A határozat elvi tartalma: Nem fogadható be a felülvizsgálati kérelem, ha a befogadási kérelemben foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.37.449/2026/
- A tanács tagjai: Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke Dr. Hajas Barnabás előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró A felperes: Dunakeszi Város Önkormányzata (cím1) A felperes képviselője: Biczi és Turi Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: Dr. Turi György cím2) Az alperes: Pest Vármegyei Kormányhivatal (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Szilvási Orsolya kamarai jogtanácsos Kúria VI.Kfv.37.449/2026/3-1 Az I. rendű alperesi érdekelt: 2 Név1 (cím4) A II. rendű alperesi érdekelt: Név2 (cím5) A II. rendű alperesi érdekelt Dr. Hatházi Vera Ügyvédi Iroda képviselője: (eljáró ügyvéd: Dr. Neuberger Ákos cím6) A III. rendű alperesi érdekelt: Név3 (cím7) A per tárgya: kisajátítási ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a II. rendű alperesi érdekelt A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Budapest Környéki Törvényszék
- március
- napján kelt 105.K.701.753/2024/
- számú ítélete Rendelkező rész Kúria VI.Kfv.37.449/2026/3-1 3 A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálati kérelem alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes a kisajátításról szóló
- évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.)
- § c) pontjára hivatkozással az alperestől a II. és III. rendű alperesi érdekelt tulajdonában álló, 14800 m² területű, szántó művelési ágú ingatlan kisajátítását kérte. [2] Az alperes által kirendelt igazságügyi szakértői társaság (a továbbiakban: Szakértő1.) a perbeli ingatlan fajlagos forgalmi értékét 3.710 forintban határozta meg, amelyet az alperes döntése alapjául elfogadott, és PE/048/01182-12/
- ügyiratszámú határozatával a kisajátítási kérelemnek helyt adva a felperest a II. és III. rendű alperesi érdekelteknek egyenként 27.454.000 forint kisajátítási kártalanítás megfizetésére kötelezte. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] A felperes keresetében elsődlegesen az alperes határozatának megváltoztatását és a kisajátítási kártalanítás perben kirendelt Szakértő
- szakvéleménye alapján való megállapítását, másodlagosan a határozat megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését és a megismételt eljárásra új szakértő kirendelésének előírását kérte. [4] Állította, hogy a megelőző eljárásban beszerzett szakvélemény aggályos. [5] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte. [6] Kifejtette, hogy a szakvélemény, valamint a Szakértő
- nyilatkozatai együttesen megfelelő alapul szolgáltak a határozata meghozatalához. Kúria VI.Kfv.37.449/2026/3-1 4 [7] Az elsőfokú bíróság a 104.K.701.843/
- számú eljárásban arról rendelkezett, hogy az ügyet mintaperként bírálja el, ezért jelen eljárását felfüggesztette. Az elsőfokú bíróság a mintaperben lefolytatott bizonyítási eljárása alapján irányadónak tekintette a Szakértő
- szakvéleményt megalapozó összehasonlító adatokkal kapcsolatos nyilatkozatát. [8] Az alperesi érdekeltek a perben nem tettek nyilatkozatot. A jogerős ítélet [9] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát úgy változtatta meg, hogy a kisajátítási kártalanítás összegét 16.385.000 (tizenhatmillióháromszáznyolcvanötezer) forintban határozta meg. [10] A jogerős ítélet szerint a Szakértő
- szakvéleménye olyan mértékben hiányos volt, hogy arra ítéleti döntést alapozni nem lehetett, így azt az elsőfokú bíróság aggályosnak tartotta, ezért a felperes indítványára új szakértőt (a továbbiakban: Szakértő2.) rendelt ki. A Szakértő
- az ingatlan kisajátításkori forgalmi értékét mindösszesen 32.770.000 forintban állapította meg. A Szakértő
- szakvéleményének érdemi megállapításait a felperes elfogadta, az alperesi érdekeltek a szakértői véleményre nem tettek észrevételt. Az alperes észrevétele szerint a megelőző eljárásban és a perben beszerzett szakvélemények módszertana nagyon hasonló, alaptalan az a felperesi hivatkozás, hogy a közigazgatási eljárásban nem adóhatósági adatok alapulvételével került meghatározásra a forgalmi érték. Mivel a Szakértő
- szakvéleményében ellenőrizhető módon számot adott azokról a szempontokról, amelyeket figyelembe vett, ezért azt a bíróság elfogadta ítélkezése alapjául. A felülvizsgálati kérelem [11] A II. rendű alperesi érdekelt a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára kötelezését kérte továbbá személyes költségmentesség (illetékmentesség) iránti kérelmet is előterjesztett. [12] Álláspontja szerint a jogerős ítélet az Alaptörvény XXVIII. cikk
(1)bekezdését, a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(7)bekezdését és 75. §
(1)bekezdését sérti. [13] A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjára, a joggyakorlat egységesítésére, valamint
- ad)alpontjára, az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértésre hivatkozva kérte. A joggyakorlat egységesítése körében kifejtette, az az elvi jelentőségű jogkérdés, hogy meddig terjed a bíróság aktív pervezetési és tájékoztatási Kúria VI.Kfv.37.449/2026/3-1 5 kötelezettsége olyan esetekben, amikor a jogi képviselő nélkül eljáró fél nem él kifogással a szakértői vélemény ellen, de a bíróság őt a mulasztás jogkövetkezményeire nem figyelmezteti. Lényeges eljárási szabálysértésként arra hivatkozott, hogy a tájékoztatás elmaradása olyan súlyos eljárási hiba, amely megfosztotta őt a hatékony jogvédelemtől, ami közvetlenül kihatott az ügy érdemére. [14] Felülvizsgálati kérelmében hivatkozott a tényállás tisztázatlanságára és megalapozatlanságára, e körben kitérve arra is, hogy a mintaperben a tulajdonosok nem vehettek részt. A Kúria döntése és jogi indokai [15] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [16] ha A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be,
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [17] A Kúria hangsúlyozza, hogy a Kp. 117. §
(4)bekezdése megköveteli, hogy a fél a felülvizsgálati kérelemben jelölje meg a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – részletesen indokolni nem kell. Mindez azt jelenti, hogy a felülvizsgálatot kérő félnek nem elegendő mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia. Annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy az adott ok(ok)ból miért tartja szükségesnek a felvetett jogkérdés Kúria általi eldöntését. A Kúria ugyanis csak így kerülhet abba a helyzetbe, hogy a fél szempontjait a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról hozandó döntése körében Kúria VI.Kfv.37.449/2026/3-1 6 értékelhesse. [18] A befogadásról döntő bíróság azt vizsgálja meg, hogy az ügyben olyan kérdés merül-e fel, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdésének rendelkezései alá tartozik. A befogadhatóság tárgyában hozandó döntése körében azonban kizárólag a Kp. 118. §
(1)bekezdésében felsorolt befogadási ok(ok) fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, mert arra csupán a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában van törvényes lehetőség (Kfv.IV.37.483/2023/2.). A jogerős határozat fél által állított jogellenességét a Kúria a befogadás során nem vizsgálhatja, mert ezzel megfordítaná a döntései sorrendjét, és a befogadást követő érdemi vizsgálatot előlegezné meg már a befogadási szakaszban (Kfv.VII.37.557/2024/2.). [19] A II. rendű alperesi érdekelt felülvizsgálati kérelme befogadását a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére hivatkozva kérte. [20] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban – akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn (7/2023. Jogegységi határozat). [21] A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. A II. rendű alperesi érdekelt nem tárt fel a bírói gyakorlat megváltoztatását, továbbfejlesztését, felsőbírósági iránymutatást igénylő problémát, egyáltalán nem is utalt a bírói gyakorlatra. E befogadási okkal kapcsolatban előadott érve pusztán a bíróság aktív pervezetési és tájékoztatási kötelezettségével kapcsolatos kérdés megfogalmazására szorítkozott, azonban nem mutatta be, hogy a joggyakorlat egysége megbomlásának veszélye fenyegetne, vagy a kialakult egységes bírósági gyakorlat követése miért nem volna indokolt. Ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján nem tudta befogadni. [22] A Kúria emlékeztet arra, hogy a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja tekintetében a Kp. 117. §
(4)bekezdése részletes indokolási kötelezettséget támaszt. Ezen alpontra való hivatkozás alapján a Kúria töretlen gyakorlata szerint a felülvizsgálati kérelmet előterjesztőt részletes indokolási kötelezettség terheli arra vonatkozóan is, hogy az álláspontja szerinti eljárási szabályszegés miként hatott ki az ügy érdemére. E befogadási ok indokolásának pedig el kell különülnie a felülvizsgálati kérelem érdemi jogi indokaitól (Kfv.VII.37.357/2022/2., Kfv.VII.37.177/2023/2., Kfv.II.37.710/2023/2.). [23] A Kúria megállapította, hogy a II. rendű alperesi érdekelt a Kp. 117. §
(4)bekezdéséből következően részletes és a felülvizsgálati kérelem érdemétől elkülönülő indokolása során mindössze azt adta elő, hogy azzal, hogy a tájékoztatás elmaradása az ügy érdemére kiható súlyos eljárási hiba. A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti indokoknak a felülvizsgálati kérelemből történő kiválogatása a Kúriára nem hárítható át. Kúria VI.Kfv.37.449/2026/3-1 7 (Kfv.VII.37.507/2024/2.) Az idézett jogszabályi rendelkezések figyelembevételével az
- ad)alponttal összefüggésben a kérelem előterjesztőjét a befogadás indokainak előadására vonatkozóan olyan kötelezettség terheli, amely nem teljesíthető a felülvizsgálati kérelem érdemi indokaival, illetve az ott állított jogszabálysértéssel, ugyanis ez utóbbinak a kérelmet előterjesztő befogadási okkal összefüggésben előterjesztett előadásából is ki kell derülnie. [24] Annak vizsgálatára, hogy a jogerős ítélet érdemben helytálló jogkövetkeztetést tartalmaz-e, csupán a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában lehetne törvényes lehetőség. Ezzel szemben a fél alapvető eljárási jogának sérelmére vonatkozó hivatkozás azt teszi lehetővé, hogy a felülvizsgálat során eljáró bíróság kijavítsa azokat a súlyos eljárási szabálysértéseket (miscarriages of justice), amelyek a felülvizsgálattal támadott határozat meghozatalára vezettek. Az ügy érdemére vonatkozó hivatkozások, így a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozatok következményei azonban nyilvánvalóan nem lehetnek ilyenek. A Kúria hangsúlyozza, hogy a befogadhatóság tárgyában hozandó döntése körében kizárólag a Kp. 118. §
(1)bekezdésében felsorolt befogadási okokfennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, mert arra csupán a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában van törvényes lehetőség (Kfv.37.196/2023/2., Kfv.37.562/2023/2.). [25] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. [26] A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása illetékmentes eljárás, ezért a Kúria a személyes költségmetesség (illetékmentesség) tárgyában való határozathozatalt mellőzte. A döntés elvi tartalma [27] Nem fogadható be a felülvizsgálati kérelem, ha a befogadási kérelemben foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét. Záró rész [28] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. Kúria VI.Kfv.37.449/2026/3-1 8 [29] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetéséről rendelkeznie nem kellett. [30] A végzés ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. §
- d)pontja zárja ki. Budapest, 2626. június 22. Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Dr. Hajas Barnabás sk. Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró