A határozat elvi tartalma: A nem vitatott peradatok szerint a perfelvétel lezárására az utolsó tárgyalási napon került sor, ezt megelőzően kerültek a felperes részéről benyújtásra a keresetleszállítások, melynek folytán a felperes nem tekinthető pervesztesnek. Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 1.Mf.31.154/2025/
- A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a felperesi képviselő (felperesi ügyvédi iroda címe, ügyintéző: felperesi képviselő neve ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a alperesi képviselő (alperesi képviselő címe, ügyintéző: alperesi képviselő neve ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen jogellenes munkaviszony megszüntetés jogkövetkezményei iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék 27.M.70.409/2024/
- sorszámú ítélete ellen az alperes által
- sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részében helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 55.800 (ötvenötezer-nyolcszáz) forint meg nem fizetett fellebbezési illetéket az esedékességig fizessen meg az Adó- és Vámhatóság illetékbevételi számlája javára. A fellebbezési illetékfizetési kötelezettség e határozat jogerőre emelkedését követő
- napon válik esedékessé. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Ítéleti tényállás [1] Az alperes a
- november 13-án kelt és 14-én közölt felmondással a felperes munkaviszonyát megszüntette a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő magatartása miatt. Kereset és ellenkérelem Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.154/2025/5 2 [2] A felperes végső keresetében kérte az alperes kötelezését 113.578.- forint elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés és 300.000,- forint sérelemdíj megfizetésére. [3] Az alperes ellenkérelmében kérte a kereset elutasítását. Az elsőfokú bíróság döntése [4] Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetnek helyt adva kötelezte az alperest 113.578.- forint elmaradt jövedelem címén járó kártérítés, valamint 300.000,- forint sérelemdíj, továbbá 698.500.- forint perköltség megfizetésére. [5] A határozat indokolásának perköltsége vonatkozó része tartalmazta, hogy az elsőfokú bíróság pervesztessége alapján a polgári perrendtartáról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperest a felperes ügyvédi munkadíjból álló perköltségének megfizetésére, melynek összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pontja alapján határozta meg. Kifejtette az elsőfokú bíróság, hogy az alperes hivatkozása ellenére a Pp. 83. §
(4)bekezdésében foglalt speciális perköltségviselési szabályt az ügyben nem alkalmazható, mert a felperes nem az érdemi, hanem a perfelvételi tárgyalási szakban szállította le a keresetét, ezért a leszállított összeg tekintetében nem minősült pervesztesnek (BH2022.28). Ezen túl az elsőfokú bíróság a Pp. 86. §
(1)bekezdésében foglalt speciális szabály alkalmazására sem látott alapot, mivel az alperes a felperes leszállított keresetében foglalt jogot és kérelmet – bár még perfelvételi szakban, de – nem védekezése előterjesztése nélkül, hanem azt követően ismerte csak el, ezáltal okot adott a perre. Az alperes
- szám alatti ellenkérelem-változtatásában még mind a kártérítés jogalapját, mind a sérelemdíj igényt vitatta. Az elismerésre ezt követően, a
- június 6-i tárgyaláson került sor. Fellebbezés és fellebbezési ellenkérelem [6] Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, kérve az elsőfokú bíróság ítélete perköltségre vonatkozó rendelkezésének megváltoztatását a Pp.
- §
(4)bekezdése alapján. Hivatkozásképpen előadta, hogy a felperes
- december 13-án előterjesztett keresetlevelében még a munkaviszonyának helyreállítását kérte és elsősorban havi 233.200.forint összegű elmaradt munkabér, másodsorban 2.798.400,- forint összegű kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az első tárgyalási napon a felperes személyes meghallgatásakor derült ki, hogy a felperes már
- január
- óta új munkaviszonnyal rendelkezik és ekkor hívta fel az eljáró bíró a felperes figyelmét arra, hogy a 12 havi Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.154/2025/5 3 munkabér nem önálló jogcím, a felperes a tényleges kárt követelheti. Ezen a tárgyaláson az alperes egyezség céljából három havi munkabér összegét ajánlotta fel a felperesnek, aki azt nem fogadta el. A felperes keresetét a következő tárgyalásra módosította, és már nem kérte a munkaviszony helyreállítását, helyette 364.797,- forint megfizetésére és 300.000,- forint sérelemdíj megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A felperes a leszállított módosított kereseti kérelmében ismételten rosszul jelölte meg a munkaviszonyának megszűnését, mert az nem
- november 13-a, hanem december
- napja volt, figyelemmel a felperesnek járó felmondási időre. Ezt a felperes jogi képviselője a második tárgyaláson is csak nyomatékos bírói tájékoztatás után látta be és szállította le újra a kereseti kérelmét 139.360,- forintra, illetve a társadalombiztosítási járulékkal csökkentve, 113.700,- forintra. [7] Az alperes által az első tárgyaláson felajánlott összeg 37%-kal több, mint amit a felperes a többszörösen leszállított kereseti kérelemben kért az alperestől. Az alperes határozott véleménye szerint a felperes eljárása a jóhiszeműség elvét súlyosan sértette. A jogi képviselővel eljárt felperesnek már az első tárgyalás előtt, de legkésőbb az első tárgyaláson módosítania kellett volna a kereseti kérelmét, hiszen azok a tények, amely miatt a felperes a kereseti kérelmét módosította, már az első tárgyalási nap előtt fennálltak, vagyis az, hogy a felperesnek csak
- december 20-tól
- január 3-ig keletkezett elmaradt jövedelemigénye. A felperes és jogi képviselője ezzel a magatartással nemcsak elhúzta a peres eljárást, de mind a felperesnek, mind az alperesnek további költségeket okozott. [8] A felperes – felhívás ellenére – fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A másodfokú bíróság döntése és annak jogi indokai [9] A fellebbezés – az alábbiak szerint – megalapozatlan. [10] A másodfokú bíróság a Pp.
- §
(1)bekezdése szerint eljárva felülbírálati jogkörét az erre irányuló fellebbezési kérelemre és annak korlátai között gyakorolta és nem érintette a fellebbezéssel nem támadott ítéleti rendelkezéseket. [11] A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság perköltség tárgyában hozott döntése megfelelt a jogszabályi rendelkezéseknek, ezért azt a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján – helyes indokai alapján – hagyta helyben. [12] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletében foglaltak szükségtelen megismétlése nélkül az alábbiakra mutat rá: Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.154/2025/5 4 [13] Megalapozatlanul hivatkozott az alperes fellebbezésében a Pp. 83. §
(4)bekezdésének sérelmére. Ezen jogszabályhely szerint, ha a fél az érdemi tárgyalási szakban az önállóan elbírálható követelése összegét leszállította, a leszállított rész tekintetében pervesztesnek kell tekinteni, kivéve, ha a leszállításra azért került sor, mert az ellenfél a követelés egy részét utóbb teljesítette, vagy a fél a perfelvétel lezárásáig önhibáján kívüli okból nem határozhatta meg a követelése mértékét. Helytállóan utalt az elsőfokú bíróság a BH2022.
- és a BDT2024.
- számú bírósági döntések nyomán kialakult bírói gyakorlatra, mely szerint a perfelvételi szakban a felperes a keresetét a pervesztesség kockázata nélkül szállíthatja le, a leszállított rész tekintetében csak akkor kell pervesztesnek tekinteni, ha a követelése összegét az érdemi tárgyalási szakban csökkenti. [14] A nem vitatott peradatok szerint a perfelvétel lezárására az utolsó tárgyalási napon,
- június
- napján került sor, ezt megelőzően kerültek a felperes részéről benyújtásra a keresetleszállítások, melynek folytán a felperes nem tekinthető pervesztesnek. A Pp. külön, a 185.§-ban szabályozza a perfelvétel során történő kereset- és ellenkérelemváltoztatást. A
(4)bekezdésben előírja, hogy a keresetváltoztatás előtti nyilatkozathoz kötődő keresetlevél előterjesztési, illetve perindítási joghatások a perfelvételt lezáró végzés meghozatalával elenyésznek. Miként arra a BDT2024.
- számon közzétett határozat indokolása is utal, „a perfelvételi szak a per kontradiktórius jellegének fő színtere, a „szóváltás” időszaka. A Pp. a per e szakaszában biztosítja a feleknek a peranyag alakítását, támadási és védekezési eszközeiknek a per állása szerinti megfelelő kiegészítését, módosítását.” (Wopera Zsuzsa (szerk.): Nagykommentár a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvényhez). A feleknek tehát a perfelvétel lezárásáig viszonylag szabadon és az ellenfél hozzájárulása nélkül lehetősége van perfelvételi nyilatkozatot előterjeszteni, a korábbiakat változtatni, így a kereset összegszerűségét a pervesztesség kockázata nélkül szállíthatta le a felperes is. [15] Ezen túl a felhívott perbeli cselekmények szükségesek voltak, hiszen a felperes a becsatolt megbízási szerződésben szereplő összegszerűségek alapján a keresetlevél előterjesztésére számított fel 350.000.- forint és ÁFA, összesen 444.500.- forint megbízási díjat, a keresetlevelet pedig a bíróság perfelvételre alkalmasnak találta, és azt az alperes számára kézbesítette. A felperes az ügyben tartott két tárgyalással összefüggésben számított fel kétszer 100.000.- forint és ÁFA, összesen 127.000.- forint perköltséget, az első tárgyalást a bíróság
- február
- napján tartotta, melyen a felperest személyesen meghallgatta, majd a tárgyalás elhalasztásra került az alperes törvényes képviselőjének meghallgatása végett, a második tárgyalásra pedig
- június
- napján került sor. Az alperes
- június 4-i ellenkérelem-változtatásában is vitatta a keresetet, kérve annak elutasítását. Mindezek alapján a perköltség viselés kivételes szabályai, a Pp. 86.§ szabályai nem alkalmazhatóak. [16] Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. Záró rész Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.154/2025/5 5 [17] A felperes perköltséget nem számított fel, fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő, ezért a másodfokú bíróság a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján mellőzte a perköltség tárgyában történő döntéshozatalt. [18] A fellebbezési illeték összege az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 46. §
(1)bekezdésén alapul. A tárgyi költségfeljegyzési perben le nem rótt fellebbezési illeték viselésére az alperes a Pp. 102. §
(1)bekezdése alapján köteles. Tájékoztatja a bíróság az alperest, hogy az illetékeket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 1003200001070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell megfizetnie; megfizetése során közleményként fel kell tüntetni az ítélőtábla megnevezését, az ítélőtábla e határozatának számát és a fizetésre kötelezésre kötelezett adóazonosító számát. [19] A másodfokú bíróság a fellebbezést a Pp. 376. §
(1)bekezdés alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [20] Az ítélet elleni fellebbezést a Pp. 365. §
(2)bekezdése kizárja. Budapest,
- november
- dr. Vajas Sándor s.k. a tanács elnöke dr. Kulisity Mária s.k. előadó bíró dr. Kovács Edit s.k. bíró