A határozat elvi tartalma: A Btk.
- §-a szerinti törvényi tényállás ún. keretdiszpozíció, annak tartalmát az egyes foglalkozási szabályok töltik ki. Ez azonban nem jelenti, hogy a szabályszegések önmagában, objektíve tesznek felelőssé. Az anyagi jogi bűnösség az alany tudati, gondolati világával függ össze. Azt fejezi ki, hogy az alany tehet a bűncselekményt megvalósító magatartás tanúsításáról és magatartásával előidézett következményekről. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.939/2020/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Márki Zoltán, a tanács elnöke Molnár Ferencné dr., előadó bíró Dr. Bartkó Levente, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- május
- Az ügy tárgya: foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége Terhelt(ek): Első fok: Dunaújvárosi Járásbíróság, 15.B.247/2016/36., ítélet, tárgyalás,
- november
- Másodfok: Székesfehérvári Törvényszék, 1.Bf.42/2019/4., végzés, nyilvános ülés,
- február
- Kúria 3.Bfv.939/2020/8 2 Az indítvány előterjesztője: Fejér Megyei Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt terhére Rendelkező rész A Kúria a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Fejér Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Dunaújvárosi Járásbíróság 15.B.247/2016/
- számú ítéletét és a Székesfehérvári Törvényszék 1.Bf.42/2019/
- számú végzését hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Dunaújvárosi Járásbíróság a
- november
- napján kelt 15.B.247/2016/
- számú ítéletével a terheltet az ellene foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont] miatt emelt vád alól – bűncselekmény hiányában – felmentette. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Ügyészi fellebbezés alapján eljárva a Székesfehérvári Törvényszék mint másodfokú bíróság a
- február
- napján jogerős 1.Bf.42/2019/
- számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [3] Az eljárt bíróság által megállapított tényállás lényege a következő. A terhelt, mint egyéni vállalkozó
- október 29-én vállalkozási szerződést kötött a Község Önkormányzatával a település területén lévő 52 darab platán- és juharfa ritkítására. A munkafolyamatokat lakott területen végezték. A favágási munkálatokról a lakosokat az önkormányzat plakátok kihelyezésével, és a honlapon közzétett tájékoztatással értesítette. A Kúria 3.Bfv.939/2020/8 3 faluban a terhelt és alkalmi munkavállalói hétvégente végezték a munkát, már hetekkel a balesetet megelőzően is. A terhelt
- november 28-án az 1.,
- és
- számú tanúval a reggeli órákban, 8 óra körül kezdte meg a munkát. A gallyazást egy kosaras személyemelő segítségével végezték, a gép kosarában az
- számú tanú dolgozott, a
- számú tanú a gépkocsi mellett állva irányította a kosarat, miközben ő maga is, a terhelt is figyelte, hogy illetéktelen személyek a munkaterületre ne lépjenek be. A terhelt utasítása alapján a munkaterületet a munkavégzés kezdetén szalaggal zárták le, és favágásra figyelmeztető táblát is elhelyeztek. Azonban mivel a lakosok a szalagot felemelve átbújtak és a munkaterületre bejutottak, a terhelt ezen változtatva olyan lezárást akart létrehozni, amelyen nem jutnak át. Utasítása alapján, amikor elegendő faanyag állt rendelkezésre, a munkaterületet egymástól mintegy 50 méter távolságra, kerítéstől kerítésig kiterjedően, másfél méter magasan, vékonyabb és vastagabb faágakból összeállított torlasszal zárták le. Ekkor a korábban alkalmazott szalagot és táblát bevették, és ezt követően újból a nap folyamán ezeket már nem helyezték el. Az így kialakított torlasz áthatolhatatlan lezárást képzett. 13-14 óra körüli időpontban a sértett a kerítés mentén haladt, majd bejutott a munkaterületre a torlasznak kézi erővel történő elmozdítása módszerével, így a kerítés mentén átbújva a favágási munkaterületen sétált tovább. A
- számú tanú észlelte a sértettet, ezt a terheltnek jelezte is, aki erélyesebb hangon felszólította a sértettet, hogy a területre ne menjen be, mivel fát vágnak. A sértett a terheltre nézett, ezért a terhelt úgy vélte, hogy a felszólítást megértette, aki ezután minden szó nélkül továbbhaladt az ott lakó barátnőjéhez, aki azonban nem tartózkodott otthon, ezért a sértett rövid idő elteltével visszaindult, és a kerítés mellett, a kertek alatt szeretett volna hazajutni. A sértett a torlaszt az utca felől, a jobb oldali részen eltolva ismét bejutott a munkaterületre, amikor 14 óra 30 perckor, 12 méter magasságban egy 10 cm átmérőjű, körülbelül 6-7 méter hosszú gallyat kezdtek meg levágni a törzsről. Míg a terhelt és a
- számú tanú az utca felőli oldalon állt és figyeléssel ellenőrizte a területet, közvetlenül a vágás megkezdése előtt valamennyien körbenéztek, nem láttak senkit, így a munkát az
- számú tanú megkezdte. A sértett ekkor haladt át a területen, és a
- számú tanú háta mögött akart átjutni a másik oldalra a kerítéshez. A
- számú tanú két alkalommal felszólította őt a megállásra, aminek a sértett nem tett eleget, sőt lépteit gyorsította, és miután a
- számú tanú hiába lépett utána és próbálta meg kabátjánál fogva feltartóztatni, a kezei közül kicsúszott a sértett, és belépett az éppen leeső ág alá. A lezuhanó ág a sértett fejét súrolva a vállára zuhant, amelytől a sértett földre esett, és eszméletét vesztette. A sértett a bal felkar és a boka törését, bal oldali halántékcsonttörést, kisterjedésű keményburok alatti bevérzést, valamint a bal oldali singcsonti idegbénulást szenvedett el. A bal váll és a bal könyökízület közepes fokú, a bal csuklóízület közepessúlyos fokú, a bal kézujjak súlyos fokú, valamint a bal bokaízület enyhe-közepes fokú mozgáskorlátozottsága állapítható meg, amely maradandó fogyatékosságként értékelhető, véglegesnek tekinthető, és javulás nem várható. Kúria 3.Bfv.939/2020/8 4 [4] Az eljárt bíróság jogi álláspontja szerint a terhelt kellő figyelmet és körültekintést tanúsított akkor, amikor észlelve, hogy a lakosok a szalaggal lezárt területen áthaladnak, és nem veszik figyelembe a lezárást, akkor más lezárást alkalmazott. Az nem volt előre látható és nem is kellett a terheltnek azzal számolnia, hogy a sértett elmozdítva a lezárást szándékosan bemegy a munkaterületre. A terhelt helyesen mérte fel, hogy más módon kell védekezni az illetéktelen személyek területre való bejutása ellen; tény, hogy a korábbi jelzéseket eltávolította és ez szabályszegés, de ezzel a magatartásával a terhelt nem idézett elő közvetlen veszélyhelyzetet, mivel más módon lezárta a területet. Hivatkozott arra, hogy a terhelt által ágakból kialakított torlaszon – magassága, szélessége és annak kiterjedése miatt – nem lehetett átjutni, a személy- és autóforgalom elől is elzárta és körül határolta a munkaterületet. A biztonságos munkavégzés feltételeit a terhelt és a
- számú tanú figyelőként is biztosította. A bíróság szerint a terhelt mulasztása, közrehatása veszélyhelyzet kialakításában ezért nem állapítható meg, a sértett tevőleges, szándékos magatartása vezetett a veszélyhelyzet kialakulásához és a baleset bekövetkezéséhez. II. [5] A bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a Fejér Megyei Főügyészség BF.324/2020/
- szám alatt
- augusztus
- napján, a Be.
- §
(1)bekezdése alapján, a Be. 649. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpontjában foglalt okból felülvizsgálati indítványt terjesztett elő a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú bíróság új eljárásra való utasítása érdekében. [6] Indokai szerint az eljárt bíróság a terheltet a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével, törvénysértően mentette fel, mivel a vonatkozó jogszabályok téves értelmezése folytán jutott arra a következtetésre, hogy a terhelt nyilvánvaló, többrétű foglalkozási szabályszegése és a bekövetkezett baleset között okozati összefüggés nem állapítható meg. A biztonságos munkaterület kijelölésére, a terület lezárására, figyelmeztető tábla kihelyezésére vonatkozó munkaköri kötelezettségét elmulasztó terhelt nem az eredmény okozásáért, hanem annak meg nem akadályozásáért tehető felelőssé. [7] Az ügyészi álláspont szerint az Erdészeti Biztonsági Szabályzat 4.16. pontja értelmében meg kell határozni a munka tárgya, az alkalmazott felszerelés, technológia függvényében a veszélyeztetett körzetet, míg a 4.17. pont szerint a munka megkezdése előtt gondoskodni kell arról, hogy a veszélyeztetett körzetben a munkát végzőkön kívül senki se tartózkodjon; a közterületen a forgalom elől elzárt, a terület elzárásán kívül jól látható figyelmeztető táblákat kell kihelyezni a következő felirattal „Fakitermeléssel veszélyeztetett terület, belépni tilos!”. Az ügyész szerint az a körülmény, hogy a közterületen tartózkodók közül korábban többen, nem cáfolhatóan a kihelyezett szalagkorlát és figyelmeztető tábla jelzéseit figyelmen kívül hagyták, nem lehet ok a jogszabályban előírt biztonsági intézkedések helyett önkényes megoldás alkalmazására. Annak ellenére, hogy jelzőőr állítása csak lakott területen kívüli munkavégzésre vonatkozóan előírt, jelen esetben ez szintén elvárható lett volna; ugyanakkor a terhelt és munkavállalói tevékenysége nem feleltethető meg a jelzőőri feladatoknak sem. Hivatkozott arra, hogy a terheltnek a szabályzatban foglalt biztonsági előírásokat kellett volna alkalmaznia, így nem fogadható el, hogy a védelmet a munkavédelmi törvény szerinti „más módon” igyekezett biztosítani. A terhelt mulasztása a Kúria 3.Bfv.939/2020/8 5 veszélyhelyzet kialakulásában az ügyész szerint megállapítható, és a sértettnek a gallyakkal körülhatárolt területre való bemenetele legfeljebb közreható okként értékelhető, ez azonban a terhelt büntetőjogi felelősségét nem zárja ki. [8] A Legfőbb Ügyészség BF.883/2020/3. számú átiratában a Fejér Megyei Főügyészség felülvizsgálati indítványát fenntartotta, annak indokait kiegészítette. Utalt arra, hogy a terhelt – az eljárás során véleményét mindvégig fenntartó igazságügyi munkabiztonsági szakértő véleménye alapján – a fakitermelésre vonatkozó biztonsági előírások közül a 4.16. és a 4.17. pontban foglaltakat megszegte. A tevékenység gyakorlásakor e foglalkozási szabályok megszegése azonban nem önmagában alapozza meg a büntetőjogi felelősséget, hanem az anyagi jogi bűnösséggel összefüggésben. A terhelttől az általa végzett foglalkozásra vonatkozó tételes jogi szabályokkal kapcsolatos elvárhatóság tekintetében a mérce objektív, azok betartásáért felel, azok betartása kizárólag a jogszabályban előírtak szerint történhet meg. Az ügyészi álláspont szerint az irányadó tényállás alapján a terhelt tudatos gondatlansága állapítható meg az irányítása alatti munkavégzésre vonatkozó szabályok megszegése tekintetében, és ezáltal olyan helyzetet idézett elő, amely az arra haladó számára veszélyt jelentett, amely mindaddig, amíg a sértett a munkaterületet meg nem közelítette, oda be nem lépett, csupán a baleset lehetőségét hordozta magában, ekként közvetlen volt. A foglalkozási szabályszegéssel okozati összefüggésben a sértett egészségét tényleges sérelem is érte, a veszély közvetlensége ezért is nyilvánvaló. Az ügyész szerint megállapítható tehát, hogy a terhelt gondatlan foglalkozási szabályszegése nem csak a közvetlen veszélyhelyzetet, hanem a sértett maradandó fogyatékosságának minősülő sérülését is eredményezte, ezért az alapügyben eljárt bíróságok a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével mentették fel a terheltet a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége vádja alól. Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot helyezze hatályon kívül, és a Dunaújvárosi Járásbíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására. [9] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a 2020. évi LVIII. törvény 212. §
(1)bekezdésére és
(2)bekezdésére figyelemmel, a Be. 660. §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen bírálta el. III. [10] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [11] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi – és nem pedig ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 648. § a)-d) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [12] A Be. 649. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt felmentésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. Emiatt az Kúria 3.Bfv.939/2020/8 6 ügyész jogosult a jogerős határozat közlésétől számított hat hónapon belül a terhelt terhére felülvizsgálati indítványt előterjeszteni [Be. 651. §
(1)bekezdés, Be. 652. §
(3)bekezdés]. [13] A Székesfehérvári Törvényszék
- február
- napján meghozott és aznap jogerőre emelkedett végzésével helybenhagyta a Dunaújvárosi Járásbíróság elsőfokú ítéletét, amely a terheltet – bűncselekmény hiányában – felmentette az ellene foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségének vádja alól. Az iratokból kitűnően a másodfokú bíróság által
- február
- napján megtartott nyilvános ülésen az ügyész jelen volt, a felülvizsgálati indítvány benyújtására nyitva álló határidő
- február
- napján kezdődött, a Fejér Megyei Főügyészség
- augusztus
- napján nyújtott be az elsőfokú bíróságnál felülvizsgálati indítványt. Ekként a felülvizsgálati indítvány joghatályos. [14] Felülvizsgálatban a felülbírálat az indítványhoz [Be.
- §
(1)bekezdés], a jogerős határozatban megállapított tényálláshoz [Be. 650. §
(2)bekezdés], és főszabályként a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályokhoz [Be. 659. §
(2)bekezdés] kötött. Felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak nincs helye [Be. 659. §
(1)bekezdés]. A jogkövetkeztetések – így jelen esetben a felmentő rendelkezés – helyességének kérdése kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [15] A felülvizsgálati indítvány szerint téves az eljárt bíróság azon álláspontja, mely szerint a terhelt foglalkozási szabályszegése és a bekövetkezett baleset között okozati összefüggés nem állapítható meg. Az ügyész szerint a terhelt gondatlan foglalkozási szabályszegése nem csak közvetlen veszélyhelyzetet, hanem a sértett maradandó fogyatékosságúnak minősülő sérüléseit is eredményezte, a sértetti magatartás pedig közreható okként értékelendő. [16] Ez kétségtelen jogi – nem ténybeli – támadás, a megállapított tényekből vont jogkövetkeztetés kifogásolása. [17] A Kúria általi felülbírálat jelen ügyben tehát annak vizsgálatát igényli, hogy az eljárt bíróságnak az irányadó tényállás alapján a terhelt büntetőjogi felelősségének hiányára vont jogkövetkeztetése megfelel-e a büntető anyagi jog szabályainak. [18] A Btk. 165. §
(1)bekezdése szerint a foglakozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségét követi el, aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz. A 165. §
(2)bekezdés a) pontja szerint pedig a büntetés 3 évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromást, vagy tömegszerencsétlenséget okoz. [19] A bűncselekmény elkövetési magatartása a foglalkozási szabályszegés, amely lehet akár szándékos, akár a kötelezettség elhanyagolásában jelentkező gondatlan magatartás. A szabályszegés megvalósulhat aktív tevőleges magatartással vagy mulasztással is. [20] Az elkövető büntetőjogi felelőssége tehát akkor állapítható meg, ha a foglalkozási szabályt szándékosan, vagy gondatlanul megszegő tevékenységével okozati összefüggésben Kúria 3.Bfv.939/2020/8 7 áll elő más (mások) életének, testi épségének közvetlen veszélybe kerülése, vagy testi sérülése, illetve az elkövető szabályszegő mulasztása folytán – bár erre lehetősége volt – nem akadályozza meg a tényállásszerű eredmény bekövetkezését, feltéve, hogy a káros következmény tekintetében gondatlan bűnössége is fennáll. [21] A Btk.
- §-a szerinti törvényi tényállás ún. keretdiszpozíció, annak tartalmát az egyes foglalkozási szabályok töltik ki. A foglalkozási szabályok tartalmát írott jogi normák, igazgatási szabályok, rendeletek, utasítások, de a szakma általánosságban elfogadott, íratlan szokásszerű szabályai is meghatározhatják. [22] Ez azonban nem jelenti, hogy a szabályszegések önmagában, objektíve tesznek felelőssé. Az anyagi jogi bűnösség az alany tudati, gondolati világával függ össze. Azt fejezi ki, hogy az alany tehet a bűncselekményt megvalósító magatartás tanúsításáról és magatartásával előidézett következményekről. Tehet, mert az elkövetéskor belátta, felismerte magatartása jellegét és annak lehetséges következményeit (eredményét); illetőleg tehet, mert beláthatta volna, felismerhette volna cselekménye jellegét, lehetséges következményeit. A bűnösség tehát a törvényi tényállás tárgyához és tárgyi oldalához (materiális cselekmény esetében az eredményhez) fűződő aktuális pszichikus viszony. [23] Ez a kapcsolat a rágondolásban fejeződik ki. Az alany akkor bűnös, ha az elkövetési magatartás tanúsításakor rágondol a magatartás jellegére és következményére, és ebben a tudatban mégis végrehajtja. [24] A bűnösség azonban nem csak az aktív rágondolásban, hanem a rágondolás hiányában is kifejeződhet, tehát, ha az elkövető az eredményt éppen azért okozza, mert nem gondol magatartása lehetséges következményeire, pedig gondolnia kellett volna. Ez esetben a megkívánt és elvárható rágondolás hiánya róható fel. A szándékosság és a tudatos gondatlanság esetében tehát a rágondolás kimutatható, míg a hanyag gondatlanság esetében éppen a megkövetelt rágondolás hiányáról van szó. [25] Tudatos gondatlanság, ha az elkövető előre látja magatartása következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában. Hanyag gondatlanság pedig, ha azért nem látja előre magatartása következményeit, mert a tőle elvárható körültekintést elmulasztja. [26] A könnyelműség és a hanyagság egyaránt bírói értékelés alá eső kategória. A könnyelműség az alappal bizakodás és az alaptalan bizakodás között helyezkedik el. [27] A könnyelműség (tehát a tudatos gondatlanság) jellemzője, hogy az eredmény lehetőségével számol, de azt nem veszi komolyan; vagy bár komolyan veszi, de el akarja kerülni, ami kifejezésre is jut, viszont magatartása mégis előidézi a sérelmet. A hanyagság esetében az elkövető nem azért bűnös, mert az eredményt nem látta előre, hanem azért, mert előre kellett volna látnia és előre lehetett volna látnia. [28] A tudatosan gondatlanul cselekvő tudata értelmi oldalon, ekként az előrelátása kiterjed Kúria 3.Bfv.939/2020/8 8 – az elkövetési tárgyra (passzív alanyra), valamint – a tárgyi oldali ismérvekre, ekként a cselekményre, azzal elindított okozati kapcsolatra és az eredményre. [29] Az utóbbi kettőre kiterjedő tudat jelentősége a tudatos gondatlanság esetében alapvető. Az ilyen elkövető előre látja a törvényi tényállás szerinti eredmény bekövetkezésének lehetőségét és a magatartásával elindított okozati folyamat lehetséges alakulását. Egyszóval tárgyszerű – ekként uralma alatt tartható – alapja van könnyelműségének, vagyis választási lehetősége észszerűen adott. Ha hiányzik a következmény tényleges előrelátása, akkor legfeljebb a hanyag gondatlanság jöhet szóba, ami a rágondolás hiánya, a tudattalanság, amikor tehát nincs tudat, viszont kellő figyelem és körültekintés mellett megvan a lehetősége. [30] Azt, hogy milyen figyelem volt elvárható, illetve, hogy az elvárható figyelem vagy körültekintés tanúsítása esetén milyen következményt láthatott előre, kétlépcsős gondolati folyamatban fogható meg. [31] Az első egy objektív mérce, az objektív gondossági kötelesség. E mérce körülhatárolása más akkor, amikor valamely foglalkozásról és más, ha magánemberi viszonylatról, tevékenységről van szó. Ehhez képest fogalmazható meg az e törvényi tényállásra tartozó elvárhatóság. [32] A Btk.
- § (korábbi büntetőtörvény szerinti
- §, még korábban az
- évi V. törvény
- §, illetve azt megelőző
- évi XLVIII. törvény szerint
- §) szerinti törvényi tényállás alapján foglalkozás alatt az a tevékenység értendő, amit az elkövető éppen végez. Ezzel kapcsolatos elvárhatóság pedig az, hogy legyen biztonságos, biztonságos pedig az, ami nem kockázatos a másikra. Nem kockázatos az, ami nem tesz ki közvetlen veszélynek mást. Közvetlen veszély akkor valósul meg, amikor az élet, testi épség vagy az egészség sérelmének a helyzetre és a személyre konkretizált reális lehetősége jelentkezik; ha pedig sérülés is bekövetkezik, akkor ez értelemszerűen fennáll. [33] Tehát egyrészt vizsgálni kell, hogy az adott munkavégzés magán, vagy szervezett, ezen belül közös (együttes), vagy irányított. Ha pedig irányított, akkor vizsgálni kell, hogy az irányításért felel-e a terhelt. Másrészt vizsgálni kell, hogy amiért felel, annak elmulasztásából következik-e a közvetlen veszély, illetve a sérelem. [34] A bűnösség megállapítására vonatkozó kifogások esetében tehát arra kell választ adni, hogy volt-e, és ha igen, mi volt a terhelttől elvárható. [35] Az irányadó tényállás szerint – A terheltnek mint egyéni vállalkozónak feladata volt az adott területen a fakivágási munkálatok elvégzése; munkáltatóként feladata és kötelessége volt a biztonságos Kúria 3.Bfv.939/2020/8 9 munkaterület kijelölése, a terület lezárása, figyelmeztető tábla elhelyezése és annak biztosítása, hogy a területen illetéktelen személy ne tartózkodjon. – A munkálatok már a balesetet megelőzően hetekkel korábban is folytak, a munkálatokról az önkormányzat a lakosokat plakátok kihelyezése révén és honlapon közzétett tájékoztatással is értesítette. –
- november 28-án a terhelt utasítása alapján a munkaterületet a munkavégzés kezdetén szalaggal zárták le, és favágásra figyelmeztető táblát is elhelyeztek. – Mivel a lakosok a szalagot felemelve átbújtak és a munkaterületre bejutottak, a terhelt olyan lezárást akart létrehozni, amelyen nem jutnak át. – Utasítása alapján a munkaterületet egymástól mintegy 50 méter távolságra, kerítéstől kerítésig kiterjedően, másfél méter magasan, áthatolhatatlan lezárást képező torlasszal zárták le. A terhelt, az
- és
- számú tanú is figyelte, hogy illetéktelen személyek a munkaterületre ne lépjenek be. [36] E tényekből kitűnően a terhelt – és az általa irányított munkavállalók – mindent megtett, hogy valamennyi olyan magatartást elkerüljön, hogy az adott foglalkozási szabályok által védett érdek sérülést szenvedjen. [37] A munkavégzés kezdetén – a szabályoknak megfelelően – a területet szalaggal lezárta, a figyelmeztető táblát elhelyezte. Amikor azonban észlelte, hogy ez nem nyújt elegendő védelmet és akadályt, mivel a lakosok a szalagot felemelve átbújtak és a munkaterületre bejutottak, olyan torlaszt épített a munkaterület két végén, amely kialakított torlasz áthatolhatatlan lezárást képezett. Mindemellett ő maga, és munkavállalói is figyelték, hogy illetéktelen személyek a munkaterületre ne lépjenek be. [38] Valójában tehát a terhelt, az egyébként szabálykövető magatartást is feltételező helyzetre kialakított foglalkozási szabályok helyébe önmagát, és a valóságban ténylegesen áthatolhatatlan korlátozást jelentő torlaszt állított annak érdekében, hogy a munkaterületre való bejutást megakadályozza. [39] Ehhez képest a tényállásból világosan kitűnik az is, hogy – a sértett a munkaterületre a torlasznak kézi erővel történő elmozdítása módszerével jutott be, a munkaterületen felszólítás és figyelmeztetés ellenére átsétált. – Amikor ezt a
- számú tanú észlelte és a terheltnek jelezte, erélyesebb hangon felszólította a sértettet, hogy ne menjen be, mivel fát vágnak. A sértett ezután minden szó nélkül továbbhaladt. Kúria 3.Bfv.939/2020/8 10 – A visszaúton a sértett a torlaszt a másik oldal felől ismét eltolva, újólag bejutott a munkaterületre; haladása során a
- számú tanú háta mögött akart átjutni a másik oldalra a kerítéshez. – Közvetlenül a vágás megkezdése előtt a terhelt és munkatársai valamennyien körbenéztek, és mivel nem láttak senkit az
- számú tanú a munkát megkezdte. – Amikor a
- számú tanú észlelte a sértettet, két alkalommal felszólította a megállásra, aminek a sértett nem tett eleget, sőt lépteit gyorsította; a
- számú tanú hiába lépett utána és próbálta meg kabátjánál fogva feltartóztatni, a kezei közül kicsúszott a sértett, és belépett az éppen leeső ág alá. [40] A felidézettek alapján az eljárt bíróság helyesen állapította meg a szabályszegéseket, rögzítve azok nyomán az elvárhatóságot, ami egyben azt is jelenti, hogy a terhelt az adott helyzetben minden tőle elvárhatót megtett – a jogszabály által megköveteltnél lényegesen többet –, hogy illetéktelen személyek területre való bejutását, ezáltal közvetlen veszélyhelyzet, vagy sérülés kialakulását megelőzze. [41] Jelen esetben tehát a rágondolás hiánya nem róható fel, ami viszont a már kifejtettek értelmében egyben az alanyi bűnösség hiányát jelenti. Másképpen szólva nem állapítható meg a bűnösségnek olyan tudattartalma, ami következtében tényállásszerű lenne a vádban felrótt cselekmény. [42] Mindez a másik cselekvő személy (sértett) oldaláról vizsgálva egyben azt jelenti – ami jogos védelmi helyzet vagy végszükség esetén is nyilvánvaló –, hogy aki magát sodorja ilyen helyzetbe öntörvényűsége, vakmerősége, illetve olyan magatartása folytán, amelynek elhárítására, ellensúlyozására a foglalkozási szabályok hatálya alatt álló személy nem képes, akkor ilyen elvárás pusztán a foglalkozási szabályok léte folytán adott személlyel szemben nem fogalmazható meg. [43] Ez a kétoldalú vizsgálat, amely a büntetőjogi felelősség fennállása vagy hiánya kérdésének helyes eldöntésére vezet. [44] Nem sértett törvényt az eljárt bíróság, amikor a terheltet az ellene foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségének [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont] miatt emelt vád alól – bűncselekmény hiányában – felmentette. [45] A Kúria a Be. 649. §
(2)bekezdése szerinti olyan további felülvizsgálati okot, melynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles, nem észlelt. IV. Kúria 3.Bfv.939/2020/8 11 [46] Ekként a Kúria a Fejér Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a megtámadott határozatot a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [47] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [48] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
- május
- Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Molnár Ferencné dr. s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró Kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző