A határozat elvi tartalma: A fellebbezés benyújtására szolgáló kitöltött űrlap előterjesztése – amennyiben ahhoz a fél nem csatolja a fellebbezését – nem tekinthető hiányos fellebbezésnek, így hiánypótlásnak nincs helye. A tévesen kiadott hiánypótlási felhívásra a fellebbezési határidőn túl benyújtott fellebbezés elkésett, annak visszautasítása jogszerű. A Kúria mint másodfokú bíróság végzés Az ügy száma: Gf.VI.30.023/2026/
- A tanács tagjai: Dr. Simonné dr. Gombos Katalin a tanács elnöke Dr. Tibold Ágnes előadó bíró Dr. Döme Attila bíró Dr. Farkas Antónia bíró Dr. Madarász Anna bíró A felperes: cég1 (cím1) A felperes jogi képviselője: Dr. Botár Ügyvédi Iroda (cím2, ügyintéző: dr. Botár Annamária ügyvéd) Az alperes: cég2 (cím3) Az alperes jogi képviselői: Dr. Csernus Tibor ügyvéd (cím4) A per tárgya: létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása A fellebbezéssel támadott határozatot hozó bíróság neve és a határozat száma: Szegedi Ítélőtábla, Gf.III.30.241/2025/
- Rendelkező rész Kúria VI.Gf.30.023/2026/4 2 A Kúria az ítélőtábla végzését helybenhagyja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A Kecskeméti Törvényszék 7.G.20.394/2024/
- számú ítéletével megállapította, hogy az alperes
- február 6-án kelt létesítő okirata érvénytelen, a felperes
- június 15-én az alperesi társaság 100.000 forint üzletrésztulajdonát adásvétel útján megszerezte. Kötelezte az alperest a változásbejegyzés iránti kérelem Kecskeméti Törvényszék Cégbíróságán történő előterjesztésére. [2] Az alperes jogi képviselője a törvényszék ítéletét
- október 28-án vette át. [3] Az alperes
- november 12-én elektronikus úton a fellebbezés előterjesztéséhez rendszeresített P20-22-02 számú űrlapot nyújtott be, amelyhez mellékletként a törvényszék ítéletét csatolta, ezt külön az űrlapon meg is jelölte. [4] A törvényszék
- november 19-én kelt végzésével arról tájékoztatta az alperest, hogy bár az űrlap adatai alapján fellebbezési szándékot jelentett be, a fellebbezést nem terjesztette elő, ezért felhívta, hogy a végzés kézhezvételétől számított 3 napon belül pótolja. [5] Az alperes a végzést
- december 5-én vette át, és
- december 8-án nyújtotta be a fellebbezését, amelyet a törvényszék felterjesztett az ítélőtáblának. A fellebbezéssel támadott határozat [6] Az ítélőtábla végzésével a fellebbezést a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdése alapján visszautasította. A végzése indokolásában kifejtette, az elektronikus tértivevény szerint a törvényszék ítélete az alperes részére
- október 28-án szabályszerűen kézbesítésre került, ezért a fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő
- november 12-én lejárt. Az alperes
- november 12- Kúria VI.Gf.30.023/2026/4 3 én kizárólag a fellebbezés előterjesztésére rendszeresített nyomtatványt és mellékletként a törvényszék ítéletét nyújtotta be. A törvényszék hiánypótló végzése is utalt arra, az alperes az érdemi döntés ellen fellebbezést a fellebbezési határidőben nem terjesztett elő. A fellebbezés hiányainak pótlására a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján abban az esetben lett volna lehetőség, ha az alperes eredetileg is benyújtott volna jogorvoslati kérelmet. A formanyomtatvány előterjesztése, amelyen kizárólag a beküldő azonosítási adatai, a fellebbezéssel támadott határozatot hozó bíróság megnevezése és a támadott határozat száma, az illeték alapjául szolgáló érték, a fizetendő illeték összege, valamint a peres felek neve kerül feltüntetésre, nem értékelhető olyan jogorvoslati kérelemnek, amely hiánypótlásra szorul. [7] Az alperes ténylegesen a fellebbezés előterjesztésére nyitva álló határidőben jogorvoslati kérelmet az elsőfokú bíróság ítélete ellen nem terjesztett elő, a
- december 8án benyújtott fellebbezése ezért elkésett. A fellebbezés és az észrevétel [8] Az ítélőtábla végzése ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben kérte a végzés hatályon kívül helyezését és az ítélőtábla utasítását fellebbezésének érdemi elbírálásra. Fellebbezésének indokai szerint a P20-as nyomtatvány alkalmazásával megfelelő bírósághoz, megfelelő határidőben történt a fellebbezés előterjesztése. Nem vitatott, hogy tévedésből az ítélet került becsatolásra a nyomtatvány mellékleteként. Utalt arra, hogy az időbélyegző és az elektronikus aláírás tanúsága szerint a fellebbezés elkészült és benyújtásra alkalmas állapotban rendelkezésre állt. A Pp.
- §
(2)bekezdése nem szűkíti le a hiánypótlás lehetőségét, tehát a tévedésből becsatolni mellőzött fellebbezést a hiánypótlási felhívásban foglaltak szerint utóbb elő lehet terjeszteni. [9] A törvényszék azért nem élt a Pp. 366. §
(1)bekezdése szerinti visszautasítási jogkörével, mert nem tekintette a fellebbezést elkésettnek és más visszautasítási ok sem állt fenn. Állította, hogy jelen eljárásban az ítélőtáblának nem volt olyan jogköre, amely lehetővé teszi az elkésettségre hivatkozással a fellebbezés visszautasítását, ezt kizárólag a törvényszék tehette volna meg. [10] Hangsúlyozta, hogy a Pp. a bíróságok számára sem állapít semmilyen eljárási szabályszegést azon esetre, ha a bíróságtól érkező irat nem tartalmazza azon mellékletet, amelyre a megküldött végzés hivatkozik. Ebben az esetben a bíróság a címzett jelzése alapján utóbb a hiányt pótolva megküldi az adminisztrációs tévedésből elmaradt mellékletet, és a végzésben kitűzött határidőt is a pótlólagos megküldéstől veszi figyelembe. [11] A felperes észrevételében – annak tartalma szerint – az ítélőtábla végzésének helybenhagyását kérte. Kúria VI.Gf.30.023/2026/4 4 A Kúria döntése és jogi indokai [12] A Kúria az ítélőtábla végzése ellen benyújtott fellebbezést Pp. 365. §
(2)bekezdés c) pontja alapján bírálta el és megállapította, hogy a fellebbezés nem alapos. [13] A Kúria maradéktalanul egyetértett az ítélőtábla döntésével és annak indokaival, ezért kizárólag a fellebbezésben írtakra tekintettel mutat rá az alábbiakra. [14] Téves az alperes álláspontja, amely szerint az ítélőtáblának azt követően, hogy a törvényszék nem döntött a fellebbezése visszautasításról, nem volt olyan jogköre, amely lehetővé tette ilyen tartalmú döntés meghozatalát. A Pp. 367. §
(1)bekezdése szerint „A másodfokú tanács elnöke az iratoknak a másodfokú bírósághoz történő beérkezése után […] ha a fellebbezést már az elsőfokú bíróságnak vissza kellett volna utasítania, ennek megfelelően határoz”. Az ítélőtáblát tehát a Pp. 367. §
(1)bekezdése hatáskörrel ruházza fel az elsődlegesen elsőfokú bíróság számára előírt intézkedések meghozatalára, így, ha úgy ítéli meg, hogy a fellebbezés elkésett, a – elsőfokú döntés hiányában – Pp. 366. §
(1)bekezdése alapján határozhat a fellebbezés visszautasításáról. Az ítélőtábla ezért nem sértett hatásköri jogszabályt. [15] Az alperes nem vitatta a fellebbezésében, hogy az elsőfokú ítéletet
- október 28án szabályszerűen átvette, ezért a fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő
- november 12-én lejárt, valamint, hogy a fenti határidőn belül a fellebbezés előterjesztésére rendszeresített nyomtatványt és mellékletként a törvényszék ítéletét nyújtotta be. Azt maga sem állította az ítélőtábla végzése ellen benyújtott fellebbezésében, hogy önmagában a kitöltött P20-22-02 számú űrlap fellebbezésnek lenne tekinthető, tehát ténylegesen a fellebbezésre nyitva álló határidőben fellebbezést nem terjesztett elő. [16] A Kúria rögzíti, az űrlapok (nyomtatványok) a bírósághoz benyújtott iratoknál az egységes, strukturált formátumot biztosítják a beadványokhoz, megelőzik a formai hiányosságokat, automatizálják az adatkezelést, és biztosítják az elektronikus benyújtás kompatibilitását. A kiválasztott űrlap típusa feltételezheti az azt benyújtó szándékát. Azonban a fellebbezési kérelmet nélkülöző, egyébként a jelen eljárásra vonatkozó adatokkal kitöltött, illetve fellebbezés előterjesztésére szolgáló formanyomtatvány a másodfokú bíróság helytálló megállapítása szerint fellebbezésnek nem tekinthető, és erre figyelemmel hiányos volta sem állapítható meg. Mindezért helyes a másodfokú bíróság azon megállapítása is, hogy jogorvoslati kérelem hiányában nincs olyan beadvány, amely hiánypótlásra szorulhatna. [17] A Pp.
- §
(1)bekezdése értelmében hiánypótlásnak akkor van helye, ha a beadvány nem felel meg e törvény rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, azaz a hiánypótlási felhívás feltételezi a beadvány benyújtását. Amennyiben az akár adminisztratív tévedésből becsatolni mellőzött fellebbezés hiánypótlás keretében a fellebbezési határidőn túl benyújtható lenne, az a Pp. 147. §
(2)bekezdésébe ütközne, ugyanis Pp. 365. §
(6)bekezdésében megállapított 15 napos fellebbezési határidő mint törvényben megállapított határidő meghosszabbítására a Pp. nem ad lehetőséget. Kúria VI.Gf.30.023/2026/4 5 [18] Erre figyelemmel az alperes
- december 8-án benyújtott fellebbezése elkésett, annak visszautasításáról az ítélőtábla jogszerűen döntött. [19] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria az ítélőtábla fellebbezéssel támadott végzését a Pp.
- § alapján alkalmazandó
- §
(2)bekezdése és 386. §
(4)bekezdése alapján – annak helyes indokaira utalással – helybenhagyta. [20] Mivel a felperes jogi képviselője észrevételében nem számított fel másodfokú perköltséget, így arról a Kúriának nem kellett rendelkeznie. [21] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [22] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Alkalmazott jogszabályok és joggyakorlat [23] 2016. évi CXXX. törvény 366. §
(1)-
(2)bekezdés, 367. §
(1)bekezdés A döntés elvi tartalma [24] A fellebbezés benyújtására szolgáló kitöltött űrlap előterjesztése – amennyiben ahhoz a fél nem csatolja a fellebbezését – nem tekinthető hiányos fellebbezésnek, így hiánypótlásnak nincs helye. A tévesen kiadott hiánypótlási felhívásra a fellebbezési határidőn túl benyújtott fellebbezés elkésett, annak visszautasítása jogszerű. Budapest,
- március
- Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Tibold Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Döme Attila s.k. bíró, Dr. Farkas Antónia s.k. bíró, Dr. Madarász Anna s.k. bíró Kúria VI.Gf.30.023/2026/4 6 A kiadmány hiteléül: S.K. bírósági ügyintéző