Kfv.37184/2025/2 – Kúria

(1)bekezdésébe foglalt követelménynek az a felülvizsgálati kérelem, amelyben nem különül el érthetően, hogy mely okok miatt kéri a fél a befogadást és mely okok miatt tartja jogsértőnek a felülvizsgálni kért bírósági döntést. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.IV.37.184/2025/

1. Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke Dr. Bögös Fruzsina előadó bíró Dr. Dobó Viola bíró Dr. Kalas Tibor bíró Dr. Kiss Árpád Lajos bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: Faragó Ügyvédi Iroda Dr. Faragó Rudolf ügyvéd (cím2) Az alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Jáger Kristóf András kamarai jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészeti ügy Az elsőfokú bíróság jogerős határozata: Szegedi Törvényszék 2.K.701.196/2024/
2. számú ítélete A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A egyéb1 állampolgárságú felperes
3. április
4. napjáig érvényes, munkavállalás célú tartózkodási engedéllyel rendelkezett Magyarországon. A felperes
5. március
6. napján foglalkoztatási célú tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet nyújtott Kúria IV.Kfv.37.184/2025/2 2 be, majd engedélykérelmét visszavonta, amelyre tekintettel az alperes az eljárást 106-34849/14/2024-T. számú végzésével megszüntette. A felperes
7. július
8. napján foglalkoztatási célú tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet terjesztett elő. [2] Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Dél-alföldi Regionális Igazgatóság Engedélyügyi Osztálya
9. július
10. napján kelt 106-3-9626/8/2024-T. számú végzésével a felperes tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról
11. évi XC. törvény (a továbbiakban: Btátv.)
12. § f) pontja és
13. § e) pont ea) alpontja alapján, arra hivatkozva, hogy a felperes tartózkodási engedély iránti kérelmének belföldi benyújtását e törvény nem teszi lehetővé. [3] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 106-T-32868/
14. számú végzésével a felperes fellebbezését elutasította és az elsőfokú végzést helybenhagyta. Végzésének indokolásában kifejtette, hogy a Btátv.
15. §

(1)bekezdése alapján a felperes Magyarországon érvényes tartózkodási engedély birtokában kérelmezhette volna a tartózkodási engedély kiadását, ezzel szemben

1. július
2. napján érvényes tartózkodási engedély hiányában kérelmezte a tartózkodási engedély kiadását, amit a Btátv.
3. §

(1)bekezdése kizár. Emellett pedig a felperes nem felel meg a Btátv. 225. §

1. e)pont
2. ea)alpontja szerinti feltételeknek, mert második alkalommal nyújt be Magyarország területén ismételt foglalkoztatási célból tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet. A kereseti kérelem és az alperes védirata [4] A felperes keresetet nyújtott be az alperes végzése ellen, amelyben annak elsőfokú végzésre kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte. [5] Az alperes védiratában a felperes keresetének elutasítását kérte. A jogerős ítélet [6] Az eljárt bíróság jogerős ítéletével az alperes 106-T-32868/2024. számú végzését az elsőfokú végzésre kiterjedően megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. [7] Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a Btátv. 225. §
3. e)pont
4. ea)alpontja valóban az „első alkalommal nyújtja be” kifejezést használja, azonban a kérelem határozathozatalt megelőző visszavonása a kérelemre induló eljárásokban a kérelmező egyoldalú olyan nyilatkozata, amely a kérelem benyújtására visszamenőleges hatályú. A felperest ugyanis megilleti az eljárást megindító kérelem felett az ügyféli rendelkezési joga mindaddig, amíg a hatóság kérelem tárgyában nem hoz döntést. Így a visszavont kérelmet úgy kell tekinteni, mintha az ügyfél eredetileg sem nyújtotta volna be. Megjegyezte, hogy az ügyben ellenérdekű fél nem volt, így a kérelem visszavonásához más személy hozzájárulására sem volt szükség. Kúria IV.Kfv.37.184/2025/2 3 A felülvizsgálati kérelem [8] A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését, és a kereset elutasítását kérte. [9] Azt állította, hogy a jogerős ítélet sérti a Btátv. 170. §
5. f)pontját és a 225. §
6. e)pont
7. ea)alpontját. [10] Felülvizsgálati kérelmének befogadását a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára alapította. [11] Előadta, hogy a Btátv. 170. §
3. f)pontja lehetővé teszi a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását, ha a kérelem belföldi benyújtását e törvény nem teszi lehetővé. Idézte a Btátv. 225. §
4. e)pont
5. ea)alpontját és rámutatott, ezen jogszabályhely nyelvtani értelmezése alapján megállapítható, hogy a jogalkotó a kérelem (első alkalommal történő) benyújtását határozta meg feltételként. Nem úgy szól tehát a jogszabály, hogy a harmadik országbeli állampolgárnak nem lehet korábban előterjesztett és érdemben elbírált kérelme, a jogszabály szerint a korábbi kérelem előterjesztése már kizáró ok. A jogszabály szövegéből nem következik, hogy a benyújtott kérelmet követően miként kell végződnie az eljárásnak, a jogalkotó erre nem tért ki, így értelemszerűen elegendő a kizáró feltétel teljesítéséhez egy korábban előterjesztett kérelem. [12] Rámutatott, az eljárt bíróság a jogszabály egyértelmű szövegével szemben megfogalmazott értelmezése a korábbi kérelem előterjesztésén túl megkövetelte a kérelem érdemi elbírálásának feltételét is, amit a jogszabály szövege nem tartalmaz. A jogerős ítélet így az ügy érdemére kiható jogszabálysértést, az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegést okozott, mivel a felperes esetében a korábbi kérelem előterjesztése megtörtént, a korábbi kérelem érdemi elbírálására azonban nem került sor az eljárás felperes kérelmére történt visszavonása okán. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A Kúria megállapította, hogy a befogadás feltételei az alábbiak szerint nem állnak fenn. [14] A Kp. 118. §

(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. Kúria IV.Kfv.37.184/2025/2 4 [15] A Kp. 117. §

(4)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [16] A Kúria kiemeli, a Kp. 117. §

(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadásra. A befogadásról döntő bíróság vizsgálja meg, hogy az ügyben olyan kérdés merül-e fel, amely a Kp. 118. §

(1)bekezdésének rendelkezései alá tartozik. A befogadhatóság tárgyában hozandó döntése körében azonban kizárólag a Kp. 118. §

(1)bekezdésében felsorolt befogadási ok(ok) fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, mert arra csupán a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában van törvényes lehetőség (Kfv.IV.37.483/2023/2.) [17] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti befogadási okot a felülvizsgálatot kérő félnek a Kp. 117. §

(4)bekezdése alapján meg kell indokolnia. Erre figyelemmel, ha a fél a befogadhatóság körében arra hivatkozik, hogy az alapvető eljárási jogának sérelme valószínűsíthető, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés történt, az erre irányuló kérelmét a befogadhatóság körében kell megindokolnia, az indokok felülvizsgálati kérelemből való kiválogatása a Kúriára nem hárítható át (Kfv.VII.45.067/2023/2.). [18] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja a befogadás feltételéül a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmét, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegést szabja. A Kúria megállapította, hogy az alperes azon felülvizsgálati állítása, amely szerint az eljárt bíróság a Btátv. 170. §
3. f)pontját és a 225. §
4. e)pont
5. ea)alpontját tévesen értelmezte, nem tesz eleget e befogadási feltételnek, mert a Btátv. rendelkezéseinek esetleges téves értelmezése, nem tekinthető sem a kérelmező alapvető eljárási joga sérelmének, sem az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésnek. A Btátv. alperes által hivatkozott jogszabályi rendelkezéseinek esetleges megsértése az ügy érdemét képezte, vagyis az alperes felülvizsgálati kérelmének befogadása körében a jogerős ítélet érdemét sérelmezte, és nem az eljárási jogainak megsértését. [19] Hangsúlyozza a Kúria, hogy a befogadás tárgyában hozandó döntése során nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kellett vizsgálnia; a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának megalapozásához ezért önmagában nem volt elégséges, hogy az alperes a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet, azt téves jogértelmezésen nyugvónak – tartja. [20] A fentiekben kifejtettekre tekintettel a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy a jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdésére alapítottan megtagadta. Tekintettel a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadására, a Kúria a felperes azonnali jogvédelem iránti kérelmét nem bírálta el. A döntés elvi tartalma Kúria IV.Kfv.37.184/2025/2 5 [21] Nem felel meg a Kp. 118. §

(1)bekezdésébe foglalt követelménynek az a felülvizsgálati kérelem, amelyben nem különül el érthetően, hogy mely okok miatt kéri a fél a befogadást és mely okok miatt tartja jogsértőnek a felülvizsgálni kért bírósági döntést. Záró rész [22] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül határozott. [23] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés

1. a)pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetésről rendelkeznie nem kellett. [24] A végzés ellen a Kp. 116. §
2. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest, 2025. április 15. Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke Dr. Bögös Fruzsina s.k. előadó bíró Dr. Dobó Viola s.k. bíró Dr. Kalas Tibor s.k. bíró Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró A kiadmány hiteléül: