DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.431/2024/
- szám A Debreceni Ítélőtábla a Melléthei-Barna Ügyvédi Iroda (eljáró: dr. Melléthei-Barna Márton Ádám ügyvéd, cím) által képviselt 'felperes neve' (cím) felperesnek – a Dr. Kovács Loránd Ügyvédi Iroda (eljáró: dr. Kovács Loránd ügyvéd, cím) által képviselt 'alperes neve' (cím) alperessel szemben sajtó-helyreigazítás iránti perében az Egri Törvényszék 12.P.20.107/2024/
- számú ítélete ellen az alperes
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán indult másodfokú eljárásban meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a 'gazdasági társaság' (cím), hogy fizessen meg a felperesnek 15 (tizenöt) napon belül 640 (hatszáznegyven) euró + 27 (huszonhét) % áfa másodfokú eljárásban felmerült költséget, valamint a Magyar Állam javára 48 000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Az elsőfokú eljárási és a fellebbezési illetéket – az állami adó- és vámhatóság 1003200001070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára – legkésőbb ezen ítélet meghozatalának keltétől számított 60 (hatvan) napon belül kell megfizetni. Az illeték megfizetése során a Debreceni Ítélőtábla megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát közleményként fel kell tüntetni. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1]
- ..... napján az alperes által szerkesztett https://www.'oldal címe' internetes oldalon megjelent újságcikk a felperes egy b.-i szórakozóhelyen viselkedésével kapcsolatban tett közléseket. A pert megelőzően a felperes eredménytelenül fordult sajtóhelyreigazítás iránti közlemény közzététele céljából az alpereshez. [2] A perben a felperes a keresetében kérte az általa megjelölt tartalmú helyreigazító közlemény közzétételét. [3] Az elsőfokú bíróság a keresetlevél közlésével egyidejűleg a perfelvételi tárgyalást
- augusztus
- napjára tűzte ki. Az idéző végzés tartalmazta, hogy amennyiben az alperes nem él a Pp.
- §
(3)bekezdésében írt lehetőséggel, a keresetre a tárgyaláson adja elő az írásbeli ellenkérelemnek megfelelő tartalmú nyilatkozatát; ha a perfelvételi tárgyalást elmulasztotta és írásbeli védekezést sem terjesztett elő, a keresetet nem vitatottnak kell tekinteni és a bíróság a perfelvétel lezárását követően ítéletével marasztalja az alperest kivéve, ha az eljárás megszüntetésének van helye, ha a jelenlévő alperes korábban írásbeli ellenkérelmet nem terjesztett elő, azt legkésőbb a perfelvételi tárgyaláson szóban köteles előadni. Debreceni Ítélőtábla II.Pf.20.431/2024/4 2 [4] Az alperes az idézést
- augusztus 26-án átvette,
- augusztus 27-én csatolta a per vitelére adott ügyvédi meghatalmazást, ezen túl a tárgyaláson nem képviseltette magát, sem írásbeli, sem szóbeli ellenkérelmet nem terjesztett elő. A kitűzött tárgyaláson az elsőfokú bíróság a perfelvételt lezárta, nyomban áttért az érdemi tárgyalásra, majd a tárgyalást berekesztette és ítéletet hozott. [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül a cikk megjelenésének megfelelő szedési módban, betűmérettel, a cikk megjelenési helyén tegye közzé a kereset szerinti helyreigazító közleményt. Kötelezte az alperest kiadó 'gazdasági társaság'-t, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 2 720 euró, valamint 20 000 forint perköltséget, továbbá az államnak 36 000 forint kereseti illetéket. [6] Az ítélet indokolása szerint az alperes a perfelvételi tárgyalást elmulasztotta és írásbeli védekezést sem terjesztett elő, ezért a felperes kereseti kérelmét nem vitatottnak kellett tekinteni. Ez a rendelkezés kógens, nem a bíró diszkrecionális joga, hanem kötelezettsége. [7] Az ítélettel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést. Kérte az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Előadta: az alperes a
- augusztus 29-i perfelvételi tárgyalásra szóló idézést
- augusztus
- napján vette át, a két időpont között mindössze két nap telt el. A polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §-ának
(2)bekezdése értelmében azonban az idézésnek a felek részére történő kézbesítése a tárgyalás napját legalább 15 nappal kell megelőzze. A Pp. 497. §-ának
(1)bekezdése ugyan úgy rendelkezik, hogy a sajtó-helyreigazítási perekben a tárgyalási időköz legalább 3 nap, ez azonban azt jelenti, hogy a bíróság azt 3 és 15 nap közötti időintervallumban szabadon határozhatja meg, de ez nem mentesíti az időköz lerövidítésének kötelezettsége alól. Az elsőfokú bíróság a tárgyalási időközt nem rövidítette le, így a nem szabályszerű tárgyalás elmulasztása okán a mulasztás jogkövetkezményeit sem lehetett volna alkalmazni. [8] A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helyes indokai alapján való helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint helytállóan helyezkedett az elsőfokú bíróság arra az álláspontra, hogy a keresetet nem vitatottnak kell tekinteni. A Pp. 497. §-a
(1)bekezdésének a helyes értelmezése az, hogy az idézés felek általi kézhezvétele és az első perfelvételi tárgyalás között legalább 3 napnak kell eltelnie, nincs azonban olyan kötelezettség, hogy a tárgyalási időközt le kellene rövidíteni. Ezt támasztja alá a részletesen idézett bírósági gyakorlat is. Az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértés nem történt, így nincs helye az ítélet hatályon kívül helyezésének. [9] Az ítélőtábla a fellebbezést megalapozatlannak találta. [10] A Pp.
- §-a szerint ha a fél az ítélet megváltoztatására irányuló kérelem nélkül kizárólag az ítélet hatályon kívül helyezését kérte, és fellebbezése megalapozatlan, a másodfokú bíróság ítéletével – az ügy érdemét nem érintve – az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Debreceni Ítélőtábla II.Pf.20.431/2024/4 3 [11] Mivel az alperes kizárólag az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte, annak megváltoztatását nem, az ítélőtábla érdemben nem vizsgálhatta az elsőfokú ítéletet, hanem kizárólag azt, hogy történt-e az elsőfokú eljárás során olyan eljárási szabálysértés, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása volt (Kúria Pfv.I.20.994/2020/10., Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.062/2022/4). Mivel pedig az ítélőtábla az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére okot adó esetet (Pp.
- és
- §) és a fellebbezésben nem hivatkozott eljárási szabálysértést nem észlelt [Pp.
- §-ának
(2)és
(3)bekezdései], a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között [Pp. 370. §-ának
(1)bekezdése, 371. §-a
(1)bekezdésének b) pontja] azt vizsgálhatta, hogy az elsőfokú bíróság a fellebbezésben hivatkozottak körében megsértette-e az elsőfokú eljárás lényeges szabályait és az kihatott-e az ügy érdemi eldöntésére, és annak orvoslása a másodfokú eljárásban lehetséges vagy észszerűe. [12] Mivel az alperes az idézést
- augusztus 26-án vette át, a perfelvételi tárgyalás időpontja pedig
- augusztus
- volt, a kettő között a fellebbezésben felhívottakkal szemben nem két, hanem három nap telt el. [13] A fellebbezésben hivatkozott, a tárgyalási időköz megtartására vonatkozó eljárási szabálysértést azonban az elsőfokú bíróság nem követte el. [14] A Pp. a perekre általában vonatkozó
- §-ának
(2)bekezdése és a sajtóhelyreigazítási perekre kivételesen vonatkozó 497. §-ának
(1)bekezdése egymással az általános-speciális viszonyában áll. Az előző szerint a perfelvételi tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az idézésnek a felek részére történő kézbesítése a tárgyalás napját legalább tizenöt nappal megelőzze (a továbbiakban: tárgyalási időköz), de ezt a tárgyalási időközt a bíróság sürgős esetben lerövidítheti; míg az utóbbi szerint a tárgyalási időköz legalább három nap. Alapvető értelmezési elv, hogy a speciális szabály lerontja az általánosat („lex specialis derogat legi generalis”), a két rendelkezés viszonyát is ennek megfelelően kell megítélni. [15] Az általános szabály kifejezetten definiálja a tárgyalási időköz fogalmát, eszerint ez az idézés kézbesítése és a tárgyalás napja közötti időtartam, és ezt határozza meg legalább tizenöt napban úgy, hogy megengedi annak – sürgős eset indoka alapján – korlátozás nélküli (akár 1 napra) lerövidítését; míg a speciális szabály ehhez képest jelöli meg a sajtóhelyreigazítási perekben azt eltérően legalább három napban úgy, hogy nem engedi annak a lerövidítését. [16] Mint ahogy azt a következetes bírói gyakorlat (Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.045/2024/4., Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.244/2024/4., Debreceni Ítélőtábla Pf.II.20.422/2024/5.) is hangsúlyozza: mind a nyelvtani, mind a történeti értelmezésből csak arra az eredményre lehet jutni, hogy a speciális szabály azt a minimális időtartamot határozza meg, amelynek az idézés kézbesítése és a tárgyalás napja között el kell telnie és fel sem merül annak lerövidíthetősége. Az alperes értelmezése ahhoz a nyilvánvalóan nem támogatható helyzethez vezetne, hogy a Pp. 497. §-a
(1)bekezdésének jelentése kiürülne, hiszen a Pp. 189. §-ának
(2)bekezdése alapján a tárgyalási időközt eleve le lehetne rövidíteni három napra, ráadásul nyilvánvalóan szembekerülne a jogalkotói céllal, hiszen ebben az esetben megengedné a sajtó-helyreigazítási perekben akár a három napnál kevesebb időtartamra rövidítést, amely viszont koncepcionálisan kerülne ellentétbe a 497. §-ának
(3)bekezdése Debreceni Ítélőtábla II.Pf.20.431/2024/4 4 szerinti, a legkésőbb a perfelvételi tárgyalás határnapját megelőző három nappal korábban előterjeszthető írásbeli ellenkérelem benyújtásának szabályával. [17] Helyesen járt el tehát az elsőfokú bíróság, amikor nem rövidítette le a tárgyalási időközt és az ellenkérelem elmulasztásának a Pp. 497. §-ának
(3)bekezdése szerinti, a kereset nem vitatottnak tekintése jogkövetkezményét alkalmazta. [18] Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére ezért jogszabályi lehetőség nem volt, erre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §-ának
(2)bekezdése alapján, az ügy érdemét nem érintve, helybenhagyta. [19] Az alperes fellebbezése eredményre nem vezetett, ezért az Itv. 62. §-ának
(1)bekezdés e) pontja alapján tárgyi illeték-feljegyzési jogos perben feljegyzett, az Itv. 39. §-a
(3)bekezdésének c) pontja és 46. §-ának
(1)bekezdése szerinti összegű fellebbezési illeték megfizetésére az ítélőtábla a Pp. 499. §-ának
(1)bekezdése és a 102. §-ának
(1)bekezdése alapján a kiadót kötelezte a polgári és közigazgatási bírósági eljárás során meg nem fizetett illeték és állam által előlegezett költség megfizetéséről szóló 30/2017. (XII.27.) IM rendelet 3. §-ának
(2)és
(2a)bekezdése által meghatározottak szerint. [20] A Pp. 83. §-ának
(1)bekezdése és 499. §-ának
(1)bekezdése alapján kötelezte továbbá az ítélőtábla a kiadót az alperes másodfokú pervesztességre tekintettel a felperes javára a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 2. §-a
(1)bekezdésének a) pontja alapján meghatározott, a peradatok alapján megfelelően igazolt, az ellenkérelem elkészítésére 4 óra számításával 640 euró + áfa ügyvédi munkadíj, mint másodfokú perköltség megfizetésére. Debrecen, 2024. november 12. Dr. Pribula László s.k. a tanács elnöke, előadó, Dr. Gárdosi Judit s.k. bíró, Dr. Árok Krisztián s.k. bíró