← Magyarország

Fpkf.30267/2025/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A fél a fellebbezési eljárásban új bizonyítási eszközt – egyéb feltételek fennállása esetén – akkor bocsáthat rendelkezésre, ha az önhibáján kívüli okból a fellebbezett végzés meghozatalát követően jutott a tudomására vagy keletkezett. A fellebbezési határidő lejártát követő betegség igazolása nem alkalmas a határidő elmulasztása vétlenségének a valószínűsítésére. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Fpkf.III.30.267/2025/

  1. A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke Dr. Bajnok István előadó bíró Salamonné dr. Piltz Judit bíró Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró Dr. Zumbók Péter bíró Az adós: adós1 Az adós felszámolója: felszámoló1 Az adós volt vezető tisztségviselője: tisztségviselő A volt vezető tisztségviselő képviselője: Dr. Győrffy István ügyvéd cím1) Az ügy tárgya: igazolási kérelem felszámolási eljárásban A fellebbezést benyújtó fél: volt vezető tisztségviselő Kúria III.Fpkf.30.267/2025/2 2 A fellebbezéssel támadott határozatot hozó bíróság neve és a határozatának száma: Debreceni Ítélőtábla Fpkf.IV.30.152/2025/
  2. számú végzés Rendelkező rész A Kúria az ítélőtábla végzését helybenhagyja. Megállapítja, hogy a volt vezető tisztségviselő 8.000 (nyolcezer) forint fellebbezési illeték visszatérítését kérheti az adóhatóságtól. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés szempontjából releváns tényállás [1] A Debreceni Törvényszék a 7.Fpk.283/2024/
  3. számú végzésében az adós felszámolási eljárását befejezte, az adóst megszüntette, és – egyebek mellett – a felszámoló díját 635.000 forintban állapította meg, azzal, hogy intézkedett a hitelező által befizetett 20.000 forint felszámoló részére történő átutalásáról, kötelezte a volt vezetőt tisztségviselőt, hogy fizessen meg az állam javára 424.500 forint felszámoló részére kifizetésre kerülő díjat, míg a felszámolónak 190.500 forintot. [2] A végzés a volt vezető tisztségviselő részére postai úton
  4. március 31-én szabályszerűen kézbesítésre került és fellebbezés hiányában
  5. április 16-án jogerőre emelkedett. [3] A végzés ellen a volt vezető tisztségviselő
  6. április 24-én elkésetten, jogi képviselő útján, elektronikus úton nyújtott be fellebbezést, amelyben elsődlegesen a végzés hatályon kívül helyezése mellett a törvényszék új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan a végzés megváltoztatását kérte aszerint, hogy mellőzze a rá vonatkozó kötelezést. [4] A volt vezető tisztségviselő ugyanebben a beadványban az elmulasztott fellebbezési határidő okán igazolási kérelmet is előterjesztett. Előadta, hogy 2018 óta reflux betegséggel küzd, amelynek során a gyógyszerszedést időnként szüneteltetnie kell.
  7. április 10-ét követően az állapota rosszabbra fordult, amelyet a gyógyszer átmeneti elhagyása, valamint a Kúria III.Fpkf.30.267/2025/2 3 Debreceni Ítélőtábla és az illetékességi területén ítélkező bíróságok folyamatos jogsértései miatt kialakult stressz idézett elő. Az állapotrosszabbodás súlyos légszomjjal és elviselhetetlenül erős, szegycsont mögötti égő fájdalommal járt, ezért „egy hétig minden tevékenységre alkalmatlan volt”, emiatt nem tudta a fellebbezést határidőben benyújtani. Az állapota csak
  8. április 17-én javult fel annyira, hogy el tudott menni a háziorvosához, aki szakorvoshoz utalta be. A beutalót csatolta az igazolási kérelméhez. [5] A fellebbezési határidő elmulasztásának másik indoka, hogy 2021 októberétől 2022 végéig – a lakcímnyilvántartás hibája miatt – nem tudott bejelentkezni a cím2 szám alatti címére, a cím3 számon található korábbi lakóhelyére küldött hivatalos küldeményekről nem értesítette az új tulajdonos, így az ebből eredő esetleges mulasztások szintén nem róhatók fel neki. Utalt arra is, hogy mind a törvényszék, mind az ítélőtábla elfogult vele szemben. [6] Az ítélőtábla a volt vezető tisztségviselő fellebbezésében foglalt utóbbi előadását az Fpkf.IV.30.152/2025/
  9. számú nyilatkozata alapján a felszámolási ügy elintézéséből való kizárás iránti kérelemnek tekintette, a kérelmet a Kúria a Pkk.IV.24.753/2025/
  10. számú végzésében elutasította, és az iratokat visszaküldte. Az ítélőtábla az Fpkf.
  11. sorszámú végzésében az igazolási kérelem tárgyában határozott. Az ítélőtábla végzése [7] Az ítélőtábla az igazolási kérelmet érdemben vizsgálta, és azt végzésében elutasította. [8] Indokolásában a Kúria ítélkezési gyakorlatára utalással rögzítette, hogy a polgári perrendtartásról szóló
  12. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  13. §

(3)bekezdés harmadik mondata szerint méltányosan kell elbírálni azt, hogy az igazolási kérelem előfeltételei fennállnak-e, a méltányos elbírálás azonban nem ad felmentést a vétlenséget valószínűsítő körülmény igazolása, és annak objektív értékelése alól, hogy e körülmény valóban valószínűvé teszi-e a mulasztás vétlenségét. [9] Kiemelte, a vezető tisztségviselő nem igazolta, hogy ebben az időszakban beteg volt. A fellebbezési határidő kezdőnapja
  1. március 31., az utolsó
  2. április
  3. volt, ennek ellenére az igazolási kérelméhez kizárólag egy
  4. április 17-én kiállított háziorvosi beutalót csatolt, amely csupán annak bizonyítására volt alkalmas, hogy ezen a napon, vagyis a fellebbezési határidő lejártát követően fulladt és erős refluxos panaszoktól szenvedett. Azt azonban nem támasztotta alá, hogy a volt vezető tisztségviselő már a fellebbezési határidő alatt is ilyen állapotban volt, e panaszok már a fellebbezési határidő alatt is fennálltak, ezért nem lehetett állást foglalni arról, hogy a tünetek valószínűvé teszik-e mulasztásának vétlenségét. [10] Az ítélőtábla a törvényszék által hozott végzés átvételében fennállt akadályokhoz kapcsolódó érveléssel sem értett egyet, tekintettel arra, hogy a törvényszék a 7.Fpk.283/2024/
  5. számú végzést a cím4 szám alá küldte, ahol azt a volt vezető Kúria III.Fpkf.30.267/2025/2 4 tisztségviselő
  6. március 31-én személyesen vette át, következésképpen erre hivatkozással sem mentesülhetett a mulasztás jogkövetkezményei alól. A fellebbezés [11] A vezető tisztségviselő képviseletében eljáró jogi képviselő az Fpkf.
  7. sorszámú végzés elleni fellebbezésében elsődlegesen az ítélőtábla új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan a támadott végzés megváltoztatását, az igazolási kérelemnek helyt adó döntés meghozatalát kérte. [12] Utalt az igazolási kérelemben foglaltakra, továbbá előadta, hogy álláspontja szerint köztudomású és egyúttal objektív tény, hogy a reflux nem egy hirtelen, akut módon kialakuló betegség, és bármilyen, akár infarktusra emlékeztető tüneteket (fulladást, erős szegycsont mögötti fájdalmat, a karok és a nyak erős zsibbadását) is képes produkálni. A korábban csatolt beutaló által is alátámasztottan a reflux betegséggel küzdő volt vezető tisztségviselő is ezeket a tüneteket tapasztalta. Annak igazolására, hogy a krónikus reflux betegsége már 2025 előtt is fennállt, az orvos által felírt recepteket tartalmazó, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térből (a továbbiakban: EESZT) származó mentett oldalt csatolt PDF formátumban. [13] A volt vezető tisztségviselő vélekedése szerint az ítélőtábla végzése sérti a méltányosság és az objektivitás követelményét, annak ellenére, hogy végzésében külön kiemelte mindezek figyelembevételének szükségességét. [14] A végzés átvételében fennállt akadályokhoz fűzött indokolást nem támadta. [15] Az ítélőtábla a fellebbezést az adós felszámolója részére kézbesítette, azonban arra észrevétel nem érkezett. A Kúria döntése és jogi indokai [16] A Kúria a fellebbezést a Pp.
  8. §
(2)bekezdés c) pontja alapján a Pp. 154. §
(1)bekezdésére utalással bírálta el, és azt az alábbiak szerint nem találta megalapozottnak. [17] A Pp. 150. §
(1)bekezdése értelmében kizárólag a saját hibán kívüli, azaz vétlen mulasztás orvosolható igazolással. [18] Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térből származó képernyőfotó vonatkozásában a Kúria kiemeli, hogy a Pp. 389. §-a folytán alkalmazandó Pp. 373. §
(3)bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával lehet eldönteni, hogy a Kúriának címzett fellebbezéshez csatolt új okirati bizonyítékok figyelembe vehetőek-e. Ennek értelmében a fél a fellebbezési eljárásban új bizonyítási eszközt akkor bocsáthat rendelkezésre, ha az a Kúria III.Fpkf.30.267/2025/2 5 fellebbezési eljárásban előadható új tény bizonyítására szolgál, vagy a kérelme megalapozásául már korábban hivatkozott tény bizonyítását szolgálja, feltéve, hogy az önhibáján kívüli okból a fellebbezett végzés meghozatalát követően jutott a tudomására vagy keletkezett. [19] A vezető tisztségviselő a fellebbezésében nem terjesztett elő indokolást ahhoz kapcsolódóan, az EESZT-ből származó igazolást korábban miért nem tudta a bíróság rendelkezésére bocsátani, ezért azt a Kúria érdemben nem vizsgálhatta. [20] Helytállóan rögzítette az ítélőtábla, hogy a szintén az EESZT-ből származó beutaló kizárólag azt támasztja alá, hogy annak keltekor, 2025. április 17-én, azaz a fellebbezési határidő lejártát követő második napon a „refluxos panaszai felerősödtek, fullad is”, azonban az egészségügyi panaszok kezdő időpontjára vonatkozóan nem tartalmaz adatközlést, következésképpen nem alkalmas a mulasztás vétlenségének a Pp. 151. §
(2)bekezdése szerinti valószínűvé tételére és a fellebbezési határidő elmulasztásának kimentésére. A Kúria hangsúlyozza, hogy a fellebbezési határidő lejártát követő betegség igazolása nem alkalmas a határidő elmulasztása vétlenségének a valószínűsítésére (Kúria Pf.24.631/2022/2.). [21] A kifejtettek értelmében az ítélőtábla helytállóan döntött az igazolási kérelem elutasításáról, a Kúria ezért az ítélőtábla végzését a Pp. 389. §-a folytán alkalmazandó Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [22] Az illetékekről szóló
  1. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
  2. §
(3)bekezdése értelmében a felszámolási eljárásban a nem az ügy érdemében hozott végzés elleni fellebbezés illetéke 7.000 forint, ezért a volt vezető tisztségviselő az Itv. 80. §
(1)bekezdés f) pontja értelmében a megfizetett 15.000 forint összegű fellebbezési illetékből 8.000 forint visszatérítését kérheti az illetékes állami adóhatóságtól. A Kúria erről az állami adóhatóságot a határozatának az ítélőtábla útján való megküldésével értesíti [Itv. 81. §
(2)bekezdés, 44/
  1. (XII. 20.) PM rendelet]. A Kúria tájékoztatja a volt vezető tisztségviselőt, hogy az illeték visszatérítése iránt az adóhatósághoz kérelmet kell előterjesztenie. [23] A Kúria a végzés elleni fellebbezést a Pp.
  2. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [24] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. A határozat elvi tartalma A fél a fellebbezési eljárásban új bizonyítási eszközt – egyéb feltételek fennállása esetén – akkor bocsáthat rendelkezésre, ha az önhibáján kívüli okból a fellebbezett végzés meghozatalát követően jutott a tudomására vagy keletkezett. A fellebbezési határidő lejártát követő betegség igazolása nem alkalmas a határidő elmulasztása vétlenségének a valószínűsítésére. Kúria III.Fpkf.30.267/2025/2 6 Budapest, 2025. december 2. Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Bajnok István s.k. előadó bíró, Salamonné dr. Piltz Judit s.k. bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró, Dr. Zumbók Péter s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.