Bf.287/2021/99 – Fővárosi Ítélőtábla

(3)bekezdés a.), aa.); Btk.

1. §] Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 4.Bf.287/2021/
2. szám A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a
3. év február 1., 7.,
4. és
5. napjain tartott nyilvános ülés alapján, a
6. év március hó
7. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő í t é l e t e t: A költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt Terhelt1 és 59 társa ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék
8. év szeptember hó
9. napján kihirdetett 22.B.752/2015/
10. számú ítéletét megváltoztatja, Terhelt1 I. r. vádlott cselekményeinél a társtettesként elkövetett költségvetési csalás bűntette tekintetében a bűnszervezetben elkövetést a büntetés kiszabásánál tünteti fel. E vádlott szabadságvesztésének tartamát 6 (hat) évre enyhíti azzal, hogy a
11. év szeptember hó
12. napjától a mai napig bűnügyi felügyelet alatt töltött időt is beszámítja a szabadságvesztésbe akként, hogy egy nap szabadságvesztésnek négy nap bűnügyi felügyelet felel meg. Terhelt3 III. r. vádlott tekintetében a bűnszervezetben elkövetést a büntetés kiszabásánál tünteti fel. Terhelt4 IV. r. vádlottal szemben a közokirat-hamisítás bűntette [Btk.
13. §

(1)bekezdés c) pont] miatt indult büntetőeljárást megszünteti. A költségvetési csalás bűntette tekintetében a bűnszervezetben elkövetést a büntetés kiszabásánál tünteti fel. A kiszabott szabadságvesztésbe a vádlott által a

1. év november hó
2. napjától a mai napig bűnügyi felügyeletben töltött időt is beszámítja akként, hogy 1 nap szabadságvesztésnek négy nap bűnügyi felügyelet felel meg. Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.287/2021/
3. 2 Terhelt5 V. r. vádlott tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja azzal, hogy mellőzi a szabadságvesztésbe történő beszámításra vonatkozó rendelkezést. Terhelt6 VI. r. vádlott cselekményeinél a bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette tekintetében a bűnszervezetben elkövetést a büntetés kiszabásánál tünteti fel. Terhelt7 VII. r. vádlott szabadságvesztése felfüggesztésének próbaidejét 2 (kettő) évre enyhíti. A házi őrizet beszámítása esetén egy nap szabadságvesztésnek négy nap házi őrizet felel meg. Terhelt8 VIII. r. vádlott cselekményének minősítésénél a Btk.
4. §

(4)bekezdés b) pontjának I. fordulatát is feltünteti. Terhelt10 X. r. vádlott tekintetében a bűnszervezetben elkövetést a büntetés kiszabásánál tünteti fel. A szabadságvesztésbe történő beszámításnál az előzetes letartóztatás helyett az előzetes fogvatartásban töltött időt számítja be. Terhelt11 XI. rendű vádlott szabadságvesztése felfüggesztésének próbaidejét 1 (egy) évre enyhíti. A pénzbüntetés átváltoztatása esetén a helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozata fogház. Terhelt13 XIII. rendű vádlott pénzbüntetése napi tételeinek számát 300 (háromszáz) napra emeli, egy napi tétel összegét 1.000,- (egyezer) forintra mérsékli, a pénzbüntetés összegét 300.000,- (háromszázezer) forintra enyhíti. Terhelt14 XIV. rendű vádlott pénzbüntetése napi tételeinek számát 500 (ötszáz) napra emeli, az egy napi tétel összegét 1.000 (egyezer) forintra mérsékli, a pénzbüntetés összegét 500.000 (ötszázezer) forintra súlyosítja. terhelt15 XV. rendű vádlott pénzbüntetése napi tételeinek számát 300 (háromszáz) napra felemeli, a pénzbüntetés összegét 450.000,- (négyszázötvenezer) forintra súlyosítja. Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.287/2021/

1. 3 Terhelt16 XVI. rendű vádlott pénzbüntetése napi tételeinek számát 300 (háromszáz) napra emeli, a pénzbüntetés összegét 450.000,- (négyszázötvenezer) forintra súlyosítja. Terhelt18 XVIII. rendű vádlott pénzbüntetése napi tételeinek számát 300 (háromszáz) napra emeli, a pénzbüntetés összegét 450.000,- (négyszázötvenezer) forintra súlyosítja. Terhelt19 XIX. rendű vádlott pénzbüntetése napi tételeinek számát 300 (háromszáz) napra felemeli, az egy napi tétel összegét 1.000 (egyezer) forintra mérsékli, a pénzbüntetés összegét 300.000,- (háromszázezer) forintra súlyosítja. Terhelt23 XXIII. rendű vádlott pénzbüntetése napi tételeinek számát 300 (háromszáz) napra emeli, a pénzbüntetés összegét 450.000,- (négyszázötvenezer) forintra súlyosítja. Terhelt24 XXIV. rendű vádlottal szemben kiszabott közérdekű munka tartamát 300 (háromszáz) órára súlyosítja, a munka jellegére vonatkozó rendelkezést mellőzi. Terhelt28 XXVIII. rendű vádlottal szemben kiszabott közérdekű munka tartamát 100 (egyszáz) órára enyhíti, a munka jellegére vonatkozó rendelkezést mellőzi. Terhelt29 XXIX. rendű vádlott pénzbüntetése napi tételeinek számát 500 (ötszáz) napra felemeli, az egy napi tétel összegét 1.000 (egyezer) forintra mérsékli, a pénzbüntetés összegét 500.000 (ötszázezer) forintra súlyosítja. Terhelt30 XXX. rendű vádlott pénzbüntetése napi tételeinek számát 300 (háromszáz) napra felemeli, a pénzbüntetés teljes összegét 450.000 (négyszázötvenezer) forintra súlyosítja. Terhelt31 XXXI. rendű vádlott pénzbüntetése napi tételeinek számát 300 (háromszáz) napra felemeli, a pénzbüntetés teljes összegét 540.000,- (ötszáznegyvenezer) forintra súlyosítja. terhelt35 XXXV. rendű vádlott cselekményeit bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette kísérletének [Btk.
2. §

(1)bekezdés a) pont,

(4)bekezdés a) pont], Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.287/2021/

1. 4 költségvetési csalás bűntettének [Btk.
2. §

(3)bekezdés a) pont] minősíti. Szabadságvesztése tartamát - mint bűnszervezetben elkövetővel szemben kiszabottat -, 4 (négy) évre enyhíti. A kiszabott szabadságvesztésbe a vádlott által a

1. év november hó
2. napjától bűnügyi felügyeletben töltött időt beszámítja akként, hogy egy nap szabadságvesztésnek négy nap bűnügyi felügyeletben töltött idő felel meg. Terhelt36 XXXVI. rendű vádlott pénzbüntetése napi tételeinek számát 300 (háromszáz) napra felemeli, a pénzbüntetés teljes összegét 300.000 (háromszázezer) forintra súlyosítja. Terhelt37 XXXVII. rendű vádlott büntetését bűnszervezetben elkövetővel szemben tekinti kiszabottnak. A szabadságvesztése tartamát 2 (kettő) évre súlyosítja és 2 (kettő) évre eltiltja a közügyek gyakorlásától. A vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható, a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését mellőzi. Terhelt38 XXXVIII. rendű vádlott pénzbüntetése napi tételeinek számát 300 (háromszáz) napra felemeli, az egy napi tétel összegét 1.500 (egyezerötszáz) forintra mérsékli, a pénzbüntetés összegét 450.000,- (négyszázötvenezer) forintra súlyosítja. Terhelt39 XXXIX. rendű vádlott pénzbüntetése napi tételeinek számát 300 (háromszáz) napra felemeli, az egy napi tétel összegét 1.500 (egyezerötszáz) forintra mérsékli, a pénzbüntetés összegét 450.000,- (négyszázötvenezer) forintra súlyosítja. Terhelt40 XL. rendű vádlott pénzbüntetése napi tételeinek számát 300 (háromszáz) napra súlyosítja, az egy napi tétel összegét 1.000 (egyezer) forintra enyhíti a pénzbüntetés teljes összegének érintetlenül hagyásával. Terhelt41 XLI. rendű vádlott pénzbüntetése napi tételeinek számát 300 (háromszáz) napra felemeli, az egy napi tétel összegét 1.000 (egyezer) forintra mérsékli, a pénzbüntetés összegét 300.000,- (háromszázezer) forintra súlyosítja. Terhelt42 XLII. rendű vádlott pénzbüntetése napi tételeinek számát 300 (háromszáz) napra emeli, az egy napi tétel összegét 2.000 (kettőezer) forintra mérsékli, a pénzbüntetés összegét 600.000,- (hatszázezer) forintra súlyosítja. Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.287/2021/
3. 5 Terhelt43 XLIII. rendű vádlott pénzbüntetése napi tételeinek számát 300 (háromszáz) napra felemeli, az egy napi tétel összegét 1.000 (egyezer) forintra mérsékli, a pénzbüntetés összegét 300.000,- (háromszázezer) forintra súlyosítja. Terhelt44 XLIV. rendű vádlott pénzbüntetése napi tételeinek számát 300 (háromszáz) napra emeli, az egy napi tétel összegét 1.500 (egyezerötszáz) forintra mérsékli, a pénzbüntetés összegét 450.000,- (négyszázötvenezer) forintra súlyosítja. Terhelt45 XLV. rendű vádlott pénzbüntetése napi tételeinek számát 250 (kétszázötven) napra felemeli, az egy napi tétel összegét 1.000 (egyezer) forintra mérsékli, a pénzbüntetés összegét 250.000,- (kétszázötvenezer) forintra súlyosítja. Terhelt46 XLVI. rendű vádlott pénzbüntetése napi tételeinek számát 250 (kétszázötven) napra felemeli, az egy napi tétel összegét 2.000 (kettőezer) forintra mérsékli, a pénzbüntetés összegét 500.000,- (ötszázezer) forintra súlyosítja. Terhelt47 XLVII. rendű vádlott pénzbüntetése napi tételeinek számát 300 (háromszáz) napra felemeli, a pénzbüntetés teljes összegét 300.000,- (háromszázezer) forintra súlyosítja. Terhelt48 XLVIII. rendű vádlott pénzbüntetése napi tételeinek számát 300 (háromszáz) napra felemeli, a pénzbüntetés teljes összegét 600.000,- (hatszázezer) forintra súlyosítja. Terhelt50 L. rendű vádlott tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a pénzbüntetést a meg nem fizetése esetén napi tételenként kell egy napi szabadságvesztésre átváltoztatni. Terhelt51 LI. rendű vádlott pénzbüntetése napi tételeinek számát 300 (háromszáz) napra felemeli, az egy napi tétel összegét 1.000 (egyezer) forintra mérsékli, a pénzbüntetés összegét 300.000,- (háromszázezer) forintra súlyosítja. Terhelt52 LII. rendű vádlott pénzbüntetése napi tételeinek számát 300 (háromszáz) napra súlyosítja, az egy napi tétel összegét 1.000 (egyezer) forintra enyhíti a pénzbüntetés teljes összegének érintetlenül hagyásával. Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.287/2021/
4. 6 Terhelt53 LIII. rendű vádlott pénzbüntetése napi tételeinek számát 300 (háromszáz) napra súlyosítja, az egy napi tétel összegét 1.000 (egyezer) forintra enyhíti a pénzbüntetés teljes összegének érintetlenül hagyásával. Terhelt54 LIV. rendű vádlott pénzbüntetése napi tételeinek számát 300 (háromszáz) napra felemeli, a pénzbüntetés teljes összegét 300.000,- (háromszázezer) forintra súlyosítja. Terhelt55 LV. rendű vádlott pénzbüntetése napi tételeinek számát 300 (háromszáz) napra súlyosítja, az egy napi tétel összegét 1.000 (egyezer) forintra enyhíti a pénzbüntetés teljes összegének érintetlenül hagyásával. Terhelt57 LVII. rendű vádlott pénzbüntetése napi tételeinek számát 300 (háromszáz) napra felemeli, az egy napi tétel összegét 1.500 (egyezerötszáz) forintra mérsékli, a pénzbüntetés összegét 450.000,- (négyszázötvenezer) forintra súlyosítja. Terhelt58 LVIII. rendű vádlottal szemben kiszabott közérdekű munka tartamát 300 (háromszáz) órára súlyosítja, mellőzi a munka jellegére vonatkozó rendelkezést. Terhelt63 LXIII. rendű vádlott tekintetében az elsőfokú ítéletet helybenhagyja azzal, hogy mellőzi a közérdekű munka jellegére vonatkozó rendelkezést. Terhelt64 LXIV. rendű vádlott tekintetében a bűnszervezetben elkövetést a büntetés kiszabásánál tünteti fel. A vádlott által – helyesen – előzetes fogvatartásban töltött időt rendeli beszámítani, és a házi őrizet beszámításánál egy nap szabadságvesztésnek négy nap házi őrizetben töltött idő egy nap felel meg. A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 5.B.557/2013/
5. számú ítéletével kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elrendelését mellőzi. Terhelt62 LXII. rendű vádlott szabadságvesztése tartamát 2 (kettő) évre súlyosítja, annak felfüggesztésének érintetlenül hagyásával. Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.287/2021/
6. 7 Terhelt65 LXV. rendű vádlott pénzbüntetése napi tételeinek számát 300 (háromszáz) napra felemeli, az egy napi tétel összegét 1.000 (egyezer) forintra mérsékli, a pénzbüntetés összegét 300.000,- (háromszázezer) forintra súlyosítja. Terhelt66 LXVI. rendű vádlott pénzbüntetése napi tételeinek számát 300 (háromszáz) napra felemeli, az egy napi tétel összegét 1.000 (egyezer) forintra mérsékli, a pénzbüntetés összegét 300.000,- (háromszázezer) forintra súlyosítja. terhelt67 LXVII. rendű vádlott pénzbüntetése napi tételeinek számát 300 (háromszáz) napra felemeli, az egy napi tétel összegét 1.000 (egyezer) forintra mérsékli, a pénzbüntetés összegét 300.000,- (háromszázezer) forintra súlyosítja. terhelt68 LXVIII. rendű vádlott pénzbüntetése napi tételeinek számát 250 (kétszázötven) napra felemeli, az egy napi tétel összegét 1.000 (egyezer) forintra mérsékli, a pénzbüntetés összegét 250.000,- (kétszázötvenezer) forintra súlyosítja. Terhelt69 LXIX. rendű vádlott pénzbüntetése napi tételeinek számát 250 (kétszázötven) napra felemeli, a pénzbüntetés teljes összegét 250.000,- (kétszázötvenezer) forintra súlyosítja. Terhelt74 LXXIV. rendű vádlott pénzbüntetése napi tételeinek számát 300 (háromszáz) napra felemeli, a pénzbüntetés teljes összegét 300.000,- (háromszázezer) forintra súlyosítja. Terhelt76 LXXVI. rendű vádlott pénzbüntetése napi tételeinek számát 300 (háromszáz) napra felemeli, az egy napi tétel összegét 1.000 (egyezer) forintra mérsékli, a pénzbüntetés összegét 300.000,- (háromszázezer) forintra súlyosítja. Terhelt81 LXXXI. r. vádlott pénzbüntetése napi tételeinek számát 300 (háromszáz) napra felemeli, egy napi tétel összegét 1.000 (egyezer) forintra mérsékli, a pénzbüntetés összegét 300.000,- (háromszázezer) forintra súlyosítja. Terhelt82 LXXXII. r. vádlott pénzbüntetése napi tételeinek számát 300 (háromszáz) napra felemeli, a pénzbüntetés összegét 450.000,- (négyszázötven) forintra súlyosítja. Terhelt83 LXXXIII. rendű vádlott pénzbüntetése napi tételeinek számát 500 (ötszáz) napra felemeli, a pénzbüntetés teljes összegét 500.000 (ötszázezer) forintra súlyosítja. Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.287/2021/
7. 8 Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a felsorolt vádlottak, továbbá terhelt32 XXXII., Terhelt70 LXX., Terhelt71 LXXI., Terhelt72 LXXII. rendű vádlottak tekintetében helybenhagyja. A másodfokú bíróság kötelezi Terhelt14 XIV. rendű vádlottat 61.820,- (hatvanegyezer-nyolcszázhúsz) forint, terhelt15 XV. rendű vádlottat 67.448,- (hatvanhétezer-négyszáznegyvennyolc) forint, Terhelt16 XVI. rendű vádlottat 40.909,- (negyvenezer-kilencszázkilenc) forint, Terhelt18 XVIII. rendű vádlottat 105.424,- (százötezer-négyszázhuszonnégy) forint, Terhelt19 XIX. rendű vádlottat 76.400,- (hetvenhatezer-négyszáz) forint, Terhelt24 XXIV. rendű vádlottat 40.909,- (negyvenezer-kilencszázkilenc) forint, Terhelt29 XXIX. rendű vádlottat 20.606,- (húszezer-hatszázhat) forint, Terhelt36 XXXVI. rendű vádlottat 20.606,- (húszezer-hatszázhat) forint, Terhelt39 XXXIX. rendű vádlottat 79.200,- (hetvenkilencezer-kettőszáz) forint, Terhelt40 XL. rendű vádlottat 20.606,- (húszezer-hatszázhat) forint, Terhelt42 XLII. rendű vádlottat 89.440,- (nyolcvankilencezer-négyszáznegyven) forint, Terhelt43 XLIII. rendű vádlottat 20.606,- (húszezer-hatszázhat) forint, Terhelt44 XLIV. rendű vádlottat 20.606,- (húszezer-hatszázhat) forint, Terhelt45 XLV. rendű vádlottat 20.606,- (húszezer-hatszázhat) forint, Terhelt47 XLVII. rendű vádlottat 28.116,- (huszonnyolcezer-száztizenhat) forint, Terhelt48 XLVIII. rendű vádlottat 28.116,- (huszonnyolcezer-száztizenhat) forint, Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.287/2021/
8. 9 Terhelt52 LII. rendű vádlottat 77.858,- (hetvenhétezer-nyolcszázötvennyolc) forint, Terhelt53 LIII. rendű vádlottat 61.820,- (hatvanegyezer-nyolcszázhúsz) forint, Terhelt54 LIV. rendű vádlottat 76.565,- (hetvenhatezer-ötszázhatvanöt) forint, Terhelt55 LV. rendű vádlottat 67.448,- (hatvanhétezer-négyszáznegyvennyolc) forint, Terhelt62 LXII. r. vádlottat 29.036,- (huszonkilencezer-harminchat) forint, Terhelt65 LXV. rendű vádlottat 28.116,- (huszonnyolcezer-egyszáztizenhat) terhelt67 LXVII. rendű vádlott 77.858,- (hetvenhétezer-nyolcszázötvennyolc) forint, terhelt68 LXVIII. rendű vádlottat 29.036,- (huszonkilencezer-harminchat) forint, Terhelt69 LXIX. rendű vádlottat 29.036,- (huszonkilencezer-harminchat) forint, Terhelt74 LXXIV. rendű vádlottat 29.036,- (huszonkilencezer-harminchat) forint, Terhelt81 LXXXI. r. vádlottat 42.150,- (negyvenkettőezer-egyszázötven) forint, Terhelt82 LXXXII. r. vádlottat 42.150,- (negyvenkettőezer-egyszázötven) forint bűnügyi költség megfizetésére azzal, hogy az ezt meghaladó bűnügyi költséget az állam viseli. Terhelt6 VI. rendű vádlott személyazonosító okmányának száma: okmányszám116, tartózkodási helye: cím339 szám. terhelt7 VII. rendű vádlott levelezési címe: cím340 szám. Terhelt62 LXII. rendű vádlott személyazonosító okmányának száma: okmányszám
9. Terhelt74 LXXIV. rendű vádlott tartózkodási helye: cím341 szám. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.287/2021/
10. 10 I N D O K O L Á S: [1] A Fővárosi Törvényszék a rendelkező részben megjelölt ítéletében Terhelt1 I. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396.§

(1)bekezdés a) pont,

(5)bekezdés a) pont], befolyással üzérkedés bűntettében [Btk. 299.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a) pontja] és hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében [Btk. 294.§

(2)bekezdés,

(3)bekezdés a/aa. alpontja], amiért őt halmazati - büntetésül 7 év 6 hónap szabadságvesztésre, 300 napi tétel - napi tételenként 20.000 forint - összesen 6.000.000 forint pénzbüntetésre, 8 év közügyektől eltiltásra ítélte és 20.742.687 forint vagyonelkobzás megfizetésére kötelezte. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön, amelyből Terhelt1 I. r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A kiszabott szabadságvesztés tartamába beszámította a vádlott által előzetes fogvatartásban és házi őrizetben töltött időt, ez utóbbit oly módon, hogy egy napi szabadságvesztésnek 4 (négy) napi házi őrizetet feleltetett meg. Rendelkezett az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén követendő átváltoztatási eljárásról is, valamint arról, hogy a pénzbüntetés átváltoztatása esetén az annak helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozatára a szabadságvesztés fokozata az irányadó. [2] Terhelt3 III. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk. 396.§

(1)bekezdés a) pont,

(5)bekezdés a) pont], amiért őt 3 év szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön, amelyből Terhelt3 III. r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A kiszabott szabadságvesztés tartamába beszámította a vádlott által előzetes fogvatartásban és házi őrizetben töltött időt, ez utóbbit oly módon, hogy egy napi szabadságvesztésnek 4 (négy) napi házi őrizetet feleltetett meg. [3] Terhelt4 IV. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396.§

(1)bekezdés a) pont,

(5)bekezdés b) pont], hivatali vesztegetés bűntettében [Btk. 293.§

(1),

(2)bekezdés] és pénzmosás bűntettében [Btk. 399.§

(3)bekezdés a) pont,

(4)bekezdés b) pont], amiért őt - halmazati büntetésül - 5 év 10 hónap szabadságvesztésre, 250 napi tétel - napi tételenként 8.000 forint - összesen 2.000.000 forint pénzbüntetésre, 6 év közügyektől eltiltásra ítélte és 5 évre eltiltotta a gazdasági társaság vezető tisztségének gyakorlásától. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön, amelyből Terhelt4 IV. r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A vádlottat 52.559.855 forint vagyonelkobzás megfizetésére kötelezte. A bíróság a szabadságvesztés büntetés tartamába beszámította a vádlott által előzetes fogva tartásban és házi őrizetben eltöltött időt, ez utóbbit oly módon, hogy egy napi szabadságvesztésnek 4 (négy) napi házi őrizetet feleltetett meg. Rendelkezett az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén követendő átváltoztatási eljárásról is, valamint arról, hogy a pénzbüntetés átváltoztatása esetén az annak helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozatára a szabadságvesztés fokozata az irányadó. [4] Terhelt5 V. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396.§

(1)bekezdés a) pont,

(5)bekezdés b) pont], amiért őt 3 év 6 hónap szabadságvesztésre, 4 év közügyektől eltiltásra ítélte és 4 évre eltiltotta a gazdasági Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.287/2021/99. 11 társaság vezető tisztségének gyakorlásától. A vádlottat kötelezte 9.380.428 forint vagyonelkobzás megfizetésére. Az elsőfokú bíróság a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg, és rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról akként, hogy megállapította, hogy a vádlott a büntetése kétharmad részének letöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra legkorábban. A kiszabott szabadságvesztés tartamába beszámította a vádlott által előzetes fogvatartásban és házi őrizetben töltött időt, ez utóbbit oly módon, hogy 4 (négy) nap házi őrizet egy nap szabadságvesztésnek feleltetett meg. [5] Terhelt6 VI. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396.§

(1)bekezdés a) pont,

(5)bekezdés b) pont], költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396.§

(1)bekezdés a) pont,

(4)bekezdés b) pont], bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396.§

(1)bekezdés a) pont,

(4)bekezdés b) pont], hivatali vesztegetés bűntettében [Btk. 293.§

(1),

(2)bekezdés] és 2 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségében [Btk. 345.§], amiért őt halmazati büntetésül - 6 év szabadságvesztésre, 200 napi tétel – napi tételenként 10.000 forint – összesen 2.000.000 forint pénzbüntetésre, 6 év közügyektől eltiltásra ítélte és 5 évre eltiltotta a gazdasági társaság vezető tisztségének gyakorlásától. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön, amelyből Terhelt6 VI. r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A bíróság a szabadságvesztés tartamába beszámította a vádlott által előzetes fogva tartásban és házi őrizetben töltött időt, ez utóbbit oly módon, hogy négy nap házi őrizetben töltött időt egy nap szabadságvesztésnek feleltetett meg. Rendelkezett az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén követendő átváltoztatási eljárásról is, valamint arról, hogy a pénzbüntetés átváltoztatása esetén az annak helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozatára a szabadságvesztés fokozata az irányadó. [6] Terhelt7 VII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk. 396.§

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pont] és bűnsegédként elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében [Btk. 293.§

(1),

(2)bekezdés], amiért őt - halmazati büntetésül - 2 év szabadságvesztésre, 100 napi tétel – napi tételenként 1.500 forint – összesen 150.000 forint pénzbüntetésre ítélte és 2 évre eltiltotta a gazdasági társaság vezető tisztségének a gyakorlásától. A szabadságvesztés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette azzal, hogy azt a végrehajtásának elrendelése esetén börtön fokozatban kell végrehajtani, és ez esetben a vádlott a szabadságvesztés büntetése kétharmad részének letöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. A szabadságvesztés végrehajtása és a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére rendelkezett az elsőfokú bíróság a követendő átváltoztatási eljárásról is, valamint arról, hogy a pénzbüntetés átváltoztatása esetén az annak helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozatára a szabadságvesztés fokozata az irányadó. [7] Terhelt8 VIII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396.§

(1)bekezdés a) pont,

(4)bekezdés b) pont], amiért őt 8 hónap szabadságvesztésre és 150 napi tétel – napi tételenként 2.000 forint – összesen 300.000 forint pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette azzal, hogy azt a végrehajtásának elrendelése esetén börtön fokozatban kell végrehajtani, és ez esetben a vádlott a szabadságvesztés büntetése kétharmad részének letöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. A szabadságvesztés végrehajtása és a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére rendelkezett az elsőfokú bíróság a követendő átváltoztatási eljárásról is, valamint arról, hogy a pénzbüntetés átváltoztatása esetén az annak Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.287/2021/99. 12 helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozatára a szabadságvesztés fokozata az irányadó. [8] Terhelt10 X. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396.§

(1)bekezdés a) pont,

(5)bekezdés b) pont], amiért őt 4 év 4 hónap szabadságvesztésre, 200 napi tétel – napi tételenként 3.000 forint - összesen 600.000 forint pénzbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön, amelyből Terhelt10 X. r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A kiszabott szabadságvesztés tartamába beszámította a vádlott által előzetes fogvatartásban és házi őrizetben töltött időt, ez utóbbit oly módon, hogy 4 (négy) nap házi őrizetet egy nap szabadságvesztésnek feleltetett meg. Rendelkezett az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén követendő átváltoztatási eljárásról is, valamint arról, hogy a pénzbüntetés átváltoztatása esetén az annak helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozatára a szabadságvesztés fokozata az irányadó. [9] Terhelt11 XI. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk.396.§

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pont], amiért őt 6 hónap szabadságvesztésre és 100 napi tétel – napi tételenként 1.500 forint – összesen 150.000 forint pénzbüntetésre ítélte és 2 évre eltiltotta a gazdasági társaság vezető tisztségének gyakorlásától. A szabadságvesztés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette azzal, hogy hogy azt a végrehajtásának elrendelése esetén börtön fokozatban kell végrehajtani, és ez esetben a vádlott a szabadságvesztés büntetése kétharmad részének letöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. A szabadságvesztés végrehajtása és a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére rendelkezett az elsőfokú bíróság a követendő átváltoztatási eljárásról is, valamint arról, hogy a pénzbüntetés átváltoztatása esetén az annak helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozatára a szabadságvesztés fokozata az irányadó. [10] Terhelt13 XIII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk.396.§

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pont], amiért őt 150 napi tétel – napi tételenként 2.500 forint - összesen 375.000 forint pénzbüntetésre ítélte és 2 évre eltiltotta a gazdasági társaság vezető tisztségének gyakorlásától. Rendelkezett az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén követendő átváltoztatási eljárásról is akként, hogy a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni, amelyet fogház fokozatban kell végrehajtani. [11] Terhelt14 XIV. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk.396.§

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pont], amiért őt 150 napi tétel – napit tételenként 2.000 forint – összesen 300.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén követendő átváltoztatási eljárásról is akként, hogy a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni, amelyet fogház fokozatban kell végrehajtani. Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.287/2021/99. 13 [12] terhelt15 XV. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk.396.§

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pont], amiért őt 150 napi tétel – napi tételenként 1.500 forint – összesen 225.000 forint pénzbüntetésre ítélte és 2 évre eltiltotta a gazdasági társaság vezető tisztségének a gyakorlásától. Rendelkezett az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén követendő átváltoztatási eljárásról is akként, hogy a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni, amelyet fogház fokozatban kell végrehajtani. [13] Terhelt16 XVI. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk.396.§

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pont], amiért őt 150 napi tétel – napi tételenként 1.500 forint – összesen 225.000 forint pénzbüntetésre ítélte és 2 évre eltiltotta a gazdasági társaság vezető tisztségének gyakorlásától. Rendelkezett az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén követendő átváltoztatási eljárásról is akként, hogy a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni, amelyet fogház fokozatban kell végrehajtani. [14] Terhelt18 XVIII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk.396.§

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pont], amiért őt 150 napi tétel – napi tételenként 1.500 forint - összesen 225.000 forint pénzbüntetésre ítélte és 2 évre eltiltotta a gazdasági társaság vezető tisztségének gyakorlásától. Rendelkezett az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén követendő átváltoztatási eljárásról is akként, hogy a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni, amelyet fogház fokozatban kell végrehajtani. [15] Terhelt19 XIX. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk.396.§

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pont], amiért őt 150 napi tétel, - napi tételenként 1.500 forint - összesen 225.000 forint pénzbüntetésre ítélte és 2 évre eltiltotta a gazdasági társaság vezető tisztségének a gyakorlásától. Rendelkezett az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén követendő átváltoztatási eljárásról is akként, hogy a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni, amelyet fogház fokozatban kell végrehajtani. [16] Terhelt23 XXIII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk.396.§

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pont], amiért őt 150 napi tétel – napi tételenként 1.500 forint - összesen 225.000 forint pénzbüntetésre ítélte és 2 évre eltiltotta a gazdasági társaság vezető tisztségének gyakorlásától. Rendelkezett az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén követendő átváltoztatási eljárásról is akként, hogy a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni, amelyet fogház fokozatban kell végrehajtani. [17] Terhelt24 XXIV. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk.396.§

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pont], amiért őt 200 óra – fizikai munkakörben letöltendő – közérdekű munkára ítélte. Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.287/2021/99. 14 Rendelkezett az elsőfokú bíróság arról is, hogy a vádlott a közérdekű munkát heti pihenőnapon vagy szabadidejében díjazás nélkül köteles végezni, valamint szintén rendelkezett a törvényszék a közérdekű munka fogházban letöltendő szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról, arra az esetre, amennyiben a vádlott a számára meghatározott munkát önhibájából nem végzi el. [18] Terhelt28 XXVIII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk.396.§

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pont] és 1 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342.§

(1)bekezdés c) pont], amiért őt - halmazati büntetésül - 160 óra – fizikai munkakörben letöltendő – közérdekű munkára ítélte. Rendelkezett az elsőfokú bíróság arról is, hogy a vádlott a közérdekű munkát heti pihenőnapon vagy szabadidejében díjazás nélkül köteles végezni, valamint szintén rendelkezett a törvényszék a közérdekű munka fogház fokozatban letöltendő szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról arra az esetre, amennyiben a vádlott a számára meghatározott munkát önhibájából nem végzi el. Rendelkezett az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén követendő átváltoztatási eljárásról is akként, hogy a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni, amelyet fogház fokozatban kell végrehajtani. [19] Terhelt29 XXIX. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk.396.§

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pont], amiért őt 150 napi tétel – napi tételenként - 1.800 forint - összesen 270.000 forint pénzbüntetésre ítélte és 2 évre eltiltotta a gazdasági társaság vezető tisztségének gyakorlásától. Rendelkezett az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén követendő átváltoztatási eljárásról is akként, hogy a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni, amelyet fogház fokozatban kell végrehajtani. [20] Terhelt30 XXX. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk.396.§

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pont], amiért őt 150 napi tétel – napi tételenként 1.500 forint - összesen 225.000 forint pénzbüntetésre ítélte és 2 évre eltiltotta a gazdasági társaság vezető tisztségének gyakorlásától. Rendelkezett az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén követendő átváltoztatási eljárásról is akként, hogy a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni, amelyet fogház fokozatban kell végrehajtani. [21] Terhelt31 XXXI. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk. 396.§

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pont], amiért őt 150 napi tétel – napi tételenként 1.800 forint - összesen 270.000 forint pénzbüntetésre ítélte és 2 évre eltiltotta a gazdasági társaság vezető tisztségének gyakorlásától. Rendelkezett az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén követendő átváltoztatási eljárásról is akként, hogy a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni, amelyet fogház fokozatban kell végrehajtani. [22] terhelt32 XXXII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk. 396.§

(1)bekezdés a) pont,

(4)bekezdés a) Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.287/2021/99. 15 pont], amiért őt 6 hónap szabadságvesztésre és 100 napi tétel – napi tételenként 2.500 forint – összesen 250.000 forint pénzbüntetésre ítélte és 2 évre eltiltotta a gazdasági társaság vezető tisztségének gyakorlásától. A szabadságvesztés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette azzal, hogy hogy azt a végrehajtásának elrendelése esetén börtön fokozatban kell végrehajtani, és ez esetben a vádlott a szabadságvesztés büntetése kétharmad részének letöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. A szabadságvesztés végrehajtása és a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére rendelkezett az elsőfokú bíróság a követendő átváltoztatási eljárásról is, valamint arról, hogy a pénzbüntetés átváltoztatása esetén az annak helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozatára a szabadságvesztés fokozata az irányadó. [23] terhelt35 XXXV. r. vádlottat bűnösnek mondta ki 1 rendbeli bűnsegédként, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396.§

(1)bekezdés a) pont,

(5)bekezdés b) pont] és 1 rendbeli költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396.§

(1)bekezdés a) pont,

(4)bekezdés b) pont], amiért őt - halmazati büntetésül - 5 év szabadságvesztésre, 5 év közügyektől eltiltásra és 150 napi tétel – napi tételenként 6.000 forint - összesen 900.000 forint pénzbüntetésre ítélte, egyben 5 évre eltiltotta a gazdasági társaság vezető tisztségének a gyakorlásától. Megállapította, hogy a szabadságvesztést börtön fokozatban kell végrehajtani, amelyből a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén követendő átváltoztatási eljárásról is, valamint arról, hogy a pénzbüntetés átváltoztatása esetén az annak helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozatára a szabadságvesztés fokozata az irányadó. [24] Terhelt36 XXXVI. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk. 396.§

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pont], amiért őt 150 napi tétel – napi tételenként 1.000 forint - összesen 150.000 forint pénzbüntetésre ítélte és 2 évre eltiltotta a gazdasági társaság vezető tisztségének gyakorlásától. Rendelkezett az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén követendő átváltoztatási eljárásról is akként, hogy a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni, amelyet fogház fokozatban kell végrehajtani. [25] Terhelt37 XXXVII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk. 396.§

(1)bekezdés a) pont,

(4)bekezdés a) pont], amiért őt 1 év szabadságvesztésre, 150 napi tétel - napi tételenként 2.000 forint – összesen 300.000 forint pénzbüntetésre ítélte és 3 évre eltiltotta a gazdasági társaság vezető tisztségének a gyakorlásától. A szabadságvesztés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette azzal, hogy hogy azt a végrehajtásának elrendelése esetén börtön fokozatban kell végrehajtani, és ez esetben a vádlott a szabadságvesztés büntetése kétharmad részének letöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. A szabadságvesztés végrehajtása és a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére rendelkezett az elsőfokú bíróság a követendő átváltoztatási eljárásról is, valamint arról, hogy a pénzbüntetés átváltoztatása esetén az annak helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozatára a szabadságvesztés fokozata az irányadó. [26] Terhelt38 XXXVIII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk. 396.§

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pont], amiért őt 150 napi tétel – napi tételenként 2.500 forint - összesen 375.000 forint Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.287/2021/99. 16 pénzbüntetésre ítélte és 2 évre eltiltotta a gazdasági társaság vezető tisztségének gyakorlásától. Rendelkezett az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén követendő átváltoztatási eljárásról is akként, hogy a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni, amelyet fogház fokozatban kell végrehajtani. [27] Terhelt39 XXXIX. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk. 396.§

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pont], amiért őt 150 napi tétel – napi tételenként 2.000 forint – összesen 300.000 forint pénzbüntetésre ítélte és 2 évre eltiltotta a gazdasági társaság vezető tisztségének gyakorlásától. Rendelkezett az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén követendő átváltoztatási eljárásról is akként, hogy a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni, amelyet fogház fokozatban kell végrehajtani. [28] Terhelt40 XL. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk. 396.§

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pont], amiért őt 150 napi tétel – napi tételenként 2.000 forint – összesen 300.000 forint pénzbüntetésre ítélte és 2 évre eltiltotta a gazdasági társaság vezető tisztségének gyakorlásától. Rendelkezett az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén követendő átváltoztatási eljárásról is akként, hogy a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni, amelyet fogház fokozatban kell végrehajtani. [29] Terhelt41 XLI. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk. 396.§

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pont], amiért őt 150 napi tétel – napi tételenként 1.500 forint – összesen 225.000 forint pénzbüntetésre ítélte és 2 évre eltiltotta a gazdasági társaság vezető tisztségének gyakorlásától. Rendelkezett az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén követendő átváltoztatási eljárásról is akként, hogy a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni, amelyet fogház fokozatban kell végrehajtani. [30] Terhelt42 XLII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk. 396.§

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pont], amiért őt 150 napi tétel – napi tételenként 2.500 forint - összesen 375.000 forint pénzbüntetésre ítélte és 2 évre eltiltotta a gazdasági társaság vezető tisztségének gyakorlásától. Rendelkezett az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén követendő átváltoztatási eljárásról is akként, hogy a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni, amelyet fogház fokozatban kell végrehajtani. [31] Terhelt43 XLIII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk. 396.§

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pont], amiért őt 150 napi tétel – napi tételenként 1.500 forint – összesen 225.000 forint pénzbüntetésre ítélte és 2 évre eltiltotta a gazdasági társaság vezető tisztségének gyakorlásától. Rendelkezett az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén követendő átváltoztatási eljárásról is akként, hogy a pénzbüntetést vagy annak meg nem Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.287/2021/99. 17 fizetett részét szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni, amelyet fogház fokozatban kell végrehajtani. [32] Terhelt44 XLIV. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk. 396.§

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pont], amiért őt 100 napi tétel – napi tételenként 2.000 forint – összesen 200.000 forint pénzbüntetésre ítélte és 2 évre eltiltotta a gazdasági társaság vezető tisztségének gyakorlásától. Rendelkezett az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén követendő átváltoztatási eljárásról is akként, hogy a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni, amelyet fogház fokozatban kell végrehajtani. [33] Terhelt45 XLV. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk. 396.§

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pont], amiért őt 150 napi tétel – napi tételenként 1.000 forint – összesen 150.000 forint pénzbüntetésre ítélte és 2 évre eltiltotta a gazdasági társaság vezető tisztségének gyakorlásától. Rendelkezett az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén követendő átváltoztatási eljárásról is akként, hogy a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni, amelyet fogház fokozatban kell végrehajtani. [34] Terhelt46 XLVI. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk. 396.§

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pont], amiért őt 150 napi tétel – napi tételenként 2.500 forint - összesen 375.000 forint pénzbüntetésre ítélte és 2 évre eltiltotta a gazdasági társaság vezető tisztségének gyakorlásától. Rendelkezett az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén követendő átváltoztatási eljárásról is akként, hogy a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni, amelyet fogház fokozatban kell végrehajtani. [35] Terhelt47 XLVII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk. 396.§

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pont], amiért őt 250 napi tétel – napi tételenként 1.000 forint - összesen 250.000 forint pénzbüntetésre ítéli. Rendelkezett az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén követendő átváltoztatási eljárásról is akként, hogy a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni, amelyet fogház fokozatban kell végrehajtani. [36] Terhelt48 XLVIII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk. 396.§

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pont], amiért őt 150 napi tétel – napi tételenként 2.000 forint – összesen 300.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén követendő átváltoztatási eljárásról is akként, hogy a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni, amelyet fogház fokozatban kell végrehajtani. Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.287/2021/99. 18 [37] Terhelt50 L. r. vádlottat bűnösnek monda ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk. 396.§

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pont], amiért őt 100napi tétel – napi tételenként 1.000 forint - összesen 100.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Az elsőfokú bíróság az ügydöntő határozatában engedélyezte, hogy a pénzbüntetést a vádlott 10 hónap alatt részletekben fizesse meg. Rendelkezett az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén követendő átváltoztatási eljárásról is akként, hogy a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni, amelyet fogház fokozatban kell végrehajtani. [38] Terhelt51 LI. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk. 396.§

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pont], amiért őt 150 napi tétel – napi tételenként 1.500 forint – összesen - 225.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén követendő átváltoztatási eljárásról is akként, hogy a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni, amelyet fogház fokozatban kell végrehajtani. [39] Terhelt52 LII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk. 396.§

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pont], amiért őt 150 napi tétel – napi tételenként 2.000 forint - összesen 300.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén követendő átváltoztatási eljárásról is akként, hogy a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni, amelyet fogház fokozatban kell végrehajtani. [40] Terhelt53 LIII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk. 396.§

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pont], amiért őt 150 napi tétel – napi tételenként 2.000 forint – összesen 300.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén követendő átváltoztatási eljárásról is akként, hogy a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni, amelyet fogház fokozatban kell végrehajtani. [41] Terhelt54 LIV. r. vádlottat bűnösnek mondta ki 1 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk. 396.§

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pont], amiért őt 150 napi tétel – napi tételenként 1.000 forint - összesen 150.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén követendő átváltoztatási eljárásról is akként, hogy a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni, amelyet fogház fokozatban kell végrehajtani. [42] Terhelt55 LV. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk. 396.§

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pont], amiért őt 150 napi tétel – napi tételenként 2.000 forint – összesen 300.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén követendő átváltoztatási eljárásról is akként, hogy a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni, amelyet fogház fokozatban kell végrehajtani. [43] Terhelt57 LVII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki 1 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk. 396.§

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.287/2021/99. 19 pont], amiért őt 150 napi tétel – napi tételenként - 2.000 forint - összesen 300.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén követendő átváltoztatási eljárásról is akként, hogy a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni, amelyet fogház fokozatban kell végrehajtani. [44] Terhelt58 LVIII. r. vádlott bűnösségét bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk. 396.§

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pont] állapította meg, amiért őt 220 óra – fizikai munkakörben letöltendő – közérdekű munkára ítélte. Rendelkezett az elsőfokú bíróság arról is, hogy a vádlott a közérdekű munkát heti pihenőnapon vagy szabadidejében díjazás nélkül köteles végezni, valamint szintén rendelkezett a törvényszék a közérdekű munka – fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról arra az esetre, amennyiben a vádlott a számára meghatározott munkát önhibájából nem végzi el. [45] Terhelt62 LXII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk. 396.§

(1)bekezdés a) pont,

(5)bekezdés a) pont], amiért őt 1 év szabadságvesztésre és 100 napi tétel – napi tételenként 1.500 forint összesen 150.000 forint pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette azzal, hogy hogy azt a végrehajtásának elrendelése esetén börtön fokozatban kell végrehajtani, és ez esetben a vádlott a szabadságvesztés büntetése kétharmad részének letöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. A szabadságvesztés végrehajtása és a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére rendelkezett az elsőfokú bíróság a követendő átváltoztatási eljárásról is, valamint arról, hogy a pénzbüntetés átváltoztatása esetén az annak helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozatára a szabadságvesztés fokozata az irányadó. [46] Terhelt63 LXIII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk. 396.§

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pont], amiért őt 220 óra – fizikai munkakörben letöltendő – közérdekű munkára ítélte. Rendelkezett az elsőfokú bíróság arról is, hogy a vádlott a közérdekű munkát heti pihenőnapon vagy szabadidejében díjazás nélkül köteles végezni, valamint szintén rendelkezett a törvényszék a közérdekű munka – fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról arra az esetre, amennyiben a vádlott a számára meghatározott munkát önhibájából nem végzi el. [47] Terhelt64 LXIV. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk. 396.§

(1)bekezdés a) pont,

(5)bekezdés a) pont], amiért őt 2 év 10 hónap szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön, amelyből a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A kiszabott szabadságvesztés tartamába beszámította a vádlott által előzetes fogvatartásban, valamint házi őrizetben töltött időt is. Az elsőfokú bíróság elrendelte a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 5.B.557/2013/2. számú jogerős ítéletével kiszabott 1 év 6 hónap börtönbüntetés végrehajtását is. [48] Terhelt65 LXV. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk. 396.§

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.287/2021/99. 20 pont], amiért őt 150 napi tétel – napi tételenként 1.500 forint - összesen 225.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén követendő átváltoztatási eljárásról is akként, hogy a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni, amelyet fogház fokozatban kell végrehajtani. [49] Terhelt66 LXVI. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk.396.§

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pont], amiért őt 150 napi tétel – napi tételenként 1.500 forint – összesen 225.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén követendő átváltoztatási eljárásról is akként, hogy a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni, amelyet fogház fokozatban kell végrehajtani. [50] terhelt67 LXVII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk.396.§

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pont], amiért őt 150 napi tétel – napi tételenként 1.000 forint – összesen 150.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén követendő átváltoztatási eljárásról is akként, hogy a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni, amelyet fogház fokozatban kell végrehajtani. [51] terhelt68 LXVIII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk.396.§

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pont], amiért őt 150 napi tétel – napi tételenként 1.000 forint - összesen 150.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén követendő átváltoztatási eljárásról is akként, hogy a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni, amelyet fogház fokozatban kell végrehajtani. [52] Terhelt69 LXIX. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk.396.§

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pont], amiért 150 napi tétel – napi tételenként 1.000 forint – összesen 150.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén követendő átváltoztatási eljárásról is akként, hogy a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni, amelyet fogház fokozatban kell végrehajtani. [53] Terhelt70 LXX. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk.396.§

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pont], amiért őt 100 napi tétel – napi tételenként 1.000 forint – összesen 100.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Az elsőfokú bíróság az ügydöntő határozatában engedélyezte, hogy a pénzbüntetést a vádlott 10 hónap alatt részletekben fizesse meg. Rendelkezett az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén követendő átváltoztatási eljárásról is akként, hogy a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni, amelyet fogház fokozatban kell végrehajtani. Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.287/2021/99. 21 [54] Terhelt71 LXXI. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk.396.§

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pont], amiért őt 100 napi tétel – napi tételenként 1.000 forint – összesen 100.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Az elsőfokú bíróság az ügydöntő határozatában engedélyezte, hogy a pénzbüntetést a vádlott 10 hónap alatt részletekben fizesse meg. Rendelkezett az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén követendő átváltoztatási eljárásról is akként, hogy a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni, amelyet fogház fokozatban kell végrehajtani. [55] Terhelt72 LXXII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk.396.§

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pont], amiért őt 100 napi tétel – napi tételenként 1.000 forint - összesen 100.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Az elsőfokú bíróság az ügydöntő határozatában engedélyezte, hogy a pénzbüntetést a vádlott 10 hónap alatt részletekben fizesse meg. Rendelkezett az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén követendő átváltoztatási eljárásról is akként, hogy a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni, amelyet fogház fokozatban kell végrehajtani. [56] Terhelt74 LXXIV. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk.396.§

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pont], amiért őt 150 napi tétel – napi tételenként 1.000 forint - összesen150.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén követendő átváltoztatási eljárásról is akként, hogy a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni, amelyet fogház fokozatban kell végrehajtani. [57] Terhelt76 LXXVI. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk.396.§

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pont], amiért őt 150 napi tétel – napi tételenként 1.500 forint - összesen 225.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén követendő átváltoztatási eljárásról is akként, hogy a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni, amelyet fogház fokozatban kell végrehajtani. [58] Terhelt81 LXXXI. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk.396.§

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pont], amiért őt 150 napi tétel – napi tételenként 1.200 forint – összesen 180.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén követendő átváltoztatási eljárásról is akként, hogy a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni, amelyet fogház fokozatban kell végrehajtani. [59] terhelt82 LXXXII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében [Btk.396.§

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pont], amiért őt 150 napi tétel – napi tételenként 1.500 forint – összesen 225.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén követendő átváltoztatási eljárásról is akként, hogy a pénzbüntetést vagy annak meg Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.287/2021/99. 22 nem fizetett részét szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni, amelyet fogház fokozatban kell végrehajtani. [60] Terhelt83 LXXXIII. r. vádlott bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének a kísérletében [Btk.396.§

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés

1. a)pont], amiért őt 150 napi tétel – napi tételenként 1.000 forint - összesen 150.000 forint pénzbüntetésre ítélte és 2 évre eltiltotta a gazdasági társaság vezető tisztségének a gyakorlásától. Rendelkezett az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén követendő átváltoztatási eljárásról is akként, hogy a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni, amelyet fogház fokozatban kell végrehajtani. [61] Az elsőfokú bíróság az ügydöntő határozatában rendelkezett az eljárás során lefoglalt tárgyak további sorsáról is akként, hogy azok közül többnek a lefoglalását megszüntette és a jogosultaknak kiadta, míg másokat az iratoknál rendelt kezelni. [62] Az elsőfokú bíróság a Magyar Államkincstár által előterjesztett polgári jogi igényt elutasította. [63] A bűnösnek kimondott vádlottakat külön-külön kötelezte a reájuk eső bűnügyi költség megfizetésére, míg a fennmaradó 3.298.517 forint bűnügyi költségről megállapította, hogy azt az állam viseli. [64] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész: [65] Terhelt1 I. r. vádlott terhére további bűncselekményben – a Btk. 305. §
2. c)pontjában meghatározott hivatali visszaélés bűntettében – történő bűnösség megállapítása végett, továbbá eltérő minősítés miatt és a büntetés súlyosításáért, [66] terhelt3 III. r., Terhelt4 IV. r., Terhelt6 VI. r., Terhelt7 VII. r., Terhelt10 X. r., Terhelt13 XIII. r., terhelt14 XIV. r., terhelt15 XV. r., Terhelt16 XVI. r., Terhelt18 XVIII., Terhelt19 XIX. r., Terhelt23 XXIII. r., terhelt24 XXIV. r., Terhelt29 XXIX. r., Terhelt30 XXX. r., Terhelt31 XXXI. r., Terhelt46 XXXIII. r., terhelt35 XXXV. r., Terhelt36 XXXVI. r., Terhelt38 XXXVIII. r., Terhelt39 XXXIX. r., Terhelt40 XL. r., Terhelt41 XLI. r., Terhelt42 XLII. r., Terhelt43 XLIII. r., Terhelt44 XLIV. r., Terhelt45 XLV. r., Terhelt46 XLVI. r., Terhelt47 XLVII. r., Terhelt48 XLVIII. r., Terhelt51 LI. r., Terhelt52 LII. r, Terhelt53 LIII. r., Terhelt54 LIV. r., Terhelt55 LV. r., Terhelt57 LVII. r., Terhelt58 LVIII. r., Terhelt63 LXIII. r., terhelt63 LXIV. r., Terhelt65 LXV. r., Terhelt66 LXVI. r., terhelt67 LXVII. r., terhelt68 LXVIII. r., Terhelt69 LXIX. r., Terhelt74 LXXIV. r., Terhelt76 LXXVI. r., Terhelt81 LXXXI. r., terhelt82 LXXXII. r. és Terhelt83 LXXXIII. r. vádlottak terhére súlyosításért, míg [67] Terhelt5 V. r., Terhelt8 VIII. r., Terhelt37 XXXVII. r. és Terhelt62 LXII. r. vádlottak terhére súlyosabb minősítésért és a büntetés súlyosításáért, illetve e vádlottak vonatkozásában a bűnszervezetben történő elkövetés megállapításáért jelentett be fellebbezést. Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.287/2021/99. 23 [68] Az elsőfokú bíróság ítéletét az ügyész Terhelt11 XI. r., Terhelt28 XXVIII. r., terhelt32 XXXII. r., Terhelt50 L. r., Terhelt70 LXX. r. és Terhelt72 LXXII. r. vádlottak tekintetében tudomásul vette. [69] Szintén tudomásul vette az elsőfokú bíróság ítéletét Terhelt46 XXXIII. r. vádlott és védője, Terhelt42 XLII. r. és Terhelt62 LXII. r. vádlott védője. [70] A törvényszék ítélete ellen Terhelt1 I. r. vádlott felmentésért, míg védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért, [71] terhelt3 III. r. vádlott és védője hatályon kívül helyezésért, elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért, [72] Terhelt4 IV. r. vádlott megalapozatlanság miatt felmentésért, másodlagosan enyhítésért, míg védője téves minősítés miatt, felmentésért, másodlagosan enyhítésért, [73] Terhelt5 V. r., Terhelt6 VI. r., Terhelt8 VIII. r., Terhelt10 X. r., Terhelt11 XI. r., Terhelt13 XIII. r., terhelt14 XIV. r., terhelt15 XV. r., Terhelt16 XVI. r., Terhelt18 XVIII. r., Terhelt19 XIX. r., Terhelt30 XXX. r., Terhelt31 XXXI. r., Terhelt35 XXXV. r., Terhelt37 XXXVII. r., Terhelt38 XXXVIII. r., Terhelt46 XLVI. r. és Terhelt52 LII. r., vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért, [74] Terhelt23 XXIII. r., Terhelt28 XXVIII. r., Terhelt29 XXIX. r., terhelt32 XXXII. r., Terhelt36 XXXVI. r., Terhelt40 XL. r., Terhelt41 XLI. r., Terhelt43 XLIII. r., Terhelt44 XLIV. r., Terhelt45 XLV. r., Terhelt53 LIII. r., Terhelt55 LV. r., Terhelt63 LXXIII. r., Terhelt64 LXIV. r., terhelt67 LXVII. r., terhelt68 LXVIII. r., Terhelt69 LXIX. r., Terhelt70 LXX. r., Terhelt72 LXXII. r., Terhelt74 LXXIV. r., Terhelt76 LXXVI. r. és Terhelt83 LXXXIII. r. vádlott védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért, [75] Terhelt39 XXXIX. r. vádlott védője, Terhelt63 LXXIII. r. és Terhelt83 LXXXIII. r. vádlott felmentésért, [76] Terhelt42 XLII. r., Terhelt81 LXXXI. r. és terhelt82 LXXXII. r. vádlott elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért, [77] Terhelt47 XLVII. r., Terhelt48 XLVIII. r., Terhelt50 L. r., Terhelt51 LI. r., Terhelt57 LVII. r., Terhelt58 LVIII. r., Terhelt65 LXV. r. és Terhelt66 LXVI. r. vádlott és védője felmentésért, [78] Terhelt54 LIV. r. vádlott védője az ítéletnek a vádlott felmentését és a büntetés enyhítését célzó hatályon kívül helyezéséért, míg Terhelt62 LXII. r. vádlott enyhítésért jelentett be fellebbezést. Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.287/2021/99. 24 [79] A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2021. év szeptember hó 7. napján kelt 4.Bf.210/2021/30. számú végzésével Terhelt9 és 36 társa vonatkozásában, továbbá a 2021. év november hó 25. napján kelt 4.Bf.287/2021/28. számú végzésével további 15 terhelt vonatkozásában az ügyet elkülönítette a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 192. §

(1)és

(2)bekezdéseiben írtak alapján, amely szerint a bíróság hivatalból vizsgálja az eljárási cselekmény járványhelyzet miatti megtarthatóságát, valamint az eljárási cselekmény megkezdése előtt figyelembe veendő körülményeket. A fent megjelölt végzéseiben a másodfokú bíróság megállapította, hogy a másodfokú nyilvános ülés megtartható ugyan, de a vádlottak száma még így is kiemelkedően nagy, így az első elkülönítést követően fennmaradó 75 vádlott egyidejű megjelenése a veszélyhelyzetre tekintettel továbbra sem indokolt. Ezért a másodfokú bíróság a fentebb másodikként megjelölt végzésében további 15 vádlott tekintetében ismét elkülönítette az eljárást, melynek eredményeként létrejött az a terhelti kör, akiknek a cselekményeit a másodfokú bíróság a jelen ítéletében bírálta el. [80] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a Fővárosi Ítélőtáblához a 2021. év július hó 8. napján érkezett BF.190/2016/28. számú átiratában – a jelen ítélettel elbírált vádlottak tekintetében – az alábbi indítványt terjesztette elő: A fellebbviteli főügyészség a Be. 599. §

(1)bekezdésében írtak alapján nyilvános ülés kitűzését indítványozta. Álláspontja szerint a jelen ítélettel elbírált valamennyi vádlott tekintetében teljeskörű a felülbírálat a Be. 590. §

(1)bekezdése értelmében. Átiratában kifejtette, hogy álláspontja szerint az elsőfokú bíróság eljárási szabálysértést nem vétett, a vád tárgyává tett cselekmények elbírálásához szükséges bizonyítást lefolytatta és valamennyi bizonyítékot az értékelési körébe vonta. Az elsőfokú bíróság ítélete tényállásának megalapozottságát illetően annak a jogi álláspontjának adott hangot, hogy a Fővárosi Törvényszék által rögzített történeti tényállás túlnyomórészt megalapozott, azonban Terhelt1 I. r. vádlott esetében az ítélet részlegesen megalapozatlan, mert a tényállás hiányos és ebben a körben az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének sem tett eleget teljeskörűen. Az elsőfokon eljárt ügyészi fellebbezésben foglaltakkal egyezően arra mutatott rá, hogy a törvényszék az ítélete tényállásában az I. r. vádlott által megvalósított kötelesség szegéseket, illetve a vonatkozó jogi normákat tételesen nem jelölte meg, ennélfogva az indokolás sem tartalmaz erre vonatkozóan megállapításokat. Az elsőfokú bíróság – az ügyészi álláspont szerint – nem mutatott rá, hogy a vádlottak konkrétan és ténylegesen mit tettek annak érdekében, hogy az sértett2 a földtámogatások tekintetében vagyoni rendelkezést tegyen. Az elsőfokú bíróság ítéletének hiányosságaként jelölte meg, hogy a törvényszék által nem pontosan megállapított ítéleti tényállás miatt, valamint a kellő részletességű indokolás hiányában nem lehet megállapítani, hogy a vádlottak által elkövetett kötelezettségszegések tekintetében a törvényszék a vádlottaknak a vádiratban részletezett, hivatali helyzetüket sértő magatartásait a hivatali vesztegetés elfogadása bűntettében történő büntetőjogi felelősségük megállapításával kimerítette-e, vagy azon túlmenően a vádlottak további hivatali bűncselekményt is megvalósítottak-e. A bűnszervezeti elkövetés tekintetében arra az álláspontra helyezkedett a fellebbviteli főügyészség, hogy az elsőfokú bíróság az elkövetés körülményeire figyelemmel helyesen ismerte fel a bűncselekmény bűnszervezetben történt megvalósítását, azonban az abban résztvevő személyek körére tévesen vont következtetést. Így Terhelt5 V. r., Terhelt8 VIII. r., Terhelt37 XXXVII. r., Terhelt62 LXII. r. és Terhelt114 XCIV. r. vádlottaknál a bűnszervezetben történő elkövetés megállapítását indokolatlanul mellőzte. E körben kifejtette, hogy az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kellett, hogy a vádlottak egymás személyének és az egymás személye által betöltött funkcióból fakadó jogoknak és Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.287/2021/

1. 25 kötelezettségeknek az ismeretével valósították-e meg cselekményüket. A fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint a fentebb név szerint megjelölt vádlottaknak is általuk tudatilag átfogott és meghatározott funkcióik, feladataik voltak. Kifejtette a fellebbviteli főügyészség az átiratában, hogy a nagyfokú szervezettséget mutató cselekmények eleve feltételezik, hogy az abban résztvevő személyek közül egy vagy több személy bizonyos irányítói, szervezői feladatokat lásson el, míg más feladata a konkrét cselekmények végrehajtása. A bűnszervezeti csoport működését és a feladatokat teljesülését biztosító összetartóerő jelen esetben – az ügyészi álláspont értelmében – az anyagi érdekeltség, a kölcsönösen előnyös anyagi vagy gazdasági cél elérése, továbbá a személyi kapcsolatokon alapuló összefonódás volt. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség az eddig ismertetettek tükrében azt szorgalmazta, hogy a fent megjelölt vádlottak esetében is állapítsa meg a másodfokú bíróság a bűnszervezeti elkövetést. [81] A büntetés kiszabása körében a fellebbviteli főügyészség az átiratában arra mutatott rá, hogy a Fővárosi Törvényszék a vádlottanként külön-külön figyelembe vehető enyhítő körülményeket lényegében hiánytalanul sorolta fel, az mindössze annyiban szorul kiegészítésre, hogy Terhelt4 IV. r. vádlott által a bírósági eljárás során benyújtott írásbeli vallomás szintén beismerő vallomásként értékelhető, ahogyan erre a törvényszék az ítéletében Terhelt4 IV. r. vádlott vallomásainak ismertetésénél egyébként helytállóan utalt is. A súlyosító körülmények felsorolásában is legnagyobb részt helyesen járt el az elsőfokú bíróság, azonban e körben Terhelt1 I. r., Terhelt3 III. r., Terhelt4 IV. r., Terhelt6 VI. r., Terhelt10 X. r., terhelt35 XXXV. r. és Terhelt64 LXIV. r. vádlottaknál hiányosan tárta fel a terhükre értékelendő súlyosító körülményeket. Amíg a törvényszék az ítéletében az enyhítő körülményeket teljeskörűen felsorolta és értékelte, addig a súlyosító körülményeket nem vette hiánytalanul számba, amely azt eredményezte, hogy a büntetések kiszabása során eltúlzottan enyhe joghátrányokat állapított meg. A súlyosírtó körülményekre vonatkozóan a fellebbviteli főügyészség azt a megállapítást tette, hogy álláspontja szerint a bűncselekmény tárgyi súlyát nagymértékben meghatározzák a cselekmény káros következményei, így jelen esetben az, hogy a vádlottak
2. évi bűncselekményei miatt az sértett2-nál elrendelt teljeskörű ellenőrzésre tekintettel több ezer, a termőföldtámogatásra jogosan igényt tartó gazda, őstermelő hónapokkal később jutott hozzá a támogatási összegekhez. Rámutatott arra is, hogy a vádlottak által bűnszervezetben elkövetett bűncselekményekkel ténylegesen okozott, illetve veszélyeztetett vagyoni hátrány mértéke, mintegy négyszeresen meghaladja a különösen nagy vagyoni hátrányt jelentő értékhatár alsó határát, mely körülményt Terhelt1 I. r., Terhelt4 IV. r., Terhelt6 VI. r. és Terhelt10 X. r. vádlottaknál kiemelt nyomatékkal szükséges értékelni a súlyosító körülmények körében. Terhelt4 IV. r., Terhelt10 X. r. és terhelt35 XXXV. r. terheltek esetében is súlyosító körülményként értékelendő az a tény, hogy tevekénységüket hosszabb időn keresztül fejtették ki, a bűncselekmény elkövetésében kitartó magatartást tanúsítottak. Terhelt64 LXIV. r. vádlott tekintetében azt húzta alá az ügyészség, hogy súlyosító körülményként értékelendő a terhére, hogy a bűncselkemény elkövetésébe beszervezte a családtagjait, ismerőseit. Az I., IV., VI., X. és XXXV. r. vádlottaknál a törvényszék elmulasztotta súlyosító körülményként értékelni azt a tényt, hogy a lelepleződés elkerülése és elsősorban a pénzszerzési reményeik életben tartása érdekében újabb bűncselkemények elkövetésétől sem riadtak volna vissza, ebben csak a büntetőeljárás megindulása akadályozta meg őket. A vádlottak ezen magatartásából a személyükben rejlő fokozottabb társadalomra veszélyességre lehet következtetést vonni. [82] A fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint a Fővárosi Törvényszék eltúlzottan jelentős súllyal értékelte a terheltek javára az időmúlást. Rámutatott, hogy a büntetőeljárásban Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.287/2021/
3. 26 szereplő vádlottak számára, a bűnszervezetben elkövetett cselekmény okán a kiterjedt, hosszadalmas bizonyítási eljárásra, a vádlottak terhére rótt bűncselekmények elévülési idejére tekintettel az időmúlás nem tekinthető túlzottan jelentősnek. A vádlottakkal szemben kiszabott, a középértéket meg sem közelítő, alacsony tartamú szabadságvesztés és pénzbüntetés sem a generális, sem a speciális prevenciós célok betöltésére nem alkalmas. Különösen igaz ez a megállapítás Terhelt3 III. r., Terhelt10 X. r. és Terhelt64 LXIV. r. vádlottakkal szemben az enyhítő szakasz alkalmazásával kiszabott szabadságvesztés tartamára. A fellebbviteli főügyészség felhívta a figyelmet arra is, hogy az I. r., IV. r., VI. r., X. r. és XXXV. r. vádlottaknak a titkos információgyűjtés keretében rögzített beszélgetéseiben tetten érhető az a szemléletmódjuk, amely a megbánás teljes hiányát, továbbá azon való felháborodásukat és értetlenségüket igazolja, hogy valakiket zavart a bűncselekmények elkövetése útján történő pénzszerzésük és nem utolsósorban a bűncselekmények leplezésére szőtt, a hamis földhasználati lapok beszerzésére irányuló konspirációjuk, továbbá, hogy a lelepleződés elkerülése érdekében újabb bűncselekmények elkövetésétől sem riadtak volna vissza. A szabadságvesztés büntetés mellett pénzbüntetésre is ítélt vádlottak tekintetében az ügyészség a pénzbüntetések összegét is kevésnek ítélte meg és elsősorban a bűnösséget kifejező napi tételek számának súlyosítását indítványozta. Összeségében a fellebbviteli főügyészség azt indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Be.
4. §

(1)bekezdése alapján változtassa meg, a tényállást Terhelt1 I. r. vádlott esetében egészítse ki, Terhelt5 V. r., Terhelt8 VIII. r., Terhelt37 XXXVII. r., Terhelt62 LXII. r. és Terhelt114 XCIV. r. vádlottak esetében a bűnszervezetben történő elkövetésre vonjon következtetést és ennek megfelelően a büntetéseket súlyosítsa. [83] Terhelt1 I. r. vádlott védője fellebbezésének írásbeli indokolásában osztotta az ügyészi álláspontot a tényállás megalapozatlanságát illetően, mivel az részben felderítetlen, iratellenes, valamint tényekből további tényekre helytelen, logikailag hibás következtetést tartalmazott. Utalt arra is, hogy az elsőfokú ítélet indokolása hiányos és több helyen ellentmondásos. A védő kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság tévesen mondta ki a vádlott bűnösségét a terhére rótt cselekmények elkövetésében, ugyanis azt az eljárás során tanú2 tanúvallomásán kívül egyetlen bizonyíték sem támasztotta alá. Sérelmezte, hogy tanú2 nyomozati szakban tett tanúvallomásainak, illetve az őt érintő titkosszolgálati eszközökből származó bizonyítékoknak a beszerzése iránti védői indítványokat az elsőfokú bíróság indokolás nélkül elutasította. Annak a jogi meggyőződésének adott hangot, hogy a vádemelés idején megfigyelhető törvényrontó bírói gyakorlat alapján a törvényszék a tárgyi fogalmi ismérvek – hierarchikus szervezeti felépítés és konspiratív elkövetési jelleg – hiánya miatt tévesen vont következtetést a bűnszervezet fennállására. A büntetés kiszabása körében nem értett egyet az ügyészi fellebbezésben foglaltakkal abban, hogy a bűncselekmény kiemelkedő tárgyi súlyát védence vonatkozásában további súlyosító körülményként kellene értékelni. Ezzel szemben enyhítő körülményként kérte figyelembe venni a cselekmény elkövetése óta eltelt jelentős időmúlást, a vádlott rendezett életkörülményeit, törvénytisztelő életmódját, rossz egészségi állapotát, valamint azt a tényt, hogy házastársával két kiskorú, súlyosan beteg gyermeke neveléséről és eltartásáról gondoskodik. Mindezek alapján a védő elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását, másodlagosan az I. r. vádlott felmentését, illetve a bűnszervezeti minősítés mellőzését, harmadlagosan a kiszabott büntetés enyhítését és a vagyonelkobzás alkalmazásának mellőzését indítványozta. [84] Terhelt3 III. r. vádlott védője a

1. november
2. napján kiegészített írásbeli fellebbezésének indokolásban az EJEB esetjogának, valamint az Alkotmánybíróság és a Kúria Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.287/2021/
3. 27 joggyakorlatának felhívása mellett annak a jogi álláspontjának adott hangot, hogy az elsőfokú bíróság a tisztességes eljáráshoz való jog megsértésével, törvénytelen vád alapján járt el. A védői álláspont szerint a törvényszék indokolási kötelezettségének nem tett eleget, az elsőfokú ítélet téves és iratellenes megállapításokat tartalmaz, így az másodfokú felülbírálatra alkalmatlan. Az elsőfokú bíróság bizonyíték értékelő tevékenységével szemben kritikaként fogalmazta meg, hogy a házkutatások során nyert bizonyítékok – terhelt védekezését alátámasztó – tartalma az eljárás során teljesen figyelmen kívül maradt. Rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság az egyes vádlottak cégben betöltött szerepét tanúsító iratok vizsgálatát elmulasztotta. Részletesen is kitért arra, hogy a vádlottak a munkaviszonyon túl nem álltak egyéb kapcsolatban egymással, ezért esetükben a bűnszervezet törvényi ismérvei (alá-fölé rendeltség, konspiratív jelleg) nem állapíthatóak meg. Kifejtette, hogy a bűncselekmény fogalmi elemei védence vonatkozásában nem állnak fenn. Vitatta a bűnsegédi elkövetői alakzat és a kísérlet megállapíthatóságát, figyelemmel arra, hogy III. r. vádlott és a vele összefüggésbe hozott csoport részéről földtámogatás igénylésére ténylegesen nem került sor. A büntetés kiszabását érintően hivatkozott a cselekmény elkövetése óta bekövetkezett jelentős időmúlásra, védence rendezett életvitelére, valamint a belső arányosság sérelmére. A védő az ügyészi fellebbezésre írt észrevételében a bűnszervezet megállapítását, illetve a büntetés súlyosítását célzó ügyészi fellebbezést védencét érintően alaptalannak tartotta. Minderre figyelemmel a védő elsődlegesen az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, másodlagosan védence felmentését, míg harmadlagosan a büntetés enyhítését indítványozta. [85] Terhelt4 IV. r. vádlott védője fellebbezésében annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás iratellenes és hiányos, így az megalapozatlan. Kifogásolta, hogy az egyes tényállásokban az elsőfokú bíróság nem értékelte teljeskörűen a bizonyítékokat, ezért a vádlott bűnösségét illetően helytelen következtetésre jutott. Nem fogadta el a bűnszervezet fogalmi ismérveinek megállapíthatósága körében kifejtett elsőbírói okfejtést sem. Nehezményezte továbbá, hogy az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása során nem tulajdonított kellő jelentőséget az enyhítő körülményeknek, nevezetesen a vádlott terhére nem értékelhető tetemes időmúlásnak, valamint védence rendezett családi és egzisztenciális viszonyainak. Álláspontja szerint a törvényszék nem tárta fel és nem értékelte azt sem, hogy a IV. r. vádlott több tényállás vonatkozásában is beismerő vallomást tett és a bűncselekmény elkövetését tevőlegesen megbánta, hiszen a kárt részletekben megtérítette. Leszögezte, hogy a legsúlyosabb végrehajtási fokozat alkalmazása védence esetében szükségtelen és alkalmatlan a büntetési célok eléréséhez. A súlyosítást célzó ügyészi fellebbezést a kifejtettekre figyelemmel alaptalannak tartotta. A leírtak alapján a védő téves minősítés miatt elsődlegesen védence felmentésére, másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítésére tett indítványt. [86] Terhelt5 V. r. és Terhelt83 LXXXIII. r. vádlottak védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés iránt jelentett be fellebbezést, melyet
4. november
5. napján kelt beadványában kiegészített. Fellebbezésének írásbeli indokolásában a védő az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást iratellenesnek, a bűnszervezet megállapítását célzó ügyészi indítványt mindkét vádlott tekintetében alaptalannak nevezte. Véleménye szerint az elsőfokú bíróság tévesen helyezkedett arra az álláspontra, hogy Terhelt5 V. r. vádlott a tevékenységét vagyoni előny szerzése érdekében fejtette ki. Aláhúzta, hogy az V. r. vádlott a cégek által befogadott támogatási összegekből, illetve pénzeszközökből bizonyíthatóan nem gazdagodott. Védence nem tudott arról, hogy jogosulatlan pályázatoknál működik közre, tudomása szerint földmunkával kapcsolatos pályázatokon vett részt. Sérelmesnek ítélte, hogy utóbbi körülményt az elsőfokú bíróság nem értékelte az ítéletében, noha erre nézve több Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.287/2021/
6. 28 vádlott is egybehangzóan nyilatkozott. Elfogadhatatlannak tartotta azt az ügyészi és elsőbírói érvelést, mely szerint a védencei között fennálló élettársi kapcsolat önmagában megalapozza azt a következtetést, hogy Terhelt83 LXXXIII. r. vádlottnak a cselekmény elkövetésének körülményeiről tudnia kellett. [87] Terhelt6 VI. r. vádlott meghatalmazott védője fellebbezésének írásban benyújtott indokolásában az elsőfokú ítéletet részlegesen megalapozatlannak tartotta, figyelemmel arra, hogy a tényállás részben felderítetlen, iratellenes, valamint tényekből további tényre helytelen, a logika szabályaival ellentétes következtetést tartalmazott. Aláhúzta, hogy a VI. r. vádlott bűnössége kétséget kizáróan nem került bizonyításra. Részletesen is taglalta a védence ártatlanságát alátámasztó bizonyítékokat. Ezzel összefüggésben Terhelt1 I. r. vádlott vallomását emelte ki, mely szerint a VI. r. vádlott személyesen nem nyújtott be igényléseket, hanem pusztán támogatások iránt érdeklődött, nem volt tisztában a részletekkel, mindössze a próbafolyamatról volt tudomása. Védence annyit tudott csak, hogy a teszt elvégzéshez minél több céget kell regisztrálnia az sértett2 rendszerében. A védő kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság nem tette a bizonyítás anyagává tanú2 gyanúsítottként tett vallomásait, illetve a védelem erre irányuló indítványait indokolás nélkül elutasította, amely által sérült a vádlottak tisztességes eljáráshoz és védelemhez való joga. Tévesnek minősítette az elsőfokú bíróság bűnszervezet megállapítása körében tett ténymegállapításait, mivel álláspontja szerint a hierarchikus szervezettséget és a konspiratív működést egyetlen egy bizonyíték sem támasztotta alá. Az enyhítő körülmények között nagyobb nyomatékkal kérte értékelni a jelentős időmúlást, védence cselekmény elkövetése óta tanúsított jogkövető magatartását és rendezett életvitelét, valamint azt a tényt, hogy a vádlott kiskorú gyermek tartására köteles. Mindezekre tekintettel alternatív indítványában a vádlott felmentését, az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását, valamint az elsőfokon kiszabott büntetés lényeges enyhítését kérte. [88] Terhelt7 VII. r. és Terhelt54 LIV. r. vádlottak védőjének a felmentéséért bejelentett fellebbezése írásbeli indokolása szerint a törvényszék által rögzített történeti tényállás a Be.
7. §

(2)bekezdés

1. c)és
2. d)pontja értelmében részlegesen megalapozatlan, mert egyfelől ellentétes a bizonyítást érintő ügyiratok tartalmával, másfelől pedig a megállapított tényekből, további tényekre helytelenül következtetett. E részleges megalapozatlanság azonban az iratok tartalma alapján kiküszöbölhető a másodfokú eljárásban. A védő kiemelte, hogy a megállapított ítéleti tényállást sem tanú2 nyomozati szakban és tárgyaláson tett tanúvallomásai, sem a bizonyítás során beszerzett egyéb adatok nem támasztják alá. Meglátása szerint a bizonyítás részévé tett lehallgatási anyagok szintén védencei ártatlanságát igazolják. [89] Terhelt8 VIII. r. vádlott védője elsődlegesen az elsőfokú ítélet megalapozatlanság miatti hatályon kívül helyezése, másodlagosan a büntetés enyhítése iránt jelentett be fellebbezést, melyet írásban is indokolt. Ebben kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a VIII. r. vádlottal kapcsolatban a bűnszövetségi minősítés megállapítására vonatkozó indokolási kötelezettségének nem tett eleget. Nézete szerint utóbbi olyan fokú hiányosság, amely a másodfokú eljárásban nem orvosolható. Az ügyészi indítványra tett észrevételében arra az álláspontra helyezkedett, hogy védence elsőfokú ítéletben megállapított cselekvősége nem feleltethető meg a hatályos szabályok szerinti bűnszervezeti minősítésnek. Nehezményezte, hogy az elsőfokon eljárt törvényszék a bizonyítékokat ugyan felsorolta, azonban nem ütköztette őket a rendelkezésre álló többi bizonyítékkal. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az enyhítő körülmények értékelésénél figyelmen kívül hagyta a jelentős időmúlást, a Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.287/2021/99. 29 vádlott büntetlen előéletét, a cselekmény elkövetése óta tanúsított törvénytisztelő életmódját, valamint azt a tényt, hogy védence családfenntartóként két kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik. [90] Terhelt10 X. r. vádlott védője fellebbezésének írásbeli indokolásában rámutatott, hogy a titkos információgyűjtés eredményének felhasználására a bizonyítás során törvénysértő módon került sor, ennélfogva sérült a vádlott védelemhez való joga. Kifejtette, hogy álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nem oldotta fel a tanúvallomások közötti ellentmondásokat és ítélet indokolásában nem adott számot arról, hogy a vádlott bűnösségét ténylegesen mely bizonyítékokra alapozta, ezért a történeti tényállás részint felderítetlen, részint megalapozatlan. Sérelmezte továbbá, hogy az elsőfokú bíróság az írásszakértő kirendelése iránt előterjesztett védői indítványokat indokolás nélküli elutasította. A védő a Kúria joggyakorlatára hivatkozással részletesen is kitért a bűnszervezeti minősítés megállapíthatóságával kapcsolatos aggályaira, melynek indokaként a hierarchikus szervezeti felépítés és a konspiratív elkövetési magatartás hiányát jelölte meg. Meglátása szerint az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása során az enyhítő körülményeket, így a vádlottnak nem felróható időmúlást, nem értékelte kellő nyomatékkal. Nem osztotta az ügyészi álláspontot a tekintetben, hogy védencét az újabb bűncselekmények elkövetésétől csak a büntetőeljárás megindulása tartotta vissza. Rámutatott, hogy ezen cselekmények a 2013. év vonatkozásában a költségvetési csalás törvényi egységeként már elbírálásra kerültek, ezért súlyosító körülményként történő figyelembevételük a kettős értékelés tilalmába ütközik. Végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy az elszaporodottságra mint súlyosító körülményre a generális prevenció érdekében konkrét statisztikai adatok hiányában hivatkozni nem lehet. [91] Terhelt11 XI. r. vádlott védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan büntetés enyhítéséért bejelentett fellebbezését írásban is megindokolta. Ebben a Be. 592. §

(2)bekezdés c) pontjában foglalt megalapozatlansági okra hivatkozott. Kifejtette, hogy álláspontja szerint elsőfokú ítélet nem egyéniesített, iratellenes megállapításokat tartalmaz, valamint a bíróság tényről tényre hibásan következtetett. A védő érvelése szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok nem támasztják alá azt a következtetést, mely szerint védence – mint névleges igénylő – tudta, hogy valamilyen szabálytalan eljáráshoz szükséges a közreműködése. Megjegyezte továbbá, hogy az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés sem a külső, sem a belső arányosság követelményének nem felel meg. [92] Terhelt13 XIII. r., Terhelt16 XVI. r. és Terhelt24 XXIV. r. vádlottak védője az elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében bejelentett fellebbezését fenntartotta. Ennek lényege szerint a vádlottak tudata nem terjedt ki arra, hogy milyen eljárásokban működnek közre, esetükben a szándékosság, így a bűnsegédi magatartás kétséget kizáróan nem került bizonyításra. A védenceivel szemben alkalmazott joghátrányt – a jelentős időmúlásra is figyelemmel – egyébként is eltúlzottan súlyosnak tartotta, ezért a kiszabott pénzbüntetés helyett intézkedés alkalmazását szorgalmazta. [93] Terhelt14 XIV. r. és Terhelt53 LIII. r. vádlott védője fellebbezésének írásbeli indokolásában kifejtette, hogy a törvényszék által rögzített tényállás mindkét vádlott tekintetében hiányos, felderítetlen, ellentétes az ügyiratok tartalmával, valamint a bíróság a megállapított tényekből további tényekre helytelenül következtetett, ezért az elsőfokú ítélet megalapozatlan. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság törvénysértő módon járt el, amikor ítéletének indokolásában a bíróság előtti bizonyítási eljárás eredményét figyelmen kívül Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.287/2021/

1. 30 hagyta, és mind a tényállás, mind a jogi minősítés tekintetében teljes egészében megismételte a vádiratban foglaltakat. Nem értett egyet a vádlottak bűnösségére levont elsőbírói következtetéssel, mivel nézete szerint a törvényszék a vádlottak tudattartalmát a szándékos segítségnyújtás vonatkozásában nem bizonyította, illetve e körben a titkos információgyűjtés eredményét helytelenül értékelte. Emellett az elsőfokú bíróság a bizonyítás törvényességére vonatkozó rendelkezéseket is megsértette, amikor a LIII. r. vádlottnak a nyomozati szakban jogellenesen beszerzett gyanúsítotti vallomását bizonyítékként használta fel. Hangsúlyozta a vádlottak büntetlen előéletét, törvénytisztelő életmódját, továbbá a XIV. r. vádlott tekintetében azt a tényt, hogy egy kiskorú gyermek eltartásában vesz részt. Mindezek alapján a védő elsődlegesen a XIV. r. és a LIII. r. vádlottak felmentését, másodlagosan a LIII. r. vádlottat érintően az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását, harmadlagosan mindkét vádlott büntetésének a lényeges enyhítését kérte. [94] terhelt15 XV. r. és Terhelt55 LV. r. vádlott védője fellebbezésében elsődlegesen védencei felmentését, másodlagosan a velük szemben kiszabott büntetés enyhítését kérte. Fellebbezésnek indokolásában támadta a törvényszék bizonyítékértékelő tevékenységét. Érvelése szerint az elsőfokú bíróság ítéletében mind a tényállás, mind pedig a jogi minősítés tekintetében teljes egészében megismételte a vádirat tartalmát, ami mindkét vádlott esetében súlyosan törvénysértő, mert nem veszi figyelembe a bíróság előtti bizonyítási eljárás eredményét. Rámutatott, hogy az ítélet alapjául szolgáló okirati bizonyítékok önmagukban nem bizonyítják a vádlottak tudattartalmát, következésképpen azt, hogy a területalapú támogatás jogosulatlan igényléséhez szándékosan segítséget nyújtottak. Hangsúlyozta védencei büntetlen előéletét és az eljárás során tanúsított törvénytisztelő életmódját, valamint a LV. r. vádlott tekintetében azt a körülményt, hogy két kiskorú gyermek eltartásáról köteles gondoskodni. [95] Terhelt18 XVIII. r. vádlott védője az elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében jelentett be írásbeli indokolással ellátott fellebbezést. Ebben kifejtette, hogy álláspontja szerint a Fővárosi Törvényszék az eljárás adatait tévesen értékelte, így megalapozatlanul jutott arra a következtetésre, hogy védence a terhére rótt bűncselekményt elkövette. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában nem adott számot arról, hogy a XVIII. r. vádlott vallomásait miért nem fogadta el. Megjegyezte, hogy a XVIII. r. vádlott vallomásával összhangban számos más vádlott is hivatkozott arra, hogy nem tudott a pályázati adatok felhasználásának céljáról, sem arról, hogy bármilyen jogosultalan tevékenységben venne részt. Érvelése szerint az elsőfokú bíróság az enyhítő és súlyosító körülményeket a vádlottat illetően nem megfelelően vette figyelembe, az enyhítő körülmények körében nem tulajdonított kellő súlyt a cselekmény elkövetése óta bekövetkezett rendkívüli időmúlásnak. [96] Terhelt19 XIX. r. vádlott védője fellebbezését írásban is megindokolta. Ebben aggályosnak nevezte az elsőfokú bíróság bizonyíték mérlegelő tevékenységének törvényességét. Előadta, hogy álláspontja szerint a Fővárosi Törvényszék ítélete a Be.
2. §

(2)bekezdés

1. c)és
2. d)pontjai alapján megalapozatlan, az elsőfokú bíróság által rögzített tényállás ellentétes a bizonyítást érintő ügyiratok tartalmával, valamint tényekből további tényekre helytelen következtetést tartalmaz. Tévesnek nevezte azt a megállapítást, mely szerint védence szándéka területalapú támogatás jogosulatlan igénybevételére irányult, mert a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok egyértelműen azt igazolják, hogy tanú2 földterület bérlésének ajánlatával kereste meg a XIX. r. vádlottat, aki ennek érdekében ugyan valóban regisztrációs lapot töltött ki, támogatási kérelmet azonban nem nyújtott be. Kifogásolta azt az Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.287/2021/99. 31 ügyészi érvelést, hogy a költségvetési csalás bűncselekménye kísérleti szakban rekedt, ugyanis a támogatási kérelmet nem védence nyújtotta be, és a kérelem felemeltetése, majd túligénylés miatti visszavonása sem köthető a XIX. r. vádlotthoz. Kiemelte, hogy a támogatás mértékéről a vádlottaknak nem volt tudomása, ezért a bűncselekmény kiemelkedő tárgyi súlya védencét érintően fel sem merülhet. Nem értett egyet a védő az ügyészség álláspontjával abban sem, hogy a vádlott tekintetében a kiszabott pénzbüntetés mértéke és a gazdasági társaság vezető tisztségének gyakorlásától eltiltás nem alkalmasak a büntetési célok eléréséhez. Hivatkozott arra, hogy védence a jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt a kiszabott pénzbüntetés megfizetésére nem képes. Sérelmezte továbbá, hogy az elsőfokú ítélet nem részletezte a megállapított bűnügyi költség tartalmát, és azt sem jelölte meg, hogy annak összege a kirendelt védői díjon felül tartalmaz-e esetlegesen más költséget az egyes vádlottaknál. Nem állapítható meg ezért, hogy a bűnügyi költség kiszabására jogszerűen került-e sor. Emellett az elsőfokú bíróság által megállapított bűnügyi költség összegét is eltúlzottnak ítélte. A védő a fentiek tükrében elsődlegesen védence felmentését, másodlagosan a büntetés enyhítését, illetve a vádlottat terhelő bűnügyi költség mérséklését indítványozta. Pénzbüntetés kiszabása esetén védence részére 12 havi részletfizetés engedélyezését kérte. [97] Terhelt23 XXIII. r. védője fellebbezésének írásbeli indokolásában annak az álláspontjának adott hangot, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében a rendelkezésre álló bizonyítékokat tévesen és tényleges tartalmuktól eltérően értékelte, ezért az ítélet a Be. 592. §

(2)bekezdés

1. c)és
2. d)pontja alapján részbeni megalapozatlanságban szenved, amely a másodfokú eljárásban kiküszöbölhető. Kifogásolta, hogy védence büntetőjogi felelősségét az elsőfokú bíróság kétséget kizáróan nem bizonyította, megsértve ezzel az ártatlanság vélelmének elvét. Nézete szerint semmilyen adat nem merült fel arra nézve, hogy védence a költségvetési csalás elkövetéséről tudott volna, szándéka még eshetőleges formában sem terjedt ki magatartásának következményeire. Nehezményezte, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a cselekmény minősítésénél azt a körülményt, hogy a jogosulatlanul igényelt földalapú támogatás összegének megemelésére a vádlott tudtán kívül került sor. Az enyhítő körülmények körében nagyobb nyomatékkal kérte figyelembe venni védence büntetett előéletét, az eljárás elhúzódó tartalmát és a vádlott terhére nem értékelhető időmúlást. Mindezek alapján a védő vagylagos indítványában a vádlott – elsődlegesen bűncselekmény hiánya, másodlagosan bizonyítottság hiánya miatt történő – felmentését, harmadlagosan a kiszabott pénzbüntetés mérséklését, és a gazdasági társaság vezető tisztségének gyakorlásától eltiltás mellőzését kérte. [98] Terhelt28 XXVIII. r. vádlott védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért bejelentett fellebbezésében támadta az elsőfokú bíróság bizonyítékértékelő tevékenységét. Védence cselekvőségét illetően kifejtette, miszerint Terhelt28 tudata nem fogta át, hogy az alapító okirat, illetve a cégeljárás során keletkezett iratok aláírásával bűncselekményt valósított meg. Utalt arra, hogy a vádlott a földalapú támogatáshoz szükséges regisztrációs lapot nem nyújtotta be és nem írta alá. Álláspontja szerint a beszerzett telefonlehallgatási anyagok és egyéb okirati bizonyítékok sem bizonyítják, hogy védence a költségvetési csalás elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújtott volna. Kifejtette, hogy védence – orvosi dokumentumokkal igazolt – mentális és fizikális betegségei miatt közérdekű munka elvégzésére nem képes, ezért a kiskorú gyermeke eltartásáról egyedül gondoskodó és nehéz anyagi körülmények között élő vádlottal szemben a legalacsonyabb büntetési tételhez igazodó pénzbüntetés kiszabását tartotta indokoltnak. Pénzbüntetés kiszabása esetén védence részére 12 havi részletfizetési kedvezmény engedélyezését indítványozta. Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.287/2021/99. 32 [99] Terhelt29 XXIX. r., Terhelt36 XXXVI. r., Hérincs- Terhelt40 XL. r., Terhelt43 XLIII. r., Terhelt44 XLIV. és Terhelt45 XLV. r. vádlottak védője írásban bejelentett fellebbezésében megismételte az elsőfokú tárgyaláson megtartott perbeszédében foglaltakat. A védenceivel szemben kiszabott pénzbüntetés megfizetésére 20 hónap részletfizetés engedélyezését kérte. Indítványozta továbbá a vádlottak mentesítését a megállapított bűnügyi költség egy részének megfizetése alól, vagyoni, jövedelmi és családi körülményeikre figyelemmel. Végezetül valamennyi vádlott tekintetében a foglalkozástól eltiltás mellőzését szorgalmazta. A vádhatóság büntetés súlyosítása iránti indítványát eltúlzottnak minősítette. A kifejtettek okán elsődlegesen védencei felmentésére, másodlagosan az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. [100] Terhelt30 XXX. r. és Terhelt31 XXXI. r. vádlott védője fellebbezésében arra mutatott rá, hogy védencei ugyan meghatalmazást adtak Terhelt6 VI. r. vádlottnak a gazdasági társaság regisztrációjára, illetve a hozzá kapcsolódó kód kiváltására, azonban a cégvezető tényleges szándékáról nem tudtak. Hangsúlyozta, hogy a XXX. r. és a XXXI. r. vádlottak még azelőtt nyertek pályázatot, hogy a gazdasági társaság regisztrációjára Terhelt6 VI. r. vádlottat meghatalmazták volna. Aláhúzta, hogy védencei aláírása nem szerepel a támogatások igénylése során becsatolt dokumentumokon. Felhívta a figyelmet a pályázati eljárás során bevett gyakorlatra, mely szerint a támogatást igénylőknek pályázatírók segítenek az ügyintézési határidők lerövidítésben. Az ügy megítélése szempontjából ugyancsak fontos körülménynek nevezte, hogy a védencei által vezetett gazdasági társaságok soha nem rendelkeztek földterületekkel és nem foglalkoztak mezőgazdasági tevékenységgel, így ebből a célból nem igényeltek területalapú támogatást, illetve erre nem is hatalmaztak meg senkit. A fentieken túl a vádlottak büntetlen előéletét hangsúlyozta, továbbá azt, hogy két kiskorú gyermek eltartásáról is gondoskodnak. Rámutatott, hogy védencei családfenntartóként több gazdasági társaságban is ellátnak vezető tisztséget és megélhetésüket a családi vállalkozásban folytatott tevékenységük fedezi, így a gazdasági társaság vezető tisztségétől történő eltiltás esetén a családjuk egzisztenciálisan ellehetetlenülne. Az enyhítő körülmények körében kérte figyelembe venni a vádlottak bűnsegédi magatartását, valamint azt, hogy cselekményeik kísérleti szakban maradtak. A kifejtettekre figyelemmel a védő indítványozta, hogy a másodfokú bíróság a vádlottakkal szemben kiszabott büntetést enyhítse és ennek keretében a gazdasági társaság vezető tisztségétől eltiltást mellőzze. [101] terhelt32 XXXII. r., Terhelt41 XLI. r. és Terhelt38 XXXVIII. r. vádlottak védője fellebbezésének írásbeli indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság az eljárás során feltárt bizonyítékokat nem értékelte teljes körűen, az ellentmondásokat iratellenes megállapításokat oldotta fel, illetve téves ténybeli következtetés miatt részben megalapozatlan tényállást állapított meg. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a regisztrációs meghatalmazások és az általános meghatalmazások elhatárolásának nem tulajdonított jelentőséget. Álláspontja szerint tévedett a törvényszék, amikor az általános meghatalmazásokon szereplő aláírásokat külön bizonyítás nélkül hamisnak fogadta el, és az írásszakértő kirendelése iránti védelmi indítványokat elutasította. Rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság téves ténybeli következtetése azon iratellenes megállapításából fakad, mely szerint a regisztráció önmagában megalapozza a kérelem beadásának tényét. Nehezményezte továbbá, hogy az elsőfokú bíróság védencei tudattartalmára, a bűncselekmény elkövetéséhez történő szándékos segítségnyújtásra vonatkozó megállapításait egyedi módon meghatározott bizonyítékokkal nem támasztotta alá. Ily módon a vádlottak büntetőjogi felelősségét kétséget kizáróan nem bizonyította, megsértve ezzel az in dubio pro reo elvét. Ezzel összefüggésben Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.287/2021/99. 33 kifejtette, hogy az okirati bizonyítékok, a bíróság által hamisnak elfogadott állandó meghatalmazások, továbbá az sértett2 akkori elnökének és munkatársainak tanúvallomásai által alátámasztott vádlotti védekezések értékelésétől a törvényszék a titkos információgyűjtés eredményeként beszerzett bizonyítékokra hivatkozva tekintett el, holott azok a vádlottakra nézve terhelő bizonyítékokat nem tartalmaztak. A gazdasági társaság vezető tisztségétől eltiltás büntetést aránytalanul súlyosnak ítélte meg, különös tekintettel arra, hogy a vádlottak által vezetett gazdasági társaságok családi vállalkozások, amelyek kiskorú gyermekeik megélhetését is biztosítják. Mindezek alapján a védő elsődlegesen terhelt32 XXXII. r., Terhelt41 XLI. r. és Terhelt38 XXXVIII. r. vádlottak felmentésére, másodlagosan terhelt32 XXXII. r. vádlott tekintetében a büntetés enyhítésére, pénzbüntetés kiszabására, illetve mindhárom vádlott tekintetében a gazdasági társaság vezető tisztségétől történő eltiltás mellőzésére tett indítványt. [102] terhelt35 XXXV. r. vádlott védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében bejelentett fellebbezését írásban is részletesen megindokolta. Ebben rámutatott, hogy a tényállás a Be. 592. §

(2)bekezdés

1. a)és
2. d)pontja szerint részben megalapozatlan, mert a Fővárosi Törvényszék a tényállást hiányosan állapította meg, valamint tényekből további tényekre helytelenül következtetett, és indokolási kötelezettségének sem tett eleget. A védő álláspontja szerint azonban a szóban forgó megalapozatlansági ok a másodfokú eljárásban helyes ténybeli következtetés útján kiküszöbölhető. Eseti döntések felhívása mellett kifejtette, hogy a büntetőeljárás során sérült az ártatlanság vélelméhez való jog, illetve az in dubio pro reo elve. Meglátása szerint az elsőfokú bíróság által rögzített tényállás alapján és a rendelkezésre áll bizonyítékok ismeretében nem állapítható meg büntetőjogi bizonyossággal a XXXV. r. vádlottnak a szándékosságára és esetleges bűnszervezeti elkövetésére kiterjedő tudattartalma, melynek törvényi kritériumai - a hierarchikus szervezettség, a konspiratív jelleg - hiányoznak. Az elsőfokú bíróság érvelése e körben nem tartalmaz konkrét, egyéniesített indokokat. A védő külön is kitért tanú2 tanúvallomására, amely nézete szerint – szemben az elsőfokú bíróság okfejtésével – szintén védence ártatlanságát bizonyítja. A szombathelyi vádirat kapcsán megjegyezte, hogy az elsőfokú bíróság tévedett, amikor a tényállást a XXXV. r. vádlott vallomásával szemben Terhelt118 vallomására alapította, és ebből vonta le azt a következtetést, hogy a vádlottak célja a költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevételére irányult. A jogi minősítés kapcsán kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében több tekintetben is eltért a vádtól, illetve az ügyészi indítványtól, azonban nem jelölte meg az eltérés okát. A XXXV. r. vádlott védője is döntően az enyhítő körülmények nagy számára hivatkozott, így megemlítette a terhelt büntetlen előéletét, bűnsegédi magatartását, a kényszerintézkedés elhúzódó tartamát továbbá azt, hogy a bűncselekmény kísérleti szakban maradt, valamint a vádlott terhére nem értékelhető jelentős időmúlást, végezetül pedig, hogy 3 kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik. Érvelése szerint az elsőfokon kiszabott büntetés eltúlzottan súlyos a vádlott személyi körülményeihez és bűnösségének fokához képest, az nem alkalmas a büntetési célok eléréséhez. A kifejtettekre tekintettel a védő indítványozta, hogy a másodfokú bíróság akként változtassa meg a Fővárosi Törvényszék ítéletét, hogy annak részbeni megalapozatlanságát küszöbölje ki, azt egészítse ki, illetve helyes ténybeli következtetés alapján mondja ki, hogy Terhelt35 XXXV. r. vádlott nem követte el bűnrészesi magatartással a költségvetési csalás bűntettét és ezért őt ez alól mentse fel. Másodlagosan kérte, a bűnszervezeti elkövetés megállapításának mellőzését, mellyel összhangban lényegesen alacsonyabb mértékű szabadságvesztés kiszabását, annak végrehajtásának felfüggesztését, továbbá a kiszabott pénzbüntetés és a foglalkozástól eltiltás mellőzését. A védő harmadlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére tett indítványt és arra, hogy a másodfokú bíróság utasítsa új eljárásra a törvényszéket. Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.287/2021/99. 34 [103] Terhelt37 XXXVII. r. és Terhelt46 XLVI. r. vádlottak védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében bejelentett fellebbezését fenntartotta. Az ebben foglaltak szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítékok értékelésére vonatkozó jogszabályi kötelezettségének teljesítését elmulasztotta, továbbá az általa iratellenesen megállapított tényekből további tényekre helytelenül következtetett, ezért a vádlottak bűnössége nem állapítható meg. A védő részletesen is kitért a szándékos elkövetési magatartás és a bűnszervezeti minősítés megállapíthatóságával kapcsolatos kifogásaira. Álláspontja szerint a büntetés súlyosítását célzó ügyészi fellebbezés megalapozatlan, ezzel szemben a kiszabott büntetés enyhítése szükséges. E körben kérte figyelembe venni a vádlottak büntetlen előéletét, továbbá Terhelt37 XXXVII. r. vádlott tekintetében azt, hogy 2 kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik és idősebb gyermeke tartósan beteg. Mindkét vádlott tekintetében indítványozta a gazdasági társaság vezető tisztségétől történő eltiltás mellőzését. [104] Terhelt39 XXXIX. r. vádlott védője az elsőfokú ítélet ellen indokolás nélkül jelentett be fellebbezést, melyet a másodfokú nyilvános ülésen megtartott perbeszédében indokolt meg. [105] Terhelt42 XLII. r. vádlott védője fellebbezésének írásbeli indokolásában az elsőfokú ítéletnek a Be. 592. §

(2)bekezdés a)-d) pontja szerinti részbeni megalapozatlanságára hivatkozott. Véleménye szerint az eljárás során feltárt okirati bizonyítékok és a titkos információgyűjtés adatai az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást nem támasztják alá. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a vádlottak cselekvőségét összemosta, egyénileg nem vizsgálta és a bizonyítékok értékelés során figyelmen kívül hagyta, hogy Terhelt42 sem ügyvezetője, sem tagja nem volt a vádiratban megjelölt cég41.-nek. Ezzel összefüggésben tévesen és iratellenesen utalt a törvényszék arra, hogy Terhelt42 XLII. r. vádlott és Terhelt37 XXXVII. r. vádlott között bizalmi viszony állt fenn. Hangsúlyozta, hogy a pályázati eljárásban csupán általános meghatalmazás beadására került sor, amelyen azonban védence aláírása nem szerepel. Rámutatott, hogy a történeti tényállás felderítetlen, mivel az eljárás során a cég tényleges tulajdonosának és ügyvezetőjének a meghallgatása elmaradt. Összefoglalóan a védő arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem áll rendelkezésre olyan bizonyíték, ami alapján ítéleti bizonyossággal megállapítható lenne, hogy a védence szándékos bűncselekményt követett el. A védő az ügyészségnek a büntetés súlyosítását célzó fellebbezésére reagálva észrevételében annak a jogi meggyőződésének adott hangot, hogy a terhelttel szemben – az enyhítő szakasz alkalmazásával – kiszabott pénzbüntetés tettarányos, egyúttal megfelelően szolgálja a speciálpreventív büntetési célokat. Nézete szerint – szemben az ügyészi állásponttal – nagyobb nyomatékkal kell értékelni a terheltnek nem felróható jelentős időmúlást, a vádlott büntetlen előéletét, eljárás kezdete óta tanúsított törvénytisztelő életmódját, továbbá azt, hogy kereső foglalkozást folytat és két kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik. Kérte továbbá figyelembe venni a XLII. r. vádlott bűnsegédi magatartását, valamint azt, hogy a cselekmény kísérleti szakban maradt. Az enyhítő körülmények nagy számára figyelemmel vagylagos indítványában védence előzetes mentesítésben részesítését is szorgalmazta. A kifejtettek okán elsődlegesen a vádlott felmentésére, másodlagosan enyhébb büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására, illetve a gazdasági társaság vezető tisztségének gyakorlásától való eltiltás mellőzésére tett indítványt. [106] Terhelt47 XLVII. r., Terhelt48 XLVIII. r., Terhelt63 LXIII. r., Terhelt65 LXV. r., Terhelt66 LXVI. r. és Terhelt62 LXII. r. vádlottak védője fellebbezését írásban is Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.287/2021/99. 35 megindokolva annak az álláspontjának adott hangot, hogy a Fővárosi Törvényszék a megállapított tényekből további tényekre helytelenül következtetett. A tényállás ezért a Be. 592. §

(2)bekezdés d) pontja szerint részben megalapozatlan, mely megalapozatlansági ok azonban a Be. 593. §

(1)bekezdés b) pontja alapján helyes ténybeli következtetés útján kiküszöbölhető. Hibásnak tartotta a vádlottak tudattartalmának megítélését, ugyanis véleménye szerint védenceinek nem volt tudomása arról, hogy a nevükben előterjesztett kérelmek, illetve az adataik felhasználásának célja jogosulatlan támogatás kifizetésére irányult. Előadta, hogy az ítéleti tényállásban rögzített bűnsegédi közreműködés megvalósulását a vádlottak nyomozati szakban tett és a bírósági eljárásban fenntartott következetes és egymást alátámasztó vallomásai egyértelműen cáfolják, azonban ezeket az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a bizonyítékok értékelése során. Aláhúzta, hogy a szándékosságot megalapozó tárgyi ismérvek hiánya miatt a vádlottak felmentésének van helye. A 2/

1. (II.10.) számú AB határozatra hivatkozással kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság az enyhítő körülményeket hiányosan tárta fel, így nem tulajdonított kellő jelentőséget a büntetőeljárás elhúzódásának sem. Az ügyészségnek a büntetések súlyosítására irányuló indítványát alaptalannak tartotta, ezért annak elutasítását szorgalmazta. Rámutatott, hogy a vádlottaknak fel nem róható időmúlás, az eljárás elhúzódása, valamint a vádlottak pozitív életvezetése és vagyoni, jövedelmi viszonyai, továbbá a XLVIII. r., LXV. r. és a LXVI. r. vádlottak büntetlen előélete még bűnösség megállapítása esetén sem indokolja a súlyosabb joghátrány kiszabását. Meglátása szerint a kiszabott büntetés súlyosítása az EJEB és az Alkotmánybíróság töretlen joggyakorlata értelmében összeegyeztethetetlen a belső arányosság követelményével, és azt a speciálpreventív célok elérése sem indokolja, ezért az törvénysértő. A védő az ügyészi indítványra reagálva Terhelt62 LXII. r. vádlott vonatkozásában a bűnszervezet megállapíthatóságával kapcsolatos kétségeinek adott hangot és részletesen is kifejtette a bűnszervezet törvényi ismérveinek fennállását vitató érveit. A fentiek alapján a védő elsődlegesen Terhelt47 XLVII. r., Terhelt48 XLVIII. r., Terhelt63 LXIII. r., Terhelt65 LXV. r. és Terhelt66 LXVI. r. vádlottak felmentését, másodlagosan a velük szemben kiszabott büntetések enyhítését indítványozta, míg Terhelt62 LXII. r. vádlott vonatkozásában az első fokon kiszabott büntetés enyhítését kérte. [107] Terhelt50 L. r., Terhelt51 LI. r., Terhelt57 LVII. r. és Terhelt58 LVIII. r. vádlott védője fellebbezésének írásban benyújtott indokolásában fenntartotta az elsőfokú ítélet ellen bejelentett fellebbezését. A védő az ügyészségnek a büntetés súlyosítását célzó fellebbezése kapcsán arra mutatott rá, hogy a vádlottak a terhükre rótt cselekmény elkövetése során eleve tévedésben voltak, így esetükben a súlyosító körülmények nem állnak fenn. A kiemelkedő tárgyi súly az igényelt támogatás mértékét nem ismerő védencei tekintetében nem értelmezhető, mivel az esetleges tettesek és részesek viszonyában a minőségi és mennyiségi túllépésért való felelősség fogalmilag kizárt. Álláspontja szerint a Fővárosi Törvényszék az általa megállapított tényekből további tényekre helytelenül következtetett, ezért az elsőfokú ítélet megalapozatlan. Hangsúlyozta, hogy tévedett a törvényszék, amikor a vádlottak által megadott bankszámlaszámból vezette le a tettesek és a részesek között fennálló szándékegységet. Leszögezte, hogy a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok cáfolják azon elsőbírói érvelést, mely szerint a bankszámlaszám megadására a támogatás kiutalásához volt szükség. A regisztrációs nyomtatvány tanúsága szerint ugyanis a kérelmet – annak céljától függően – támogatás igénylése nélkül is be lehet nyújtani, illetve a bankszámla megadása a regisztráló azonosítása érdekében akkor is szükséges, ha támogatást nem vesz igénybe. Felhívta a figyelmet arra, hogy védencei a regisztráció során nem voltak birtokában a titkos információgyűjtés eredményének, így nem láthatták az ügyben érintettek elektronikus levelezését, és arról sem rendelkeztek információval, hogy a nevükben soron kívül vagy póthatáridőben intézkedtek. Összefoglalóan előadta, hogy védencei a saját tevékenységük Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.287/2021/
2. 36 tényállásszerűségét illetően tévedésben voltak, sem az elkövetők személyéről, sem a bűncselekmények elkövetéséről nem tudtak. A kifejtettek alapján a védő a vádlottak felmentését kérte az ítélőtáblától. [108] Terhelt52 LII. r. és terhelt67 LXVII. r. vádlottak védője a fellebbezésében arra mutatott rá, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában nem jelölt meg olyan bizonyítékot, amely a védencei bűnösségét alátámasztaná. Hangsúlyozta, hogy a vádlottak nem írtak alá meghatalmazást, és saját néven sem nyújtottak be kérelmet, ezért a regisztrációs lap kitöltésén és a bankszámlakivonatok átadásán kívül semmilyen más irat kiállításáért, benyújtásáért, felhasználásáért nem állapítható meg a felelősségük. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a vádlottak tudattartalmát - a járulékos cselekmény szándékosságát egyéniesítetten és differenciáltan nem vizsgálta, csupán általános érvényű megállapításokat tett. Aláhúzta, hogy a vádlottak szándéka még eshetőleges formában sem terjedt ki a tettesi alapcselekmény tényállási elemeinek megvalósítására és tudatuk nem fogta át azt a szándékos bűncselekményt, amelyhez esetlegesen segítséget nyújtottak, valamint nem voltak tisztában a magatartásuknak a tettesre gyakorolt hatásaival sem. Álláspontja szerint ezért az elsőfokú bíróság ítélete a Be.
3. §

(2)bekezdésének

1. c)és
2. d)pontja szerinti – másodfokú eljárásban kiküszöbölhető – részleges megalapozatlanságban szenved. A védő a vádlottakkal szemben kiszabott büntetést és a bűnügyi költség mértékét a felrótt cselekmény tárgyi súlyához képest aránytalanul súlyosnak nevezte. Enyhítő körülményként hivatkozott terhelt67 LXVII. r. vádlott munkanélküliségére és Terhelt52 LII. r. vádlott büntetlen előéletére. Mindezekre tekintettel a védő elsődlegesen a vádlottak felmentését, másodlagosan a büntetés enyhítését és a bűnügyi költség mérséklését indítványozta. [109] Terhelt64 LXIV. r. vádlott védője fellebbezésének írásban előterjesztett indokolásában annak a jogi álláspontjának adott hangot, hogy az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján tévesen következtetett a bűnszervezet megvalósulására. Hangsúlyozta, hogy a vádlottak között nem áll fenn hierarchikus – uralmi, utasítási – rendszer, mivel Terhelt64 LXIV. r. vádlott és Terhelt3 III. r. vádlott egymással rokoni kapcsolatban álltak. Külön is kiemelte, hogy az ítéleti indokolásban a bűnös kapcsolat kétséget kizáróan nem bizonyított, csupán annyi szerepel, hogy védence párkapcsolatban állt Terhelt62 LXII. r. vádlottal, akin keresztül megismerte Terhelt3 III. r. vádlottat. Kifejtette, hogy a bűnszervezet másik fogalmi eleme a konspiratív jelleg az elkövetési alakzatból szintén nem tűnik ki, különös tekintettel arra a tényre, hogy a vádlottak egyetlen egy ügyfélkapun keresztül adták be a kérelmet. Lényeges körülménynek nevezte, hogy a védencével kapcsolatban álló vádlottakat érintő vádpontok tekintetében az összes kérelem visszavonásra került, így Terhelt64 magatartása folytán semmilyen kár nem keletkezett. Utalt arra is, hogy védence tudata a bűnszervezeti minőséget nem fogta át, továbbá a vádlott társak cselekvőségét illetően ténybeli tévedésben volt, ami büntethetőséget kizáró ok. Ezért a védő elsődlegesen védence felmentését, másodlagosan pedig a felfüggesztett szabadságvesztésnek mint végrehajthatatlannak és elévültnek a mellőzését indítványozta. [110] terhelt68 LXVIII. r., Terhelt69 LXIX. r., Terhelt72 LXXII. r. és Terhelt74 LXXIV. r. vádlottak védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében bejelentett fellebbezését fenntartotta. Fellebbezésének írásbeli indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokon eljárt törvényszék ítélete törvénysértő, logikailag hibás és megalapozatlan, mivel a megállapított tényekből további tényekre helytelenül következtetett és a megállapított tényállás ellentétes az iratok tartalmával. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítékok okszerűtlen értékelésével, tévesen következtetett a vádlottak bűnsegédi Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.287/2021/99. 37 magatartására, ezért velük szemben a büntetés kiszabására is törvénysértő módon került sor. Végezetül felhívta a figyelmet a védencei vonatkozásában fennálló enyhítő körülményekre, az időmúlásra és a vádlottak büntetlen előéletére. [111] Terhelt70 LXX. r. és Terhelt71 LXXI. r. vádlottak védője fellebbezésében iratellenesnek nevezte az elsőfokú ítélet azon ténymegállapítását, miszerint védencei szándékos segítséget nyújtottak a területalapú támogatások jogtalan igényléséhez. E körben vitatta az elsőfokú bíróságnak a vádlottak tudattartalmát érintően kifejtett érvelését. Kifogásolta, hogy Terhelt71 LXXI. r. vádlott tanúként tett vallomását a törvényszék figyelmen kívül hagyta a bizonyítékok értékelése során, ekként az elsőfokú ítélet alaki hibákban és hiányosságokban szenved, ezért elsődlegesen annak megváltoztatását és védencei felmentését indítványozta. Sérelmezte azt is, hogy az elsőfokú bíróság nem tulajdonított kellő jelentőséget védencei idős korának, büntetlen előéletének és bűnsegédi magatartásának, valamint a jelentős időmúlásnak, végezetül annak, hogy a cselekmény kísérleti szakban rekedt. Az enyhítő körülmények nyomatékára és védencei személyi körülményeire figyelemmel a kiszabott pénzbüntetést a bűncselekmény tárgyi súlyához képest eltúlzottnak, aránytalannak és a prevenciós célokon túlmutatónak minősítette. Minderre figyelemmel a védő másodlagos indítványában a kiszabott pénzbüntetés enyhítését és a vádlottakat terhelő bűnügyi költség mérséklését szorgalmazta. [112] Terhelt81 LXXXI. r. és terhelt82 LXXXII. r. vádlottak védője fellebbezésében annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az elsőfokú bíróságnak a vádlottak tudattartalmára vont következtetése a szándékosságuk vonatkozásában téves. Nem értett egyet a védő azzal az ügyészi állásponttal, mely szerint a vád tárgyává tett cselekmény a vádlottaktól kívülálló okból – a nyomozás megindulása folytán – rekedt kísérleti szakban, ezért azt nyomatékos súlyosító körülményként kell figyelembe venni. Az ügyészség fenti érvelésével szemben a védő arra mutatott rá, hogy terhelt82 LXXXII. r. vádlott nem reagált az sértett2 adategyeztetés iránti felhívásának, tehát nem erősítette meg, hogy a támogatásra feljogosító földterülettel rendelkezik, míg Terhelt81 LXXXI. r. vádlott az adatközlés keretében úgy nyilatkozott, hogy nem tulajdonosa a kérdéses földterületnek. A védői álláspont szerint a vádlottak ténylegesen ezzel a magatartásukkal akasztották meg a támogatás kiutalása iránti okfolyamatot, és így azt, hogy a bűncselekmény befejezetté váljon. Ugyanakkor a nyomozás megindulásáról nem tudtak, ezért a felelősségrevonástól sem tarthattak. Összefoglalóan előadta, hogy nincs olyan bizonyíték, amely azt támasztaná alá, hogy védenceinek tudomása volt arról, hogy a nevükben jogosulatlanul területalapú kérelmet nyújtottak be, illetve azt, hogy bárkivel is megállapodtak volna bármiféle jutalékban és visszafizetésben. Az enyhítő körülmények körében kérte figyelembe venni a jelentős időmúlást, a vádlottak büntetlen előéletét, valamint azt, hogy velük szemben más büntetőe