Bfv.117/2022/12 – Kúria

(4)bekezdés]. A másodfokú bíróság az eljárási szabályok betartásával járt el, amikor az I. rendű terhelt távollétében megtartotta a fellebbezési tárgyalást. Ezért az

1. évi I. törvény
2. § II. pont d) alpontjában írt feltétlen eljárási szabálysértést nem valósította meg, így a Be.
3. §

(2)bekezdés d) pontjára alapított felülvizsgálati indítvány nem megalapozott. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.117/2022/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Bartkó Levente, a tanács elnöke Dr. Varga Eszter, előadó bíró Molnár Ferencné dr., bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. október
3. Az ügy tárgya: rablás bűntette Terhelt: I. rendű Első fok: Keszthelyi Városi Bíróság, 6.B.173/1996/9., ítélet, tárgyalás,
4. május
5. Másodfok:
6. március
7. Zala Megyei Bíróság, Bf.399/1996/7., ítélet, tárgyalás, Kúria 3.Bfv.117/2022/12 2 Az indítvány előterjesztője: az I. rendű terhelt Az indítvány iránya: hatályon kívül helyezés érdekében Rendelkező rész A Kúria a rablás bűntette miatt az I. rendű terhelt és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Keszthelyi Városi Bíróság 6.B.173/2019/
8. számú, illetve a Zala Megyei Bíróság Bf.399/1996/
9. számú ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítványozó, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Keszthelyi Városi Bíróság az
10. május 24-én meghozott 6.B.173/1996/
11. számú ítéletével az I. rendű terheltet rablás bűntette [
12. évi IV. törvény
13. §

(1)bekezdés] miatt 2 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Kétirányú fellebbezés alapján eljárva a Zala Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság az

1. március 25-én meghozott Bf.399/1996/
2. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, az I. rendű terhelt büntetését 3 év börtönre súlyosította. Egyebekben az elsőfokú ítéletet az I. rendű terhelt vonatkozásában helybenhagyta. II. Kúria 3.Bfv.117/2022/12 3 [3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. rendű terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be.
3. §

(2)bekezdés d) pontjában írt okból, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértésre hivatkozással. [4] Indokai szerint a másodfokú bíróság törvénysértő módon változtatta meg az elsőfokú ítéletet, mivel a tárgyalást a távollétében folytatta le, ugyanis akkor külföldön tartózkodott. Sérelmezte, hogy nem vehetett részt a másodfokú eljárásban, ezáltal sérült a védekezéshez való joga. [5] Emellett a Pest Megyei Bíróság az 5.B.330/1999/

1. számú ítéletében törvénysértő módon állapította meg, hogy különös visszaesőnek minősül. Kifejtette, hogy a Zala Megyei Bíróság és a Pest Megyei Bíróság – az indítványban megjelölt – ítéletei között „jogfolytonosság áll fenn”, mert mindkettőben az anyagi jogi szabályok megsértésével ítélték el. [6] Hivatkozott a Kúria más, emberölés bűntette miatt folytatott ügyben kiszabott enyhébb ítéleteire, valamint arra, hogy a Kúria a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó rendelkezést megváltoztathatja. [7] Kérte, hogy a Kúria a többszörös, különös visszaesői minőségét változtassa meg visszaesőre figyelemmel arra, hogy a Keszthelyi Városi Bíróságon folyamatban volt büntetőügy jogerős szabadságvesztés büntetése nélkül nem állapítható meg a többszörös visszaesői minősége. Továbbá indítványozta a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának 25 évre történő mérséklését. [8] A Legfőbb Ügyészség BF.153/2022/
2. számú nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. [9] Rámutatott, hogy a felülvizsgálatnak a bíróság egy jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye, egy indítványban több, külön ügyekben hozott jogerős határozat támadására nincs törvényes lehetőség. [10] Az ügyészség szerint, mivel az I. rendű terhelt a Pest Megyei Bíróságon 5.B.330/
3. szám alatt folyamatban volt büntetőügyben meghozott jogerős ítélettel szemben korábban már nyújtott be felülvizsgálati indítványt – melyet a Legfelsőbb Bíróság a
4. november 28-án meghozott Bfv.X.3187/2002/
5. számú végzésével elutasított –, annak tekintetében a felülvizsgálati indítvány a Be.
6. §

(6)bekezdése alapján törvényben kizárt. [11] Kifejtette, hogy a Zala Megyei Bíróság

1. március 25-én megtartott fellebbezési tárgyalása idején az
2. évi I. törvény a büntetőeljárásról (továbbiakban:
3. évi I. törvény) volt hatályban. Ennek
4. §

(1)bekezdése szerint a vádlottat idézni kell, ha a tárgyaláson bizonyítást vesznek fel, vagy ha a bíróság megítélése szerint a jelenléte szükséges, míg a

(2)bekezdés alapján, ha a megidézett vádlott fogva van, őt a tárgyalásra elő kell állítani. Kúria 3.Bfv.117/2022/12 4 [12] Az 1973. évi I. törvény 254. §

(1)bekezdése szerint, ha a vádlottat nem kell megidézni, a tárgyalásról értesíteni kell. A 255. §

(4)bekezdése alapján a tárgyalást meg lehet tartani, ha arról a vádlottat azért nem lehetett értesíteni, mert lakcímének megváltozását nem jelentette be, vagy az értesítés kézbesítéséről szóló igazolás a tárgyalásig nem érkezett vissza. [13] Az iratok alapján megállapítható, hogy az I. rendű terhelt a másodfokú eljárás során szabadlábon volt. Figyelemmel arra, hogy a kétirányú fellebbezések kizárólag a büntetés mértékét támadták, az I. rendű terheltnek a fellebbezési tárgyalásra való megidézése nem is volt szükséges. [14] Álláspontja szerint a Zala Megyei Bíróság a törvénynek megfelelően járt el, amikor az 1973. évi I. törvény 254. §

(1)bekezdés első mondata alapján az I. rendű terheltet csupán értesíteni rendelte a fellebbezési tárgyalás határnapjáról, és a 255. §

(4)bekezdése értelmében nem látta akadályát a tárgyalás megtartásának. [15] Következésképpen a másodfokú bíróság az eljárásjogi rendelkezések sérelme nélkül járt el, ezért indítványozta, hogy a Kúria a jogerős ítéletet hatályában tartsa fenn. [16] Az I. rendű terhelt védője a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára tett észrevételében kérte az I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványának érdemi elbírálását. [17] Kifejtette, hogy az indítvánnyal támadott másodfokú eljárásban a későbbiekben súlyos kihatásokkal járó döntés meghozatalára került sor, ami megkívánta volna az I. rendű terhelt jelenlétét. Ezért a távollétében megtartott tárgyalás az alapjogát sértette. III. [18] Az I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos. [19] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi – nem ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. A Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [20] A Be. 649. §

(2)bekezdése taxatíve felsorolja azon eljárási szabálysértéseket, amelyek felülvizsgálat alapjául szolgálhatnak. A d) pont szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §

(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [21] A Be. 608. §

(1)bekezdés d) pontja szerint a másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét és az elsőfokú bíróságot új Kúria 3.Bfv.117/2022/12 5 eljárásra utasítja, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [22] A Be. 659. §

(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. [23] A megtámadott határozat meghozatala idején az 1973. évi I. törvény volt hatályban. [24] Az 1973. évi I. törvény 284/A. §

(2)bekezdése alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a határozat meghozatalára a

1. § II-III. pontjában meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor. [25] Az
2. évi I. törvény
3. § II. pont d) pontja szerint a másodfokú bíróság tanácsülésen hatályon kívül helyezi az ítéletet és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek részvétele a törvény értelmében kötelező. [26] Következésképpen a hatályos büntetőeljárási törvény (Be.) és az
4. évi I. törvény ezt az abszolút eljárási szabálysértést azonos módon szabályozza, illetve enged erre alapítottan felülvizsgálatot [Be.
5. §

(2)bekezdés d) pont, Be. 608. §

(1)bekezdés d) pont, 1973. évi I. törvény 284/A. §

(2)bekezdés,

1. § II. pont d) pont]. [27] Az
2. évi I. törvény a X. fejezet II. cím alatt, a
3. §-267/A. §-ban rendelkezik a fellebbezés elintézéséről a bűntetti eljárásban. A
4. §

(1)bekezdése szerint a vádlottat idézni kell, ha a tárgyaláson bizonyítást vesznek fel, vagy ha a bíróság megítélése szerint a jelenléte szükséges. A 254. §

(1)bekezdése alapján, ha a vádlottat nem kell megidézni (

1. §), a tárgyalásról értesíteni kell. Ha a vádlott fogva van – a saját vagy a védő kérelmére –, a tárgyalásra elő kell állítani. [28] Az
2. évi I. törvény
3. §

(1)bekezdése szerint a másodfokú eljárásban a IX. fejezet – az elsőfokú bírósági tárgyalás – rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni. A

(4)bekezdés alapján a tárgyalást meg lehet tartani, ha arról a vádlottat azért nem lehetett értesíteni, mert lakcímének megváltozását nem jelentette be, vagy az értesítés kézbesítéséről szóló igazolás a tárgyalásig nem érkezett vissza. Az

(5)bekezdés szerint a tárgyalás elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. [29] A Kúria – egyetértve az ügyészi átiratban foglaltakkal – a következőkre mutat rá: – A Zala Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság

1. november
2. napjára tűzött ki fellebbezési tárgyalást, melyről az I. rendű terheltet értesíteni rendelte. – A bíróság az értesítést az I. rendű terhelt mindkét ismert lakcímére kiadta, azonban mindkét címről ismeretlen helyre költözött jelzéssel érkezett vissza az értesítés. Kúria 3.Bfv.117/2022/12 6 – A bíróság megkereste az IM BV Országos Parancsnokságot az I. rendű terhelt fogvatartására vonatkozóan. – Az IM BV Országos Parancsnokság
3. december
4. napján érkezett tájékoztatása szerint az I. rendű terhelt nem volt büntetés-végrehajtási intézetben. – A bíróság megkeresésére a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal
5. december
6. napján megküldte az I. rendű terhelt ismert lakcímét és tartózkodási helyét, mely megegyezett azokkal a címekkel, melyekről a bíróság értesítése ismeretlen helyre költözött jelzéssel érkezett vissza. – A bíróság az
7. november
8. napjára, majd az
9. február
10. napjára kitűzött fellebbezési tárgyalást elhalasztotta. – Ezt követően a bíróság az ügyben
11. március 25-én fellebbezési tárgyalást tartott, melyen jelen volt az I. rendű terhelt kirendelt védője. A tanács elnöke megállapította, hogy az érdekeltek értesítése a tárgyalásról az
12. évi I. törvény
13. §

(1)-

(3)bekezdésének megfelelően történt, a fellebbezési tárgyalás megtartásának nincs törvényi akadálya. [30] Következésképpen a másodfokú fellebbezési tárgyalás megtartása az értesíteni rendelt, szabadlábon lévő, lakcíme megváltozásának bejelentését elmulasztó I. rendű terhelt jelenléte nélkül is törvényes volt [1973. évi I. törvény 255. §

(4)bekezdés]. [31] Mindezek alapján a másodfokú bíróság az eljárási szabályok betartásával járt el, amikor az I. rendű terhelt távollétében megtartotta a fellebbezési tárgyalást. Ezért az

1. évi I. törvény
2. § II. pont d) pontjában írt feltétlen eljárási szabálysértést nem valósította meg, így a Be.
3. §

(2)bekezdés d) pontjára alapított felülvizsgálati indítvány nem megalapozott. [32] A Kúria az indítványnak a Pest Megyei Bíróságon 5.B.330/

1. szám alatt folyamatban volt büntetőügyre vonatkozó részét illetően a következőkre mutat rá. [33] A Be.
2. § alapján felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye. Ez azt jelenti, hogy egy indítványban egy jogerős ügydöntő határozat támadható, azaz nincs törvényes lehetőség egy indítványon belül több – külön ügyben hozott – jogerős ügydöntő határozat támadására. Következésképpen a jelen felülvizsgálat a Pest Megyei Bíróság előtt folyamatban volt ügyet nem érintette. [34] Ekként a Kúria – miután nem észlelt egyéb olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be.
3. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a Be. 660. §

(1)bekezdése alapján tanácsülésen eljárva a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a Keszthelyi Városi Bíróság 6.B.173/1996/

1. számú, valamint a Zala Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság Bf.399/1996/
2. számú ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében a Be.
3. §

(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Kúria 3.Bfv.117/2022/12 7 IV. [35] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 6. §

(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [36] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §

(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §

(4)bekezdés]. Budapest,

1. október
2. Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ