A határozat elvi tartalma: A költségvetés megalkotása az önkormányzatnak mind az Alaptörvényből, mind az Áht.-ból, mind a Hatásköri törvényből eredő törvényi kötelezettsége. A KÚRIA Önkormányzati Tanácsának határozata Az ügy száma: Köm. 5019/2019/
- A tanács tagjai: Dr. Patyi András a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró, Dr. Horváth Tamás bíró Az indítványozó: Budapest Főváros Kormányhivatal (1056 Budapest Váci u. 62-64.) Az indítványozó képviselője: dr. Horváth Zsuzsanna jogtanácsos Az érintett önkormányzat: Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata (1153 Budapest, Bocskai u. 1-3.) Az érintett önkormányzat képviselője: Balázsyné Dr. Kis Ágnes Mária kamarai jogtanácsos Az ügy tárgya: rendeletalkotási kötelezettség elmulasztása Rendelkező rész A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, hogy Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló
- évi XX. törvény
- §
(1)bekezdésének b) pontjából, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 6/C. §
(1)bekezdéséből eredő és 25. §
(1)bekezdésében előírt rendeletalkotási kötelezettségét elmulasztotta, mert nem alkotta meg a
- évi költségvetéséről szóló rendeletét; felhívja a képviselő-testületet, hogy jogalkotási kötelezettségének
- október 11-ig tegyen eleget; elrendeli, hogy a határozat közzétételére az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás Az indítvány alapjául szolgáló tényállás [1] Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: Kormányhivatal) a rendelkezésére álló információk alapján megállapította, hogy Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) nem alkotta meg a
- évi költségvetésről szóló rendeletét, ezzel az államháztartásról szóló
- évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.)
- §
(1)bekezdésében előírt rendeletalkotási kötelezettségét elmulasztotta. [2] Erre tekintettel a Kormányhivatal
- április 15-én kelt törvényességi felhívásában felhívta az Önkormányzatot, hogy jogalkotási kötelezettségének 30 napon belül tegyen eleget. Kúria I.Köm.5.019/2019/4 2 [3] A polgármester
- május 17-án kelt válaszában tájékoztatta a Kormányhivatalt, hogy a – költségvetési rendelettervezet is tartalmazó – napirendet sem az április 25-re összehívott ülésen, sem a május 9-re, majd május 14-re összehívott rendkívüli ülésen a képviselő-testület nem fogadta el, ennek hiányában a javaslatot nem tárgyalta. Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása [4] Mivel a törvényességi felhívásban előírt határidő eredménytelenül telt el, a Kormányhivatal a Kúria Önkormányzati Tanácsához fordult. A közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdése és 149. §
(1)bekezdése alapján indítványozta az Áht. 25. §
(1)bekezdésében előírt rendeletalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítását és határidő tűzésével az önkormányzat kötelezését arra, hogy az előírt eljárásrend betartásával
- évre szóló költségvetési rendeletet fogadjon el. [5] Indítványában a fenti jogszabályhelyen kívül az Alaptörvény
- cikk
(1)bekezdés f) pontjára, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény (a továbbiakban: Hatásköri törvény) 138. §
(1)bekezdés b) pontjára, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
- évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.)
- §
(3)bekezdésére hivatkozott. [6] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Kp. 140. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó 42. §
(1)bekezdése szerint felhívta az érintett Önkormányzatot az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére. [7] Az Önkormányzat védiratában előadta, hogy a jegyző által előkészített rendelettervezetet a polgármester 2019. február 14-én az Áht. 24. §
(3)bekezdésének megfelelően a képviselő-testület ülésére benyújtotta. A tervezet azonban a
- február 26án tartott képviselő-testületi ülésen nem kapta meg az elfogadáshoz szükséges minősített többséget. A módosító javaslatok alapján átdolgozott rendelettervezetet a képviselő-testület március 11-én, majd április 2-án tartott ülésén nem fogadta el, a március 18-ra és április 9-re összehívott üléseken még a napirendet sem fogadta el. A törvényességi felhívást követően, az ismételten átdolgozott költségvetési javaslatot (is) tartalmazó napirendet a képviselő-testület a
- április 25-i, május 9-i és május 14-i rendkívüli ülésein sem fogadta el, ennek hiányában nem tárgyalta a Kormányhivatal törvényességi felhívását, sem a költségvetési rendelet tervezetét. A Kúria döntésének jogi indoka [8] Az indítvány megalapozott. [9] Az Alaptörvény
- cikk
(1)bekezdése „a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között” hatalmazza fel a helyi önkormányzatokat rendeletalkotásra, az f) pontja értelmében „meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik”. Az Alaptörvény 32. cikk
(2)bekezdése szerint „feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot”. A költségvetési rendelet megalkotása tehát közvetlenül az Alaptörvényre visszavezethető jogalkotási felhatalmazást jelent a helyi önkormányzatok számára. [10] A Hatásköri tv. 138. §
(1)bekezdés b) pontja, értelmében: „[a] képviselő-testület gazdálkodási feladata és hatásköre: (...) megalkotja a helyi önkormányzat költségvetéséről szóló rendeletet, illetve az ahhoz kapcsolódó egyéb rendeleteket.” Az Alaptörvény 32. cikk
(1)bekezdése nem hagy kétséget afelől, hogy a helyi önkormányzatok az autonómiájukba Kúria I.Köm.5.019/2019/4 3 tartozó jogaikat törvényi keretek között gyakorolhatják. A költségvetés – gazdálkodási terv – kialakítása és elfogadása ezért a tartalom-meghatározás autonómiája mellett egyben rendeletalkotási kötelezettség is a települési önkormányzat számára. E kötelezettség abból is következik, hogy az Áht. 3. §
(3)bekezdése értelmében az államháztartás önkormányzati alrendszerének egyik eleme a helyi önkormányzat, amely ekként központi költségvetési források felhasználója. Az Áht. által alapelvi szinten megfogalmazott, az átlátható működés biztosításának egyik feltétele pedig az, hogy a helyi önkormányzat a központi költségvetésből származó forrásokat normatív módon rögzítse. Az Áht. 6/C. §
(1)bekezdés első mondatat értelmében a helyi önkormányzat bevételeit és kiadásait a helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza. (Köf.5012/2018/3. [11] Az Áht. a költségvetési rendelet megalkotásának folyamatát [Áht. 24. §
(4)bekezdés] és a rendelet elfogadását határidőhöz köti [Áht. 25. §
(1)bekezdés], melynek értelmében az Önkormányzatnak a költségvetésről szóló rendeletét legkésőbb
- március
- napjáig kellett volna elfogadnia. [12] A hivatkozott rendelkezések alapján a költségvetés megalkotása az Önkormányzatnak mind az Alaptörvényből, mind az Áht.-ból, mind a Hatásköri törvényből eredő törvényi kötelezettsége. Minderre tekintettel a Kúria megállapította, hogy az Önkormányzat törvényből eredő jogalkotási feladatát elmulasztotta, amikor nem alkotta meg a
- évi költségvetését. [13] A Kp.
- § szerint „[ha] a Kúria megállapítja, hogy a helyi önkormányzat a törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségét elmulasztotta, határozatában határidő tűzésével elrendeli, hogy a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének tegyen eleget.” A Kp. alapján a jogkövetkezmény tehát kettős: részben meg kell állapítani a mulasztás tényét, részben pedig határidő tűzésével arra kell kötelezni a helyi önkormányzatot, hogy pótolja mulasztását és alkossa meg a rendeletét. A Kúria felhívta az Önkormányzatot, hogy a törvényen alapuló rendeletalkotási kötelezettségének
- október 11-ig tegyen eleget. Záró rész [14] A Kúria az indítványt a Kp.
- §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. [15] A Kp. 141. §
(4)bekezdése szerint önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálatára irányuló eljárásban a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségüket maguk viselik. [16] A helyben történő közzététel a Kp. 142. §
(3)bekezdésén alapul. [17] A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 139. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó
- § d) pontja és
- §
(2)bekezdése zárja ki. Budapest,
- szeptember
- Dr. Patyi András s. k. a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola s. k. előadó bíró, Dr. Horváth Tamás s.k. bíró