Pf.20578/2022/4 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdése alapján

1. április 23án e-mailben közérdekű adatigényléssel fordult a ...Bírósághoz (a továbbiakban: ...Bíróság), amelyben a e-mail@gmail.com e-mail címre kérte megküldeni a 25.B.22.662/2016/
2. számú anonimizált ítéletet. A kérelmet a ...Bíróság elnöke a
3. május 5-én kelt, 2021.E1.IV.H/6/
4. számú válasziratában az Infotv.
5. §
6. pontja, a
7. §

(2)bekezdés g) pontja, valamint a büntetőeljárásról szóló

1. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
2. §-a értelmében elutasította, arra hivatkozva, hogy a felperes a büntetőeljárásban a Be. fenti rendelkezései alapján nem minősül olyan személynek, aki az eljárás iratait, többek között az ítéletet megismerhesse. Egyben tájékoztatta arról, hogy az Infotv.
3. §-a értelmében az igény elutasítása okán az alperesnél vizsgálat lefolytatása iránt bejelentést tehet, továbbá a vizsgálat megszüntetéséről, illetve lezárásáról vagy egyéb értesítő kézhezvételétől számított 30 napon belül a ...Bíróság-n pert indíthat. [2] A felperes vizsgálat lefolytatását kezdeményezte az alperesnél, amelynek eredményeként az alperes a
4. május 25-ei levelében az Infotv.
5. §

(3)bekezdés c) pontja alapján a bíróság indokolását és döntését elfogadva elutasította felperesnek a ...Bíróság Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.578/2022/4 2 25.B.22.662/2016/

1. számú büntető ítélete anonimizált formában történő megküldésére irányuló közérdekű adatigénylését. Egyetértett azzal a bírósági gyakorlattal, mely szerint amennyiben az adatigénylő konkrét sorszám alapján azonosított ítélet kiadását kéri anonimizált formában, az a bíróságok által elutasításra kerül, mivel a pontos ügyszám ismerétében az anonimizálás ellenére is összekapcsolható az ügy az eljárásban érintett személyekkel, ami a személyes adataik védelméhez való jog sérelmével járna. [3] Ezt követően a felperes
2. július 14-én e-mailben közérdekű adatigényléssel fordult az alpereshez, amelyben a e-mail@gmail.com e-mail címre kérte megküldeni azon adatokat, amelyre „azon állítását alapozza, hogy a bíróságok gyakorlata az, miszerint amennyiben az adatigénylő konkrét sorszám alapján azonosított ítélet kiadását kéri anonimizált formában, azt a bíróságok elutasítják.” Az alperes
3. július 28-án kelt, alperes-6176-2/
4. ügyiratszámú levelében arról értesítette a felperest, hogy a közérdekű adatigénylésben megjelölt igazságügyi statisztikai adatokkal nem rendelkezik. Egyúttal tájékoztatta, hogy az Infotv.
5. §

(1)és

(6)bekezdései alapján az elutasítás tárgyában bírósághoz fordulhat. [4] A felperes az Alaptörvény VI. cikk

(2)bekezdésére, a 39. cikk

(2)bekezdésére, az R cikk

(2)bekezdésére, az Infotv.

1. §
2. pontjára,
3. §

(1)bekezdésére, 28. §

(3)bekezdésére, a 29. §

(1)bekezdésére, a 31. §

(1)és

(3)bekezdéseire, valamint az Alkotmánybíróság 12/

1. (IV.7.), ABH 2004.
2. 221, 21/
3. (VII.19.) AB határozataira alapított keresetével kérte, hogy az elsőfokú bíróság kötelezze az alperest arra, hogy 8 napon belül díjmentesen adja ki a "...@..." e-mail címre azon állítását megalapozó adatokat, miszerint „a bíróságok gyakorlata az, hogy amennyiben az adatigénylő konkrét sorszám alapján azonosított ítélet kiadását kéri anonimizált formában, azt a bíróságok elutasítják”. Továbbá perköltség igénnyel élt. Kiemelte, hogy a pert megelőző adatigénylésben foglalt és egyértelműen meghatározott adatok közérdekű adatnak minősülnek, amelyeket az alperes, mint adatkezelő a 15 napos határidőben, azaz
4. július 28-án kelt levelében elutasított, holott arról a közfeladata során szerzett ismerete alapján tudomással bír. A hivatkozott „bírósági gyakorlat” azonban nem minősül ilyen igazságügyi statisztikának. A felperes álláspontja szerint az alperes számos olyan ügyben járt el, amelyben az ilyen jellegű adatigénylést - ítélet kiadást - a bíróság elutasított, ebből következően az alperes kezeli ezen adatot. Továbbá az a tevékenységére is vonatkozik, és közérdekű adatnak minősül. Hangsúlyozta, hogy az alperes függetlensége sérül azáltal, ha általánosságban elfogadja a bíróság gyakorlatát. Mivel az alperes nem adta ki a kért közérdekű adatot, annak ellenére, hogy azt sem az Infotv., sem más jogszabály nem tiltja, megszegte az ilyen adatokra vonatkozó kiadási és tájékoztatási kötelezettségét. Állította, hogy az alperes válaszában foglaltakkal szemben nem igazságügyi statisztikai-, hanem olyan konkrét adatot kért, amelyre az alperes a levelében foglalt állításait alapozza. Végül kiemelte, hogy az Infotv.
5. §

(2)bekezdése szerint a megtagadás jogszerűségét és annak indokait az alperesnek kell bizonyítania, továbbá az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján a megtagadást szűken kell értelmezni, arra csak a törvényben meghatározott körben van lehetőség. [5] Az alperes ellenkérelmében elsődlegesen a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 171. §

(1)bekezdés j) pontja, valamint az Infotv. 31. §

(3)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 240. §

(1)bekezdés a) pontja szerint az eljárás Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.578/2022/4 3 megszüntetését, másodlagosan a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Az előbbi tekintetében előadta, hogy a felperes elkésetten,

1. november 8-án terjesztette elő a keresetlevelét, holott a határidő
2. szeptember 11-én telt le, ezért az eljárás megszüntetésének van helye. Kiemelte, hogy ő nem állította azt, hogy részletesen elemezte a bíróságok büntetőeljárással kapcsolatos adatkezelési gyakorlatát, csupán arról tájékoztatta a felperest, hogy elvi szinten egyetért a ...Bíróság elnökének válaszlevelében foglaltakkal, a jogértelmezést megfelelőnek tartja. Véleménye szerint a felperes tévesen értelmezte az alperesi állásfoglalást, ebből kifolyólag nem volt megfelelő az adatigénylése sem. Megjegyezte azt is, hogy a közérdekű adatigénylés nem lehet annak az eszköze, hogy a közigazgatási szervek az eljárásukat részletesen megindokolják, alátámasszák, arra más jogorvoslati lehetőség - mint például a közérdekű panasz - szolgál. [6] Az elsőfokú bíróság az Infotv.
3. §
4. és
5. pontjaira,
6. §

(1)bekezdésére, 28. §

(3)bekezdésére, 29. §

(1)bekezdésére, 30. §

(2)bekezdésére, 31. §

(1)bekezdésére, 33. §

(1)bekezdésére, továbbá a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló

1. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.)
2. §

(1), (1/a),

(2),

(4)és

(5)bekezdéseire alapított ítéletével a keresetet elutasította és a felperest 105.000 forint ügyvédi munkadíjból álló alperesi perköltség megfizetésére kötelezte. [7] Határozatában elsőként az alperes alaki védekezése, így az eljárás megszüntetésére vonatkozó kérelme tekintetében megállapította, hogy az alperes állításával szemben a keresetlevél

1. augusztus 10-én - és nem
2. november 8-án – került benyújtásra a bíróságra, ezért az határidőben érkezett, erre tekintettel az eljárás megszüntetésének nem volt helye. [8] A per érdemét tekintve kifejtette, hogy a jogalkotó jogszabályban rögzítette azon határozatok körét, amelyeket a Bírósági Határozatok Gyűjteményében kötelezően közzé kell tenni. Ugyanakkor a bíróság elnökének szuverén joga, illetve diszkrecionális jogkörébe tartozik, hogy a nem anonimizált ítéleteket nyilvánosságra hozza-e. Meglátása szerint az alperes megadta a felperes részére a kért adatokat, mivel a jogszabályból, illetve a ...Bíróság elnökének leveléből jutott arra a következtetésre, hogy elfogadja a bíróságok azon gyakorlatát, mely szerint a nem kötelezően közzéteendő határozatok anonimizált formában történő kiadására vonatkozó kérelmet elutasítják. Rögzítette, hogy nincs további, az alperes rendelkezésére álló adat, ezirányú statisztikai kutatást egyébként sem végzett, továbbá a felperes nem bizonyított egyéb olyan adatot, amely tekintetében az alperes adatkezelő lenne, ennek megfelelően az alperes a rendelkezésre álló, mindenki számára ismert adatokból vont le egy következtetést, és fogalmazta meg álláspontját a per tárgyát illetően. Kiemelte, hogy a bíróságok nem vitásan közfeladatot látnak el, valamint az is tény, hogy a kiadni kért adat a ...Bíróság igazságszolgáltatási tevékenysége során keletkezett, így azt ténylegesen kezeli, ez azonban nem jelenti a ...Bíróság automatikus közlési kötelezettségét, illetve, hogy ezen egyedi büntetőeljárás adatai automatikusan közérdekűnek minősülnek. Az eljárási törvények iratmegismerésre, az iratok nyilvánosságára speciális rendelkezések irányadóak, amelyek az Infotv.
3. §

(2)bekezdés g) pontja szerinti korlátnak minősülnek. A kért adatok egyedi büntetőügyre és nem a bíróság általános működésére - ügyforgalmi adatok - vonatkoznak, így kizárólag az Infotv. rendelkezései nem alkalmazhatóak. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.578/2022/4 [9] 4 Mindezek alapján a törvényszék a felperes keresetét elutasította. [10] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben elsődlegesen az ítélet megváltoztatását és a kereset szerinti döntés meghozatalát, másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását, valamint az alperes perköltségben történő marasztalását kérte. [11] Előadta, hogy az elsőfokú bíróság határozata érdemi felülbírálatra alkalmatlan, azt az indokolási kötelezettségét megsértve hozta meg. Állította, hogy az ítélet kirívóan okszerűtlen, formális, mivel a törvényszék más hasonló ügyekhez használt sablonnal dolgozott, más ítéletekből emelt át részeket, amely önmagában véve hatályon kívül helyezési ok. Sérelmezte, hogy a tényállás hiányos, mivel azt a bíróság mérlegeléssel állapította meg, saját véleményét kifejtve, holott az nem minősül ténynek. Ezzel szemben konkrétan és egyértelműen meg kellett volna állapítania, hogy az alperes ténylegesen rendelkezik-e a kiadni kért adatokkal vagy sem. Másrészt annak sem adta indokát, hogy a bizonyítékokat milyen módon értékelte vagy éppen miért mellőzte, alperes állítását tényként fogadta el, formálisan, egyoldalúan vizsgálta a bizonyítékokat. Emellett túlterjeszkedett az alperesi védekezésen is, mivel nem jelölte meg pontosan, hogy a tényállás alapjaként elfogadott alperesi állítások - az ítélet [61], [62] pontjaiban foglalt előadások - mikor, milyen módon hangzottak el, illetve mely beadványokban szerepelnek, így az ellentétes a tisztességes, pártatlan eljárás követelményével. Továbbá a csatolt iratokban foglaltakat az alperes érvelésének, állításának tekintette, amellyel túlterjeszkedett az alperesi védekezésen. [12] Az elsőfokú bíróság nem tájékoztatta a feleket a Pp. 265. §

(1)bekezdése szerinti bizonyítási teherről sem a felperes fellebbezési előadása szerint, illetve megtévesztően adott tájékoztatást arról, hogy csak jogkérdésben kell állást foglalnia (

1. sorszámú jegyzőkönyv,
2. oldala), mivel az adatkezelői minőség kérdésének eldöntése kizárólag ténykérdés. A Pp.
3. §-a alapján a hivatalból figyelembe vett tényekről sem tájékoztatta a feleket, amely jogszabálysértés szintén kihatott az ügy érdemére. [13] Sérelmezte a fellebbezés, hogy a törvényszék több alkalommal figyelmen kívül hagyta a Pp. szabályait, nem foglalkozott azzal, hogy az alperes az ellenkérelmének előterjesztését követően, elkésetten vitatta a keresetlevélben tett tényállításait. Emellett az alperes nyilvánvalóan jogsértő, a per tárgyához nem kötődő bizonyítékait is elfogadta, amelyek személyére vonatkozó adatot tartalmaznak, annak csatolására azonban nem adott engedélyt. Ezen adatok zártan történő kezeléséről kérelme ellenére nem rendelkezett, továbbá azokat nem rekesztette ki a bizonyítékok köréből. Az alperes bizonyítási indítványában említett jogsértő bizonyítékokra hivatkozik, azonban a Pp.
4. §

(1)-

(2)bekezdéseiben foglaltak ellenére nem jelölte meg a bizonyítani kívánt tényt. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.578/2022/4 5 [14] Hangsúlyozta a felperes a fellebbezésében, hogy az alperes állásfoglalásában hivatkozott ítéletek egyike sem mondja ki, hogy a peres eljárás tárgyalásának nyilvánossága nem azonos a periratok nyilvánosságával, sőt azok tartalma teljesen eltérő. [15] A felperes további fellebbezési álláspontja szerint az elsőfokú bíróság kiüresítette a közadatok megismeréséhez fűződő jogot, hiszen az alperesnek közérthető módon kellett volna megindokolnia az adat kiadásának megtagadását, amelynek nem tett eleget, ennek ellenére ezt a törvényszék elfogadta. [16] Kifogásolta továbbá a fellebbezés, hogy az elsőfokú bíróság a Pp. 81. §

(1),

(2)és

(3)bekezdéseibe, a

1. §-ába, valamint a
2. §

(1)bekezdésébe ütköző módon állapított meg az alperes javára perköltséget, mivel azt az alperes a jogszabályban foglaltak ellenére nem számította fel, azt semmilyen módon nem igazolta, illetve nem bizonyította a perköltség felmerüléséhez kapcsolódó okozati összefüggést, sem annak szükségességét. [17] A fellebbezés nem alapos. [18] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 370. §

(1)bekezdése alapján a fellebbezési kérelem keretei között bírálta felül, fellebbezés hiányában nem érintette az elsőfokú bíróság keresetlevél elkésettségére és az eljárás megszüntetésére vonatkozó megállapításait. Mivel a felperes fellebbezése az ítélet hatályon kívül helyezésére is irányult eljárási szabálysértésekre, illetve a tényállás megállapításával kapcsolatos hiányosságokra hivatkozva, elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy érdemben felülbírálható-e az elsőfokú bíróság ítélete. [19] Az elsőfokú bíróság a fellebbezésben előadott körülmények tekintetében az alábbiakra figyelemmel nem követett el eljárási szabálysértést, így nem sértette meg a Pp. fellebbezésben hivatkozott rendelkezéseit sem. A felperes e körben azt állította, hogy a tényállás hiányos, illetve abból nem derül ki, hogy azt az elsőfokú bíróság mire alapozza. Az ítélőtábla ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy az elsőfokú bíróságot – a fellebbezésben foglaltakkal szemben – nem terhelte tájékoztatási kötelezettség arról, hogy a megállapított tényeket miként értékelte, továbbá nem volt szükség anyagi pervezetésre sem, mivel arra abban az esetben kerülhet sor, amennyiben a fél nincs tisztában a bizonyítási kötelezettség tartalmával, jelen esetben azonban ilyen nem merült fel. Az elsőfokú bíróság anyagi pervezetésével kapcsolatosan az ítélőtábla rávilágít arra is, hogy a felek az elsőfokú eljárásban megfelelően előterjesztették a teljes levelezésüket, írásbeli kommunikációjukat, valamint az elsőfokú bíróság tárgyaláson hallgatta meg a felperesi, illetve az alperesi jogi képviselőt. A felek a jogvita kereteit tisztázták, az elsőfokú bíróság a tényállást – összhangban a felek által csatolt okirati és egyéb bizonyítékokkal - teljeskörűen feltárta, megalapozott döntést hozott, további bizonyításra nem volt szükség. Emellett a bíróságnak abban a körben Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.578/2022/4 6 sincs tájékoztatási kötelezettsége, hogy a fél által szolgáltatott bizonyítékok megfelelően alátámasztják-e a fél tényállítását, a bíróság a bizonyítékok értékeléséről a Pp. 346. §

(5)bekezdése alapján az ítéletben ad számot, amely követelménynek az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott határozatában eleget tett. [20] A törvényszék az eljárási szabályokat betartotta, a tényállást helyesen állapította meg, és az abból levont jogi következtetéseit is maradéktalanul osztja a másodfokú bíróság. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállással kapcsolatos felperesi kifogások nem adnak alapot az ítélet hatályon kívül helyezésére. Az ítélőtábla ezért az elsőfokú bíróság ítéletének helyes indokaira a Pp. 386. §

(4)bekezdése alapján – megismétlésük nélkül – csak utal, a fellebbezésben írtakra figyelemmel pedig az alábbiakat emeli ki. [21] Az Infotv.

1. §
2. pontja szerint személyes adat: az érintettre vonatkozó bármely információ. Ugyanezen §
3. pontja értelmében bűnügyi személyes adat: a büntetőeljárás során vagy azt megelőzően a bűncselekménnyel vagy a büntetőeljárással összefüggésben, a büntetőeljárás lefolytatására, illetve a bűncselekmények felderítésére jogosult szerveknél, továbbá a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, az érintettel kapcsolatba hozható, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adat. [22] Az Infotv.
4. §
5. pontja alapján közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat. Míg a
6. pont szerint közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. [23] Az Infotv.
7. §

(2)bekezdése kimondja, hogy közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. A közérdekből nyilvános személyes adatok a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek. […] [24] Az ítélőtábla osztja az elsőfokú ítélet azon megállapítását, hogy a felperes által kiadni kért, konkrét ügyben hozott anonimizált büntető ítélet olyan, az Infotv.

1. §
2. pontja szerinti bűnügyi, illetve a
3. pontjában foglalt egyéb személyes adatokat tartalmaz, melyek közérdekből nem nyilvánosak. A felperes által igényelt büntető ítélet általánosságban a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.578/2022/4 7 ...Bíróság ítélkezési tevékenysége folytán keletkezett információnak minősül, és ezen adatot a ...Bíróság ténylegesen kezeli, így az az Infotv.
4. §
5. pontja értelmében közérdekű adatnak minősül. Ugyanakkor helyesen mutatott rá arra az elsőfokú bíróság, hogy az adott ügyben nem lehet kizárólag az Infotv. felhívott rendelkezései alapján eljárni. [25] A jogalkotó az Infotv.
6. §

(1)és

(2)bekezdéseiben helyezte el az adatmegismerés korlátozásának eseteit, emellett azonban a Be., valamint a Bszi. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell – ahogyan arra az elsőfokú bíróság is helyesen utalt –, amely törvények az adatok megismerését illetően az Infotv.-hez képest speciális eljárást tartalmaznak. Mivel a felperes nem felel meg a Be. 100-110. §-ában foglalt követelményeknek, továbbá a ...Bíróság elnöke a Bszi. 163. §

(5)bekezdése értelmében a kért büntető ítélet anonimizált formában történő közzétételét sem rendelte el, így az alperes jogszerűen tekintette elfogadhatónak a felperes által sérelmezett állásfoglalást és utasította el a felperesi kérelemben foglaltakat. [26] A másodfokú bíróság megjegyzi, hogy a kiadni kért konkrét büntető ítéletben szereplő adatok még az iratok anonimizálása esetén is alkalmasak az érintettek beazonosítására. A büntető ítéletekben ugyanis a vádlott személyi körülményeire vonatkozóan megállapított tényekből, a megállapított tényállásból, a vád és a bizonyítási eljárás eredményének ismertetéséből, továbbá a büntetéskiszabás mérlegeléséből ugyancsak következtetés vonható le az érintett személyére, és mindez kitakarásuk esetén is visszafejthető lenne a határozatot hozó bíróság neve és az ügyszám alapján az anonimizált határozatok tárán keresztül. Mindezek felismerhetetlenné tétele esetén pedig nem maradna olyan adattartalom, amely az Infotv. 3. § 5. pontjába foglalt közérdekű adatnak minősülne. Ennek megfelelően a felperes által kiadni kért büntető ítélet teljes egészében az Infotv. 3. § 2. pontjában foglalt személyes adatokat tartalmaz, mert általuk közvetlenül, illetve közvetve beazonosíthatóak az érintett személyek. Továbbá az adatok nem minősülnek az Infotv. 26. §

(2)bekezdése szerinti közérdekből nyilvános személyes adatoknak sem. Mindezekből következően a másodfokú bíróság nem fogadta el az erre irányuló felperesi érvelést. [27] Ami a jelen per alperesével szembeni keresetet illeti, az ítélőtábla e vonatkozásban is a törvényszék álláspontját osztotta. Helytálan rögzítette az alperes nyilatkozata alapján, hogy nincs olyan további, az alperes rendelkezésére álló adat, amely tekintetében az alperes adatkezelő lenne, és amely kiadására lenne a kereset alapján kötelezhető. Az alperes nyilatkozata szerint ezirányú statisztikai kutatást nem végzett, továbbá a felperes nem bizonyított egyéb olyan adatot, amellyel az alperesnek rendelkeznie kellene. Az alperes a rendelkezésre álló, mindenki számára ismert adatokból vont le egy következtetést, és fogalmazta meg álláspontját a per tárgyát illetően, az – általánosító – megfogalmazás indokát adta nyilatkozatában, amely szerint nem állította azt, hogy részletesen elemezte a bíróságok büntetőeljárással kapcsolatos adatkezelési gyakorlatát, csupán arról tájékoztatta a felperest, hogy elvi szinten egyetért a ...Bíróság elnökének válaszlevelében foglaltakkal, a jogértelmezést megfelelőnek tartja. A felperes ezzel szemben nem bizonyított, de nem is valószínűsített olyan körülményt, amely alapján megalapozott következtetés lenne levonható arra, hogy az alperes a felperes által kiadni kért adattal, illetve adatokkal rendelkezik. Mindebből következően a felperes keresete az alperessel szemben erre tekintettel sem megalapozott. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.578/2022/4 8 [28] Az ítélőtábla szintén nem osztotta a fellebbezés perköltséget támadó érveit sem. A Pp. 81. §

(1)bekezdése értelmében a fél a perköltségének megtérítését felszámítással kérheti. A felszámítás történhet szóban vagy írásban, amelynek a jogi képviselővel eljáró alperes mind az ellenkérelemben, mind a tárgyaláson tett nyilatkozatában (

1. sorszámú jegyzőkönyv) eleget tett. A perköltséget az
2. sorszám alatt csatolt A/
3. mellékletben szereplő költségjegyzék szerint, a 32/
4. (VIII.22.) IM rendelet
5. §

(1)bekezdése alapján kérte megállapítani, az elsőfokú bíróság erre tekintettel rendelkezett a perköltség viseléséről. [29] Figyelemmel arra, hogy az elsőfokú ítélet nem szenved sem a Pp. 380. §-a, sem a 381. §-a szerinti hiányokban, továbbá az elsőfokú bíróság ítélete a Pp. 383. §

(2)bekezdése szerint érdemben helyes, nincs alapja sem az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésének, sem megváltoztatásának. Erre tekintettel azt a másodfokú bíróság a Pp. 376. §

(1)bekezdése szerint eljárva az elsőfokú bíróság ítéletét - annak helyes indokainál fogva - helybenhagyta. [30] A pernyertes alperes – fellebbezési ellenkérelem hiányában – perköltséget nem számított fel, így arról a másodfokú bíróságnak a Pp. 82. §

(1)bekezdése alapján nem kellett rendelkeznie. [31] A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp.

1. §-a alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
2. október
3. Dr. Mózsik Tímea s.k. a tanács elnöke Dr. Bors Csaba s.k. előadó bíró Dr. Karaszi Margarita s.k. bíró