Pf.20207/2023/4 – Fővárosi Ítélőtábla

(2)bekezdésében foglalt törvényi követelményeknek az a helyreigazítási mód felel meg, ha a sajtószerv az internetes sajtótermék főoldalán egy rövid, az olvasók figyelmét a helyreigazítás tényére felhívó közleményt jelentet meg, amelyből hiperlinkkel a helyreigazítás teljes szövege a cikk eredeti helyén, az eredeti cikkel együtt válik elérhetővé. Ez a közzétételi mód biztosítja, hogy az olvasók az internetes portálon megjelent írás vonatkozásában értesüljenek arról, hogy az tartalmazott olyan valótlan közlést, amelyek miatt az alperes helyreigazítás közzétételére köteles. A közlemény címéből az olvasók az adott cikket elérik, a helyreigazítás teljes szövegét olvashatják. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 1.Pf.20.207/2023/

1. A felperes: Pedagógusok Szakszervezete, felperes címe A felperes képviselője: Kollarics Flóra Ügyvédi Iroda, ügyvéd címe Az alperes: alperes, alperes címe Az alperes képviselője: Nagy János Ügyvédi Iroda, ügyvéd címe A per tárgya: sajtó-helyreigazítás Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 39.P.20.101/2023/
2. í t é l e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezését megváltoztatja, a helyreigazító közlemény címoldalon való közzétételét mellőzi. Az alperest arra kötelezi, hogy a metropol.hu internetes hírportál nyitóoldalán 24 óra időtartamban a „Helyreigazítás »Wellness szállodában emelték meg a saját fizetésüket a pedagógus szakszervezet vezetői aztán elmentek tüntetni… - videó« című cikkünk miatt” közleményt tegye közzé 5 napon belül olyan módon, hogy arról hiperhivatkozással legyen elérhető az eredeti cikk az elsőfokú bíróság által meghatározott szövegű helyreigazító közleménnyel együtt. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékbevételi számlájára. Az illetékfizetési kötelezettség e határozat jogerőre emelkedését követő
3. napon válik esedékessé. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] A www.metropol.hu internetes portálon
4. november 26-án „Wellness szállodában emelték meg a saját fizetésüket a pedagógus szakszervezet vezetői - aztán elmentek tüntetni… - videó” címmel megjelent cikk a következő szövegrészeket is tartalmazza. [2] „A Metropol úgy értesült, hogy október utolsó előtti hétvégéjén a települési szálloda neve szállodában tartotta meg XXXIV. kongresszusát a tanártüntetések egyik fő szervezője, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ)”. [3] „Talán a nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel, egy wellness hotelt találtak erre a legjobb helyszínnek. Döntéshozatal közben így bármikor igénybe tudták venni a wellness központ kényeztető szolgáltatásait: a szauna- és wellnessparkot, valamint az éttermek sokaságát. Aztán még mielőtt a kormánynak címzett követeléseiket megszavazták volna, két termálvizes fürdőzés között, szakítottak időt arra is, hogy a saját fizetésüket Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.207/2023/4 2 felemeljék. Az élményfürdőhöz csatlakozó hotel termálszállodában, ahol a szakszervezet vezetői nem spóroltak a tagok pénzén, a szakszervezet közös kasszájából átlag 50 ezer forintot fizettek a szobákért. Fontos volt számukra, hogy a saját maguknak megszavazott fizetésemelés és a kormánynak szóló követelések megfogalmazása közben bármikor igénybe vehessék a fürdő és az élményközpont kínálta lehetőségeket.” [4] „A Metropol információi szerint a szakszervezet vezetői szigorú titoktartást kértek egymástól a tekintetben, hogy a fizetésemelések megszavazására, valamint a sztrájk követelések megfogalmazására egy wellness szállodában került sor. Nyilvánvalóan ők maguk is érezték, hogyha mindez kiderül, az meglehetősen kínos helyzetbe hozza őket. A történetnek sajátos bájt ad, hogy mindeközben a PSZ utcára vezényelte tüntetni tagjait és a szimpatizánsait Budapesten.” A cikk tartalmazza továbbá, hogy „A Metropol megszerzett egy videót, amin jól látható, hogy a szakszervezet vezetői a wellnessközpont egyik teraszán még egy közös táncot is lejtettek, szelfiket készítettek mielőtt magukat alaposan „kivelneszezve” elindultak volna a demonstrációra.” [5] A felperes előzetes helyreigazítási kérelmében foglaltaknak az alperes nem tett eleget. [6] A felperes keresetében arra kérte kötelezni az alperest, hogy a www.metropol.hu internetes portál főoldalán 24 óra időtartamban önálló hírként, valamint a „Wellness szállodában emelték meg saját fizetésüket a pedagógus szakszervezet vezetői - aztán elmentek tüntetni... – videó” című cikk címe alatt, a cikk elérhetőségének időtartamában, de legalább 60 napig tegye közzé a következő helyreigazító közleményt. [7] „Helyreigazítás:
5. november
6. napján 08:46 órakor megjelent »Wellness szállodában emelték meg saját fizetésüket a pedagógus szakszervezet vezetői - aztán elmentek tüntetni... – videó« című cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy a Pedagógusok Szakszervezete a települési szálloda neve szállodában tartotta meg XXXIV. kongresszusát. Valótlanul állítottuk azt is, hogy a döntéshozatal közben bármikor igénybe tudták venni a wellness központ kényeztető szolgáltatásait. Valótlanul állítottuk továbbá, hogy a szobákért átlagosan 50 ezer forintot fizettek. Azt is valótlanul állítottuk, hogy a szakszervezet vezetői szigorú titoktartást kértek egymástól a tekintetben, hogy a fizetésemelések megszavazása, valamint a sztrájk követelések megfogalmazására egy wellness szállodában került sor. Végezetül hamis színben tüntettük fel azt a valós tényt, hogy a szakszervezet vezetői szavaztak a saját fizetésük megemeléséről. [8] A valóság ezzel szemben az, hogy a Pedagógusok Szakszervezete a hotelben szervezte meg a kongresszust, mivel más, alacsonyabb besorolású szállodák jóval drágább ajánlatot adtak. A szobák ára egy főre vetítve 15.920 forint volt, amely tartalmazta a félpanziós ellátás árát is. A valóság szerint a választott országos tisztségviselők a 2018-ban tartott legutóbbi tisztújítás óta nem kaptak béremelést, a cafetériát pedig 2019 januárjától törölték, miközben munkájuk – összhangban az oktatás válsága okozta hatékonyabb és időigényes érdekvédelmi feladatokkal – az elmúlt években sokszorosára nőtt, vagyis reálkeresetük csökkent. A fizetésemelés egyébként 2023-ban lép életbe, tekintettel a már áprilisban elkezdődő tisztújításra. Ez a bér lesz irányadó az új tisztségviselőknek is, akiknek tudniuk kell, mennyi pénzért vállalják az elnöki, alelnöki teendőket. [9] A valóság az, hogy ötévenként, amikor a teljes körű tisztújítás során a megyék megválasztják kongresszusi küldötteiket, ők akkor írnak alá titoktartási nyilatkozatot, amely a következő tisztújító kongresszusig érvényes. A települési kongresszuson az időközi választások pótküldöttei nyilatkoztak titoktartásról. Az említett kongresszuson a legfőbb napirendi pont a PSZ alapszabályának és választási szabályzatának módosítása volt, ez belső szervezeti ügy. Az erről szóló vita nem tartozik a nyilvánosságra, de a módosított alapdokumentumok elérhetők a PSZ honlapján. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.207/2023/4 3 [10] A cikkünk valótlan tartalmáért a Pedagógusok Szakszervezetétől szíves elnézést kérünk.” [11] Kérte az alperes perköltség fizetésére kötelezését is. [12] Kereseti kérelme jogalapjaként a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
7. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.)
8. §

(1)bekezdésében foglaltakra hivatkozott. [13] Előadása szerint a sérelmezett cikk valótlanul tartalmazza azt, hogy a vezetői bármikor igénybe tudták venni a wellness központ kényeztető szolgáltatásait. A kongresszus napirendi pontjainak megtárgyalása a wellness központ zárási idejénél később ért véget, így alkalom sem lett volna igénybe venni a szolgáltatásokat. Az írás valótlanul állítja továbbá azt, hogy a szobákért átlagosan 50.000 forintot fizettek, illetve, hogy a vezetők szigorú titoktartást kértek egymástól a tekintetben, hogy a fizetésemelések megszavazására, valamint a sztrájkkövetelések megfogalmazására egy wellness szállodában került sor. A szoba ára egy főre 20.000 forint volt, titoktartási nyilatkozatot pedig csak a pótküldöttek írtak alá, de nem a cikkben megjelölt tartalommal. A sajtóközlemény hamis színben tünteti fel azt a valós tényt, hogy a vezetői szavaztak a saját fizetésük emeléséről, az összeg egyébként is csak 2023-tól emelkedett. [14] Az alperes a kereset elutasítását kérte, arra hivatkozással, hogy a kifogásolt közlések részben valósak, részben pedig valós tényekből levont megalapozott következtetések, értékítéletek. Érvelése szerint köztudomású tény, hogy az elmúlt hónapokban a pedagógusok munkájának anyagi és erkölcsi elismerése tekintetében közéleti vita zajlott, a közéleti szereplő felperes pedig ilyen körülmények között egy wellness központban tartotta meg az éves közgyűlését. Álláspontja szerint a felperest fokozott tűrési kötelezettség terheli a tevékenységével kapcsolatos közlések vonatkozásában. Nem vitatta, hogy a cikkben megjelölt szálloda neve, mint szálloda nem létezik, ugyanakkor állította, hogy ennek a wellness központnak a szolgáltatásait a felperes által megjelölt szállodában a kongresszus résztvevői is igénybe vehették. [15] A szálloda nevének téves megjelölése lényegtelen tévedés, jelentéktelen elírás. Az alperes nem vitatta, hogy egy éjszakára és egy főre a szoba díja 15.920 forint, hivatkozott ugyanakkor arra, hogy nem kizárólag a szobákért, hanem az élelmezésért fizetett összegeket, a tartózkodás egyéb költségeit is figyelembe kell venni, amelyekkel együtt a megjelölt átlagos 50.000 forintos szobaár megállapítható. Állította, hogy a felperes által felmutatott titoktartási nyilatkozat értelmezhető úgy, hogy az kiterjed a cikkben megjelölt tényekre is. A felperes vezetői a kongresszuson a saját juttatásukról döntöttek, függetlenül attól, hogy a fizetésemelés 2023-ban „lépett életbe”. Erre tekintettel való tényt hamis színben nem tüntetett fel. [16] Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy 5 napon belül egyrészt az általa szerkesztett www.metropol.hu internetes portálon a

1. november 26-án közzétett „Wellness szállodában emelték meg a saját fizetésüket a pedagógus szakszervezet vezetői aztán elmentek tüntetni… videó” címmel megjelent cikk címe alatt, ameddig az eredeti cikk hozzáférhető, de legalább 60 napig; továbbá a www.metropol.hu kezdőoldalán önálló hírként, az eredeti cikk megjelenési helyével azonos helyen, azonos betűméretben és azonos betűtípusban, mint ahogyan a sérelmezett cikk megjelenítésre került, 24 óra időtartamban „Helyreigazítás” címmel tegye közzé az alábbi közleményt: [17] „Helyreigazítás [18] A
2. november
3. napján 08:46 órakor megjelent »Wellness szállodában emelték meg saját fizetésüket a pedagógus szakszervezet vezetői - aztán elmentek tüntetni... videó« című cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy a szakszervezet vezetői szigorú titoktartást kértek egymástól a tekintetben, hogy a fizetésemelések megszavazására, valamint Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.207/2023/4 4 a sztrájk követelések megfogalmazására egy wellness szállodában került sor. A valóság ezzel szemben az, hogy a kongresszuson az időközi választások pótküldöttei írták alá azt a titoktartási nyilatkozatot, amelyet a teljes körű tisztújítás során megválasztott kongresszusi küldöttek a megválasztásukat követően írnak alá.” [19] Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. [20] Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a cég1 Zrt.-nek 30.480 forint perköltséget, továbbá az állam javára az állami adó- és vámhatóság által közzétett illetékbevételi számlára az esedékesség napjáig 28.800 forint illetéket. [21] Kötelezte a cég1 Zrt.-t, hogy 7.200 forint illetéket az állam javára az állami adóés vámhatóság által közzétett illetékbevételi számlára az esedékesség napjáig fizessen be. [22] Ítéletének indokolásában idézte Magyarország Alaptörvénye IX. cikk

(2)bekezdésében, az Smtv.

1. §-ban, a
2. §

(1)és

(2)bekezdésében, a polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban Pp.)
2. §

(1)és

(2)bekezdésében foglaltakat. A döntés során tekintettel volt az Alkotmánybíróságnak a 7/

1. (III. 7.) AB határozata Indokolásának [40] bekezdésében és a 23/
2. (VII. 18.) AB határozat indokolásának [18] bekezdésében kifejtettekre. [23] Abból indult ki, hogy az írás közérdeklődésre számot tartó kérdésről számolt be. [24] Megítélése szerint a cikk mondanivalója szempontjából lényegtelen tévedésnek, illetve pontatlanságnak tekinthető az a közlés, hogy a kongresszust a felperes a cikk első bekezdésében említett települési szálloda neve szállodába szervezte (első közlés). A valóságban a szintén települési hotelbe foglalt, de a szobákhoz a felperes előadása szerint is járt az szálloda neve wellness központ szolgáltatása. Értékelte e körben, hogy a cikk harmadik bekezdésében szerepelt, hogy a kongresszust az „élményfürdőhöz csatlakozó hotel termálszállodában” rendezték. Mivel a szálloda nevének a közvélemény tájékoztatása és a felperes személyének megítélése szempontjából nincs jelentősége, az elsőfokú bíróság szerint az erre vonatkozó közlés nem szorult helyreigazításra. [25] Az a közlés, hogy a kongresszus résztvevői bármikor igénybe tudták venni a wellness központ szolgáltatásait (második közlés), valós tényből levont okszerű következtetés. A szállodai szobákhoz ugyanis hozzátartozott a wellness szolgáltatás, amelyet a szálloda vendégei bármikor jogosultak voltak igénybe venni. A következtetést nem teszi alaptalanná az sem, ha a kongresszus résztvevői e szolgáltatásokat mégsem vették igénybe. [26] A harmadikként kifogásolt közlés tekintetében a következő peradatokat vette figyelembe. A felperes által csatolt iratok szerint 93 résztvevő szállásdíját fizették ki. A jelenléti ívek alapján a kongresszus résztvevőinek száma a kongresszus mindhárom napján 91 fő volt, a számla szerint pedig a kongresszus egy-egy éjszakáján 93 résztvevő szállt meg a szállodában. Így a számla alapján a szállásra költött 2.424.440 forint egy főre jutó összege 26.069 forint volt, ami a számlán szereplő 20%-os kedvezménnyel 20.855 forint. Ugyanakkor a „szobákért átlagosan 50 ezer forintot fizettek” közlés nem a személyenkénti díjra, hanem a „szobákért” fizetett díjra vonatkozott, a cikk alapján a szobák díja volt átlagosan 50.000 forint. A felperes által csatolt ajánlat alapján az elhelyezés két- és háromágyas szobákban történt, azaz egy szoba ára - kétfős elhelyezés esetén is - meghaladta a 41.000 forintot. [27] Megítélése szerint a „szobák ára” az átlagolvasó értelmezésében magában foglalja az ahhoz kapcsolódó étkezéseket is, a csatolt számla alapján pedig egy főre számítva az igénybe vett két reggeli ára 6.580 forint (a számlán szereplő 20%-os kedvezménnyel számítva 5.264 forint) a két vacsora ára 9.140 forint (a számlán feltüntetett 20%-os kedvezménnyel számítva 7.312 forint) volt. Mindezek összeszámításával – és a számlán szereplő egyéb étkezések és további költségek figyelmen kívül hagyásával – megállapítható, Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.207/2023/4 5 hogy az írásban feltüntetett 50.000 forint összeg nem eltúlzott, az a valóságnak megfelel, a kijelentés helyreigazításának nincs törvényes alapja. [28] A negyedikként kifogásolt – „a szakszervezet vezetői szigorú titoktartást kértek egymástól a tekintetben, hogy a fizetésemelések megszavazására, valamint a sztrájk követelések megfogalmazása egy wellness szállodában került sor” – kijelentés valós voltának bizonyítására az alperes bizonyítási indítványt nem terjesztett elő, ezért a bizonyítatlanság terhét viselni köteles. [29] A kijelentés szerint a felperes vezetői kifejezetten arra vonatkozóan vállaltak titoktartást, hogy hol történt a fizetésemelések megszavazása és a sztrájkkövetelések megfogalmazása, a felperes által elismerten aláírt nyilatkozat viszont ilyen rendelkezést nem tartalmaz, az általánosságban rögzíti az aláíró titoktartási kötelezettségét. Az Alkotmánybíróság 13/
3. (IV. 18.) AB határozatának értelmében a sajtó véleménynyilvánítási szabadsága nem terjed ki az igazolhatóan, bizonyíthatóan valótlan tények közlésére, ha a tényeket állító tudta, hogy a közlése valótlan, vagy annak valótlanságáról azért nem tudott, mert a foglalkozása szerint tőle elvárt figyelmet vagy körültekintést elmulasztotta. [30] Az alperes a sérelmezett közlés tekintetében a tőle elvárható gondosságot, figyelmet elmulasztotta, a közlés nem felel meg a hiteles és tárgyilagos tájékoztatás követelményének. Erre figyelemmel a bíróság ezen kijelentés vonatkozásában a keresetnek helyt adott. A felperes által kért helyreigazítás szövegét a keresettől részben eltérően állapította meg. [31] A felperes perfelvételi tárgyaláson elhangzott előadása alapján valósnak ítélte azt a közlést, hogy a felperes vezetői a saját járandóságuk emeléséről döntöttek a kongresszuson. Lényegtelen és a felperes megítélése szempontjából irreleváns körülmény az emelés kezdő időpontja, amely a való tényeket nem tünteti fel hamis színben. Az alperestől nem várható el annak felderítése, hogy mikor került sor legutóbb emelésre (ötödik közlés). [32] Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint a „Fontos volt számukra, hogy a saját maguknak megszavazott fizetésemelés és a kormánynak szóló követelések megfogalmazása közben bármikor igénybe vehessék a fürdő és az élményközpont kínálta lehetőségeket” közlés a valós tényekből levont okszerű következtetés. A sugalmazott tartalom nem lehet sajtóhelyreigazítás tárgya. [33] Kiemelte, hogy sajtó-helyreigazítás esetén a helyreigazító közleményt a szöveg sérelmezett részéhez hasonló módon kell közölni. Ennek során lényeges szempont, hogy a helyreigazító közlemény és az azzal érintett médiatartalom közötti közvetlen összefüggés az átlagosan tájékozott olvasó számára egyértelműen felismerhető legyen (BH
4. 33.). Az elsőfokú bíróság megítélése szerint a főoldalon egy rövid, a helyreigazítás tényére utaló, figyelmet felhívó közlemény 24 órán át történő megjelenítése azt a célt szolgálja, hogy az olvasók e közleményből értesüljenek a helyreigazítás tényéről. [34] A pervesztesség arányát 1:4-hez állapította meg, a felperesre terhesebben. A Pp.
5. §

(2)bekezdése alapján rendelkezett a perköltség viseléséről. [35] Az elsőfokú ítélet ellen az alperes fellebbezett. [36] Jogorvoslati kérelmében az első fokon hozott határozatot részben kérte megváltoztatni úgy, hogy a www.metropol.hu internetes portál főoldalán 24 óra időtartamban kizárólag a „Helyreigazítás a Wellness szállodában emelték meg a saját fizetésüket a pedagógus szakszervezet vezetői - aztán elmentek tüntetni… videó című cikk miatt” cím közzétételére legyen köteles. Kérte a felperes másodfokú perköltségben marasztalását. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.207/2023/4 6 [37] A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a Pp. 369. §

(3)bekezdés

1. c)és
2. d)pontjaiban foglaltakra alapította. [38] Okfejtésében abból indult ki, hogy az Smtv. 12. §

(2)bekezdése szerint a helyreigazító közleményt napilap, internetes sajtótermék és hírügynökség esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő öt napon belül a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben kell közölni. [39] Köztudomású tény, hogy a hírportálok főoldalán csak az egyes cikkek címei, továbbá legfeljebb a bevezető (lead) szövege jelenik meg és abból hiperlinkkel érhető el a teljes cikk szövege. Erre tekintettel a főoldalon a perbeli esetben is csak a helyreigazításra utaló címnek kell megjelennie, a helyreigazítás teljes szövege ott nem tehető közzé. [40] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és az alperes másodfokú perköltségben marasztalását kérte. [41] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítéletének alperes által kifogásolt eleme nem ütközik konkrét jogszabályi rendelkezésbe, az a bíróságot sajtóperekben megillető mérlegelési jogkörbe tartozik. Az alperes nem jelölt meg konkrét jogszabályi előírást, amely nem tenné lehetővé az elsőfokú bíróság által meghatározott közzétételi mód előírását a helyreigazító közlemény vonatkozásában. [42] Ilyen jogi rendelkezés hiányában az elsőfokú bíróságnak a jogszabályi rendelkezési hiányokat kitöltő bírói gyakorlathoz kell igazodnia. [43] A fellebbezés alapos. [44] A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 376. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülbírálat során az elsőfokú ítélet megváltoztatására irányuló fellebbezési kérelemre tekintettel Pp. 383. §

(2)bekezdése alapján az ügy érdemében döntött. Felülbírálati jogkörét a Pp. 370. §

(1)bekezdésének megfelelően a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között gyakorolta. [45] Az alperes fellebbezése az elsőfokú bíróságnak a helyreigazítás közzétételére vonatkozó rendelkezését nem, csupán annak meghatározott módját érintette. A másodfokú bíróság ezért a Pp. 370. §

(1)bekezdése szerinti korlátok között azt vizsgálta, hogy a helyreigazító közlemény teljes terjedelemben történő megjelenítése a címoldalon 24 órás időtartamban megfelel-e az Smtv. 12. §

(2)bekezdésében foglaltaknak. [46] A másodfokú bíróság a felülbírálat eredményeként megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítélete a fellebbezéssel érintett részben az irányadó anyagi jognak részben nem felel meg, a megállapított tényekből az elsőfokú bíróságétól részben eltérő jogi következtetés vonható le, a helyreigazítás közzétételének az elsőfokú bíróság által elrendelt módja nem felel meg az Smtv. 12. §

(2)bekezdésében szereplő követelményeknek. Mindezekre tekintettel az elsőfokú ítéletet a Pp. 383. §

(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta. [47] A felperes a keresetében a helyreigazítás közzétételének helyére vonatkozóan olyan tartalmú kötelezést kért, hogy az alperes a metropol.hu internetes portál főoldalán 24 óra időtartamban önálló hírként, valamint a „Wellness szállodában emelték meg saját fizetésüket a pedagógus szakszervezet vezetői - aztán elmentek tüntetni... – videó” című cikk címe alatt, a cikk elérhetőségének időtartamában, de legalább 60 napig tegye közzé az általa megjelölt tartalmú helyreigazító közleményt. [48] Az elsőfokú bíróság – ítéletének rendelkező része szerint – a felperes e kérelmének helyt adott, a helyreigazítást úgy rendelve el, hogy az I. rendű alperes a metropol.hu internetes portál főoldalán is a teljes helyreigazító közleményt köteles megjelentetni. Az ítélet indokolása ehhez képest azt tartalmazza, hogy az elsőfokú bíróság a Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.207/2023/4 7 kialakult bírói gyakorlatnak megfelelően határozta meg a helyreigazítás szövegét és annak közzététele módját. „A főoldalon egy rövid, a helyreigazítás tényére utaló, figyelmet felhívó közlemény 24 órán át történő megjelenítése azt a célt szolgálja, hogy az olvasók ezen közleményből értesüljenek a helyreigazítás tényéről és szereznek tudomást arról, hogy az eredeti cikkhez kapcsolódóan helyreigazítás került közzétételre, amelynek teljes terjedelmét az érintett cikknél megismerhetik.” A rendelkező rész és az indokolás tehát egymásnak ellentmondanak, a másodfokú bíróságnak ugyanakkor a fellebbezés elbírálása során a rendelkező részben foglaltakból kellett kiindulnia. [49] Az Smtv. 12. §

(2)bekezdése szerint a helyreigazító közleményt napilap, internetes sajtótermék és hírügynökség esetén az erre irányuló igény kézhezvételét követő 5 napon belül a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben kell közölni. [50] A Pp. 499. §

(1)bekezdése szerint, ha a bíróság a sajtó-helyreigazítási perben a keresetnek helyt ad, ítéletében az alperest - a közzététel módjának és határidejének meghatározása mellett - a bíróság által meghatározott szövegű helyreigazító közlemény közlésére kötelezi. [51] Az elsőfokú bíróság által helyreigazítani rendelt közlés a metropol.hu internetes portál főoldalán nem jelent meg, ott az írás címe, valamint egy rövid, figyelemfelhívó, az olvasók érdeklődésének felkeltését szolgáló bevezető jelent meg. A teljes sajtóközlemény a címből hiperlinkkel (a https://metropol.hu/aktualis/20022/11/wellness-szallodaban-emeltekmeg-sajat-fizetesuket-a-pedagogus-szakszervezet-vezetoi-video linken) volt olvasható. Az internetes portál főoldalán a cikk címe alatt található bevezető a helyreigazítani rendelt közléseket nem tartalmazta. [52] A perbeli esetben az Smtv. 12. §

(2)bekezdésében foglalt törvényi követelményeknek az a helyreigazítási mód felel meg, ha az alperes a metropol.hu internetes sajtótermék főoldalán egy rövid, az olvasók figyelmét a helyreigazítás tényére felhívó közleményt jelentet meg, amelyből hiperlinkkel a helyreigazítás teljes szövege a cikk eredeti helyén, az eredeti cikkel együtt válik elérhetővé. [53] Ez a közzétételi mód biztosítja, hogy az olvasók az internetes portálon

1. november 26-án megjelent „Wellness szállodában emelték meg saját fizetésüket a pedagógus szakszervezet vezetői - aztán elmentek tüntetni... – videó” című írás vonatkozásában értesüljenek arról, hogy az tartalmazott olyan valótlan közlést, amelyek miatt az alperes helyreigazítás közzétételére köteles. A közlemény címéből az olvasók az adott cikket elérik, a helyreigazítás teljes szövegét olvashatják. A közzététel ezen módja felel meg egyébként az elsőfokú ítélet erre vonatkozó, fent ismertetett indokolásának is. [54] A fellebbezés eredményes, az alperes a fellebbezési eljárásban pernyertes. A Pp.
2. §

(1)bekezdése szerint a fél a perköltsége megtérítését annak felszámításával kérheti. A

(2)bekezdés szerint a felszámítás során meg kell jelölni az igényelt költség összegét, a felmerülés lényeges körülményeit, azt, hogy a perbe vitt mely jog érvényesítésével összefüggésben merült fel, és mindezeket a felszámítással egyidejűleg – szükség szerint – okirattal is igazolni kell. A bíróság által az eljárást befejező határozatban meghatározható költség az annak összegét szabályozó jogszabályi rendelkezésre utalással is felszámítható. Tekintettel arra, hogy az alperes a másodfokú eljárásban költségigényt ugyan előterjesztett, de költségeit jogszabályi rendelkezésre utalással sem számította fel, a Fővárosi Ítélőtábla nem ítélt meg fellebbezési eljárási költséget a javára. [55] A felperes pervesztessége folytán köteles viselni a személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perekben érvényesülő tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 39. §

(3)bekezdés c) pontja és a 46. §

(1)bekezdése alapján számított 48.000 forint összegű fellebbezési eljárási Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.207/2023/4 8 illetéket a Pp. 101. §

(1)bekezdése, a 102. §

(1)bekezdése, a polgári és közigazgatási bírósági eljárás során meg nem fizetett illeték és állam által előlegezett költség megfizetéséről szóló 30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 3. §

(2)bekezdésében foglaltak szerint. [56] Az egyes adótörvények módosításáról szóló

1. évi XLV. törvény
2. §-ával megállapított Itv.
3. §-ának

(4)bekezdése alapján a fizetendő illeték a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől – a jelen esetben az ítélőtáblai határozat meghozatalának napjától – számított

1. napon esedékes. [57] A másodfokú bíróság tájékoztatja a felperest, hogy az illeték megfizetése során az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát közleményként fel kell tüntetni. Amennyiben az illeték megfizetésére történő felhívásnak önként nem tesznek eleget a megjelölt határidőben, az illeték behajtására és megfizetésére az Itv. és az adóigazgatási eljárásokra irányadó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Az illetékbevételi számla száma:10032000-01070044-
2. Budapest,
3. május
4. dr. Kovács Helga s.k. a tanács elnöke dr. Kovács Éva s.k. előadó bíró dr. Mózsik Tímea s.k. bíró