← Magyarország

Bhar.492/2021/6 – Szegedi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Megalapozott tényállás esetén a másodfokú eljárásban nincs lehetőség a bizonyítékok eltérő értékelésére és eltérő tényállás megállapítására. Szegedi Ítélőtábla Bhar.I.492/2021/

  1. A Szegedi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság a Szegeden,
  2. január
  3. napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő í t é l e t e t: A csődbűncselekmény bűntette és más bűncselekmények miatt I.rendű vádlott neve és társai ellen indult büntetőügyben a Szolnoki Törvényszék
  4. május
  5. napján meghozott 1.Bf.449/2020/
  6. számú ítéletének XI.rendű vádlott neve XI. rendű és XIV.rendű vádlott neve XIV. rendű vádlottra vonatkozó részét megváltoztatja az alábbiak szerint. A vádlottak közbizalom elleni bűncselekményét bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének [
  7. évi IV. törvény
  8. §

(1)bekezdés c) pont] minősíti. XI.rendű vádlott neve XI. rendű vádlottat az ellene sikkasztás bűntette [1978. évi IV. törvény 317. §
(1)bekezdés 1. fordulat,
(4)bekezdés a) pont], XIV.rendű vádlott neve XIV. rendű vádlottat az ellene csődbűncselekmény bűntette [1978. évi IV. törvény 290. §
(1)bekezdés b) pont 1. fordulat,
(2)bekezdés] miatt emelt vád alól felmenti. A vádlottakkal szemben a pénzbüntetés kiszabását és a vagyonelkobzás elrendelését mellőzi. XI.rendű vádlott neve XI. és XIV.rendű vádlott neve XIV. rendű vádlottakat megrovásban részesíti. Szegedi Ítélőtábla 1.Bhar.492/2021/
  1. 2 Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A Szolnoki Járásbíróság a
  2. október
  3. napján kihirdetett 12.B.636/2015/
  4. számú ítéletével XI.rendű vádlott neve XI. rendű vádlottat társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette [
  5. évi IV. törvény
  6. §
(1)bekezdés c) pont] miatt 2 évre próbára bocsátotta. [2] A XI. rendű vádlottat az ellene sikkasztás bűntette [Btk. 372. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés a) pont] miatt emelt vád alól felmentette. [3] XIV.rendű vádlott neve XIV. rendű vádlottat társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette [1978. évi IV. törvény 274. §
(1)bekezdés c) pont] miatt 2 évre próbára bocsátotta. [4] A XIV. rendű vádlottat az ellene csődbűncselekmény bűntette [Btk. 404. §
(2)bekezdés a) pont,
(1)bekezdés a) pont
  1. fordulat] miatt emelt vád alól felmentette. [5] Az elsőfokú ítélettel szemben fellebbezést jelentettek be: [6] az ügyészség XI.rendű vádlott neve XI. rendű vádlott terhére súlyosítás érdekében, továbbá a sikkasztás bűntettének vádja alóli felmentés, részbeni megalapozatlanság okából, e bűncselekményben a bűnösség megállapítása, valamint téves minősítés, a közbizalom elleni bűncselekmény elbíráláskori törvény szerinti minősítése, pénzbüntetés kiszabása és 1.543.095,- forint vagyonelkobzás alkalmazása, [7] XIV.rendű vádlott neve XIV. rendű vádlott terhére súlyosítás érdekében, továbbá a csődbűncselekmény bűntettének vádja alóli felmentés, részbeni megalapozatlanság miatt, e bűncselekményben a bűnösség megállapítása, valamint téves minősítés, a közbizalom elleni bűncselekmény elbíráláskori törvény szerinti minősítése, pénzbüntetés kiszabása és 2.891.260,- forint vagyonelkobzás alkalmazása végett. [8] Az írásba foglalt ítélet kézhezvétele után az ügyészség a XI. és XIV. rendű vádlott vonatkozásában eljárási szabálysértés – indokolási kötelezettség elmulasztása – miatt az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta. [9] Fellebbezett továbbá XIV.rendű vádlott neve XIV. rendű vádlott és védője a közokirat-hamisítás bűntette vonatkozásában felmentés érdekében. A fellebbezést a másodfokú eljárásban a vádlott és védő visszavonta, egyben az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték. Szegedi Ítélőtábla 1.Bhar.492/2021/
  2. 3 [10] A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség 2.B.136/2020/1-
  3. szám alatt az ügyészség fellebbezését módosított tartalommal tartotta fenn. Indítványozta XI.rendű vádlott neve XI. rendű vádlott bűnösségének sikkasztás bűntettében történő megállapítását, a közokirat-hamisítás bűntette bűnsegédként elkövetettnek történő minősítését, halmazati büntetésként pénzbüntetés kiszabását az elbíráláskori törvény alkalmazása mellett és 1.543.
  4. forint összegre vagyonelkobzás elrendelését. [11] XIV.rendű vádlott neve XIV. rendű vádlott bűnösségének csődbűncselekmény bűntettében történő megállapítását, a közokirat-hamisítás bűntette bűnsegédként elkövetettnek történő minősítését, halmazati büntetésként pénzbüntetés kiszabását és az elbíráláskori törvény alkalmazását, valamint 1.037.787,- forint összegre vagyonelkobzás elrendelését, ezzel összefüggésben a II/
  5. és II/
  6. tényállási pont esetében eltérő tényállás megállapítását részbeni megalapozatlanság miatt [Be.
  7. §
(2)bekezdés d) pont], annak kiküszöbölése érdekében. [12] A Szolnoki Törvényszék a
  1. május
  2. napján kihirdetett 1.Bf.449/2020/
  3. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta: [13] XI.rendű vádlott neve XI. rendű vádlott vonatkozásában a társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettét bűnsegédként elkövetettnek [Btk.
  4. §
(1)bekezdés c) pont] minősítette. [14] A XI. rendű vádlott bűnösségét sikkasztás bűntettében [Btk. 372. §
(1)bekezdés 1. fordulat,
(3)bekezdés a) pont] is megállapította. [15] A XI. rendű vádlottat halmazati büntetésül a próbára bocsátás mellőzésével 200 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. Az egy napi tétel összegét 1.000,- forintban állapította meg és az így kiszabott 200.000,- forint pénzbüntetés meg nem fizetése esetén fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni. Egyben a XI. rendű vádlott vonatkozásában 1.543.095,- forint vagyonelkobzást rendelt el. [16] XIV.rendű vádlott neve XIV. rendű vádlott vonatkozásában a társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettét bűnsegédként elkövetettnek [Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pont] minősítette. [17] A XIV. rendű vádlott bűnösségét csődbűncselekmény bűntettében [Btk. 404. §
(2)bekezdés a) pont,
(1)bekezdés a) pont
  1. fordulat] is megállapította. [18] A XIV. rendű vádlottat halmazati büntetésül a próbára bocsátás mellőzésével 350 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. Az egy napi tétel összegét 1.000,- forintban állapította meg és az így kiszabott 350.000,- forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni, valamint a XIV. rendű vádlott vonatkozásában 2.891.260,- forint vagyonelkobzást rendelt el. [19] A másodfokú bíróság ítéletével szemben fellebbezést jelentett be: Szegedi Ítélőtábla 1.Bhar.492/2021/
  2. 4 [20] XI.rendű vádlott neve XI. rendű vádlott és védője a sikkasztás bűntettében a bűnösség megállapítása miatt, felmentés, [21] XIV.rendű vádlott neve XIV. rendű vádlott és védője a csődbűncselekmény bűntette vonatkozásában eltérő tényállás megállapítása, felmentés és a vagyonelkobzás mellőzése érdekében. [22] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.270/2015/
  3. szám alatt indítványozta, hogy az ítélőtábla a másodfokú ítéletet a Be.
  4. §
(1),
(2),
(3)bekezdés a) pontja alapján – figyelemmel a Be. 590. §
(5)bekezdés a)-c) pontjára – bírálja felül az azt megelőző első- és másodfokú eljárással együtt, utalva arra, hogy a bíróságok a perrendi szabályokat megtartva folytatták le az eljárást és nem sértettek olyan eljárási szabályt, ami az első- vagy a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését eredményezné. [23] A fellebbviteli főügyészség utalt arra, hogy a másodfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy az elsőfokú ítélet a XI. rendű és a XIV. rendű vádlottat érintő tényállás tekintetében részben megalapozatlan, mert az elsőfokú bíróság a megállapított tényekből további tényre helytelenül következtetett [Be. 592. §
(2)bekezdés d) pont]. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság a Be. 593. §
(1)bekezdés c) pontja alapján a részbeni megalapozatlanságot kiküszöbölte akként, hogy az elsőfokú bíróság logikailag hibás ténybeli következtetésével szemben a II/
  1. és a II/
  2. tényállási részek vonatkozásában eltérő tényállás megállapítására látott lehetőséget. Utalt arra a bírói gyakorlatra, mely szerint az eltérő tényállás megállapításának alapvető feltétele, hogy maga a tényállás megalapozatlan legyen (BJD 8349). A részleges megalapozatlanság körében utalt az EBH2019.B.
  3. jogesetre. [24] Álláspontja szerint a másodfokú bíróság ítéleti tényállása hiánytalan és megalapozott, az a XI. és XIV. rendű vádlottak védekezésével szembenálló részében a bizonyítékok okszerű mérlegelésén alapul, mely a harmadfokú eljárásban is irányadó a Be.
  4. §
(1)bekezdése alapján. [25] A jogi indokolás kiegészítése mellett indítványozta, hogy az ítélőtábla a másodfokú bíróság ítéletének fellebbezések folytán felülbírált részét hagyja helyben. [26] XI.rendű vádlott neve XI. rendű vádlott védője fellebbezése írásbeli indokolásában kifejtett álláspontja szerint a másodfokú bíróság megsértette a Be. 619. §
(1)bekezdésében írtakat, mivel a felülmérlegelés tilalmába ütközően állapított meg eltérő tényállást és jutott arra a téves álláspontra, hogy a XI. rendű vádlott elkövette a sikkasztás bűntettét. [27] Utalt arra, hogy a bizonyítási teher helyes értelmezésével a vádnak kellett volna kétségek nélkül igazolnia, hogy az 1.543.000,- forint nem lett a társaság érdekében felhasználva, illetve hogy ez az összeg az üzletrész értékesítésekor a társaság házipénztárában volt. Ennek bizonyítása viszont elmaradt. [28] Indítványozta, hogy az ítélőtábla a másodfokú ítéletet változtassa meg és XI.rendű vádlott neve XI. rendű vádlottat a sikkasztás bűntettének vádja alól mentse fel. Szegedi Ítélőtábla 1.Bhar.492/2021/
  1. 5 [29] XIV.rendű vádlott neve XIV. rendű vádlott védője fellebbezése írásbeli indokolásában hivatkozott arra, hogy olyan eljárási szabálysértés nem történt, amely a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését indokolná. A harmadfokú bíróságnak a másodfokú ítélet tényállásának fellebbezéssel érintett része megalapozottságát kell vizsgálnia. [30] Álláspontja szerint a jelen ügyben a másodfokú bíróság eltérő tényállás megállapítása és erre alapított döntése kizárólag az elsőfokú bizonyítékértékelés eredményével kapcsolatos kritikaként értékelhető, amely azonban nem megalapozatlansági ok. [31] A másodfokú bíróság bizonyítást nem vett fel, az elsőfokú eljárásban lefolytatott bizonyítás alapján vont le más ténybeli következtetéseket. Ugyanakkor az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás XIV.rendű vádlott neve XIV. rendű vádlott esetében megalapozott volt és az elsőfokú bíróság nem vétett olyan hibát, amely döntését megalapozatlanná tette volna. A másodfokú bíróság eljárása a Be.
  2. §
(2)bekezdése szerinti felülmérlegelés tilalmába ütközik. [32] Indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállással egyező tényállást állapítson meg, XIV.rendű vádlott neve XIV. rendű vádlottat mentse fel a csődbűncselekmény bűntette alól és mellőzze a 2.891.260,- forint összegű vagyonelkobzást. [33] Az ítélőtábla XI.rendű vádlott neve XI. rendű vádlott és védője, valamint XIV.rendű vádlott neve XIV. rendű vádlott és védője által bejelentett fellebbezéseket alaposnak ítélte. [34] A harmadfokú bíróság a másodfokú ítéletet és az azt megelőző első- és másodfokú eljárást a 2017. évi XC. törvény (Be.) 618. §
(1),
(2)és
(3)bekezdés a) pontja alapján – figyelemmel a Be. 590. §
(5)bekezdés a)-c) pontjára – bírálta felül. [35] Ennek során megállapította, hogy az első- és másodfokú bíróság az eljárást a perrendi szabályok betartásával folytatta le, olyan eljárási szabálysértés nem történt, ami az első- vagy a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését eredményezte volna. [36] Az ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az általa lefolytatott bizonyítás eredményeképpen megalapozott tényállást állapított meg. [37] A Be. 591. §
(1)bekezdése értelmében a másodfokú bíróság a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, kivéve, ha az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan. [38] A másodfokú bíróság helytelenül jutott arra a következtetésre, hogy az elsőfokú ítélet tényállása megalapozatlan, e körben általános megfogalmazásokat tartalmazott az indokolása a másodfokú ítélet [61] bekezdésében. Szegedi Ítélőtábla 1.Bhar.492/2021/
  1. 6 [39] A jelen fellebbezéssel érintett vádlottak vonatkozásában a másodfokú bíróság által eszközölt tényállás kiegészítése kizárólag – a II/
  2. tényállási pontnál az érték összegének helyesbítését kivéve – ténybeli következtetés volt. [40] A másodfokú bíróság az ügyben nem vett fel bizonyítást, a másodfokú eljárásban nem merült fel újabb bizonyíték. Ebből következően tehát kizárólag azon bizonyítékokat vehette figyelembe, amely bizonyítékok az elsőfokú bíróság által is értékelésre kerültek. [41] A bizonyítékok felülmérlegelését az eljárási törvény tiltja. Ez azt jelenti, hogy a fellebbviteli bíróság nem dönthet másként egy bizonyíték hitelességéről, mint ahogyan az elsőfokú bíróság tette. [42] A másodfokú bíróság határozatában nem jelölte meg, hogy mely tényállási adatokból vont le és milyen helytelen következtetést az elsőfokú bíróság. [43] A másodfokú határozat a [78] bekezdésben utal a II/
  3. tényállást érintő – XIV.rendű vádlott neve XIV. rendű vádlott cselekvősége – megyei főügyészségi álláspontra, mely szerint e vonatkozásban az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat helytelenül mérlegelte, melyből téves ténybeli következtetésre jutott, amikor lehetőséget látott a vádlott felmentésére. [44] A [79] bekezdésben pedig a II/
  4. alatti tényállásra és XI.rendű vádlott neve XI. rendű vádlott magatartása tekintetében jutott az elsőfokú bíróság arra – a nyilvánvalóan a törvényszék által kifogásolt, de le nem írt – következtetésre, hogy az ott írt bűncselekmény nem volt bizonyítható. [45] Megjegyzi az ítélőtábla, hogy a fentiekben ismertetett megyei főügyészségi álláspont a bizonyítékok mérlegelését támadta, ami megalapozott tényállás esetén nem megengedett. [46] Az indokolás további részéből az derült ki, hogy a másodfokú bíróság e körben osztotta a megyei főügyészség ide vonatkozó indítványát – azaz az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat helytelenül értékelte – és ezért került sor a bizonyítékok eltérő értékelésére a másodfokú eljárásban. Ennek bizonyítéka a [89]-[90], illetve [91]-[92] bekezdés, amelyben a másodfokú bíróság újra értékelte a már az elsőfokú bíróság által értékelt bizonyítékokat. [47] Az ítélőtábla álláspontja szerint a másodfokú bíróság ezzel a bizonyítékokat felülmérlegelte és a felülmérlegelés után vonta le az elsőfokú bíróság álláspontjától eltérő ténybeli következtetését. [48] Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla a másodfokú ítélet tényállását a bizonyítást érintő ügyiratok tartalma alapján – figyelemmel a Be.
  5. §
(3)bekezdésére – akként helyesbítette, hogy mellőzte a [72] bekezdés második mondatát, illetőleg a [73] Szegedi Ítélőtábla 1.Bhar.492/2021/
  1. 7 bekezdést. Az így helyesbített tényállás megalapozott és irányadó volt a harmadfokú felülbírálat során. [49] Mivel az így irányadó tényállás szerint (II/6.) nem volt kétséget kizáróan megállapítható, hogy az jogi személy neve 1.543.095,- forint pénzeszközzel rendelkezett a kft. értékesítésekor, illetőleg az, hogy azt XI.rendű vádlott neve XI. rendű vádlott jogtalanul eltulajdonította, ezért az ítélőtábla a XI. rendű vádlottat az ellene sikkasztás bűntette [
  2. évi IV. törvény
  3. §
(1)bekezdés 1. fordulat,
(4)bekezdés a) pont] miatt emelt vád alól a Be. 566. §
(1)bekezdés c) pont
  1. fordulat alapján felmentette. [50] A II/
  2. tényállási pont helyesbített tényállása szerint szintén kétséget kizáróan nem volt bizonyítható, hogy XIV.rendű vádlott neve XIV. rendű vádlott az jogi személy neve2 átruházásakor a társasági vagyont – 2.891.260,- forint pénzeszköz – az új tulajdonosoknak nem adta át és ezzel a bt-t fizetésképtelenné tette, mivel NAV hitelezői igényének kielégítését meghiúsította, ezért az ítélőtábla a XIV. rendű vádlottat az ellene csődbűncselekmény bűntette [
  3. évi IV. törvény
  4. §
(1)bekezdés b) pont 1. fordulat,
(2)bekezdés] miatt emelt vád alól a Be. 566. §
(1)bekezdés c) pont
  1. fordulata alapján felmentette. [51] Nem tévedett a másodfokú bíróság, amikor a közbizalom elleni bűncselekményt bűnsegédként elkövetettnek minősítette. Az e körben kialakult bírói gyakorlatra hivatkozása is helyes. [52] Mivel a harmadfokú bíróság a XI. és XIV. vádlottakat a terhükre rótt sikkasztás bűntette, illetőleg csődbűncselekmény bűntette miatt emelt vád alól felmentette, így már esetükben az elbíráláskori törvény alkalmazása nem eredményez enyhébb elbírálást, ezért az ítélőtábla az elkövetéskor hatályos
  2. évi IV. törvényt alkalmazva a közbizalom elleni bűncselekményeket e törvény alapján minősítette bűnsegédként elkövetett közokirathamisítás bűntettének [
  3. évi IV. törvény
  4. §
(1)bekezdés c) pont], figyelemmel a Be. 590. §
(5)bekezdés c) pontjára is. [53] Ami a büntetés kiszabását illeti: a bűncselekmények elkövetési ideje
  1. október 15., illetőleg
  2. december
  3. napja, amelytől számítva a harmadfokú elbírálásig több mint tizenegy, illetve tíz év, a vádemelés óta is több mint hat és fél év, az elsőfokú ítélet óta pedig több mint két év eltelt, mely hosszú időmúlás a vádlottaknak egyáltalán nem volt felróható. [54] Az átaluk elkövetett bűncselekményt a törvény három évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni, az elsőfokú bíróság a vádlottakat
  4. évben intézkedésként kettő év próbaidőre bocsátotta. [55] Az ítélőtábla álláspontja szerint a fentiekben megjelölt nagyfokú időmúlásra figyelemmel a vádlottak cselekménye a harmadfokú elbírálás időpontjában oly csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legkisebb büntetés vagy más intézkedés alkalmazása is szükségtelen. Szegedi Ítélőtábla 1.Bhar.492/2021/
  5. 8 [56] Ezért a vádlottakat az
  6. évi IV. törvény
  7. §
(1)bekezdése alapján megrovásban részesítette. [57] A megrovással a hatóság a rosszallását fejezi ki és az elkövetőt felhívja, hogy a jövőben tartózkodjék bűncselekmény elkövetésétől. [58] mellőzte. A megrovás mellett a pénzbüntetés kiszabását és a vagyonelkobzás elrendelését [59] A kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla a vádlottak és védők fellebbezését alaposnak ítélve a másodfokú bíróság ítéletének XI.rendű vádlott neve XI. rendű és XIV.rendű vádlott neve XIV. rendű vádlottakra vonatkozó részét a Be. 624. §
(1)és
(2)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta. [60] Az ítélettel szemben a Be. 458. §
(3)bekezdése alapján nincsen helye fellebbezésnek. Szeged,
  1. január
  2. Dr. Benedek Tibor sk. Sefta Márta dr. sk. Dr. Cserháti Ágota sk. a tanács elnöke előadó bíró bíró A Szegedi Ítélőtábla Bhar.I.492/2021/
  3. számú ítélete a mai napon jogerőre emelkedett. Szeged,
  4. január
  5. Dr. Benedek Tibor sk. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.