← Magyarország

Pkf.24856/2021/3 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A fellebbezést vissza kell utasítani, ha a fél azt - tájékoztatása ellenére - jogi képviselő nélkül nyújtja be. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Pkf.III.24.856/2021/

  1. szám A tanács tagjai: Dr. Döme Attila a tanács elnöke Dr. Farkas Antónia előadó bíró Salamonné dr. Piltz Judit bíró A felperes: felperes neve Az alperesek: I. rendű II. rendű III. rendű A per tárgya: személyiségi jog megsértése A fellebbezést benyújtó fél: felperes A fellebbezéssel támadott határozat száma: Ítélőtábla Pkf.III.20.276/2021/
  2. Rendelkező rész A Kúria a felperes fellebbezését visszautasítja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A döntés előzményei [1] A cselekvőképességet korlátozó gondnokság hatálya alatt álló felperes a Törvényszék előtt, személyesen eljárva egyrészt közigazgatási pert, másrészt törvényszéki hatáskörbe tartozó polgári pert kezdeményező kereseti kérelmet terjesztett elő. A keresetlevél a közigazgatási pert kezdeményező kereseti kérelem tárgyában érkeztetésre és iktatásra került a Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma előtt 18.K.701.859/
  3. ügyszámon, és a közigazgatási pert kezdeményező kereseti kérelem tárgyában az eljárás elindult, ezért a törvényszék végzése nem érintette. A törvényszéki hatáskörbe tartozó polgári pert kezdeményező kereseti kérelem tárgyában a keresetlevél – a Törvényszék Közigazgatási Kollégiumának a 18.K.701.859/2020/
  4. számú végzésének rendelkezése alapján – érkeztetésre és iktatásra került a Törvényszék Polgári Kollégiuma előtt, amelynek tárgyában induló polgári perre terjedt ki a törvényszéki végzés rendelkezése. [2] A Törvényszék
  5. sorszámú végzésével a polgári perrendtartásról szóló
  6. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  7. §

(1)bekezdés l) pontja alapján a keresetlevelet visszautasította. Tájékoztatta a felperest arról, hogy a perorvoslati eljárás során a jogi képviselet kötelező, illetve a lakóhelye szerint illetékes megyei kormányhivatalnál mint jogi Kúria III.Pkf.24.856/2021/3 2 segítségnyújtó szolgálatnál pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjeszthet elő. [3] A Törvényszék végzésével szemben a felperes határidőben nem terjesztett elő fellebbezést, ezért a
  1. sorszámú végzése
  2. szeptember 30-án jogerőre emelkedett. [4] A felperes a végzés ellen személyesen eljárva – a jogerő beállta után több mint 8 hónappal -
  3. június 9-én terjesztett elő fellebbezést, amelyet a törvényszék
  4. sorszámú végzésével visszautasított, és abban tájékoztatta a felperest arról, hogy a fellebbezési eljárásban a jogi képviselet kötelező, és ha fellebbezési kérelmét jogi képviselő közreműködése nélkül személyesen nyújtja be, akkor azt a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. [5] A törvényszék
  5. sorszámú végzése ellen a felperes személyesen eljárva terjesztett elő fellebbezést. [6] A Ítélőtábla a felperes fellebbezését igazolási kérelemnek is tekintette, és azt, valamint a fellebbezést visszautasította. A végzésében tájékoztatta a felperest arról, hogy a fellebbezési eljárásban kötelező a jogi képviselet, és ha fellebbezési kérelmét jogi képviselő közreműködése nélkül személyesen nyújtja be, akkor azt a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül vissza fogja utasítani. [7] Az ítélőtábla határozatának perorvoslati részében tájékoztatta a felperest, hogy a Kúria előtti fellebbezési eljárásban kötelező a jogi képviselet, valamint figyelmeztette a felperest, amennyiben fellebbezését jogi képviselő közreműködése nélkül nyújtja be, azt a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül vissza fogja utasítani. [8] Az ítélőtábla
  6. sorszámú végzése ellen a felperes jogi képviselő közreműködése nélkül, személyesen eljárva terjesztett elő fellebbezést. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A fellebbezés érdemi elbírálásra nem alkalmas. [10] A Pp.
  7. §
(1)bekezdése szerint a peres eljárás során a jogi képviselet kötelező, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik. A hivatkozott jogszabályhely
(2)bekezdése szerint törvény eltérő rendelkezése hiányában nem kötelező a jogi képviselet a járásbíróság hatáskörébe tartozó perekben ‒ ideértve a fellebbezési és perújítási eljárást is ‒, valamint a járásbíróság hatáskörébe tartozó perrel összefüggő felülvizsgálati eljárásban az ellenkérelmet előterjesztő fél számára. [11] A Pp. 74. §
(1)bekezdése értelmében, ha a peres eljárás bármely szakaszában a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata ‒ ha e törvény a jogi képviselet hiányához más jogkövetkezményt nem fűz ‒ hatálytalan, úgy kell tekinteni, hogy a fél perbeli cselekményt, nyilatkozatot egyáltalán nem tesz, kivéve, ha törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja. A hivatkozott jogszabályhely
(3)bekezdése szerint, ha a perorvoslati kérelmet előterjesztő fél perorvoslati kérelmét nem jogi képviselő útján nyújtja be ‒ annak ellenére, hogy a jogi Kúria III.Pkf.24.856/2021/3 3 képviselet szükségességéről a bíróság a perorvoslattal megtámadható határozatban tájékoztatta ‒, a perorvoslati kérelmet a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. [12] Fentiek alapján jelen ügyben a Kúria előtti fellebbezési eljárásban kötelező a jogi képviselet, amelyről az ítélőtábla
  1. sorszámú végzésében azzal a figyelmeztetéssel tájékoztatta a felperest, hogy amennyiben fellebbezését jogi képviselő közreműködése nélkül nyújtja be, azt a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül vissza fogja utasítani. [13] A felperes fellebbezése a fentieken túl érdemi elbírálásra azért sem alkalmas, mert a törvényszék
  2. sorszámú, a keresetlevelet visszautasító végzése jogerőre emelkedett, és az a Pp.
  3. §
(1)bekezdése értelmében a határozat jogerőre emelkedését követően már nem támadható meg fellebbezéssel. [14] A Pp. 366. §
(1)bekezdése kimondja, ha a fellebbezés elkésett, vagy olyan határozat ellen irányul, amely ellen a fellebbező nem élhet fellebbezéssel, az elsőfokú bíróság a fellebbezést visszautasítja; e végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. Mindezek alapján az ítélőtábla helyesen utasította vissza a felperes fellebbezését és igazolási kérelmét. [15] Mindezekre tekintettel a Kúria a Pp. 364. §-a szerint alkalmazandó, Pp. 74. §
(3)bekezdése alapján, figyelemmel a Pp. 358. §
(1)bekezdésére is a jogi képviselő közreműködése nélkül, személyesen előterjesztett fellebbezést hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasította. Záró rész [16] Az alperesnek a fellebbezési eljárásban nem merült fel költsége, ezért erről a Kúriának nem kellett rendelkeznie. [17] A fellebbezési eljárás az illetékekről szóló 1990. évi CXIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [18] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,
  1. január
  2. Dr. Döme Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Antónia s.k. előadó bíró, Salamonné dr. Piltz Judit s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.