← Magyarország

Pf.20580/2024/3 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A közzététel módjának meghatározása során azt kell szem előtt tartani, hogy a helyreigazító közlemény betöltse rendeltetését. Ennek megvalósulása érdekében a bíróság törvényi felhatalmazás alapján korlátozhatja a sajtó képviselőinek szerkesztési szabadságát. A sajtótermék tartalmának bíróság által történő alakítása révén megvalósuló korlátozás azonban a szükséges mértéket nyilvánvalóan nem haladhatja meg. A bíróságnak ezért mindig az ügy körülményeitől függően kell döntenie a helyreigazító közlemény szövegéről, valamint a megjelenítés technikai feltételeiről, a közlemény tipográfiai és egyéb vonásairól. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 1.Pf.20.580/2024/

  1. A felperes: felperes felperes címe A felperes képviselője: Dr. Till Veronika ügyvéd ügyvéd címe Az alperesek: I.r. alperes I. rendű alperesek címe II.r. alperes II. rendű alperesek címe Az alperesek képviselője: Dr. Kovács Loránd Ügyvédi Iroda ügyvéd címe1 A per tárgya: sajtó-helyreigazítás Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 34.P.21.884/2024/
  2. A fellebbezést benyújtó fél: I. és II. rendű alperes Ítélet A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja. Mellőzi a www.magyarnemzet.hu oldal kezdőoldalán 24 órán keresztül elérhető helyreigazító közlemény közzétételét. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy a www.magyarnemzet.hu oldal kezdőoldalának legelején ugyanolyan módon, ugyanakkora betűméretben és ugyanolyan betűtípusban, ahogyan a sérelmezett cikk címe a kezdőoldalon megjelent, 24 órán keresztül tegye közzé a „Helyreigazítás: felperesről valótlanságot híreszteltünk” szöveget. A bíróság kötelezi az I. rendű alperest, hogy e szövegből – linkelt tartalomként – tegye elérhetővé az eredeti cikket, annak közvetlenül a címe alatt elhelyezve az elsőfokú bíróság által elrendelt helyreigazító közlemény szövegét. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.580/2024/3 2 A felperes által az államnak fizetendő illeték összegét 36.000 (harminchatezer) forintra felemeli. Mellőzi az I. rendű alperest az állam javára illetékben marasztaló rendelkezést, kötelezi a II. rendű alperest, hogy fizessen meg az államnak 36.000 (harminchatezer) forint kereseti illetéket. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Az illeték megfizetése a határozat meghozatalának napjától számított
  3. napon esedékes. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] Az I. rendű alperes által szerkesztett magyarnemzet.hu internetes sajtótermékben
  4. május 18-án „Újabb fejlemény a szocialista székházmutyi ügyében” címmel jelent meg egy cikk. [2] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az I. rendű alperest a következő helyreigazító közlemény közzétételére: [3] „Helyreigazító közlemény:
  5. május
  6. napján a www.magyarnemzet.hu online felületünkön közzétett, »Újabb fejlemény a szocialista székházmutyi ügyében« című online cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy felperes, a helyi MSZP-elnök elkótyavetyélte a párt helyi székházát – saját magának, továbbá valótlanul híreszteltük, hogy közben az ingatlant húszmillióért felújították ugyancsak az adófizetők pénzéből.” [4] Az elsőfokú bíróság kötelezte az I. rendű alperest, hogy 5 napon belül, az általa szerkesztett www.magyarnemzet.hu honlap kezdőoldalán 24 órán keresztül és a
  7. május
  8. napján közzétett, „Újabb fejlemény a szocialista székházmutyi ügyében” című cikk címe alatt, a lead felett, amíg a cikk elérhető, de legalább 30 napig, az eredeti közléssel azonos betűtípusban és – méretben, kommentár nélkül tegye közzé az alábbiakat, oly módon, hogy a kezdőoldalon megjelenő közleményre kattintással elérhető legyen az eredeti cikk helyreigazítással kiegészítetten: [5] „Helyreigazítás: [6] A
  9. május
  10. napján közzétett »Újabb fejlemény a szocialista székházmutyi ügyében« című cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy felperes, a helyi MSZP-elnök az általa megvásárolt korábbi MSZP-székházat húszmillió forintért az adófizetők pénzéből újíttatta fel.” [7] Az elsőfokú bíróság a keresetet ezt meghaladóan elutasította. [8] A felperest és az I. rendű alperest személyenként 18.000 forint kereseti illeték megfizetésére kötelezte. [9] Az ítélet indokolásának a fellebbezések szempontjából releváns része szerint az elsőfokú bíróság két kifogásolt közlést értékelt. Az első tekintetében elutasító, a második vonatkozásában a keresetnek helyt adó döntést hozott. Utalt arra, hogy a helyreigazító közlemény szövegét a közérthetőség érdekében megváltoztatta. [10] A felek pernyertességének és pervesztességének arányát közel azonosnak tekintve mellőzte a perköltségről való rendelkezést, megállapítva, hogy azt a felek maguk viselik. [11] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán feljegyzett kereseti illeték megfizetéséről a polgári perrendtartásról szóló
  11. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  12. §

(1)bekezdésére és a 499. §
(1)bekezdésére utalva, valamint a polgári és közigazgatási bírósági eljárás során meg nem fizetett illeték és állam által előlegezett költség megfizetéséről szóló 30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdése alapján rendelkezett. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.580/2024/3 3 [12] Az ítélet ellen az I. és a II. rendű alperes fellebbezett. Jogorvoslati kérelmük az ítélet részbeni, a közzététel módjára vonatkozó rendelkezés megváltoztatására irányult. A másodfokú bíróság által gyakorolni kért felülbírálati jogkört a Pp. 369. §
(3)bekezdés
  1. c)és
  2. d)pontjaira alapítva határozták meg. [13] A helyreigazítás közzététele anyagi jogi szabályt sért. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 12. §
(2)bekezdésében szereplő törvényi fordulatból következően a helyreigazítást a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben kell közzétenni. [14] A kialakult bírói gyakorlat szerint a főoldalon a közzététel a helyreigazításra való utalásként szerepel, a helyreigazító közlemény teljes szövegét pedig a cikk linkjén (általában az eredeti cikk címe alatt) kell megjeleníteni. Ehhez képest az elsőfokú bíróság a teljes helyreigazító közlemény közzétételét rendelte el mind a főoldalon, mind az eredeti cikknél. [15] Az elsőfokú bíróság rendelkezése szerint tehát a helyreigazító közleményt, azonos tartalommal egyszerre két helyen is közzé kell tenni. Az alperesek álláspontja szerint a „duplikált helyreigazítás” sérti az Smtv. 12. §
(1)bekezdését is, mivel a jogszabály egyetlen helyreigazító közlemény közzétételének lehetőségét biztosítja. [16] Erre tekintettel kérték az ítélet megváltoztatását akként, hogy a másodfokú bíróság mellőzze a főoldalon a teljes helyreigazító közlemény közzétételére vonatkozó rendelkezést és a bírói gyakorlatnak megfelelően csak a „Helyreigazítás” szó megjelenítésére kötelezze a főoldalon az alpereseket. [17] A hírnek egyebekben a főoldalon csak a címe jelent meg, 24 óránál lényegesen kevesebb ideig. Az elsőfokú bíróság azon rendelkezése, amely alapján a helyreigazító közleményt teljes terjedelmében a főoldalon is közzé kell tenni, sérti a sajtó-helyreigazítás célját és szabályait, e rendelkezés meghaladja azt a tartalmat és terjedelmet, amelyet a sajtóhelyreigazítás jogintézménye indokol. [18] Az alperesek szerint az elsőfokú ítélet által megállapított végrehajtási mód értelmezhetetlen és ezért végrehajthatatlan. [19] A felperes nem terjesztett elő fellebbezési ellenkérelmet. [20] Az alperesek fellebbezése alapos. [21] A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett az elsőfokú ítéletnek a keresetet az első közlés vonatkozásában elutasító és a helyreigazító közlemény szövegét, valamint az elsőfokú perköltségviselés módját meghatározó rendelkezése. [22] Ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a keresetnek részben helyt adó, a közzététel módjával kapcsolatos rendelkezéseire vonatkozó részében bírálta felül, a Pp. 370. §
(1)bekezdésében foglalt korlátok között. [23] A fellebbezéseknek a közzététel módjára vonatkozó rendelkezés megváltoztatására irányuló része – annak indokaira figyelemmel – alapos. [24] A Kúria irányadó jogértelmezési gyakorlata szerint a polgári perrendtartás a sajtóhelyreigazítás iránt indult perben keresetnek helyt adó ítélet tekintetében csupán arról rendelkezik, hogy a bíróságnak az ítéletben meg kell határoznia a közzététel módját és határidejét, valamint a helyreigazító közlemény szövegét. A felperes szubjektív jogvédelme miatt a bíróság mérlegelésére bízza, hogy a kereset és ellenkérelem keretei között hogyan fogalmazza meg a helyreigazító közlemény pontos szövegét. A perben meghatározott szövegű helyreigazítási közlemény nem mutathat túl annak célján, a közölt téves tények kiigazításán (a Kúria Pfv.20078/2021/
  1. számú ítélete). Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.580/2024/3 4 [25] Sajtó-helyreigazítás iránt indult eljárásban a sajtószerv által önkéntesen közzétett helyreigazítás esetén a helyreigazítás megfelelőségének vizsgálata során az összes körülményt figyelembe kell venni annak értékelésénél, hogy a közölt helyreigazítás alkalmase rendeltetésének betöltésére, elhelyezése, megjelenítési módja és tartalma megfelel-e a helyreigazítással szemben támasztott követelményeknek (a Kúria Pfv.20076/2022/
  2. számú ítélete). [26] A közzététel módjának meghatározása során azt kell szem előtt tartani, hogy a helyreigazító közlemény betöltse rendeltetését. Ennek megvalósulása érdekében a bíróság törvényi felhatalmazás alapján korlátozhatja a sajtó képviselőinek szerkesztési szabadságát. A sajtótermék tartalmának bíróság által történő alakítása révén megvalósuló korlátozás azonban a szükséges mértéket nyilvánvalóan nem haladhatja meg. A bíróságnak ezért mindig az ügy körülményeitől függően kell döntenie a helyreigazító közlemény szövegéről, valamint a megjelenítés technikai feltételeiről, a közlemény tipográfiai és egyéb vonásairól. [27] A jelen esetben a teljes helyreigazító közlemény főoldalon és az eredeti cikknél történő egyidejű közzététele túlterjeszkedik a sajtó-helyreigazítás törvényi célján. A főoldalon szükséges, egyben elégséges módon elhelyezett mondatból egyértelműen megállapítható, hogy a helyreigazítás kivel kapcsolatos, annak tartalma nem félreérthető. A helyreigazítás tényére történő figyelemfelhívás a címoldalon elegendő információt nyújt ahhoz, hogy a felperes személyére vonatkozó hír iránt érdeklődő olvasó a – linkelt tartalommal megjelenő – szöveg segítségével az eredeti cikkre keressen és azt a helyreigazítással együtt olvashassa. [28] Ebből következően a Fővárosi ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Pp.
  3. §
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta és elrendelte, hogy a teljes helyreigazító közleményt az I. rendű alperes ne a főoldalon, hanem a cikk linkjén, az eredeti cikkel együtt tegye közzé. [29] A másodfokú bíróság észlelte, hogy az elsőfokú bíróság annak ellenére állapította meg a kereseti illeték összegét összesen 36.000 forintban, hogy a felperes két helyreigazítási kérelmet terjesztett elő, továbbá a kiadó helyett az I. rendű alperest tévesen kötelezte az illeték megfizetésére. [30] A másodfokú bíróság az elsőfokú határozat illetékre vonatkozó rendelkezését hivatalból vizsgálja. Ezért az ítélőtábla a fizetendő kereseti illeték összegét az előbbiekre tekintettel valamennyi fél esetében megváltoztatta, azt a felperes és a II. rendű alperes vonatkozásában is 36.000 forintra felemelte, míg az I. rendű alperes illetékfizetési kötelezettségét mellőzte. [31] A másodfokú eljárásban az alperesek teljes pernyertesnek minősülnek. Erre figyelemmel a fellebbezés illetékét (48.000 forintot) a felperesnek kell megfizetnie. [32] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 39. §
(3)bekezdés b) pontja és 46. §
(1)bekezdése alapján számított 48.000 forint fellebbezési illetéket a felperesnek kell megfizetnie a polgári és közigazgatási bírósági eljárás során meg nem fizetett illeték és állam által előlegezett költség megfizetéséről szóló 30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdése szerint. [33] Az egyes adótörvények módosításáról szóló
  1. évi XLV. törvény
  2. §-ával megállapított Itv.
  3. §-ának
(4)bekezdése alapján a fizetendő illeték a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől – a jelen esetben az ítélőtáblai határozat meghozatalának napjától – számított
  1. napon esedékes. [34] A másodfokú bíróság tájékoztatja a felperest, hogy az illeték megfizetése során az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát közleményként fel kell tüntetni. Amennyiben az illeték megfizetésére történő felhívásnak Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.580/2024/3 5 önként nem tesznek eleget a megjelölt határidőben, az illeték behajtására és megfizetésére az Itv. és az adóigazgatási eljárásokra irányadó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Az illetékbevételi számla száma:10032000-01070044-
  2. Budapest,
  3. január
  4. Dr. Kovács Helga s.k. a tanács elnöke, előadó bíró Dr. Kovács Éva s.k. bíró Dr. Örkényi László s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.