbízotti szolgálati formát és a járőr szolgálati formát. Ezt az értelmezést támasztja alá az is, hogy a KMB Szabályzatban a körzeti megbízott feladatai között nem szerepel a járőrszolgálat ellátása, a 24. pont csak azt a lehetőséget teremti meg, hogy a körzeti megbízott – alapvetően a működési körzetében – járőr vezetőjeként közterületi szolgálat végrehajtására járőrrel közösen beosztható legyen. (Kúria Kf.III.45.110/2022/4-I.) [50] Az előbbiekre figyelemmel a járőri feladatok végzése önmagában megalapozza a beosztáshoz nem tartozó feladatok ellátásának megállapítását függetlenül attól, hogy azokat a felperes a saját körzeti megbízotti működési körzetében, ezen kívül, de a KMB Csoport körzetében, vagy a KMB Csoport körzetén kívül látta-e el. [51] A fentiekre tekintettel már nincs jelentősége az alperes körzeti megbízotti működési körzet fogalmával kapcsolatos okfejtéseinek. Ennek ellenére az ítélőtábla megjegyzi, az alperes tévesen sérelmezte az elsőfokú bíróság KMB Szabályzat 15. pontjával és 72. pont
  1. c)alpontjával kapcsolatos jogértelmezését. [52] A KMB Szabályzat 15. pontja az alperesi érveléssel ellentétben nem értelmezhető úgy, hogy a felperesnek a körzeti megbízotti csoport tagjaként a saját körzeti megbízotti működési körzete – valamint a megbízással érintett további körzeti megbízotti működési körzetek – a KMB Csoport körzeti megbízottjainak összeadódott működési területére bővülne. A KMB Szabályzat 3. pont
  2. d)alpontja határozza meg a körzeti megbízotti működési körzet fogalmát, akként, hogy az a körzeti megbízottnak a körzeti megbízotti székhely szerinti, valamint a körzeti megbízotti besorolt települések közigazgatási területének, illetve részterületeinek együttese. A 15. pont fent idézett normaszövegéből megállapíthatóan a KMB Csoport létrehozása lehetőségének indoka az, hogy a körzeti megbízotti feladatok ellátása, a folyamatos rendőri lefedettség az egyes körzeti megbízotti csoportba beosztott körzeti megbízottak távolléte esetén is biztosított legyen. Mindezekből - az elsőfokú bíróság helyes érvelése szerint – az következik, hogy a KMB Szabályzat értelmében a körzeti megbízotti csoport létrehozása nem eredményezi a körzeti megbízott eredeti működési körzetének a megváltoztatását, a körzeti megbízotti csoportba tartozó körzeti megbízottak működési körzetének kibővülését. [53] A KMB Szabályzat 72. pont
  3. c)alpontja annyiban támasztja alá ezen álláspontot, hogy annak megfogalmazása egyértelműen a körzeti megbízotti csoporthoz tartozó egyes működési körzetek elkülönítésére irányuló jogalkotói szándékra utal. Rendelkezése szerint ugyanis a KMB Csoport létrehozása esetén a körzeti megbízotti csoport működési körzetleírását olyan módon kell elkészíteni, hogy az a körzeti megbízotti csoportba besorolt Fővárosi Ítélőtábla 9.Kf.700.121/2024/7 12 körzeti megbízottak működési körzetét elkülönítve tartalmazza. A körzeti megbízottnak az erről szóló okmányt a 72. pont
  4. a)és
  5. b)alpontjában rögzített okmányokkal együtt kell kezelni, és a szolgálat ellátása során magánál kell tartania. [54] A KMB Csoport létrehozása és annak a folyamatos rendőri lefedettséget biztosítani kívánó célja tehát nem eredményezi azt, hogy a felperes a jogszerűen ellátott járőri feladatokért ellenszolgáltatásra ne lenne jogosult. Az ugyanis, hogy a körzeti megbízott a feladatok összehangolása, a szolgálat ellátásának hatékonysága érdekében a szolgálat ekként történő szervezése esetén – jogosult eljárni a KMB Csoporthoz tartozó, de a saját körzeti megbízotti körzetén kívüli településeken, még nem jelenti azt, hogy ilyen esetben a beosztásába tartozó feladatot látott volna el. Beosztása ugyanis a KMB Szabályzat 3. pont a),
  6. d)és
  7. e)pontjainak együttes értelmezése szerint a saját körzeti megbízotti körzetére szól. A Kúria korábban felsorolt határozatai is ezt az álláspontot erősítik meg. [55] Mindebből összességében az következik, hogy ahhoz, hogy a körzeti megbízott adott feladatellátása ne minősüljön szolgálati beosztásához nem tartozó többletfeladatnak, az szükséges, hogy az ne járőri feladat legyen és a körzeti megbízott saját megbízási körzetében történjen. Bármelyik előbbi alapvető feltétel hiánya (azaz járőri feladat ellátása és/vagy körzeti megbízotti körzeten kívüli feladatellátás) azt eredményezi, hogy a körzeti megbízott a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti megbízási díjra válik jogosulttá. [56] Az alperes az összegszerűséggel kapcsolatos ítéleti megállapításokat is támadta, e körben azonban nem adott elő fellebbezésében olyan indokokat, amely az elsőfokú bíróságnak bizonyítékok mérlegelésén alapuló határozatának felülbírálatát, illetve az ítélet megváltoztatását indokolttá tette volna, ezért az ítélőtábla a marasztalás összegének leszállítására vonatkozóan nem látott lehetőséget. [57] Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 109. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Az ítélőtábla a Kp. 99. §
(3)bekezdése alapján a 35. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes alperest a felperes másodfokú eljárásban felmerült költségeinek megfizetésére, amelyet az IM rendelet 4. §
(1)bekezdés, valamint 3. §
(2)és
(5)bekezdései alapján állapított meg. Az Itv. 39. §
(1)bekezdése és 46. §
(1)bekezdése szerint meghatározott mértékű fellebbezési illeték az alperes személyes illetékmentessége folytán az állam terhén marad a Pp. 102. §
(1)és
(6)bekezdése alapján. [58] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 99. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezés zárja ki. Szeged,
  1. február
  2. Dr. Bálind Attila s.k. s.k. a tanács elnöke, előadó bíró Dr. Szőllősiné dr. Tóth Zsuzsanna s.k. Dr. Telegdy Gergely táblabíró táblabíró Fővárosi Ítélőtábla 9.Kf.700.121/2024/7 13

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.