← Magyarország

Kpkf.40846/2021/3 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A fellebbezésben meg kell jelölni azt a jogszabályhelyet, amelyet a fellebbező fél szerint az elsőfokú végzés sért. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.VI.40.846/2021/

  1. A tanács tagjai: Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró A felperes: név1 cím1 Az alperes: Nógrád Megyei Kormányhivatal cím2 Az alperes képviselője: név2 kamarai jogtanácsos A per tárgya: ingatlan-nyilvántartási ügyben indult közigazgatási jogvita A fellebbezést benyújtó fél: felperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Budapesti Környéki Törvényszék
  2. június
  3. napján kelt 16.K.700.790/2021/
  4. számú végzése Rendelkező rész A Kúria a felperes fellebbezését visszautasítja. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Kúria VI.Kpkf.40.846/2021/3-1 2 Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a 302.679/2/2021.02.23 számú határozatával a Mátraszele belterület szám1 és Mátraszele külterület szám2 helyrajzi számú ingatlanokról törölte a név3 javára bejegyzett haszonélvezeti jogot. Az alperesi határozattal szemben a felperes keresetet terjesztett elő a Budapest Környéki Törvényszékhez (a továbbiakban: elsőfokú bíróság). [2] A felperes az elsőfokú bírósághoz
  5. június
  6. napján érkezett beadványában bejelentette, hogy a keresettől eláll. Az elsőfokú végzés [3] Az elsőfokú bíróság a
  7. június
  8. napján kelt
  9. sorszámú végzésével az eljárást megszüntette a közigazgatási perrendtartásról szóló
  10. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  11. §

(1)bekezdés c) pontja alapján. Kötelezte a felperest az az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. §
(1)bekezdése és az 58. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. aa)pontja szerint megállapított 3.000 Ft összegű feljegyzett mérsékelt kereseti illeték megfizetésére az Itv. 38. §
(1)bekezdése, valamint a polgári perrendtarásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(1)bekezdés és a 102. §
(1)bekezdés rendelkezései alapján. A fellebbezés [4] Az elsőfokú végzés illeték fizetésére kötelező rendelkezésével szemben a felperes fellebbezést terjesztett elő, amelyben sérelmezte, hogy annak ellenére kötelezte az elsőfokú bíróság illetékfizetésre, hogy a 24.K.700.295/2021/
  1. számú végzésében arról tájékoztatta, hogy jelen közigazgatási per a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló
  2. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.)
  3. §-a alapján költség-és illetékmentes. [5] Előadta, hogy évek óta változatlan összegű (31.925 Ft) időskori járadékból él, amely jövedelem a megélhetését sem biztosítja, ezért képtelen az illeték megfizetésére. [6] Az alperes a fellebbezésre nem tett észrevételt. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria VI.Kpkf.40.846/2021/3-1 3 [7] A fellebbezés érdemi elbírálására nincs lehetőség. [8] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp.
  4. §
(3)bekezdésében előírt 108. §
(1)bekezdése alapján a fellebbezés keretei között vizsgálta felül. [9] A jogalkotó a Kp. 99. §
(3)bekezdésében előírta, a másodfokú eljárásra az elsőfokú eljárásra és határozatokra vonatkozó szabályokat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni. A Kp. 100. §
(2)bekezdés b) pontja értelmében a fellebbezés a beadványokra vonatkozó általános szabályokon túlmenően tartalmazza a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést, a jogszabály pontos megjelölésével. A Kp. 104. §
(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság a fellebbezés vizsgálata során a keresetlevél vizsgálatának szabályai szerint jár el. Ha a fellebbezés nem felel meg a 100. §
(2)bekezdésében foglaltaknak vagy más okból kiegészítésre, kijavításra szorul, az elnök intézkedik a hiányok pótlása iránt. A 100. §
(2)bekezdés b) pontja tekintetében hiánypótlásnak nincs helye. [10] E törvényhelyek alapján a fellebbezésben pontosan meg kell jelölni azt a jogszabályhelyet, amellyel az elsőfokú bíróság határozata ellentétes. Az elsőfokú eljárásban megvalósult jogszabálysértésre való hivatkozás nem lehet általános, a kérelem indokainak megismétlése vagy fenntartására vonatkozó állítás nem elegendő. A fellebbezésben az elsőfokú végzés jogsértésre történő hivatkozása mellett annak jogszabályi érvekkel való alátámasztása is szükséges. Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott végzése jogorvoslati záradékában megfelelő tájékoztatást nyújtott arról, hogy a fellebbezést jogszabályhelyek megjelölésével szükséges előterjeszteni. [11] A Kúria megállapította, hogy felperes a fellebbezésében egyetlen jogszabályhelyet sem jelölt meg, amely a jogorvoslati kérelme jogalapját képezhette volna. A felperesnek a Szoctv.
  1. § -ára való hivatkozása más perben adott tájékoztatásnak minősül, jogszabálysértés megjelöléseként nem vehető figyelembe, különös tekintettel arra is, hogy a jelen közigazgatási jogvita tárgya nem szociális igazgatási, hanem ingatlan-nyilvántartási tárgyú, amely nem illetékmentes. [12] A jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely pontos megjelölésének elmaradása a fellebbezés - hiánypótlás nélküli - visszautasítása jogkövetkezménnyel jár. [13] A fellebbezés nem pótolható hiányossága okán annak érdemi vizsgálatára a Kúriának nem volt jogszabályi lehetősége. [14] Mindezek folytán a Kúria a felperes fellebbezését a Kp.
  2. §
(1)bekezdés k) pontja, 99. §
(3)bekezdése, 100. §
(2)bekezdés b) pontja és 104. §
(1)bekezdése alapján visszautasította. [15] A Kúria tájékoztatja a felperest, hogy a terhére kiszabott illeték elengedése, illetőleg mérséklése iránti kérelmet terjeszthet elő az állami adóhatóságnál. A döntés rövid tartalma [16] A fellebbezésben meg kell jelölni azt a jogszabályhelyet, amelyet a fellebbező fél szerint az elsőfokú végzés sért. Záró rész Kúria VI.Kpkf.40.846/2021/3-1 4 [17] Az alperesnek a másodfokú eljárásban perköltsége nem merült fel, így arról a Kúriának rendelkeznie nem kellett. [18] A másodfokú eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [19] A Kúria által hozott végzés ellen a Kp. 112. §
(2)bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek, a felülvizsgálatot a
  1. § d) pontja zárja ki. [20] A Kúria a fellebbezést a Kp.
  2. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
  1. október
  2. Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.