← Magyarország

Kf.700247/2026/5 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Amennyiben a hivatásos szolgálati viszonyban álló hosszabb időn át, s a

  1. február
  2. napját követő időszakban teljesített többletmunka tekintetében egyúttal jelentős többletmunkát végezve a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, többletdíjazásra jogosult. ... Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 2.Kf.700.247/2026/
  3. A felperes: név1 (cím1.) név2 (cím2.) meghatalmazott nevében eljárva: név3 egyéni ügyvéd (cím4.) név5 (cím5.) A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: név6 kamarai jogtanácsos A per tárgya: megbízási díj megfizetése iránt indított közszolgálati jogvita A fellebbezést benyújtó fél: alperes (
  4. sorszám alatt) A fellebbezéssel támadott határozat: Budapest Környéki Törvényszék 22.K.700.505/2025/
  5. számú ítélete ... Í t é l e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 69.570 (hatvankilencezer-ötszázhetven) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A per alapjául szolgáló tényállás Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.247/2026/5 2 [1] A felperes a
  6. szeptember
  7. napjától
  8. augusztus
  9. napjáig tartó időszakban (a továbbiakban: peresített időszak) az alperes helység1 Rendőrkapitánysága hivatásos állományú tagjaként körzeti megbízotti beosztásban teljesített szolgálatot. A működési körzete helység2, helység3 településekre terjedt ki. [2] A peresített időszakban a felperes a kinevezése szerinti beosztásába nem tartozóan rendszeresen látott el a rendőrkapitányság teljes illetékességi területén járőri és egyéb feladatokat. Ezek ellátásáért a rendvédelmi illetményalap 100%-ának megfelelő megbízási díj megfizetését kérte. Szolgálati panaszát az alperes vezetője a
  10. február
  11. napján kelt, 12000-101/363-1/2024.Szü. számú határozatával megalapozatlanság miatt elutasította. A kereset és a védirat [3] A felperes keresetében az alperest a peresített időszakra 1.391.400 forint megbízási díj és késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni. A megbízási díj mértékét az illetményalap 100%-ában határozta meg; keresete jogalapjaként a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
  12. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
  13. §-át jelölte meg. [4] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte, annak jogalapját vitatva. Az elsőfokú bíróság ítélete [5] Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek a peresített időszakra vonatkozóan 1.391.400 forint megbízási díjat és annak késedelmi kamatát. A keresetet a Hszt.
  14. §
  15. pontját,
  16. §-át,
  17. §-át,
  18. §

(1)-
(6)bekezdését, 102. §
(1)bekezdés b) pontját, a belügyminiszter irányítása alatt álló, a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/
  1. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: 30/
  2. BM rendelet)
  3. számú mellékletét, a körzeti megbízotti szabályzatról szóló 26/
  4. (XII. 9.) ORFK utasítás (a továbbiakban: KMB Szabályzat) 2., 3/d., 20-22., 24-25.,
  5. pontját, valamint a Járőr- és Őrszolgálati Szabályzatról szóló 13/
  6. (III. 24.) ORFK utasítás (a továbbiakban: Járőrszabályzat) 60-
  7. pontját felhívva bírálta el; a peresített időszakon belül több (a KMB Szabályzat
  8. augusztus 12-i módosítása előtti, utáni és a Hszt.
  9. február 1-jei módosításával érintett) időszakot elkülönítve. A KMB Szabályzat egyértelműen, kógens módon meghatározza a körzeti megbízott által ellátandó feladatok körét, amelyektől a Járőrszabályzatban rögzített járőri feladatok elválnak. A felperes rendszeresen (átlagosan a szolgálati idejének 70%-ában) a KMB Szabályzat
  10. pontjában foglalt egyértelmű és kógens előírástól eltérően teljesített járőri feladatokat működési körzetén kívül, a rendőrkapitányság teljes illetékességi területén. Alap nélkül hivatkozott az alperes a KMB Szabályzat 21/c. Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.247/2026/5 3 pontjában foglaltakra is, miután a peresített időszak egy része alatt veszélyhelyzet nem állt fenn, másrészt az eseti jellegű elvonás feltételei sem teljesültek. A munkáltatónak a KMB Szabályzatban foglaltakhoz kell igazodnia a munkaköri leírás elkészítésekor; a felperes által a beosztásába nem tartozóan elvégzett többletfeladatok ellátásáért a Hszt.
  11. §
(1)bekezdés c) pontjában foglaltak alapján ellentételezést (megbízási díj) kell fizetni. A kialakult bírói gyakorlat szerint a KMB Szabályzat
  1. augusztus
  2. napján megvalósult módosítása sem teszi megalapozatlanná a felperes megbízási díjra való jogosultságát; ellenkező értelmezés esetén sérülnének a Hszt.-nek a besorolásra, valamint az illetmény meghatározására vonatkozó kógens rendelkezései, és a 30/
  3. BM rendelet szolgálati beosztásra vonatkozó szabályai. A Hszt.
  4. február
  5. napján történt módosítása kapcsán kiemelte, hogy a felperes esetében a rendszeresen végzett jelentős többletmunka is igazolást nyert. Mindezekre tekintettel a megbízási díjat a
  6. augusztus
  7. napját, illetve
  8. február
  9. napját követő időszakra vonatkozóan is megállapíthatónak tartotta. A megbízási díj keresetben megjelölt 100%-os mértékét a többletfeladatokkal arányban állónak értékelte. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [6] Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását kérte. A szolgálati viszony létesítését önként vállaló felperes a Hszt.
  10. §
(1)-
(2)bekezdése alapján köteles volt ellátni a számára jogszerűen előírt feladatokat. A felperes esetében a Hszt. 71. §
(1)bekezdésében hivatkozott megbízás esetei nem állnak fenn: a Hszt. 71. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjában foglaltak esetek fennállása eleve csak konkrét felperesi tényállítást követően lefolytatott széleskörű bizonyítás folytán volna megítélhető, erre azonban tárgyi ügyben nem került sor; a
  3. c)pont pedig azért nem alkalmazható, mert a peresített időszakban nem az eredeti szolgálati beosztása mellett többletfeladatként, hanem a körzeti megbízotti beosztásához tartozó munkaköre helyett, egyéb szolgálati feladatként hajtotta végre a megjelölt tevékenységeket; ennek ellenére erre az időre illetménye nem került csökkentésre, holott alacsonyabb fizetési besorolású munkakört kellett ellátnia. A járőr, járőrvezető, járőrparancsnok és egyéb szolgálati feladatok beilleszthetők a körzeti megbízotti beosztás (közrendvédelmi) feladatrendszerébe, azok nem generálnak többletfeladatokat; egy időben nem is tudott volna a felperes járőrszolgálatot is ellátni és körzeti megbízottként is tevékenykedni. A KMB Szabályzat 24. pontja alapján a körzeti megbízott működési körzetében, járőrrel együtt végzett közös közterületi szolgálat, mint vegyes összetételű szolgálati forma ellátása a KMB Szabályzat szerint történik; a 36. pont szerint a körzeti megbízott szolgálatát a körzeti megbízotti tevékenység összehangolásáért felelős parancsnok szervezi meg. A felperes a fokozott ellenőrzés elrendelése és a világjárványra, valamint az ukrajnai fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel kihirdetett különleges jogrend alkalmával a KMB Szabályzat 21., 22. és 24. pontja alapján jogszerűen elvonható volt az eredeti feladatköréből. A felperesi kimutatás tartalmaz olyan feladatokat is, amelyek ellátása eleve csak a körzeti megbízotti körzetből való elvonással lehetséges. A fokozott ellenőrzéssel, komplex fokozott ellenőrzéssel, RAILPOL, ROADPOL ellenőrzéssel kapcsolatban a KMB Szabályzat 21/b. pontja szerint járt el. Egyebekben a KMB Szabályzat 54., 55. pontja alapján a körzeti megbízott kiemelt közlekedésbiztonsági feladata a közlekedésre vonatkozó szabályok betartása, a közlekedők ellenőrzése és tájékoztatása; a VI. fejezet 3. alfejezete szerint bizonyos bűnügyi tevékenységek elvégzése, az 51. pont szerint a rendezvénybiztosítás, a 46/f. pont alapján bizonyos idegenrendészeti feladatok, a 39/b. pont szerint a csapatszolgálati képzés, az 57. pont szerint határrendészeti feladatok, a 68. pont Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.247/2026/5 4 szerint bizonyos körözési feladatok szintén a körzeti megbízott által ellátandó feladatok közé tartoznak. A járőrfeladatok ellátása nem keletkeztet többletmunkát, és ez a felperes szolgálati helyének alaptevékenységi körébe tartozik. A KMB Szabályzat 2022. augusztus 12. napjától hatályos módosításával kapcsolatban kifejtette, hogy az 50. pont értelmében ezen időponttól kezdődően a körzeti megbízottnak nemcsak a saját működési körzetében, hanem a rendőrkapitányság teljes illetékességi területén kell a meghatározott feladatait ellátnia; továbbá ezt követően az átkísérési feladatok sem voltak már tiltottak. [7] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Az alperes a feladatellátása kapcsán kimunkált kimutatásban foglaltakat nem vitatta. A körzeti megbízott és a járőr feladatait – kógensen és pontosan – két eltérő norma, a KMB Szabályzat és a Járőrszabályzat határozza meg; ezekből is kitűnik, hogy két külön beosztásról van szó, még ha a feladatok között vannak is átfedések. Eltérő beosztások ellátása eltérő szaktudást, gyakorlatot követel meg, eltérő felelősségi körrel jár, ami releváns gyakorlat hiányában alacsonyabb beosztás ellátása esetében is növeli a hibázás lehetőségét, ezáltal a felelősség mértékét. A Fővárosi Ítélőtábla döntése és annak jogi indokai [8] Az alperes fellebbezése – az alábbiak szerint – nem alapos. [9] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 108. §
(1)bekezdésében foglaltak alapján a fellebbezési kérelem és az ellenkérelem keretei között – a fellebbezésben felhozott indokokat alapul véve – bírálta felül. A másodfokú eljárás terjedelme vizsgálatakor figyelembe vette, hogy az alperes a jogvita elbírálásának alapjául szolgáló tényállást nem vitatta, a marasztalási összeg mértékét és az arra vonatkozó bírói mérlegelést nem támadta, eljárásjogi jogszabálysértést nem jelölt meg, kizárólag az ítélet – jogalapra vonatkozó – anyagi jogi álláspontjának felülbírálatát kérte. [10] Az ítélőtábla megállapítása szerint az elsőfokú bíróság ténylegesen azt vizsgálta, hogy a felperesnek a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja szerint megbízási díj jár-e, és ha igen, milyen mértékben; a Hszt. 71. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjában foglalt feltételek teljesülését nem érintette, ezáltal az ezzel kapcsolatos fellebbezési érvelés nem foghatott helyt. [11] A felek közötti jogvita alapvető kérdését tehát a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontjában foglalt feltételek teljesülése jelentette, mivel az alperes álláspontja szerint a felperes által ellátott feladatok a beosztásának részét képezték, azok többletfeladat jellege nem nyert alátámasztást. A felek eltérő jogértelmezéséből fakadó vitás kérdések értelmezését azonban a Kúria már elvégezte, amit a Fővárosi Ítélőtábla is irányadónak tekint, attól eltérni nem kíván. Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.247/2026/5 5 [12] A Kúria a Hszt. 71. §
(1)bekezdésének c) pontja értelmezése során a hasonló tényállású ügyekben több határozatában [például Kf.III.45.090/2021/
  1. számú ítélet, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (a továbbiakban: BHGY) K-KJ-2022-752 egyedi azonosítóval közzétéve] kifejtette, hogy a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával többletfeladatként. Erre figyelemmel az alperes jogszerűen utasíthatta a felperest olyan feladatok elvégzésére, melyek a képzettségéhez, végzettségéhez, szakmai tapasztalatához kapcsolódtak és ahhoz igazodtak. Ugyanakkor hangsúlyozandó: az alperesnek az a joga, hogy a felperest a körzeti megbízotti beosztásához tartozó feladatok mellett más feladatok elvégzésére utasíthatja, nem sértheti a felperes kinevezése szerinti beosztását, továbbá az utasítás teljesítése esetén az érintett ellenszolgáltatásra való jogosultságát. Ha a felperes a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért díjazásra jogosult [Hszt.
  2. §
(5)bekezdés]. [13] Az alperesnél a felperes körzeti megbízotti beosztása az állománytáblában rendszeresített és a kinevezésében rögzített szolgálati beosztás (munkakör). A következetes bírói gyakorlat (Kf.VII.39.247/2020/
  1. [BHGY – K-KJ-2020-487], Kf.VII.39.389/2021/
  2. [BHGY – K-KJ-2021-685], Kf.VII.39.523/2021/
  3. [BHGY – K-KJ-2021-744]) szerint a munkakör kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség, így ezen elvi alapból eredően jogellenes az olyan gyakorlat, amikor a munkáltató a munkakör részének tekinti egy másik munkakör – akár átmeneti, akár tartós – feladatainak ellátását. Az alperes csak a kinevezés szerinti munkakörön, tehát beosztáson belül határozhatja meg szabadon a munkaköri leírásban nevesített feladatokat, a munkaköri leírásba más munkakörbe tartozó feladatokat jogszerűen nem építhet be, az nem tartalmazhat a kinevezésben meghatározott beosztáshoz nem tartozó, általánosan ellátandó feladatot a beosztás részeként. Ha a hivatásos állomány szolgálati viszonyban álló tagja hosszabb időszakon át, rendszeresen a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, az többletszolgálatnak minősül, és annak ellentételezésére jogosult (BH
  4. 259.). A hivatásos szolgálati jogviszonyban – más alá- és fölérendeltségen alapuló foglalkoztatási jogviszonnyal egyezően – a munkáltató utasítási joga nem korlátlan, és csak olyan feladatot határozhat meg egy adott munkakörhöz rendelten, amely a munkakör keretei közé tartozik. [14] A felperes által végzett járőrszolgálati és egyéb feladatok, mint a munkáltató egyoldalú utasítása alapján végzett feladatok, nem tartoztak a kinevezése szerinti beosztásához. Az elsőfokú bíróság a felperes személyes nyilatkozatában foglaltak és az egyéb – alperes által nem vitatott – bizonyítékok alapján helyesen következtetett a többletfeladat ellátására. A KMB Szabályzat
  5. pontja alapján a körzeti megbízott járőrvezetőként közterületi szolgálat végrehajtására járőrrel közösen osztható be, de az alperes nem bizonyította, hogy a felperes beosztása a KMB Szabályzat rendelkezései szerint valósult meg. A közrendvédelmi szakterületért felelős vezető köteles a közös közterületi szolgálatot úgy szervezni, hogy a feladatellátás – a KMB Szabályzat 21-
  6. pontjában meghatározottak kivételével – a körzeti megbízott működési körzetében történjen. Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan rögzítette, hogy a felperes a járőrfeladatokat a körzeti megbízotti működési körzetén kívül is, nem eseti jelleggel, hanem rendszeresen végezte, amelyre nem Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.247/2026/5 6 adtak jogalapot a KMB Szabályzat 24., valamint
  7. pontjai, mert ezek a feladatok nem a felperes kinevezés szerinti beosztásához tartoznak. [15] Helyesen fejtette ki az elsőfokú bíróság, hogy a körzeti megbízott és a járőr beosztás különböző munkakört jelentenek, rájuk különböző, egyedi normatív szabályzatok tartalmaznak munkáltatói utasításokat, melyek alapján a hozzájuk tartozó feladatkör, a feladatok ellátása és a felelősség terjedelme is elválik egymástól. A körzeti megbízottnak a KMB Szabályzatban szereplő feladatait nem meghatározott útirányterv alapján kell ellátnia, a járőrözést kizárólag járőrútirányterv szerint, a TIK irányítása alatt kell és lehet ellátni. A két beosztás tartalmának különbségét támasztja alá az is, hogy a KMB Szabályzat
  8. pontja kifejezetten rendelkezik arról, hogy amennyiben a körzeti megbízott közterületi szolgálatot lát el és járőrözik, ezt a feladatot kizárólag járőr vezetőjeként és járőrrel közösen, kizárólag – a
  9. és
  10. pontokban meghatározott kivételeken kívül – a körzeti megbízotti működési körzetében láthatja el. [16] Az elsőfokú bíróság helytállóan mutatott rá, hogy a KMB Szabályzat egyértelműen meghatározza, hogy a körzeti megbízott járőrfeladatokat milyen szűkítésekkel hajthat végre, vagyis csak járőrvezetői feladatot láthat el a szolgálat végrehajtására beosztott járőrrel közösen, a körzeti megbízotti körzetén belül. Ebből az következik, hogy amennyiben ettől eltérően teljesíti a járőri feladatokat, ellentételezésre jogosult. Működési körzetén kívül pedig csak eseti jelleggel láthat el feladatokat, a KMB Szabályzat
  11. pontjában meghatározott esetkörökben. A felperest azonban a peresített időszakban szinte napi rendszerességgel és nem eseti jelleggel osztották be a körzeti megbízotti működési körzeten kívül járőri feladatokra, ezért az alperes megalapozatlanul hivatkozott arra, hogy a fokozott ellenőrzés és a különleges jogrend időszakában a körzeti megbízott működési körzeten kívüli járőri tevékenysége megbízási díjra nem jogosít. A Kúria több határozatában kifejtette, hogy a veszélyhelyzet miatti személyi átcsoportosítások az eredeti szolgálati beosztás mellett ellátott többlettevékenység ellentételezése alóli mentesülésre nem adnak alapot (Kf.VII.45.184/2021/
  12. [BHGY – K-KJ-2022-929]). [17] A KMB Szabályzat
  13. pontja szerinti feltételek fennállását, így a működési körzetéből történő elvonást lehetővé tévő kivételes, eseti jelleget az alperes nem bizonyította. Amennyiben a hivatásos állomány tagja (körzeti megbízott) tartósan lát el a beosztásához nem tartozó feladatokat, azért megbízási díjra jogosult, és ennek megfizetése alól a munkáltatót a fokozott ellenőrzés elrendelése, illetve a veszélyhelyzet kapcsán érvényben lévő különleges jogrend sem mentesíti. [18] A Kúria korábbi határozataiban kimondta, hogy a Hszt.
  14. §
(1)bekezdésének
  1. c)pontjában meghatározott kritériumok konjunktívak, ebből következően a felperest akkor illetheti meg a megbízási díj, ha nem a kinevezés szerinti beosztásához tartozó feladatkört látott el, többletfeladatként. Ezzel összefüggésben nem azon van a hangsúly, hogy a többletfeladat okozott-e többletterhelést, hanem azon, hogy a feladat a kinevezés szerinti beosztáshoz tartozónak tekinthető-e. Amennyiben a rendszeresen végzett további tevékenység nem tartozik az adott szolgálati beosztáshoz, az többletfeladatként értékelendő. Ebből Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.247/2026/5 7 következően megalapozatlan volt az arra történő alperesi hivatkozás, hogy a magasabb besorolású és magasabb képesítési követelményeknek megfelelő körzeti megbízotti szolgálati beosztásokban szolgálatot teljesítő személyek által ellátott, alacsonyabb besorolású beosztáshoz tartozó feladatokhoz kapcsolódóan nem állapítható meg olyan magasabb felelősségi kör, mely a megbízási díjra való jogot megalapozná. Az ugyanis, hogy a szolgálati beosztáshoz tartozó feladatokon túl elvégzett, másik beosztáshoz tartozó további tevékenység magasabb felelősségi körbe tartozik-e, nem a helyettesítési díjra való jogosultság, hanem legfeljebb a mértéke megítélésénél vehető figyelembe. [19] A felperes által ellátott feladatokkal kapcsolatosan az elsőfokú bíróság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a körzeti megbízotti működési körzetén kívüli járőri és egyéb feladatok ellátása a beosztásához képest olyan többletfeladat-ellátást jelentettek, amely alapján megbízási díjra vált jogosulttá. [20] A másodfokú bíróság a KMB Szabályzat 2022. augusztus 12-től hatályos módosítása kapcsán előadott alperesi érveket sem találta megalapozottnak. A KMB Szabályzat 2022. augusztus 11. napjáig hatályos rendelkezései a 30/2015. BM rendelet 2. mellékletével konform módon értelmezhetően rögzítették, hogy a körzeti megbízott, mely sajátos körülmények mellett láthat el és milyen illetékességi területen járőri, járőrszolgálati feladatokat, azaz nem tekintette a munkakör részének egy másik munkakör – akár átmeneti, akár tartós – feladatainak ellátását, csak részfeladatok ellátásáról rendelkezett. Ezzel szemben az ORFK vezetője a KMB Szabályzat 2022. augusztus 12. napjától hatályos módosításával, annak 2. pont b)-
  2. c)alpontja és 44. pontja értelmében – a 25. pontban tett kivétellel, – arra utasította az alárendelt szerveket, hogy a rendőrkapitányság teljes illetékességi területén tekintsék a körzeti megbízotti munkakör részének a Járőrszabályzat szerinti feladatok ellátását, tehát a járőri, járőrszolgálati feladatok majdnem teljes körének elvégzését. E vonatkozásban a két beosztás munkaköri feladatai között minimális distinkciót a KMB Szabályzat 2. pont
  3. a)alpontja és 25. pontja szerinti feladatok jelentenének. Ennélfogva a munkáltató a 30/2015. BM rendelet 1. §
  4. a)pontjába és a 2. melléklet 3. pontjába ütközően a körzeti megbízotti beosztás részének tekinti a járőri beosztás feladatainak ellátását. [21] Amennyiben a bíróság a KMB Szabályzatnak olyan értelmezést tulajdonítana, hogy a körzeti megbízotti beosztás magában foglalja a járőri beosztás majdnem valamennyi feladatát, úgy sérülnének a 30/2015. BM rendelet szolgálati beosztásra vonatkozó szabályai, ezzel együtt a Hszt.-nek a besorolásra (114-119. §), valamint az illetmény meghatározására (154-162. §) kialakított kógens rendelkezései, melyek a szolgálati beosztáshoz kötöttek. Ezzel teljesen kiüresedne a körzeti megbízotti beosztás tényleges és lényeges tartalma. Mindennek tükrében – a Hszt. és a 30/2015. BM rendelet szabályozásának sérelme nélkül – nem lehet olyan értelmezésre jutni, hogy a körzeti megbízotti beosztás magában foglalná a járőri beosztás majdnem valamennyi feladatát. A felperes igazolható módon a szolgálatai és a szolgálatteljesítési ideje nagyobb részében járőri és járőrjellegű feladatokat látott el. [22] A fellebbezés a Hszt. 71. §-ának 2023. február 1. napjától hatályos módosítása kapcsán vitatást nem tartalmazott, ezért az ítélőtábla csupán utal arra, hogy az elsőfokú Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.247/2026/5 8 bíróság a megbízási díjra való jogosultságot a Hszt. 2023. február 1-jei módosításával érintett időszak tekintetében is helytállóan állapította meg, ugyanis a felperes jelentős többletterhet eredményező feladatellátása és annak rendszeressége igazolást nyert. [23] Nem foghatott helyt az alperesnek a Hszt. 13. §
(1)-
(2)bekezdésére történt hivatkozása sem, mert az a Hszt. perben alkalmazandó 71. §
(1)bekezdés c) pontját és az ahhoz kapcsolódó következetes felsőbírósági joggyakorlatot nem rontja le. A Hszt. 13. §
(1)
(2)bekezdése általános, inkább deklaratív, mint normatív tartalmú rendelkezéseit a Hszt. részletszabályai, így a megbízási díjra vonatkozó előírások töltik ki tartalommal. Az a szabály, hogy a hivatásos szolgálati jogviszony az állam nevében eljáró rendvédelmi szerv és a hivatásos állomány tagja között létrejövő különleges közszolgálati jogviszony, amelyben mindkét felet speciális kötelezettségek terhelik és jogok illetik, nem teheti korlátlanná, avagy önkényessé a munkáltató utasítási jogát és nem zárhatja ki a felperes ellentételezésre való jogosultságát az eredeti beosztásába nem tartozó, rendszeresen, nem eseti jelleggel ellátott többletfeladatok végrehajtásáért. A Hszt. 13. §
(1)-
(2)bekezdése a Hszt.
  1. §-ában foglaltakon alapuló felperesi igény érvényesíthetőségét nem korlátozza. A szolgálati viszonyból fakadó kötelem önkéntes teljesítésének szabálya nem ellentétes a többletfeladatok ellátásáért járó megbízási díj szabályával, mivel az önkéntes teljesítés nem jelent szükségszerűen ellentételezés nélküli feladatellátást (Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.047/2025/4.). [24] A megbízási díj mértékével összefüggésben lényeges, hogy az alperes nem állapított meg és nem fizetett megbízási díjat a felperesnek, azt ennélfogva az elsőfokú bíróság mérlegelési jogkörében határozhatta meg. Az összegszerűséget és a mérlegelési tevékenységét azonban az alperes a fellebbezésében nem támadta, ezért a felülbírálat során a másodfokú bíróság kizárólag annak megállapítására szorítkozott, hogy az elsőfokú ítélet az irányadó jogszabályi előírásoknak megfelel. [25] Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp.
  2. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [26] A másodfokú bíróság a Kp. 99. §
(3)bekezdése értelmében a 35. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes alperest a felperes másodfokú eljárásban felmerült perköltségének megfizetésére, amelynek mértékét a Pp. 81. §
(1)-
(2)bekezdéseire, 82. §
(3)bekezdésére, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 2. §
(3)bekezdés a) pontjára, 3. §
(1)bekezdés a) pontjára és
(4)bekezdésére figyelemmel állapította meg. [27] Az illetékekről szóló
  1. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
  2. §
(1)bekezdésében és 46. §
(1)bekezdésében meghatározott (111.312 forint) fellebbezési illeték az Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.247/2026/5 9 alperes Itv. 5. §
(1)bekezdés c) pontjában biztosított teljes személyes illetékmentessége folytán a Kp. 99. §
(3)bekezdése értelmében a 35. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 96. §
(1)bekezdés b) pontja, 102. §
(1)és
(6)bekezdései alapján az állam terhén marad. [28] A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Kp. 99. §
(3)bekezdése szerint alkalmazandó
  1. §-a értelmében tárgyaláson kívül bírálta el. [29] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp.
  2. §
(1)bekezdése zárja ki. Záró rész Budapest,
  1. június
  2. dr. Rácz Krisztina s.k. dr. Bendli Attila József s.k. dr. Bíró Péter s.k. a tanács elnöke, előadó bíró bíró bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.