← Magyarország

Kfv.45104/2024/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni, amennyiben a felperes a Kp. 118. §

(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontjára hivatkozó befogadás iránti kérelmét egyáltalán nem indokolja, illetve a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontjára hivatkozásával egyidejűleg nem jelöl meg olyan kúriai határozatot, amelytől a jogerős ítélet eltér. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.45.104/2024/
  1. A tanács tagjai: Dr. Farkas Katalin a tanács elnöke Dr. Bérces Nóra előadó bíró Dr. Kovács András bíró Dr. Sugár Tamás bíró Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) Az alperes: ... Kormányhivatal (alperes címe) Az alperes képviselője: Dr. Szilvási Orsolya kamarai jogtanácsos A per tárgya: közszolgálati jogviszony megszüntetéséből eredő közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálattal támadott jogerős ítéletet hozó másodfokú bíróság neve és a határozat száma: a Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.407/2023/
  2. számú ítélete Az elsőfokú ítéletet hozó bíróság neve és a határozat száma: a Fővárosi Törvényszék 109.K.700.820/2023/
  3. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
  4. január
  5. napja óta állt határozatlan idejű jogviszonyban az alperessel – illetve annak jogelődjeivel –, ahol utoljára a kormányzati igazgatásról szóló
  6. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) szerinti kormányzati szolgálati jogviszony Kúria III.Kfv.45.104/2024/2 2 keretében dolgozott. A felperes a
  7. november
  8. napjától
  9. március
  10. napjáig tartó időszakban a ... tagja és ... elnöke is volt. Az alperes
  11. március
  12. napján a Kit.
  13. §
(1)bekezdés m) pontja alapján – a megszűnés indokának kifejtése nélkül, nyolchavi illetménynek megfelelő összegű végkielégítés mellett – megállapította a felperes határozatlan idejű kormányzati szolgálati jogviszonyának
  1. február 29-i hatállyal történt megszűnését. [2] A felperes közszolgálati panasza alapján eljárt Közszolgálati Döntőbizottság (a továbbiakban: KDB) a
  2. július
  3. napján kelt határozatával a kormányzati szolgálati jogviszony jogellenes megszűnésével összefüggésben – a Kit.
  4. §
(5)bekezdése alapján – kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek átalánykártérítés címén tízhavi illetménynek megfelelő 3.880.000 forint összeget; egyebekben a panaszt elutasította. A kereset és a védirat [3] A felperes pontosított kereseti kérelmében a KDB határozatának megváltoztatását kérte, és az egyenlő bánásmód megsértésére, joggal való visszaélésre, valamint az alperes együttműködési kötelezettségének megszegésére hivatkozással elsődlegesen elmaradt illetmény, további kéthavi végkielégítés, a már kifizetett végkielégítés vonatkozásában végkielégítés-különbözet, szabadságmegváltás, továbbá kártérítés jogcímén további kéthavi illetményének megfelelő összeg, kártérítés, valamint elmaradt cafeteria juttatás megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A jóhírnév megsértésére, a levéltitok megsértésére és a diszkriminációra alapítottan sérelemdíj iránti igényt is előterjesztett, kérve azt is, hogy a bíróság helyreigazításként kötelezze az alperest valamennyi közszolgálati tisztségviselője felé a jogviszonya jogellenes megszüntetésének közlésére. Másodlagos kereseti kérelemként a Kit. 116. §
(5)bekezdésére hivatkozással az alperesi jogsértések miatt tizennégyhavi illetményének megfelelő összegű átalánykártérítést, továbbá a kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnési időpontjának megállapítását és az alperes kötelezését kérte a központi elektronikus személyi nyilvántartásában tárolt adatai megtekintésének engedélyezésére. [4] Az alperes a védirata a kereset elutasítására irányult. Az első- és másodfokú előzményi eljárásban hozott bírósági határozatok [5] Az elsőfokú bíróság a 109.K.702.750/2021/
  1. számú ítéletével a KDB határozatát megváltoztatta, és kötelezte az alperest a kormányzati szolgálati jogviszony egyenlő bánásmód követelményébe ütköző megszüntetése okán elmaradt illetmény, cafeteria-juttatás, kártérítés, sérelemdíj – és ezek kamatai –, valamint átalánykártérítés megfizetésére, megállapítva, hogy a felperes kormányzati szolgálati jogviszonya az ítélet jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg; ezt meghaladóan a keresetet elutasította. [6] A mindkét fél fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság az 1.Kf.700.195/2022/
  2. számú végzésével a felperes fellebbezését alaptalannak, az alperes fellebbezését alaposnak találta, ezért az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem érintette, fellebbezett részét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Kúria III.Kfv.45.104/2024/2 3 A megismételt eljárásban hozott első- és másodfokú ítéletek [7] Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban hozott ítéletével a KDB határozatát megváltoztatta és kötelezte az alperest, hogy kormányzati szolgálati jogviszonyának az egyenlő bánásmód követelményébe ütköző megszüntetése okán 15 napon belül fizessen meg a felperesnek elmaradt illetmény jogcímén 13.437.827 forintot, elmaradt cafeteria-juttatás jogcímén 697.297 forintot, kártérítés jogcímén 278.000 forintot, sérelemdíj jogcímén 500.000 forintot és ezen tőkeösszegek után
  3. november
  4. napjától a kifizetés napjáig számított kamatot, átalánykártérítés jogcímén tízhavi illetményének megfelelő összegű 4.345.600 forintot, továbbá 25.402 forint perköltséget. Megállapította, hogy a felperes kormányzati szolgálati jogviszonya a bíróság ítéletének jogerőre emelkedése napjával szűnik meg; ezt meghaladóan a keresetet elutasította. [8] A másodfokú bíróság ítéletével a felperes csatlakozó fellebbezését visszautasította; az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, azonban fellebbezett részét megváltoztatta, és kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek a kormányzati szolgálati jogviszonya jogellenes megszüntetésével összefüggésben 8.691.200 forint átalánykártérítést. Megállapította továbbá, hogy a felperes kormányzati szolgálati jogviszonya a megszüntetésről szóló alperesi jognyilatkozat szerinti időpontban szűnt meg. Ezen felül kötelezte a felperest 59.820 forint együttes első- és másodfokú perköltség alperesnek történő megfizetésére. A felülvizsgálati kérelem [9] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet „megváltoztatását” és a kereseti kérelmének megfelelő döntés meghozatalát kérte; másodlagosan az átalánykártérítés felemelését 24 havi illetményének megfelelő összegre az „alapösszeg 4 éves inflációval (50%) arányos felemelésével és MKK elnöki poszt járulékos elvesztése miatti többletigények (res iudicata) külön elismerésével”. [10] A befogadhatóság körében idézte a közigazgatási perrendtartásról szóló
  5. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  6. § a)-b) pontjait,
  7. §
(4)bekezdését, továbbá a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontját és
  3. b)pontját. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A felülvizsgálati kérelem elbírálására – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [12] A Kp. 118. §
(1)bekezdése értelmében a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása, Kúria III.Kfv.45.104/2024/2 4
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [13] A Kp. 3. §
(3)bekezdése szerint a jogvita elbírálásához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra szolgáló adatok és bizonyítékok rendelkezésre bocsátása – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a feleket terheli. A Kp. 115. §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálatra a fellebbezésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. [14] A Kúria mindenekelőtt rámutat arra, hogy a Kp. 117. §
(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadásra. A felülvizsgálati kérelemben nevesített befogadási okok alapján történik annak vizsgálata, hogy a konkrét ügyben felmerült-e olyan kérdés, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdésének rendelkezései körébe tartozik, ezáltal a felülvizsgálati kérelem befogadását és érdemi elbírálását megalapozza. A befogadásról szóló döntés ugyanis azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek elbírálása során is elláthasson jogegységi funkciót (Kfv.III.45.222/2022/2.). [15] A Kp. 117. §
(4)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, de azt indokolni, illetve a fennállását bizonyítékokkal alátámasztani – a 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – nem kell, a bíróság pedig a fél által megjelölt befogadhatósági okhoz nincs kötve. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felülvizsgálatot kérő félnek elegendő lenne mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia. Annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy az adott okból miért tartja szükségesnek a felülvizsgálati kérelme érdemi elbírálását, mivel csak így kerülhet a Kúria abba a helyzetbe, hogy a fél szempontjait értékelhesse a kérelem befogadhatóságáról hozandó döntése körében. Ellenkező esetben a fél szempontjainak figyelembevétele lehetetlen lenne, ami módot adna a jogerős határozat önkényes felülbírálatára (Kfv.VII.45.225/2022/2., Kfv.IV.38.224/2021/2., Kfv.V.37.035/2022/2.). [16] A felperes a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának jogi indoka körében a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontját és
  3. b)pontját idézte, amiből arra lehetett következtetni, hogy felülvizsgálati kérelmének befogadását e két pontra hivatkozással kérte. [17] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti befogadási okot a felülvizsgálatot kérő félnek részletesen meg kell indokolnia, annak fennállását bizonyítani kell [Kp. 117. §
(4)bekezdés]. Amennyiben a fél a befogadhatóság körében arra hivatkozik, hogy az alapvető eljárási jogának sérelme valószínűsíthető, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés történt, ez irányú kérelmét a befogadhatóság körében kell megindokolnia. Be kell mutatnia, hogy az eljárási szabályszegés az ügy érdemére kihatással volt, az eljárási szabályszegés ténybeli alapja valóban kétséget ébreszt a felülvizsgálni kért jogerős határozat helytállósága tekintetében oly mértékben, hogy az további érdemi vizsgálat nélkül ne legyen megítélhető (Kfv.II.38.102/2021/2.) [18] E befogadási ok kapcsán a Kúria mindenekelőtt rámutat arra, hogy a felülvizsgálati eljárás során elsősorban joggyakorlat-egységesítő és -fejlesztő tevékenységet folytat, éppen ezért a felülvizsgálati kérelem is csupán jogkérdésre irányulhat, a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során – a Kp. 115. §
(1)bekezdés, 120. §
(5)bekezdésére figyelemmel – a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. A felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja alapján nem fogadható be, ha a befogadási kérelemben foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét (Kfv.VII.45.005/2024/2.). A Kúria számos határozatában rámutatott arra is, Kúria III.Kfv.45.104/2024/2 5 hogy a tényállás megállapításának és a bizonyítékok értékelésének felülmérlegelésére csak kirívó esetben, súlyos eljárási szabályszegés esetén van lehetőség. A jogerős ítélet jogszerűségének, a bizonyítékok értékelésének és az indokolás megfelelő kimunkálásának vizsgálata az érdemi felülvizsgálat, nem a befogadás körébe tartozik (Kfv.IV.38.030/2020/2., Kfv.IV.37.609/2021/2.). [19] A Kúria gyakorlata egységes abban, hogy a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében (Kfv.VII.37.077/2024/2.). A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja körében a befogadhatóság indokolásának el kell különülnie a felülvizsgálati kérelem érdemi jogi indokaitól. Nem a Kúria feladata, hogy a kérelmező helyett a felülvizsgálati kérelemből maga keresse és válassza ki, mi minősülhet befogadhatósági indoknak (Kfv.VII.37.687/2023/4.). Amennyiben a fél az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálatát alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés miatt kéri, nem elegendő csupán a felülvizsgálati kérelem indokait megjelölni, mivel a Kp. 117. §
(4)bekezdéséből következően a befogadhatóság okát külön is indokolni kell (Kfv.III.45.003/2024/2.). [20] A felperes felülvizsgálati kérelmében az általa megjelölt jogszabálysértésekkel összefüggésben a befogadhatóság okának fennállását törvényi kötelezettsége ellenére külön nem indokolta, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadására a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja alapján nem volt mód. [21] A másik befogadási ok, amelyet a felperes a Kp. 118. §
(1)bekezdéséből kiemelt, a b) pont, amelynek értelmében a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. A Kp. 117. §
(4)bekezdése előírja, hogy a 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. [22] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor lehet helye, ha a jogerős ítélet a Kúria közzétett határozatában kifejtettektől eltérő jogértelmezésen alapul. A követendő kúriai gyakorlat (Kfv.III.37.108/2022/2., Kfv.VI.37.039/2022/2., Kfv.VII.45.049/2024.) alapján a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadhatósági ok esetében az elvárás, hogy a kérelmező a támadott és a közzétett kúriai döntés közötti ügyazonosságot úgy mutassa be, hogy párhuzamot állít a jogkérdés, a jogkérdés szempontjából releváns tények, az alkalmazandó jogszabályok és a kérelemnek az eljárás kereteit meghatározó hasonlósága között. A felperes azonban sem a befogadhatóság körében, sem a felülvizsgálati kérelmének érdemi részében nem jelölt meg olyan, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett kúriai határozatot, amelytől jogkérdésben eltért volna a jogerős ítélet, erre figyelemmel a felülvizsgálati kérelem ez okból sem volt befogadható. [23] A fentiekre tekintettel a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem álltak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés rövid tartalma [24] A felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni, amennyiben a felperes a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontjára hivatkozó befogadás iránti kérelmét egyáltalán nem indokolja, illetve a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. b)pontjára hivatkozásával egyidejűleg nem jelöl meg olyan kúriai határozatot, amelytől a jogerős ítélet eltér. Kúria III.Kfv.45.104/2024/2 6 Záró rész [25] A végzés ellen a Kp. 116. §
  2. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [26] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. Budapest,
  1. szeptember
  2. Dr. Farkas Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró, Dr. Kovács András s.k. bíró, Dr. Sugár Tamás s.k. bíró, Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.