← Magyarország

Bfv.1145/2025/10 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az életfogytig tartó szabadságvesztésből való feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének a jelenlegi törvényi szabálynál korábbi vizsgálatát lehetővé tevő, az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint hiányzó jogszabályt a Kúria nem alkothatja meg, s nem pótolhatja azt az Egyezmény közvetlen alkalmazásával. Jogszabálynak az Egyezménybe ütközését a hazai bíróságok és a Kúria sem állapíthatja meg. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.1.145/2025/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Molnár Ferencné dr., a tanács elnöke Dr. Horváth Péter, előadó bíró Dr. Bartkó Levente, bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Dr. Varga Eszter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. április
  3. Az ügy tárgya: emberölés bűntette Terhelt(ek): Első fok: Másodfok: Bács-Kiskun Megyei Bíróság, 2.B.1437/2001/19., ítélet, tárgyalás,
  4. április
  5. Legfelsőbb Bíróság, Bf.IV.2.040/2002/4., végzés, tárgyalás,
  6. április
  7. Az indítvány előterjesztője: a Legfőbb Ügyészség Az indítvány iránya: hatályban tartás Rendelkező rész Az emberölés bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Legfőbb Ügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2.B.1437/2001/
  8. számú ítéletét és a Legfelsőbb Bíróság Bf.IV.2.040/2002/
  9. számú végzését hatályában fenntartja. Kúria 3.Bfv.1.145/2025/10-I. 2 A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Bács-Kiskun Megyei Bíróság a
  10. április
  11. napján kihirdetett 2.B.1437/2001/
  12. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében [
  13. évi IV. törvény
  14. §

(1)bekezdés, 2 bekezdés
  1. b)és
  2. d)pont]. Ezért – mint visszaesőt – életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban 30 év elteltével bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Védelmi fellebbezések alapján eljárva a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság a 2003. április 16. napján jogerős Bf.IV.2.040/2002/4. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [3] A jogerős ítéletben rögzített tényállás lényege a következő. A terhelt 2000. július 15. napján a délutáni órákban a településen tartózkodott, az utcában. Észlelte, hogy a 3. számú házban lakó sértett egy ablakba kitett cédulán különböző használati tárgyakat hirdet eladásra. Bár vásárlási szándéka nem volt, a terhelt becsengetett, és a kaput kinyitó sértettel közölte, hogy a kézikocsit szeretné megvenni. A sértett beengedte a terheltet az udvarba, aki az alkudozás közben a helyszínt megfigyelte, majd közölte, hogy a kézikocsit nem veszi meg, és távozott. A sértett 80 éves volt, nagyothalló (a hallókészülékét azonban nem használta), és olyan rosszul látott, hogy kartávolságon túl már csak homályos foltokat észlelt. Ugyanezen a napon, a késő esti órákban (sötétedés után) az akkorra már ittas állapotban lévő terhelt visszament, és a sértett portájával határos temetőn keresztül bement a ház udvarába. A terhelt a bezárt házba úgy hatolt be, hogy a kamra ablakáról letépte a szúnyoghálót, majd oda bemászott. Magával vitt egy kb. 40 cm hosszú, L30-as szögvasat, melynek súlya 830 gramm volt. A terhelt a házban bement abba a szobába, ahol a sértett aludt. A terhelt felkapcsolta a villanyt, és a szobában értékek után kutatott, amire a sértett felébredt, majd felült az ágyon. A terhelt a szögvassal kétszer közepes erővel megütötte a sértettet a homlokcsonti részen a fején, aminek következtében a sértettnek vérző sérülései keletkeztek, továbbá többször közepes erővel a szögvassal megütötte a menekülő sértettet. A terhelt a bántalmazást követően a lakás más helyiségében kutatott, majd észrevette, hogy a sértett a házat elhagyta. Utánament, így a sértett a kaput nem tudta kinyitni. A terhelt a kapu közelében a szögvassal közepesnél nagyobb erővel, körülbelül 8-9 alkalommal megütötte a bántalmazás következtében földre került sértett fejét. Ezután a terhelt a sértett testét a bántalmazás helyéről a lugasnál lévő téglarakás mellé húzta, majd folytatta a házban a kutatást értékek után. A terhelt a házban talált 70.000 forintot elvitte, majd az elkövetkező napokban elköltötte. Kúria 3.Bfv.1.145/2025/10-I. 3 Az udvaron elszenvedett bántalmazást követően a sértett rövid időn – legfeljebb 15-20 percen – belül meghalt. Halálának oka többszörös, darabos, a koponya alaptörésével szövődött, nyílt boltozati törés volt, amelyhez többgócú agyroncsolódás társult. II. [4] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a Legfőbb Ügyészség a Be. 651. §
(3)bekezdésében írt kötelezettségére figyelemmel, a Be. 649. §
(4)bekezdésére alapítottan terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. [5] A Legfőbb Ügyészség BF.446/2025/
  1. számú felülvizsgálati indítványában a jogerős határozat hatályban tartását indítványozta. [6] Az ügyészség álláspontja szerint az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) egyezménysértést megállapító döntése akkor alapozza meg a felülvizsgálati eljárást, ha a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés valamely rendelkezésének sérelme a büntetőügyben eljárt bíróság jogerős határozatában, vagy az ügydöntő határozathoz vezető büntetőeljárásban valósult meg. E körben hivatkozott az EBH 2015.B.
  2. számú eseti döntésre. [7] Kifejtette, hogy felülvizsgálati ok ugyanakkor nem valósul meg, ezért az anyagi jogerő feloldására, a jogerős határozat megváltoztatására nincs törvényes lehetőség, és a megtámadott ítélet hatályban tartása indokolt, ha a nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv (EJEB) nem az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását tekintette egyezménysértőnek, hanem egy – már a büntetés-végrehajtás szakaszába tartozó – felülvizsgálati lehetőség olyan időpontban történő megnyílását, amely az EJEB által ajánlott idő kitöltése után „de facto” csökkenthetővé teszi az életfogytig tartó szabadságvesztére ítélt büntetését. [8] Álláspontja szerint az EJEB jelen ügyben a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének felülvizsgálatára vonatkozó szabályozás általa vélt hiányosságát ítélte egyezménysértőnek, így az EJEB döntéséből egyedül az következik, hogy az alkalmazott jogszabály mellett további szabályozás szükséges, ami nem jogalkalmazói, hanem jogalkotói feladat. [9] Mindezek alapján a kötelezően lefolytatandó felülvizsgálati eljárásban a Kúria állapíthatja meg, hogy a konkrét ügyben az egyezménysértés jogalkalmazói eszközökkel nem orvosolható, és így az EJEB által a terhelt vonatkozásában hozott ítélet alapján nincs ok és mód az alapügyben meghozott ítélet megváltoztatására. [10] Mindezekre tekintettel a Legfőbb Ügyészség a jogerős határozat hatályban tartását indítványozta. [11] A terhelt védője a Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványára tett észrevételében hangsúlyozta, hogy az ügyészi álláspont a kötelező felülvizsgálati eljárás formalitását tükrözi, mivel olyan döntés nem hozható, amely orvosolhatná az egyezménysértést, a Kúria csupán arra szorítkozhat, hogy megállapítja kompetenciájának hiányát. Komoly probléma – főleg az életfogytig tartó vagy jelentősebb mértékű szabadságvesztést töltő elítéltek esetében –, hogy semmilyen objektív mérce/motiváció nincs meghatározva számukra a feltételes szabadságra bocsátás feltételeként. Álláspontja szerint azonban a Kúria a generális szabályozás hiányosságát – jogalkalmazói hatáskörben – egyes esetekre nézve pótolhatja oly módon, hogy Kúria 3.Bfv.1.145/2025/10-I. 4 az ítéletet a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének szabályozása tekintetében megváltoztatja. [12] Erre tekintettel indítványozta, hogy a Kúria változtassa meg a jogerős ítéletet, és állapítsa meg, hogy a terhelt a 30 évnél rövidebb idejű szabadságvesztés büntetés letöltése után legyen feltételes szabadságra bocsátható. [13] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be.
  3. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen, a Be. 655. §
(1)bekezdése szerint öt hivatásos bíróból álló tanácsban bírálta el. III. [14] A Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványa az alábbiak szerint alapos. [15] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben jogi – és nem ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be.
  1. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [16] A Be.
  2. § c) pontja értelmében a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak az Alkotmánybíróság vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv határozata alapján is helye van. [17] A Be.
  3. §
(4)bekezdése szerint nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv határozata alapján felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv megállapította, hogy az eljárás lefolytatása vagy a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata megsértette a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés valamely rendelkezését, feltéve, hogy a nemzetközi emberi jogi szerv joghatóságának Magyarország alávetette magát. [18] Ezen felülvizsgálati ok a következők szerint megvalósult. [19] Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában,
  1. november 4-én kelt Egyezményt (a továbbiakban Egyezmény) kihirdető
  2. évi XXXI. törvény
  3. §-ában foglaltak szerint megtörtént az EJEB illetékességének és joghatóságának elismerése. [20] Az Egyezmény
  4. Cikk
  5. bekezdése szerint a szerződő felek vállalják, hogy magukra nézve kötelezőnek tekintik az EJEB végleges ítéletét minden ügyben, amelyben félként szerepelnek. [21] Az EJEB joghatóságának, illetve ítélete kötelező érvényének Magyarország általi elismerése ténylegesen azáltal valósul meg, hogy törvényben biztosított annak lehetősége, miszerint az EJEB által megállapított egyezménysértést feloldó, már nem magában rejtő – tehát az Egyezménynek megfelelő – határozat születhessen a korábban jogerősen lezárt eljárás esetében. [22] Az EJEB a terhelt (és mások) kérelme alapján indult ügyben a
  6. június
  7. napján kiadott végleges ítéletében megállapította, hogy az Egyezmény
  8. Cikkét megsértették. [23] A Be.
  9. §
(3)bekezdése alapján a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésében meghatározott esetben a legfőbb ügyész hivatalból köteles a felülvizsgálati indítványt benyújtani. [24] A legfőbb ügyész ezen kötelezettségének eleget tett, és felülvizsgálati indítványt nyújtott be a Kúriához. Kúria 3.Bfv.1.145/2025/10-I. 5 [25] A Be. 659. §
(4)bekezdése alapján a Be. 649. §
(4)és
(5)bekezdésében meghatározott esetben a felülvizsgálati indítványt a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel ellentétes jogszabály figyelmen kívül hagyásával, illetve a nemzetközi emberi jogi szerv döntésének alapulvételével kell elbírálni. [26] Az Egyezmény megsértésének jogi ténye a jogerős elítélés felülvizsgálatának törvényi oka. [27] A felülvizsgálati ok megvalósulása azonban nem feltétlenül eredményezi a jogerős határozat megváltoztatását. [28] A Be. 649. §
(4)bekezdésére alapított felülvizsgálat esetében (is) a Kúriára tartozik annak vizsgálata, hogy a jogerős határozatban megállapított tényállás alapján hozható-e felülvizsgálati eljárásban az Egyezménynek megfelelő határozat, vagy ahhoz az eljárás megismétlése szükséges. [29] A Be. 659. §
(4)bekezdés zárófordulatából következően elsődlegesen az EJEB ítélete szerinti döntést, az Egyezmény megsértésének tényét kell alapul venni, azonban ez nem jelenti azt, hogy a Kúria ne lenne figyelemmel az EJEB döntésének indokaira, tekintettel arra is, hogy az EJEB a független ítélkezés külső, alkotmányos kontrollját jelenti. [30] Az EJEB határozatai az eljárásban szereplő valamennyi félre, de csak rájuk nézve kötelező. A nemzeti bíróságokra az a feladat hárul, hogy a hatáskörükbe tartozó ügyekben a hatályos jogszabályok alkalmazása során az Egyezményt ne sértsék meg. A Kúriára emellett az a kötelezettség hárul, hogy egyezménysértés miatt benyújtott felülvizsgálati ok esetén eljárjon, s ha az eljárás megismétlésére nincs szükség, akkor e rendkívüli jogorvoslatot a nemzetközi emberi jogi szerv döntésének alapulvételével bírálja el. [31] A Kúria jelen ügyben a következőket emeli ki, egyezően az EJEB ítéletében foglaltakkal (lásd az ítélet 8-
  1. pontját): – A büntetés automatikus felülvizsgálata egy meghatározott minimális időtartam letelte után fontos biztosítékot jelent a fogvatartott számára a
  2. Cikk megsértésével járó fogva tartás kockázata ellen (Hutchinson kontra Egyesült Királyság ügy, Vinter és társai kontra Egyesült Királyság ügy); – Az a tény, hogy a kérelmezők csak azt követően remélhetik a szabadulás irányába tett előrehaladásuk vizsgálatát, ha életfogytig tartó szabadságvesztés büntetésükből hosszú időt már letöltöttek, elegendő volt annak megállapításához, hogy a kérelmezők életfogytig tartó szabadságvesztés büntetése az Egyezmény
  3. Cikke értelmében nem tekinthető csökkenthetőnek. Az ilyen hosszú várakozási idő indokolatlanul késlelteti annak a hatóságok általi felülvizsgálatát, hogy „az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt személyben bekövetkezett változások olyan jelentősek-e, és a büntetés során a rehabilitáció irányába tettek-e olyan előrelépést, hogy a további fogva tartás már nem igazolható legitim büntetőjogi indokokkal” (lásd Vinter és társa ítélet
  4. pontját). – Ennélfogva megsértették az Egyezmény
  5. Cikkét. [32] A felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatban az alapügyben eljárt bíróság a terhelttel szemben az elkövetéskor (
  6. július 15.) hatályos Btk., az
  7. évi IV. törvény alkalmazásával szabta ki a büntetést. [33] Az
  8. évi IV. törvény
  9. §
(1)bekezdése szerint a szabadságvesztés életfogytig vagy határozott ideig tart. [34] Az 1978. évi IV. törvény 47/A. §
(1)bekezdés alapján életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság az ítéletében meghatározza a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját, vagy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizárja. A
(2)bekezdés akként rendelkezik, hogy ha a bíróság a feltételes Kúria 3.Bfv.1.145/2025/10-I. 6 szabadságra bocsátás lehetőségét nem zárja ki, annak legkorábbi időpontját legalább húsz évben, ha az életfogytig tartó szabadságvesztést olyan bűncselekmény miatt szabta ki, amelynek büntethetősége nem évül el, legalább harminc évben határozza meg. [35] Az 1978. évi IV. törvény 166. §
(2)bekezdés
  1. b)és
  2. d)pontja értelmében a büntetés tíz évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést nyereségvágyból, valamint különös kegyetlenséggel követik el. [36] A 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról (Bv. tv.) 188. §
(1)bekezdése szerint a szabadságvesztésre ítélt feltételes szabadságra bocsátható, ha az életfogytig tartó szabadságvesztésnek a bíróság által meghatározott tartamát letöltötte, és alaposan feltehető, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető. [37] Az ügydöntő határozatban a bíróság a terhelttel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést szabott ki, és nem zárta ki a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét, annak legkorábbi időpontját harminc évben határozta meg. [38] Megállapítható, hogy az EJEB hivatkozott határozatai a kérelemmel érintett jogerős ítélet vonatkozásában általánosságban utalt az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabására, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjára és feltételeire vonatkozó magyar jogi szabályozásra. [39] Az EJEB vizsgálta, hogy a felülvizsgálati mechanizmus megfelel-e az EJEB esetjogában lefektetett kritériumoknak. E körben az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek esetében a feltételes szabadságra bocsátás vizsgálatára törvényileg előírt hosszú várakozási időt kifogásolta (ítélet 9-
  1. pont). [40] Az EJEB ítélete tehát nem állapította meg a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2.B.1437/2001/
  2. számú ítélete, és a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság Bf.IV.2.040/2002/
  3. számú végzése meghozatala során alkalmazott valamely jogszabály egyezménysértő voltát, így nem tekintette Egyezménybe ütközőnek az eljárt bíróságok által a terhelt vonatkozásában alkalmazott Btk.
  4. és
  5. §-át sem. [41] Az EJEB
  6. június
  7. napján kiadott ítélete az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabására és a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének meghatározására vonatkozó konkrét ítéleti rendelkezéseket nem kifogásolta, hanem a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének felülvizsgálatára vonatkozó szabályozás hiányosságát ítélte egyezménysértőnek. Ez azonban nem az ítéletet hozó bíróságok eljárására, és nem is a jogerős ügydöntő határozatra vonatkozik, a felrótt hiányosság jogalkalmazással nem pótolható, hanem kizárólag jogalkotással orvosolható. [42] Ha pedig jogalkotásra van szükség, akkor felülvizsgálati ok nem valósul meg, nem keletkezik felülvizsgálati döntési jogkör, mert a hiányzó jogszabályt a Kúria nem alkothatja meg, s nem pótolhatja azt az Egyezmény közvetlen alkalmazásával. Jogszabálynak az Egyezménybe ütközését a hazai bíróságok és a Kúria sem állapíthatja meg. Az egyezménysértés megállapítása az EJEB hatáskörébe tartozik (EBH 2018.B.6.). [43] A Kúria nem észlelt olyan, a Be.
  8. §
(2)bekezdése szerinti további felülvizsgálati okot, melynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles. [44] Ekként a Kúria a Legfőbb Ügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a megtámadott határozatot a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [45] A döntés elvi tartalma Az életfogytig tartó szabadságvesztésből való feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének a jelenlegi törvényi szabályozásnál korábbi vizsgálatát lehetővé tevő, az Emberi Jogok Európai Kúria 3.Bfv.1.145/2025/10-I. 7 Bírósága szerint hiányzó jogszabályt a Kúria nem alkothatja meg, s nem pótolhatja azt az Egyezmény közvetlen alkalmazásával. Jogszabálynak az Egyezménybe ütközését a hazai bíróságok és a Kúria sem állapíthatja meg. IV. [46] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [47] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
  1. április
  2. Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Horváth Péter s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.