A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.II.37.940/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Kovács András a tanács elnöke Dr. Bögös Fruzsina előadó bíró Dr. Tóth Kincső bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: Dr. Ravasz László ügyvéd cím2 Az alperes: Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal cím3 Az alperes képviselője: Dr.K.G. kormánytisztviselő Az I. rendű érdekelt: érdekelt1 cím4 Kúria II.Kfv.37.940/2021/2 Az I. rendű érdekelt képviselője: 2 Baltás Ügyvédi Iroda jogi képviselő1 ügyvéd cím5 A II. rendű érdekelt: érdekelt2 cím6 A II. rendű érdekelt képviselője: jogi képviselő2 ügyvéd cím6 A III. rendű érdekelt: érdekelt3 cím7 A IV. rendű érdekelt: érdekelt4 (cím8 V. rendű érdekelt: érdekelt5 cím9 VI. rendű érdekelt: érdekelt6 (cím10 A per tárgya: ingatlan-nyilvántartási ügy Kúria II.Kfv.37.940/2021/2 3 A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes Az elsőfokú bíróság jogerős határozata: Szegedi Törvényszék 5.K.700.277/2021/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A helység1 külterület helyrajzi szám
- helyrajzi számú, 3 ha 1808 m² területű mezőgazdasági ingatlan (a továbbiakban: perbeli ingatlan) 1/4 tulajdoni hányada a felperes tulajdonában áll. Az ingatlan-nyilvántartás szerint a perbeli ingatlant az I. rendű érdekelt javára 6.365.745 forint főkövetelés és járulékai erejéig végrehajtási jog, a IV-V. rendű érdekelt javára vezetékjog, a VI. rendű érdekelt javára bányaszolgalmi jog terheli. A föld 3/4 tulajdoni hányada a III. rendű érdekelt tulajdona. Az I. rendű (alperesi) érdekelt mint végrehajtást kérő és a felperes mint adós között létrejött kölcsöntartozás behajtása érdekében végrehajtási eljárás van folyamatban cég1 Végrehajtói Iroda (a továbbiakban: végrehajtó) előtt. A végrehajtó
- június
- napján 074.V.0460/2019/
- számon megkereséssel élt a mezőgazdasági igazgatási szerv felé a mezőgazdasági rendeltetésű perbeli ingatlanra vonatkozó árverés lebonyolítása érdekében a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek végrehajtási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében árverés útján történő értékesítésének szabályairól szóló 191/
- (VII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján. [2] Az alperes
- augusztus
- napján kelt CS-02/H01/02017-2/
- ügyiratszámú ingatlan-árverési hirdetménnyel a perbeli ingatlan felperes tulajdonában álló hányadára
- október
- napjára árverést tűzött ki, mely a felperes részére a lakcímén postai úton került kézbesítésre. Az árverés kitűzésének ténye az ingatlan-nyilvántartásban feljegyzésre került. Az árverésen a hirdetményben megjelölt időpontban a II. rendű (alperesi) érdekelt mint árverési vevő vett részt, és a
- október
- napján kelt CS-02/H01/02017-9/
- ügyiratszámú ingatlan-árverési jegyzőkönyv
- számú határozata szerint a felperes perbeli ingatlanra vonatkozó tulajdoni hányadát vevőként megszerezte. Az árverésen a felperes vagy képviseletében eljáró jogosult személy nem vett részt. Kúria II.Kfv.37.940/2021/2 4 [3] A felperes keresetében az alperes jegyzőkönyvbe foglalt árverési vételre vonatkozó
- számú határozatának megsemmisítését kérte arra hivatkozással, hogy az árverésről szóló értesítést nem kapta meg. [4] Az alperes védiratában a felperes keresetének elutasítását kérte. Az I. és a II. rendű (alperesi) érdekelt a felperes keresetének elutasítását kérte. Az elsőfokú ítélet [5] A felperes keresete alapján eljárt Szegedi Törvényszék 5.K.700.277/2021/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolásában a Korm. rendelet és a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/
- (XII. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Posta rendelet) vonatkozó szabályait idézve arra az álláspontra helyezkedett, hogy az árverésről a felperes szabályszerűen értesült, az árverés megtartására szabályszerűen került sor, az ingatlan becsértékét pedig nem az alperes, hanem az árverésre irányuló megkeresésében a végrehajtó határozta meg, ezért az alperes határozata nem jogszabálysértő. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatásával alperes határozatának hatályon kívül helyezését és alperes új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezését kérte. Álláspontja szerint a törvényszék döntése jogszabálysértő, mert az árverési hirdetményre vonatkozó kézbesítés a Posta rendelet rendelkezéseinek nem felelt meg, lényegében a bíróság téves jogszabályhely alapján kontra legem jogértelmezéssel döntötte el a jogvitát. Miután a kézbesítés nem volt szabályos, így az árverés megtartása és az árverési jegyzőkönyvben foglalt határozat is jogszabálysértő, figyelemmel a Korm. rendelet
- § a) pontjában foglaltakra. [7] A felperes a felülvizsgálati kérelem befogadását a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja alapján kérte, megjegyezve, hogy az önkényes mérlegelés és a contra legem jogértelmezés az állandó bírói gyakorlat szerint olyan alapvető eljárási jogszabálysértés, amely alapot adhat a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet és megállapította, hogy jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn. Kúria II.Kfv.37.940/2021/2 5 [9] A Kúria a jelen eljárásban alkalmazandó Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [10] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, annak fennállását bizonyítani azonban, továbbá – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti kivételével – indokolni nem kell. [11] A Kúria a felperes által megjelölt befogadási okkal összefüggésben mindenekelőtt arra mutat rá, hogy a fenti törvényi rendelkezések szerint az
- ad)alponthoz igazodó befogadási okot érintően részletes indokolást kell előterjeszteni, amelyből megállapítható, illetőleg vélelmezhető olyan, az ügy érdemére kiható jogszabálysértés, amely alapján a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, illetőleg az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés azonosítható. [12] A Kúria hangsúlyozza, hogy az
- ad)alpont szerinti befogadási ok a felülvizsgálat tárgyát képező bírói határozathozatalhoz kapcsolódó, bírósági eljárás során bekövetkezett eljárási szabályszegést, vagy a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél alapvető eljárási jogának sérelme állítását követeli meg, amelyet azonban a bíróság döntésével összefüggésben a felperes nem jelölt meg. A jogszabályok – felperes által állított – helytelen értelmezése nem tekinthető a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpont körébe eső eljárási szabálysértésnek, az a jogegységesítés, jogfejlesztés körébe tartozó kérdéskör. [13] A felperes felülvizsgálati kérelmében lényegében a bíróság „contra legem” jogalkalmazását sérelmezte, de nem fejtette ki, hogy a felperes által megjelölt befogadási okkal ez miként áll összefüggésben, illetőleg az általa megjelölt befogadási okkal összefüggésben lényegében érdemi indokolást sem terjesztett elő, ezért a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti befogadási ok jelen ügyben nem volt megállapítható. Kúria II.Kfv.37.940/2021/2 6 [14] A Kúria egyebekben megvizsgálta a Kp. rendelkezései szerinti további – felperes által meg nem jelölt – befogadási okokat is, amely alapján megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmében előadottak a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének szükségességét nem vetették fel, a felperes által felvetett jogkérdés különleges súlya vagy társadalmi jelentősége szintén nem merült fel az árverési hirdetmény alapján megtartott árverési jegyzőkönyvben foglalt döntéssel összefüggésben. [15] Az ügyben nem merült fel az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége sem. Mivel a felperes nem hivatkozott a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre sem, ezért ezt a befogadási okot a Kúria – a Kp. 117. §
(4)bekezdés második mondatára figyelemmel – érdemben nem vizsgálta. [16] A fentiek alapján a Kúria azt állapította meg, hogy jelen ügyben a befogadási kérelem feltételei nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. Záró rész [17] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [18] ki. A végzéssel szembeni további felülvizsgálat lehetőségét a Kp.
- § d) pontja zárja Budapest,
- október
- Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Bögös Fruzsina s.k. előadó bíró, Dr. Tóth Kincső s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő