← Magyarország

Bfv.44/2025/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: [27] A másodfokú tanácsülés megtartásának feltétele, hogy a másodfokú bíróság a tanácsülésről terheltet és védőjét szabályszerűen értesítse. A terhelt, illetve a védő kitűzött tanácsülésről szóló értesítésének tartalmaznia kell, hogy a kézbesítéstől számított nyolc napon belül nyilvános ülés, vagy tárgyalás kitűzését kérhetik. Törvényesen jár el a másodfokú bíróság tanácsülésen, ha a szabályszerű értesítést követően a terhelt és a védő – a törvényes határidőn belül – az ügy nyilvános ülésen vagy tárgyaláson való elbírálását nem indítványozza. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.44/2025/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Gimesi Ágnes, a tanács elnöke Dr. Schmidt Péter, előadó bíró Dr. Domonyai Alexa, bíró Dr. Gunyecz Zoltán, bíró Dr. Tuba István Krisztián, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. június
  3. Az ügy tárgya: lőfegyverrel visszaélés bűntette Terhelt(ek): terhelt1 Elsőfok: Másodfok: Kaposvári Járásbíróság, 3.B.131/2023/12., ítélet, tárgyalás,
  4. október
  5. Kaposvári Törvényszék, 1.Bf.449/2023/7., ítélet, tanácsülés,
  6. március
  7. Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt terhelt1 ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva, a Kaposvári Járásbíróság 3.B.131/2023/
  8. számú és a Kaposvári Törvényszék mint másodfokú bíróság 1.Bf.449/2023/
  9. számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Kúria 1.Bfv.44/2025/7-I 2 Indokolás [1] I. A Kaposvári Járásbíróság
  10. október
  11. napján meghozott 3.B.131/2023/
  12. számú ítéletében terhelt1 terheltet bűnösnek mondta ki lőfegyverrel visszaélés bűntettében [Btk.
  13. §

(1)bekezdés a) pont
  1. fordulat], ezért őt, mint többszörös visszaesőt 3 év szabadságvesztés büntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatát fegyház fokozatban határozta meg. Megállapította, hogy a terhelt a kiszabott szabadságvesztés büntetésből feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett a lefoglalt lőfegyverek elkobzásáról és kötelezte a terheltet az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. [2] A Kaposvári Törvényszék mint másodfokú bíróság a
  2. március
  3. napján megtartott tanácsülésen meghozott 1.Bf.449/2023/
  4. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 2 évre leszállította, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [3] II. A bíróságok vádról rendelkező jogerős ügydöntő határozatával szemben a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt, amelyben arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság őt és ügyvédjét nem idézte meg, távollétükben folytatta le a másodfokú eljárást. Emiatt – tartalmilag – a másodfokú bíróság határozatának hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság megismételt eljárásra utasítását indítványozta. [4] A Legfőbb Ügyészség BF.90/2025/
  5. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta, és indítványozta, hogy a Kúria a büntetőeljárásról szóló
  6. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
  7. §
(1)bekezdése alapján, a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésén a felülvizsgálati indítvánnyal támadott ítéletet hatályában tartsa fenn. [5] A Legfőbb Ügyészség átiratában kifejtette, hogy a másodfokú bíróság az ügyben valóban tanácsülésen hozta meg ügydöntő határozatát, azonban ennek törvényi feltételei fennálltak, mind a terhelt, mind a védő értesítést kapott arról, hogy a másodfokú bíróság az ügyet tanácsülésen bírálja el, őket szabályszerűen figyelmeztették arra, hogy törvényi határidőn belül nyilvános ülés vagy tárgyalás tartását kérhetik. Ilyen kérelmet sem a terhelt, sem a védője nem terjesztett elő, ezért a másodfokú bíróság törvényesen hozta meg tanácsülésen az ítéletét. [6] III. A terhelt felülvizsgálati indítványa alaptalan. [7] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, melynek a Be. 648. § a)-d) pontjai alapján csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt; eljárási szabálysértés miatt; az Alkotmánybíróság vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv határozata alapján; továbbá a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától való eltérés esetén. [8] A felülvizsgálatra okot adó eljárási jogszabálysértéseket a Be. 649. §
(2)bekezdés a)-
  1. f)pontja kimerítően sorolja fel, tehát a felülvizsgálat lehetősége csak akkor nyílik meg, ha a sérelmezett eljárási szabálysértés ezen okok között szerepel. [9] A Kúria a terhelt felülvizsgálati indítványát annak tartalma szerint a Be. 648. §
  2. b)pontjában és a 649. §
(2)bekezdés d) pontjában meghatározott, a 608. §
(1)bekezdés d) pontjára alapított felülvizsgálati oknak tekintette. [10] A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja kimondja, hogy eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a 607. §
(1)bekezdés b) pontjában, vagy a 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [11] A Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontjára figyelemmel feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés valósul meg, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. Kúria 1.Bfv.44/2025/7-I 3 [12] A Be. 425. §
(3)bekezdésére figyelemmel a nyilvános ülésre a büntetőeljárási törvényben meghatározott eltérésekkel a tárgyalásra vonatkozó rendelkezések az irányadók, ezért az eljárási szabálysértés akkor is megvalósul, ha a bíróság nyilvános ülést tart olyan személy távollétében, akinek a jelenléte a nyilvános ülésen kötelező. [13] A Kúria – a Legfőbb Ügyészség által hivatkozott – Bfv.573/2022/
  1. számú határozatában foglaltak szerint, ha a másodfokú bíróság – akár önhibáján kívüli okból – nem értesíti a védőt az ítélet ellen bejelentett fellebbezés tanácsülésen történő elbírálásáról, a tanácsülés megtartásának törvényi feltételei nem teljesülnek, amely egy tekintet alá esik azzal, mintha a nyilvános ülést szabályszerű idézés hiányában tartotta volna meg a kötelező jelenléttel érintett védő távollétében {Bfv.II.573/2022/
  2. [35] bekezdés, valamint az ott hivatkozottak szerinti további határozatok}. [14] A Legfőbb Ügyészség ugyancsak helyesen hivatkozott a Kúria Bfv.II.793/2022/
  3. számú határozatára, amely a Kúria Bfv.I.1426/2021/
  4. számú határozatára hivatkozással rögzítette, hogy a nyilvános ülés megtartásának a jelenleg hatályos jogszabályi környezetben is feltétele, hogy a másodfokú bíróság a nyilvános ülésről a terheltet szabályszerűen értesítse. A nyilvános ülés megtartása a terhelt távollétében szabályszerű értesítés hiányában akkor is kötelezően hatályon kívül helyezéshez vezető feltétlen eljárási szabálysértés, ha a terhelt meghallgatása a nyilvános ülésen nem szükséges. Csak ez biztosítja ugyanis, hogy a terhelt a jelenléti jogának gyakorlásáról érdemben dönthessen. [15] Az ügy iratai alapján megállapítható, hogy a Kaposvári Törvényszék ennek az értesítési kötelezettségének eleget tett. [16] A Be.
  5. §
(2)bekezdése szerint a másodfokú bíróság tanácsülésen határoz akkor is, ha az ítélet ellen a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést és a tényállás megalapozott, vagy a vádlott terhére bejelentett fellebbezés kizárólag az 583. §
(3)bekezdés
  1. a)vagy
  2. c)pontján alapszik, és nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését az ügyészség, a vádlott, a védő vagy a fellebbező nem indítványozta. [17] Az ügy irataiból megállapítható, hogy a terhelt terhére jelentettek be fellebbezést, az azonban a Be. 583. §
(3)bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelően kizárólag a büntetés súlyosítására irányul. A másodfokú bíróság határozatában az elsőfokú bíróság ítéletét megalapozottnak találta. [18] A másodfokú bíróság a
  1. december
  2. napján kelt 1.Bf.449/2023/
  3. számú értesítő végzése szerint a terheltet és a védőt értesítette a
  4. év március hó
  5. napjának 9 órájára kitűzött másodfokú tanácsülésről azzal, hogy a tanácsülésen nem vehetnek részt, ugyanakkor a kézbesítéstől számított 8 napon belül kérhetik az ügy nyilvános ülésen vagy tárgyaláson való elbírálását. Egyben a törvényszék a főügyészségi indítványt is megküldte részükre. [19] A letöltési igazolás szerint az értesítő végzést a terhelt meghatalmazott védője az elektronikus kézbesítés során
  6. január
  7. napján töltötte le, így az ezen a napon kézbesített. [20] A terhelt részére a
  8. számú értesítő végzés a tértivevény szerint a terhelt cím1 szám alatti címéről „címzett elköltözött” jelzéssel érkezett vissza
  9. január
  10. napján. [21] A törvényszék felhívására a terhelt meghatalmazott védője
  11. január
  12. napján azt a tájékoztatást adta, hogy a terhelt állandó lakcíme cím1 szám, tartózkodási helye cím2, de ezen a címen postaláda nem található. A Kaposvári Törvényszék a
  13. január
  14. napján kelt 1.Bf.449/2023/4/
  15. számú átiratában felhívta a terhelt meghatalmazott védőjét, hogy védencével vegye fel a kapcsolatot annak érdekében, hogy a terhelt személyesen jelenjen meg a törvényszék ügyfélcentrumában a tanácsülésről szóló értesítő és a főügyészségi indítvány átvétele végett. A védő
  16. január
  17. napján arról tájékoztatta a törvényszéket, hogy a Kúria 1.Bfv.44/2025/7-I 4 terhelt az állandó lakcímén a kézbesítési akadályt elhárította, az odaérkező iratokat a jövőben megkapja. [22] A Kaposvári Törvényszéken
  18. január
  19. napján kiállított, 1.Bf.449/2023/
  20. számú hivatalos feljegyzés szerint a terhelt ezen a napon megjelent a törvényszék ügyfélcentrumában, ahol a személyazonosítást követően átadták részére a tanácsülésre kitűzésre vonatkozó ájékoztatót (B-29 jelű értesítőt) és az ügyészi indítványt. A terhelt lakcímkártyája alapján az eljáró bírósági tisztviselő megállapította, hogy a terhelt bejelentett lakcíme a cím1 szám. Kérdésére a terhelt akként nyilatkozott, hogy a korábban tartózkodási helyként megjelölt cím2 számú címen küldeményeket átvenni nem tud, mert nem tudja, melyik postaláda tartozik hozzá és kulccsal sem rendelkezik. A terhelt kérte, hogy ezt a címet a bíróság törölje. A cím1 cím kapcsán pedig azt nyilatkozta, hogy a postánál a küldemény kézbesítése végett megteszi a szükséges intézkedéseket. [23] A terhelt személyes megjelenését is tanúsító tértivevény szerint
  21. január
  22. napján személyesen vette át a Kaposvári Törvényszék 1.Bf.449/2023/
  23. számú végzését, a B29 jelű értesítőt, valamint az ügyészi indítványt. A B-29 jelű értesítő tartalmazta azon tájékoztatást is, hogy a terhelt 8 napon belül kérheti az ügy nyilvános ülésen vagy tárgyaláson való elbírálását. [24] Mindezekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy a terhelt és a védő kitűzött tanácsülésről szóló értesítése szabályszerű volt, azaz a terhelt a felülvizsgálati indítványában állítottakkal ellentétben tudomással bírt a tanácsülés kitűzött időpontjáról, és arról, hogy az átvételtől számított 8 napon belül kérheti az ügy nyilvános ülésen vagy tárgyaláson való elbírálását, amit azonban nem indítványozott. A másodfokú bíróság ezt követően
  24. március
  25. napján a törvénynek megfelelő eljárásrendben hozta meg tanácsülésen a határozatát. [25] A Kúria a Be.
  26. §
(6)bekezdésére figyelemmel felülbírálta a megtámadott határozatot a 649. §
(2)bekezdésében szereplő egyéb felülvizsgálati okok alapján is, azonban ilyen felülvizsgálati ok fennállását nem állapította meg. [26] IV. A határozat elvi tartalma [27] A másodfokú tanácsülés megtartásának feltétele, hogy a másodfokú bíróság a tanácsülésről terheltet és védőjét szabályszerűen értesítse. A terhelt, illetve a védő kitűzött tanácsülésről szóló értesítésének tartalmaznia kell, hogy a kézbesítéstől számított nyolc napon belül nyilvános ülés, vagy tárgyalás kitűzését kérhetik. Törvényesen jár el a másodfokú bíróság tanácsülésen, ha a szabályszerű értesítést követően a terhelt és a védő – a törvényes határidőn belül – az ügy nyilvános ülésen vagy tárgyaláson való elbírálását nem indítványozza. [28] V. Mindezekre tekintettel a Kúria a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján, a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, ezért az azzal támadott ítéleteket hatályában fenntartotta. [29] A Kúria végzése ellen a Be. 6. §
(4)bekezdése értelmében fellebbezésnek, a 650. §
(1)bekezdés b) pontja alapján pedig felülvizsgálatnak nincs helye. [30] A Be. 652. §
(6)bekezdése kimondja, hogy minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. [31] A Be. 652. §
(7)bekezdése szerint felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Kúria 1.Bfv.44/2025/7-I 5 [32] A Be. 656. §
(4)bekezdése szerint az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
  1. június
  2. Dr. Gimesi Ágnes s.k. a tanács elnöke, Dr. Schmidt Péter s.k. előadó bíró, Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró, Dr. Gunyecz Zoltán s.k. bíró, Dr. Tuba István Krisztián s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.