Kfv.37041/2026/7 – Kúria

(4)bekezdés, Ptk. 5:79. §

(1)bekezdés]. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.I.37.041/2026/

1. dr. Tóth Kincső a tanács elnöke dr. Figula Ildikó előadó bíró dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró dr. Heinemann Csilla bíró dr. Kalas Tibor bíró A felperes: felperes (cím1) dr. Máté Ildikó ügyvéd (cím2) A felperes képviselője: Az alperes: Vas Vármegyei Kormányhivatal (9700 Szombathely, Berzsenyi tér 1.) Stánitzné dr. Orbán Tamara jogi referens Az alperes képviselője: A jogvita tárgya: jogszerűségének vizsgálata vadászati hatóság eljárást felfüggesztő végzése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Győri Törvényszék 9.K.700.950/2025/
2. sorszámú ítélete Rendelkező rész Kúria I.Kfv.37.041/2026/7-I 2 A Kúria a Győri Törvényszék 9.K.700.950/2025/
3. számú ítéletét megváltoztatja, az alperes VA/AF-FO/01943-8/
4. számú végzésével módosított VA/AF-FO/01943-6/
5. számú végzését megsemmisíti és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezi. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 300.000 (háromszázezer) forint elsőfokú eljárási és 200.000 (kétszázezer) forint felülvizsgálati perköltséget. A 30.000 (harmincezer) forint kereseti és a 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] FTK (a továbbiakban: FTK) a 18-152850-
6. kódszámú vadászterület hasznosításáról
7. május 28-án meghozott 1/
8. (V.28.) számú határozatában döntött, és megállapította, hogy az új vadászatra jogosult a felperes, azaz a felperes. A döntés meghozatalára azt követően került sor, hogy a korábbi vadászatra jogosult vadásztársasággal a haszonbérleti szerződés megszűnt. [2] A felperes a vadászati hatósági jogkörben eljáró alperesnél vadászatra jogosultkénti nyilvántartásba vétel iránti kérelmet terjesztett elő az FTK 1/
9. (V.28.) számú határozatra hivatkozással. [3] Az alperes előtt folyamatban volt eljárás során Név írásban tájékoztatta az alperest arról, hogy FTK 1/
10. (V.28.) számú közgyűlési határozatot keresettel támadta, mely per a Szombathelyi Törvényszék előtt P.20.089/
11. ügyszám alatt van folyamatban. [4] Az alperes
12. július 7-én kelt, VA/AF-FO/01943-6/
13. számú végzésével a vadászatra jogosulti nyilvántartásba vétellel kapcsolatban indult eljárást felfüggesztette. [5] Miután a döntéssel szemben a felperes keresetet terjesztett elő, ezért az alperes módosította a VA/AF-FO/01943-6/
14. számú végzésének rendelkező részét és indokolását a
15. augusztus 15-én kelt, VA/AF-FO/01943-8/
16. iktatószámú végzésével. A módosított rendelkező rész szerint a felfüggesztés „a vadászati jogosulti nyilvántartásba vételére és a vadászati jog haszonbérletére kötött szerződés jóváhagyására indult eljárás” -ra vonatkozik. A két végzés együttes indokolása szerint a vadászati hatóság az általános közigazgatási rendtartásról szóló
17. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
18. §

(1)bekezdés a) pontja alapján függesztette fel az eljárást, mert az alperes döntésének előkérdése, hogy a polgári bíróság milyen döntést hoz a földtulajdonosi közösség határozata érvénytelenségének megállapítása iránti perben, továbbá a korábbi vadászatra jogosult Kúria I.Kfv.37.041/2026/7-I 3 nyilvántartásból való törlése iránti eljárás is felfüggesztésre került, így új jogosult bejegyzésére annak befejezéséig nem kerülhet sor. [6] Alperes utalt arra, hogy a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 18. §

(2)bekezdése szerint a vadászati jog haszonbérletére és alhaszonbérletére kötött szerződést a vadászati hatóság hagyja jóvá. A vadászati hatóság a szerződés jóváhagyásával egyidejűleg határoz többek között a haszonbérlő vadászatra jogosultként történő nyilvántartásba vételéről is. [7] A haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyása nem regisztratív, hanem a tényállás teljeskörű tisztázását megkövetelő hatósági eljárás. A hatósági jóváhagyás pedig csak olyan szerződéshez kapcsolódhat, amely érvényes. Ha a hatóság arról szerez tudomást, hogy a haszonbérleti szerződés érvényességét érintő polgári peres eljárás van folyamatban, ezt a tényállás teljeskörű tisztázása során értékelni köteles. A folyamatban lévő polgári per olyan körülmény, amelyre tekintettel az Ákr. 48. §

(1)bekezdés a) pontja alapján kötelező az eljárás felfüggesztése, ezért a FTK

1. május 28-án meghozott 1/
2. (V.28.) közgyűlési határozata megtámadása miatt folyamatban lévő perre tekintettel az eljárást felfüggesztette. Kereseti kérelem és védirat [8] A felperes kereseti kérelmében, miután nyilatkozott arról, hogy a módosító döntés a kereseti kérelmében megjelölt jogsérelmet nem orvosolja, kereseti kérelmében a VA/AFFO/01943-8/
3. számú végzéssel módosított, VA/AF-FO/01943-6/
4. számú végzés hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. [9] A módosított végzést több okból tekintette jogsértőnek. Egyrészt állította, hogy a vadászati hatóságnak nem kellett vizsgálnia azt, hogy az 1/
5. (V.28.) számú földtulajdonosi közösségi határozat polgári jogi szempontból érvényes és hatályos-e, az alperesnek regisztratív hatóságként csak azt kellett volna vizsgálnia, hogy a Vtv. és annak végrehajtása szabályairól szóló 79/2004 (V.4.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 2/A. §

(3)bekezdésében foglaltaknak megfelel-e a felperes kérelme, a kérelem az ott megjelölt mellékleteket tartalmazza-e. Hangsúlyozta, hogy a felperes, mint kérelmező a Vtv. 14. §

(1)és

(2)bekezdésben előírtakat teljesítette, a Vtv. 16. §

(1)és

(2)bekezdésében, illetve 107. §ban meghatározott feltételnek megfelelt. Ebből következően az Ákr. 48.§

(1)bekezdés a) pontja alapján nem volt helye az eljárás felfüggesztésének. [10] A kereset szerint az alperes megsértette az Ákr.

1. §-át is, mert úgy fogadta el Név bejelentését a folyamatban lévő polgári perről, hogy ő nem minősült ügyfélnek, ebből következően bejelentése alkalmatlan volt joghatás kiváltására. [11] Az Ákr.
2. §

(1)bekezdése sérelmét is állította, álláspontja szerint a felülvizsgálni kért döntés nem tartalmazta megfelelően a döntés indokait. [12] Keresete jogi érvei alátámasztásaként több kúriai határozatra is hivatkozott (Kfv.III.37.365/2012/5., Kpkf.39.006/2022/3., Kfv.II.37.214/2020/12.). [13] Az alperes védiratában a felperes keresetének elutasítását kérte, álláspontja szerint a hatóság a megelőző eljárásban a per tárgya szerint irányadó anyagi és közigazgatási eljárásra vonatkozó jogszabályok betartásával járt el. [14] Alperes kitért arra, hogy a felperes kérelmének elbírálása akadályát képezte az is, hogy a Vtv.

1. §-a alapján a vadászatra jogosult nyilvántartásba történő bejegyzése és a vadászati jog hasznosítására kötött haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyása iránti eljárások Kúria I.Kfv.37.041/2026/7-I 4 egyidejűek, egymással párhuzamosan és egymásra tekintettel vannak folyamatban a vadászati hatóságnál. Amíg a nyilvántartásba történő bejegyzés regisztratív aktus, addig a haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyása nem regisztratív, hanem a tényállás teljeskörű tisztázását megkövetelő hatósági eljárás. A hatósági jóváhagyás pedig csak olyan szerződéshez kapcsolódhat, amely érvényes. Ha a hatóság arról szerez tudomást, hogy a haszonbérleti szerződés érvényességét érintő polgári peres eljárás van folyamatban, ezt a tényállás teljeskörű tisztázása során értékelni köteles, és az Ákr.
2. §

(1)bekezdés a) pontja alapján jogszerűen kell döntenie az eljárás felfüggesztéséről, mivel az ügy előkérdése bírósági hatáskörbe tartozik. [15] A védirat utalt arra, hogy a felperes úgy terjesztette elő eredetileg kérelmét a vadászati hatósághoz, hogy ahhoz nem csatolta a szerződéskötésre felhatalmazó közgyűlési határozatot, kérelmében úgy nyilatkozott, hogy a közgyűlés függő hatályú határozatot hozott, mely érvényessége a feltételek előállása után hatályosul, és kérelmét függő hatályú előterjesztésként kérte kezelni. [16] A védirat szerint a bejegyzési eljárás során a vadászati hatóságnak a haszonbérleti szerződés megkötésére felhatalmazó közgyűlési döntésre úgy kell tekintenie, hogy a földtulajdonosi közösség által hozott 1/

1. (V.28.) számú határozat egy feltételes döntést tartalmaz, miszerint, ha a hatóság törli a nyilvántartásban szereplő vadászatra jogosultat, akkor köt haszonbérleti szerződést. A feltételes döntés ellenére és a törlés hiányában a földtulajdonosi közösség közös képviselője megkötötte a szerződést jelen per felperesével. [17] Hangsúlyozta, hogy a vadászati hatóságnak nincs hatásköre a haszonbérleti szerződést a polgári jog szabályai szerint elbírálni, a szerződés megkötésére feltételesen felhatalmazást adó 1/
2. (V.28.) számú közgyűlési határozat polgári peres felülvizsgálata során a Vtv.-nek és a Vhr.-nek való megfelelés is vizsgálható. [18] Alperes álláspontja szerint a felperes az Ákr.
3. §-a sérelmére alaptalanul hivatkozott, ugyanis a folyamatban lévő per független a bejelentő személy ügyféli minőségétől, egyébként Név a földtulajdonosi közösség tagja. Rámutatott, hogy a felperes részéről hivatkozott kúriai döntések figyelembevételének ügyazonosság hiányában nincs helye. Az elsőfokú bíróság ítélete [19] A Győri Törvényszék a felperes keresetét alaptalannak találta, ezért a keresetet 9.K.700.950/2025/
4. sorszámú ítéletével elutasította. [20] Az ítélet indokolása szerint az Ákr.
5. §

(1)bekezdése nem sérült, ugyanis a hatóság az eljárás felfüggesztésére okot adó körülményről ügyfélnek nem minősülő személytől is tudomást szerezhet. [21] Az indokolás szerint az Ákr. 48. §

(1)bekezdés a) pontja alapján az eljárás felfüggesztése jogszerű volt, mivel a közgyűlés határozata megtámadásra került polgári perben, a folyamatban lévő közigazgatási eljárás kimenetele pedig részben attól függ, hogy a polgári bíróság milyen döntést hoz. [22] Az elsőfokú bíróság alaptalannak találta a felperes azon kereseti hivatkozását is, hogy az eljárás felfüggesztése csak akkor lett volna jogszerű, ha az alperes arra is utal, hogy a felfüggesztés egyik okát az szolgáltatta, hogy a vadászatra jogosult nyilvántartásból való törlésére még nem került sor - az ítélet szerint ugyanis a módosító döntés

1. oldalának
2. bekezdésében mindez szövegszerűen szerepel. Kúria I.Kfv.37.041/2026/7-I 5 [23] A bíróság álláspontja szerint az alperes nem sértette meg az indokolási kötelezettségét, ugyanis a rendelkező rész magyarázatát képező adatok és tények a perrel támadott végzésből megállapíthatóak, az azokból levont következtetések okszerűek. Egyet értett alperessel abban, hogy a keresetben hivatkozott kúriai döntések ügyazonosság miatt nem voltak figyelembe vehetőek. A felülvizsgálati kérelem és felülvizsgálati ellenkérelem [24] A jogerős ítélettel szemben a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben elsődlegesen az ítélet hatályon kívül helyezését és Győri Törvényszék új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte, másodlagosan az ítélet megváltoztatását kérte az alperes végzésének megsemmisítésével az alperes új eljárás lefolytatására kötelezésével. [25] A felülvizsgálati kérelem a Győri Törvényszék ítélete jogsértő voltát abban látta, hogy az ítélet egyrészt jogszabályi rendelkezéssel, másrészt bírói gyakorlattal szemben tévesen értelmezte a vadászati hatóság jogkörét A felperes kérelme elbírálásánál alperes jogsértő módon állította, hogy a vadászati hatóság által vezetett nyilvántartás nem deklaratív. A felperes szerint ugyanis az alperes nem volt jogosult arra, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló jogok fennállásáról vagy fenn nem állásáról állást foglaljon. Állította, hogy a rendelkezésre bocsátott okiratok alapján és a jogszabályi rendelkezések figyelembevételével az alperesnek csak arról kellett döntenie, hogy a nyilvántartásba történő bejegyzés feltételei fennálltak-e. [26] A felülvizsgálati kérelem szerint az ítélet két kúriai határozattól is eltért, egyrészt a Kfv.37.214/2020/12., másrészt a Kpkf.39.006/2022/
3. számú határozatoktól. Az előbbi vonatkozásában annak indokolása [33], [34], és [36] bekezdésében foglalt eltéréseket emelte ki. [27] Hangsúlyozta, hogy a vadászati hatóság által vezetett nyilvántartás deklaratív. A földtulajdonosi gyűlésen meghozott határozatok érvényesek, azok érvénytelenségét senki, a bíróság sem állapította meg. Ebből kifolyólag jogsértően értékelte a bíróság a Név által megindított polgári pert olyan előkérdésnek, amely az Ákr.
4. §

(1)bekezdés szerinti eljárás felfüggesztését eredményezi. [28] Az alperes módosító határozatában megjelenő, az eljárás felfüggesztése másik okaként megnevezett, a korábbi vadászati jogosult nyilvántartásból való törlése tárgyában folyamatban lévő eljárással összefüggésben hangsúlyozta, hogy annak jogalapjaként a határozat indokolása az Ákr. 48.§

(1)bekezdés a) pontját jelölte meg, amely az előkérdés bírósági hatáskörbe tartozása esetén teszi lehetővé a hatósági eljárás felfüggesztését. [29] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében az ítélet hatályában való fenntartását kérte. [30] A felülvizsgálati ellenkérelemben elsőként utalt arra, hogy a felülvizsgálati kérelemben előadott tényállás hiányos és felhívta a figyelmet arra, hogy a per tárgyát képező közigazgatási jogvita összefügg a Kúria Kfv.I.37.042/

1. szám alatt folyamatban lévő felülvizsgálati eljárással. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Kfv.I.37.042/
2. számú felülvizsgálati eljárás alapját képező ügy tárgya a földtulajdonosi közösség képviselőjének a vadászatra jogosult nyilvántartásból való törlésére és az új vadászati jogosult bejegyezésére indult eljárás volt, melynek alapját a
3. május 19-én tartott közgyűlés képezte, ebből következően az ügy előzményi tényállása nem a
4. május 28-án összehívott közgyűléssel kezdődik. Kúria I.Kfv.37.041/2026/7-I 6 [31] Tényállási elemként rögzítette, hogy a nyilvántartásból való törlés alapját képező közgyűlési határozatot egy olyan közgyűlésen hozta meg a földtulajdonosi közösség
5. május 19-én, amely közgyűlés nem került szabályszerűen hirdetményezésre. Ez utóbbi eljárásban a földtulajdonosi közösség először a korábbi vadásztársaság nyilvántartásból való törlését kérte, majd 8 nappal később a felperes nyilvántartásba vételét, melyet az alperes a kérelmek tárgyi összefüggése miatt egy eljárásban bírált el. [32] A felperes képviselője ezek után terjesztette elő a vadászatra jogosultként történő nyilvántartásba vétel iránti kérelmét. [33] Hangsúlyozta, hogy a felperes részéről a
6. július 7-én meghozott, hatósági eljárást felfüggesztő végzéssel szemben előterjesztett keresetre tekintettel
7. augusztus 15-én módosította a végzését, és az alapdöntés indokolási részét kiegészítette azzal, hogy a felfüggesztés indoka az előző vadászati jogosult törlése tárgyában felfüggesztett közigazgatási eljárás is, hiszen a logika szabályai szerint, amíg az előző jogosultat a hatóság nem törli a nyilvántartásból, addig az újat nem jegyezheti be. [34] A felülvizsgálati ellenkérelem szerint a felülvizsgálati kérelem, miután nagyobb részt megismétli a kereseti kérelmet, és nem tartalmaz arra vonatkozó jogi okfejtést, hogy a Győri Törvényszék ítélete miért jogszabálysértő, ezért alaptalannak tekintendő, különös figyelemmel arra, hogy a Kúria a Kp.
8. §

(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 108. §

(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem keretei között, az ott megjelölt jogszabálysértések mentén vizsgálja felül az ítéletet. [35] Az alperes hangsúlyozta, hogy mint vadászati hatóság a vadászatra jogosulti nyilvántartásba való bejegyzéskor, és törléskor nem pusztán regisztratív hatóságként jár el. A vadászati hatóság a vadászatra jogosulti jogviszonyok keletkezése, megszűnése tekintetében a jogszerűség biztosítását szolgáló állami kontrollt gyakorol, amely több ponton is megjelenik a jogi szabályozásban, egyrészt a döntéseket hozó közgyűlés meghívójának hirdetményezése, magának a nyilvántartásnak a vezetése, a nyilvántartás alapját képező okiratok formaiságának megkövetelése, haszonbérleti szerződés jóváhagyása, vagy a jóváhagyás megtagadása. [36] Az alperes érvelése szerint a Vhr. 2/A. §

(4)bekezdése 2019. április 14-i hatályú hatályon kívül helyezése azzal a következménnyel jár, hogy amennyiben a vadászati hatósághoz a Vhr. 2/A. §

(5)bekezdése szerint bejelentés érkezik, például a haszonbérleti szerződés megszűnéséről – automatikus törlési eljárás szabályozásának hiányában –, azt a hatóság tényállás-tisztázási kötelezettséggel terhelt hatósági eljárásban bírálja el az Ákr. alapján. Érvelése szerint bár a vadászati hatóság előtt nyilvánvaló, hogy a közgyűlés meghívójának hirdetményi közzététele a vadászati hatóság által nem történt meg, tehát a közgyűlési határozat súlyos jogi hibában szenved, ennek Vtv.-beli szabálynak a megsértését a hatóság saját, nyilvántartásból való törlési eljárásban nem tudja értékelni, az csak a közgyűlési határozat érvénytelenségével kapcsolatos perben vizsgálható. [37] A felülvizsgálati ellenkérelem szerint a Kfv.37.214/2020/12. számú ítélet vonatkozásában az ügyazonosság nem állapítható meg, figyelemmel arra, hogy a hivatkozott kúriai döntésben alkalmazott és értelmezett Vhr. 2/A. §

(4)bekezdése már nincs hatályban. A Kúria döntése és jogi indokai [38] A felülvizsgálati kérelem alapos az alábbiakra tekintettel. Kúria I.Kfv.37.041/2026/7-I 7 [39] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja és a Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja alapján fogadta be, indokoltnak találta ugyanis a joggyakorlat továbbfejlesztését abban a kérdésben, hogy a vadászati hatóságok előtt a földtulajdonosi közösség által a vadászati jog jogosultjáról rendelkező határozatokhoz kapcsolódó, a vadásztársaság részéről előterjesztett, vadászatra jogosultként történő nyilvántartásba vételi kérelem tárgyában folyó hatósági eljárásban felfüggeszthető-e az eljárás a földtulajdonosi közösség határozatát érintő folyamatban lévő polgári perre tekintettel, másrészt indokoltnak tartotta annak vizsgálatát, hogy a felülvizsgálati kérelem eltér-e a Kúria Kfv.37.214/2020/

1. számú ítéletétől. [40] A Kúria elsőként a Kfv.37.214/2020/
2. sorszám alatti kúriai határozattól való eltérés kérdését vizsgálta. A vizsgálat során megállapította, hogy a precedensként hivatkozott ügy a perbeli ügy tényállásához hasonló. A precedensként hivatkozott ügyben bár a földtulajdonosi közösség és a vadásztársaság részéről benyújtott kérelmeket együttes eljárásban bírálta el a vadásztati hatóság, és döntött érdemben, de jelen üggyel azonos módon, a földtulajdonosi közösség által hozott határozatra hivatkozással kezdeményezték a vadászati hatóság előtt a vadászatra jogosult nyilvántartásba történő bejegyzését, illetve a haszonbérleti szerződés jóváhagyását. A Kfv.37.214/2020/
3. sorszámú kúriai határozatban is lényegi kérdés volt, hogy a folyamatban lévő polgári per előkérdése-e a vadászati jog, illetve a haszonbérleti szerződés bejegyzésének. Bár a precedensként hivatkozott ügyben a polgári per a haszonbérleti szerződés érvényessége tárgyában folyt, a Kúria azonban a precedensként hivatkozott határozatában a vadászati hatóság és a folyamatban lévő polgári per összefüggéséről olyan jogértelmezést adott, amely az ítélet elvi tételében jelenik meg, mellyel a Kúria jelen tanácsa is egyetért, és jelen perben is irányadónak tartja. [41] A Kfv.37.214/2020/
4. számú határozat elvi megállapítása szerint egyrészt a vadászati hatóságnak a nyilvántartásból történő törlés, illetve a nyilvántartásba történő bejegyzés iránt indított eljárásban regisztratív hatóságként azt kell vizsgálnia, hogy a kérelmet előterjesztő fél kérelme a vadászati törvény és a végrehajtására kiadott rendeletben foglaltaknak teljes körűen megfelel-e, a kérelem az ott előírt mellékleteket tartalmazza-e, ennek teljesítése esetén a törlésről, illetőleg a bejegyzésről kell határoznia (Indokolás [41]), másrészt a vadászati hatóságnak nincs hatásköre a haszonbérleti szerződés keletkezését és megszűnését a polgári jog szabályai szerint elbírálni (Indokolás [42]). [42] A Kúria álláspontja szerint annak az alperesi érvelésnek, mely szerint a Vhr. 2/A. §

(4)bekezdése időközben 2019. április 14-ei hatállyal hatályon kívül helyezésre került, azért nincs jelentősége, mert a Vhr. 2/A. §

(3)bekezdése változatlanul meghatározza a vadászati hatóság vizsgálatának kereteit, mely szerint a földtulajdonosi közösség tulajdonosi gyűlésének hirdetményezése jogszabályoknak való megfelelősége kötelező vizsgálati elem. [43] Mindezeken túl a Kúria utal a Kpkf.39.080/2022/

1. számú kúriai határozat elvi tételére is, mely szerint a vadászati hatóság által vezetett nyilvántartás deklaratív, erre tekintettel nincs helye eljárás felfüggesztésének a polgári bíróság előtt közgyűlési határozat érvénytelensége megállapítása iránti perre tekintettel. A Kúria a Kpkf.39.080/2022/
2. számú végzése elvi tételét is irányadónak tekinti. [44] A Kúria megjegyzi, hogy a felülvizsgálati ellenkérelem tényszerűen helyesen állítja, hogy jelen jogvitában, azaz a felperes részéről kezdeményezett eljárásban a keresetlevél benyújtását követően az alperes módosította határozatát, és tényszerű, hogy annak indokolásában a folyamatban lévő polgári perre tekintettel történő felfüggesztés mellett megjelent a földtulajdonosi közösség részéről előterjesztett, törlés iránti kérelem tárgyában folyó hatósági eljárás felfüggesztése ténye is. Ugyanakkor a Kúria kiemeli, hogy a módosító határozat indokolása a felfüggesztés okaként változatlanul az Ákr.
3. §

(1)bekezdés a) pontját jelölte meg jogszabályi háttérként, amely – ahogy erre a felülvizsgálati ellenkérelem Kúria I.Kfv.37.041/2026/7-I 8 ismeretében a felperes a felülvizsgálati eljárásban helyesen hivatkozott – a bírósági hatáskörbe tartozó előkérdés esetén teszi lehetővé az eljárás felfüggesztését. [45] Itt utal a Kúria a Kpkf.39.006/2022/

1. számú határozatban megjelenő gyakorlatára is, mely szerint amennyiben nem derül ki a felfüggesztő végzés indokolásából a felfüggesztés oka, azaz hiányzik az a jogi érvelés, hogy miért minősül egy vadászati hatósági eljárásban előkérdésnek egy folyamatban lévő eljárás, úgy a döntés érdemi felülbírálatra alkalmatlan. [46] A Kúria utal arra is, hogy egységes gyakorlata van arra nézve, hogy a hatósági döntéshez kapcsolódó indokolási hiányosságot nem lehet sem a védiratban, sem a felülvizsgálati ellenkérelemben pótolni (Kfv.37.066/2016/7). Erre tekintettel a felülvizsgálati ellenkérelemben a korábbi vadászatra jogosult nyilvántartásból való törlése iránti hatósági eljárásra tekintettel az eljárás felfüggesztése indokoltsága körében előadott, az alperes módosító végzésében nem szereplő alperesi érveket a Kúria nem értékelhette. [47] Mindezeken túl azonban a Kúria hangsúlyosan rámutat arra, hogy a hatósági eljárásban kifejezett jogszabályi akadálya van az eljárás Ákr.
2. §

(1)bekezdés a) pontja szerinti felfüggesztésnek a Polgári Törvénykönyvről szóló

1. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szabályozása miatt. [48] Egyrészt a Vtv.
2. §

(2)bekezdése alapján alkalmazandó, a Ptk. XIX. fejezete közös tulajdon szabályai között, a szótöbbséggel hozott határozat bíróság előtti megtámadása cím alatt található Ptk. 5:79. §

(1)bekezdése szerint, amennyiben a kisebbség megtámadja a bíróságnál a többségi határozatot, úgy megtámadásnak nincs a többségi határozat végrehajtására halasztó hatálya. A bíróság a végrehajtást szükség esetén felfüggesztheti. [49] A Kúria miután áttekintette a földtulajdonosi közösség vadászati joggal összefüggő határozatainak polgári perben történő megtámadására vonatkozó gyakorlatát, megállapította, hogy a Kúria döntéseiben nem csak a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait alkalmazza, hanem a Ptk. Harmadik Könyv, a jogi személyek általános szabályaira is hivatkozik megállapítva, hogy a földtulajdonosi közösség meghatározott jogviszonyokban polgári jogi jogalanyisággal rendelkezik, ezért a Ptk. 3:3. §

(3)bekezdésre utaló szabályára tekintettel, kizáró rendelkezés hiányában, a földtulajdonosi közösség határozata keresettel támadható. A Ptk. 3:36. §

(4)bekezdése szerint a jogi személy határozatának hatályon kívül helyezése iránt megindított per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, indokolt esetben a bíróság a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. [50] Jelen jogvitához kapcsolódóan nincs olyan ismert tényállási elem, amely arra utalna, hogy a megelőző eljárásban hivatkozott és alperes részéről figyelembe vett polgári perben a polgári bíróság végrehajtás felfüggesztéséről rendelkezett volna. [51] A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem helytállóan hivatkozott arra, hogy a folyamatban lévő polgári per nem előkérdése a felperes kérelmére indult vadászati hatóság előtti eljárásnak, ezért a Kúria a Kp. 121. §

(1)bekezdés b) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. [52] A Kúria az alperes részére azt az iránymutatást adja, hogy a felperes részéről előterjesztett kérelmet annak figyelembevételével bírálja el, hogy a folyamatban lévő polgári perre tekintettel az eljárás felfüggesztésének nincs helye. Az alperes nem dönthet a földtulajdonosi közösség részéről kezdeményezett hatósági eljárás felfüggesztésére tekintettel jelen jogvitához kapcsolódó megismételt eljárásban a felfüggesztésről az Ákr. 48. §

(1)bekezdés a) pontja alapján, az ugyanis a polgári bírósági hatáskörbe tartozó előkérdés esetén teszi lehetővé a hatósági eljárás felfüggesztését. Amennyiben a hatósági eljárásra tekintettel az alperes a felfüggesztést indokoltnak tartja, azt részletesen indokolnia kell. [53] Mivel a megelőző eljárásban a felperes részéről előterjesztett kérelem alaki és tartalmi szempontból való megfelelősége a Vtv. és a Vhr. rendelkezési alapján nem került érdemben Kúria I.Kfv.37.041/2026/7-I 9 értékelésre, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelemben és felülvizsgálati ellenkérelemben ehhez kapcsolódó kérdésekre nem adhatott választ, arról ugyanis elsőként a megismételt eljárásban az alperesnek kell döntenie. Azt azonban megjegyzi, hogy a Vhr. 2/A. §

(3)bekezdése kijelöli a vadászati hatóság vadászatra jogosult nyilvántartásba vétel iránti kérelme vizsgálata szempontjait, a Vtv. 18. §

(1)bekezdés második mondata szerint pedig a vadászatra jogosultként történő nyilvántartásba-vételi kérelem és a haszonbérleti szerződés jóváhagyása iránti kérelem együttesen kezelendő. A döntés elvi tartalma [54] A vadászati hatóságnak a nyilvántartásba történő bejegyzés iránti eljárásban regisztratív hatóságként azt kell vizsgálnia, hogy a kérelmet előterjesztő fél kérelme a vadászati törvény és a végrehajtására kiadott rendeletben foglaltaknak teljes körűen megfelele. [55] Nincs helye a vadászati hatósági eljárás felfüggesztésének a polgári bíróság előtt a földtulajdonosi közösség határozatának érvényessége, érvénytelensége megállapítása tárgyában folyó polgári perre tekintettel, mivel a közgyűlési határozat végrehajtására a keresetlevél előterjesztése nincs halasztó hatállyal [Ptk. 3:36. §

(4)bekezdés, Ptk. 5:79. §

(1)bekezdés]. Záró rész [56] A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Kp. 115. §

(2)bekezdése folytán alkalmazandó, Kp. 107. §

(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott, mivel a felek nem kérték tárgyalás tartását. [57] A felperes mind az elsőfokú, mind a felülvizsgálati eljárásban pernyertes lett, ezért a Kp. 35. §

(1)bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 83. §

(1)bekezdése szerint a jogi képviselettel összefüggő perköltségét az alperes köteles megfizetni. A felperes mind az elsőfokú közigazgatási perben, mind a felülvizsgálati eljárásban megbízási szerződés csatolásával, megbízási szerződésre tekintettel kérte jogi képviselettel összefüggésben felmerülő perköltsége megállapítását. A Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló a 17/2024. (XII.9.) IM rendelet 2. §

(1)bekezdés a) pontja alapján, a megbízási szerződésben kikötött munkadíjra figyelemmel állapította meg a perköltség összegét, melyet a Kúria nem tartott eltúlzottnak az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében foglaltakkal szemben, az ugyanis arányban állt az elvégzett munka mennyiségével és egyedi jellemzőivel. [58] Itt jegyzi meg a Kúria, hogy a felperes az elsőfokú ítéletben terhére megállapított 30.000 forint összegű eljárási illetéket az alperessel szemben perköltségként nem érvényesítheti, azt az adóhatóságtól az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 80. §

(1)bekezdés i) pontja alapján visszaigényelheti. [59] A Kúriának az első- és felülvizsgálati eljárási illetékről rendelkeznie nem kellett, figyelemmel arra, hogy az eljárásban pervesztes alperes az Itv. 5. §

(1)bekezdés c) pontja Kúria I.Kfv.37.041/2026/7-I 10 alapján teljes személyes illetékmentes. Erre tekintettel a Kp. 35.§

(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 102.§

(1)bekezdés szerint az eljárási illeték az állam terhe marad. [60] Az ítélettel szembeni felülvizsgálat lehetőségét a Kp.

1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
2. május
3. dr. Tóth Kincső a tanács elnöke, dr. Figula Ildikó előadó bíró, dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró, dr. Heinemann Csilla bíró, dr. Kalas Tibor bíró