A határozat elvi tartalma: Nem eredményezi a tisztességes eljárás sérelmét, ha a perújító felperes a kötelező jogi képviseletről teljes körű tájékoztatást kapott, ennek ellenére fellebbezést személyesen eljárva nyújtotta be, amelyet a bíróság visszautasított. ... A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.V.39.511/2020/
- A tanács tagjai: dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet a tanács elnöke dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró Ságiné dr. Márkus Anett bíró A perújító felperes: Felperes1 Cím2 A perújított alperes: Budapest Rendőrfőkapitánya Cím1 A perújított alperes képviselője: dr. Kurucz Péter kamarai jogtanácsos A per tárgya: közlekedési bírság ügyben hozott közigazgatási döntés jogszerűségének vizsgálata tárgyában hozott 13.K.27.555/2018/
- számú ítélettel szemben benyújtott perújítási kérelem A fellebbezést benyújtó fél: a perújító felperes 12.K.700.689/2020/
- szám alatt A fellebbezéssel támadott határozat: a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- március
- napján kelt 12.K.28.339/2019/
- számú végzése fellebbezés visszautasítása tárgyában Rendelkező rész A Kúria az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. Kúria V.Kpkf.39.511/2020/2 2 A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A személyesen eljáró perújító felperes
- szeptember
- napján perújítási kérelmet terjesztett elő a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban: elsőfokú bíróság)
- november
- napján kelt, 13.K.27.555/2018/
- számú - közlekedési bírság ügyben kézbesítési vélelem tárgyában hozott közigazgatási döntés jogszerűségének vizsgálata iránti közigazgatási perben meghozott - keresetet elutasító ítéletével szemben. Az elsőfokú bíróság a
- december
- napján kelt 12.K.28.339/2019/
- számú végzésében a perújítási kérelmet, mint érdemi tárgyalásra alkalmatlant, elutasította. Végzésében tájékoztatást adott a perorvoslati eljárásban a törvényszék előtti kötelező jogi képviseletről és a jogi képviselő hiányának jogkövetkezményéről. [2] A perújító felperes személyesen eljárva fellebbezést nyújtott be a perújítási kérelmet elutasító 12.K.28.339/2019/
- számú végzés ellen. Az elsőfokú bíróság a
- január
- napján kelt 12.K.28.339/2019/
- számú végzésében a fellebbezést visszautasította, mivel a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdése szerint a törvényszék előtt a jogi képviselet kötelező, ennek ellenére a perújító felperes a fellebbezést személyesen eljárva nyújtotta be. Az elsőfokú bíróság a 12.K.28.339/2019/
- számú végzésében tájékoztatta a perújító felperest a jogorvoslati lehetőségről, ennek keretében arról is, hogy a törvényszék előtti perorvoslati eljárásban a jogi képviselet kötelező, továbbá tájékoztatást adott a jogi képviselő hiányának jogkövetkezményéről. A tájékoztatás kiterjedt arra, hogy rászorultság esetén a fél párfogó ügyvédi képviselet engedélyezését kérheti a jogi segítségnyújtó szolgálattól. [3] A perújító felperes a 12.K.28.339/2019/
- számú végzés ellen személyesen eljárva fellebbezést nyújtott be. Az elsőfokú bíróság végzése [4] A személyesen eljáró perújító felperes által a fellebbezést visszautasító 12.K.28.339/2019/
- számú végzés ellen benyújtott fellebbezést az elsőfokú bíróság a
- március
- napján kelt 12.K.28.339/2019/
- számú végzésében visszautasította. A végzés indokolásában a Kp.
- §
(1)bekezdése, valamint a 27. §
(4)bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(2)bekezdése alapján rámutatott arra, hogy a jogorvoslati eljárásban a törvényszék Kúria V.Kpkf.39.511/2020/2 3 előtt kötelező a jogi képviselet, amelynek hiánya esetén a perorvoslati kérelmet a bíróság hiánypótlási felhívása kiadása nélkül visszautasítja. Rögzítette, hogy a perújító felperes a jogi képviseletről a jogorvoslati jog gyakorlására vonatkozó, a kötelező jogi képviseletre és hiányának jogkövetkezményére is kiterjedő tájékoztatás ellenére nem gondoskodott, ezért a bíróság a fellebbezés visszautasításáról döntött. A fellebbezés és az észrevétel [5] A perújító felperes a 2020. május 1. napján kelt - informatikai hiba miatt az informatikai rendszerben 2020. június 25. napján megjelent - fellebbezésében kérte az elsőfokú bíróság végzésének a „megsemmisítését” (helyesen: hatályon kívül helyezését) és az elsőfokú bíróság utasítását a perújítási eljárás haladéktalan megindítására. Jogszabálysértésként hivatkozott a Kp. 2. §
(1)és
(2)bekezdésének a megsértésére, mivel álláspontja szerint a bíróság egyáltalán nem biztosított számára hatékony jogvédelmet és tisztességtelenül utasította el a jogos perújítási beadványát. Hivatkozott a Kp. 2. §
(3)bekezdésének a megsértésére is, mivel a bíróság a legkisebb mértékben sem járult hozzá a jogai szabad gyakorlásához. A perújító felperes úgy értékeli, hogy a jogszabályi rendelkezések, valamint a szándékos szabálytalanságok és hibák alapján az elsőfokú bíróság végzése teljes mértékben törvénytelen. Előadta, hogy
- március
- napjától folyamatosan adott be fellebbezéseket, amelyek törvénytelen módon visszautasításra kerültek. A folyamatos fellebbezésekre tekintettel - álláspontja szerint - a perújítási kérelme nem lehet elkésett. Emellett hivatkozott arra, hogy az elutasító végzés indokolása sem felel meg a valóságnak, mivel nem lehet pervesztes egy olyan ügyben, ami el sem kezdődött, így perköltség nem is számolható fel a terhére. Hangsúlyozta, hogy az előzményi ügyben minden beadványában világosan jelezte, hogy
- december
- és
- január
- napja között nem tartózkodott Helység
- A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmét el sem utasíthatták volna, mivel a Kp. és a Ket. kifejezetten utal a kérelmek méltányos elbírálására. Előadta, hogy rászorultsága miatt járna részére az ingyenes jogi képviselet, de azt a „BFKH nem engedélyezte” számára, pedig törvényi kötelességük lenne, hogy hatékony jogvédelmet biztosítsanak. Kifogásolta, hogy a
- január
- napján a bíróság elnökének címezve előterjesztett kizárási kérelmét sem bírálták el. [6] A perújított alperes a fellebbezésre észrevételt nem tett. A Kúria döntése és annak jogi indokai [7] A perújító felperes fellebbezése - az alábbiak szerint - nem alapos. [8] A Kúria a személyesen eljáró perújító felperes fellebbezését a
- április
- napjától hatályos
- §
(1)bekezdésének a) pontja alapján érdemben vizsgálta, ennek során az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezés keretei között bírálta felül. A Kúria megítélése szerint az elsőfokú bíróság az irányadó jogszabályhelyeket pontosan megjelölte és helyesen értelmezte, Kúria V.Kpkf.39.511/2020/2 4 a perújító felperes fellebbezésének visszautasítása tekintetében érdemben helytálló döntést hozott, valósághűen, megalapozottan állapította meg, hogy a perújító felperes a jogorvoslati tájékoztatás ellenére személyesen eljárva, jogi képviselő nélkül terjesztette elő a 12.K.28.339/2019/11. számú végzés ellen a fellebbezését, ezért a jogorvoslati tájékoztatásnak megfelelően hiánypótlási felhívás kiadása nélkül a Kp. 74. §
(2)bekezdése értelmében a fellebbezés visszautasításának volt helye. A fellebbezésben foglaltakra utalással a Kúria a következőket emeli ki. [9] A fellebbezésben jogszabálysértésként hivatkozott, a Kp. 2. §
(1),
(2)és
(3)bekezdésének a rendelkezései egyrészt meghatározzák a bíróság azon feladatait, amelyeket a felek hatékony jogvédelme, jogai gyakorlásának biztosítása érdekében kell ellátni. E feladatok ellátása a közigazgatási peres eljárásban érvényesülő általános követelmény. Másrészt tartalmazzák a tisztességes eljárás követelményét, amelynek érvényesítése érdekében a bíróság feladata a felek tájékoztatása, ezáltal a felek eljárási jogosultságai gyakorlásának és kötelezettségei teljesítésének az elősegítése. Az elsőfokú bíróság a 12.K.28.339/2019/11. számú végzésében részletesen tájékoztatta a perújító felperest a fellebbezési eljárásban fennálló kötelező jogi képviseletről, és a jogi képviselő hiányának jogkövetkezményéről. A perújító felperes a 12.K.28.339/2019/11. számú végzés elleni fellebbezését 2020. április 1. napját megelőzően nyújtotta be, így arra a Kp. 27. §
(1)bekezdésének a
- március
- napjáig hatályos rendelkezése az irányadó. A
- április
- napját megelőzően előterjesztett fellebbezés vonatkozásában az elsőfokú bíróság a kötelező jogi képviselet kógens szabályától nem tekinthetett el, azokat jogszerűen nem mellőzhette. A Kp.
- §
(1)bekezdésének
- április 1-jén hatályba lépett módosítása folytán a törvényszék végzése elleni fellebbezési eljárásban a Kúria előtt nem kötelező a jogi képviselet, amely jogszabálymódosítás eredményeként a Kúria a személyesen eljáró perújító felperes fellebbezését érdemben el tudta bírálni, e jogszabályváltozás azonban nem hat ki a perújító felperes
- április
- előtt benyújtott fellebbezésére, illetve az annak visszautasításáról rendelkező 12.K.28.339/2019/
- számú elsőfokú végzés jogszerűségére. [10] Kötelező jogi képviselet esetében a Pp. szabályait kell alkalmazni a Kp. által nem szabályozott körben, ennélfogva jogszerűen járt el az elsőfokú bíróság azáltal, hogy a 12.K.28.339/2019/
- számú végzésében a Pp.
- §
(2)bekezdésében foglaltak szerint a jogi képviselő nélkül benyújtott fellebbezést - hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasította. A kötelező jogi képviseletről, valamint hiányának jogkövetkezményéről a fellebbezéssel támadott 12.K.28.339/2019/
- számú végzésben az elsőfokú bíróság tájékoztatást adott, így a felek hatékony jogvédelme, jogai gyakorlásának biztosítása érdekében fennálló feladatát teljesítette, a tisztességes eljárás követelményei szerint járt el. Erre figyelemmel a perújító felperes alaptalanul hivatkozott a Kp.
- §
(1),
(2)és
(3)bekezdésének a megsértésére. A Kúria hangsúlyozza, hogy a perújítási kérelem benyújtását követően az elsőfokú bíróság a tájékoztatási kötelezettségének két alkalommal is (12.K.28.339/2019/
- és 12.K.28.339/2019/
- számú végzés) teljeskörűen eleget tett, mivel tájékoztatása kiterjedt a fellebbezési eljárásban érvényesülő kötelező jogi képviseletre, a jogi segítségnyújtás keretében igénybe vehető pártfogó ügyvédi képviselet lehetőségére és a jogi képviselő hiányának jogkövetkezményére is. [11] Jelen másodfokú eljárás tárgya a 12.K.28.339/2019/
- számú végzés, így az ellene benyújtott fellebbezés keretei képezték az érdemi vizsgálat korlátját. Erre tekintettel a Kúria a 12.K.28.339/2019/
- számú végzés körén kívül eső perújító felperesi hivatkozásokat - így a perújítási kérelem elutasítása, elkésettsége, méltányos elbírálása és perköltségre Kúria V.Kpkf.39.511/2020/2 5 vonatkozó rendelkezése körében tett előadásokat, valamint azt, hogy jogszerű-e el az eljáró kormányhivatal pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelem tárgyában hozott döntése - nem vizsgálhatta. A kizárási kérelem el nem bírálására vonatkozó perújító felperesi hivatkozással összefüggésben a Kúria rámutat arra, hogy a 12.K.28.339/2019/
- számú végzés indokolásában az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a kizárási kérelem bejelentésének csak az eljárást befejező határozat meghozataláig van helye. [12] Mindezekre tekintettel a Kúria az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta a Kp.
- §
(5)bekezdése alapján. Záró rész [13] el. A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta [14] A fellebbezésre a perújított alperes észrevételt nem tett, ezért másodfokú perköltségről a Kúriának rendelkezni nem kellett. [15] A fellebbezési eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [16] A végzés ellen a fellebbezés lehetőségét a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a végzés elleni felülvizsgálatot Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- szeptember
- dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. a tanács elnöke, dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró, s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Ságiné dr. Márkus Anett