← Magyarország

Gf.30016/2023/14 – Debreceni Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Társasági határozat meghozatala során a szavazatok számbavétele, ha a társasági szerződésben a szavazatokat és a szavazati arányokat a törzsbetétek nagyságához igazodóan határozták meg. Debreceni Ítélőtábla Gf.IV.30.016/2023/

  1. A Debreceni Ítélőtábla a Simon Ügyvédi Iroda (FÉL CÍME, ügyintéző: dr. Deák Eszter ügyvéd) által képviselt FELPERES NEVE (FELPERES CÍME) felperesnek -, a dr. Micskey Ügyvédi Iroda (FÉL CÍME, ügyintéző: dr. Micskey István ügyvéd) által képviselt ALPERES NEVE (ALPERES CÍME, Cg..., adószám: ...) alperes ellen társasági határozat felülvizsgálata iránt indított perében a Debreceni Törvényszék
  2. november 30-án meghozott 10.G.40.132/2022/
  3. számú ítéletével szemben a felperes részéről
  4. sorszámon, az alperes részéről
  5. sorszámon előterjesztett fellebbezések folytán indult másodfokú eljárásban meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 15 240 (Tizenötezerkettőszáznegyven) forint másodfokú perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság a
  6. sorszámon meghozott ítéletében az alperes taggyűlésének az éves beszámoló elfogadásáról rendelkező,
  7. június 17-én meghozott, számozás nélküli határozatát, valamint az HATÁROZATSZÁM1,HATÁROZATSZÁM2, HATÁROZATSZÁM3 és HATÁROZATSZÁM4 számú taggyűlési határozatait hatályon kívül helyezte és kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 58 860 forint perköltséget. [2] Az ítéletben megállapított tényállás szerint az alperes gazdasági társaságnak korábban a felperes és a házastársa, K.Sné, valamint F.E.CS. voltak a tagjai, a társaság ügyvezetését pedig kívülálló személy, V.T. látta el. A felperes és házastársa személyenként 3 000 000 forint, F.E.CS. pedig 3 100 000 forint törzsbetéttel rendelkezett, amely részesedésekre tekintettel a felperest és házastársát 300-300 szavazat, F.E.CS.-t pedig 310 szavazat illette meg a társasági szerződés 11.
  8. pontja alapján. A társasági szerződés 9.
  9. pontja akként rendelkezett, hogy az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásához a taggyűlés beleegyezése szükséges. [3] A felperes házastársa a
  10. január 28-án megkötött ajándékozási szerződéssel a 3 000 000 forint névértékű üzletrészét a felperesnek ajándékozta. Az ajándékozási szerződésre tekintettel az alperes kérte a tagok személyében bekövetkezett adatváltozás Debreceni Ítélőtábla IV.Gf.30.016/2023/14 2 cégbírósági bejegyzését, azonban a cégbíróság – nem érdemi okból – a változásbejegyzés iránti kérelmet jogerősen elutasította. [4]
  11. április 8-án a felperes és házastársa az általuk
  12. január 28-án megkötött ajándékozási szerződést felbontották. Az erről készült okiratot a felperes ugyanezen a napon átadta az alperes ügyvezetőjének, aki ekkor módosított tagjegyzéket állított ki, amely szerint az alperes tagja, F.E.CS. 3 100 000 forint, a felperes 3 000 000 forint, valamint K.Sné 3 000 000 forint törzsbetéttel. [5] Az alperes ügyvezetője
  13. április 27-én a tagok ülés tartása nélküli döntéshozatalát kezdeményezte arról, hogy a taggyűlés beleegyezését adja-e ahhoz, hogy K.Sné kívülállóként, az eredeti állapot természetben történő helyreállítása jogcímén üzletrészt szerezzen a társaságban a közte és a felperes között
  14. január 28-án létrejött ajándékozási szerződés felbontására irányuló,
  15. április 8-án keltezett okirat alapján.
  16. április 29-én pedig az alperes ügyvezetője megállapította, hogy a taggyűlés 310 leadható szavazattal meghozta az HATÁROZATSZÁM5 számú határozatot, amely szerint az alperes taggyűlése nem adja a beleegyezését ahhoz, hogy K.Sné kívülállóként üzletrészt szerezzen a társaságban. A HATÁROZATSZÁM6 számú határozatával pedig a taggyűlés elutasította, hogy a társaság a létesítő okiratát úgy módosítsa, hogy a felperest megillető szavazatok száma 300-ról 600-ra, a szavazatainak aránya pedig 33%-ról 66%-ra nőjön. [6] Az alperes ügyvezetője
  17. május 4-én tagjegyzéket készített, amelyen tagként F.E.CS-t tüntette fel 3 100 000 forint törzsbetéttel, valamint a felperest 6 000 000 forint törzsbetéttel. [7] Az alperes ügyvezetője a
  18. április 30-án keltezett okiratba foglaltan döntéshozatalt kezdeményezett az ügyvezető és a cégvezető visszahívása, új ügyvezetők és cégvezetők választása, a bejegyzett könyvvizsgáló visszahívása, fióktelep megszüntetése, ügyvezetőnek adandó felmentvény és bérkiegészítés tárgyában. [8] A felperes és házastársa
  19. május 12-i levelükben véleményt nyilvánítottak a szavazásra feltett kérdésekről, amelyet az alperes
  20. május 18-án vett át. [9] A
  21. május 18-án keltezett okiratba foglaltan az alperes ügyvezetője rögzítette, hogy a taggyűlés 310 nem szavazattal, 300 igen szavazat ellenében elutasította a HATÁROZATSZÁM7 számú, HATÁROZATSZÁM8 számú, HATÁROZATSZÁM9 számú és HATÁROZATSZÁM10 számú határozattervezeteket. Rögzítette továbbá, hogy 310 igen szavazattal 300 nem szavazat ellenében az HATÁROZATSZÁM11 számú határozattal úgy döntött, hogy a KFT. könyvvizsgálót azonnali hatállyal visszahívja a könyvvizsgálói megbízásából, a HATÁROZATSZÁM12 számú határozattal pedig megszüntette az alperes CÍM .../8 helyrajzi szám alatt található fióktelepét. A HATÁROZATSZÁM13 számú határozattal megadta V.T. ügyvezető részére a
  22. december 12-e és
  23. április 14-e közötti időre vonatkozó felmentvényt, továbbá a HATÁROZATSZÁM14 számú határozatával V.T. ügyvezető részére a 4 havi munkabérével azonos összegű bérkiegészítést szavazott meg a kifejtett ügyvezetői tevékenysége díjazásaként. [10] A felperes a
  24. május 29-én benyújtott keresetében az alperes HATÁROZATSZÁM5 számú, a HATÁROZATSZÁM15 számú, a HATÁROZATSZÁM6 számú, a HATÁROZATSZÁM7 számú, az HATÁROZATSZÁM8 számú, a HATÁROZATSZÁM9 számú, a HATÁROZATSZÁM10 számú, az HATÁROZATSZÁM11 számú, a Debreceni Ítélőtábla IV.Gf.30.016/2023/14 3 HATÁROZATSZÁM12 számú, a HATÁROZATSZÁM13 számú és a HATÁROZATSZÁM14 számú taggyűlési határozatainak a hatályon kívül helyezését kérte. [11] A Debreceni Törvényszék a .../
  25. számú ítéletével a támadott határozatok hatályon kívül helyezéséről döntött, amely döntését a Debreceni Ítélőtábla a .../
  26. számú ítéletével érdemben helybenhagyta. A másodfokú ítélet indokolásában megállapította, hogy a
  27. január 28-i ajándékozási szerződés alapján a tagváltozás teljesedésbe ment, ennek következménye, hogy a felek azt már nem bonthatták fel, legfeljebb a jövőre nézve szüntethették volna meg. Az átruházásra tekintettel pedig a felperesre szálltak át az átruházónak a tagsági jogviszonyból eredő jogai és kötelezettségei, emiatt a felperes üzletrésze 6 000 000 forintra, szavazatainak a száma pedig 600-ra emelkedett, függetlenül attól, hogy a tagváltozást – a kérelem formai hiányosságai miatt – nem jegyezték be a cégjegyzékbe. [12] Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a
  28. június 21-én meghozott .../
  29. számú ítéletével ezt a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. [13] Az alperes ügyvezetője a
  30. május 31-i keltezésű meghívóval taggyűlést hívott össze
  31. június 17-ére, amelynek napirendjén a
  32. évi beszámoló elfogadása, az ügyvezető munkaszerződésének a megerősítése, V.A. korábbi cégvezető cégjegyzékből való törlése és V.ZS. ügyvezetővé választása szerepelt. [14] A taggyűlésen jelen volt a felperes és F.E.CS. akiknek a döntéshozatal során 300, illetve 310 szavazatot vett figyelembe az alperes a jegyzőkönyv szerint. [15] A taggyűlés külön számozás nélkül határozott arról, hogy az alperes beszámolóját elfogadja. Az HATÁROZATSZÁM1 számú határozatával ismételten rendelkezett az alperes
  33. évi számviteli törvény szerinti beszámolójának az elfogadásáról. A HATÁROZATSZÁM2 számú határozattal megerősítette az ügyvezetőjével
  34. április 14-én kötött munkaszerződést, és megállapították, hogy a felek a szerződést folyamatosan teljesítik, illetve felhatalmazta az ügyvezetőt, hogy az ügyvezetői tisztsége megszűnéséig felvegye a munkabérét és egyéb juttatásait. A HATÁROZATSZÁM3 számú határozattal a taggyűlés megállapította V.A. cégvezetői tisztségének a megszűnését, amelyre tekintettel felhívta az ügyvezetőt, hogy annak cégjegyzékből való törlése érdekében a szükséges intézkedéseket megtegye. A HATÁROZATSZÁM4 számú határozattal pedig a taggyűlés V.ZS.-t
  35. június 17-étől határozatlan időtartamra ügyvezetővé választotta önálló képviseleti jogkörrel. [16] A taggyűlés a határozatokat F.E.CS. 310 támogató szavazata és a felperes 300 nemleges, illetve egy esetben tartózkodó szavazata mellett hozta meg. [17] A felperes a jelen perben előterjesztett pontosított keresetében az alperes éves beszámolóját elfogadó számozás nélküli és az HATÁROZATSZÁM1 számú a
  36. évi beszámolót ismételten elfogadó, a HATÁROZATSZÁM2 számú, a HATÁROZATSZÁM3 számú és a HATÁROZATSZÁM4 számú taggyűlési határozatainak a hatályon kívül helyezését kérte „A Polgári Törvénykönyvről” szóló
  37. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:
  38. §-ának

(1)-
(3)bekezdései, a 3:19. §-ának
(2)bekezdése, a 3:36. §-ának
(1)bekezdése, a 3:110. §-ának
(1)-
(2)bekezdései, a 3:164. §-ának
(1)-
(2)bekezdései és a 3:197. §-ának
(1)-
(3)bekezdései alapján. [18] Arra hivatkozott, hogy a határozatok meghozatala során az ügyvezető a tagokat megillető szavazatok számát a
  1. május 4-én keltezett, legutolsó tagjegyzék adataival ellentétesen Debreceni Ítélőtábla IV.Gf.30.016/2023/14 4 állapította meg, mivel az alapján őt a 6 000 000 forint törzsbetétje után 600 szavazat illette meg. Erre tekintettel pedig valamennyi, a keresetében megjelölt taggyűlési határozat jogszabálysértő. [19] Kifogásolta, hogy az alperes ügyvezetője a Kúria előtti felülvizsgálati eljárásban
  2. június 21-én hozott ítéletét megelőző időpontra,
  3. június 17-re hívta össze a taggyűlést, amelyen annak ellenére, hogy a Debreceni Törvényszéknek a Debreceni Ítélőtábla jogerős határozata alapján a hivatkozott szavazatszámokat kellett volna figyelembe vennie, a számára sérelmes szavazatszámokkal számolt a határozatok meghozatala során. Az alperes ügyvezetője tehát a taggyűlésen leadott szavazatokat nem az alperes társasági szerződésének
  4. pontjában rögzített – a hatályos tagjegyzékkel azonos tartalmú – törzsbetéthez igazodó üzletrészek alapján hozta meg, hanem attól önkényesen eltért, emiatt azok jogszabálysértőek. [20] Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Vitatta, hogy a felperest megillető szavazatok száma 300-ról 600-ra nőtt volna. A felperes a szavazás idején 300 szavazattal rendelkezett. A tagokat megillető szavazatok számát a társasági szerződés 11.
  5. pontja tartalmazza, és abban nincs olyan rendelkezés, hogy a tagokat megillető szavazatok száma a törzsbetéthez, vagy az üzletrészhez igazodna. [21] Állította, hogy a keresetben megjelölt határozatok elfogadása során nem sértett jogszabályt, így a hatályon kívül helyezés törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn. Hivatkozott arra, hogy a szavazati jogok tekintetében a társasági szerződés módosítása nem történt meg, ezért a felperes a szavazás során csak 300 szavazattal rendelkezett. Álláspontja szerint mindaddig nem növekszik meg a felperes üzletrésze az általa megszerzett másik önálló üzletrésszel, amíg az alperes tagjai a létesítő okiratot ennek megfelelően nem módosítják. A Ptk. pedig az adott időpontban nem adott lehetőséget arra, hogy a felperesnek több üzletrésze legyen, arra csak annak
  6. január 1-jei változása óta van lehetőség. [22] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét megalapozottnak találta. [23] Arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésére állt okiratokból nem volt megállapítható, hogy a
  7. évi beszámoló elfogadásáról rendelkező számozás nélküli taggyűlési határozat hatályon kívül lett-e helyezve. Emiatt úgy tekintette, hogy arról, mind a számozás nélküli, mind az HATÁROZATSZÁM1 számú határozat – lényegében azonos tartalommal – rendelkezett. [24] Rámutatott arra, hogy a Debreceni Ítélőtábla .../
  8. számú jogerős ítélete indokolásának [28] bekezdésében leírtakat teljes mértékben irányadónak tekinti. A felperes szavazati mértékének a meghatározása során figyelembe kell venni, hogy a felperes
  9. január 28-án megszerezte K.Sné üzletrészét az ahhoz tartozó 300 szavazattal együtt. Emiatt a szavazás során 600 szavazat leadására volt jogosult, függetlenül a tagváltozás bejegyzésének az elmaradásától. [25] Rámutatott arra is, hogy a Ptk.
  10. december 31-ig hatályban volt 3:
  11. §-ának
(1)bekezdésében és a Ptk. 3:169. §-ának
(1)bekezdésében írtak közötti ellentét csupán látszólagos. A Ptk. 3:161. §
(2)bekezdésében írtak ugyanis a társaság alapításkori állapotára vonatkoznak, ami nem jelenti azt, hogy a későbbiekben a tag ne szerezhetné meg egy másik tag üzletrészét, vagyis nem kötelező az, hogy az egy kézben összpontosuló üzletrészek egy üzletrésszé olvadjanak össze. Emiatt egyértelműen arra a megállapításra jutott, hogy a felperes oldalán a szavazás során 600 szavazatot kellett volna figyelembe venni, ezért a felperes alappal kéri a támadott határozatok hatályon kívül helyezését. Debreceni Ítélőtábla IV.Gf.30.016/2023/14 5 [26] Az ítélete indokolásának [56] bekezdésében megjegyezte, a döntése nem eredményezi azt, hogy azt lehetne megállapítani, hogy ellentétes tartalmú határozatok meghozatalára került sor, mivel a hatályon kívül helyezés következményeként – amennyiben az érintett tárgykörökben a határozathozatal szükséges – nem mellőzhető a szavazás teljes folyamatának a megismétlése (taggyűlés összehívása, döntéshozatal). [27] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen mind a felperes, mind az alperes fellebbezést nyújtott be. [28] A felperes a fellebbezésében a sérelmezett határozat megváltoztatását akként kérte, hogy az ítélőtábla törölje az elsőfokú ítélet indokolásának [56] bekezdését. Az elsőfokú bíróságnak a hivatkozott bekezdésben tett megjegyzését eljárásjogilag szükségtelennek minősítette, mivel a jelen perben nem lehetett kereseti kérelme arra vonatkozóan, hogy a bíróság állapítsa meg a határozatok valódi tartalmát. Érdemben sem értett egyet a bekezdésben írtakkal, mivel a legfőbb szerv határozata egyértelmű az adott esetben, csupán az alperes ügyvezetőjének magatartása sértett jogszabályt azzal, hogy nem megfelelő módon vette figyelembe a szavazatszámokat. Emiatt pedig nem tartotta indokoltnak a teljes döntéshozatali eljárás megismétlését. Abból az okból sem tartotta ezt indokoltnak, hogy az ügyvezető részéről semmilyen garancia sincs arra, hogy a megismételt döntéshozatali eljárásban a megfelelő szavazatszámlálást biztosítja. [29] Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében a sérelmezett határozat indokolási részének törlése iránti kérelem elutasítását kérte, az indokolásban írtakat helytállónak és a jogszabályoknak megfelelőnek találta. Hangsúlyozta, hogy a bíróságnak csak a felülvizsgálni kért határozat hatályon kívül helyezésére van módja, arra nincs, hogy annak ellentétes tartalmat tulajdonítson. Hivatkozott a Debreceni Ítélőtábla Cgf.III..... számú – változásbejegyzés elutasítása tekintetében meghozott – végzésére. [30] A felperes e fellebbezési ellenkérelem ismeretében is fenntartotta a fellebbezését. Kiemelte, hogy a határozat megszületett az ő 600 szavazatával és a legfőbb szervi akaratot az ügyvezetőnek nem volt joga alakítani. Különbséget kell tenni a döntési és a dokumentálási tevékenység között, az adott esetben az utóbbi hibája miatt volt szükséges a határozatokat hatályon kívül helyezni. [31] Az alperes a fellebbezésében a sérelmezett határozat megváltoztatását és a felperes keresetének az elutasítását kérte. [32] A megváltoztatásra irányuló fellebbezési kérelmében azt kérte, hogy az ítélőtábla „A polgári perrendtartásról” szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 369. §-a
(3)bekezdésének a)-e) pontjaiban foglalt felülbírálati jogkörében eljárva – az elsőfokú bíróságtól eltérően – azt a jogi következtetést vonja le, hogy a jelen perrel érintett taggyűlési határozatok meghozatala során a felperest ténylegesen csak 300 szavazat illette meg, mivel a társasági szerződés 11.4. pontja így rendelkezik, illetve a Ptk. 3:4. §-ának
(2)bekezdése is azt támasztja alá, hogy a jogi személy tagjai, illetve alapítói az egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyuk, valamint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során a létesítő okiratban – a
(3)bekezdésben foglaltak kivételével – eltérhetnek e törvénynek a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól. Debreceni Ítélőtábla IV.Gf.30.016/2023/14 6 [33] Kérte továbbá, hogy az ítélőtábla a már hivatkozott felülbírálati jogkörében eljárva vizsgálja felül az elsőfokú határozat anyagi jognak való megfelelőségét, és – az elsőfokú ítéletben foglaltaktól eltérően – vonja le azt a jogi következtetést, hogy a Ptk. 3:161. §-ának
(2)bekezdésében írtak nem csak a társaság alapításkori állapotára vonatkoznak, mivel erre a jogi következtetésre csak abban az esetben lenne mód, ha ezt a rendelkezést a törvény szövege kifejezetten tartalmazná. [34] Kérte annak megállapítását is, hogy a felperes
  1. január 28-án megszerzett üzletrészéhez kapcsolódó szavazati jogokat csak az alperes létesítő okiratának ilyen tartalmú módosítása esetén szerezheti meg, annak hiányában pedig a megszerzett üzletrészhez kapcsolódó szavazati jogokat nem gyakorolhatja. [35] Hivatkozott arra is, hogy sem a taggyűlési határozatai, sem az azok meghozatalára vezető eljárása nem volt jogszabálysértő, emiatt a felperes keresetét el kell utasítani. [36] A felperes az alperes fellebbezésére tekintettel benyújtott ellenkérelmében a sérelmezett határozat helybenhagyását kérte. [37] Hivatkozott a Kúria
  2. június 21-én meghozott, .../
  3. számú ítéletére, amely teljes anyagi jogerőhatással már elbírálta a szavazat számokkal összefüggő jogvitát, amikor hatályában fenntartotta a Debreceni Ítélőtábla .../
  4. számú ítéletét. [38] Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp.
  5. §-a alapján – az
(1)bekezdésében foglalt feltételek hiányában – tárgyaláson kívül bírálta el, ugyanis a felek a tárgyalás tartása iránti kérelmet nem terjesztettek elő. [39] A fellebbezések nem alaposak. [40] Az ítélőtábla megállapítása szerint az elsőfokú bíróság a tényállást a jogvita megalapozott elbírálásához szükséges mértékben feltárta, azt helyesen állapította meg, az így megállapított tényállásból pedig helytálló jogi következtetések levonásával, érdemben helyes döntést hozott. [41] Az ítélőtábla alaptalannak találta az alperesnek azt a hivatkozását, hogy a társasági szerződés 11.4. pontja, valamint a Ptk. 3:4. §-ának
(2)bekezdésében foglaltak szerint a felperest ténylegesen csak 300 szavazat illette meg. Ezzel összefüggésben az ítélőtábla utal a Kúria .../
  1. számú ítélete [34] bekezdésében kifejtettekre, amely szerint önmagában a társasági szerződés 11.
  2. pontjában foglaltakból nem következik, hogy a tagok azzal el kívántak volna térni a Ptk. 3:
  3. §-ának
(2)bekezdésében írtaktól. Emiatt a felperes vonatkozásában 600 szavazatot kellett volna figyelembe venni. [42] Alaptalan az alperesnek az az érvelése is, hogy a Ptk. 3:161. §-ának
(2)bekezdésében írtak nem csak a társaság alapításkori állapotára vonatkoznak, mivel erre a jogi következtetésre csak abban az esetben lenne mód, ha ezt a rendelkezést a törvény szövege tartalmazná. Ezzel összefüggésben az ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bíróság ítéletének [54] bekezdésében kifejtettekkel, azt megismételni nem kívánja. [43] Azt az alperesi hivatkozást sem fogadta el az ítélőtábla, hogy a felperes a
  1. január 28-án megszerzett üzletrészéhez kapcsolódó szavazati jogokat csak az alperes létesítő okiratának ilyen tartalmú módosítása esetén szerezheti meg, annak hiányában pedig a Debreceni Ítélőtábla IV.Gf.30.016/2023/14 7 megszerzett üzletrészhez kapcsolódó szavazati jogokat nem gyakorolhatja, mert az üzletrészhez kapcsolódó szavazati jog eltérő mértékét a tagok – figyelemmel a Ptk. 3:
  2. §ának
(3)bekezdésében foglaltakra – csak egyhangú határozattal állapíthatták volna meg jogszerűen, amely határozat meghozatala során a személyében érintett tagot (felperest) is szavazati jog illette volna meg (BH
  1. 305.). Az adott esetben azonban – nem vitásan – ilyen határozat meghozatala nem történt. [44] Az ítélőtábla utal a Kúria .../
  2. számú ítéletének [33] bekezdésében kifejtettekre, amely szerint ehhez a döntéshez egyhangú határozat lenne szükséges. A társasági szerződés egyes tagok törzsbetétjét meghatározó
  3. pontjából és az egyes tagokat megillető szavazatok számáról rendelkező 11.
  4. pontjából nem következik, hogy a tagok abban el kívántak volna térni a Ptk. 3:
  5. §-ának
(2)bekezdésében írtaktól, miután a szavazatszámokat és a szavazati arányokat a törzsbetétek nagyságához igazodóan határozták meg. Ettől való lényeges eltérést az eredményezne, ha a felperes megszerzett üzletrészéhez nem kapcsolódna szavazat, ami a felperes mint tag jogait hátrányosan érintené. Hangsúlyozza az ítélőtábla, hogy a Kúria is úgy foglalt állást: azáltal, hogy 300 szavazattal senki nem szavazott, az alperes harmadik, 3 100 000 forint névértékű üzletrésszel rendelkező tagja szavazattöbbségi helyzetet teremtett a saját javára a 9 100 000 forint törzsbetéttel rendelkező cégben. [45] Mindezekből következően az ítélőtábla az alperes fellebbezését nem találta alaposnak. [46] Az ítélőtábla megállapítása szerint nem alapos a felperes fellebbezése sem, ugyanis az elsőfokú bíróság az ítéletének [56] bekezdésében az alperesnél kialakult vitás helyzet megoldására adott iránymutatást. Az ítélőtábla egyetértett a Debreceni Ítélőtábla Cgf.III... szám alatti ügyében tett megállapítással, amely szerint nem volt olyan határozat – függetlenül attól, hogy milyen okból került hatályon kívül helyezésre –, amely tekintetében módosítani lehetne a Kúria által megállapított szavazatszámlálással a határozatoknak a tartalmát. Az alperesnek az adatváltozásokról újabb taggyűlési határozatot kell hoznia és annak alapján kérheti – az újabb határozatok meghozatalának időpontjától – az adatváltozások bejegyzését. Alaptalan az a felperesi hivatkozás, hogy az ítélőtáblát nem köti az ítélőtábla másik tanácsának nemperes eljárásban meghozott döntése, ugyanis a változás bejegyzése nemperes eljárásban történik, és csak az abban az eljárásban hozott bírói határozatok szolgálhatnak alapul az alperes határozataival elérni kívánt változások bejegyzésére. [47] Mindezekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság érdemben helyes ítéletét a Pp. 383. §-ának
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [48] A felperes és az alperes fellebbezése eredménytelen maradt, ezért mindkettőjüknek a jogi képviselőik ügyvédi munkadíjából és a megfizetett fellebbezési eljárási illetékből származó, saját másodfokú perköltségük a Pp. 83. §-ának
(3)bekezdése alapján a terhükön marad. [49] A Pp. 83. §-ának
(1)bekezdése alapján az alperes azonban köteles megtéríteni a felperesnek az általa „A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről” szóló 32/
  1. (VIII.22.) IM rendelet (a továbbiakban: Ükr.) szabályaira hivatkozással felszámított, a jogi képviselője ügyvédi munkadíjából származó másodfokú perköltségét, amelynek összegét az ítélőtábla az Ükr.
  2. §-ának
(3)és
(5)bekezdése, valamint a 4/A. §-ban foglaltak alkalmazásával bruttó 15 240 forintban határozta meg, figyelemmel arra, hogy a másodfokú eljárásban tárgyalás tartására nem került sor, ezáltal a felperes jogi képviselőjének ügyvédi tevékenysége kizárólag a másfél oldal terjedelmű fellebbezési ellenkérelem elkészítésében Debreceni Ítélőtábla IV.Gf.30.016/2023/14 8 nyilvánult meg. Az alperes pedig a Pp. 81. §-ának
(2)vagy
(5)bekezdésének megfelelően nem számított fel perköltséget a fellebbezési ellenkérelmével összefüggésben, ezért arról az ítélőtábla a Pp. 82. §-ának
(3)bekezdése alapján nem dönthetett. Debrecen,
  1. június
  2. Dr. Drexlerné dr. Karcub Edit s.k. a tanács elnöke – előadó bíró, Dr. Szűcs Lajos s.k. bíró, Szilágyiné dr. Karsai Andrea s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.