A határozat elvi tartalma: Felülvizsgálati eljárás felfüggesztése a jogegység érdekében kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárás befejezéséig. A határozat száma: A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Kfv.I.37.600/2024/
- A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Figula Ildikó előadó bíró Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró Dr. Hajnal Péter bíró Dr. Heinemann Csilla bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: ... Ügyvédi Iroda ügyvéd1 ügyvéd (cím2) Az I. rendű alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (1117 Budapest, Budafoki út 60.) Az I. rendű alperes képviselője: Dr. Konyhás Szilvia kamarai jogtanácsos A II. rendű alperes: Miniszter Miniszterelnöki Kabinetirodát Vezető (1014 Budapest, Színház u. 1.) A II. rendű alperes képviselője: Dr. Kovács N. Balázs ügyvéd (1053 Budapest, Kecskeméti u. 13/II/1.) Kúria I.Kfv.37.600/2024/7 2 A per tárgya: nemzeti letelepedési engedélyezési ügy tárgyában hozott határozat jogszerűsége vizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Törvényszék 2.K.700.843/2022/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati eljárást a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa előtt Jpe.III.60.053/
- ügyszám alatt folyamatban lévő, a jogegység érdekében kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárás befejezéséig felfüggeszti. A végzés ellen perorvoslatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az ukrán állampolgárságú felperes magyar állampolgár családtagjára tekintettel
- július
- napjáig érvényes állandó tartózkodási kártya birtokában
- május 18-án terjesztette elő letelepedési engedély kiállítása iránti kérelmét az idegenrendészeti hatóságnál. Az idegenrendészeti hatóság kétfokú eljárásban járt el. Az elsőfokú eljárásban beszerezte az Alkotmányvédelmi Hivatal szakhatósági állásfoglalását, amely szerint a felperes veszélyezteti Magyarország nemzetbiztonságát, ezért a szakhatósági állásfoglalásra figyelemmel a felperes letelepedési engedély kiállítása iránti kérelmét elutasította, és a felperes tartózkodási státuszát visszavonta. A felperes fellebbezése folytán eljárt I. rendű alperes, mint másodfokú idegenrendészeti hatóság,
- január 11-én kelt, 106-L-22782/12/
- számú határozatában az elsőfokú idegenrendészeti hatóság határozatát helybenhagyta. Határozatának indokolásában megállapította, hogy a felperessel szemben kizáró ok áll fenn, ugyanis a másodfokú szakhatóságként eljáró Belügyminisztérium, az II. rendű alperes jogelődje, BM/163782/
- számú másodfokú szakhatósági állásfoglalása szerint a felperes letelepedése veszélyezteti Magyarország nemzetbiztonságát. Az elsőfokú bíróság döntése [2] A felperes kereseti kérelmére eljárt Fővárosi Törvényszék a felperes keresetét alaptalannak találta, ezért azt elutasította. [3] Az ítélet indokolása szerint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
- évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.)
- §
(1)bekezdés c) pontja,
(2)bekezdés b) pontja, a Harmtv. végrehajtásáról szóló 114/
- (V. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Harm. Vhr.)
- §
(1)bekezdése, és a Harmtv. 87/B. §
(4)bekezdése alapján az I. rendű alperes helyesen járt el akkor, amikor a felperes kérelmére indult eljárásban a tényállás teljeskörű tisztázása érdekében az Alkotmányvédelmi Hivatalt és a II. rendű alperesi jogelődöt szakhatósági állásfoglalás beszerzése céljából megkereste. [4] Hangsúlyozta, hogy a szakhatósági állásfoglalás nem tartalmazhatta a minősített adatnak minősülő indokokat, mivel azok nyilvánosságra hozatala bűncselekménynek minősül, Kúria I.Kfv.37.600/2024/7 3 ez azonban nem jelenti a tényállás-feltárási kötelezettség elmulasztását. Az indokolás kitért arra, hogy a felperes hatékony jogvédelme biztosítása érdekében a bíróság a peres eljárás során betekintett az ügy irataiba, megismerte a minősített adatot tartalmazó szakhatósági állásfoglalás iratait, és ellenőrizte, hogy a minősített adatot képező indokok elegendőnek bizonyulnak-e, megfelelő indokul szolgálnak-e az alperes döntéséhez. Ennek során megállapította, hogy az elvégzett nemzetbiztonsági ellenőrzés eredményeként a szakhatóság széleskörűen gyűjtött adatok alapján alakította ki álláspontját és tett javaslatot, a felperessel szemben kétséget kizáróan indokolt a nemzeti letelepedési engedély iránti kérelem elutasítása. [5] Megállapította, hogy a Harmtv.-ben foglalt kógens elutasítási ok miatt a felperes családi körülményeit az alperesnek nem kellett vizsgálnia. A felülvizsgálati eljárás [6] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatását, az I. rendű alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő megsemmisítését, és az első fokon eljárt hatóság új eljárás lefolytatására kötelezését, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [7] A Kúria
- március 14-én kelt, Kfv.II.37.642/2022/
- számú végzésével a felülvizsgálati eljárást az Európai Unió Bíróságán C-420/
- számon folyamatban lévő előzetes döntéshozatali eljárás befejezéséig felfüggesztette. [8] Az Európai Unió Bíróság
- április 25-én hirdette ki a C-420/
- és C-528/
- számú egyesített ügyben hozott ítéletét (ECLI:EU:C:2024:344), amelyben többek között az EUMSZ
- cikkének származékos tartózkodási jog vizsgálatára vonatkozó értelmezését végezte el az Alapjogi Charta
- cikkével összefüggésben, kimondván egyrészt, hogy ellentétes az a tagállami gyakorlat, hogy úgy vonjanak vissza tartózkodási engedélyt, vagy tartózkodási engedély kiállítását anélkül tagadják meg, hogy a hatóságok előzetesen megvizsgálták volna a harmadik országbeli állampolgár és ezen uniós polgárok közötti függőségi viszony fennállását. Másrészt az Alapjogi Charta
- cikkével összefüggésben vizsgált EUMSZ
- cikk értelmezéséről kimondta, hogy azzal ellentétes a idegenrendészeti hatóságokat arra kötelező nemzeti szabályozás, hogy kizárólag a nemeztbiztonsági szakhatóság által kibocsátott, indokolást nem tartalmazó, kötelező erejű állásfoglalás alapján, nemzetbiztonsági ok miatt vonják vissza olyan harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedélyét vagy tagadják meg tartózkodási engedély olyan harmadik országbeli állampolgár részére történő kiállítását, aki e cikk alapján származékos tartózkodási joggal rendelkezhet, anélkül, hogy szigorúan megvizsgálnák az összes egyéni körülményt, illetve e visszavonó vagy elutasító határozat arányosságát. [9] Figyelemmel arra, hogy a Kúria Kfv.II.37.642/2022/
- számú végzése az EUB C420/
- számú folyamatban lévő előzetes döntéshozatali eljárás felfüggesztéséig rendelte el a felülvizsgálati eljárás felfüggesztését, a Kúria előtt felülvizsgálati eljárás az Európai Bíróság ítélete kihirdetésével folytatódott, az eljárás új ügyszámot kapott. A felülvizsgálati eljárás felfüggesztésének jogi indokai [10] A Kúria jelen tanácsának hivatalos tudomása van arról, hogy a Kúria másik eljáró tanácsa a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
- évi CLXI. törvény (a Kúria I.Kfv.37.600/2024/7 4 továbbiakban: Bszi.)
- §
(1)bekezdés b) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Bszi. 32. §
(1)bekezdés b) pontja alapján előzetes döntéshozatali indítványt terjesztett elő a jogegység érdekében, hivatkozva arra, hogy az Európai Unió Bírósága C-420/
- és C-528/
- számú egyesített ügyekben hozott ítélete alapján olyan határozatot kellene hoznia, amely jogkérdésben eltér a Kúria több határozatától (Kfv.37.983/2020/10., Kfv.37.765/2020/14., Kfv.37.098/2022/15., Kfv.37.716/2022/11.). A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa előtt az eljárás J.III.60.053/
- ügyszámon van folyamatban. [11] A Bszi.
- §
(1)bekezdés b) pontja szerint előzetes döntéshozatali indítványra jogegységi eljárásnak van helye, ha a Kúria valamely ítélkező tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Kúria bírósági határozatok gyűjteményében közzétett határozatától. A Bszi. 32. §
(2)bekezdése ebben az esetben kötelezővé teszi az előzetes döntéshozatali indítvány előterjesztése mellett a jogegységi határozat meghozataláig az eljárás felfüggesztését. [12] A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa előtt Jpe.III.60.053/
- szám alatt folyamatban lévő eljárásban azonos jogértelmezési kérdésekről dönt, mint amelyekről a Kúria jelen tanácsának döntenie kell a felperes felülvizsgálati kérelmének elbírálása során. [13] Erre tekintettel a Kúria a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (Kp.)
- § alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (Pp.)
- §
(2)bekezdése analóg alkalmazásával az eljárás felfüggesztéséről határozatott. [14] A Kúria a végzésével szembeni további jogorvoslat lehetőségét a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- február
- Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Figula Ildikó s.k. előadó bíró, Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. bíró, Dr. Hajnal Péter s.k. bíró, Dr. Heinemann Csilla s.k. bíró