A határozat elvi tartalma: A jogkérdés pontos, konkrét megjelölésének hiányában a Kúria közzétett határozatától való eltérés vizsgálata nem lehetséges. A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben nem csak a Kúria közzétett határozatát kell megjelölni, hanem annak azt a részét is, amelytől a felülvizsgálattal támadott ítéleti rendelkezés jogkérdésben eltér. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Gfv.V.30.088/2023/
- Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Cseh Attila előadó bíró Dr. Csesznok Judit Anna bíró Dr. Puskás Péter bíró Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: név kamarai jogtanácsos (cím2) Az alperes: alperes1 (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Lukács Zoltán ügyvéd (cím4) A per tárgya: Kölcsöntartozás megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Szolnoki Törvényszék 1.Pf.20.229/2022/
- számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Jászberényi Járásbíróság 1.P.20.302/2021/
- számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria V.Gfv.30.088/2023/2 2 Indokolás Az engedélyezési kérelem alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes jogelődje és az alperes között
- október 11-én autóvásárlás céljából deviza alapú kölcsönszerződés jött létre. A felperes jogelődje
- május 22-én a kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondta arra hivatkozással, hogy az alperes az elszámolás fordulónapját követően sem tett eleget a fizetési kötelezettségének. Ekkor a felperes jogelődje 2.900.825 forintban tartotta nyilván a tartozást. [2] A felperes jogelődjének beolvadását követően a követelést
- november 14-én a felperesre engedményezték. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] A fizetési meghagyással szembeni ellentmondás folytán perré alakult eljárásban a felperes keresetében az alperes 2.900.015 forint és járulékai megfizetésére kötelezését kérte. [4] Az alperes írásbeli ellenkérelme a kereset elutasítására irányult, annak jogalapját és összegszerűségét egyaránt vitatta. Az elsőfokú és a másodfokú bíróság ítélete [5] Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította. [6] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az ítéletet helybenhagyta. Indokolásában rögzítette, hogy az elsőfokú bíróság az érdemi döntés meghozatalához szükséges bizonyítást lefolytatta, a tényállást helyesen állapította meg, a bizonyítékokat helyesen mérlegelte, azokból helyes következtetést vont le. A felülvizsgálati kérelem [7] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezése mellett elsődlegesen a jogszabályoknak megfelelő, tartalmilag a keresetének helyt adó határozat hozatalát, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Kúria V.Gfv.30.088/2023/2 3 [8] Megsértett jogszabályhelyként a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.)
- §-ának sérelmét állította. Utalt továbbá a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
- évi CLXI. törvény (Bszi.)
- §
(1)bekezdés c) pontjára, 27. §
(1)bekezdésére, 42. §
(1)bekezdésére, 163. §
(1a)és
(1b)bekezdéseire, valamint Magyarország Alaptörvénye
- cikkére. A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem [9] A felülvizsgálat értékhatár miatti kizártsága, valamint az ítéletek egybehangzósága okán a felperes külön beadványban a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet is előterjesztett, amelyben a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(2)bekezdés a) pontja és
(3)bekezdése alapján kérte a jogerős ítélet felülvizsgálatának engedélyezését. [10] Kérelmében ugyancsak az rPtk.
- §-ának sérelmét állította, ezt meghaladóan utalt a felülvizsgálati kérelmében is felsorolt jogszabályhelyekre. [11] Megítélése szerint a jogerős ítéletben nem érvényesült a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekben felmerült egyes elvi kérdések tárgyában született 6/
- számú PJE határozat és a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések tisztességtelenségének megállapítására irányuló indítvány tárgyában hozott 2/
- számú PJE határozat „valós tartalma”, ezáltal az eljárt másodfokú bíróság megszegte a felhívott PJE határozatok alkalmazására vonatkozó jogszabályi kötelezettségét. [12] Kérelmében megjelölte a Kúria Jpe.I.60.015/2021/
- számú jogegységi hatályú határozatát (továbbiakban: JPE határozat), továbbá a Kúria Gfv.VI.30.035/2021/4., Gfv.VI.30.232/2021/4., Gfv.VI.30.350/2021/
- számú ítéleteit, valamint Gfv.VII.30.322/2020/6., Gfv.VI.30.408/2021/2., Gfv.VI.30.443/2021/
- és Gfv.I.30.118/2022/
- számú végzéseit. [13] A JPE határozatból azt a konklúziót vonta le, hogy a perbeli szerződésbe foglalt árfolyamkockázati tájékoztató megfelel a jogszabályoknak, így nem eredményezi a szerződés érvénytelenségét. [14] Sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság ítéletét a Gfv.III.30.247/2022/
- számú, felülvizsgálatot megtagadó végzésére alapította, amelyben a Kúria érdemben nem vizsgálta a tájékoztatás megfelelőségét, az a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (a továbbiakban: BHGY) sem szerepel, következésképpen nem precedensértékű. A Kúria döntése és jogi indokai [15] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem nem megalapozott. [16] A Kúria a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet mindenekelőtt abból a szempontból vizsgálta, hogy a jogerős ítélet jogkérdésben eltér-e a felperes által megjelölt, közzétett kúriai határozatokban foglaltaktól. Ebben az esetben – eltérően az engedélyezés további okaitól – a kérelem teljesítése nem mérlegelhető, a Kúria a felülvizsgálatot köteles engedélyezni [Pp.
- §
(3)bekezdés]. Kúria V.Gfv.30.088/2023/2 4 [17] A felperes előadása szerint a másodfokú bíróság jogkérdésben – nevezetesen az rPtk.
- §-át tévesen értelmezve, azt megsértve – eltért a Kúria közzétett határozatától. [18] Abból a szempontból, hogy az adott ügyben hozott jogerős határozat a Kúria fentebb írtak szerinti közzétett határozatától „jogkérdésben” eltér-e, azt kell vizsgálni, hogy az engedélyezést kérő fél megjelölt-e olyan elvi jelentőségű jogkérdést, amely egy jogszabály rendelkezésének értelmezésével, az alkalmazandó norma alapvető tartalmával, és az ahhoz kapcsolódó esetleges jogkövetkezményekkel összefügg [amint arra a Kúria a felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/
- (VII. 12.) PK vélemény (a továbbiakban: PK vélemény)
- pontjának indokolásában rámutatott]. Ilyen jogkérdés pontos, konkrét megjelölésének hiányában „eltérés” vizsgálata értelemszerűen nem lehetséges. Erre tekintettel a felperes fentebb írt hivatkozása jogkérdéstől eltérésre vonatkozóan nem értelmezhető, következésképpen annak vizsgálatára sem alkalmas, hogy a felülvizsgálattal támadott jogerős határozatot hozó bíróság bármely jogkérdésben eltért volna a Kúria hivatkozott közzétett határozatától (Kúria Gfv.V.30.562/2022/2.). [19] Abban az esetben, ha a fél a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmét a Pp.
- §
(3)bekezdésére, a Kúria közzétett határozatától történő eltérésre alapítja, a Pp. 410. §
(2)bekezdés
- c)pont
- cd)alpontja alapján további tartalmi követelmény, hogy a fél megjelölje a Kúria közzétett határozatát, és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálattal támadott ítéleti rendelkezés jogkérdésben eltér. E feltételnek önmagában nem tesz eleget, ha a fél csupán a közzétett határozat ügyszámát tünteti fel kérelmében. [20] A Kúria a fentieken túlmenően rámutat arra, hogy a felperes a Gfv.VI.30.035/2021/4. és Gfv.VII.30.322/2020/6. számú határozatokat kizárólag a fellebbezésének ismertetése körében tüntette fel, eltérő rész megjelölése nélkül. A Gfv.VI.30.232/2021/4., Gfv.VI.30.350/2021/5. és Gfv.VI.30.443/2021/7. számú határozatoknál – bár azok kérelmének III., indokolás megnevezéssel ellátott szerkezeti egységében szerepelnek –, nem teljesül az eltérés megjelölésének követelménye. A Gfv.VI.30.408/2021/2. számú határozat – a felperes által sem vitatottan – a BHGY-ban nincs közzé téve. A Gfv.I.30.118/2022/10. számú határozathoz fűzött szöveges indokolás nem a perbeli konkrét ügyre vonatkozik, csupán általános szintű, a korlátozott precedensrendszerre vonatkozó állítást tartalmaz. [21] Figyelembe vehető egyedi határozatok hiányában önmagában a jogegységi hatályú határozatra történő, általános kijelentés szintjét meg nem haladó hivatkozás alapján a felülvizsgálat nem volt engedélyezhető. Egyebekben a másodfokú bíróság a jogerős ítélet [24] bekezdésében rögzítette, hogy az elsőfokú bíróság a jogegységi hatályú határozatot és a 2/2014. PJE határozatának 1. pontját is figyelembe vette. [22] A fentebb írt tartalmi hiányosságok miatt a Pp. 409. §
(3)bekezdése szerinti engedélyezés feltételei nem álltak fenn, így e jogszabályhely alapján a felülvizsgálat engedélyezésére nem volt lehetőség. [23] A Kúria a továbbiakban a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet a Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pont első és második fordulata szempontjából, azaz atekintetben vizsgálta, hogy a felperes által előadottak miatt szükséges-e a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének a biztosítása. [24] A Kúria – egyéb határozatai mellett – a fenti PK vélemény
- pontja által is megerősítetten, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatban, az általa a BHGY-ban közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés Kúria V.Gfv.30.088/2023/2 5 megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. Jogkérdés hiányában erre az engedélyezési okra alapítottan sem engedélyezhető a felülvizsgálat. [25] A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [26] A Pp.
- §
(2)bekezdés ca) pontja szerint a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben meg kell jelölni azokat az okokat is, amelyek a joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítása érdekében indokolják a felülvizsgálat befogadásának engedélyezését. Ehhez képest a felperes kérelme e körben semmilyen indokolást nem tartalmazott, a felperes a korábbi gyakorlattól való eltérés indokait nem tüntette fel, így annak érdemi vizsgálatára sem volt lehetőség, így a felülvizsgálat a Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pont első és második fordulata alapján sem volt engedélyezhető. [27] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálatát a Pp. 411. §
(1)és
(2)bekezdésének megfelelően eljárva megtagadta. [28] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. A határozat elvi tartalma [29] A jogkérdés pontos, konkrét megjelölésének hiányában a Kúria közzétett határozatától való eltérés vizsgálata nem lehetséges. A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben nem csak a Kúria közzétett határozatát kell megjelölni, hanem annak azt a részét is, amelytől a felülvizsgálattal támadott ítéleti rendelkezés jogkérdésben eltér. Az alkalmazott jogszabályok [30] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 408. §
(1)-
(2)bekezdés, 409. §
(2)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés, 411. §
(1)-
(2)bekezdés. Budapest,
- április
- Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Cseh Attila s.k. előadó bíró, Dr. Csesznok Judit Anna s.k. bíró, Dr. Puskás Péter s.k. bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró