Bf.139/2025/15 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdésen belül a IV. fordulat szerint minősül, Terhelt4 IV. r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamát 7 (hét) év 6 (hat) hónapra, a közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartamát 8 (nyolc) évre enyhíti, a vádlottal szemben 12.213.000,- (tizenkettőmillió-kettőszáztizenháromezer) Ft erejéig rendel el vagyonelkobzást. A kiszabott szabadságvesztésbe a Terhelt4 IV. r. vádlott által

1. március
2. napjától kezdődően bűnügyi felügyeletben töltött időt számítja be. A bűnügyi felügyelet beszámítása során egynapi szabadságvesztésnek 5 (öt) nap bűnügyi felügyeletben töltött idő felel meg. A beszámítás után fennmaradó tartamot 1 (egy) napi szabadságvesztésként kell beszámítani. Mellőzi a helyrajzi szám1 hrsz. alatt felvett, természetben a Cím
3. szám alatt található, valamint a helyrajzi szám1/B hrsz. alatt felvett, természetben a Cím1/B. szám alatt található ingatlanok vagyonelkobzására vonatkozó rendelkezést. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a közügyektől eltiltás mellékbüntetés. A kiszabott szabadságvesztésbe Terhelt4 IV. r. vádlott által az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől
4. október
5. napjáig, valamint
6. október
7. napjától a mai napig letartóztatásban töltött időt beszámítani rendeli. Indokolás [1] A Győri Törvényszék
8. december
9. napján kihirdetett 21.B.157/2021/
10. számú ítéletében, amely a Győri Ítélőtábla Bf.I.60/2024/
11. számú ítéletével
12. október
13. napján emelkedett jogerőre, 13 három terhelt büntetőjogi felelősségéről döntött. Győri Ítélőtábla I.Bf.139/2025/15.. 2 [2] Köztük Terhelt4 IV. r. vádlottat bűnösnek mondta ki kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk.
14. §

(1)bekezdés

(3)bekezdés]. Ezért őt 10 év szabadságvesztés büntetésre és 10 év közügyektől eltiltás büntetésre ítélte. Rendelkezett arról, hogy a szabadságvesztés büntetést fegyházban kell végrehajtani, továbbá a vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő nap bocsátható feltételes szabadságra. A szabadságvesztés büntetésbe beszámítani rendelte a IV. r. vádlottat által előzetes fogvatartásban, majd bűnügyi felügyeletben töltött időt. Emellett a törvényszék a IV. r. vádlottal szemben 15.805.000 forint összegre vagyonelkobzást rendelt el, továbbá a helyrajzi szám1 hrsz. alatt felvett, természetben a Cím

1. szám alatt található, valamint a helyrajzi szám1/B hrsz. alatt felvett, természetben a Cím1/B. szám alatt található ingatlanokra vagyonelkobzást rendelt el. [3] Az elsőfokú ítélet ellen bejelentett kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Győri Ítélőtábla a
2. október 2-án meghozott Bf.I.60/2024/
3. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet a IV. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta és – a jogi minősítés pontosítása mellett – a IV. rendű terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 7 év 6 hónapra, a közügyektől eltiltás tartamát 8 évre enyhítette és a terhelttel szemben 12.213.000 forint erejéig rendelt el vagyonelkobzást. Ezt meghaladóan a IV. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. [4] Ezt követően a Kúria
4. október
5. napján meghozott Bfv.II.204/2025/
6. számú végzésével Terhelt4 IV. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.I.60/2024/
7. számú ítéletét hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. [5] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész a IV. r. vádlott vonatkozásában a IV. r. vádlott terhére részbeni megalapozatlanságra hivatkozással hiányos, iratellenes és helytelen ténybeli következtetést tartalmazó tényállás miatt, ezen túlmenően súlyosításért jelentett be fellebbezést. [6] A törvényszék ítéletével szemben a IV. r. vádlott minden rendelkezés ellen, védője jogi és ténybeli okból minden rendelkezés és az indokolás ellen, felmentésért és enyhítésért jelentett be jogorvoslatot. [7] A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.253/2021/56-I. számú átiratában az ügyészi fellebbezést módosítva tartotta fenn. Rámutatott, hogy a felülbírálat a Be.
8. §

(1)és

(2)bekezdései alapján teljes körű. Álláspontja szerint a törvényszék az eljárási szabályok betartásával folytatta le a bizonyítási eljárást. [8] A törvényszék által megállapított tényállás vonatkozásában nem értett egyet a meg nem lévő marihuána hatóanyag-tartalmának bíróság által alkalmazott számítási módszerével, mivel az nyilvánvalóan nem vonatkoztatható minden eladással, illetve vásárlással érintett kábítószerre, illetve megkérdőjelezné a lehallgatott telefonbeszélgetések, illetve egyéb terhelő bizonyítékok tartalmát. Ezért minden egyes tényállási pontban a bruttó tömeget kell megszorozni az NSZKI táblázatban rögzített, adott évre vonatkozó minimális hatóanyagtartalommal. Ezért – számításait részletesen bemutatva – indítványozta, hogy az ítélőtábla a megállapított tényállást helyesbítse. [9] A III. tényállási pontot kiegészíteni indítványozta azzal, hogy a lefoglalt tárgyakból kimutatott kábítószer hatóanyag-tartalma nem haladja meg a csekély mennyiség felső határát, annak 12,01%-a, ez a jelentős mennyiség alsó határának 0,605%-a. [10] A IV. tényállás pont tekintetében kifejtette, hogy a XV. r. vádlott

1. október
2. napján szabadult szabadságvesztés büntetéséből. Utalt arra is, hogy a Győri Járásbíróság a
3. január
4. napján jogerős B.222/2021/
5. számú ítéletével az
6. számú tanút kábítószer birtoklása bűntette miatt elítélte, a tényállás szerint az
7. számú tanú
8. évtől kezdődően Győri Ítélőtábla I.Bf.139/2025/15.. 3 évekig rendszeresen fogyasztott kábítószert, melynek során két éven keresztül heti négy köb pikó néven ismert metamfetamint vásárolt a Becenév1 becenéven ismert Terhelt4tól, jelen ügy IV. r. vádlottjától Név1on, azaz jelen ügy XV. r. vádlottján keresztül. Ekként a IV. r. vádlott a XV. r. vádlotton keresztül az
9. számú tanúnak – számításait ugyancsak részletesen bemutatva –
10. évben 4,08 g hatóanyag-tartalmú,
11. évben 17,68 g hatóanyag-tartalmú, míg
12. évben 2,38 g hatóanyag-tartalmú,
13. április
14. napján 0,0425 g hatóanyagtartalmú, azaz az
15. számú tanú részére összesen 24,1825 g hatóanyag-tartalmú pikót értékesített, míg a IV. r. vádlott a XV. r. vádlottnak
16. évben 5,1 g hatóanyag-tartalmú,
17. évben 22,1 g hatóanyag-tartalmú,
18. évben 2,975 g hatóanyag-tartalmú kábítószert, azaz összesen 30,175 g hatóanyag-tartalmú pikót értékesített. Ekként a IV. r. vádlott az
19. számú tanúnak és a XV. r. vádlottnak 54,3575 g hatóanyag-tartalmú pikót adott el, amely a jelentős mennyiség alsó határának 543,575%-a, és az összesen 7030 egység pikó, egységenként 2.000 Ft-tal számolva 14.060.000 Ft értékű vagyonelkobzást eredményez. [11] A VI. tényállás vonatkozásában utalt arra, hogy a III. tényállási pontban rögzítésre került, hogy a IV. r. vádlott Cím
20. szám alatti lakóhelyén egyebek mellett dimetil-szulfonnal kevert metamfetamin került lefoglalásra. A dimetil-szulfon a kábítószerek hígításához alkalmazott szer, míg az „öt” öt osztást jelent a fecskendőn, azaz öt egység pikót. Ehhez képest a [340] bekezdésben részletezett közlemény szerint a IV. r. vádlott felütőt, azaz kábítószer hígításához szükséges anyagot kért az élettársától és sürgette, mert jönnek a vevők, míg a szám1 számú közleményben szerint a IV. r. vádlott irányából elhangzik, hogy egy százat meg tud a beszélgetőpartnerétől venni 35-be, de erős legyen, ne poros, a száz koronát a IV. r. vádlott átveszi. A szám2 közlemény szerint pedig a IV. r. vádlott közli, hogy „fél óra múlva megvagyunk, belerakom akkor, ami kell”. Ugyanakkor a IV. r. vádlottnál marihuána hígítására alkalmas anyag nem került lefoglalásra, pikó hígítására alkalmas anyag viszont igen, továbbá a marihuána és a pikó esetében a poros jelző kizárólag utóbbi, azaz a metamfetamin vonatkozásában értelmezhető, mivel az kristályos anyag, így töredezve, por alakban képes megjelenni. Mindebből pedig álláspontja szerint az a következtetés vonható le, hogy a VI. tényállásban a VII. r. vádlott részére értékesített 5 g marihuána kivételével metamfetaminra valósultak meg az értékesítések. [12] Így ezen tényállási pontban a IV. r. vádlott által
21. szeptember
22. napján a III. r. vádlott részére értékesített 100 egység pikó 0,85 g hatóanyag-tartalmú, a
23. május
24. napján Becenév2nak eladott 50 egység pikó 0,2125 g hatóanyag-tartalmú, a
25. június
26. napján a VII. r. vádlott részére eladott 4 egység pikó 0,017 g hatóanyag-tartalmú, a
27. június
28. napján vásárolt 100 g amfetamin 0,425 g hatóanyag-tartalmú, azaz összesen 1,5045 g hatóanyag-tartalmúak, mely a jelentős mennyiség 15,045%-a. Ehhez még hozzá kell adni a
29. június
30. napján a VII. r. vádlott részére értékesített 5 g marihuánát, mely 0,01 g hatóanyag-tartalmú, és amely a jelentős mennyiség alsó határának 0,008%-a, melyet hozzáadva a pikó hatóanyag-tartalmához, a jelentős mennyiség alsó határának 15,053%-a. Az eladott kábítószer minimális értéke pedig 313.000 Ft volt. [13] Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság tényállási pontonként részletesen elemezte az ahhoz kapcsolódó bizonyítási eszközök tartalmát, egybevetette az érdemi védekezést előterjesztő vádlottak vallomásait az őket esetlegesen terhelő más vádlottak vagy tanúk vallomásaival, a szakértői véleményekben szereplő megállapításokkal, illetve egyéb okirati bizonyítékok adataival. A törvényszék a lehallgatott beszélgetéseket valamennyi esetben lejátszotta azon vádlottak jelenlétében, akiket az érintett, és nyilatkoztatta őket arra, hogy felismerik-e azon saját hangjukat, illetve észrevételezésre is lehetőséget biztosított számukra, majd azok tartalmát logikai hiba nélkül értékelte. [14] A tényállásból a törvényszék helyes következtetést vont a vádlottak büntetőjogi felelősségére. Ugyanakkor a vádlottak által megvalósított cselekmények jogi minősítése Győri Ítélőtábla I.Bf.139/2025/15.. 4 kapcsán meg kell jelölni a kábítószer-kereskedelem elkövetési magatartását, ekként a terhükre rótt bűncselekmények pontosítása szükséges. [15] A büntetés kiszabása körében kifejtette, hogy a törvényszék enyhítő körülményként értékelte az időmúlást, ennek nyomatékát azonban jelentősen csökkenti az a tény, hogy jelen büntetőeljárás különböző szakaszaiban eljáró hatóságok időszerűen teljesítették kötelezettségeiket, így egy ilyen nagy tárgyi súlyú, szerteágazó, számos tényállást feldolgozó ügy nyomozása és azt követő letárgyalása szükségszerűen ennyi idővel jár, az eljáró hatóságok részéről tehát cselekvési késedelem nem állapítható meg. Hozzáfűzte, hogy valamennyi vádlott vonatkozásában további súlyosító körülmény a hasonló jellegű bűncselekmények elszaporodottsága, míg a IV. r. vádlott vonatkozásában további súlyosító körülmény, hogy folyamatban lévő büntetőeljárás hatálya alatt valósította meg újabb terhére rótt bűncselekményét. Mindezekre tekintettel álláspontja szerint a IV. r. vádlott vonatkozásában a terhére rótt bűncselekmény tárgyi súlya és a súlyosító körülmények nyomatéka folytán a kiszabott büntetés súlyosítása indokolt. [16] A vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezéseket is helyesbíteni indítványozta, számításai szerint Terhelt4 IV. r. vádlottal szemben 17.723.000 Ft vagyonelkobzást kell alkalmazni. [17] Mindezek alapján indítványozta, hogy az ítélőtábla a törvényszék ítéletét a Be.
31. §

(1)bekezdése alapján változtassa meg akként, hogy a vádlottal szemben a kiszabott szabadságvesztés és közügyektől eltiltás tartamát súlyosítsa, és a IV. r. vádlottal szemben 17.723.000 Ft erejéig vagyonelkobzást rendeljen el, továbbá a IV. r. vádlott terhére rótt egészséget veszélyeztető bűncselekmény minősítésében tüntesse fel a kereskedői elkövetési magatartást (Btk. 176. §

(1)bekezdés IV. fordulat), egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben. [18] A IV. r. vádlott védője a fellebbezésének indokolásában, illetve a megismételt eljárásban tett észrevételében indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú bíróság abszolút eljárási szabálysértését a Kúria Bfv.II.204/2025/8. számú végzésében adott iránymutatásra tekintettel a másodfokú eljárásban lefolytatott bizonyítással a Be. 594. §

(1)bekezdése alapján küszöbölje ki, miután Terhelt4 IV. r. vádlott a

1. február
2. napján tartott tárgyaláson nem vett részt, holott a tárgyaláson érdemi bizonyítást vettek fel az őt érintő, részben az ő büntetőjogi felelősségét megalapozó, részben büntetését súlyosító tényekre nézve. [19] A tényállás megállapítása körében kifejtette, hogy az elsőfokú ítélet [336], [338] és [339] pontjában említett lehallgatási anyagok esetén a kábítószer fajtájára nincs közvetlen bizonyíték, ennek ellenére az elsőfokú bíróság marihuánával számolt. Álláspontja szerint azonban amennyiben a lehallgatási anyag alapján nem állapítható meg a kábítószer fajátja, akkor nem lehet teljes bizonyossággal arra következtetni, hogy az adott kábítószer marihuána lett volna. Ez ugyanis a Be.
3. §

(4)bekezdésében rögzített alapvető rendelkezés sérelmével jár, mivel a bíróság nem két bizonyított tény között választja a vádlottra kedvezőbbet, hanem a bizonyítatlan tényt pusztán valószínűségi alapú következtetéssel pótolja, amire sem a bizonyítékok szabad mérlegelése, sem a ténybeli következtetések levonása körében nincs törvényes lehetőség. Ezért a lehallgatási anyagok alapján kétséget kizáróan csak annyi állapítható meg, hogy ezekben az időpontokban a IV. r. vádlott is a kábítószer kereskedelem tényállásába tartozó részcselekményeket valósított meg, azonban nem lehet az ítéleti tényállásban megállapítani a kábítószer fajtáját, így annak hatóanyagtartalmát sem, hiszen azt a Btk. a kábítószer fajtájához köti. [20] Minderre figyelemmel e körben az elsőfokú ítélet tényállása megalapozatlan, azt megalapozó bizonyíték ugyanis nem áll rendelkezésre, az annak pótlására irányuló ténybeli következtetés pedig téves, ezért azt a Be.

1. § (l) bekezdése alapján indokolt az elsőfokú Győri Ítélőtábla I.Bf.139/2025/15.. 5 ítélet tényállását úgy helyesbíteni, hogy a kábítószer hatóanyagtartalmát a másodfokú bíróság csak azon részcselekmények esetén állapítja meg, amely esetében a kábítószer fajtája a bizonyítási eszközök alapján legalább vagylagosan tisztázott. Ugyanakkor a meg nem lévő, de tisztázott fajtájú kábítószerek hatóanyagtartalma tekintetében számos eseti döntés felhívásával helyesnek tartotta azt az elsőbírói álláspontot, hogy - szemben a vádat képviselő ügyésszel az adott évben mért, az NSZKK által közzétett legkisebb koncentrációval kell számolni. [21] A büntetés kiszabása körében az enyhítő és súlyosító körülmények részletes bemutatását és elemzését követően arra az álláspontra helyezkedett, hogy elsőfokú bíróság által a IV. r. vádlottal szemben kiszabott büntetés már az elsőfokú ítéletben értékelt büntetéskiszabási körülmények alapján is eltúlzottan súlyos. Emiatt annak lényeges enyhítése arra figyelemmel is indokolt, hogy az elsőfokú bíróság nem értékelte enyhítőként a minősítéséhez szükségeset kisebb mértékben meghaladó kábítószer mennyiséget, illetve a kábítószer csekélyebb veszélyességét, továbbá nem értékelhette az elsőfokú ítélet kihirdetése óta bekövetkezett időmúlást. Erre tekintettel álláspontja szerint a IV. r. vádlottal szemben a büntetési tétel alsó határához jóval nagyobb mértékben közelítő, illetve azzal azonos mértékű szabadságvesztés kiszabása lenne törvényes. [22] A Cím1/B. szám alatt található ingatlanok vonatkozásában elrendelt vagyonelkobzás kapcsán kifejtette, hogy az ingatlanok tulajdonosa
2. július
3. napjától egyéb érdekelt32, akinek szülei vagyonától elkülönülő vagyona van. Az elsőfokú bíróság tévesen hivatkozott arra, hogy az adásvételi szerződés színlelt volt, mivel a felek szerződési akarata egyéb érdekelt32 tulajdonszerzésére irányult, az adásvételi szerződés színlelését pedig nem jelenti, hogy az ügylethez más személy, akár a IV. r., akár az V. r. vádlott valamilyen formában anyagi eszközöket bocsátott rendelkezésre. Emiatt az ingatlanok a Btk.
4. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. d)pontja, valamint

(2)bekezdése alapján nem eshetnek vagyonelkobzás alá, mivel azok (és az azok megvásárlásához mások által rendelkezésére bocsátott összegek) kapcsán kétséget kizáróan nem bizonyítható, hogy azok bűncselekményből erednének. A vagyonelkobzás a Btk. 74/A. §

(1)bekezdés b) pontjára tekintettel sem rendelhető el, mivel az ingatlanok megszerzésére nem a kábítószer kereskedelem ideje alatt került sor. A Btk. 74/A. §

(2)bekezdésének a) pontja pedig azért nem alkalmazható, mert ezen rendelkezés alapján nincs helye vagyonelkobzásnak olyan személy, azaz egyéb érdekelt32 elkülönült vagyonára nézve, aki nem minősül bűncselekmény elkövetőjének. Ennélfogva a vagyonelkobzásra irányuló rendelkezés mellőzését tartotta indokoltnak. [23] A megismételt eljárásban az ítélőtáblán tartott tárgyaláson a fellebbviteli főügyészség képviselője a perbeszédében az átiratában foglaltakat fenntartotta. Kifejtette, hogy a törvényszék az ítéletében a rendelkezésre álló bizonyítékokat iratszerűen mutatta be, egyenként és összességében is megvizsgálta, értékelte, és megfelelő indokolás mellett állapította meg a tényállást. Az ítélőtábla a Kúria útmutatásainak megfelelően a szükséges bizonyítást lefolytatta, így a tényállás megalapozott, azzal, hogy az az átiratban foglaltak szerint helyesbítésre szorul. Álláspontja szerint helyes következtetést vont le a törvényszék a IV. r. vádlott büntetőjogi felelősségére, azonban a jogszabályhelynél a IV. fordulatot meg kell jelölni. A büntetés kiszabása körében rámutatott, kétségtelen, hogy nagy nyomatékú enyhítő körülmény az időmúlás, illetve a IV. r. vádlott megromlott egészségi állapota és az, hogy kiskorú gyermekek tartására köteles. Ugyanakkor az, hogy folyamatban lévő büntetőeljárás hatálya alatt követte el az újabb tehrére rótt bűncselekményét, illetve a már megindított büntetőeljárás hatálya alatt újabb bűncselekményt követett el, továbbá a jelentős mennyiségű és többféle kábítószerrel való kereskedés a személyében rejlő társadalomra veszélyességre mutat rá, ami a büntetés súlyosítását indokolja. Győri Ítélőtábla I.Bf.139/2025/15.. 6 [24] A IV. r. vádlott védője a perbeszédében szintén fenntartotta a fellebbezésében előadottakat, az abban kifejtett indokok mentén elsősorban a vagyonelkobzás mellőzése, valamint a büntetés enyhítése mellett érvelt. [25] A IV. r. vádlott az utolsó szó jogán mindenben egyetértett a védőjével. Előadta, hogy a családjával szeretne lenni minél előbb, és dolgozni szeretne, a bíróság méltányos döntését kérte. [26] Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítélete ellen bejelentett fellebbezésekre tekintettel a Győri Törvényszék ítéletét a Be. 590. §

(1)és

(2)bekezdés alapján, a

(10)bekezdésre is figyelemmel teljeskörűen, az azt megelőző eljárással együtt bírálta felül - miután bizonyítás felvétele vált szükségessé - a Be. 600. §

(1)bekezdés b) pontja szerint megtartott tárgyaláson. Az ítélőtábla vizsgálta az eljárási szabályok megtartását, a tényállás megalapozottságát, valamint a bűnösség kimondására, a bűncselekmények minősítésére, a büntetések kiszabására vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a járulékos kérdésekben hozott döntések törvényességét is, tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen okból fellebbezett. [27] Az eljárása során a törvényszék abszolút eljárási szabálysértést nem követett el, olyan - az eljárás lefolytatására, illetőleg a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, illetőleg a büntetés kiszabására lényegesen kiható, a vádemelés után a bizonyítás törvényességét, az eljárásban részt vevő személyek törvényes jogainak gyakorlását sértő, vagy korlátozó - eljárási szabályszegést, amely másodfokon akadálya lett volna az érdemi felülbírálatnak, vagy amely az elsőfokú ítéletet eljárási szempontból felülbírálatra alkalmatlanná tenné, az ítélőtábla a törvényszék eljárásában ugyancsak nem észlelt. [28] Megállapítható ugyanakkor, hogy a 2023. február 24. napján megtartott tárgyaláson a IV. rendű terhelt távollétében került sor a személyét, büntetőjogi felelősségét érintő bizonyítás lefolytatására, amely a Be. 428. §

(1)bekezdés a) pontja szerinti eljárási szabálysértés. [29] A Győri Járásbíróság KT. 110-3/

1. számú végzésével engedélyezte Terhelt4 IV. r. vádlott által használt +telefonszám7 hívószámú telefon lehallgatását. Az Név2 fedőnevű lehallgatási anyagban szereplő szám3 számú és a szám4 számú felvételt az elsőfokú bíróság a
2. február
3. napján megtartott tárgyaláson meghallgatta, ahol azonban csak a III. r. vádlott és védője, továbbá a IX. r. vádlott és védője voltak jelen, a IV. r. vádlott és védője azonban nem. Ehhez képest a törvényszék ezt a bizonyítékot értékelte, akként, hogy a III. r. vádlott 100 gramm marihuánát vásárolt a IV. r. vádlottól 800 forint/gramm vételáron. (elsőfokú ítélet [334] és [595] bekezdés). [30] Minderre tekintettel a szám4 és a szám3 számú hangfelvételek kapcsán a IV. r. vádlottat is érintő bizonyítás felvétele során az elsőfokú bírósági tárgyaláson sem a IV. r. vádlott, sem a védője nem volt jelen, vagyis a tárgyalásra olyan személyek távollétében került sor, akinek a jelenléte kötelező lett volna. Ezt a hibát a másodfokú bíróság a megismételt eljárásban a fellebbviteli tárgyaláson a Kúria Bfv.II.204/2025/
4. számú végzésében adott iránymutatásoknak megfelelően kiküszöbölte, és a felvételeket a IV. r. vádlott és védője jelenlétében lejátszotta, az ott elhangzottakra a IV. r. vádlottat nyilatkoztatta, aki elismerte, hogy a felvételeken ő beszélt, az egyik felvételen a nagymamájával, a másikon Terhelt3 III. r. terhelttel, akivel fűről, azaz marihuánáról egyeztetett, azonban az adásvétel nem jött össze. [31] A fentieken kívül az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat betartotta, a vádbeli cselekmények kapcsán törvényes, alapos, mindenre kiterjedő bizonyítást folytatott le, melynek során kihallgatta a vádlottakat, tanúbizonyítást folytatott le, ismertette a szakértői véleményeket, meghallgatta a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása során keletkezett közleményeket, ismertette továbbá az egyéb okirati bizonyítékokat is. Ekként a törvényszék valamennyi bizonyítékot a tárgyalás anyagává tett, így a IV. r. vádlott és védője a bizonyítás anyagát megismerhették, azzal kapcsolatos álláspontjukat kifejthették, Győri Ítélőtábla I.Bf.139/2025/15.. 7 védekezésüket előterjeszthették. A törvényszék a tisztességes eljárás feltételeit biztosította, az érintettek szabadon élhettek kérdezési, észrevételezési, indítványtételi jogukkal. A törvényszék betartotta a tárgyalás folytonosságára vonatkozó szabályokat is. [32] A törvényszék ítéletében a rendelkezésre álló bizonyítékokat iratszerűen mutatta be, egyenként és összességében is megvizsgálta, részletesen elemezte és azonos szempontok szerint értékelte azokat. A levont következtetései, ténymegállapításai a másodfokú bíróság megítélése szerint összhangban állnak a bemutatott bizonyítékokkal, amellett, hogy az elsőfokú bíróság részletes és alapos indokát adta annak is, hogy a tényállást milyen logikai érvek mentén építette fel. A bizonyítékok mérlegelése során a bíróságnak a vádlotti vallomásokat kellett összevetnie az egyéb bizonyítékokkal, elsősorban a tanúk vallomásaival, valamint a telefon lehallgatások során rögzített közleményekkel. [33] Itt kell beszélni a lehallgatási anyag beszerzésének, felhasználhatóságának a törvényességéről is. Az elsőfokú bíróság erre vonatkozóan szabatosan, pontosan bemutatta a jogszabályi hátteret, vizsgálta a felhasználhatóság feltételeinek meglétét is az adott ügyben. Megindokolta, hogy mely lehallgatások voltak felhasználhatóak, és a törvényi feltételek hiányában melyeket kellett kirekeszteni a bizonyítéki körből. A törvényszék a rögzített felvételek meghallgatása során – szükséges esetben tolmács igénybevételével – igyekezett pontosan tisztázni azt is, hogy az egyes beszélgetések során mi hangzott el, és azokban az esetekben, amikor a hanganyag érthetetlen, értelmezhetetlen, homályos volt, helytállóan vont következtetést arra, hogy az adott közleményekre tényállást alapítani nem lehet; az ítélőtábla a törvényszék ezzel kapcsolatos érvelésével minden szempontból egyetértett. [34] Az
5. tényállási pont kapcsán a védelem támadta azt az elsőbírói következtetést, hogy az ítéleti tényállást az érintett vádlottak előadásával szemben tanú25 vallomására kell és lehet alapítani. Ennek kapcsán azonban a törvényszék a tanú vallomásait egybevetette az egyes vádlotti nyilatkozatokkal, a kamerafelvételekkel, az egyéb okirati bizonyítékokkal, és kimerítő, mindenre kiterjedő és részletes indokát adta annak, hogy miért fogadta el tanú25 nyilatkozatait, illetve vetette el a vádlottak védekezését. A rendelkezésre álló bizonyítékok tükrében a másodfokú bíróság megítélése szerint a törvényszék ennek kapcsán kifejtett álláspontja helytálló, emellett az elsőfokú bíróság érvelésében az ítélőtábla nem tapasztalt iratellenes megállapításokat, téves, avagy a logika szabályait sértő következtetéseket sem, így ettől eltérő tényállás megállapítására kizárólag a bizonyítékok eljárási törvény által tilalmazott újraértékelésével kerülhetett volna sor. [35] Itt jegyzi meg az ítélőtábla, hogy nem értett egyet a XIV. r. vádlott első gyanúsítotti vallomásának kirekesztésére irányuló védői indítvánnyal sem. Amellett, hogy a kérdést a törvényszék maga is körbejárta, rögzíthető, hogy a rendelkezésre álló iratok tanúsága szerint a nyomozó hatóság a gyanúsítotti kihallgatás során az eljárási törvény rendelkezéseit betartotta, a terhelt részére védőt rendelt ki, a kihallgatás időpontjáról a védőt megkísérelte értesíteni, azonban az nem vezetett eredményre. Minderről a kihallgatás elején az eljáró nyomozó a terheltet tájékoztatta is, mint ahogy felvilágosította őt a terhelti jogairól, így többek között arról is, hogy nem köteles vallomást tenni. Ehhez képest döntött úgy a XIV. r. vádlott, hogy vallomást tesz, azaz kihallgatására az eljárási szabályoknak megfelelően került sor. [36] A további tényállási pontok kapcsán kikezdhetetlen bizonyítékot képeztek a lefoglalással érintett kábítószerek, valamint az azok vizsgálata során keletkezett igazságügyi vegyész szakértői vélemények, továbbá a leplezett eszköz alkalmazása során rögzített és a fentiek szerint körültekintően értékelt hanganyag. Ezeket kellett a törvényszéknek összevetnie az egyes vádlottak vallomásával, védekezésével, valamint az érintett tanúk nyilatkozataival. Ezt az értékelő, elemző tevékenységet az elsőfokú bíróság példaértékűen elvégezte, indokolási kötelezettségének messzemenően eleget tett. Győri Ítélőtábla I.Bf.139/2025/15.. 8 [37] Mindezek alapján az elsőfokú bíróság okkal építette az ítéleti tényállást tanú25 és az
6. számú tanú vallomására, a lefoglalt kábítószerek vizsgálata során elkészült igazságügyi szakértői véleményekre, valamint a leplezett eszköz alkalmazása során keletkezett hanganyagra, és e bizonyítékokhoz képest minden releváns körülményre kiterjedően, okszerűen vetette el a tagadásban lévő IV. r. vádlott védekezését. Ezen a megismételt eljárásban a fellebbviteli tárgyaláson felvett bizonyítás eredménye sem változtatott, olyan zárt kört alkotnak ugyanis ezek a bizonyítékok, amelyek megbontása nem lehetséges. Ekként ezen egymást kiegészítő és megerősítő személyi és tárgyi bizonyítékok értékelését, elemzését követően az ítélőtábla arra az álláspontra helyezkedett, hogy a lefolytatott bizonyítás és az annak eredményeként a törvényszék által rögzített tényállás túlnyomórészt megalapozott, megfelelően alátámasztott és igazolható, az elsőfokú ítélet teljes mértékben alkalmas a felülbírálatra. [38] A törvényszék az értékesített, így szakértő által nem vizsgált kábítószerek hatóanyag tartalmát is helyesen állapította meg a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ Kábítószervizsgáló Szakértői Intézet hatóanyag-tartalom kimutatása alapján, a feketepiaci forgalomban az érintett években megjelenő és adott kábítószerek hatóanyag-tartalmának alapulvételével. [39] Egyetértett azonban az ítélőtábla a fellebbviteli főügyészséggel abban, hogy tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a le nem foglalt marihuána esetében ún. nettó tömeggel számolt. Ez ellentmond mind a gyakorlatnak, mind az életszerűségnek: ha az adott terhelt, tanú, vagy a lehallgatási anyag alapján megállapítható, hogy hány gramm marihuána adásvételére került sor, az adott nyilatkozatok, közlések alapján az értékesített marihuána tömege – azt cáfoló vagy megkérdőjelező bizonyíték hiányában – kétségtelenül rögzíthető. Ehhez képest kellett átszámolni a le nem foglalt marihuána mennyiségeket. [40] A
7. tényállási pontban az elsőfokú bíróság a bizonyítékok mérlegelése eredményeként
8. év elejétől kezdődően számolt azzal, hogy Terhelt15 XV. r. vádlott pikót adott el az
9. számú tanúnak, míg a fellebbviteli főügyészség az értékesítés kezdetét
10. októberétől határozta meg. Miután az elsőbírói bizonyítékértékelés a bizonyítás anyagának megfelelő, azt az ítélőtábla tiszteletben tartotta, egyebekben azonban a számítási metódusa megfelelt a fellebbviteli főügyészség átiratában írtakkal, és túlnyomórészt annak megfelelően helyesbítette az egyes vádlottak terhére eső hatóanyagtartalmakat. [41] Osztotta az ítélőtábla azt az ügyészi érvelést is, hogy a VI. tényállás vonatkozásában az értékesítések a VII. r. vádlott részére értékesített 5 g marihuána kivételével metamfetaminra valósultak meg, miután a IV. r. vádlott Cím
11. szám alatti lakóhelyén metamfetamin hígításához alkalmazott szer került lefoglalásra, továbbá a [340] bekezdésben részletezett közlemény szerint IV. r. vádlott felütőt, azaz kábítószer hígításához szükséges anyagot kért az élettársától és sürgette, mert jönnek a vevők. Ugyanígy a szám1 számú közleményben az hangzik el, hogy IV. r. vádlott egy százat meg tud a beszélgetőpartnerétől venni 35-be, de erős legyen ne poros, és a száz koronát IV. r. vádlott átveszi, míg a szám2 közleményben a IV. r. vádlott közli, hogy „fél óra múlva megvagyunk, belerakom akkor, ami kell”. Mindezekből pedig nem marihuána, hanem metamfetamin értékesítésére lehet következtetni. [42] Nem értett egyet viszont a másodfokú bíróság azokkal a védelmi érvekkel, miszerint, ha nem hangzik el olyan adat a rögzített közleményekben, amely alapján a kábítószer beazonosítható, a kábítószer hatóanyagtartalmát a bíróság nem állapíthatja meg, kizárólag csak azon részcselekmények kapcsán, amely esetében a kábítószer fajtája a bizonyítási eszközök alapján legalább vagylagosan tisztázott. Ezek a közlemények ugyanis kétségen kívül kábítószerek adásvételével kapcsolatosak, így helyes az az elsőbírói álláspont, hogy Győri Ítélőtábla I.Bf.139/2025/15.. 9 ezekben az esetekben a terheltekre nézve kedvezőbb marihuána hatóanyagtartalommal számolt. [43] Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla a Be.
12. §

(1)bekezdés a) pontja alkalmazásával az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az iratok tartalma alapján az alábbiak szerint kiegészíti, illetve helyesbíti: a IV. r. vádlott tekintetében a Győri Járásbíróság

1. január
2. napján jogerős Bpk.1369/2019/
3. számú határozatához kapcsolódó elkövetési idő:
4. december
5. az [57] és [58] bekezdést azzal helyesbíti, hogy a Terhelt4 IV. r. vádlott és édesapja, Terhelt5 V. r. vádlott által átadott és tanú25 elítélt által értékesített, tehát az eljárás során le nem foglalt további hozzávetőleg 2.700 g marihuána legkevesebb 5.4 g (2.700x0.002) totál THC hatóanyagot tartalmazott, amely a jelentős mennyiség alsó határának 4,5 %-a. Így a
6. évben Terhelt4 IV. r. és Terhelt5 V. r. vádlottak által tanú25 elítéltnek átadott marihuána (lefoglalt és le nem foglalt) kábítószer 245.6 gramm (167+73,2+5,4) totál THC hatóanyagot tartalmazott, amely a jelentős mennyiség alsó határának 204,7 %-a. a [60] bekezdést azzal helyesbíti, hogy a Terhelt1 I. r. vádlott által
7. évben vételárként felkínált további 30 kg marihuána legkevesebb 60 g (30.000x0.002) totál THC hatóanyagot tartalmazott, amely a jelentős mennyiség alsó határának 50 %-a. a [61] bekezdést azzal helyesbíti, hogy az átadott legkevesebb 15 gramm marihuána 0,03 gramm (15x0,002) totál THC hatóanyagot tartalmazott, amely a jelentős mennyiség 0,025 %-a. a [76] bekezdést azzal helyesbíti, hogy Terhelt4 IV. r. vádlott összesen 595 köb, azaz 5.950 ml, nettó 505,75 g (5.950x0,085) tömegű pikót értékesített, amely 45,1775 g tiszta hatóanyag tartalommal rendelkezett. Ez a jelentős mennyiség alsó határának 451,775 %-a. a [78] bekezdést azzal helyesbíti, hogy a Terhelt4 IV. r. vádlottól származó szerből Terhelt15 IV. r. vádlott 265 köb, azaz 2.650 ml, nettó 225,25 g (2.650x0.085) tömegű pikót adott tovább
8. számú tanúnak, amely 20,1025 g tiszta hatóanyagot tartalmazott, amely a jelentős mennyiség alsó határának 201,025 %-a. a [82]-[84] bekezdést azzal helyesbíti, hogy Terhelt4 IV. r. vádlott
9. szeptember
10. napján Terhelt3 III. r. vádlott részére értékesített 100 egység pikót, amely (100x0,085x0,1) 0,85 g hatóanyag-tartalmú,
11. május
12. napján Becenév2nak eladott 50 egység pikót, amely (50x0,085x0,05) 0,2125 g hatóanyag-tartalmú, a
13. június
14. napján Terhelt7 VII. r. vádlott részére eladott 4 egység pikót, amely (4x0,085x0,05) 0,017 g hatóanyag-tartalmú volt, illetve
15. június
16. napján vásárolt 100 g amfetamint, amely (100x0,085x0,05) 0,425 g hatóanyag-tartalmú volt. Ezek összesen 1,5045 g hatóanyag-tartalommal bírtak, amely a jelentős mennyiség 15,045%-a. Ehhez kell hozzáadni a
17. június
18. napján a VII. r. vádlott részére értékesített 5 g marihuána hatóanyagtartalmát, amely (5x0,002) 0,01 g hatóanyagtartalmú, és amely a jelentős mennyiség alsó határának 0,008%-a. Ekként a IV. r. vádlott által a fentiek szerint értékesített, illetve megvásárolt kábítószerek hatóanyag tartalma összesen a jelentős mennyiség alsó határának 15,053%-a volt. a [85] bekezdést azzal helyesbíti, hogy az eladott kábítószer minimális értéke 313.000,- Ft volt. a [86] bekezdést azzal helyesbíti, illetve egészíti ki, hogy Terhelt4 IV. r. vádlott által az ítéleti tényállás I/a, III., IV. és VI. pontjában írt magatartásával eladott, illetve kereskedelmi céllal beszerzett összes kábítószer hatóanyag tartalma a jelentős mennyiség alsó határának 672,1352 %-a volt. (204,7+0,6072+451,775+15,053) A IV. r. vádlott kábítószer-kereskedelmi tevékenységével 12.213.000,- Ft haszonra tett szert. Győri Ítélőtábla I.Bf.139/2025/15.. 10 [44] Ezekkel a kiegészítésekkel az elsőfokú bíróság ítéletének tényállása pontos, a bizonyítás anyagának megfelelő, ekként a Be.
19. §

(3)bekezdése értelmében a felülbírálat során is irányadó volt, eltérő tényállás megállapítására, és a felmentés érdekében fellebbező vádlottak felmentésére kizárólag a bizonyítékok újraértékelése esetén kerülhetne sor, amely azonban a büntetőeljárási törvény szerint kizárt, arra megalapozott tényállás mellett a másodfokú eljárásban nincs törvényes lehetőség. [45] A megalapozott tényállásból az elsőfokú bíróság okszerűen következtetett a IV. r. vádlott bűnösségére is, és a bűncselekmények minősítése is nagyrészt törvényes. Osztotta ugyanakkor az ítélőtábla a fellebbviteli főügyészség indítványát a tekintetben, hogy a kereskedői magatartásoknál a Btk. 176. §

(1)bekezdésén belül meg kell jelölni a IV. fordulatot, mint elkövetési magatartást. [46] Ami a bűnszövetséget, mint minősítő körülményt illeti, az elsőfokú bíróság pontosan összegyűjtötte és felsorakoztatta ítéletében az egyes vádlottak közti bűnös kapcsolat mibenlétét, mely elemek teljesen megfeleltethetők a bűnszövetség kritériumainak. [47] Az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása során irányadó körülményeket is helyesen tárta fel, és azokat túlnyomórészt a súlyuknak megfelelően is értékelte. [48] A bíróságnak a törvényben meghatározott keretek között - figyelemmel a büntetési tételkeret irányadó középmértékére is - olyan büntetést kell kiszabnia, mely szem előtt tartja a büntetés célját, figyelemmel kell lennie a fokozatosság, a belső arányosság és a kellő egyéniesítés követelményeire, valamint a társadalomra veszélyesség fokára mind a cselekmény, mind az elkövető tekintetében, az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekre és igazodnia kell a cselekmény konkrét tárgyi súlyához. [49] A törvény a IV. r. vádlottak terhére rótt bűncselekményt 5 évtől 20 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel rendeli büntetni. Kétségtelen, hogy a IV. r. vádlott által elkövetett bűncselekmény büntetési tételkeretben megnyilvánuló absztrakt tárgyi súlya jelentős, ugyanakkor a cselekményükkel összefüggésbe hozható kábítószer mennyisége nem kirívó, a cselekmény tényleges tárgyi súlya nem kiemelkedő. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy bár időszerű volt a bírósági eljárás, a IV. r. terhelt hosszú ideig állt a legsúlyosabb kényszerintézkedés, a letartóztatás hatálya alatt. Mindezeket értékelve az ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy a törvényszék által a IV. r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés mértéke eltúlzott, ezért annak enyhítése szükséges, a belső arányosság követelményére figyelemmel megfelelően igazítva azt a büntetőeljárásban érintett további terheltekkel szemben már jogerősen megállapított joghátrányokhoz. [50] A szabadságvesztés eggyel enyhébb végrehajtási fokozatának megállapítására az ítélőtábla a IV. r. vádlott tekintetében sem okot, sem törvényes lehetőséget nem látott, az e körben felhívott érvek a szabadágvesztés mértékének meghatározása során már értékelést nyertek. [51] A le nem foglalt marihuána mennyiségek átszámolása miatt szükségessé vált korrigálni a IV. r. vádlott terhére eső pénzbeli vagyonelkobzás összegét is, ezért azt az ítélőtábla megfelelően helyesbítette. [52] A másodfokú tárgyaláson felvett bizonyítás eredményéhez képest nem értett egyet az ítélőtábla a helyrajzi szám1 hrsz. alatt felvett, természetben a Cím1. szám alatt található, valamint a helyrajzi szám1/B hrsz. alatt felvett, természetben a Cím1/B. szám alatt található ingatlanok vonatkozásában az ún. kiterjesztett vagyonelkobzás alkalmazásával. A Btk. 74/A. §

(2)bekezdés a) pontja szerint az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni, és vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra is, amelyet a kábítószer forgalomba hozatala, illetve az azzal való kereskedés elkövetője a büntetőeljárás megindítását megelőző öt évben szerzett, ha a vagyon, illetve az elkövető életvitele az igazolható Győri Ítélőtábla I.Bf.139/2025/15.. 11 jövedelmi viszonyaihoz, személyi körülményeihez képest különösen aránytalan. A Btk. 74. §

(2)bekezdése értelmében pedig vagyonelkobzást el kell rendelni arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra is, amellyel más gazdagodott. [53] A fenti ingatlanokat a rendelkezésre álló iratok szerint egyéb érdekelt32, a IV. r. vádlott fia

1. július
2. napján vásárolta meg tanú4tól, mindösszesen 17 millió Ft-ért. A másodfokú tárgyaláson előadottak szerint az ingatlan vételára két korábbi, a IV. r. vádlott, illetve a felesége tulajdonát képező ingatlan értékesítéséből származó összegből került megfizetésre. Ezzel összefüggésben a védő csatolta a hivatkozott adásvételi szerződéseket, amely szerint
3. május
4. napján kelt adásvételi szerződéssel Terhelt4 IV. r. vádlott mindösszesen 10 millió forintért értékesített kettő, Település1 külterületen található, szántó megjelölésű ingatlant, míg tanú6
5. október
6. napján 13.500.000,- Ft-ért értékesített egy nyúli belterületi ingatlant. [54] Ezen okirati bizonyítékok alapján az ítélőtábla bizonyítottnak látta, hogy a helyrajzi szám1 hrsz. alatt felvett, természetben a Cím
7. szám alatt található, valamint a helyrajzi szám1/B hrsz. alatt felvett, természetben a Cím1/B. szám alatt található ingatlanok megvásárlására legális forrásból került sor, így azok vagyonelkobzására nem kerülhet sor. Ennek körében értékelte azt is, hogy a IV. r. vádlott terhére megállapított bűncselekmény elkövetési ideje
8. elejétől
9. június
10. napjáig terjed, azaz egyrészt megállapítható, hogy a vagyonelkobzással érintett ingatlan megvásárlására részben a büntetőeljárás megindítását megelőzően több, mint öt évvel szerzett vagyontárgy értékesítéséből került sor, másrészt a megszerzett ingatlan vételára az ekként igazolt jövedelmi viszonyokhoz képest nem eltúlzott. [55] A törvényszék ítéletében nem rendelkezett a IV. r. vádlott esetében a szabadságvesztésbe beszámításra kerülő bűnügyi felügyelet kezdő napjáról, valamint a beszámítás során fennmaradó napok beszámításának rendjéről, ezért a beszámításról szóló rendelkezést az ítélőtábla pontosította, továbbá a Btk.
11. §

(4)bekezdésében írtak alapján kiegészítette azzal, hogy a beszámítás után fennmaradó tartamot egynapi szabadságvesztésként kell beszámítani. [56] Az elsőfokú bíróság egyéb rendelkezései törvényesek. [57] Mindezekre tekintettel az ítélőtábla a Győri Törvényszék 2023. december 20. napján kihirdetett 21.B.157/2021/817. számú ítéletét a rendelkező részben írtak szerint a Be. 606. §

(1)bekezdése alapján megváltoztatta, míg egyéb rendelkezéseit, miután azok törvényesek voltak, a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta azzal, hogy a Btk. 33. §

(2)bekezdése alapján helyesbítette, hogy a közügyektől eltiltás mellékbüntetés. [58] A másodfokú bíróság a Btk. 92. §

(1)bekezdése alapján rendelkezett arról, hogy a kiszabott szabadságvesztésbe a IV. r. vádlott által az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a Győri Ítélőtábla

1. október
2. napján meghozott Bf.I.60/2024/
3. számú ítéletének kihirdetéséig, valamint a Kúria Bfv.II.204/2025/
4. számú végzésével
5. október
6. napjától elrendelt és az eljárás jogerős befejezéséig letartóztatásban töltött időt be kell számítani. Győr,
7. március
8. Dr. Takácsné dr. Helyes Klára sk. a tanács elnöke Dr. Élő András sk. előadó bíró Szalainé dr. Joánovits Krisztina sk. bíró Győri Ítélőtábla I.Bf.139/2025/15.. 12 Záradék: A Győri Ítélőtábla ítélete és ezáltal a Győri Törvényszék
9. december
10. napján kihirdetett 21.B.157/2021/
11. számú ítéletének meg nem változtatott része Terhelt4 IV. r. vádlott vonatkozásában a mai napon jogerőre emelkedett. Győr,
12. március
13. Dr. Takácsné dr. Helyes Klára s.k. a tanács elnöke