← Magyarország

Kf.700241/2024/5 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 8.Kf.700.241/2024/5.szám A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Szakszervezet (ügyintéző: Név kamarai jogtanácsos,cím2) Az alperes: alperes1 (cím3.) Az alperes képviselője: Név1 kamarai jogtanácsos A fellebbezést benyújtó fél: alperes

  1. sorszám alatt A per tárgya: megbízási díj Az elsőfokú bíróság: Veszprémi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 8.K.700.573/2023/8.szám Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét – fellebbezett részében – helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 25.000 (huszonötezer) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] [2] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes a helység1i Rendőrkapitányság helység3i Rendőrőrs állományában körzeti megbízotti beosztásban dolgozik. A körzeti megbízotti működési körzete helység2 település, emellett a
  2. szeptember 21-től létrehozott körzeti megbízott csoportban is ellátott tevékenységet, amely további hét települést foglal magába. A
  3. január 1-től
  4. december 31-ig tartó időszakban összesen 558 szolgálatot teljesített, 2020-ban 189-et, 2021-ben 183-at, 2022-ben 186-ot. Ebben az időszakban járőri, járőrszolgálati feladatokat is ellátott utasításra 2020-ben 184, 2021-ben 148, 2022-ben 130 Fővárosi Ítélőtábla 8.Kf.700.241/2024/5 [3] [4] [5] [6] [7] [8] 2 esetben. Migrációs ellenőrzésekben 2020-ban 11, 2021-ben 12., 2022-ben 13 alkalommal vett részt, rendezvénybiztosításban
  5. évben 8, 2022-ben 7 alkalommal működött közre. Határrendészeti feladatokat 2020-ban és 2021-ben 11-11, 2022-ben 36 szolgálati napon végzett, átkísérést, kísérőőri beosztást évente mintegy 2-2 alkalommal látott el. A körzeti megbízotti csoport körzetén kívül 2020-ban 161, 2021-ben 148, 2022-ben 141 esetben teljesített szolgálatot. A perbeli időszakban átrendelésére 10 alkalommal, 37 nap időtartamban került sor, további 1 esetben ideiglenes átrendelésre kapott utasítást 2 nap időtartamban. A megbízási díj iránt
  6. január 24-én kelt szolgálati panaszát az alperes elutasította. A felperes keresetében a
  7. január 1-től
  8. december 31-ig terjedő időszakra 1.043.568 forint megbízási díj és ennek
  9. július
  10. napjától számított törvényes mértékű késedelmi kamata, valamint a perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Keresetét a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
  11. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
  12. §

(1)bekezdés a),
  1. b)és
  2. c)pontjaira, valamint a
(2)-
(5)bekezdéseire, továbbá a körzeti megbízotti szabályzatról szóló 26/
  1. (XII. 9.) ORFK utasítás (a továbbiakban: KMB Szabályzat) 2., 15., 21., 22., 24.,
  2. pontjaira alapította. A megbízási díj havi mértékét a rendvédelmi illetményalap 75%-ában (bruttó 28.988 forint) határozta meg. A keresetleveléhez kimutatást csatolt a peresített időszakban általa ellátott tevékenységekről. Az alperes védirata elsődlegesen a kereset elutasítására, másodlagosan a megbízási díjnak az illetményalap 50%-ára, illetve annak a felére történő leszállítására és a felperes perköltségben való marasztalására irányult. Hangsúlyozta, hogy a felperest a körzeti megbízotti tevékenységéből eseti jelleggel el lehetett vonni a KMB Szabályzat
  3. és
  4. pontja alapján, és a Hszt.
  5. §
(1)és
(2)bekezdése alapján az elvonások átrendelésnek minősültek. E körben utalt a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/2015. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: 31/2015. BM rendelet) 33. §
(3)bekezdésére is. Álláspontja szerint a felperes számára készített szolgálattervezetek az ideiglenes átrendeléshez előírt írásbeli utasításnak megfelelnek. Hivatkozott a perbeli időszak jelentős részében fennállt különleges jogrendre, valamint a fokozott ellenőrzésekre. Álláspontja szerint az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv tevékenységirányítási központjai, egyes rendőri szervek ügyeletei, valamint a segélyhívásokat fogadó központok egységes működéséről szóló 57/
  1. (XII. 21.) ORFK utasítás (a továbbiakban: TIK utasítás) alapján a TIK ügyeletvezetője jogszerűen adhat utasítást a körzeti megbízottak részére a közrendet, közbiztonságot, az élet- vagy a vagyonbiztonságot fenyegető helyzet elhárítása, bűncselekményt vagy szabálysértést elkövető elfogása érdekében, amely a rendőri alapfeladat része, ezért nem alapozhat meg külön díjazást. A csapaterő alkalmazásával kapcsolatban felhívta a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/
  2. (IX. 22.) BM rendelet (a továbbiakban: Szolgálati Szabályzat)
  3. §-át. Álláspontja szerint a felperes napi feladatait a körzeti megbízotti működési területén és a beosztásához tartozó körben látta el, ettől eltérő esetben a KMB Szabályzat szerinti kivétel feltételei fennálltak. A működési területén kívül végzett munka jogszerű volt, emiatt alakították ki a KMB csoportokat. Vannak továbbá olyan szolgálati feladatok, amelyek egyetlen beosztáshoz sem köthetők, mivel minden rendőr számára általánosan elrendelhetők. A helység1i Rendőrkapitányság állománytáblája és létszámadatai alapján vitatta a Hszt.
  4. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjában írt feltételek fennállását. Utalt arra, hogy a rendőrkapitányság állományából mintegy 17 fő indított pert megbízási díj iránt, de nem volt folyamatosan annyi betöltetlen beosztás vagy távollévő személy, hogy ennyi helyettesítésre lett volna szükség. Fővárosi Ítélőtábla 8.Kf.700.241/2024/5 [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] 3 A Hszt. 71.§
(1)bekezdés c) pontjában írt feltételt azért nem látta megvalósultnak, mert a felperesnek körzeti megbízottként nagyobb részt közterületen kell tevékenykednie, közterületi szakmai gyakorlat is szükséges a beosztás betöltéséhez, amely egyébként magasabb beosztást jelent, mint a járőri beosztás. A megbízási díj igényelt mértékét azért vitatta, mert a rendőrkapitányság állományában ugyanebben a tárgykörben több más személy is benyújtott keresetet, ezek az állománytagok csak együttesen tudtak helyettesítési feladatot ellátni, ezért a 31/2015. BM rendelet 35. §
(5)bekezdése alapján a helyettesítési díjat közöttük meg kell osztani. Erre tekintettel legfeljebb a rendvédelmi illetményalap 25%-ának megfelelő megbízási díjat talált elfogadhatónak. Utalt arra is, hogy a
  1. január hónapra bejelentett igény elévült, mivel a szolgálati panaszt
  2. január 26-án nyújtotta be a felperes. Az elsőfokú bíróság a keresetet túlnyomórészt alaposnak találta, és 1.043.568 forint megbízási díj és ennek – a keresettől eltérően nem
  3. július 6-tól, hanem –
  4. július
  5. napjától számított törvényes mértékű késedelmi kamata, valamint a perköltség megfizetésére kötelezte az alperest, a kamatra vonatkozó ezen felüli részében elutasította a keresetet. Ítéletének indokolásában felhívta a Hszt.
  6. § 4., 24., 25.,
  7. pontját, a
  8. §
(1)-
(7)bekezdését, a KMB Szabályzat
  1. augusztus 11-ig hatályban volt 2., 3.d., 12.c., 15., 21.,
  2. pontját, valamint a Járőr- és Őrszolgálati Szabályzatról szóló 13/
  3. (III. 24.) ORFK utasítás (a továbbiakban: Járőrszabályzat) III-IV. fejezeteit. A KMB Szabályzat
  4. augusztus
  5. napjától hatályos módosult rendelkezéseit nem tekintette relevánsnak, mivel a felperes munkaköri leírásait tartotta irányadónak a KMB Szabályzat változásától függetlenül. Kifejtette, hogy az alperes jogszerűen bízhatta meg a felperest a körzeti megbízotti területen kívüli, illetőleg a szolgálati beosztásához tartozó feladatokon kívüli feladatokkal kivételes esetben, eseti jelleggel, de mivel a gyakorlatban hosszabb időn át, rendszeresen kellett ellátni a beosztásához nem tartozó feladatkört, az a kúriai joggyakorlat alapján többletszolgálatnak minősül, és ellentételezésre jogosít (Kúria Kf.VIII.40.054/2021/4.). Az alperes csak az adott munkakörön belül határozhatja meg szabadon az ellátandó feladatokat, a munkaköri leírásba más munkakörbe tartozó feladatok jogszerűen nem építhetők be (Kúria Kfv.VII.37.193/2020/8.). A körzeti megbízotti csoport létrehozása sem eredményezi a körzeti megbízott eredeti működési körzetének a megváltoztatását. Utalt rá, hogy a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/
  6. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: 30/
  7. BM rendelet)
  8. számú mellékletében írtak szerint a körzeti megbízotti munkakör elkülönül a járőri (járőrvezetői, járőrparancsoki) beosztástól. Mivel a felperes nem vitásan ellátott a beosztásához nem tartozó feladatokat az alperes által is elismerten, ellentételezésre jogosult a Hszt.
  9. §
(1)bekezdés c) pontja értelmében. Rámutatott arra, hogy megbízási díjra való jogosultságot kizáró rendelkezést sem a Hszt., sem a KMB Szabályzat, sem további szabályzat nem tartalmaz. A Hszt. 60-
  1. §-a szerinti átrendelésre 10 alkalommal került sor, és 37 napot tett ki, mely a körzeti megbízotti csoport körzetén kívüli szolgálatokkal érintett 450 szolgálat csekély hányadát tette ki. Az alperes által hivatkozott szolgálattervezet pedig nem helyettesíti az állományparancsot vagy írásbeli utasítást. A
  2. január hónapot illető elévülési kifogást nem fogadta el, miután az arra eső illetmény
  3. február 5-én lett volna esedékes, amely az igény előterjesztéséhez viszonyítva a Hszt.
  4. §
(1)bekezdésében írt hároméves elévülési időn belül volt. A Hszt. 71. §
(1)bekezdés a) pontját szintén megvalósultnak látta, mivel a keresettel érintett 36 hónap mindegyikében 1-11 főnyi hiány volt kimutatható a helység1i Rendőrkapitányság Fővárosi Ítélőtábla 8.Kf.700.241/2024/5 [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] 4 állományában, vagyis a járőrök, járőrvezetők, járőrparancsnokok tényleges létszáma alacsonyabb volt a rendszeresítettnél, azaz tényszerűen a szolgálati beosztások betöltetlenek voltak. Arra utaló adat viszont nem merült fel, hogy tartósan akadályozott állománytag helyettesítése vált volna szükségessé, ezért a Hszt. 71. §
(1)bekezdés b) pontjában írt feltételt nem találta megállapíthatónak. Következtetése szerint a Hszt. 71. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pontja alapján a Hszt. 71. §
(5)bekezdése szerinti megbízási díjra jogosult volt a felperes. Az illetményalap 75% mértékében bejelentett igénye az
(5)bekezdésben írt mérték (50-200%) alsó határához közelít, ezért nem eltúlzott. Figyelemmel volt e körben a 31/2015. BM rendelet 35. §
(6)bekezdésében írt feltételekre, amelyeket megvalósultnak ítélt, mert a perbeli 36 hónapos időszak alatt az 558 szolgálatnak a 90%-ában kellett a felperesnek többletfeladatot ellátnia a működési körzetén kívül, illetve a munkakörébe nem tartozó feladatként. A keresettel egyezően kötelezte ezért az alperest megbízási díj megfizetésére. A késedelmi kamat középarányos időpontját azonban a felperestől eltérően határozta meg 2021. július 21. napjában a Hszt. 163. §
(5)bekezdése és a Polgári Törvénykönyvről szóló
  1. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
  2. §-a alapján. E határozattal szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést annak részbeni megváltoztatása és a kereset teljes elutasítása, másodlagosan a megbízási díj összegének az illetményalap 50%-a felére, azaz 25%-ra történő leszállítása, valamint a felperes perköltségben marasztalása érdekében. Megsértett jogszabályhelyként a polgári perrendtartásról szóló
  3. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  4. §
(4)és
(5)bekezdését, valamint a Hszt. 71. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pontját, továbbá a KMB Szabályzat korábbi és 2022. augusztus 12-től hatályos 2., 37. pontját, a 31/2015. BM rendelet 35. §
(5)és
(6)bekezdését jelölte meg. Hangsúlyozta, hogy a helység1i Rendőrkapitányság állományából a kereset benyújtásakor 17 fő, majd később összesen 26 fő körzeti megbízott indított pert megbízási díj megfizetése iránt. Ebből levonható az a következtetés, hogy nem volt folyamatosan annyi betöltetlen beosztás, vagy távol lévő személy, amely miatt a Hszt. 71. §
(1)bekezdés a) pontja alapján alapos lehet a kereset. Véleménye szerint továbbá az azonos körzeti megbízotti csoportkörzetben történő feladatellátás ugyanolyan megítélés alá esik, mintha a saját körzeti megbízotti működési körzetében látná el a körzeti megbízott a tevékenységet; ezt tükrözi a KMB Szabályzat
  1. pontjának
  2. augusztus 12-től hatályos módosítása, amely a bírósági jogértelmezési gyakorlatra reagált. Utalt arra, hogy a szervezeti hierarchia szempontjainak érvényesülnie kell, nem lehet ellentétes ezért a munkaköri leírás a KMB Szabályzat rendelkezéseivel, a KMB Szabályzat az elsődleges, és annak változása mindenkor kötelezően alkalmazandó. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Hszt.
  3. február 1-jei módosításában írtakat visszahatóan értelmezve a perbeli időszakra is irányadó az az elv, miszerint ne kapjanak megbízási díjat a hivatásos állomány tagjai olyan feladatért, amely kapcsolódik az eredeti beosztásukhoz. A Hszt.
  4. §
(3)bekezdése és a 102. §
(1)bekezdés b) pontja a bírósági jogértelmezést kívánta korrigálni, ezért azt véleménye szerint a megelőző időszakra is alkalmazni kell. Fenntartotta azt az álláspontját, miszerint a KMB Szabályzat és a Járőrszabályzat nem különíthetők el teljes mértékben, hiszen a körzeti megbízott és a járőrök feladata részben fedi egymást. Erre utal az is, hogy a KMB Szabályzat
  1. pontja értelmében a körzeti megbízott a szolgálatteljesítési idejének legalább 70%-ában közterületi tevékenység ellátására köteles, amelyből az következik, hogy minden körzeti megbízott járőr is egyben. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta azt a tényt, miszerint a körzeti megbízott működési körzetéből elvonható fokozott ellenőrzés, különleges jogrend, TIK küldés, csapattevékenység végrehajtására. Kiemelte azt is, hogy a perbeli időszak nagy Fővárosi Ítélőtábla 8.Kf.700.241/2024/5 [25] [26] [27] [28] [29] [30] 5 részében veszélyhelyzeti rendelkezések voltak hatályban, amelyre tekintettel a rendkívüli jogrend idején jelentkező speciális feladatokat kellett ellátni, azonban veszélyhelyzeti rendőri beosztás nem létezik. Ezek miatt nem értelmezhető a más munkakör megbízással történő ellátása, kizárt tehát a megbízási díj iránti igény. Az eseti jelleget pedig nem megfelelőképpen értékelte az elsőfokú bíróság. A másodlagos fellebbezési kérelmének alátámasztására azzal érvelt, hogy miután az alacsonyabb besorolású járőr beosztáshoz tartozó feladatokhoz magasabb felelősségi kör nem társul, továbbá a rendőrkapitányságán pereskedő körzeti megbízottak száma magas, indokolt a megbízási díj 50%-ra való csökkentése. A 31/
  2. BM rendelet
  3. §
(5)bekezdése értelmében a helyettesítési díjat a feladatmegosztás arányában kell megosztani, ez az elv alkalmazandó a jelen esetben is, ami mellett az 50%-os mérték felezésével 25%-ot tartott elfogadhatónak. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú határozat helybenhagyására irányult, lényegében helyes indokai alapján. Felhívta a figyelmet a Kúria irányadó gyakorlatára, a Kf.VII.39.549/2021/
  1. számú, valamint a Kúria Kf.VII.45.156/2021/
  2. számú ítéletére. Kiemelte, hogy a körzeti megbízotti és a járőri beosztás két különböző beosztás a 30/
  3. BM rendelet értelmében, arra két különböző ORFK utasítás vonatkozik. A rendszeres többletfeladat teljesítése miatt részére megbízási díj jár, annak megfizetése alól a többletfeladatok jogszerű elrendelése sem mentesít. A megbízási díj 75%-os mértéke a többletfeladatokkal arányos, annak 50%-ra leszállítására nincs indok, a 25%-os leszállítására pedig nincs törvényes lehetőség. A Hszt.
  4. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pontjában írt feltételek is fennálltak, az
  3. a)pontban írt létszámhiány objektív adatként kiolvasható az állománytáblából. Az a körülmény pedig, hogy az adott rendőrkapitányságon több körzeti megbízott is perben állt az alperessel megbízási díjért, nem lehet szempont a megbízási díj mértékének megállapításánál. A fellebbezés nem alapos. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 108. §
(1)bekezdése alapján, a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között bírálta felül. Az alperes által megsértett jogszabályhelyként állított Hszt. 71. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja értelmében a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható az ideiglenesen megüresedett vagy betöltetlen szolgálati beosztás ellátásával. Ugyanezen jogszabályhely
  2. c)pontja úgy rendelkezik, hogy a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával, többletfeladatként. A Hszt. 71. §
(2)bekezdésének rendelkezései alapján az
(1)bekezdés szerinti szolgálati beosztás ellátására szóló megbízás történhet az eredeti szolgálati beosztás ellátása mellett vagy az eredeti szolgálati beosztás ellátása alóli mentesítéssel. A Hszt. 71. §
(5)bekezdése kimondja, hogy ha a hivatásos állomány tagja a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért a rendvédelmi illetményalap 50-200%-áig terjedő mértékű díjazásra jogosult. Az alperes a védiratához csatolta a peresített időszak tekintetében a járőrparancsnok, járőrvezetői és járőr beosztások rendszeresített létszámára vonatkozó adatokat, amelyekből kiolvasható, hogy minden hónapban volt betöltetlen álláshely: 28 hónapban 5 vagy annál nagyobb létszámban, a hiány az egyik hónapban a 11 főt is elérte. Ezekből az adatokból egyértelműen levonható az a következtetés, hogy folyamatosan létszámhiánnyal küzdött az alperes, amely miatt a meglévő állománynak nyilvánvalóan több feladatot kellett ellátnia. Ezek alapján kétségkívül megállapítható a Hszt. 71. §
(1)bekezdés a) pontjában írt feltétel fennállta, amely megállapítást az sem dönthet meg, hogy az állományból esetleg többen pert indítottak a többletmunka díjazása érdekében. Fővárosi Ítélőtábla 8.Kf.700.241/2024/5 [31] [32] [33] [34] [35] [36] 6 A Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontjának értelmezése során kialakult töretlen bírói gyakorlat szerint (Kúria Mfv.I.10.751/2016/4., Mfv.II.10.516/2017/4., Kf.VII.39.247/2020/4., Kf.VII.39.389/2021/4., Kf.VII.39.523/2021/4.; Kf.III.45.090/2021/4.) a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával, többletfeladatként. Kiemeli a másodfokú bíróság, hogy a munkáltatónak az a joga, miszerint a hivatásos állomány tagját a beosztásához tartozó feladatok mellett más feladatok elvégzésére is utasíthatja, nem sértheti az utasítás teljesítése esetén az érintett díjazásra való jogosultságát. A Kúria több hasonló ügyben hozott ítéletében (Kf.VII.39.549/2021/4., Kf.VII.40.550/2021/4., Kf.VII.40.556/2021/4., Kf.VII.45.018/2021/4., Kf.III.45.083/2021/4.) úgy foglalt állást, hogy a körzeti megbízott és a járőr beosztás egymástól különböző beosztások. Több határozatában rámutatott arra is, hogy amennyiben a körzeti megbízott hosszabb időszakon át a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, a járőrfeladatokat rendszeresen végzi, az többletszolgálatnak minősül, és annak ellentételezésére jogosult (Kf.VII.45.176/2021/4., Kf.VII.45.184/2021/4.). A körzeti megbízott feladatainak közös jellemzője, hogy alapvetően a körzeti megbízotti működési körzethez kötődnek, ahogy azt a KMB Szabályzatnak a
  1. augusztus
  2. napjáig hatályban volt
  3. pontja a körzeti megbízotti szolgálat céljaként összefoglalóan is meghatározta. A KMB Szabályzat tartalmából következően a körzeti megbízottnak a körzeten kívül teljesített rendőri feladata (ide nem értve a KMB Szabályzat
  4. pontjában részletezettek szerint eseti jelleggel végzett szolgálatot) a szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatellátásnak minősült. Ebből kiindulva mindazoknál a szolgálatteljesítéseknél, ahol a szolgálatteljesítés helye körzeten kívüli volt, a körzeti megbízotti és a járőri munkakör közötti különbségnek, illetve átfedésnek a perbeli követelést érintően nincs jelentősége. Ezt az álláspontot foglalta el a Kúria több határozatában, amikor kimondta, hogy ha a járőrfeladatokat a körzeti megbízott a működési körzetén kívül rendszerességgel végzi, az többletszolgálatnak minősül, és annak ellentételezésére jogosult (Kf.VII.45.156/2021/4., Kf.VII.45.184/2021/4.). Ebből következően annak sincs jelentősége a körzeten kívüli munkavégzés díjazása szempontjából, hogy az kinek – adott esetben a TIK vagy a parancsnok – utasítására történt. A munkáltató által készített okiratok, a munkáltató belső szabályzatai, utasításai, intézkedései ezt a szabályt nem írhatják át, ezzel nem lehetnek ellentétesek. Ugyanez vonatkozik a KMB Szabályzat
  5. augusztus
  6. napjától hatályos rendelkezéseire, amelyre szintén alaptalanul hivatkozott az alperes. Ugyanis az ORFK mint központi államigazgatási szerv [a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló
  7. évi XLIII. törvény
  8. §
(2)bekezdés d) pontja] vezetője a jogalkotásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.)
  2. §
(4)bekezdés c) pontjában foglalt jogkörénél fogva normatív utasításban szabályozhatja a vezetése, irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek szervezetét és működését, valamint tevékenységét, így – a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. §
(1)bekezdés
  1. b)pontja szerint is – normatív utasításban határozhatja meg a körzeti megbízottak feladatellátását, tevékenységi körét, azaz egyes munkaköri feladatait. A KMB Szabályzat 2022. augusztus 12. napjáig hatályos rendelkezései a 30/2015. BM rendelet 2. mellékletével konform módon rögzítették, hogy a körzeti megbízott mely sajátos körülmények mellett, milyen illetékességi területen láthat el járőri, járőrszolgálati feladatokat. E szabályozás nem tekintette a munkakör részének egy másik munkakör feladatainak– akár átmeneti, akár tartós – végzését, csak részfeladatok ellátásáról rendelkezett. Ezzel szemben az ORFK vezetője a KMB Szabályzat 2022. augusztus 12. napjától hatályos módosításával, annak 2. pont b)-
  2. c)alpontjai és a 44. pontja értelmében – a 25. pontban tett kivétellel – arra utasította az alárendelt szerveket, hogy a rendőrkapitányság teljes illetékességi területén Fővárosi Ítélőtábla 8.Kf.700.241/2024/5 [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] 7 tekintsék a körzeti megbízotti munkakör részének a Járőrszabályzat szerinti feladatok ellátását, tehát a járőri, járőrszolgálati feladatok majdnem teljes körének elvégzését. Ennél fogva a munkáltató a 30/2015. BM rendelet 1. §
  3. a)pontjába és a 2. melléklet 3. pontjába ütközően a körzeti megbízotti beosztás részének tekinti a járőri beosztás feladatainak ellátását, a két beosztás munkaköri feladatai között minimális megkülönböztetést a KMB Szabályzat 2. pont
  4. a)alpontja és a 25. pontja szerinti feladatok jelentik. A Jat. 23. §-ában foglalt közjogi szervezetszabályozó eszköz azonban a Jat. 24. §
(1)bekezdése alapján jogszabállyal, így a 30/
  1. BM rendelettel nem állhat ellentétben. Amennyiben a bíróság a KMB Szabályzatnak olyan értelmezést tulajdonítana, hogy a körzeti megbízotti beosztás magában foglalja a járőri beosztás majdnem valamennyi feladatát, sérülnének a 30/
  2. BM rendelet szolgálati beosztásra vonatkozó szabályai, ezzel együtt a Hszt.-nek a besorolásra (114-
  3. §), valamint az illetmény meghatározására (154-
  4. §) kialakított kógens rendelkezései, melyek a szolgálati beosztáshoz kötöttek. Mindennek tükrében – a Hszt. és a 30/
  5. BM rendelet szabályainak sérelme nélkül – nem lehet olyan értelmezésre jutni, hogy a körzeti megbízotti beosztás magában foglalná a járőri beosztás majdnem valamennyi feladatát. A Kúria több határozatában kifejtette azt is, hogy a veszélyhelyzet miatti személyi átcsoportosítások az eredeti szolgálati beosztás mellett ellátott többlettevékenység ellentételezése alóli mentesülésre nem adnak alapot (Kf.VII.45.156/2021/4., Kf.VII. 45.159/2021/7., Kf.VII.45.184/2021/4.), és ugyanez elmondható az alperes által hivatkozott fokozott ellenőrzés és csapattevékenység esetére is. A Hszt.
  6. §-a szerinti megbízási díjra való jogosultságnak az alperes fellebbezésében írtakkal ellentétben a többletfeladattal járó magasabb felelősségi kör nem feltétele, a Hszt. 71.§-a szerinti megbízási díjra való jogosultságot nem szünteti meg az a tény, ha a szolgálati beosztáshoz nem tartozó többletfeladat alacsonyabb besorolásúnak minősíthető beosztáshoz tartozik. A fellebbezésnek a Hszt.
  7. február 1-jei módosításával kapcsolatos érvelése tekintetében rögzíti a másodfokú bíróság, hogy miután a perbeli időszak a
  8. december 31-ig terjedő időszakot öleli fel, a Hszt. ezt követő módosítása semmifajta értelmezés útján nem lehet a követelés elbírálása szempontjából irányadó. A Kúria gyakorlata (Kfv.VII.37.642/2020/5., Kf.VII.39.525/2021/3., Kf.45.033/2022/6.) következetes abban is, hogy a szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkör többletfeladatkénti minősítése a szolgálatellátás egésze vonatkozásában értelmezhető. A felperes ellátott olyan mennyiségű, a körzeti megbízotti beosztáshoz nem tartozó feladatot, amely a megbízási díjra való jogosultságát megalapozza. Ezért az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg azt, hogy a felperes által rendszeresen végzett járőrszolgálat és egyéb feladatok ellátása a Hszt.
  9. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti többletfeladatként értékelhető, amely a Hszt. 71. §
(5)bekezdése alapján megbízási díjra jogosít – miután az alperes nem mentesítette őt az eredeti beosztása alól, az átrendelés pedig elenyésző hányadát tette ki a perbeli időszaknak. Az alperes másodlagos fellebbezése a megbízási díjnak az illetményalap 25 %-os mértékére történő csökkentésére irányult. A 31/2015. BM rendelet 35. §
(6)bekezdésében írt feltételek szerint a díj összegét a többletfeladat nagysága, a megbízással járó többletterhek és a Hszt. 71. §
(4)és
(5)bekezdésében foglaltak (a rendvédelmi illetményalap 50-200%-áig terjedhet a mérték) figyelembevételével kell és lehet meghatározni. Azon túlmenően, hogy az alperes által hivatkozott 25 % mérték a fent idézett rendelkezéssel ellentétes, a kimutatásban írt többletfeladatok jelentős számára és rendszerességére tekintettel – amely egyúttal a Fővárosi Ítélőtábla 8.Kf.700.241/2024/5 [45] [46] [47] [48] 8 többletterhek nagyságát is jelzi – a másodfokú bíróság sem látott indokot a megbízási díj százalékos mértékének csökkentésére. Mindezekre tekintettel az elsőfokú ítélet nem sérti a fellebbezésben felhívott jogszabályi rendelkezéseket, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság helytálló ítéletét – fellebbezett részében – helybenhagyta a Kp. 109. §
(1)bekezdése alapján. A másodfokú bíróság a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes alperest a felperes másodfokú perköltségének a megfizetésére, amelynek mértékét a Pp. 81. §
(1)és
(2)bekezdésére tekintettel a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja,
(5)bekezdése és a 4. §
(1)bekezdés a) pontja alkalmazásával, a felperes kérelmével egyezően, 25.000 forintban határozta meg. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés c) pontja értelmében az alperes személyes illetékmentességre jogosult, ezért a per tárgyi költségfeljegyzési jogos volta folytán meg nem fizetett fellebbezési eljárási illeték a Pp. 102. §
(1)és
(6)bekezdése értelmében az állam terhén marad. A másodfokú bíróság a fellebbezést a Kp. 99. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 77. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Pécs,
  1. március
  2. Dr. Tolnai Ildikó s.k. a tanács elnöke, Dr. Vogyicska Petra s.k. előadó bíró, Gáspárné dr. Baranyabán Judit s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.