← Magyarország

Bfv.1451/2023/9 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Amennyiben a tanácsülés kitűzésének egyéb feltételei fennállnak, a másodfokú bíróság az eljárási szabályokkal összhangban bírálja el a fellebbezést tanácsülésen, ha a terhelt a szabályszerűen kézbesített értesítés nyomán a törvényi határidőben nem tesz indítványt nyilvános ülés kitűzésére. Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Kúria végzése Bfv.II.1.451/2023/

  1. felülvizsgálat Dr. Somogyi Gábor, a tanács elnöke Dr. Metzing Márton, előadó bíró Dr. Harangozó Attila, bíró Dr. Demeter Zsuzsanna, bíró Dr. Boros Tibor, bíró Budapest tanácsülés
  2. szeptember
  3. járművezetés az eltiltás hatálya alatt bűntette és más Az eljárás helye: Az eljárás formája: Az ülés napja: Az ügy tárgya: bűncselekmény Terhelt: … Első fok: Fonyódi Járásbíróság, 10.B.49/2022/3/I., ítélet, tárgyalás,
  4. június
  5. Másodfok: Kaposvári Törvényszék, 2.Bf.281/2022/5., ítélet, tanácsülés,
  6. november
  7. Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a járművezetés az eltiltás hatálya alatt bűntette és más bűncselekmény miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fonyódi Járásbíróság 10.B.49/2022/3/I., illetve a Kaposvári Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Bf.281/2022/
  8. számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I.
  9. A Fonyódi Járásbíróság a
  10. június 22-én kihirdetett 10.B.49/2022/3/I. számú ítéletével a terheltet járművezetés az eltiltás hatálya alatt bűntette [Btk. 239/B. §

(1)bekezdés,
(2)bekezdés] és járművezetés ittas állapotban vétsége [Btk. 236. §
(1)bekezdés] miatt – mint többszörös visszaesőt, halmazati büntetésül – 3 év 4 hónap, börtönben végrehajtani rendelt szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a Kúria 2.Bfv.1.451/2023/9-I 2 kiszabott szabadságvesztésből legkorábban a büntetés háromnegyed részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. [2] Az ellentétes irányú fellebbezések folytán eljárt Kaposvári Törvényszék mint másodfokú bíróság a
  1. november 15-én meghozott 2.Bf.281/2022/
  2. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta. A terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztést fegyházban rendelte végrehajtani és megállapította, hogy abból a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható, egyebekben pedig a járásbíróság ítéletét helybenhagyta. [3] II.
  3. A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. [4] Indítványában kifogásolta, hogy a másodfokú bíróság „zárt tárgyalást” tartva bírálta el az elsőfokú ítélet ellen bejelentett fellebbezéseket, figyelmen kívül hagyva az általa „nyolc napon belül” benyújtott beadványban foglaltakat és a becsatolt videofelvételt is. Megítélése szerint a Kaposvári Törvényszék – az általa kiszabott büntetést az elsőfokú ítélettel kiszabott büntetéssel összehasonlítva – „teljes mértékben elfogult” volt. [5] Az események lefolyásának – jogerős ítéleti tényállással egybecsengő – leírását követően úgy vélte, hogy a jogerős ítélet által rá rótt büntetés eltúlzott, nem áll arányban a cselekménye súlyával. [6] Indítványozta ezért a felülvizsgálati eljárás lefolytatását. [7]
  4. A Legfőbb Ügyészség a BF.1643/2023/
  5. számú átiratában az indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. [8] Átiratában előrebocsátotta, hogy a kizárólag a kiszabott büntetést sérelmező fellebbezések alapján a Kaposvári Törvényszék a Be.
  6. §
(3)bekezdésében és az 583. §
(3)bekezdés a) pontjában írt szabályokra tekintettel a terhelt által a másodfokú eljárásban becsatolt bizonyítékokat a tényállás megállapítása szempontjából nem vehette figyelembe. Erre is figyelemmel úgy látta, hogy a terhelt az indítványban nem hivatkozott olyan körülményre, ami a felülvizsgálat Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjában írt felülvizsgálati ok megvalósítására alkalmas lehetne. A törvényes minősítéshez igazodó halmazati büntetési tételkeretek között kiszabott szabadságvesztés esetén nem vezethet az érdemi felülvizsgálat lefolytatására pusztán az a körülmény, hogy a terhelt eltúlzottnak véli a vele szemben kiszabott büntetést. [9] Megállapíthatónak tartotta továbbá, hogy a törvényszék a B-29 nyomtatvány megküldésével szabályszerűen értesítette a terheltet és a védőt a tanácsülésről, figyelmeztetve őket egyúttal arra is, hogy nyolc napon belül kérhetik az ügy nyilvános ülésen vagy tárgyaláson való elbírálását. Mivel pedig ilyen indítvány előterjesztésére sem a terhelt, sem a védő részéről nem került sor, a másodfokú bíróság szabályszerűen megtartott tanácsülésen bírálta felül az elsőfokú ítéletet és hozott jogerős ügydöntő határozatot. [10] Indítványozta ezért, hogy a Kúria a jogerős ítéletet hatályában tartsa fenn. [11] 3. A terhelt a Legfőbb Ügyészség átiratára tett észrevételében tovább részletezte az eset sajátos körülményeit, amelyekre tekintettel továbbra is aránytalanul súlyosnak tartotta a kiszabott szabadságvesztést. [12] III. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [13] 1. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be. 648. §-a alapján csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, és kizárólag a Be. 649. §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. Kúria 2.Bfv.1.451/2023/9-I 3 [14] Mivel a terhelt indítványában nem jelölte meg, hogy vélekedése szerint a felülvizsgálatra a törvényben meghatározott mely ok ad alapot, a Kúria a beadványt a tartalma szerint vette figyelembe. A beadványok, nyilatkozatok elbírálásának alapvető rendező elve szerint ugyanis azokat soha nem a megnevezésük, hanem mindenkor a tartalmuk szerint kell elbírálni (BH 2003.355.). Tartalma szerint pedig a terhelt eljárási szabálysértéseket kifogásolt, illetve a vele szemben kiszabott büntetést sérelmezte, ezért a Kúria a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjában, valamint a
(2)bekezdésében írt törvényi okok alapulvételével vizsgálta, hogy az indítvány alapot ad-e a felülvizsgálati eljárás lefolytatására. [15] 2. A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja szerint felülvizsgálati okot jelent, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése (első fordulat) miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével (második fordulat) szabott ki törvénysértő büntetést. [16] Ez azt jelenti, hogy a jogerős [azaz a Be. 456. §
(1)bekezdése értelmében végleges és mindenkire kötelező döntést hordozó] ítélettel kiszabott büntetés felülbírálatára a felülvizsgálati eljárásban kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha a büntetés törvénysértő jellegét a cselekmény törvénysértő minősítése vagy a Btk. más szabályának a megsértése eredményezte. [17] Az indítványozó ugyanakkor egyáltalán nem hivatkozott rá, hogy a Be. 659. §
(1)bekezdésében írtak folytán a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállásban leírt cselekményét a jogerős ítélet törvénysértően minősítette volna járművezetés az eltiltás hatálya alatt bűntetteként és/vagy járművezetés ittas állapotban vétségeként. Ha pedig a cselekmény törvénysértő minősítéséről az indítvány szerint sincs szó, úgy a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjának első fordulatában írt felülvizsgálati ok sem állhat be, és a jogerős ítélettel kiszabott büntetés sem érinthető. [18] A második fordulat szerinti felülvizsgálati ok (a büntetőjog – a cselekmény minősítésén kívül eső – más szabályának megsértése) az olyan büntető anyagi jogi szabály megszegését jelenti, amelynek alkalmazását a büntetés meghatározása körében a törvény az ítélőbíró számára korlátok közé szorítva biztosítja, és elvétése miatt a Be. XCIV. Fejezete nem nyújt jogorvoslati lehetőséget. Ilyen esetben a büntetés nem illeszkedik a törvénybe, azaz ilyen büntetést a törvény nem tesz lehetővé [Bfv.III.1.559/2018/10. (BH 2020.9.)]. A büntetőjog más szabályának megsértése miatt tehát csak akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a kiszabott büntetés, illetve annak neme és mértéke a Btk. valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik [Bfv.I.415/2016/7. (BH 2016.264.), Bfv.I.970/2014/11. (BH 2015.180.), Bfv.III.359/2012/2. (BH 2012.239.)]. [19] Ilyen, a büntetőtörvény mérlegelést nem tűrő rendelkezésének sérelmére azonban a terhelt szintén nem hivatkozott, noha a Be. 652. §
(1)bekezdése az indítvány előterjesztésének okát is megjelölni rendeli. [20] A jogerős ítéletben írt bűncselekmény törvénysértő minősítése vagy anyagi jogszabálysértés hiányában a kiszabott büntetés neme és mértéke önmagában felülvizsgálat tárgya nem lehet. Ekként nem vezethet érdemi felülvizsgálatra az a hivatkozás, hogy a bíróság a büntetés kiszabása során a Btk. 80. §
(1)bekezdésének előírásait, vagy a büntetéskiszabás során értékelhető tényezőkről szóló – és a Kúria 2/
  1. BK véleményével fenntartott – 56/
  2. BK vélemény iránymutatásait miként vette figyelembe, a szabadságvesztés tartama arányban áll-e az elkövetett cselekménnyel [BH 2019.158.II. (Bfv.I.1.134/2018/21.), 2016.264.II. (Bfv.I.415/2016/7.), BH 2012.
  3. (Bfv.III.359/2012/2.)]. [21] Az előbbiekre tekintettel a felülvizsgálati indítvány a jogerős ítélettel kiszabott büntetést kifogásoló részében a Be.
  4. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjában foglalt okból – a büntető anyagi jog szabályainak sérelmére való hivatkozás hiányában – törvényben kizárt. Kúria 2.Bfv.1.451/2023/9-I 4 [22] 3.1. Az I. rendű terhelt eljárási szabálysértésre való hivatkozásként értékelhetően állította, hogy a másodfokú bíróság: - figyelmen kívül hagyta az általa „nyolc napon belül” becsatolt bizonyítékokat, - elfogult volt vele szemben, valamint - szabálytalanul, a törvényi feltételek hiányában bírálta el az elsőfokú ítélet ellen bejelentett fellebbezéseket. [23] Eljárási szabálysértés címén kizárólag a Be. 649. §
(2)bekezdés a)-f) pontjában kimerítően felsorolt, és a bíróság által megvalósított törvénysértések képeznek felülvizsgálati okot. Ez azt jelenti, hogy csak a bíróság eljárásában megvalósult, és csak olyan eljárási szabály megszegésének vizsgálatára kerülhet sor, amely szabály megsértését a büntetőeljárási törvény a felülvizsgálat okaként tételezi. [24] 3.2. A bizonyítás – a Be. 7. §-ában írt – alapvetéseinek sérelme, illetve a bizonyítékok beszerzésére, értékelésére, felhasználására vagy kirekesztésére vonatkozó törvényi rendelkezések figyelmen kívül hagyása azonban a Be. 649. §
(2)bekezdésében meghatározott zárt felsorolásban nem szerepel. A bizonyítás szabályainak esetleges megszegése, a terhelt által szolgáltatott bizonyíték figyelmen kívül hagyása tehát a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjában felsorolt egyetlen, feltétlen hatályon kívül helyezésre vezető eljárási szabálysértésnek sem feleltethető meg. [25] A felülvizsgálati eljárás megkerülhetetlen szabálya, hogy a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. §
(2)bekezdés]. Ezzel összhangban a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 659. §
(1)bekezdés]. [26] A tényállás irányadó jellege azt jelenti, hogy a felülvizsgálati eljárásban nem csupán a jogerős ítéletben írt tényállás támadhatatlan, de az a mérlegelő tevékenység is, amely e tényállás megállapítására vezetett. Ebből következően a felülvizsgálat során a felmerült bizonyítékok felülmérlegelésére, az ítéleti tényállás esetleges megalapozatlanságát érintő következtetések levonására, eltérő tényállás megállapítására az eljárási törvény nem biztosít lehetőséget. [27] A bíróság a vád tárgyát képező múltbeli eseményeket a tárgyaláson lefolytatott bizonyítás során tárja fel. A bizonyítás célját a tényállás alapos és hiánytalan, a valóságnak megfelelő tisztázása képezi [Be. 163. §
(2)bekezdés]. A bíróság a bizonyítékokat egyenként és összességükben szabadon értékeli, és a bizonyítás eredményét az így kialakult meggyőződése szerint állapítja meg [Be. 167. §
(4)bekezdés]. [28] Az alapügyben hozott jogerős ítéletben rögzített tényállás ekként a bíróság által lefolytatott bizonyítás eredményét rögzíti. A terhelt által figyelembe venni indítványozott bizonyítékok bíróság általi értékelésének elmaradására vonatkozó terhelti kifogás ezért a bizonyítás eredményének vitatásával egyenértékű, a bizonyítás eredményének vitatása pedig az irányadó tényállás támadását jelenti, amely felülvizsgálatot nem alapoz meg. [29] Erre tekintettel a Kúria csak röviden utal rá, hogy – a Legfőbb Ügyészség átiratában foglalt helyes érvek szerint – a másodfokú bíróság a jelen esetben nem is vizsgálhatta az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát, mert az ítélet ellen a jogosultak kizárólag a Be. 583. §
(3)bekezdés a) pontja alapján, kizárólag a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezést sérelmezve jelentettek be fellebbezést [Be. 591. §
(2)bekezdés a) pont]. Következésképpen, a másodfokú eljárásban bizonyítás felvételének – a becsatolt bizonyíték értékelésének – fogalmilag nem volt helye [Be. 594. §
(1)bekezdés]. Kúria 2.Bfv.1.451/2023/9-I 5 [30] Amennyiben az elsőfokú ítélet ellen kizárólag korlátozott fellebbezést jelentenek be, a másodfokú eljárásban később felmerült bizonyíték sem vehető figyelembe. Ebben a perjogi helyzetben az új bizonyíték csupán – a Be. 637. §
(1)bekezdése a) pontja szerinti feltételek megléte esetén – perújításban érvényesíthető [Bfv.II.241/2021/
  1. (BH 2022.34.II.)]. [31] 3.
  2. Valóban felülvizsgálat alapjául szolgálhat ugyanakkor, ha a bíróság a határozatát a Be.
  3. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg [Be. 649. §
(2)bekezdés d) pont]. Ilyen, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt [Be. 608. §
(1)bekezdés b) pont]. [32] A Be. 14. §
(1)bekezdés e) pontja szerint bíróként nem járhat el, akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható. [33] Az Alkotmánybíróság 25/
  1. (X. 4.) AB határozata szerint a felülvizsgálati eljárást ennek megfelelően az elfogultsági okra alapított felülvizsgálati indítvány is megalapozhatja. Alkotmányos követelményként azonban csak azokat illeti meg a felülvizsgálati eljárás e kizárási okra alapított lefolytatása, akik első ízben, olyan konkrét körülményt kívánnak érvényesíteni, amelyről bizonyítják, hogy a jogerős ítélet meghozatalát követően szereztek tudomást. [34] Erre az esetre is vonatkoznak tehát a kizárás egyéb szabályai, így a Be.
  2. §
(4)bekezdése is, amely szerint a terhelt az elfogultsággal összefüggő kizárási okot a tárgyalás megkezdése után csak akkor érvényesítheti, ha valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről a tárgyalás megkezdése után szerzett tudomást, és ha azt nyomban bejelenti. [35] A kizárás iránti bejelentést pedig indokolni és a kizárási ok fennállását valószínűsíteni kell [Be. 15. §
(3)bekezdés]. A nem valószínűsített, valamint a nem indokolt bejelentést érdemi indokolás nélkül el lehet utasítani [Be. 15. §
(5)bekezdés]. [36] A terhelt azonban meg sem kísérelte valószínűsíteni, hogy az eljárt bíróságok mely okból lettek volna érintettek az ügy mikénti eldöntésében, valamint azt sem, hogy az állított érintettségük a jogerős ítélet meghozatalát követően jutott volna tudomására, és azt nyomban érvényesítette volna. A terhelt tehát az alapügyben másodfokon eljárt bírák elfogultságát alátámasztó ténybeli körülményt nem jelölt meg, így azt értelemszerűen nem is valószínűsítette. Az alapeljárásban is érdemi indokolás nélküli elutasításra alapot adó bejelentés pedig a felülvizsgálati lefolytatásának kikényszerítésére sem alkalmas. [37] 4.1. A kifejtettek tükrében a jogerős ügydöntő határozat felülvizsgálati eljárás keretében való felülbírálatára kizárólag az ítélet elleni fellebbezések tanácsülés keretében történt elbírálásának kifogásolása ad alapot [Be. 649. §
(2)bekezdés d) pont, Be, 608 §
(1)bekezdés d) pont]. [38] Az ügyiratokból kiolvashatóan a Kaposvári Törvényszék az elsőfokú ítélet ellen bejelentett fellebbezések elbírálására 2.Bf.281/2022/
  1. szám alatt
  2. augusztus 23-án –
  3. november 15-én 11 órára – tanácsülést tűzött ki. A tanácsülés kitűzéséről tájékoztatta a terheltet. Tájékoztatta továbbá, hogy a más által bejelentett fellebbezésre, indítványra vagy nyilatkozatra nyolc napon belül észrevételeket tehet, és e határidőn belül nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését indítványozhatja. Figyelmeztette egyúttal, hogy e határidő elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak. [39] Az értesítés, illetve a tájékoztatás szabályszerű kézbesítése a terhelt részére
  4. október 10-én megtörtént, a küldeményt személyesen a terhelt vette át. [40] Ezt követően a Kaposvári Törvényszék a
  5. november
  6. napjára kitűzött tanácsülést megtartotta, és annak eredményeként a fentebb írtak szerint jogerős határozatot hozott. Kúria 2.Bfv.1.451/2023/9-I 6 [41] 4.
  7. Az eljárási törvény a fellebbezés elbírálásának három eljárási formáját különbözteti meg: a nyilvános ülést, a tanácsülést és a tárgyalást. Főszabályként a másodfokú bíróság a fellebbezés elintézésére nyilvános ülést tart, kivéve, ha az ügy tanácsülésen intézhető el, vagy tárgyalást kell tartani [Be.
  8. §
(1)bekezdés]. [42] A tanácsülésen való jelenlét szabályai pedig alapvetően különböznek a tárgyaláson, illetve a nyilvános ülésen való jelenlét szabályaitól. [43] A felülvizsgálati indítvány megítélése ekként azon áll, hogy a Be. az adott esetben lehetőséget nyújtott-e a Fonyódi Járásbíróság elsőfokú ítéletének tanácsülés keretében történő felülbírálatára a terhelt jelenlétét biztosító nyilvános ülés tartása helyett. E törvényi feltételek meglétét pedig a Kaposvári Törvényszék jogerős ítéletének meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni [Be. 659. §
(2)bekezdés]. [44] Általánosságban, a Be. az Alaptörvény XXVIII. cikk
(1)bekezdésében deklarált tisztességes eljáráshoz való jog keretében érvényesülő tárgyaláshoz való jogból kiindulva rendezi a terhelt jelenlétének kérdését. [45] Ennek során egyfelől széles körben biztosítja annak a lehetőségét, hogy a terhelt a vádemelést követően a tárgyaláshoz való jogával éljen, másrészt elismeri, hogy e jogról bármely ügyben lemondjon, feltéve, hogy a bizonyításhoz nincs szükség a személyes jelenlétére, és a megfelelő garanciák – elsősorban a védő közreműködése – is érvényesülnek. Ennek megfelelően a bíróságnak a terhelt számára a saját ügyében, a jelenlét tekintetében érvényesülő rendelkezési jogát garantálnia kell {BH 2022.40. (Bfv.III.18/2021/21.) [16] bekezdés}. [46] A 2022. november 15-én hatályos Be. 598. §
(2)bekezdése – az
(1)bekezdésben foglalt, és a jelen ügy elbírálása szempontjából közömbös esetkörön túl – a másodfokú bíróság számára akkor biztosította a tanácsülésen való határozathozatal lehetőségét, ha az ítélet ellen a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést és a tényállás megalapozott, vagy a vádlott terhére bejelentett fellebbezés kizárólag a Be. 583. §
(3)bekezdés
  1. a)vagy
  2. c)pontján alapszik, és nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését az ügyészség, a vádlott, a védő vagy a fellebbező nem indítványozza. [47] Jelen esetben az első két feltétel teljesült, mert a vádlott terhére bejelentett fellebbezés kizárólag a Be. 583. §
(3)bekezdés a) pontján alapult, és az iméntiekben írtak szerint a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás megalapozottságát a Be. 591. §
(2)bekezdés a) pontja alapján nem is vizsgálhatta. A törvényben megkívánt feltételrendszer harmadik eleme azonban konjunktív, azaz, a fellebbezés az iménti feltételek megléte mellett sem bírálható el tanácsülésen, ha a nyilvános ülés kitűzését az ügyészség, a terhelt vagy a védő indítványozza [BH 2022.70.I. (Bfv.III.569/2021/7.)]. [48] Ezzel összefüggésben a törvény kötelezettségként írta elő a másodfokú bíróság számára, hogy az ügyészséget és a terheltet értesítse a tanácsülés kitűzéséről, a tanács összetételéről, a tanácsülés időpontjáról. A másodfokú bíróságnak egyúttal tájékoztatást kellett nyújtania, hogy értesítés címzettjei a más által bejelentett fellebbezésre, indítványra vagy nyilatkozatra nyolc napon belül észrevételeket tehetnek [Be. 598. §
(4)bekezdés]. A Be. 598. §
(2)bekezdésének alkalmazásával kitűzött tanácsülés esetén – a terhelti jelenlétről való rendelkezés biztosításának megnyilvánulásaként – e tájékoztatásnak arra is ki kellett terjednie, hogy az észrevétel előterjesztésére rendelkezésre álló határidő alatt nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzése indítványozható [Be. 598. §
(5)bekezdés]. [49] Az értesítés biztosítja tehát a terhelt számára, hogy olyan eljárásjogi formát indítványozhasson, amely mellett a személyes jelenléte biztosított. A nyilvános ülés tartására irányuló kérelem a fellebbezés nyilvános ülésen való elbírálásához – kizárólag ehhez – alanyi jogosultságot teremt (Bfv.I.1.035/2021/6.). Kúria 2.Bfv.1.451/2023/9-I 7 [50] Ebből következően, ha a terhelt vagy a védő él a nyilvános ülés kitűzésének indítványozásához fűződő, a Be. 598. §
(4)és
(5)bekezdésében biztosított alanyi jogosultságával, nyilatkozata egyúttal kötelezettséget jelent a másodfokú bíróság számára a nyilvános ülés kitűzésére. Következésképpen, ha a másodfokú bíróság a nyilvános ülés kitűzésének mellőzésével a törvényi feltételek hiányában megtartott tanácsülésen hozza meg ügydöntő határozatát, az egy tekintet alá esik azzal, mintha a nyilvános ülést szabályszerű idézés hiányában tartotta volna meg a terhelt vagy a kötelező jelenléttel érintett védő távollétében [BH 2014.333. (Bfv.III.697/2013/4.), BH 2018.40. (Bfv.II.1.511/2017/5.), BH 2021.100. (Bfv.I.819/2020/9.), BH 2022.70.I. (Bfv.III.569/2021/7.)]. [51] A terhelt tehát az elsőfokú ítélet ellen bejelentett fellebbezés jelenlétében történő elbírálása iránti igényét a Be. 598. §
(4)és
(5)bekezdésében megkövetelt tartalommal bíró értesítés kézbesítésétől számított nyolc napon belül nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzésének indítványozásával érvényesítheti. [52] A Kaposvári Törvényszék által a terhelt részére
  1. október 10-én szabályszerűen kézbesített tájékoztatás e törvényi követelményeknek minden elemében eleget tett. [53] Ehhez képest a terhelt az indítványban hivatkozott beadványát nem az értesítés kézbesítésétől számított nyolc napon belül, hanem jóval korábban nyújtotta be a törvényszéknek, ahova az
  2. szeptember 20-án érkezett meg. Ennél is lényegesebb, hogy a terhelt e beadványában sem fejtette ki igényét az ítélet elleni fellebbezéseknek a személyes jelenlétét igénylő eljárási cselekmény keretében történő elbírálása iránt. Mivel pedig a terhelt sem e beadványában, sem pedig az értesítés
  3. október 10-én történt kézbesítését követő nyolc napon belül nem indítványozta nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését, a fellebbezés tanácsülésen történő elbírálásának lehetőségét biztosító, a Be.
  4. §
(2)bekezdésében meghatározott harmadik feltétel is teljesült. [54] Ez azt is jelenti, hogy a másodfokú bíróság az eljárási törvénnyel összhangban mellőzte a nyilvános ülés kitűzését, így a jogerős ítélet tanácsülésen való meghozatalával sem sértett eljárási szabályt. Következésképpen, a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontjában írt feltétlen hatályon kívül helyezésre vezető eljárási szabálysértés sem valósult meg, ezért a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjában írt felülvizsgálati ok sem teljesült. [55]
  1. A kifejtett érvek mentén a Kúria – mivel nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be.
  2. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatot – a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen, a Be. 655. §
(2)bekezdésének főszabálya szerinti összetételben – a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [56] V. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [57] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §
(4)bekezdés első fordulata pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
  1. szeptember
  2. Kúria 2.Bfv.1.451/2023/9-I 8 Dr. Somogyi Gábor s.k. a tanács elnöke, Dr. Metzing Márton s.k. előadó bíró, Dr. Harangozó Attila s.k. bíró, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Boros Tibor s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.