A határozat elvi tartalma: Ha a felperes a fizetési felszólítás hibás jogorvoslati záradéka alapján közszolgálati panasz helyett közvetlenül a bírósághoz fordul keresettel, az eljárás megszüntetésének és a keresetlevél Közszolgálati Döntőbizottsághoz való áttételének van helye a Kp. 81. §
(2)bekezdése alapján. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.VII.39.644/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke Dr. Cséffán József előadó bíró Dr. Bérces Nóra bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: Dr. Káplán Erzsébet Ügyvédi Iroda (címe, ügyintéző: dr. Káplán Erzsébet ügyvéd) Az alperes: alperes neve (alperes címe) Az alperes képviselője: ... kamarai jogtanácsos A per tárgya: fizetési felszólítás A fellebbezést benyújtó felek: felperes és alperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Törvényszék 6.K.707.338/2020/
- Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 6.K.707.338/2020/
- számú végzését részben megváltoztatja és a keresetlevelet átteszi a Közszolgálati Döntőbizottsághoz. Egyebekben az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Tényállás Kúria VII.Kpkf.39.644/2021/3 2 [1] A felperes
- április 13-án – a közszolgálati tisztviselőkről szóló
- évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.)
- §
(2)bekezdése alapján –
- április 18-tól
- február
- napjáig terjedő határozott időre ösztöndíjas szerződést kötött az alperessel, mint a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Program megvalósításában közreműködő szervvel, valamint a Nemzetgazdasági Minisztériummal, mint befogadó intézménnyel. Az alperes a szerződést a
- november 17-én kelt azonnali hatályú felmondással megszüntette, majd a
- október
- napján kelt fizetési felszólítással a felperest 861.333 forint tartozás és kamatai megfizetésére hívta fel. A felperes keresete alapján eljárt Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a fizetési felszólítást az 58.K.30.004/2019/
- számú ítéletével megsemmisítette, az ítéletet Kúria a Kfv.VII.38.221/2019/
- számú ítéletével hatályában fenntartotta. [2] Ezt követően alperes – a kormányzati igazgatásról szóló
- évi CXXV. törvény (Kit.)
- §
(5)bekezdés a) pontja alapján alkalmazandó 139. §
(8)bekezdése alapján, JHÁTPDF/166/8/
- számon –
- szeptember
- napján fizetési felszólítást bocsátott ki felperessel szemben. Jogorvoslati tájékoztatásként rögzítette, hogy amennyiben a felperes a fizetési felszólításban foglaltakat sérelmesnek tartja, a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (Kp.)
- §
(1)bekezdése alapján a közléstől számított 30 napon belül keresetet nyújthat be a Fővárosi Törvényszékhez, vagy a lakóhelye szerint illetékes törvényszékhez. [3] A felperes
- november 3-án keresetlevelet terjesztett elő a bíróságon, amelyben a fizetési felszólítás hatályon kívül helyezését kérte; hivatkozott arra is, hogy a fizetési felszólítás jogorvoslati kioktatása nem felelt meg a jogszabályoknak. Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte; hivatkozott arra is, hogy a felperes keresetében tévesen jelölte meg alperesként a Miniszterelnökséget, a pert – helyesen – a Miniszterelnökséget vezető miniszter ellen kellett volna megindítani. [4] Az elsőfokú bíróság az eljárást megszüntette. A végzés indokolása szerint a Kit.
- §
(2)bekezdés g) pontja szerint a fizetési felszólítás tárgyában a közszolgálati panaszt a sérelmesnek tartott munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított 30 napon belül lehet a Közszolgálati Döntőbizottsághoz benyújtani; a
(3)bekezdés szerint a kormánytisztviselő közvetlenül bírósághoz akkor fordulhat, ha a Közszolgálati Döntőbizottság a
(10)bekezdésben meghatározott határidőn belül nem bírálja el a közszolgálati panaszt. A Kp. 81. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a bíróság az eljárást bármely szakaszában megszüntetheti, ha a 48. §
(1)bekezdés a)-i) pontjai szerint a keresetlevél visszautasításának lenne helye. A Kp. 48. §
(1)bekezdés e) pontja szerint a bíróság a keresetlevelet visszautasítja, ha a felperes anélkül indít pert, hogy bármely fél a vitatott tevékenységgel szemben jogszabály által biztosított közigazgatási jogorvoslatot kimerítette volna. Mivel a felperes a peres eljárást megelőzően a Kit. kötelező rendelkezése ellenére nem nyújtott be panaszt a Közszolgálati Döntőbizottsághoz, a fent hivatkozott jogszabályhelyek alapján az eljárás megszüntetésének volt helye. [5] A végzés ellen a felperes és az alperes is fellebbezéssel élt. [6] A felperes szerint a bíróság jogszabálysértően alkalmazta a Kp. 81. §
(1)bekezdés a) pontját, akkor járt volna el helyesen, ha a Kp. 81. §
(2)bekezdésének alkalmazásával az eljárás megszüntetését követően a keresetlevelet átteszi a Közszolgálati Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy a bíróság a végzés indokolásában nem fejtette ki, hogy miért mellőzte a Kp. 81. §
(2)bekezdésének alkalmazását. Kúria VII.Kpkf.39.644/2021/3 3 [7] Az alperes fellebbezésében kérte, hogy a Kúria a végzést helyezze hatályon kívül és utasítsa az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára. Arra hivatkozott, hogy a Közszolgálati Döntőbizottság előtt igényeiket – a Kit 168. §
(1)bekezdése alapján – kizárólag kormánytisztviselők és csak akkor érvényesíthetik, ha azok kormányzati szolgálati jogviszonyból származnak. A felek között fennállt ösztöndíjas jogviszony a Kttv. 47. §
(4)bekezdése, a Kit. 88. §
(2)és
(4)bekezdései, valamint a Kit. 280. §
(1)bekezdés
- pontja alapján nem minősül kormányzati szolgálati jogviszonynak, így a felperes fizetési felszólítás tárgyában előterjesztett igénye nem kormányzati szolgálati jogviszonyból származik. A Kit.
- §
(5)bekezdés a) pontja a Közszolgálati Döntőbizottságra vonatkozó szabályozást nem rendeli alkalmazni az ösztöndíjas jogviszonyra. Ebből következik, hogy a jogvita elbírálása nem a Közszolgálati Döntőbizottság, hanem a közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A Jat. 15. §
(1)bekezdése szerint a jogszabályi rendelkezést – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a hatálybalépését követően
- a)keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint
- b)megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni. [9] A Jat. 15. §
(2)bekezdése szerint a jogszabályi rendelkezést – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a hatálya alatt
- a)keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint
- b)megkezdett eljárási cselekményekre a jogszabályi rendelkezés hatályvesztését követően is alkalmazni kell. [10] A Kttv. 149. §
(8)bekezdése szerint a munkáltató a kormánytisztviselő jogviszonnyal összefüggő tartozásainak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással érvényesítheti. [11] A Kit. 168. §
(1)bekezdése szerint a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonyból származó igényének érvényesítése érdekében közszolgálati panaszt nyújthat be a 80. §
(3)bekezdésében meghatározott kormányzati igazgatási szerv ellen. A kormányzati igazgatási szerv és az érdekképviseleti szerv az e törvényből származó igényét bíróság előtt érvényesítheti. [12] A Kit. 168. §
(2)bekezdés g) pontja szerint a közszolgálati panaszt a sérelmesnek tartott munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított harminc napon belül lehet a Közszolgálati Döntőbizottsághoz benyújtani a fizetési felszólítás tárgyában. [13] A Jat. 15. §
(1)és
(2)bekezdésében a jogszabályváltozással kapcsolatosan a jogalkotó különbséget tesz az anyagi és eljárási szabályok változása között. Eszerint – ha a módosító jogszabály nem rendelkezik a folyamatban lévő ügyeket illetően – az anyagi viszonyokra a korábbi jogi szabályozást, az eljárási viszonyokra a megkezdett eljárási cselekmény befejezéséig a régit, a következőkre már az új szabályozást kell alkalmazni (Kfv.IV.37.344/2019.). [14] A Kit. nem rendelkezik a Kttv. hatálya alá tartozó, folyamatban lévő ügyeket (igényeket) illetően, erre figyelemmel a perbeli anyagi viszonyra (az ösztöndíjas Kúria VII.Kpkf.39.644/2021/3 4 foglalkoztatási jogviszony tartalmára) a korábbi anyagi jogi szabályozást, a Kttv. rendelkezéseit kell alkalmazni a vonatkozó jogszabályi rendelkezések hatályvesztése ellenére. [15] A perbeli ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyra irányadóak a Kúria Kfv.VII.38.221/2019/6. számú ítéletének [17]-[18] bekezdéseiben rögzítettek, amelyek szerint „[a] Kttv. 47. §
(5)bekezdés
- b)pont
- be)alpontja meghatározza, hogy az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban a befogadó intézmény a munkáltató, ő teljesíti a munkáltatói kötelezettségeket, gyakorolja a munkáltatói jogokat, vagyis jogosult a Kttv. 47. §
(5)bekezdése folytán alkalmazandó Kttv. 149. §
(8)bekezdése szerinti, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggő tartozás megtérítésére írásbeli felszólítás kiadására”. [16] A kormánytisztviselő jogviszonnyal összefüggő tartozás megtérítésére irányuló munkáltatói igény fizetési felszólítással történő érvényesítése – a Jat. idézett rendelkezései szerinti – eljárási viszony, amelyre a megkezdett eljárási cselekmény (a fizetési felszólítás kézbesítése) időpontjában hatályos új szabályozást, vagyis a Kit. igényérvényesítésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. [17] A fizetési felszólítással kapcsolatos közszolgálati panaszt a fizetési felszólítás kézbesítésétől számított harminc napon belül nem a bíróságnál, hanem a Közszolgálati Döntőbizottsághoz lehet (és kell) benyújtani a Kit. 168. §
(2)bekezdés g) pontjának fentiekben idézett rendelkezése értelmében. [18] A Kp. 47. §
(1)bekezdése szerint, ha a keresetlevélből vagy mellékleteiből az tűnik ki, hogy az ügy más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság illetékes, és ez a bíróság vagy hatóság az iratokból megállapítható, a bíróság a keresetlevelet ehhez a bírósághoz vagy hatósághoz átteszi. [19] A felperes által benyújtott keresetlevélből és mellékleteiből megállapítható, hogy a keresete olyan kérelmet (a munkáltatói intézkedés hatályon kívül helyezése) tartalmaz, amelyet a Kit. 168. §
(2)bekezdés g) pontja alapján a Közszolgálati Döntőbizottságnál kellett volna előterjesztenie. A keresetlevélből és mellékleteiből megállapítható az is, hogy a felperes a fizetési felszólítás téves jogorvoslati záradéka alapján fordult közvetlenül a bírósághoz. [20] Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság helytállóan rögzítette a rendelkezésre álló adatok alapján, hogy a felperes közszolgálati panaszának az elbírálására a Közszolgálati Döntőbizottság hatáskörébe tartozik a Kit. 168. §
(2)bekezdés g) pontja alapján. [21] A Kp. 48. §
(1)bekezdés b) pontja szerint a bíróság a keresetlevelet visszautasítja, ha a kereseti kérelem elbírálása más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság illetékes, de az áttétel szabályai a szükséges adatok hiányában nem alkalmazhatóak. [22] A Kp. 81. §
(1)bekezdés a) pontja szerint a bíróság az eljárást bármely szakaszában megszünteti, ha a 48. §
(1)bekezdés a)-
- i)pontja alapján a keresetlevél visszautasításának lett volna helye. [23] A hiánytalan, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő jogorvoslati tájékoztatás nem függetleníthető a közigazgatási eljárásban (a munkáltató eljárásában
- is)kötelezően érvényesülő tisztességes eljáráshoz, ügyintézéshez és tájékoztatáshoz való jogtól. A közigazgatási szerv, a munkáltató téves jogorvoslati tájékoztatása miatt az ügyfelet nem érheti joghátrány. A Kúria következetes gyakorlata szerint sérül a felperes tisztességes eljáráshoz való joga, ha az általános szabályok szerint jogszerűen benyújtott keresetlevél befogadását a bíróság a hatóság mulasztása miatt visszautasítja (Kpkf.VI.37.370/2019/2.). [24] Az idézett rendelkezések és a tisztességes eljáráshoz való jog alapján a felperes keresetlevele visszautasításának törvényi feltételei nem állnak fenn, mert az áttétel Kúria VII.Kpkf.39.644/2021/3 5 szabályainak az alkalmazásához a szükséges adatok a rendelkezésre állnak és a hibás jogorvoslati tájékoztatás alapján a felet hátrány nem érheti. [25] A peradatok alapján kétségtelenül megállapítható, hogy a kereseti kérelem elbírálása nem a bíróság, hanem a Közszolgálati Döntőbizottság hatáskörébe tartozik, továbbá az áttételre vonatkozó rendelkezések alkalmazása csak akkor mellőzhető, ha az ügyadatokból kizárólag a közigazgatási bíróság hatáskörének hiánya állapítható meg, de nincs arra adat, hogy kinek van hatásköre vagy illetékessége. Tévesen állapította meg ezért az elsőfokú bíróság, hogy a keresetlevél visszautasításának lett volna helye, illetve ennek okszerű következményeként téves, hogy az eljárás a Kp. 81. §
(1)bekezdés a) pontja alapján szüntethető meg. [26] A Kp. 81.
(2)bekezdése szerint, ha az eljárás során hatáskör vagy illetékesség hiánya miatt áttételnek van helye, a bíróság az eljárást megszünteti és az áttétel szabályainak alkalmazásával jár el. [27] A jelen ügyben az áttétel szabályainak alkalmazásához szükséges adatok rendelkezésre állnak, mert megállapítható, hogy a keresetlevéllel érvényesíteni kívánt követelés elbírálása nem a közigazgatási bíróság, hanem a Közszolgálati Döntőbizottság hatáskörébe tartozik. Mindezek alapján a Kúria az elsőfokú bíróság végzését részben megváltoztatta. Az eljárás megszüntetésére vonatkozó érdemben helyes rendelkezés érintetlenül hagyása mellett elrendelte a keresetlevélnek az áttételét a Közszolgálati Döntőbizottsághoz [Kp. 114. §
(2)bekezdés a) pont]. Elvi tartalom [28] Ha a felperes a fizetési felszólítás hibás jogorvoslati záradéka alapján közszolgálati panasz helyett közvetlenül a bírósághoz fordul keresettel, az eljárás megszüntetésének és a keresetlevél Közszolgálati Döntőbizottsághoz való áttételének van helye a Kp. 81. §
(2)bekezdése alapján. Záró rész [29] A fellebbezési eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [30] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [31] A végzés ellen a fellebbezés lehetőségét a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- április
- Kúria VII.Kpkf.39.644/2021/3 6 Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Cséffán József s. k. előadó bíró, Dr. Bérces Nóra s. k. bíró