Pf.20523/2022/6 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdése szerint jogszabályban vagy alapító okiratában meghatározott közfeladat ellátására létrejött jogi személy. Alapító okirata szerint közfeladata az alperes elnökének és határozatainak előkészítése és azok végrehajtásáról való gondoskodás, valamint az Országos Bírósági Tanács működésével kapcsolatos ügyviteli feladatok és egyéb jogszabály által a hatáskörébe utalt feladatok ellátása. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.523/2022/6/II 2 [2] A felperes

1. szeptember 20-i adatigénylésével az e-mail cím e-mail címre kérte, hogy az alperes elektronikusan kereshető formában adja ki 2018., 2019.,
2. évekre, valamint
3. év I-VIII. hónapjára vonatkozóan az alábbi adatokat:
4. az alperes elnökének, az alperes elnökhelyetteseinek, az alperes Elnöki Kabinet vezetőjének, az elnöki biztosoknak, valamint az alperes Szervezeti és Működési Szabályzatában (SzMSz) nevesített, illetve az SzMSz
5. mellékletében található alperes szervezeti ábrában szereplő osztály, illetve főosztály elnevezésű szervezeti egységek – ideértve a akadémiát is – vezetőinek (főosztályvezetők, főosztályvezető-helyettesek, osztályvezetők, osztályvezetőhelyettesek), továbbá az alperes egyéb vezető állású dolgozóinak kifizetett céljuttatás összegét;
6. az
7. pontban meghatározott személyeknek kifizetett projektprémium összegét;
8. az
9. pontban meghatározott személyeknek a céljuttatáson és a projektprémiumon kívül a havi rendes fizetésen felül kifizetett egyéb juttatások, így különösen a jutalom, a bónusz, a helyettesítési pénz, valamint a szabadságmegváltás összegét;
10. az
11. pontban meghatározott személyeknek kifizetett céljuttatás, illetve projektprémium esetében a. a céljuttatás, illetve a projektprémium kifizetését lehetővé tévő valamennyi írásba foglalt megállapodást vagy szerződést, illetve az elnevezésétől függetlenül minden olyan iratot, amiből megállapítható a céljuttatás alapjául szolgáló cél, illetőleg a projektprémium alapjául szolgáló projekt; b. a céljuttatás alapjául szolgáló cél, illetőleg a projektprémium alapjául szolgáló projekt megvalósulását, vagy a céljuttatásban, illetve a projektprémiumban részesített személy által történt teljesítését igazoló valamennyi iratot. Kérte, hogy az 1-
12. pontokban írt adatokat az
13. pontban meghatározott személyeket egyenként megnevezve és olyan bontásban adja ki alperes, hogy megállapítható legyen az, hogy az
14. pontban meghatározott egyes személyek személy (név) szerint mekkora összegű céljuttatásban, projektprémiumban, illetve a havi rendes fizetésen felül kifizetett egyéb juttatásban részesültek a fent megjelölt időszakra vonatkozóan. [3]
15. október 1-jén az alperes az adatok kiadását megtagadta azzal az indokkal, hogy azok nem közérdekű és nem közérdekből nyilvános adatok. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló
16. évi CLXII. törvény (Bjt.)
17. §

(2)bekezdésére hivatkozva tájékoztatta a felperest, hogy a költségvetési kiadásokról éves tájékoztatást nyújt a nyilvánosságnak. [4] A felperes keresetével a fentiekben írt adatok kiadására kérte kötelezni az alperest, perköltségigényét az elsőfokú eljárás során a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §

(1)bekezdése alapján 14 munkaórára 30.000 forint + áfa ügyvédi munkadíj mellett összesen 420.000 forint + áfa összegben számította fel. Keresetét az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. CXII. törvény (Infotv.) 3. § 5. és 6. pontjára, 26. § Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.523/2022/6/II 3

(1)-

(2)bekezdésére,

1. §-ára, valamint az Alaptörvény
2. cikk

(2)bekezdésére alapította. Kiemelte, hogy az alperes nem tagadta, hogy a kért adatokat kezeli, továbbá mivel a nem rendszeres személyi juttatások tekintetében az összesített adatot már közzétette, ezért a kért bontásban is bizonyosan rendelkezik a megjelölt adatokkal. Az Infotv. 26. §

(2)bekezdése szerint az alperes vezető állású dolgozóinak neve közérdekből nyilvános adat, a kért adatok egyúttal az alperes közfeladata ellátásával összefüggő egyéb személyes adatok, melyek a gazdálkodására vonatkoznak. Hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.792/2017/

1. számú ítéletére, mely szerint a közfeladatok ellátása során közreműködő személyekkel kapcsolatba hozható, közpénzből finanszírozott jövedelemre vonatkozó ismeretek közérdekből nyilvánosak, ezért megismerhetők. [5] Az alperes Bjt.
2. §

(2)bekezdésére történt hivatkozására a felperes előadta, hogy ezen jogszabály is lehetőséget ad a személyi nyilvántartásban szereplő adatok közérdeken alapuló megismerésére az Infotv. 26. §

(2)bekezdése alapján. Érvelése szerint a közérdekből nyilvános adatok körét az Infotv. nemcsak a

1. §
2. pontjában határozza meg, maga az Infotv. is egy olyan törvény, mely egyes, közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségét közérdekből elrendeli és ezt az adatkört a
3. §

(2)bekezdése definiálja. Így önmagában annak rögzítése, hogy a bíró személyes adata nem közérdekű adat, nem tartalmaz olyan megállapítást, mely korlátozhatná a kereset tárgyát képező adatok nyilvánosságát. A Bjt. 148. §

(2)-

(3)bekezdését értelmezve arra a következtetésre jutott, hogy e rendelkezések a bírókra vonatkozó közérdekből nyilvános adatok körének minimumát jelölik ki. Az itt írt adatok automatikusan, adatigénylés nélkül, közvetlenül a Bjt. alapján megismerhetők, ezzel szemben a bíró egyéb személyes adatai, az Infotv. 26. §

(2)bekezdése folytán nyilvánosak. Ezen érvelését az Alkotmánybíróság 3254/

1. (VII. 17.) számú határozatának indokolásával látta alátámasztottnak. [6] Ugyanezen érvelést fenntartotta az igazságügyi alkalmazottak vonatkozásában is a felperes a keresetében, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló
2. évi LXVIII. törvény (Iasz.)
3. §-a alapján is. Kiemelte, hogy az 1.
4. pontokban foglalt adatok kizárólag közfeladat ellátásával kapcsolatban keletkezhettek, és bár tartalmazhatnak személyes adatokat is, azok közérdekből nyilvános adatok, melyeknek nyilvánosságra hozatalát maga az Infotv. megengedő rendelkezése teszi lehetővé. A perbeli adatok kapcsolódnak az alperes tevékenységéhez, működéséhez, a közpénzek felhasználásához, így a felperesi kérelem az Infotv.
5. §-ában írt célt, azaz a gazdálkodás, a közügyek, az állam működésének átláthatóságát szolgálja. Hivatkozott továbbá a kormánytisztviselők fizetésének és jutalmainak nyilvánossága tárgyában hozott NAIH/2020/1496 (NAIH/2019/7257/2) számú állásfoglalásra is. [7] A felperes nem vitatta az alperes alábbiakban ismertetésre kerülő ellenkérelme körében hivatkozott fővárosi ítélőtáblai 8.Pf.20.004/2013/
6. számú határozatban foglalt indokokat, azonban kifejtette, hogy a felhívott felsőbírósági határozatok nem támasztják alá, hogy kizárólag a bíró neve, szolgálati helye és beosztása minősül közérdekű adatnak. Az ítélőtábla azt mondta ki, hogy ezek az adatok közérdekből nyilvánosak, és az adott perben kiadni kért adatok – melyek egy bírói tanács mentálhigiénés vizsgálatával kapcsolatos adatok voltak – nem nyilvánosak. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.523/2022/6/II 4 [8] A felperes hangsúlyozta keresetében, hogy a kiadni kért adatok nem a bírói ítélkező tevékenységgel állnak összefüggésben, hanem az alperes alapító okiratában meghatározott közfeladata ellátásával. A Bjt.
7. §

(1)bekezdésére hivatkozva kifejtette, hogy az alpereshez beosztott bíró tisztségét megtartja, ám nem ítélkezhet. Az adatokkal érintett személyek bírói, bírósági igazgatási tevékenységet végeznek, feladatellátásuk tehát a bíróságok igazgatásának központi feladataihoz kapcsolódik. Az alperes közfeladatot lát el, ezért nem lehet azt állítani, hogy a vezető beosztású dolgozóinak adott jutalmakra vonatkozó adatai nem kötődnek az alperes közfeladatának ellátásához, mivel ez azt jelentené, hogy az adott személyek munkavégzésüktől függetlenül kapnak juttatást, ez pedig a közpénzek felhasználását ellenőrizhetetlenné tenné. [9] Vitatta, hogy a Fővárosi Törvényszék 22.P.23.611/2018/

1. számú, az alábbiakban ismertetésre kerülő ítélete analógiaként figyelembe vehető jelen per elbírálása során, mert a hivatkozott ügyben, az alpereshez eseti jelleggel beosztott, de ítélkező bírák tevékenységével kapcsolatos adatigénylésről volt szó, jelen per tárgya azonban ettől eltér. Végül arra is hivatkozott, hogy amennyiben vannak személyes adatok a
2. pont szerinti dokumentumokban, azokat az Infotv.
3. §-a alapján az alperes értelemszerűen kitakarhatja, azonban erre tekintettel a 21/
4. (VII.19.) AB határozatra figyelemmel az adatok kiadását általánosságban nem tagadhatja meg. [10] Az alperes a kereset elutasítását kérte, az elsőfokú eljárás során 15 óra ügyvédi munkadíjat és 6000 forint + áfa óradíjat figyelembe véve a 32/
5. (VIII.22) IM rendelet
6. §

(2)bekezdése alapján 90.000 forint + áfa ügyvédi munkadíjban álló perköltséget számított fel. [11] A tényállást kiegészítve előadta, hogy a megismerni kért adatok bírói tisztséget betöltő személyek és igazságügyi alkalmazottak személyes adatai, melyek az érintettek személyi nyilvántartásában is kivétel nélkül szerepelnek. Az adatok nyilvánosságát a Bjt. 148. §

(2)-

(3)bekezdése, valamint az Iasz. 94. §

(1)-

(4)bekezdései korlátozzák, figyelemmel a Kúria Pfv.IV.20.856/2021/

1. számú ítéletében foglalt indokolásra is. Kiindulása szerint az érintettek adatai a Bjt. hivatkozott rendelkezései szerint zárt rendszert alkotnak, e jogszabály kizárólagosan állapítja meg, hogy a bíró személyi nyilvántartásában szereplő adatai közül hozzájárulása nélkül kinek továbbítható adat, így a felperes adatigénylésének teljesítésére nincs lehetőség. Hangsúlyozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.004/2013/
2. számú határozata nyomán a bírák vonatkozásában kizárólag a név, a szolgálati hely és a beosztás közérdekből nyilvános adat. Az Alaptörvény
3. cikke szerinti jogértelmezés alapján a Bjt.
4. §

(2)bekezdésének miniszteri indokolását is figyelembe véve e rendelkezés célja, hogy a bírák egyes személyes adatainak továbbítása a központosított illetmény-számfejtést végző szerv részére biztosított legyen. Az Infotv.

1. §
2. pontja szerinti, közérdekből nyilvános adatok fogalmát úgy értelmezte, hogy ezek olyan adatok, melyek alapvetően nem nyilvánosak, azonban a törvény közérdekből rendeli el nyilvánosságukat, megismerhetőségüket, vagy hozzáférhetővé tételüket. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.523/2022/6/II 5 [12] Az Iasz.
3. §-a alapján arra következtetett, hogy a Bjt. szabályaihoz hasonlóan a jogszabály ugyancsak zárt rendszert alkotva, kizárólagosan állapítja meg, hogy az igazságügyi alkalmazott személyi nyilvántartásában szereplő adatokat hozzájárulása nélkül kinek lehet továbbítani és ezen adatok közül is kizárólag az igazságügyi szerv megnevezése, az igazságügyi alkalmazott neve, munkaköre és elektronikus aláírási jogosultsága, illetve annak típusa minősül közérdekből nyilvános adatnak. További adatai csak az adott személy azonosítására alkalmatlan módon továbbíthatók igazságügyi szerveknek nem minősülő adatigénylők számára. [13] Az Infotv.
4. §

(2)bekezdésére utalva kifejtette az alperes az ellenkérelmében, hogy a per tárgyát képező adatok a bírák közfeladatával, a jogalkalmazással, mint igazságszolgáltatási tevékenységgel nem állnak összefüggésben. A bíró közfeladata az igazságszolgáltatási tevékenység ellátása, e körben független és nem utasítható. E vonatkozásban hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.057/2021/

1. számú ítéletére. Hangsúlyozta, hogy az adatigénylés anonimizált formában, pusztán a beosztás megjelölésével sem teljesíthető, hiszen a felperesnek lehetősége van az adott tisztségeket betöltő személyek azonosítására. A bírákhoz hasonlóan az igazságügyi alkalmazott közfeladata, hogy a bíró irányítása és felügyelete mellett intézze a jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat (Iasz.
2. §

(2)bekezdés), így az igazságügyi alkalmazottak közfeladata is a bírói közfeladatokhoz igazodik. [14] A Kúria Pfv.IV.21.428/

1. számú határozatát idézve hangsúlyozta az alperes, hogy szoros, közvetlen kapcsolatnak kell fennállnia a közfeladat ellátása és a kiadni kért adatok közérdekből nyilvános adatkénti minősítése között, és miután a fentiek szerint a keresetben feltüntetett adatok nem tekinthetők a bírák és igazságügyi alkalmazottak közfeladatának ellátására vonatkozó adatoknak, a kereset nem megalapozott. Hivatkozott továbbá a Fővárosi Törvényszék elsőfokon jogerőre emelkedett 22.P.23.611/2018/
2. számú ítéletére, mely szerint a munkacsoport tagjainak neve és a szerződést kötő személyek neve, beosztása és feladatköre olyan személyes adatoknak minősülnek, melyek nem közérdekből nyilvános adatok. A továbbiakban az alperes kifejtette, hogy az 1-
3. pontban foglalt adatok egy része, azaz maga az összeg közérdekű adat, a másik része viszont személyes adat, s ezeket összekapcsolva, együttesen kell értelmezni és értékelni. [15] Közömbösnek találta, hogy az alpereshez beosztott bíró a Bjt.
4. §

(1)bekezdése szerint nem ítélkezhet, mert a bírói jogállás oszthatatlan, annak értelmezése sem függhet attól, hogy a bíró ideiglenesen az alpereshez van-e beosztva. Hangsúlyozta, hogy a 33/

1. (VII.17.) AB határozat nyomán a bírói szolgálati jogviszony fokozott alkotmányos védelemben részesül, és az, hogy egy bíró időlegesen nem végez ítélkező tevékenységet, jogállásának lényegét, az igazságszolgáltatási közfeladatát nem érinti. Ezt alátámasztandó felhozta, hogy mentelmi joga sem szűnik meg az alpereshez történő beosztással. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.523/2022/6/II 6 [16] Az elsőfokú bíróság az Infotv.
2. § 5.,
3. és
4. pontjaira,
5. §

(1)-

(2)bekezdéseire, 148. §

(2)-

(3)bekezdéseire, az Iasz. 94. §

(1)-

(2),

(2a)és

(2b), valamint

(3)és

(4)bekezdéseire, továbbá az Infotv. 28. §

(1), 30. §

(5), 31. §

(1)-

(3)és

(5)bekezdéseire, a Pp. 265. §-ára, illetve az Alaptörvény I. cikk

(3)bekezdésére, VI. cikk

(3)bekezdésére és 39. cikk

(2)bekezdésére alapított ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül a felperes e-mail cím e-mail címére elektronikusan kereshető formában küldje meg az alperes részére a 2018., a 2019.,

1. évre, valamint
2. év I-VIII. hónapokra vonatkozóan:
3. az alperes elnökének, az alperes elnökhelyetteseinek, az alperes Elnöki Kabinet vezetőjének, az elnöki biztosoknak, valamint az alperes Szervezeti és Működési Szabályzatában (SzMSz) nevesített, illetve az SzMSz
4. mellékletében található alperes szervezeti ábrában szereplő osztály, illetve főosztály elnevezésű szervezeti egységek – ideértve a akadémiát is – vezetőinek (főosztályvezetők, főosztályvezető-helyettesek, osztályvezetők, osztályvezetőhelyettesek), továbbá az alperes egyéb vezető állású dolgozóinak kifizetett céljuttatás összegét;
5. az
6. pontban meghatározott személyeknek kifizetett projektprémium összegét;
7. az
8. pontban meghatározott személyeknek a céljuttatáson és a projektprémiumon kívül a havi rendes fizetésen felül kifizetett egyéb juttatások, így különösen a jutalom, a bónusz, a helyettesítési pénz, valamint a szabadságmegváltás összegét;
9. az
10. pontban meghatározott személyeknek kifizetett céljuttatás, illetve projektprémium esetében a. a céljuttatás, illetve a projektprémium kifizetését lehetővé tévő valamennyi írásba foglalt megállapodást vagy szerződést, illetve az elnevezésétől függetlenül minden olyan iratot, amiből megállapítható a céljuttatás alapjául szolgáló cél, illetőleg a projektprémium alapjául szolgáló projekt; b. a céljuttatás alapjául szolgáló cél, illetőleg a projektprémium alapjául szolgáló projekt megvalósulását, vagy a céljuttatásban, illetve a projektprémiumban részesített személy által történt teljesítését igazoló valamennyi iratot. Az elsőfokú bíróság az alperest akként kötelezte az adatok kiadására, hogy az 1-
11. pontokban kért adatokat az
12. pontban meghatározott személyeket egyenként megnevezve és olyan bontásban adja ki alperes, hogy megállapítható legyen az, hogy az
13. pontban meghatározott egyes személyek személy (név) szerint mekkora összegű céljuttatásban, projektprémiumban, illetve a havi rendes fizetésen felül kifizetett egyéb juttatásban részesültek a 2018., 2019.,
14. évre, valamint
15. év I-VIII. hónapokra vonatkozóan. Feljogosította az alperest, hogy a
16. pont szerint kiadandó okiratokból a tisztviselő jelen ítélet alapján közérdekből nyilvános adatként minősülő adatain kívüli személyes adatait felismerhetetlenné tegye. Ezt meghaladóan a törvényszék a keresetet elutasította és az alperest a felperes részére 420.000, forint + áfa perköltség megfizetésére kötelezte. [17] Kiindulása szerint a felperes keresetét a felek által nem vitatottan közpénz felhasználásával kapcsolatos adatigénylésként terjesztette elő, melyre vonatkozóan az Infotv.
17. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. Rámutatott, hogy abban az esetben, amikor az adat közérdekű jellegének megítélése az adatkezelő mérlegelésétől függ, e mérlegelést szűkítően kell elvégezni a törvény
18. §

(5)bekezdése alapján: a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő közérdeket kell összemérni a nyilvánosság korlátozásához fűződő közérdekkel. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.523/2022/6/II 7 Kiemelte, hogy a kereset olyan igazságügyi alkalmazottakra vonatkozó adatigénylés, akik nem végeznek ítélkezési tevékenységet, az alpereshez beosztott bírók által ellátott közfeladat pedig az alperesi szervezet által végzett közfeladatokhoz, azaz az igazgatási tevékenységhez kötődik. Miután az alperes közpénzből gazdálkodik, az adatigényléssel érintett juttatások ugyancsak közpénznek minősülő olyan kifizetések, melyekről a nyilvánosságot az Alaptörvény 39. cikk

(2)bekezdése és az Infotv. 26. §-ának

(1)bekezdése alapján az alperes köteles tájékoztatni. E tájékoztatási kötelezettsége azonban önmagában nem teszi lehetővé, hogy a felperes által közérdekből nyilvános adatként megismerni kívánt külön juttatások tényleges kifizetése, a kifizetés indokoltsága is ellenőrizhető legyen. [18] Az elsőfokú bíróság osztotta a felperes azon érvelését, hogy a keresettel érintett adatok a központi költségvetési szerv vezető tisztségviselőinek javadalmazásával kapcsolatos adatok és csak a közfeladat ellátásával összefüggésben keletkezett adatok lehetnek nyilvánosak. Megállapítása szerint a felek között nem volt vitatott, hogy a bírák neve, beosztása, munkaköre közérdekből nyilvános adat és ezen adatok nyilvánosságát a törvény rendeli el, a kereset nem is ezek kiadására irányult. A Bjt., az Iasz., valamint az Infotv. 3. § 6. pontja és 26. §

(2)bekezdése értelmezését tekintve az elsőfokú bíróság a felperesi álláspontot osztotta: a hivatkozott törvényi rendelkezések nem tartalmazzák, hogy kizárólag a Bjt., illetve az Iasz. biztosítja a megismerési jogot, ezáltal a törvényi rendelkezésekhez nem lehet azt a szűkítő értelmezést fűzni, hogy az alperesi közfeladat ellátással összefüggően keletkezett egyéb személyes adatok, így a per tárgyát képező adatok ne lennének nyilvánosak. [19] Az elsőfokú bíróság szerint a felperes helyesen érvelt azzal, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.004/2013/8. számú ítéletének indokolásából nem vezethető le, hogy közérdekből nyilvános adatként kizárólag a név, a szolgálati hely és a beosztás megismerhető egy bíró vonatkozásában. A törvény, azaz maga az Infotv. 26. §

(2)bekezdése teszi lehetővé, hogy más személyes adataik is megismerhetők legyenek. Erre utal a Bjt. 148. §

(2)bekezdésének „ha a törvény azt megengedi - egyéb adatairól” fordulata. Az igazságügyi alkalmazottak vonatkozásában ilyen megengedő rendelkezést az Iasz. 94. §

(4)bekezdése nem tartalmaz, ez azonban nem zárja ki az Infotv. 26. §

(2)bekezdés első mondatának első fordulatára alapított adatigénylés teljesítését, azaz a vezetői megbízás mellett a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adatok megismerhetővé tételét. [20] Mindezekre tekintettel a törvényszék a keresetben foglalt adatokat, mint az alperes közpénzből történő gazdálkodására vonatkozó adatokat az Infotv. 30. §

(5)bekezdése alapján kiadni rendelte, azzal, hogy a

1. pontbeli dokumentumokból az alperes a törvényi kivételt meghaladó személyes adatokat kitakarhatja, ezek azonban értelemszerűen nem lehetnek az
2. pontokban írt juttatások kifizetésével, illetve azok alapjául szolgáló tevékenység végzésével kapcsolatos adatok. Az elsőfokú bíróság rögzítette továbbá, hogy a folytatólagos perfelvételi tárgyaláson az alperes nem csatolta a
3. pontbeli adatokkal érintett dokumentumokat, az adott személyek státuszára vonatkozóan nem közölte, hogy konkrétan kiket, hány személyt érint a kérelem bíróként, illetve igazságügyi alkalmazottként. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.523/2022/6/II 8 [21] A 3254/
4. (VII.17.) számú AB határozat alapján az elsőfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy nemcsak azon közérdekből nyilvános adatok ismerhetők meg, melyeket törvény, tipikusan valamilyen ágazati jogszabály nyilvánossá tesz, hanem az Infotv.
5. §

(1)-

(2)bekezdés alapján közérdekből nyilvános személyes adatok is. Ezen álláspontot igazoltnak találta a NAIH kormánytisztviselők fizetésével, jutalmaival kapcsolatos állásfoglalásával is. Álláspontja szerint az alperes közfeladat-ellátásának átláthatóságának a financiális kérdésekre is ki kell terjednie, épp úgy, mint a kormányhivatalok és -tisztviselők esetében. Arra is rámutatott, hogy nincs olyan alkotmányos érdek, mely elsőbbséget élvezne a felperes közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogával szemben. Az igazságszolgáltatás pártatlanságával kapcsolatos alperesi érvelés és az azt megalapozó, a Fővárosi Törvényszék által hozott, elsőfokon jogerős ítélet nyomán kifejtette, hogy a konkrét tényállás ismerete nélkül is kimondható, hogy az érvelés analóg alkalmazása jelen ügyben nem helytálló, miután a felperesi adatigényléssel érintett igazgatási feladatok – oktatás, cél- és projekttevékenységek – nem mérhetők a bírák igazságszolgáltatási tevékenységével összefüggő eseti munkacsoporton belüli tevékenysége megismeréséhez, az ezzel kapcsolatos közpénzfelhasználáshoz. A jelen perbeli kereset nem érintette az igazságszolgáltatási tevékenységnek az ítélkező tevékenységre vonatkozó szegmensét, azonban a bírák és igazságügyi alkalmazottak igazgatási feladatellátáshoz kapcsolódó adatok nyilvánosságának az elsőfokú bíróság nem látta akadályát. [22] Az elsőfokú ítélet keresetet részben elutasító rendelkezése kivételével a keresetnek helyt adó rendelkezések, valamint a perköltségről szóló rendelkezés ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, mindezen rendelkezések megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte azzal, hogy az ítélőtábla kötelezze a felperest az alperes perköltségeinek viselésére az IM rendelet alapján, 15 munkaórára számítottan 6.000 forint + áfa óradíj felszámítása mellett. A másodfokú eljárásra vonatkozóan az alperes jogi képviselője 15 munkaóra időtartamra vonatkozóan számította fel költségét. Az alperes kérte fellebbezésének tárgyaláson történő elbírálást. A Pp. 369. §

(3)bekezdés c) pontja szerinti anyagi jogi felülbírálatra irányuló fellebbezés szerint az elsőfokú ítélet sérti az Infotv. 3. § 5. és 6. pontját, 26. §-át, a Bjt. 148. §

(2)-

(3)bekezdéseit, az Iasz.

1. §-át, valamint ellentétes az Alkotmánybíróság 33/
2. (VII. 17.) és 4/
3. (I. 30.) számú határozataiban foglaltakkal. [23] Az alperes a Bjt.
4. §

(2)-

(3)bekezdés vonatkozásában kifejtette, hogy a felek nem vitatták, hogy az adatok egy része bírói tisztséget betöltő személyekre, más része igazságügyi alkalmazottakra vonatkozik, és az adatok az érintettek személyi nyilvántartásában is kivétel nélkül szerepelnek, továbbá az érintettek az adatok kiadásához nem járultak hozzá. [24] Ezen adatok az alperes álláspontja szerint az Infotv. 26. §

(2)bekezdése értelmében nem nyilvánosak. Fenntartotta, hogy a Bjt. 148. §

(2)-

(3)bekezdése zárt rendszert alkot, kizárólagosan állapítja meg, hogy a személyi nyilvántartásban szereplő bírói adatokat hozzájárulás nélkül kinek lehet továbbítani. A törvény hatályos szövegét a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény 345. §

(1)-

(2)bekezdése állapította meg, mely rendelkezésekhez fűzött miniszteri indokolás szerint a javaslat a bírónak a személyi nyilvántartásban szereplő adatairól törvényben meghatározott feladatkörök tekintetében a központosított illetmény-számfejtést végző szerv részére történő Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.523/2022/6/II 9 adattovábbítás lehetőségét teremtette meg Magyarország 2013. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCVI. törvény 27. §-ának való megfelelés érdekében. Az Alaptörvény 28. cikke szerinti értelmezésnek az felel meg, hogy a Bjt. 148. §

(2)bekezdésének „ha törvény azt megengedi” fordulata alatt az értendő, hogy a bírák egyes személyes adatai a központosított illetmény-számfejtés végett kerülnek továbbításra – a korábban hatályos szabályozással ellentétben. Ennek érdekében a Bjt. hivatkozott §-ának

(3)bekezdése az előbbi bekezdés felhatalmazása alapján taxatíve rögzíti, mely adatok, milyen célból továbbíthatók. Mindezekből az következik, hogy a bíró személyi nyilvántartásában szereplő adatokat továbbítani, nyilvánosságra hozni a meghatározott adatokon kívüli körben, illetve más személyek, intézmények részére nem lehet. [25] Az alperes a fenti értelmezés és jogalkotói cél igazolását a bírói függetlenségből is levezethetőnek találta fellebbezésében, továbbá rámutatott, hogy az igazságügyi alkalmazottakra vonatkozó jogszabály (Iasz. 94. §

(1)-

(5)bekezdései) a bírákra vonatkozó szabállyal azonosan korlátozza – rendkívül szűk körre – az adatok közölhetőségét. E vonatkozásban az alperes megjegyezte, hogy az Alaptörvény VI. cikkének

(3)bekezdése, valamint az Infotv.

1. §-a összevetését az elsőfokú bíróság elmulasztotta elvégezni, az információszabadsághoz való alapjogot nem értelmezte és azt sem fejtette ki, hogy a kiadni kért adatok mennyiben és miért szolgálják ezen alapjog érvényesülését és indokolják a magánélethez való jog korlátozását, melynek részjogosítványa a személyes adatok védelméhez való jog, azaz az információs önrendelkezési jog. [26] Az alperes fellebbezési hivatkozása szerint az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte az Infotv.
2. §

(2)bekezdését is, ugyanis a bíró és az igazságügyi alkalmazott közfeladatát kellett volna figyelembe vennie és azt, hogy a kiadni kért adatok, mint személyes adatok e közfeladattal összefüggésben állnak-e. Az elsőfokú bíróság ennek megítélését tévesen az alperes közfeladatával keverte össze, azonban a vizsgálatot nem az alperes, hanem az érintett személyek tekintetében kell elvégezni. Tévesnek találta a felperes azon érvelését is, hogy az alpereshez beosztott bírók és igazságügyi alkalmazottak közfeladata nem az ítélkezési tevékenység, hanem az alperes közfeladatának ellátása, ezzel pedig a kiadni kért adatok szoros összefüggésben állnak, így az Infotv. 26. §

(2)bekezdése alapján megismerhetők. A bíró és az igazságügyi alkalmazott ezzel szemben nem azonosítható a bírósági szervezettel, azaz az alperessel. [27] Arra is hivatkozott a fellebbezés, hogy az Alaptörvény 39. cikk

(2)bekezdése a közpénzzel gazdálkodó szerv kötelezettségeit határozza meg: a közpénzekre és nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok, azonban emiatt a kiadni kért személyes adatok még nem tekinthetők egyúttal közérdekből nyilvánosnak is. Az Alaptörvény 25. cikk

(1)és 26. cikk

(1)bekezdései alapján az igazságszolgáltatási monopólium és bírói függetlenség a bírói tisztséget viselő személy esetében szakmai és személyi függetlenséget jelent. Utóbbi olyan komplex közjogi státusz, mely a bírót a szolgálati jogviszonya alatt megilleti, attól függetlenül, hogy ideiglenesen az alpereshez van beosztva. A személyi függetlenség kiemelt szerepét támasztja alá a 33/

1. (VII. 17.) AB határozat, mely szerint a bírót más szolgálati jogviszonyokkal ellentétben az illetménye még abban az esetben is megilleti, ha vele szemben büntető- vagy fegyelmi eljárás indul, előzetes letartóztatásba helyezik, tisztségéből felfüggesztik, mivel a javadalmazás a bírói függetlenség eleme. Az alperes mindezekből arra Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.523/2022/6/II 10 következtetett, hogy az Infotv.
2. §

(2)bekezdése szerint a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adat, bírák esetében a bíró közfeladatával, azaz az Alaptörvény 25. cikk

(1)bekezdése szerinti igazságszolgáltatási tevékenységgel összefüggő személyes adat, ami pedig független attól, hogy a bíró az alpereshez került-e beosztásra, ténylegesen ítélkező tevékenységet folytat-e. [28] A fellebbezésben az alperes kiemelte, hogy a felperes által megismerni kért adatok a bíró közfeladatával nem állnak kapcsolatban, nem tekinthetők a bírák, és így az igazságügyi alkalmazottak azzal összefüggésben álló adatainak sem. Az igazságügyi alkalmazottak közfeladata bírák közfeladatához kapcsolódik, azon nem mutathat túl, így rájuk ugyanezen értelmezés vonatkozik. A Kúria Pfv.IV.21.428/2014. számú ügyben hozott ítélete szerint a megismerhető adatoknak a közfeladat ellátásához szorosan és közvetlenül kell kapcsolódniuk, tehát ezen kapcsolat nem lehet távoli és áttételes, mint az a jelen ügyben fennáll. [29] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és a hivatkozott IM rendelet 2. §

(1)bekezdés a) pontja alapján az alperes perköltségben való marasztalását kérte. A másodfokú eljárásra vonatkozóan a fellebbezési ellenkérelem elkészítésére 240.000 forint + áfa ügyvédi munkadíjat számított fel. [30] Fenntartotta, hogy az alperes a megtagadás jogszerűségét és indokait sem bizonyítani, sem jogi érvekkel alátámasztani nem tudta. Egyetértett az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásból levont következtetésekkel. Hangsúlyozta, hogy álláspontja szerint a Bjt. 148. §

(2)-

(3)bekezdésében nincs szó adatok zárt rendszeréről, a Bjt. adattovábbításra vonatkozó szabályai nem ütköznek az Infotv. szabályaival, azokat nem írják felül. Az alperes szerint a Bjt. esetében a jogalkotó szándékosan nem az adattovábbítás fogalmat használta, tehát közérdekből, törvény engedélye alapján egyéb adat megismerésére is mód van, s nem hagyható figyelmen kívül az Alaptörvény 39. cikk

(2)bekezdése, azaz a közpénzekkel való gazdálkodás adatainak nyilvánossága. A Bjt. 148. §

(2)bekezdéséhez visszatérve kiemelte, hogy a „ha törvény azt megengedi” szövegrész az Infotv-ben biztosított jogosultságok korlátozásához nem vezethet. Továbbra is fenntartotta hivatkozását a 8.Pf.20.792/2017/

1. ítéletre, valamint a NAIH/2020/
2. (NAIH/2019/7257/2.) számú állásfoglalásra. [31] A magánélet védelmével kapcsolatban a felperes a fellebbezési ellenkérelmében az alperessel szemben - nem tartotta hiányosnak az elsőfokú bíróság ítéletét az információszabadsághoz való jog értelmezése és az információs önrendelkezési jog korlátozása tárgyában. Álláspontja szerint a jogalkotó a közérdekből nyilvános adatok fogalmának megalkotásával és ezen adatok megismerhetőségének szabályozásával elvégezte e jog, valamint az önrendelkezési jog összevetését. Ezáltal a közérdekből nyilvános adatok körébe beemelt személyes adatok tekintetében az adatvédelemhez fűződő jog korlátozása jogszerű. Kiemelte továbbá, hogy a kiadni kért dokumentumok vonatkozásában az alperes nem bizonyította, hogy felmerülhet-e a személyes adatok védelmének szükségessége, ez egyebekben az Infotv.
3. §

(1)bekezdése alapján különben sem lehet az adatok megismerésének korlátja. Így összességében annak ellenére, hogy az alperes elmulasztotta bemutatni és bizonyítani, hogy a keresettel érintett dokumentumoknak van-e olyan tartalma, Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.523/2022/6/II 11 amely személyes adat jellege miatt esetleg nem közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat, az elsőfokú bíróság mégis elvégezte a mérlegelést. [32] A bírói függetlenséggel kapcsolatos alperesi érveléssel szemben kifejtette a felperes a fellebbezési ellenkérelmében, hogy a kiadni kért adatok tekintetében fogalmilag kizárt az ítélkezési tevékenység befolyásolása, ugyanis a per tárgya egy központi költségvetési szerv gazdálkodására vonatkozó adatainak nyilvánossága. Az alperes jogszabályban meghatározott közfeladata nem választható el az oda beosztott igazgatási tevékenységet végző bírák közfeladatától, utóbbiak közfeladata nem is lehet más, mint az alperes közfeladata. Így még ha el is lehetne különíteni az alperes, illetve az oda beosztott bírák közfeladatát, az önmagában nem függetleníti az adatkört a közpénz felhasználástól, ugyanis minden, a keresettel érintett juttatás forrása közpénz. Erre tekintettel fenntartotta az elsőfokú eljárásban előadott azon érvelését, hogy amennyiben a kereset szerinti juttatások nem kötődnének a bírák és igazságügyi alkalmazottak közfeladatainak ellátásához, azt jelentené, hogy munkavégzésüktől függetlenül részesülnek ezen juttatásokban. Hangsúlyozta, hogy az alpereshez beosztott, tehát nem ítélkező bírák díjazásával kapcsolatos, egyúttal az alperes közpénzzel való gazdálkodással kapcsolatos adatok képezik a per tárgyát és ezek nyilvánossága nem sérti a bírói függetlenséget. [33] Az Infotv. 26. §

(2)bekezdésével összefüggésben fenntartotta, hogy maga az Infotv. biztosítja az adatok nyilvánosságát. Kiemelte továbbá, hogy a bírák neve, beosztása, munkaköre közérdekből nyilvános adatok, tehát nem az „egyéb személyes adat” kategóriába tartoznak. A felperes ezekhez kívánta hozzákapcsolni azokat az alperes gazdálkodására vonatkozó adatokat, melyek ezen összekapcsolás hiányában is közérdekű adatnak minősülnek az Infotv.

1. §
2. pontja szerint. Az így létrejövő információ nem esik kívül az alperes közfeladatának ellátásával kapcsolatos adatok körén, az adatnyilvánosság tehát a közügyek átláthatóságát szolgálja. [34] Az alperes fellebbezése kizárólag az elsőfokú ítélet keresetnek helyt adó rendelkezéseit támadta. Fellebbezéssel nem volt támadott a felperes meghaladó keresetét elutasító rendelkezése, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla a Pp.
3. §

(5)bekezdése alapján nem érintette. [35] A fellebbezés megalapozott. [36] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság által helytállóan megállapított tényállásból levont ténybeli és jogi következtetéseket nem osztotta. [37] Annyiban egyetértett az elsőfokú bírósággal, hogy a felperes keresete közpénz felhasználásával kapcsolatos adatigénylés, s az adatok egyúttal az érintett bírák és Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.523/2022/6/II 12 igazságügyi alkalmazottak személyes adatai is, azonban az ítélőtábla álláspontja szerint ezen adatok nem tartoznak az Infotv. 3. § 6. pontja szerinti közérdekből nyilvános adatok körébe. [38] Az Alaptörvény VI. cikkének

(3)bekezdése szerinti személyes adatok védelme és közérdekű adatok nyilvánossága vonatkozásában az érdekösszemérést az Infotv. 30. §

(5)bekezdése alapján kell elvégezni, erre azonban csak abban az esetben kerülhet sor, ha az igény teljesítésének megtagadása tekintetében törvény az adatkezelő mérlegelését teszi lehetővé. Jelen esetben az adatok nyilvánossága nem alperesi mérlegelési kérdés, így az érdekösszemérés nem végezhető el: a jogkérdést önmagukban a törvényi rendelkezések alapján kell elbírálni. [39] Az Alaptörvény 39. cikk

(2)bekezdése alapján az alperes közpénzekkel történő gazdálkodásának adatai közérdekű adatok. Az Infotv.

1. §
2. pontja szerint közérdekből nyilvános adatok mindazon, a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó – akár személyes – adatok, amelyek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. Ilyen törvényi rendelkezés az Infotv.
3. §

(2)bekezdése, mely szerint közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv, így az alperes feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. Ez utóbbi jogszabályi rendelkezés értelmezése szempontjából kiemelt jelentősége van az utóbbi két adatfajtának: a törvény erejénél fogva közérdekből nyilvános tehát az adott szerv feladat- és hatáskörében eljáró személyeknek az adott szerv közfeladatának ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, továbbá azon személyes adatai, melyek „megismerhetőségét törvény előírja”, azaz törvény – és nem más jogszabály – tartalmaz arra vonatkozó egzakt szabályt, hogy az adott szerv feladat- és hatáskörében eljáró személynek pontosan mely személyes adata az, amely megismerhető, azaz hivatalból vagy erre irányuló kérelemre közölni kell vagy közzé kell tenni. [40] A perbeli esetben a kereset olyan, az alperes feladat- és hatáskörében eljáró személyek személyi nyilvántartásában is szereplő személyes adatainak kiadására irányult, akik bírók és igazságügyi alkalmazottak. A kiadni kért adatok nem vitatottan az érintettek személyi nyilvántartásában szerepelnek: bírák esetében a Bszi. 1. számú mellékletének 5.

1. c)pontja szerinti vezetői pótlék,
2. d)pontja szerinti egyéb folyósított pótlék, a 6. pont szerint tárgyévben kapott jubileumi jutalom, egyéb javadalmazások, kedvezmények és költségtérítések megnevezése, összegei és egyéb adatai; igazságügyi alkalmazottak esetében az Iasz. 2. számú melléklet 6. pontja szerinti beosztási és egyéb folyósított pótlékok. Mindezek alapján a bírákra és igazságügyi alkalmazottakra vonatkozó különös szabályokat is figyelembe kell venni, s amennyiben utóbbiak az általános szabállyal ütköznek, a lex specialis derogat legi generali elvet kell követni. A Bjt. alább ismertetésre kerülő szabályai tehát szükségképpen felülírják az egyébként közpénzből gazdálkodó, közfeladatot ellátó alperes gazdálkodására vonatkozó adatainak nyilvánosságát, mivel az adatok a bírák és igazságügyi alkalmazottak személyi nyilvántartásában is szerepelnek, ezért azok nemcsak az alperes gazdálkodására vonatkozó, közérdekből nyilvános adatok, hanem egyúttal olyan személyes adatok is, melyek megismerhetőségét törvény nemhogy előírja, hanem kifejezetten tiltja. Ebben az esetben a felperes nem hivatkozhat arra, hogy ezek az adatok pusztán abból az Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.523/2022/6/II 13 okból kifolyólag nyilvánosak, mert az alperesi hivatal közfeladat-ellátásával összefüggésben állnak. [41] Az Alaptörvény 26. cikkének

(1)bekezdése szerint a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak. A bírói függetlenség általánosságban – amely nem azonos az ítélkező tevékenységben való utasíthatatlansággal – minden bírót megillet, akár az alperesi szervezetbe beosztva végez igazgatási tevékenységet, akár bíróságon folytat ítélkező tevékenységet. Ugyancsak minden bíróra vonatkoznak a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló

1. évi CLXII. törvény (Bjt.) és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
2. évi CLXI. törvény (Bszi.) szabályai, az alperes szervezetében igazgatási feladatokat ellátó bírák nem kerülnek ki az igazságszolgáltatásból, mint hatalmi ágból, csupán – tartósan vagy átmenetileg – annak igazgatási jellegű feladatait látják el. [42] A Bszi.
3. §

(2)bekezdése szerint a bíró határozott vagy határozatlan időtartamra, valamint meghatározott feladatra is beosztható az alperes-hoz. A Bjt.

1. §-a az Alaptörvényben biztosított általános függetlenségből kiemeli az ítélkező tevékenységbeli – azaz az alperes-n kívüli tevékenységben való – függetlenséget, ez azonban nem jelenti azt, hogy az alperesi szervezetben dolgozó bírákat ne illetné meg az Alaptörvényben biztosított függetlenség, melynek példája az alperes által felhozott 33/
2. (VII. 17.) AB határozat rendelkezése. A továbbiakban a Bjt.
3. §

(1)bekezdése és 27. §

(2)bekezdése a bíró alperesba történő beosztásának feltételeiről rendelkezik, az 57-

1. §§-ok pedig az alperes-ba beosztott bíró jogállásának különös szabályait tartalmazzák. Ezen szabályokon kívül az összes egyéb törvényi rendelkezés minden bíróra vonatkozik, s nem differenciál aszerint, hogy a bíró ítélkező tevékenységet folytat vagy az alperes-ba beosztott bíróként azt nem folytathatja. [43] Ugyanígy minden bíróra nézve irányadó a Bjt.
2. §-a, melynek

(1)bekezdése szerint egy adott bíró személyi nyilvántartásába az adott bírón kívül főszabályként csak a munkáltatói jogokat gyakorló vezető és annak a törvényben körülírt megbízottjaként eljáró dolgozó tekinthet be. A

(2)bekezdés helyes értelmezése szerint kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlója és az alperes adhat közérdekből tájékoztatást a bíró hozzájárulása nélkül a bírónak a személyi nyilvántartásban szereplő adatai közül a nevéről, szolgálati helyéről és beosztásáról, valamint – ha törvény azt megengedi – egyéb adatairól. Az Alaptörvény 28. cikkének megfelelő értelmezés szerint „törvényi megengedő rendelkezés” alatt olyan egzakt megfogalmazású és tartalmú szabály értendő, mely egyértelműen meghatározza, hogy a bíró személyi nyilvántartásában szereplő mely adatáról kinek és milyen feltételek mellett adható tájékoztatás. Az e feltételeknek megfelelő, kimerítő és taxatív felsorolás mellett határozza meg ugyanezen §

(3)bekezdése, hogy az a)-c) pontokban felsoroltak részére lehet adatot továbbítani a személyi nyilvántartásban szereplő adatokról és az iratok tartalmáról. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felperes által megjelölt Infotv. 26. §

(2)bekezdése nem olyan megengedő rendelkezés, amely a keresetnek megfeleltethető „egyéb”, a megjelölt juttatásokra kiterjedő személyes adatok nyilvánosságát megengedi. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.523/2022/6/II 14 [44] Mindezek alapján az ítélőtábla arra a következtetésre jutott, hogy a kereset szerinti adatoknak mind a továbbítása, mind az alperes részére történő kiadása a Bjt. 148. §

(2)és

(3)bekezdésébe ütközik, mivel azok nemcsak – általánosságban – olyan, az alperesi közfeladatellátással összefüggő, az e feladat ellátását végző személyekre vonatkozó személyes adatok, melyek nyilvánosságát az Infotv. előírja, hanem olyan bírói és igazságügyi alkalmazotti személyes adatok, melyek nyilvánosságát a Bjt. és az Iasz. kógens és egzakt szabályai kizárják. [45] Az ítélőtábla ezen álláspontján nem változtat az sem, hogy a Bjt. utóbbi rendelkezése az adattovábbítás fogalmát használja: az ugyanis az Infotv.

1. §
2. pontja szerinti adatkezelés, s mivel az adattovábbítás révén az alperes adatkezelővé válna, az adattovábbítás törvényi rendelkezéssel történő kizárása – azaz tilalma – egyúttal az alperes adatkezelését, vagyis az adatok részére történő kiadását is tiltja. [46] A Bjt. szabályaihoz hasonlóan kógens és kimerítő felsorolások alkalmazásával szabályozza az
3. évi LXVIII. törvény (Iasz.) az igazságügyi alkalmazottak személyi nyilvántartásának adatnyilvánosságát. E törvény
4. §

(4)bekezdése szerint az alperes látja el a központi személyi nyilvántartás feladatait (egyebek mellett) az igazságügyi szervhez – így az alpereshez – történő kinevezés időpontja és az igazságügyi szervnél a kinevezés utáni beosztások (a szolgálati helyek – a bírósági titkár és a bírósági fogalmazó kivételével – a munkakörök és a szakterületek), valamint a fizetési fokozat megjelölése, a besorolás időpontja és az alapilletmény összege, beosztási pótlék és címpótlék esetén azok megnevezése, százaléka és összege, valamint az illetmény összege tekintetében (c)–e) pontok). [47] A 94. §

(1)bekezdése a személyi nyilvántartás más nyilvántartási rendszerrel történő összekapcsolásának általános tilalma alól csak az Iasz. felhatalmazása mellett és az illetményszámfejtés végett történő adattovábbítás esetére adott kivételt. A

(2)és

(2b)bekezdés kizárólag az érintett igazságügyi alkalmazott, továbbá a vezetők, illetve a vezetői döntéseket előkészítő és végrehajtó alkalmazottak, valamint a központosított illetményszámfejtést végző szerv részére teszi lehetővé a betekintést, illetve az adattovábbítást. A 2019. április 26. napján hatályba lépett

(2a)bekezdés kizárólag az igazságügyi alkalmazott hozzájárulásával és kifejezetten az adatfeldolgozó számára történő adatátadást teszi lehetővé, meghatározva az adatkezelés célját – „az igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítése céljából” – és azt is, hogy erre csak törvényben vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott keretek között és feltételekkel kerülhet sor. [48] Az Iasz. 94. §

(3)és

(4)bekezdése szerint – a bírókra irányadó szabályokkal közel azonosan – az igazságügyi szerv megnevezése, az igazságügyi alkalmazott neve, munkakörének az elnevezése, valamint elektronikus aláírási jogosultsága és annak típusa közérdekből nyilvános adat. Ezeken kívül bármely más adat nem igazságügyi szerv részére csak a személyazonosításra alkalmatlan módon adható ki. Ez alól a

(4)bekezdés egyetlen kivételt biztosít: a Bizalmi szolgáltató részére az elektronikus aláírással kapcsolatos Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.523/2022/6/II 15 szolgáltatás biztosításához az E-ügyintézési tv. szerint szükséges mértékben történhet adattovábbítás. [49] Az ítélőtábla következtetése szerint mindezen kógens törvényi rendelkezések kizárják a felperes keresete szerinti, az adott tisztségeket betöltő bírókra és igazságügyi alkalmazottakra vonatkozó, a név feltüntetése mellett történő adatkiadást. A fellebbezésben előadottak szemben szükségtelennek tartotta annak vizsgálatát, hogy a bírók alperes-ba történő beosztása révén átmenetileg vagy tartósan nem végeznek ítélkező tevékenységet, hiszen a fent elemzésre került törvényi rendelkezések minden bíróra és igazságügyi alkalmazottra vonatkozóan önmagukban kizárják az adatnyilvánosságot. Tény, hogy az alperes szervezetében dolgozó bírák és igazságügyi alkalmazottak tevékenységükkel az alperes közfeladatának ellátását, azaz az igazgatási feladatok ellátását valósítják meg, de ez az igazgatási feladat nem válik el az igazságszolgáltatástól, attól függetlenül, hogy az alperes-ba kirendelt bírók nem folytathatnak ítélkező tevékenységet. Épp ezért, valamint a [42] pontban írtak alapján hivatkozott helytállóan az alperes az Alkotmánybíróság 33/

1. (VII. 17.) határozatában kifejtett álláspontra és arra, hogy a bírók – s velük együtt az igazságügyi alkalmazottak – közjogi státusza az alperes-ban történő munkavégzés folytán változatlan. Mindezek alapján a keresettel érintett személyek által ellátott közfeladat – némileg szembehelyezkedve az alperes fellebbezésben foglalt érveléssel – megegyezik az alperes közfeladatával, azonban az Infotv. melletti, a bírókra és igazságügyi alkalmazottakra vonatkozó törvényi előírások az alperesi közfeladat ellátásával összefüggő adatok közül kiemelik a nevezett személyek személyi nyilvántartásában szereplő adatokat, s azok nyilvánosságát rendkívül korlátozottan, csak a törvényben felsorolt adatok tekintetében biztosítják. Erre tekintettel téves a felperes azon álláspontja, hogy a Bjt. szabályai ütköznek az Infotv. szabályaival, illetve, hogy az utóbbi törvény felülírja a Bjt. és az Iasz. előírásait: a bírák és igazságügyi alkalmazottak jogállásának törvényi garanciái védik a személyi nyilvántartásukban szereplő adatokat, s azok közül a keresetben megnevezett adatok abban az esetben sem nyilvánosak, ha azok az alperes közfeladatának ellátásával, közpénzből történő gazdálkodásával állnak összefüggésben. A kereset elutasításának ténybeli indoka tehát – annak a fentiekben kifejtett jogi indokai és következményei mellett – épp az, hogy a kiadni kért adatok a személyi nyilvántartásban is szerepelnek. [50] A fentiek nyomán az ítélőtábla nem tartotta relevánsnak a per elbírálásra szempontjából a 3254/
2. (VII. 17.) AB határozatban, valamint az Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.792/2017/
3. számú ítéletében elfoglalt álláspontot, mivel jelen esetben kifejezetten a személyi nyilvántartás adatait értintő, kötelező nyilvánosság-korlátozás a kereset elutasításának indoka, tehát az ügyek tényállása lényeges tények tekintetében eltérő. A Kúria Pfv.IV.21.428/2014/
4. számú ítélete ugyancsak nem szolgálhatott iránymutatásul, mivel annak tárgya közszolgálati tisztségviselők iskolai végzettségére vonatkozó adatok nyilvánossága volt. A hivatkozott NAIH állásfoglalásra sem alapíthatta az ítélőtábla a döntését, mivel az nem bírák, hanem járási hivatalvezetők fizetésére, jutalmára, prémiumára vonatkozó adatok nyilvánossága tárgyában született, akik nem a Bjt., hanem a közszolgálati tisztviselőkről szóló
5. évi CXCIX. törvény hatálya alatt állnak. [51] Alátámasztja azonban az ítélőtábla jelen perbeli álláspontját a törvényszéki bírák és titkárok mentálhigiénés szűrővizsgálatának eredménye tárgyában a Fővárosi Ítélőtábla által Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.523/2022/6/II 16 hozott 8.Pf.20.004/2013/
6. számú ítéletben kifejtett azon álláspont, hogy a Bszi.
7. §

(2)bekezdésében foglalt adatokon felül az érintett bíró hozzájárulása hiányában az ott felsorolt közérdekből nyilvános adatokon kívül más személyes adatok nem közölhetők harmadik személyekkel. Azonos álláspontra helyezkedett a Fővárosi Törvényszék 22.P.23.611/2018/

1. számú ítéletében is, melyben a keresetet elutasította arra vonatkozóan, hogy az új eljárási kódexekre való felkészülés jegyében milyen projektek vannak folyamatban, kikből állnak a bírák felkészítését végző munkacsoportok, e tárgyban az alperes kivel, milyen tartalmú szerződést kötött és milyen kifizetéseket vállalt, illetve teljesített. A Fővárosi Ítélőtábla álláspontját alátámasztja továbbá a Kúria Pfv.IV.20.865/2021/
2. számú ítéletében kifejtett álláspont, melynek nyomán a Kúria megtagadta a bírói álláspályázatok kapcsán az eltérések tárgyában tett írásbeli javaslat és szóbeli indokolást rögzítő jegyzőkönyv kiadását azzal az indokolással, hogy a Bjt.
3. §

(2)és

(3)bekezdései a bírói függetlenség érvényesülését, valamint a bíró személyes adatainak védelmét szolgálják, s e korlátozás biztosítja, hogy „ne sérüljön a bíró igazságszolgáltatási feladatának ellátása során végzett tevékenysége”. Jelen esetben a bírák és igazságügyi alkalmazottak igazgatási, de ugyancsak az igazságszolgáltatás körébe tartozó feladatainak védelmét a törvény nem helyezi más megítélés alá, mint az ítélkező tevékenységet, így a törvényi rendelkezések azonos szintű és tartalmú jogvédelmet garantálnak az alperes-ba beosztott bírók és igazságügyi alkalmazottak számára. [52] Mindezek következtében a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 383. §

(2)bekezdése alapján a fellebbezésnek helyt adva a Pp. 376. §

(1)bekezdés a) pontja szerint, tárgyaláson hozott ítéletével megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét, s a keresetet elutasította. [53] Az alperes jogi képviselője az elsőfokú eljárásban 15 munkaórára 6.000 forint + áfa összegben számította fel a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(3)bekezdésére alapított perköltségigényét, s a másodfokú eljárásban is azonos összeget jelölt meg. Az ítélőtábla a Pp. 83. §

(1)bekezdése alapján, az eredményes fellebbezésre tekintettel az elsőfokú perköltséget a kérelemmel azonosan 90.000 forint + áfa összegben, a másodfokú perköltség összegét azonban az IM rendelet 3. §

(3)és

(5)bekezdése alapján 45.000 forint + áfa összegben határozta meg. [54] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés o) pontja szerint tárgyi illetékmentes. Budapest,

1. november
2. Dr. Mózsik Tímea s.k. a tanács elnöke Dr. Karaszi Margarita s.k. Dr. Bors Csaba s.k. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.523/2022/6/II előadó bíró 17 bíró