Kfv.37436/2024/2 – Kúria

(1)bekezdés aa),

1. ab)és
2. ad)alpontjaira alapítja, de a megjelölt alpontokhoz kapcsolódóan indokolást nem terjeszt elő, a felülvizsgálati kérelem befogadásra nem kerülhet sor. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.VII.37.436/2024/2. Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke Dr. Szilas Judit előadó bíró Dr. Magyarfalvi Katalin bíró Dr. Remes Gábor bíró Dr. Varga Eszter bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: Dr. Tóth T. Zsolt Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd: Dr. Tóth T. Zsolt cím2 Az alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság cím3 Az alperes képviselője: Dr. Jáger Kristóf András kamarai jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészeti üggyel összefüggő közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Fővárosi Törvényszék 52.K.700.196/2024/11. számú ítélete A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes (13. sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria VII.Kfv.37.436/2024/2 2 Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes 2023. május 11. napján jövedelemszerzés célú tartózkodási engedély meghosszabbítása iránt nyújtott be kérelmet az elsőfokú idegenrendészeti hatóságnál. A hiánypótlásra felhívás és annak a felperes kérelmére egy alkalommal történt meghosszabbítását követően az elsőfokú idegenrendészeti hatóság a 106-1-47737/5/2023-T. számú végzésével az eljárást a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 86/M. §

(1)bekezdés a) pontja alapján megszüntette, mert a felperes a hiánypótlásnak nem tett eleget. [2] A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes az elsőfokú végzést helybenhagyta. Indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú idegenrendészeti hatóság – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – a felperest hiánypótlásra hívta fel, aki annak a meghosszabbított határidőn belül sem tett eleget, ezért a kérelme érdemben nem volt elbírálható, a Harmtv. 86/M. §

(1)bekezdés a) pontja szerinti megszüntetési ok fennállt. A felperes a fellebbezéséhez egyenlegigazolást és bankszámlakivonatot mellékelt, de a hiánypótlásban foglaltakat ezzel sem teljesítette teljeskörűen, mivel a felhívásban szereplő jövedelemszerzési cél alátámasztására vonatkozó dokumentumok nem álltak rendelkezésre. [3] A felperes az alperes határozata ellen közigazgatási pert indított, amelyben az alperes végzésének elsőfokú végzésre kiterjedő megsemmisítését és az elsőfokú hatóság új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. A jogerős ítélet [4] A törvényszék a

1. március
2. napján kelt felülvizsgálni kért jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítélete indokolásában kifejtette, hogy alperes a tényállást hiánytalanul feltárta, ugyanis annak lényege a hiánypótlási felhívás kibocsátása és a hiányok teljes körű pótlásának az elmaradása volt. A kérelem érdemi eldöntésének akadálya miatt az alperes – ennek jogkövetkezményét levonva – jogszerűen döntött a Harmtv. 86/M. §

(1)bekezdés a) pontja alapján az eljárás megszüntetéséről. A felülvizsgálati kérelem [5] A felperes a felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelme teljesítését kérte. A felülvizsgálati kérelem befogadását a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont Kúria VII.Kfv.37.436/2024/2 3 aa),
2. ab)és
3. ad)alpontjaira alapította, amelyekkel összefüggésben – a jogszabály szövegének idézésén kívül – indokolást nem terjesztett elő. Állította, hogy a jogerős ítélet sérti az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 2. §

(2)bekezdés a) pontját, 62. §-át, a Harmtv. 86/M. §

(1)bekezdés a) pontját, 87/M. §

(1)bekezdését, illetve a Kp. 85. §

(5)bekezdését. A keresettel egyezően sérelmezte, hogy az eljárás során nem hallgatták meg, helyszíni ellenőrzést nem tartottak, személyes tárgyait, ruháit nem látták, nem derítették fel a tényállást. Álláspontja szerint ezért a rendelkezésére álló bizonyítékokat nem egyenként és összességükben, valamint nem súlyuknak megfelelően értékelte alperes, a bíróság pedig érdemben nem foglalkozott a kereseti kérelemben foglaltakkal, „az abban megfogalmazott ezen irányvonal megfelelő értékelésével”, ezért az ítélet jogszabálysértő. Hivatkozott a Fővárosi Törvényszék 6.K.704.988/2021/5. számú ítéletére, amelyben a hatóság mérlegeléssel meghozott döntése jogszerűségének kritériumait fogalmazta meg. A Kúria döntése és jogi indokai [6] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség. [7] A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [8] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságával kapcsolatban előadottakat, azok alapján a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak. A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra figyelemmel az alábbiakat emeli ki. [9] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani, és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. E rendelkezés alapján a felülvizsgálatot kérőnek annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy a hivatkozott ok(okból) miért tartja szükségesnek a felvetett jogkérdés Kúria általi eldöntését. Így kerülhet ugyanis abba a helyzetbe a Kúria, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról hozandó döntése körében a kérelmező szempontjait értékelhesse. Ellenkező esetben a kérelmező szempontjainak figyelembevétele lehetetlen lenne, ami nyilvánvalóan nem volna összhangban a felülvizsgálati eljárás céljával, mert módot adna a jogerős határozat önkényes felülbírálatára (Kfv.V.37.035/2022/2., Kfv.V.37.065/2022/2., Kfv.VII.37.687/2023/4.). [10] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban – Kúria VII.Kfv.37.436/2024/2 4 akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn (7/2023. Jogegységi határozat). A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [11] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alponttal összefüggésben semmilyen indokolást nem adott elő, így nem hivatkozott olyan elvi jelentőségű jogkérdésre, amelyről a Kúria még nem foglalt állást és nem jelölt meg olyan elsőfokú ítéleteket sem, amelyek arra világítanának rá, hogy a bírói gyakorlat széttartó. A felperes lényegében a tényállás tisztázásának és a bizonyítékok értékelésének elmaradását sérelmezte. Ezzel összefüggésben a Fővárosi Törvényszék 6.K.704.988/2021/5. számú ítéletének azon bekezdéseire hivatkozott, amelyek az ügy érdemében meghozott döntés mérlegelési szempontjait részletezik, összevetve a szubjektív értékítélettel. Jelen ügyben az eljárás megszüntetése miatt a hatóság azonban nem került abba a helyzetbe, hogy érdemi döntést hozzon. Az eljárás megszüntetésére vonatkozó végzéssel összefüggésben pedig a felperes által hivatkozott tényállás feltárási kötelezettség a megszüntetés alapját képező jogszabályi feltételek ténybeli teljesülése erejéig állt fenn, továbbá az ügyben a hatóság a döntését nem mérlegelési jogkörben hozta meg, ezért az ítéletnek a felperes által megjelölt elsőfokú ítélettel való összevetése fel sem merült. Mindezekre tekintettel a felülvizsgálati kérelem befogadására a fenti alpont alapján nem kerülhetett sor. [12] A Kúria a Kp. 118. §
3. a)pont
4. ab)alpontja alapján a felvetett jogkérdés különleges súlyára alapítottan a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló, új típusú ügyekben merül fel, a társadalmi jelentőségére figyelemmel pedig akkor, ha az a jogalanyok széles körét érinti. [13] Az idegenrendészeti hatóság első- és másodfokon a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelemre indult eljárás megszüntetéséről döntött a hiánypótlás nem teljesítése miatt, amely nem minősül új típusú ügynek és annak tömeges előfordulásáról sincs a Kúriának tudomása. A perbeli ügy mikénti eldöntése az abban félként szereplőkön kívül, más jogalanyok jogi helyzetét közvetve sem befolyásolja. Jelen ügyben nem volt azonosítható olyan kiemelt, egyedi ügyön túlmutató társadalmi érdeklődésre számot tartó jogkérdés sem, amely a befogadást lehetővé tenné. A felülvizsgálati kérelem befogadása ezért az
5. ab)alpont alapján nem volt indokolt. [14] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a 117. §

(4)bekezdése szerint a befogadhatóság körében indokolással kell alátámasztani, ezeknek az indokoknak a felülvizsgálati kérelemből történő kiválogatása a Kúriára nem hárítható át. [15] A felperes e befogadási okot külön nem indokolta. Eljárási szabálysértésként a tényállás tisztázásának és a bizonyítékok értékelésének a hiányosságát állította ugyan, azonban nem fejtette ki, hogy ez az ügy érdemére miként hatott ki. Önmagában az, hogy a fél nem ért egyet a bizonyítás eredményének értékelésével, a jogerős ítélet szerinti mérlegelésével és a saját álláspontjának szeretne érvényt szerezni, a felülvizsgálati kérelem befogadásához nem elégséges (Kfv.VII.37.037/2022/2., Kfv.I.35.062/2022/3., Kfv.I.35.133/2022/3.). Minderre tekintettel a felülvizsgálati kérelem befogadása a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja alapján sem volt lehetséges. [16] A felülvizsgálati kérelem befogadásának a feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. Kúria VII.Kfv.37.436/2024/2 5 A döntés elvi tartalma [17] Amennyiben a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(1)bekezdés aa),

1. ab)és
2. ad)alpontjaira alapítja, de a megjelölt alpontokhoz kapcsolódóan indokolást nem terjeszt elő, a felülvizsgálati kérelem befogadásra nem kerülhet sor. Záró rész [18] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése szerint tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. [19] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp.

1. § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
2. július
3. Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke Dr. Szilas Judit s.k. előadó bíró Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró Dr. Remes Gábor s.k. bíró Dr. Varga Eszter s.k. bíró